Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-13 / 264. szám

tyuktojás nagyságú békasó kövecsesei, melly szinte Brecciává vált. Szép mezőt nyit ennek látása a’ geognoszáknak és geolo­­f­oknak a’ nagy természetben levő összehalmozott (Conglomerat) dombok 's hegyek kiképezéséröl való gondolkodásra. 3) B. Podmaniczky János apafi ispánja, Szabó Ignácz, 1840-ik évben Pest megyében fekvő középpeszéri kamarai puszta határában, puszta templom név alatt ismert romokban, hol ez előtt is sok cseréprégiségek találtattak, két cserép csú­csos hamvvedret, mellyek alkalmasint vend származásúak, és így legalább XV századosak, ajándékozott legközelebb m. n. museumunknak. — Óhajtható volna , ha azon számos cserép­régiségek közül, mellyek a’ nevezett pusztán találtattak, a’ jelenlevők szorosabb meghatározása végett is m. n. múzeumunk­ba többek is juthatnának. (Folytattatik.) — Kubinyi Ágoston, a’ magyar nemzeti muzeum igazgatója. Magyar gázsi­ egyesület. Medárd-vá­sári közgyűlés junius 3 —6-ikig. (Vége.­ 18) A’ be­mutatott dohánygyüjteményböl, ’s azokból (a’ külföldie­ket utánozva) készült szivarokból meggyőződvén az Egye­sület , mennyire függ szorgalmunktól, ’s értelmes eljárásunktól olly szivarok előállítása, mellyek a’ külföldit tökéletesen pótol­ják, ha a’ hozzá kivántató dohány czélszerűen kiválasztatik (minek a’ szathmári, szabolcsi, békési ’s több más dohány­fajok) a’ közgyűlés mindazon hazánkfiait, kik ezidén dohány­mutatványokat küldeni szívesek valának, újólag szives bizo­­dalommal felszólítatni rendelé, miszerint ugyanazon dohány­fajokból az idei termésből is jövő télen egypár csomót bekül­deni méltóztassanak, hogy meggyőződni lehessen a’ dohány kültypusának, valamint beltulajdonságainak állandóságáról; mert csak így lehet bizonyos minőségű szivarokkal tartós keres­kedést életbe léptetni, ’s a’ külföldit, mellyért több százezer forintunk megy hazontalanul valóban füstbe, hazánkból lassan­­kint kiküszöbölni, ’s helyébe inkább kivitelt állítani. 19) Az állatorvosi rendőrség tervének benyújtására az idei novem­beri közgyűlés határoztatott, addig is az ausztriai tartományok­ban annyi foganattal fennálló népszerű utasításokat a­ köztiszt­viselőkre , helybeli elöljárókra, baromorvosokra, mészárosok­ra és gazdákra nézve — magyarra fordítatni, ’s azoknak el­terjesztéséért a’ hazában a’ nm. m. k. helytartóságot megkérni. — 20) Meleg köszönettel fogadtatott t. Sötér Ferencz mosony­­megyei első alispán ur derék hazánkfiának tudósítása, hogy a’ selyemtenyésztés előmozdítására a’ megyében 70 pártot gyűj­teni szíveskedett. A’ hazafias küldemény a’ selyemtenyésztési szakosztály rendelkezésére bizatott. ( 21) Eddig elő példásan és buzgón működött m. óvári ügyviselönk­­. Kanyó Mihály ur beteges­­állapotja miatt ügyeinket továbbá nem képviselhet­vén , az ügyviselőségre Major Pál h. ur, mint ki köz­ügy iránti buzgóságát számos ízben tanusítá, kéretett meg. — T. Pokomándy Gábor tb. 's felügyelő ur Cson­­grád megyében szives ajánlása következtében szinte ügyvi­selőnek választatott. — 22) Alólirt, mint a’ tót-megyeri és ürményi példás okszerűséggel kezelt ’s a’ szó valódi ér­telmében példánygazdaságok megtekintésére megbízott kül­döttség jegyzője előadá, miszerint több küldöttség­ tagok jelen­nemléte miatt ezen eljárásról csak a’ jövő novemberi köz­gyűléskor adhatank hivatalos jelentést, minek az Egyesület örömmel vágyva néz elébe. — 23) Legszivesb köszönet hatá­roztatott nyilváníttatni azon igen tiztelt hazánkfiainak, kik az idei állatmutatást beküldött juhpéldányaikkal gazdagítani, ’s tanuságossá tenni méltóztattak. Névszerint: legkegy. királyunk ő felsége ho­lies­i uradalma, és Wherc­zeg Károly ö fen­sége, m. Ba­tth­y­án Fülöp hg . ft. Grosser János a’ke­gyes szerzet fökormányzója (melly juhpéldányok, közben mond­va, nemességökkel váratlanul meglepők a’ bírákat, tekintetbe ve­vőn más hasonló viszonyok között divatozó juhtenyésztéseket), Gyürky Pál­­ exeja, m. Hunyady Jósef, Károlyi István és Lajos grófok , t. Magyar Imre és verebi V­é­g­h János tb. urak. A’ kiállítás iránti hivatalos és részletes jelentés szinte novemberre halasztatott, minthogy az illető küldöttség jegyzője, B­á­c­h Vilmos ur a’ gyűlés előtti napon hirtelen fek­vő beteggé jön. — Végezvén ezek után az Egyesületnek több rendbeli beligazgatási tárgyait 24-er ez időre sorsvonás utján következő köztelki részvények vonattak: 249-ik szám Szabó István , 236-ik sz. Festetics Antal, 90-ik sz. S­z­éch­e­n­y­i István gr. , 28-ik sz. Almássy Alajos gr., 174 és 197-ik számú Károlyi György gr. urakat illető részvények. Minek következtében a’ köztelek t. ez. részvényesei tiztelettel figyel­meztetnek , hogy a’ f. é. járandó kamataikat a’ jövő augusztusi, kihúzott részvényeiket petig a’ jövő novemberi vásárig egye­sületi pénztárnok Kossalkó János h. n. urnái magoknak kifizet­tetni annál inkább méltóztassanak, minthogy különben az el­maradás úgy tekintetnék, mintha azokat az Egyesület javára elengedni ’s ajándékozni szándékoznának. Ugyanez értetik a’ múltra bennhagyott illetőségekről is, nem kívánhatván senki, hogy az Egyesület más pénzeit éveken át önrovására kezelje. Nem hagyhatni említetlenül, hogy az Egyesület az első napi közgyűlés alkalmával ez idén először a’ nemzeti casinóban közebédet tartott, ezt is nem csekély eszköznek tartván a’ kü­lön osztályok szoros­ összefűzésére, ’s azon bizodalmas viszo­nyok előidézése végett, mellyeknek eddigi hiánya vala főoka a’ kölcsönös idegenségnek, ’s ebből természetesen követ­kezett számos erkölcsi és anyagi veszteségnek. — Adja isten , hogy jövő évben még számos­ koszorúban ülhessük valamint mezőgazdasági haladásunk, úgy a’ polgári összeforrás közszel­­lem diadalát. Örvendetes vala továbbá a’ részvétet tapasztalni, mellyet néhány fiókegyesületeink követek küldése által gyűléseinken vettek. Jelen voltak a’ Pest megyei fiók részéről Hutiray Sán­dor és Plötz Adolf, Szatmár megyei fiókból Szendrey Ignácz, Szepesből Székely Sándor, Szarvasról Balla Károly és Ponyiczky­­ Pál urak. S ez volt az első eset, ’s az egész egyesületre er- s vendetes eset, hogy az adózó néposztály kebeléből is egy fiók-­­ képviselő van, Ponyiczky hazánkfia személyében, részt tanács­­kozásunkban. A’ közgyűlés utolsó napjára , t. i. jun. 6-ikára tűzetvén ki a’ paraszt kanczacsikók jutalmazása, elszomorodva kellett az egyesületnek tapasztalni, hogy minden jutalmak daczára a’ gya­rapodás helyett folyvást csökken száma a’ lótenyésztőknek azon néposztályban, melly maga venné legnagyobb hasznát eb­beli szorgalmának. Mindössze csak 11 kanczacsikó mutattatott be, nevezetesen 7 darab Tolnából, 4 pedig Somogyból, mely­­lyek közül egy sem volt egészen hibátlan. Mind a’ mellett a’ jutalmak (aránylag kissé csökkentve) kiadattak, hogy jövő év­re mégis ösztön legyen tán több gazdának jobban tenyésztett k­anczacsikajával megjelenni. — A’ legjobb 3 éves csikókért kapott Csapó István Büssüböl 40 for, dr. Cser Jósef Gölléröl 25 for., Bertha Sámuel Aszalóról 20 frtot; — a’ 2 évesekért Csima Ferencz M. Egerből 40 frtot, Varga Jósef Értényből 30 frtot. — A’ többiek úti költség fejében kaptak ötöt forintot pengőben. — Vajha a’ politikai hatóságok, földesurak, ’s kü­lönösen a’ fiók-egyesületek sikeresb lépéseket tennének a’ honi lótenyésztés emelésére, nevezetesen a’ föld népénél, melly jóra való mén-intézetek hiányában, főleg pedig tudatlanságból, ’s részúl értett gazdálkodásból elhanyatlott lófaját valamint vér­re nemesítni nem képes, úgy legjobb alkatú csikait is illő ápolás által ép, egészséges, kapós lovakká fölnevelni nem tudja.— Pesten, junius 7. 1843. — Török János, egyes, jegyző. A’ IPCSt megye pártfogása alatt álló hazai első takarékpé­nztárba folyó 1843-ik évi jun. hónapban beté­tetett és visszafizettetett. — betétetett: 1843. junius 3-kán 4051 frt 30 kr, 6-kán 5667 frt 30 kr, 10-kén 9438 frt 14 kr, 13-kán 6315 frt 30 kr, 17-kén 7740 frt 20 kr, 20-kán 13960 frt, 24-kén 13553 frt 20 kr, 27-kén 6417 frt 9 kr, összesen 67143 frt 33 kr p. p. Visszafizette­tett: 1843. jun. 2-kán 3076 frt 45 kr, 9-kén 4732 frt, 16-kán 3940 frt 36 kr , 23-kán 1667 frt 46 kr, 30-kán 3526 frt 50 kr , összesen 16943 frt 57 kr p. p. — Költ Pesten, julius 8-kán 1843. — Mátray József, pénz­tárnok. Somogy megyei lóverseny. Somogy me­gyében Kaposvártól 1 mérföldnyi távolságra fekvő Hetesi gye­pen az idei lóverseny sept. 1-je és következő napjain okvetet­­len meg fog tartatni. Melly alkalommal a’ reggeli órákban ló­­árverés , délután pedig csikók jutalmazása fog véghez menni. — Somogyi Lajos, titoknok. ■LÜÍI.FÖMM IflPIC. A’ Times nek Dublinből azt írják, hogy Lucas ur, izlandi országos altitoknok Elliot lorddali m­eghasonlása következtében benyújtotta lemondását. Clancarty lord izlandi haszonbérlőit megintette, hogy a’repeal-mozgásban ne vegyenek részt, mert miután az unió felbontása parliamentilag nem érezhetik el, csak fegyveres lázadás marad hátra. A’ békeegylet — mellynek czélja általános békét hoz­ni el földi küzdmezőre — jun. 24-kén harmadik gyűlését tartotta. Töb­bek közt a’ mérsékleti egyesületek terjeszté­se is elhatároztatott. A’ M. Chronicle szerint Peel azért ellenzi olly ma­kacs él a’ Szerbiára vonatkozó iratok előterjesztését, mert sir Stafford Canning a’külministerreli levelezéseiben Orosz­ország igényeit alaptalanoknak állítja, ’s úgy vélekedik, hogy Angliának a’ nagyur tekintélyét pártolnia kell. Peel tehát kicsinyhitüsége leplezése végett ellenzi azon iratok előterjesztését. Rebeccát és leányait a’ minapi fatum legkevesbbé sem csüggesztette el. Ők a’ vámházak és vámkapuk ’s itt-ott a’ szegények házai ellen vitézül folytatják táborozásukat. — Ama’ fatális caermartheni veszteség óta 8 vámkaput rom­boltak már szét, ’s lovas katonaság küldetett Chaermar­­thenbe az ottani hatóság kérelmére, melly azonban, mint látszik, a’jól fölfegyverkezett zendülők által visszavere­tett , minek következtében gyalog katonaság is kéretett Caermarthenbe. E’ nép izmos haszonbérlőkből áll, kik a’ nyomasztó út- és kapuvámok terhét már nem bírják vi­selni; ugyszinte a’ szegényápoló és dolgozóházak is nagy mértékben gyűlöletet fakaszt­anak bennük, minthogy az emlí­tett intézetek ápoltjai állítólag rósz élelmet kapnak, ’s rósz bánást kénytelenek tűrni. A’ Times maga is három sérel­met alaposnak tart, t. i. az utvámok, a’ szegénységi tör­vény és az egyházi adó elleni panaszt. A’ newcastle-em- lyni tanács a’ grófsági alkormányzót Trevor ezredest meg­­bízta a’ Rebecca-zavargások iránt tanácskozni. A’ lakosok alapos panaszainak megvizsgálására és orvoslására választ­mány neveztetett ki. A’ franczia követkamra, miután a’kiadási budget egyes rovatai fölött sok üres szó mondatott, az összes költség­­vetést 197 szavazattal 70 ellen elfogadta. A’ czukortör­­vény is szerencsésen átvergődött a’ pairek kamráján. Lenormand kisasszony, a’ hires kártyavetőné, Pá­­risban jun. 26-kán 72 éves korában meghalálozott. Egy közel rokona, káplár az afrikai hadnál, szép házat és 300,000 frankot öröklött utána. A’ belgák királya és neje, kik jun. 23-ka óta London­ban vannak, Párisba váratnak, hol Joinville hg fiatal nejé­vel fogadtatni fog. Aumale hg jun. 18-kán Algierba érke­zett, ’s Toulonba váratik. Papin és Castor gőzösök Toulonból Barcelonába evez­tek, a’város ágyuztatása esetében az ott levő francziák­­nak menedéket nyújtandó. A’ portugali cortesek tanácskozásai a’ budget fölött folyvást kedvezők a’ kormányra nézve. Indítvány létetett, miképen a’ királyné keressék meg, hogy jövedelmét alább szállítsa; miután azonban kijelentetett, hogy mind a’ki­­­rályné mind férje önkint, mondottak le jövedelmök tetemes részéröl,az indítvány félrevettetett, a’ királynénak ellen­ben kö­zönyfelirat szavaztatott. Aargau kanton nagy tanácsa jun. 19-én nagy többség­gel u­v­óbb is a’ zárdák megszüntetése mellett nyilatkozott; azon indivány, hogy ha a’ zárdakérdés a’ szövetségi gyű­lés által nem intéztetnék el Aargau értelmében, a’statusquo fölmondassék, félrevettetett. Aargau canton nagy tanácsa jun. 20-kán tartott ülésé­ _­ben hosszú vitatkozás után a’ Baden elleni határzárt vé­g_ kép megszüntetni határozá olly föltétel alatt, hogy a­­b aa deni kormány hasonlót tegyen, mire a’ badeni kor késznek nyilatkozott. Máj. 2-kán (jun. 14.) költ legfelsőbb ukáz szerint a’ zsidók, kik az ausztriai vagy porosz szelekhez 50 versz­­nyire laknak, Oroszország belsejébe rendelt­­ettek szállít­tatni. — A’ kormány Lengyelország minden részeiben gö­rög-orosz községeket rendelt alapittatni, ’s a’ pápák fize­tésére nagy summákat rendelt. SH&E11BIA. A’ pesti szerb lap szerint sokan a’ Zimonyban tartóz­kodó szökevények közül, miután reményeik meghiúsultak, visszamenetre tökélék el magukat, és valóban már szép számmal át is mentek hazájokba , hol szívesen és örömmel fogadtattak; mások ismét, jobbára a’ munkakerülők osz­tályához tartozók, remélvén, hogy még ezentúl is lesz, ki henyélésöket megjutalmazza, ide 's tovakáborognak, ’s koránsem hazájokba, hanem inkább Újvidékre mennek, hol a’ szerb templomok udvaraiban az időt haszontalan cse­vegések közt töltik, és ezek képezik a’ Milos-pártot. Jun. 29-kén eslfelé Stambulba futár küldetett, hogy ott az újra megválasztott Sándor hg megerősítését sürgesse, mi is kétségkívül azonnal el fog következni, mert ez az is­meretes nagyúri formánban világosan megigértetett. Julius 1-jén a’ fejedelem a' tanácsnokok kíséretében a’ topcsideri térre kimen­vén, egy alkalmas és erőteljes beszéd ál­tal a’ népnek benne helyezett bizalmát megköszöné; a’ nép ellenben biztositá fejedelmét,hogy utolsó csepp vérig híve maradand. Ezután a’ hősök a’ kölcsönös csókolás után egymástól búcsút vőnek, és igy a’ nemzet gyűlése eloszlott. Visszatérnek e Vucsics és Petronievics Nándor­fehérvárra , mielőtt a’ nagyúri megerősítés még Stambul­­ból leérkeznék? nem tudhatni; de remélik a’ szerbek, hogy e’ jeles két férfiút nem leend kénytelen sokáig nél­külözni. A A­ÁTBIthrfi'AA*MA és Mellőzzük az alsóházi tanácskozások azon tárgyait, mellyek locális természeteknél fogva nem igen vonhatják magukra olvasóink figyelmét, és egyelőre visszatérünk az izlandi fegyverbill fölötti tanácskozások folyamatára. A’ jun. 23-kan tartott bizottmányi ülésben Palmerston lord és sir Robert Peel leginkább tünteték ki magukat. Palmerston lord Irland mostani helyzetében sem hasznosnak sem. "De­­csületesnek nem tarthatá, a’ kormányt Irland m­egnyugtat­­hatásának eszközeitől megfosztani, mellyek már az előbbi ministerium által is elhatároztattak; ő mindazáltal csak úgy szavazhat a’ szőnyegen forgó bilire , ha semmi új zá­radék nincs benne, melly az eddigi törvény rendeletein túl menne. Egyszersmind a’ ház kötelességének ismeri a’ szónok, hogy Izland jelen állapotját tekintve ne csupán e’ törvényjavaslat elfogadására szorítkozzék, hanem más hathatósb békítési módszerekhez is nyúljon. A’ szónok saját nézeteit fejtegeti, mellyek szerint Izlandot lecsillapí­tani kellene, ’s melegen védi a’ catholicusokat Graham minapi vádjai ellen. Elismeri ugyan , hogy a’ parliament nem avatkozhatik a’ földbirtokosak és haszonbérlőik kö-­­­zötti szerződésekbe; de figyelmezteti a’házat azon előzési rendszerre, mellyet az izlandi földesurak közül sokan gya­korolnak. Az izlandi protestáns egyházat illetőleg a’ szó­nok annak megsemmitését semmi esetre nem pártolná, megengedi azt is, hogy az egyházi adózások és tized ki­zárólag csak a’ — jobbára protestáns — földbirtokosokat terhelik; de úgy vélekedik, hogy e’ jövedelmek egy részé­­nek más, közhasznú czélokra fordítását nagyobb kiterje­désben kellene gyakorolni. A’ lényeges nehézség nem a’ protestáns egyház gazdagságában, hanem a’ cathol. egy­ház szegénységében fekszik, mellynek megszüntetése vé­gett a’ szónok gyámolittatni javasolja a’ cath. egyházi ren­det pénzzel, de főleg ház és földbirtokkal, mellynek költségei nagy részben önkéntes ajánlatok által len­nének fedezendők. Szintolly nehézség és sérelem a’ vá­lasztókról szóló törvény tökéletlensége, mellyet még az idei ülésben szükség fölvenni a’ kellő javítások végett. De legsúlyosabb sérelme Izlandnak a’gyűlölt torypárt ural­kodása , jelesül pedig a’ legnépszeríűtlenebb férfiak hiva­talra emelése, minélfogva am­a’ tanácsot adja a’ ministeri­­umnak, hogy ha Izland lecsillapítása csak legkevesbbé is szivén fekszik, olly népszerűtlen embereknek, minek p. D. Jackson és Lefroy bírák, kinevezését gondosan kerülje. A’ szónok végül sürgetve szólítja föl a’ ministeriumot, hogy Irlandra nézve követendő békítő rendszabályait minél előbb a’ ház elébe terjessze, mert legsikeresb kény-rend­szabály leend, ha Izland minél előbb meggyőzetik arról hogy a’ parliament igazságosan óhajt róla gondoskodni. — Sir. R. Peel O’Connellre hivatkozva igyekezék megmutatni, hogy az izlandi volt főhelytartó (Fortescue) sokkal több jogtalan­ságot követett el Izlandon mint a’ mostani lordkanczellár Lugdos. Több hasonnemű vádjait visszadván Palmerston­­nak, ismételve kijelenti, mit már más ízben is mondott, miképen ő, minden tekintet nélkül arra, mi jelenleg Iz­­landban történik, legbensőbben meg van győződve, hogy Izlandot türelmes mérséklet és teljes igazság és pártat-

Next