Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-09 / 263. szám
ílyeket átvizsgálván, azoknak mi módomi változtatásáról motivált jelentéssel kísért törvényjavaslatot készítsen. — Helyes! helyes ! hangzott minden oldalról. — Egy megyei követ csupán annyi utasítást akart adatni a’ választmánynak, hogy a’ fiscus örökösödésének megváltása iránt, még csak javaslat-lételbe se bocsátkozzak. Hadd áldozzon a’ kormány is! — Mások ellenben a’ fentebb előadott irányinditványt, minden megszorítás nélkül pártolák. Egy megyei követ még megjegyzé: miként azon teljességgel nem kell fenakadni, hogy illy fontos tárgy illy rövid idő alatt ment keresztül. És ez bizonyítja, hogy a’ nemzet megérett reá, hogy az többé nem maradhat állományunk gépezetében. Megtette az elődolgozatot a’ sajtó, meg a’ váltótörvények, a’ végrehajtási törvény, ’s az uzsora. A’gyümölcs érett, csak le kell szakítani. A’mi a’ kormánytoli áldozat kívánást illeti: a' szóló követ azzal nem igen gondol. Az volt rég óta pangásunk oka, hogy minden bajoknál a’ kormány segedelme ’s támasza után sóvárogtunk. Magány emberben sem igen becslésre méltó tulajdon, ha mindig másban ’s nem magában keresi az erőt és kifejtést. — Nem kell hát semmi megszorítás a’ választmánynak, hiszen a’ határozat hatalma csakugyan a’ BB. kezében lesz.— Arra mindazáltal figyelmeznie kell, hogy a’ szavazatban legerősebb töredék volt az, melly teljes eltörlés mellett nyilatkozott. — Örvendetes dolog egyébiránt, hogy még azok is, kik az ösiség mellett szólottak , bizony nem igen öröködtek. Azon okok, mellyeket felhoztak, nem igen képesek azt fentartani. Azon korba valók azok, melyböl az angol alsóház elnökének parókája, a’ lord cance’s ír gyapjuzsáka, ’s a’ londoni lordmayor diszszekere eredeti. — A’ szónok épen azon gyönge öröködésnél fogva, mellyet örömmel tapasztalt, el meri mondani, hogy ha kötött kezeik nem volnának a’ követeknek, tegnap végkép megszűnt vala az ősiség; ’s ez volt volna a’ magyarnak legszebb júliusi napja. —Minden esetre pedig egyes emberek érdekének itt hallgatni kell. Midőn a’ pénzjegy értékének 's részre szállítását parancsolá a’ kénytelenség, valljon kérdezték e mit kivan e vagy ama’ családnak érdeke ? — ’s a' RRet vezérelhetné illy tekintet, midőn nem hatalomcsapásról, hanem törvényről van szó?— Igen is, tiszteletet érdemelnek a’históriai emlékezetek, és azon családok is, mellyek «ily boldog helyzetben voltak, miszerint a’hazának régóta hasznos szolgálatot tehettek; de azon családok, ha valóban tiszteletre méltók, illy követelésekben jutalmat a’ mint nem keresnek, Úgy nem is találhatnak. — Menjen ki a’ választmány és munkálódjék haladék nélkül. Ha csak ezen egy kérdést hozza is tisztába ez országgyűlés, ércz.szobroknál állandóbb emléket szerze magának a’ nemzet hálájában. Egy követ úr mégis felállott védeni az ősiséged, elmondd, hogy a’birtok eddig érdemért, ’s kegyelemből adatott, a’ pénzérti adományozást csak a’ szükség hozta be; a’ nemzet pedig sérelemnek veszi. Elmondj, hogy ezen érdemjutalmazási rendszer volt az, mellynek véd szárnyai alatt a’ magyar X század óta magát fentartá; ez sarkantyuzta a’ nemzet tagjait érdemtételre, az ingerletre nagy tettekre; ez kötötte olly szorosan királyához, hogy a’ hűségben még a’ külföldnek is mindig például szolgált. — Elmondá, hogy a’ hosszú perek olly kinövései az őrségnek, mellyek annak lényegéhez nem tartoznak. — Elmondá, hogy a’világon nincs szabadabb birtok, mint a’ magyar nemesé , mert abban még a’ zsidó is gazdálkodhatik. — Ha az ősiség eldől, az alkotmány is utána dől; azt pedig már 1812-ben megmondák az országoa, hogy ekkor a’ trónnal mi történendik ’stb. ’stb. — Sokszoros zaj szakítván félbe a’ szónokot, az elnökség azon ígérettel csillapítá a’ zajongást, hogy követ úr beszédjét mindjárt végzendi; és el is végezte azt kívánván, hogy a’ vezér elvek döntessenek el, miszerint a’ választmány munkálodni tartozzék. — De a’ BR. csaknem egyértelemmel az, indítványt, úgy a’mint tétetek, minden megszorítás nélkül elfogadak. — Tegyes országos ülés. Szerdán, jul. 5-kén. Kezdete 10 órakor, vége 11/2-kor. Nádor ő fensége rövid beszéddel megnyitván az ülést, országbíró ő amaga az 1840: 5 tcz. által a’ büntető ’s javító rendszer kidolgozására kiküldött országos választm. munkálatát, mint az említett választmány elnöke, benyújtja. Mire Szél Imre nádori itélőmester ezen választmánynak az orszgyüléshez intézett jelentését, úgy az 1840: 3 ik t.cz. által a’ katonai élelmezés és szállásolás tárgyában rendelt orsz. választmánynak, tárnokmester önmaga által benyújtott munkálatáról szólót fölolvasván, — a’ Duna ’s egyéb folyamok szabályozásának, úgy a’ nemzeti színház ügyében az 1840: 4 és 44 lezikkek rendelkezésénél fogva készült választmányi munkálatok ’s jelentések az illető elnökök által bemutattattak, és Zarka János országbírói itélőmester által elfogadtattak. Erre nádor ő fensége értesítette a’RKet, hogy ezen választmányi munkálatokból az orsz.gyűlés mindenik tagjának egy-egy példány fog kiszolgáltatni, — ’s az ülést eloszlatta. Orsz. ülés a’ Iá 14. és Iliinél ugyanaz nap. Kezdete 115/2 órakor, vége d. u. 2/2-kor. Ghiczy Kálmán, mint kerületi elnök, bemutatja a’ közelebb lefolyt kerületi ülésekben elkészült üzeneteket és törv.javaslatokat, h úgy a’ sérelmek összeszedésére ’s az orsz.gyűlési szállások ügyében kiküldött választmányok tagjainak névjegyzékét a’ végett, hogy a’ föRR. üzenet utján ezen választmányokhoz járulásra felszólittassanak. A’kir. személynök jelentést teszen, hogy azon vármegyék, mellyek az orsz.gyűlésen követeik által meg nem jelentek, úgy az annak idejében szinte meg nem jelent vágujhelyi prépost már pörbe idéztettek. — Két megyei követ azon óhajtását fejezvén ki, miszerint keresetlevél és idézés a’ KB. elölt fölolvastassanak, és az országgyűlési irományok közé soroztassanak, — a’ kir. személynök, miután a’múlt orsz.gyűlésen is egy hasonló tartalmú keresetlevél a* RR. előtt felolvastatott, ezen kívánságban nehézséget nem talált, ’s az illető irományt valamelly közelebbi ülésben felolvastata adja. Zarka János orsz.bírói itélőmester olvassa a’ RR. második üzenetét a’ válaszfölirás ügyében. Az elnök királyi személynek azon okoknál fogva, mellyeket már más alkalommal felhozott, a’ kegy. kir. előterjesztések 8-ik pontját is óhajtaná ugyan röviden megemlittetni, de valamint akkor nem nyert többséget, úgy most sem remélvén azt nyerhetni, további sürgetéssel fölhagy; csak két nem annyira érdemleges, mint stylaris változtatást javasol az üzenet szövegében ; ezek a’ BR. által elfogadtatván, az üzenet, mellyet az itélőmester annak idejében a’ főtáblához általvietd, itt következik : jf második üzenete az 1414. és Hitnek az orsz. elöleges sérelmei és kivánatai fölterjesztése és a’ kir. kegy. előadások tárgyában a’ mélt. főRRhez. A' KK. és RR. azon észrevételek folytában, mellyeket az ország elöleges sérelmei és kivánatai fölterjesztése és a’ k. kegy. előadások tárgyában készített felirási javaslat iránt a’ m. föRR. válaszüzenetekben közlőttek, következőleg nyilatkoznak, jelesül : A’ fölirási javaslat 5-ik pontjára. A' KR. és RR. a’ mélt. föRR. által javaslott szónak kitétele szükségét a' felirásban , mellyben a’ kijelölt törvényre csak általános hivatkozás történik, már csak azért sem látják , mert úgy vannak meggyőződve, hogy mindazon sérelmeket, mellyeknek fölterjesztése iránt a’ két tábla akarata egyesül, a’ m. fORR. is olyanoknak tartják, mellyeknek minden orsz.gyülésekeni mulaszthatlan orvosoltatását az 1798/1: 13 fez. elrendeli, mellynek bővebb fejtegetésébe mindazáltal nem bocsátkozva, az óhajtott egyesülés tekintetéből a’mélt. fóRR. által javaslott, könnyen félremagyarázható „igazságos“ szó helyett „igaz“ szónak a’ „minden sérelmeik“ szavak közé iktatását nem ellenzik,a melly szóval az utolsó két orsz.gyűlés alatt irataikban már több ízben éltek. Mi illeti a’ m. főRRnek abbeli felszólítását, hogy a' fölirásban a’ k. kegy. előadásoknak 8-ik pontja is, mint majdan tárgyalandó, emlittessék meg: elég példákat hozhatnának ugyan föl a’ KK. és RR., hogy több orsz.gyűlések valának , mellyek alatt a’ k. kir. előadásoknak nem minden pontjai vétettek tárgyalás alá; ezeket azonban ez úttal mellőzve, egyedül azt jegyzik meg, hogy midőn a' k. kir. előadások többi pontjainak majdani tárgyalás alá vételéről felirási javaslatukban általános kifejezésekkel summás említést tettek, azok 8-ik pontjára nézve azért nem tehetnek a’ felirásban említést, mert követelést foglalván magában ezen pont, a KK és RR. képviselői állásuknál fogva e’ részben küldőik utasítását elvárni kötelesek, ’s e’ miatt állásuk a'mélt. föRR. állásától lényegesen különbözvén, a’ mind a’két tábla nevében fölterjesztendő felírásban a’ tárgynak tárgyalása mikor és milly kapcsolatbani fölvétele iránt általuk bevárandó utasitások kénytelenségét meg nem említhetők. Egyébiránt azonban biztositány cs. k. föhbségét és a’ mélt. föRRet a’ felöl, hogy ha küldőik utasítását veendik, nem fogják annak idejében ezen pontnak is fölvételét elmulasztani, — semmit sem kételkednek, hogy ebbéli őszinte nyilatkozásukon a' m. föRR. is megnyugodva , fölebb érdeklett kivánatuktól elállandattak. — Végre A' m. föRRnek az ország előleges sérelmei és kivánatai Ilik pontjára tett észrevétele iránt a’ RR. és RR. akkép nyilatkoznak , hogy a' birtokolás czíme fölötti minden vitatkozásokat ez úttal mellőzve, a’ m. föRR. által javaslott szerkezeti módosítást nem ellenzik. Egy megyei követ azon közelebb vett pótlék utasítását terjeszti az ülésekbe, miszerint az országyűlés ő felségének a’ kir. előterjesztésekért hálás köszönetét külön felírásban nyilvánítsa. -- Napirendre térvén által az ülés, Zarka János országbírói ítélőmester felolvassa a’ magyar nyelv ügyében készített üzenetet és törv javaslatot. Annak megjegyeztetése után, hogy változást szenvedvén a’közelebb múlt kerületi ülésekben az illető törv javaslat, az üzenet szinte hasonló értelemben módosítandó, hogy nevezetesen Horvátország kormányszékeiről nem lehet szó, mert horvát kormányszékek nem léteznek, — a’ kir. személynök oda nyilatkozott, miszerint azon tétel, mellynél fogva tíz év múlva Horvátországban királyi kinevezéstől függő bármi hivatalt többé senki sem nyerhetem, ki a’ magyar nyelvet nem tudja, — annyiban volna megszorítandó, hogy belső hivatalt, ollyast t. i., melly az anyaországgal semmiféle közvetlen viszonyban, semmiféle közlekedésben nem áll, nyerhessen ezentúl is; úgy kívánván ezt a’ Bt. által felállított kiinduláspont ’s amaz állatok elfogadott elv, miszerint Horvátország belső viszonyaiba nyelv dolgában nem akarnak avatkozni, ’s úgy kívánván azt azon helyesebb nézet is, melly kir. kinevezéstől függő és választás által nyert hivatalok közt e’ tekintetben különbségtételt nem javasol. — Szóba hozatván utóbb mások által, miszerint az úgynevezett szavonnai vmegyékre nézve is csak bizonyos határidőnek lefolyása után váljék egész terjedelmében kötelezővé a’szőnyegen levő törvény; 's miszerint az anyaország azon helységeiben, mellyekben a’ magyar nyelv még egyáltalában nem divatozik, s ez köz- s oktatási nyelvül mégsem szolgálhatna;— ezen három pont körül megeredt a’tanácskozás, ’s ez a’mai ülésben még be nem fejeztethetvén , az okokat, mellyekkel mindegyik fél nézetét támogatta, úgy az illető végzést, mellyt az eddig szólottak után még kétes, a’ tárgynak holnap remélhető befejezésével egy egészben adanduak. Csütörtök, Jul. 6 XVI. őrs*, ülés. A’ föRRnél hitelesíttetett a’ turopolyai panasz ügyébeni viszonüzenet, mellynek tartalma itt következik: „A cs. k. feligsége és a’ m. föRR. a’ túrmezei gróf panaszos jelentése érdemében köztött üzenetét a’t. KK és RRnek tanácskozás alá vevén, őszintén kijelentik , hogy ezen ügyet a’ mostani állásában még azon mód szerint sem látják fölterjeszthetőnek, mellyet a’ t. KK és RR üzenetükben javaslanak. Mert azonkívül, hogy a’ t. KK és RR felirási javaslatában némelly tények és jogok elismerése is rejlik, mellyek nincsenek olly világosságban, miszerint azokra országos fölterjesztést alapítni lehetne; még a’ mi főtekintetet érdemel, az a’ dolog természetes rendiből kifejlődött hosszas országyülési gyakorlat, mellynek útmutatása szerint minden sérelmes tárgy, mielőtt orvosoltatása orszgyülésileg szorgalmaztatik, előbb a’ fejedelem ekibe , ki a’ törvények megtartása fölött őrködd közigazgatási hatalmát gyakorolja, fölterjesztendő. Melly bevett szokástól eltérni, és a’ tárgyakat rendes útjokról elvonni annál kevesbbé tanácsos, minthogy így elárasztathatnék az orsz.gyülés rendeltetése körén kivül eső számtalan olly ügyekkel, mellyek elintézése a’kormányszék rendes tárgyalására tartozik. Ezen okokból indítva ő cs k. föbbsége és a' m. föRR. a’ tek. RK és RRet egész bizodalommal felszólítják, hogy a’ kérdéses folyamodásnak szorgalmazását a’ maga útjára hagyván , ezen tárgy fölterjesztésétől elállni szíveskedjenek. Végre mi a’ t. RK és RR üzenetében érdeklett mozgalmakat illeti, mellyek Horvátország kebelében mutatkoznak : kijelentik a' m. foRR, hogy mihelyt ezekről hiteles adatok szerint értesülnek, mindazokra nézve, mellyeket a’nemzetiség utagasb érdeke kíván, a' t.KK és RRel egyesülni kötelességüknek ismerendik.“ Ezen viszonüzenet végpontja, melly az ilir mozgalmakról szól, hitelesítés alatt egy gróf indítványára lön a’ szövedékbe iktatva. Majd olvastatott a’ KK és RR második üzenete a’ válaszfölirás ’s elöleges sérelmek tárgyában. —Köziratra bocsáttatott. — Nádor ő fensége kinevezvén a’ fentebbi viszonüzenetet átviendő küldöttséget, azt egyszersmind megbizá, hogy a’KK és RRet vegyes ülésre hívja meg; kik is megjelenvén, a’ Titl> lás (árnyában érkezett kir. leirat lön felolvasva, mellynek tartalma itt következik: ,.Sacrae Caesareae et Regio-Apostnlicae Majeslalis, Domini Domini clementissimi nomine ’stb. benigne intimandum: Allefatam Suam Majestalem Sacratissimam objectum repraesentatinnis per Dominos SS. et 00. e postremis comitiis 7-a maji 1840 substratae, ipsnmque exliihitum penes illám legis, in negotio Religionis cum benigno ejusdem anuufu condendae prnjeclum, cohaerenter ad declaratam desuper medio benigni decreti 11-a maji 1840 ad Dnos SS.et 00. edili aliis-imam meutern , pro summa argnmenti gravitate, proque tenera benignissimi animi Sui, quam aemula cum Divo gloriosae memoriae avo suo contentione fovet — sollicitudine illa , ut qnemadmodiim articulus 26-us 1790 fine stabiliendae perpeluae inter reguicolaa harmóniáé et unionis perlatus ex»titit, itanovior etiam hac in re condenda lex, ad, quo arctius adstrigenda mutuí amoris et concordiae vincula, tollenda item quaevis dissensionum inter diversarum religionum et confessionum Patriae cives semiua, praefocandas denique continuas super materia hac, cum damno religiositatis-et moralitatis junctas publicas juxfa ac privatas decertationes, efficaciter, et quantum per vices rerum hnmanarum lieuerit, perpetua in tempóra ducat, omni qua par est cura et studio matuie expedite, iisdem Dnis SS. et 00. significari benigne jussisse : qunm praeter earn, quem Dni SS. et00. contextu § rum 1, 4 et 5 proponunt de matrimoniis mixtis ac religione proliim ex iisdem stiscipiendarum lege prO'idendi modum, alterum etiam nonmiuus salutaris ac secura, principali vero praesalvandae libertatis conscientiae et avertendae omnis apartibus mixta idmod conuubia ioire voleotibus, morális coactiouÍ9 obtutui magis responded suppetat, meritum antelatoium §§-rum eXpediendi ratio; altcfatam Suam Majestatem Sacratissimam ab eo, ut proles in mixtis matrimoniis progenerandae in religione Patris educentur, alienam quidem non esse; quum nihiiominu* hac in generalitate ferenda lex cum praevio libertalis conscientiae principio non aliter componi quiret, quam si penes haue , spon-is diversarum religionum, de fut ura sobolis suae in religione, qaae ipsis oplalissima videbilur, educatione, mutuo.consensu libere conveniendi facultas inlegra fuerit, Suam Mattem Ssmam benigne desiderare : ut sponsis talibus jus, occasione contrahendorum per eosdem ma'rimouium, super eo, in qunnam e lege receptis christianae fidei confessionibus proles suas educatas habere velint, liberas couventiones pangendi, perfecta cum reciprocitate omni modo salvum praestetur, eo addito, ut stipulationes tales perfecto coutractuum et stipulationum privatarum vigore omni in casu polleant, et nonnisi ubi pacta similia baud succederent, aut partes competente ipsis paciscendi jure hoc uti nollent, nascituros illarum liberos rcligionem patris sequi debere constituatur. Ilorum in nexu proin Suam Mattem Ssmam bgne cuperc, ut substratum legis projectum, per Dnos SS. et 00. principio huic adaequate adtemperetur, atque sic modificatum, cum ulterioribus ex indole ejus requisilis provisionibus altissimae Sanctioni ocyus Herum submittalur. Iu reliquo ’stb. — Viennae, die 5-a mensis julii 1843. — Ladislaus Szögyényi mp. Ugyanaz magyar fordításban: ő cs. kir. felsége nevében ’stb. Ő cs. k. felsége azon felírás tárgyát, mellyet a’ RK és RR a'múlt orsz.gyülésről 1840 máj. 7-kén fölterjesztettek , valamint a’ vallás tárgyában ő felsége kegy. hozzájárultával alkotandó törvénynek azon fölirás mellett előterjesztett javaslatát is a’ KK és RRhez 1840. máj. 11-én kibocsátott k. kir. válaszban kijelentett legfelsőbb szándékával megegyezőleg, minden kitelhető gonddal és buzgósággal a' tárgy nagy fontosságához és 111* 461