Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-20 / 266. szám

,,Virtus repulsae nescia sordidae Intaminatis fulget honoribus, Nec sumit aut ponit secures Arbitrio popularis aurae"­ Julius 4-kén a’ választók Rimaszombatba begyülekeztek. Az áprilisi választás conservativ pártja is már most, szám­ra 5 — 600 közt, nem gyalog, hanem szekereken jelent meg. A’ kir. biztos­s­ága délután szinte megérkezett. Alól a’ megyeház előtt járás­beli főszolgabíró ’s esküit áll, fent pedig az első alispán elnöksége alatt számos tagokból álló b­iztosság által fogadtatott. Nem régi az idő, midőn hasonló fogadás keményen megparancsolva nem teljesí­tetett, most parancsolaton önkint megadatott. Természe­te a’ magyarnak, hogy jogait nem hagyja, de ha véle bánni tudnak, az ingét is od’adja.— A’ mieink a’ városban kirendelt szállásaikon, az áprilisi hősök pedig kün a’ holtak nyughelyén, a’ temetőben nyugtalanul virasztottak. A’ nép felette ingerültnek tapasztaltatván, ’s különféle fenyegetőzéseit szerte hintegetvén, a’vész kikerülése’s a’ város biztosítása végett a’ kir. biztos rendeletéből egy csapat katonaság egész éjen át az útczákon patrouilliro­­zott, a’ lovak dobogása és fegyverek csörtetése félelmes emlékeztetésül szolgálván , mi szomorú dolog, midőn így kell őriztetni a’ törvényes szabadságot ?!— Reggel az áprilisi választottak neveinek hangoztatása szolgált alkal­­mul a’ kihívásra. A’ bunkocraták a’ megyeház előtti tért jókor elfoglalók. A’ mi népünk később zászlók alatt ’s zenék közt összegyülkezvén, felmutatta háromszoros szá­mát. A’ kir. biztos rendre és kellő mérsékletre inté az ab­lakból mindkét részről a’ tömeget; a’ botok elszedetését is — mellyek mindkét részen levőknél szemléltettek — megyei csendbiztosok és a’ pártok főnökei által czélba vette; később a’ két párt közt heves öszvecsapás történt. Népünk t. i. a’ kijelölt Nagy Károly és Ragályi Miksa urakat,ősi szokás szerint, vállaikon meghurczolván, midőn a’ megyeházhoz a’ kir. biztos elébe hozák, az el­lenfél a’körülök lebegett zászlók közül egyet lekapott, eb­ből verekedés lett, melly az áprilisi hősöknek zavaros fu­tásával végződik. Erre a’ kir. biztos, ki mindig óvakodott a’ katonaság kirendelésétől, ’s azt csak utolsó szükség­ben kivánta használni, kényszerítve érzé magát felt adat­ni a’ szomszéd Tamásfalva helységében tartózkodott egy osztály katonaságnak, hogy azt részint a’ két párt közt felállítássá, részint a’ botok elszedését sikeresebben esz­közölhesse. Tíz perez alatt en carriere itt termett a’ ka­tonaság. A’ piaczot elborított, nagy részint nézőkből ál­lott sokaság örömtapssal fogadta a’ várt segedelem — a’ deus ex machina — megjelenését. Egy szomorú esemény azonban megkeserité az örömöt. Ugyanis a’ két sorban felállított osztály balszárnya, keresztül a’ piaczon, a’ bá­muló ’s elszéledve állongó nép közül többet letapostat­­ván, mintegy 15 kapott nagyobb sérelmet. Eddig ugyan még, tudtommal, egy sem halt meg, orvosaink véleménye szerint nem is fog. Ő naga a’ kir. biztos különösen megil­­letődött az eseményen, ki a’ dologban egészen ártatlan, a’ jobb szárny léptetve ment, ’s itt baj nem is történt, a’ balszár­nyon pedig a’katonák közül is több leesett.—A’más napi gyű­lésben intézkedtünk az esemény valóságának megtudására nézve, és a’ további lépések a’ vizsgálat eredményétől függesztettek fel. — Az esemény után katonasorok közt takarodánk a’ gyűlésbe , hol a’ k. kir. parancs felol­vastatván a’ kir. biztos ö­nsga a’ körülményekhez alkalma­zott fontos beszédében felhítta a’ RR-et az abban foglal­taknak tárgyalására, kijelentvén: mikép a’ RR. törvényes jogaiba avatkozni sem feladása, sem akaratja. Itt mindenek előtt alálirt által az, hogy a’ felolvasott k. kir. parancsot szoros törvényesség jellemzi, mert választási jogainkba távolról sem avatkozik,’s a’ kir. biztos is főispáni hatalom­mal, egyedül jogaink védelmére küldetett ki; úgy szinte az áprilisi választás törvénytelensége kimondatván, uj választás kivántatott; — továbbá a’ martius 15-ki határozatra nézve ugyan alólirt által— gróf Andrásy Károly által pártol­­tatva—kimondatott, mikép mindazok,kik azon gyűlésben a’ házi adó aránylagos elvállalása mellett nyilatkoztak, ’s ezen nyilatkozókkal egy véleményben voltak, annak igaz­ságos, törvényes és hasznos voltáról most is meggyőződve vannak; de tekintve a’ nemességnek felizgatott állapotát, melly­ben az jelenleg az igazság felfogására nem képes, várva az időtől és bízva az igazság istenerejében, a’ me­gye nyugalmának helyrehozása tekintetéből nem ellenzik, sőt kívánják, hogy azon határozat most letétetvén, az uta­sításból hagyassák ki. Még egy pár felszólamlás után ha­tározatul kimondatott, hogy az országgyűlési utasítás ké­szítésével megbízva volt választmánynak a­ házi adóra vo­natkozó véleménye megváltoztatott, és ez kir. biztos ő nsga által az ablakból a’ kint levő tömegnek is kijelentetett. Ez után a’ szavazatszedő választmányok kineveztetvén, a’ szavazások megkezdettek, mellynek eredményét már közlöttem . Négy criticus hónapot állónk ki, mióta ama’ politicai crisis — mellynek mart. 15-kén végső szerencsés diagnosisán ké­pzelők magunkat — borzasztó symptomái­­val megújult. Gyáva önzés és hiú­dicsvágy képes volt megrontani az igazság munkáját. Kíméletlen kéz széttép­­te az egyetértés szent szövetségét. A’ terhes napok jelle­meket próbáltak, jellemeket ismertettek meg. Lelkes al­ispánunk a’ gyanúsítások, habozások zűrzavarjai közt is csüggedtlen éberséggel őrködött az öszvetartás épsége fe­lett; nem akarván a’ megyét, mellynek uj aerája az ő kor­mányra lépésétől kezdődik, ismét feloszolva látni pályája vége felé. — Hathatós serkentőül szolgált szinte Andrá­­sy Károly gróf munkás és energikus részvéte. — Fáj­dalom ! hogy más módot nem találhatónk, mint ez elvnek, és azon férfiúnak, kihez reménységünk dicsőségünk kap­csolva volt, letételét ’s szivünktől elszakasztását!— A’ ki tehát azt gondolná, hogy örömünk teljes, az nagyon csa­lódnék. Örültünk, mert győztünk, győzni akartunk. Örül­tünk, mert ellenségünk, ki maga képes volt az egésznek ellenszegülni, megbukott. De mindez csak fél öröm, fél győzedelem;—és hogy nem egész egyetlen emberé a’ di­csőség. — A’ kir. biztos folyvást munkálkodik. — Gyűlé­seink, aug. 21-éssep. 11-kén lesznek Rimaszombatban. — B­o­don Ábrahá­m. Máramarosb­ól * jul. 3. Junius 19-ikétöl f. hó 2-ikáig tartott közgyűlési tanácskozásaink legérdekesebb tárgyai valának a’ k. k. előadások. Örömmel írhatom, mi­­kint megyénkre legjótékonyabban hatottak a’ haladás ideje elérkeztét hirdető kormányszavak;— ’s most már — inkább mint bár mikor — remélhetjük, hogy Márama­­ros is haladni fog, nem lehetvén többet értelmes fővel a’ haladás eszméjét sem a’ kormány elleni hasztalan örökö­­désnek, sem pedig pusztán fiatal hév — úgynevezett—, pium desideriumának hirdetni, mi eddig sok szép eszme’ sok hasznos indítvány szívbéli pártolóit elnémita!! De a­­dologra. A’ k. k. előadások mint nemzetünk jövendő jobbn létének nélkülözhetlen feltételei, követeink által általában pártoltatni határoztattak; — országgyűlési utasításaink a­­dolgozó választmányunk nagy részben elfogadott vélemé­nye szerint, megjegyeztetvén az 1-fő pontra, hogy mele­gyénk az országos küldöttségi munkálatok közül legeléb­­bs a’ büntető és javitó rendszert, utána a’ katonaélelme­zést, ’s a’ dunaszabályozást csak ezek után óhajtja ország­­gyűlési tárgyalás alá vétetni. A’ 2-ik pontra, hogy a’ vá­lasztási visszaélések mikénti zabolázása iránti javaslatké­­szitésre a’ kér­ ülésekből óhajtanak választmányt küldetni megyénk­­­el. A’ 3-ik pontra, megyénk is igazságosnak ismeri, hogy miután a’ kir. városok a’ k. kincstártól füg­getlenekké tétettek,aránylagos szavazatjoguk megadassák. A’ 4-ik pontra, az utak jókarban tartásának költségét ne­mes és nem-nemes által egyiránt kivánván megyénk anya­­utasitása szerint viseltetni, a’ vizen való közlekedési módok iránti határozat tételét akkorra halasztotta, midőn a’ duna­­szabályozási országos küldöttség munkálata hozzánk beér­­kezendik. Az 5-ik pontra megálapittatott, hogy ha a’ bírói zálogképen bár kinek kezébe jutott javak egy év elforgása alatt a’ végrehajtást szenvedett fél, vagy annak rokonai által ki nem váltatnak, azon év éltekétől számítandó 16 éven át, törvényes tiltások, intések, mint a’ mellyek el­len az egy év alatt praescribáltatott, mit sem ártván, a’ tulajdonos azokat kibocsátani kénytelen ne legyen, ’s azo­kon mindennemű beruházásokat érvényesen tehessen. A’ 6-ik és 7-ik pontra, az itt foglaltakat némi módosítással pártoló előbbi utasításához ragaszkodik a­ megye A’ 8-ik pontra, a’ királyi kincstárból országos czélokra tett köl­­csönözéseket visszatéríttetni kívánja ugyan e’ megye, hogy azonban az annak letisztázására szolgálható segédforrások annál világosabban kitűnjenek, követelnek utasításul odá, hogy mielőtt az érintett tartozás mikénti letisztázásába bo­csátkoznának, az országos pénztári számadásoknak ország­­gyűlésem megvizsgáltatását eszközöljék, egyszersmind pedig azon is igyekezzenek, hogy az országos pénztár költségeinek fedezésére, bizonyos, a’ hon naponta növe­kedő országos kiadásainak elegendőleg megfelelő alap, — minőnek tekintik a’ jó felemelt árábóli jövedelmet is, je- teltessen ki. — A’ törvényhatóságok körlevelei közül pár­­toltattak Hont megye két rendbeli levelet; egyik a’ főispáni esküt, másik bizonyos m. rendőrségi pernek több ízben birtokon belűli felkivánásából eredeti sérelmeit tárgyazó. Bereg megyéé Szerbia visszaszerzése iránt, hozzá­tévén, hogy ezt csak diplomatikai egyezkedés utján óhajtják el­megye­­kel eszközöltetni. Dibar megyéé bizonyos borti­zed iránti perbeli eljárásra nézve. Tolna megyéé g. Bom­­beller Károly és b. Lederer honosításuk ügyében, az egész taksa lefizetése mellett. Zaránd megyéé a’ részek vissza­kapcsolása tárgyában. Győr megyéé a’ t.hatóságok ’s kor­mányszékekkel­ levelezések czimjeinek rövidítése iránt,— ezt azonban, csak miután iránta országos végzés keletke­zett, kívánja e’ megye gyakorlatba venni. Ugocsa megyéé az országgyűlési költségek felvetése tárgyában. Kővár vi­dékéé képviseleti jogának visszakapcsoltatása esetére le­endő pártolása iránt. Torontói megyeé, mellyben Pest vá­rosának a’ magyar tengerparttak­ összeköttetése iránti né­zeteit elősorolja.— Nem pártoltattak: Pest megye büntető­­törvényszéke egybeülésének fegyveres erőveli akadályoz­tatásából eredeti sérelme. Úgyszintén az országgyűlési naplóknak gyorsírók általi vitele tárgyában tett indítványa. Győr megyéé egy nemzeti őrsereg felállítása iránt, mint a’ nemesség felkelését tárgyazó országos választmányi munkálat körén kívül czélszerűen nem tárgyaltatható. Zemplén megyéé a’puszták benépesítése iránti indítványa, a’ mennyiben az a’ benépesítendő pusztákat tüstint a’ por­ták számába vétetni sürgeti. Veszprém megyéé egy con­­servatoriummal összekötött nemzeti színház alapitása iránt; ezen indítványt megyénk boldogabb időre kívánja halasz­taini. Tem­es megyéé, a’ mennyiben a’ hivatalos vagy más méltányos ok nélkül külföldön lakó magyarok jövedelmei­nek egy részét az országos pénztárba kívánja fizettetni,— ellenben azon előterjesztése, hogy a’ só ára országgyü­­lésileg szabassék meg, pártolást nyert, K­özép-Szolnoké az erdélyi hongyülés által elfogadott 3 főelvek pártoltatá­­sa tárgyában. Sz. kir. Pest városáé, mellyben az orszá­gos küldöttségeknek adott szállások bérét kéri. Sz. kir. Pécs városáé, a’ Pest ’s Fiume közötti vonalnak városukon keresztülvitele tárgyában. — Ezeken kívül a’ fiumei ka­­pitányságnak a’ magyar kereskedés felvirágzása iránti né-­­­­­zeteit pártolás végett közlő levelét, a’ dunaszabályozás­t­ ’s kereskedés előmozdítása iránti országos munkálat fel­­­­vételekor, kívánja e’megye tárgyaltatni. Szepes megyé­­­ nek, a’­­ bányavárosoknak ’s sz. kir. Nagybánya városa­­já­nak két rendbeli leveleit, mellyekben bányászati törvé­­­­nyek hozatala, avvagy csak az e’ tárgyban dolgozott or­szágos választmányi munkálat szükségesebb pontjainak mielőbb törvénynyé alakítása sürgettetik ; csak annyiban nem pártolja e’ megye, a’ mennyiben jelenleg a’ hongyü­lés teendői során más érdekesb és fontosabb tárgyak álla­nak. Sz. kir. Pécs városának törvénybe iktatása iránti ké­rését akkorra kívánják Mármaros R­ei halasztani, midőn a’ kir. városok ügyébeni kér. választmány munkálata már országosan is tárgyaltatott. A’ szakolczai posztókészitő ezek kérő-levelére, követeink ő felsége abbeli megegye­zésének kieszközlésére utasittatnak, miszerint az 1734-­­ ki évben eziránt kiadott felsőbb parancs értelmében, min­den magyar ezredek számára megkivántató posztónemük egyedül csak magyarhoni gyárakból vásároltassanak— el­határoztatván megyénkre nézve is, hogy köz­szükségeink jövendőben csak honi gyárakból fognak fedeztetni. — A’ nm. h.tanács megkéretni határoztatott a’ mérnöki és or­vosi diplomák szerfeletti dijaknak ügyvédivel egyenlővé tételének kieszközlésére. — A’ különösebben csak me­gyénket érdeklő tárgyak közül megemlitendöknek vélem­­­öt, hogy a’ közelebbi korteskedési maradványok miatt faluinkon, még most sincs helyreállítva a’ csend és köz­­bátorság. 2-or, hogy a’ követválasztási gyűlésünkből kért kir. biztosságért ismét felfolyamodtunk. 3-or, hogy Szat­­már megye felőli bérezi utunkon a’ közlekedést rabló cso­portok teszik félelmessé magányos utazókra nézve. 4-et, hogy a’ husárt szavazat útján határozták meg megyénk RR-ei, ’s ezen szokatlan tett által, midőn hivatalos jelentés szerint 9 krért sem lehetett elegendő húst kapni, 8 krra szállitatott le, ’s ámbár illy ár mellett, a’ próbavágást tevő küldöttség írásbeli tudósítása szerint, minden 100-nál 4­árt a’ veszteség, határozatta jön, hogy a’ mészárosok a’ köte­lezvényeikbe foglalt mennyiség kivágására kényszeritő mó­dokkal is szoríttassanak. Mi szüli az illy igazság-kiszolgál­tatást, nem akarom vitatni; csak azt jegyzem meg: mi­­kint ott, hol, mint nálunk, mindenkinek szabad húst mérni, az igazi hasznot legbiztosabban az határozza meg, valljon mérnek e’ a’ rendes bérlőkön kívül mások is vagy nem? — Ifj. Várady Ádám­ líráitól* (Vége.) Jöttek ezután a’ kir. előadá­soknak többi pontjai, mellyeknek részletes vitatásától hogy a’ választmány minél könnyebben menekülhessen, erővel csak anyautasitásunknak az előadásokra vonatkozó pontjait olvastatta fel, ’s ezeknek igen általános, mitsem jelentő tartalmában elegendő választ talált az előadásokra is. Látszott, hogy a’ többi pontok mély fejtegetésébe nem akart a’választmány ereszkedni; mert igen sokan java­­solgatták, hogy csak várjuk be az országgyűlésen kine­vezett kerületi választmányok munkálatait, ’s majd azután adjunk pótló utasítást. V. P. táblabiró itt is igen je­lesen monda, hogy lennénk már egyszer mi is originálisok és ne csak mindig copiák, azaz értsük meg azon alkot­mányos életelvet, hogy a’ hongyűlés minden factorá­­nak, minden megyének meg kell lenni legalább elvi­leg kitűzött véleményének minden tárgyra nézve, mert különben utasítási rendszerünk üres hazugság lenne. Ámde ezen megjegyzés a’ választmányt komoly kitüzés­­re nem serkentette. — Mind e’ mellett, hacsak leg­alább mindazon jó, mit választmányilag a’ második propositionalis pontra kifejtettünk, jelen közgyűlésün­kön le nem intelligentiáztatott volna. De most láttuk át, hogy a’ szegény nemesség csak gyönge erőt­len tömeg, míg az eszével visszaélő értelmiség, a’ valódi nyers erő. Kommentálni a’ dolgot csak ak­kor fognék, ha meg nem értenék.— A’ mint tehát főnél­­ érintettük, jelen közgyűlésünk első napján szőnyegre jött ezen leirt választmányi munkálat. Mindenek előtt azon vi­tatkoztunk, vallyon megvitassuk e­gyülésileg bővebben is a’ választmányi dolgozatot, avvagy egy hatal­mas maradjonnal bezárván minden discussiót, úgy a’ mint van, felküldjük követeinknek ? Bár tettük volna ezen utóbbit! Legalább a’ jó mag nem pergett volna el rostálás közben. Azonban a’ gyűlés elhatározta , hogy a’ múlt al­kalommal saját kebléből kinevezett választmányának dol­gozatát bővebb revisio nélkül Pozsonyba küldenie sem nem illik, sem nem tanácsos. — Elkezdődvén ekkép a’ debatte, ismét felmelegittetett a’ múlt gyűlési indítvány, t. i. a’ köz megvetés és az eskü. Ezen másodikat sok oldalról méltányoltuk, és ideiglenes ellenszerül pártoltuk is. De egyszersmind éreztük, hogy az az eskü rettene­tes moschus lenne sok nemes orr alá, kik nem igen túl­ságosak a’ loyalitásban; a’ titkos voks már magában is fö­lötte sokakat foszt meg holmi restaurationalis reménytől; hátha még esküt is kellene tenni nyilván azon nobilis po­­pulus elött, mellyet ha ezután nem is, eddig legalább biz­ton csábítgattunk. Hogy tehát némi bájos kinézések meg ne hiúsuljanak, meg kellett bukni mind a’ titkos szava­zásnak, mind az eskünek — nem gondolván vele, ha mindjárt Nyitra egyedül maradna is széles Magyarország­ban a’ nyilvános voksolás mellett. — Ha igenis ha rajzolók akarnánk lenni, még elmondanék: milly szép tünemény vala, az eskü és titkos voks ellensé­geit egymás után voksolni, ’s általuk a’ választmányi tervet megbuk­tatva látni. — A’ büntetések eszméje, mint utolsó reme­­dium a’ éorteskedés ellen, itt a’ gyűlésen is újra felhoza­­tott. És nem érintette senki, hogy a’ terrorismus korsza­ka már lejárt,­­ hogy a’ szelídebb idő inkább b­űn gát­ló 486

Next