Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-13 / 264. szám

egy, többnyire gyümölcsárusokkal telt dereglye ütközik bele, fölfordult, ’s a’mennyire tudni lehet, 20 ember lelte sírját a’ hullámokban, csupán a’ balsors, vagy vala­kinek hibája miatt, nem tudhatni. Sőt a’ mint hírlik — de erről teljes bizonysággal még nem szólhatunk — követke­ző vasárnap este két összecsatolt dereglye 260 aratóval a’ tétényi malmokhoz csapódván , hasonlóképen elsülyedt, ’s a’ rajta levők közül csak 15 menthető életét. A’ mint az első hír fájdalmas bizonyos, úgy kívánjuk a’ második­nak és borzasztóbbnak valótlanságát, az első jövőbeni el­hárítására rendőrségünktől valamit, a’ gondviseléstől pe­dig, melly a’Dunát már is apasztja, igen sokat várván. ’S mig a’ vízen illy szerencsétlenségektől iszonyodunk, addig a’ szárazon arszlános botrányoktól kell csömörle­nünk. Ugyanis e’ napokban valaki próbát tett a’ hires bun­­kocratiát városunkba is becsempészni,­­s ezen valaki — csodálkozni fognak olvasóink, ha mondandjuk — ezen si­lány valaki nem tartozik azon osztályba, mellyet ő maga betyárokénak tart, ő —legalább maga erősen hiszi— sző­nyegtaposó, ’s a’ saloni finomság bajnoka, szóval: valódi arszlán, még pedig eminens. Ezen ember tehát—akarjuk mondani: arszlán — a’ pesti „Ungar“ czímű német folyó­irat szerkesztője ellen uszitá sinkoránjait, vagyis ezt az arszlán nyelvből emberire fordítva, az említett szerkesz­tőt meg akará veretni. És miért ? mert az „Ungar“ elég vakmerő volt kijelenteni, hogy Tadolini olasz énekesnőt első felléptekor a’,Bájital'-ban nemzeti színházunk közön­sége—a’ fölléptekori erős üdvözlő tapsot kivéve — az elő felvonáson át nem nagy lelkesedéssel fogadá , a’ virág­­özön pedig lelkesedést nem szülhet. ’S ezen tény— melly­­röl mi különben nem szólottunk volna — tökéletesen igaz, ’s csak az vonhatja kétségbe, ki —mint a’ „Honderű“szer­kesztője—még az üres helyeket is télieknek látja, külön­ben nem mondhatta volna Tadolini assz. két első fellépté­ről, hogy a’színház telisded teli volt; mert a’ való­ban szép számú közönség mellett még bele fért vol­na egy—kétszáz ember. Vagy talán a’hallgatásba me­rülés miatt fülei árnyékot vetettek szemére, ’s nem láthatott. — ’S ez vala a’szörnyű bűn, mellyért Pest­nek felavatandó bunkóczatai veréssel fenyegetőztek, annyira, hogy az említett szerkesztő kénytelen vala a’ter­vezett gyalázatos demonstratiót nyilatkozással előzni meg, mellyet lapjába iktata,’s emlité a’szólásszabadságot, melly­­lyért második orsz.gyülésünk harczol, mig fővárosunkban némelly őrü­ltek egy énekesnőről sem engedik kimondani a’nem sértőleg irt igazat. — A’leczke használt, az arsz­­lánok íregjuhászodtak, ’s a’ bunkóczatiai kísérlet, úgy lát­szik, elmaradt. Azért mi is hallgatunk; de vétkezzék a’ vádlott jövőre legkisebbet, tudatni fogjuk a’ közönséggel ő arszlanságának emberi nevét, úgyhogy tyukadi és csen­­geri collegáiig terjedend dicsősége. Imádják ők tetszésök szerint bálványaikat, mi is örömest hallók Tadolini éne­két, bár, megvalljuk, örömestebb hallottunk volna nem­zeti színházban nemzeti nyelvet, de tömjénezésök közt ne bántsák ők azokat, kik e­zeket érvekben is megtartják, és példáért nem helyeslik, ha olasz énekesnő tiszteletére Vörösmartynk „Szózat“-a, ezen m­agyar ,carmen secula­­re‘, énekeltetik, és Rákóczi induló húzatik. Vagy ha ro­­szalni akarnak valamit, tegyék azt törvényes és illedel­mes után , mert szabadon kimondott tény ellen botra kel­ni szabad nemzet tagjaira szégyen, gyalázat. Szinte ollyan szégyen , mintha magyar lap szerkesztője Hunyady János élettörténetét nem tudja, ’s őt félszázaddal tovább élteti; özvegyét, ezen magyar Hecubát, ismét férjhez adja, mint­egy a’ salonilag műveit Honderűben olvasható.-----A’ pes­ti német színházban minap kezdé vendégszerepei sorát a’ derék Löwe, bécsi udvari szinész, ’s első fölléptekor erős füttyentés hallatszék, — fölösleges mondanunk, hogy ki olly színésznek, mint Löwe, fütyöl, csak magát gyalázza meg; ’s nem is említettük volna meg ezen esetet, hacsak gálád rágalom nem fogta volna minden ok nélkül magyar színészekre ezen botrányt. Mert —nem akarjuk mondani— mióta divattá vált minden német színházi botrányt magya­rokra fogni, mint a’ Pesti Hírlapra a’házi adó megbukását. Lövének magyar színészeink nemcsak tisztelői, de sze­mélyes barátjai, mit a’ derék művész maga is örömmel bi­zonyít , ’s annál inkább nem követnek el ellene botrányt, mit jellemöknél fogva sem képzelhetni felölök; — hogy tehát ezen utálatos gyanúsítások megszűnjenek , kérjük a’ rendőrséget, puhatolja ki ezen fütyhösöket és inditóoka­ikat.------Szombaton, jul. 15-kén 1843. fog adatai bér­letszünéssel Laborfalvi Róza jutalomjátékául először: „S­i­­­v­­­o“. Eredeti dráma 5 felvonásban N­e­y Ferencztől. Islegyes dolgok. (■»mórból. R­ima­szombat, jul. 6. Remény és kétség, de mindig csüggedetlen küzdés közt folyt le po­­liticai életünkből azon időszak, mióta Gömör e’ lapok ha­sábjairól , mint bolygó tűz az égről, sebesen letűnt. — A’ követválasztás tegnap itt Rimaszombatban, Andrásy György gróf, sárosi főispán és megyénkbe k. kinevezett kir. biztos elnöklete ’s őrsége alatt véghez ment. Nagy Károly főjegyzőnk és Ragályi Miksa t.kiránk 1340 szava­zattal 496 ellen elválasztattak. Jövő alkalommal többet — ha lehet — mindent. — Bodon Ábrahám. Sárosból, junius 12-kén első alispánunk elnöklete alatt tartatott közgyűlésünkben a’ kir. kegyelmes előter­­jesztvényekre adandó utasítás volt a’ főtárgy. — Első al­ispánunk gyűlésünket előzőleg a’ már hozott határozat kö­vetkeztében a’ választmányt összehivá, melly minden pon­tokra elkészített véleményét beadó. — Csak azon pontokat fogom kiemelni, mellyek vitára nyujtanak alkalmat. — A’ választmány az 1. pontban felvétetni kívánt országos munkálatok átvizsgálata utánra hagyá föl véleményét. Azonban a’ választmány a’ gyűlési napok délutáni óráin kitűnő szorgalommal rostálás alá vevén a’ büntető rend­szert, 16-kán reggel véleményét be is adta.— A’ választ­mány az egész munkát mint igen jelest és helyest megdi­cséri, csak némelly elveit nem oszthatja , nevezetesen a’ halálos, és botozás büntetésének eltörlését, ez utolsót még a’ politialis rend fentarthatása végett a’ tisztviselőknél is meg kívánja hagyatni.— A’ megye rendei ezen véleményhez nem akartak szólani, mivel az egész operatum ’s minden csatolmányainak figyelmes átolvasása nélkül ennek alapos vitatásába bocsátkozni nem is lehet. — A’ vita heves vala, ’s egy kis élesebb szó váltogatás után a’ választmány munkája a’ nemesi pénztár költségén ki­nyomatni rendeltetett, hogy magános szabad óráiban min­denki átolvashassa jövő közgyűlésig. A’ 2-ik pont felett erősebb és huzamosabb vita volt. — A’ választmány úgy hisz segíthetni a’ tisztválasztási kicsapongásokon : i) ha minél ritkábban adatik reá alkalom, ennél fogva a’ megyei hivatalbelieket hat évre kívánta választatni; 2) A’ kicsa­pongó birtoktalan nemes veszítse el örökre választási jo­gát, a’ birtokosak pedig 500 po­ntig marasztaltassanak el; 3) A’ tisztválasztási kihágások felett a’ fölség által szom­széd megyéből kinevezendő 3 egyed ítéljen; 4) minden lakomák tilosak —’stb.— De ezek nem igy elvileg, hanem apróbb pontokba foglalva mintegy törvényczikki alakban adatának elő. — Először arról folyt a’ vita, hogy csak el­vek határoztassanak meg, ’s várjuk be az országos kerüle­ti választmány e’ tárgybeli munkálatait, a’ mikor minden pontra szabályos utasítást adhatunk. — Átláták ennek czélirányosabb voltát igen sokan; de meg eshetnék, hogy akkor az olly szépen kidolgozott választmányi mun­ka , mint haszonvehetetlen a’ nagy közönség — vagy tán az országgyűlése —tudomására nem juthatván, csak a’le­véltári poros papir-halmazt szaporítaná. — Győzött a’ szabályos pontonkinti utasítást adók kívánsága, és igy a’szerkezet rostálásába kénytelenitteténk bocsátkozni. — A’ tisztviselők ideje újra visszaszállittatott 3 évre. — A’ birtokos és birtoktalan büntetése közötti különbség eltö­röltetvén, a’ tetthez képest fokozatos büntetés lett határo­zattá. — A’ szomszéd megyei triumvirátusra nézve, meg­­mutattatván, hogy ezek részrehajlatlanoknak épen nem tartathatnak; mert vagy egyik, vagy másik párt emberei­vel rokonság, barátság, ’s ki tudja minő viszonyoknál fog­va öszszeköttetésben lehetnek, — ezek helyett a’ tisztujitás után egy évvel, ’s igy a’ jövendő választás előtt két év­vel választatnak a’ megyebeliek közül bírák. A’ lakomák tág értelme szinte szorosabban meghatároztatott — ’stb. Ezen tárgy két napot húzott ki. A’ bírói foglalás javítását illető pontra készített választmányi vélemény fölött szinte vívnunk kellett, mert a’ magát conservativnak nevezett párt, a’ saját­­sága miatt elkorhadt roskadozó ősiség töre­dékeit — az anya utasítás megdönthetetlen szentségét vé­ve fel védő paizsul—teljes erővel conserválni kiváná; — de más részről a’ kegyelmes kir. előterjesztvényeket is pár­tolni kötelességének érezvén, legjobbnak vélé ama’ köz­példát követni: ,,a’ kecske is jól lakjék, a’káposzta is megmaradjon.“ Inditványoztatott tehát, hogy a' foglalás alá vett javak 6 évig az adós által kiválthatatlan bírói zá­log legyen, és ha a’ 6-ik év elteltével ki nem váltatik, 12 évekig kiválthatlan záloggá váljék. Erre feleletül ada­tott, hogy ha nálunk csak az adóssal vagy egy személylyel volna baj, megállhatna; de tudjuk milly kevés birtokosak azok, kik senki által nem háborgatható örök joggal bírják javaikat, — és milly könnyen megeshetik, hogy egy har­madik fogja a’ vevőt megtámadni, ’s a’ hat év előtt birto­kából kivetni; szóval: ha az ösiség el nem töröltetik, ezen kir. k. előterjesztvényre czikket alkotni nem lehet. — A’ tanácskozás folyama közt az ösiség egyik bajnokától azon közvetítő mód ajánltatott, hogy legyen hát 12 évig ki­váltható, azon túl pedig sem az adós, sem hozzá bármi jo­got tartók által ki ne váltathassák. Ez bár következetlen­séget foglal magában, de minthogy az ösiségen ez is hat­hatós érvágás, a’ haladási rész által pártoltatva végzésül ki­mondatott. — Az ülés eloszlatával észrevévén a’ conser­­vativ párt, hogy ez az ősiség valóságos eltörlésével vete­kedő csapás, bezzeg más nap hatalmasan m­egtámadá a’ kimondott végzést. De megyei szerkezetünket biztosító azon szabály, hogy mi egy nap végeztetett, azt más nap hitelesítés alkalmával felforgatni nem lehet, megvédé a’ kimondott határozatot. — E’ pontok nem egészen a’ con­­servativek ínye szerint alakulván, visszatorlásúl a’ nemne­meseket zárak ki a’ birtoknak ezutáni szerzésétől, mi ál­tal a’ vételi verseny tetemesen csökkenvén a’ nemesi bir­toknak még olly ára sem lesz mint most van.— Ezen pont­nál a’ kerületi tábla egyik érdemes ülnöke, Péterffy Károly úr, azon indítványt teve, hogy a’foglalások siettetése tekintetéből a’ kerületi táblák ülnökei semmi esetben ne menjenek ki foglalásra, hanem az átkisérő levelek a’ vál­tótörvényszéki végrehajtás mintája szerint egyenesen az alispánhoz utasittassanak, ki 3 nap alatt felelet terhe alatt a’ sz.biróhoz tartozzék küldeni, ’s ez 15 nap alatt a’ fog­lalási végrehajtást szinte felelet terhe alatt köteles legyen befejezni. Ezen indítvány egy pár szó ellenében nagy tetszéssel fogadtatott, a’ felelet terhének sanctiojául 400 p.­ft. rögtön megveendő büntetés állapíttatván meg.------­A’ telekkönyv behozatala, és a’ bank felállítása, jóllehet az anyautasitás készítésekor a’ conservativ rész által ha­talmasan elleneztetett, a’ conservativek által is pártoltatott, de az ösiség megdöntése nélkül. — A’haladási rész jó szerencsét kívánt az ösiség mellett megállható bank felállithatásának reményéhez. — A’ kir. kegy. előter­jesztvények több pontjaira az anyautasitás szolgáland zsí­­nerméi tőkül követ uraknak, azon pótlékkal, hogy a’ királyi városokkal együtt a’ káptalanok követeinek is adassák sza­vazat. — Az utasítás bevégeztével a’ közelebbi tisztujitása kor csatavesztett párt egyik tagja B. R. által következő indítványok létettek: 1) Kérjük meg első alispánunkat, hogy több jeles alispánok példájára készítene minden év­­negyedes gyűlésre a’ megye helyzetét körülményesen elő­adó jelentést, — 2) hogy a’ számtalan határozatok által megállapított scontro már valahára életbe léptettessék, — 3) hogy a’ nemesi lajstrom megvizsgálására ’s rostálá­sára kiküldött választmány munkálatát adja be a’ közgyű­lésnek. Elnök első alispánunk — az első pontot mellőzve— a’ scontro mind eddigi életbe nem léptetésének védelmére a’ jegyző hivatal bokros munkával­ terheltetését hozá fel. Főjegyzőnk azonban kinyilatkoztatá, hogy a’ BB. ezen kí­vánatot kész teljesíteni, mi köztetszéssel fogadtatott, ’s hiszszük, hogy a’legközelebbi gyűlésünkön már láthatjuk valahára papiroson heverő tömérdek határozatunk halmazát. — A’ nemesi lajstrom rostálására kirendelt választmány elnöke első alispánunk, kinyilatkoztatá, hogy eddig a’ sok munka miatt összze nem ülhetett, elsőbbnek tartván az or­­szággyűlési utasítások készítését; de mihelyt körülményei engedik, öszvehivandja. — Végtére, elnökünk szomorúan tapasztalván, hogy közgyűlésünk utolsó napjaiban rende­sen igen csekély számra olvad, ’s tisztviselők is, midőn je­lentéseik előkerülnek, távol vannak, ’s sitást felvilágigyé nem adhatnak, inditványozá, hogy határoztassék vala­­melly büntetés a’ meg nem jelenő, vagy az első alispán engedelme nélkül eltávozó tisztviselőre. — Mire közhe­lyeslés következvén, határozottá lett, hogy akármelly tisztviselő távozik el az alispán engedelme nélkül a’ gyű­lésből, annyiszor a’ mennyiszer 5 p.­ft. vonatik lefizetésé­ből a’ korház számára. — Majd meglátjuk sikerét. — A’ váltótörvényszék egy földes ur elleni perben biztosítási végrehajtást rendelt, melly az adós által erőszakkal meg­gátoltatott. — A’ váltótörvényszék a’ Vált.törv. II. rész. 10 fejezet 143. §. értelmében hatalomkar-rendelést kért alispánunktól. — Megszokván mi hitetünk ki pótolhatlan kárára adósainkat, bár melly hibások legyenek, mindig legyezni, az illy gyors igazságszolgáltatás törökös pro­cedúrának bélyegeztetik, akadályozása, kivált ha a’tör­vényesség tág köpenye alatt történhetik, alkotmányos ér­demnek tartatik, ’s igy ez esetben is, nem fordulván elő meg illy eset, alispánunk a’ gyűlés elébe terjeszté. — Volt egy pár táblabiró , hisz az 1807: 11 czikk rendelete sze­rint mindig a’ közgyűlésből kívánták megadatni a’ hata­lomkart.— Ezeknek feleletül adatott, hogy a’ váltó t.­szék által kért hatalomkar meg -vagy nem adása felett vitatkozni nem lehet, mert a’ törvény határozottan rendeli, hogy az illető polgári hatóság azonnal tartozik megadni, a’ váltó t. szék felelős lévén tetteiért; — de különben is a’ váltó tör­vény lelke a’gyors igazságszolgáltatásban állván, határo­zattá lett, hogy úgy a’ jelen mint ez után bár mikor elő­forduló esetekben a’ váltó t.szék felszólítására az alispán azonnal , felelőség terhe alatt rendelje meg a’ szükséges hatalom­kart. — Különben e’ czikket felvilágosittatni is kí­vánjuk követeink által.—F.— Bácsitól. jun. 24. Évnegyedes közgyűlésünk f. hó 19-kén kezdődvén, elnöklő első alispánnak nyilvánító megnyitó beszédében, mikint ezen gyűlés főtárgyai kö­zül, országgyűlési követeinktől érkezed jelentésre készí­tett választmányi véleményt előlegesen tanácskozás alá terjesztendi; a’ követi jelentés tehát közkívánatra felol­vastatván, szőnyegre kerültek a’ kir. előadások is, ’s az ezekbeni korkérdési pontok a’ Kir. és RR. nagyobb részé­től közlelkesedéssel hallgattatván, néhány haladást nem kedvelőktől pedig lesütött fővel fontolgattatván. Ezt követé az ezekrei választmányi javaslat, melly köve­teinknek egy részben pótolólagi utasítás gyanánt va­la felküldendő. A’ követi jelentés pontonkint lévén a’ választmányi véleményben taglalva, az anyautasitás 1. pontjának ,,a’ tisztelkedési üdvözlések hű teljesítésé­nek“ megemlítése után, az igazolás — verificatio­­ iránti tudósításukban kifejték követeink, hogy ámbár e’ részben utasítással ellátva nem valának, ’s az idő rövidség miatt ezt nem is kérhették, az igazolási indítványt ők is pártolák; melly jelentésre nézve, miután az igazolás által a’ megyei szabad választás törvényi jogaiban legkevésbbé sem­ korlátoltatván, különben is a’ hongyűlésre képviselő­ket ne­m küldő megyék iránti törvényszerű intézkedhetés hiteles követi névlajstrom készítését szükségeli, e’ körül­ményekben a’ verificatióhozi hozzájárulás helyeseltetett. Tudósításuk II. pontja a’ kerületi jegyzők választásáról szólt,mellynek kapcsában kijelentetett, hogy a’ megye erő­sen hiszi ugyan, mikint követ urak az anyautasitás 18 pontjához híven ragaszkodva, a’ kir. városok részérőli két kerületi jegyző választása pártolására nézve, ezek jogai kiterjesztésébe az egész törvényhozó testület elrendezéséig be nem bocsátkoztak, arról még is, valljon mikép járultak e tárgyhoz? tőlük fel világositó jelentés kívántatik; jöven­­dőre oda utasittatván, hogy a’ kir. városok iránti indítvány­­kérdésekben a’ fölhívott anyautasitási pont irányát szoro­san kövessék. III. pontban az országos ülési, valamint a’ kerületek naplójának gyorsírók általi vitele, a’nyilvános­ság szempontjából „szabad országgyűlési újság“ kiadhatá­­sának eszközlése jelentetik. A’ kerületi napló létrehozása tárgyában, ha annak vezetése magány vállalkozók által is eszközöltethetik, az elrendelő kinyomatás, ’s a’ megye részérel megszerzendés iránt semmi észrevétel sem forog fen, sőt óhajtatik, miszerint különben is azt szerkeszté­se utál írnokaik által azonnal lemásoltatva követeink jó­ 470

Next