Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-20 / 266. szám
,,Virtus repulsae nescia sordidae Intaminatis fulget honoribus, Nec sumit aut ponit secures Arbitrio popularis aurae" Julius 4-kén a’ választók Rimaszombatba begyülekeztek. Az áprilisi választás conservativ pártja is már most, számra 5 — 600 közt, nem gyalog, hanem szekereken jelent meg. A’ kir. biztossága délután szinte megérkezett. Alól a’ megyeház előtt járásbeli főszolgabíró ’s esküit áll, fent pedig az első alispán elnöksége alatt számos tagokból álló biztosság által fogadtatott. Nem régi az idő, midőn hasonló fogadás keményen megparancsolva nem teljesítetett, most parancsolaton önkint megadatott. Természete a’ magyarnak, hogy jogait nem hagyja, de ha véle bánni tudnak, az ingét is od’adja.— A’ mieink a’ városban kirendelt szállásaikon, az áprilisi hősök pedig kün a’ holtak nyughelyén, a’ temetőben nyugtalanul virasztottak. A’ nép felette ingerültnek tapasztaltatván, ’s különféle fenyegetőzéseit szerte hintegetvén, a’vész kikerülése’s a’ város biztosítása végett a’ kir. biztos rendeletéből egy csapat katonaság egész éjen át az útczákon patrouillirozott, a’ lovak dobogása és fegyverek csörtetése félelmes emlékeztetésül szolgálván , mi szomorú dolog, midőn így kell őriztetni a’ törvényes szabadságot ?!— Reggel az áprilisi választottak neveinek hangoztatása szolgált alkalmul a’ kihívásra. A’ bunkocraták a’ megyeház előtti tért jókor elfoglalók. A’ mi népünk később zászlók alatt ’s zenék közt összegyülkezvén, felmutatta háromszoros számát. A’ kir. biztos rendre és kellő mérsékletre inté az ablakból mindkét részről a’ tömeget; a’ botok elszedetését is — mellyek mindkét részen levőknél szemléltettek — megyei csendbiztosok és a’ pártok főnökei által czélba vette; később a’ két párt közt heves öszvecsapás történt. Népünk t. i. a’ kijelölt Nagy Károly és Ragályi Miksa urakat,ősi szokás szerint, vállaikon meghurczolván, midőn a’ megyeházhoz a’ kir. biztos elébe hozák, az ellenfél a’körülök lebegett zászlók közül egyet lekapott, ebből verekedés lett, melly az áprilisi hősöknek zavaros futásával végződik. Erre a’ kir. biztos, ki mindig óvakodott a’ katonaság kirendelésétől, ’s azt csak utolsó szükségben kivánta használni, kényszerítve érzé magát felt adatni a’ szomszéd Tamásfalva helységében tartózkodott egy osztály katonaságnak, hogy azt részint a’ két párt közt felállítássá, részint a’ botok elszedését sikeresebben eszközölhesse. Tíz perez alatt en carriere itt termett a’ katonaság. A’ piaczot elborított, nagy részint nézőkből állott sokaság örömtapssal fogadta a’ várt segedelem — a’ deus ex machina — megjelenését. Egy szomorú esemény azonban megkeserité az örömöt. Ugyanis a’ két sorban felállított osztály balszárnya, keresztül a’ piaczon, a’ bámuló ’s elszéledve állongó nép közül többet letapostatván, mintegy 15 kapott nagyobb sérelmet. Eddig ugyan még, tudtommal, egy sem halt meg, orvosaink véleménye szerint nem is fog. Ő naga a’ kir. biztos különösen megilletődött az eseményen, ki a’ dologban egészen ártatlan, a’ jobb szárny léptetve ment, ’s itt baj nem is történt, a’ balszárnyon pedig a’katonák közül is több leesett.—A’más napi gyűlésben intézkedtünk az esemény valóságának megtudására nézve, és a’ további lépések a’ vizsgálat eredményétől függesztettek fel. — Az esemény után katonasorok közt takarodánk a’ gyűlésbe , hol a’ k. kir. parancs felolvastatván a’ kir. biztos önsga a’ körülményekhez alkalmazott fontos beszédében felhítta a’ RR-et az abban foglaltaknak tárgyalására, kijelentvén: mikép a’ RR. törvényes jogaiba avatkozni sem feladása, sem akaratja. Itt mindenek előtt alálirt által az, hogy a’ felolvasott k. kir. parancsot szoros törvényesség jellemzi, mert választási jogainkba távolról sem avatkozik,’s a’ kir. biztos is főispáni hatalommal, egyedül jogaink védelmére küldetett ki; úgy szinte az áprilisi választás törvénytelensége kimondatván, uj választás kivántatott; — továbbá a’ martius 15-ki határozatra nézve ugyan alólirt által— gróf Andrásy Károly által pártoltatva—kimondatott, mikép mindazok,kik azon gyűlésben a’ házi adó aránylagos elvállalása mellett nyilatkoztak, ’s ezen nyilatkozókkal egy véleményben voltak, annak igazságos, törvényes és hasznos voltáról most is meggyőződve vannak; de tekintve a’ nemességnek felizgatott állapotát, mellyben az jelenleg az igazság felfogására nem képes, várva az időtől és bízva az igazság istenerejében, a’ megye nyugalmának helyrehozása tekintetéből nem ellenzik, sőt kívánják, hogy azon határozat most letétetvén, az utasításból hagyassák ki. Még egy pár felszólamlás után határozatul kimondatott, hogy az országgyűlési utasítás készítésével megbízva volt választmánynak a házi adóra vonatkozó véleménye megváltoztatott, és ez kir. biztos ő nsga által az ablakból a’ kint levő tömegnek is kijelentetett. Ez után a’ szavazatszedő választmányok kineveztetvén, a’ szavazások megkezdettek, mellynek eredményét már közlöttem . Négy criticus hónapot állónk ki, mióta ama’ politicai crisis — mellynek mart. 15-kén végső szerencsés diagnosisán képzelők magunkat — borzasztó symptomáival megújult. Gyáva önzés és hiúdicsvágy képes volt megrontani az igazság munkáját. Kíméletlen kéz széttépte az egyetértés szent szövetségét. A’ terhes napok jellemeket próbáltak, jellemeket ismertettek meg. Lelkes alispánunk a’ gyanúsítások, habozások zűrzavarjai közt is csüggedtlen éberséggel őrködött az öszvetartás épsége felett; nem akarván a’ megyét, mellynek uj aerája az ő kormányra lépésétől kezdődik, ismét feloszolva látni pályája vége felé. — Hathatós serkentőül szolgált szinte Andrásy Károly gróf munkás és energikus részvéte. — Fájdalom ! hogy más módot nem találhatónk, mint ez elvnek, és azon férfiúnak, kihez reménységünk dicsőségünk kapcsolva volt, letételét ’s szivünktől elszakasztását!— A’ ki tehát azt gondolná, hogy örömünk teljes, az nagyon csalódnék. Örültünk, mert győztünk, győzni akartunk. Örültünk, mert ellenségünk, ki maga képes volt az egésznek ellenszegülni, megbukott. De mindez csak fél öröm, fél győzedelem;—és hogy nem egész egyetlen emberé a’ dicsőség. — A’ kir. biztos folyvást munkálkodik. — Gyűléseink, aug. 21-éssep. 11-kén lesznek Rimaszombatban. — Bodon Ábrahám. Máramarosból * jul. 3. Junius 19-ikétöl f. hó 2-ikáig tartott közgyűlési tanácskozásaink legérdekesebb tárgyai valának a’ k. k. előadások. Örömmel írhatom, mikint megyénkre legjótékonyabban hatottak a’ haladás ideje elérkeztét hirdető kormányszavak;— ’s most már — inkább mint bár mikor — remélhetjük, hogy Máramaros is haladni fog, nem lehetvén többet értelmes fővel a’ haladás eszméjét sem a’ kormány elleni hasztalan öröködésnek, sem pedig pusztán fiatal hév — úgynevezett—, pium desideriumának hirdetni, mi eddig sok szép eszme’ sok hasznos indítvány szívbéli pártolóit elnémita!! De adologra. A’ k. k. előadások mint nemzetünk jövendő jobbn létének nélkülözhetlen feltételei, követeink által általában pártoltatni határoztattak; — országgyűlési utasításaink adolgozó választmányunk nagy részben elfogadott véleménye szerint, megjegyeztetvén az 1-fő pontra, hogy melegyénk az országos küldöttségi munkálatok közül legelébbs a’ büntető és javitó rendszert, utána a’ katonaélelmezést, ’s a’ dunaszabályozást csak ezek után óhajtja országgyűlési tárgyalás alá vétetni. A’ 2-ik pontra, hogy a’ választási visszaélések mikénti zabolázása iránti javaslatkészitésre a’ kér ülésekből óhajtanak választmányt küldetni megyénkel. A’ 3-ik pontra, megyénk is igazságosnak ismeri, hogy miután a’ kir. városok a’ k. kincstártól függetlenekké tétettek,aránylagos szavazatjoguk megadassák. A’ 4-ik pontra, az utak jókarban tartásának költségét nemes és nem-nemes által egyiránt kivánván megyénk anyautasitása szerint viseltetni, a’ vizen való közlekedési módok iránti határozat tételét akkorra halasztotta, midőn a’ dunaszabályozási országos küldöttség munkálata hozzánk beérkezendik. Az 5-ik pontra megálapittatott, hogy ha a’ bírói zálogképen bár kinek kezébe jutott javak egy év elforgása alatt a’ végrehajtást szenvedett fél, vagy annak rokonai által ki nem váltatnak, azon év éltekétől számítandó 16 éven át, törvényes tiltások, intések, mint a’ mellyek ellen az egy év alatt praescribáltatott, mit sem ártván, a’ tulajdonos azokat kibocsátani kénytelen ne legyen, ’s azokon mindennemű beruházásokat érvényesen tehessen. A’ 6-ik és 7-ik pontra, az itt foglaltakat némi módosítással pártoló előbbi utasításához ragaszkodik a megye A’ 8-ik pontra, a’ királyi kincstárból országos czélokra tett kölcsönözéseket visszatéríttetni kívánja ugyan e’ megye, hogy azonban az annak letisztázására szolgálható segédforrások annál világosabban kitűnjenek, követelnek utasításul odá, hogy mielőtt az érintett tartozás mikénti letisztázásába bocsátkoznának, az országos pénztári számadásoknak országgyűlésem megvizsgáltatását eszközöljék, egyszersmind pedig azon is igyekezzenek, hogy az országos pénztár költségeinek fedezésére, bizonyos, a’ hon naponta növekedő országos kiadásainak elegendőleg megfelelő alap, — minőnek tekintik a’ jó felemelt árábóli jövedelmet is, je- teltessen ki. — A’ törvényhatóságok körlevelei közül pártoltattak Hont megye két rendbeli levelet; egyik a’ főispáni esküt, másik bizonyos m. rendőrségi pernek több ízben birtokon belűli felkivánásából eredeti sérelmeit tárgyazó. Bereg megyéé Szerbia visszaszerzése iránt, hozzátévén, hogy ezt csak diplomatikai egyezkedés utján óhajtják elmegyekel eszközöltetni. Dibar megyéé bizonyos bortized iránti perbeli eljárásra nézve. Tolna megyéé g. Bombeller Károly és b. Lederer honosításuk ügyében, az egész taksa lefizetése mellett. Zaránd megyéé a’ részek visszakapcsolása tárgyában. Győr megyéé a’ t.hatóságok ’s kormányszékekkel levelezések czimjeinek rövidítése iránt,— ezt azonban, csak miután iránta országos végzés keletkezett, kívánja e’ megye gyakorlatba venni. Ugocsa megyéé az országgyűlési költségek felvetése tárgyában. Kővár vidékéé képviseleti jogának visszakapcsoltatása esetére leendő pártolása iránt. Torontói megyeé, mellyben Pest városának a’ magyar tengerparttak összeköttetése iránti nézeteit elősorolja.— Nem pártoltattak: Pest megye büntetőtörvényszéke egybeülésének fegyveres erőveli akadályoztatásából eredeti sérelme. Úgyszintén az országgyűlési naplóknak gyorsírók általi vitele tárgyában tett indítványa. Győr megyéé egy nemzeti őrsereg felállítása iránt, mint a’ nemesség felkelését tárgyazó országos választmányi munkálat körén kívül czélszerűen nem tárgyaltatható. Zemplén megyéé a’puszták benépesítése iránti indítványa, a’ mennyiben az a’ benépesítendő pusztákat tüstint a’ porták számába vétetni sürgeti. Veszprém megyéé egy conservatoriummal összekötött nemzeti színház alapitása iránt; ezen indítványt megyénk boldogabb időre kívánja halasztaini. Temes megyéé, a’ mennyiben a’ hivatalos vagy más méltányos ok nélkül külföldön lakó magyarok jövedelmeinek egy részét az országos pénztárba kívánja fizettetni,— ellenben azon előterjesztése, hogy a’ só ára országgyülésileg szabassék meg, pártolást nyert, Közép-Szolnoké az erdélyi hongyülés által elfogadott 3 főelvek pártoltatása tárgyában. Sz. kir. Pest városáé, mellyben az országos küldöttségeknek adott szállások bérét kéri. Sz. kir. Pécs városáé, a’ Pest ’s Fiume közötti vonalnak városukon keresztülvitele tárgyában. — Ezeken kívül a’ fiumei kapitányságnak a’ magyar kereskedés felvirágzása iránti né-zeteit pártolás végett közlő levelét, a’ dunaszabályozást ’s kereskedés előmozdítása iránti országos munkálat felvételekor, kívánja e’megye tárgyaltatni. Szepes megyé nek, a’ bányavárosoknak ’s sz. kir. Nagybánya városajának két rendbeli leveleit, mellyekben bányászati törvények hozatala, avvagy csak az e’ tárgyban dolgozott országos választmányi munkálat szükségesebb pontjainak mielőbb törvénynyé alakítása sürgettetik ; csak annyiban nem pártolja e’ megye, a’ mennyiben jelenleg a’ hongyülés teendői során más érdekesb és fontosabb tárgyak állanak. Sz. kir. Pécs városának törvénybe iktatása iránti kérését akkorra kívánják Mármaros Rei halasztani, midőn a’ kir. városok ügyébeni kér. választmány munkálata már országosan is tárgyaltatott. A’ szakolczai posztókészitő ezek kérő-levelére, követeink ő felsége abbeli megegyezésének kieszközlésére utasittatnak, miszerint az 1734- ki évben eziránt kiadott felsőbb parancs értelmében, minden magyar ezredek számára megkivántató posztónemük egyedül csak magyarhoni gyárakból vásároltassanak— elhatároztatván megyénkre nézve is, hogy közszükségeink jövendőben csak honi gyárakból fognak fedeztetni. — A’ nm. h.tanács megkéretni határoztatott a’ mérnöki és orvosi diplomák szerfeletti dijaknak ügyvédivel egyenlővé tételének kieszközlésére. — A’ különösebben csak megyénket érdeklő tárgyak közül megemlitendöknek vélemöt, hogy a’ közelebbi korteskedési maradványok miatt faluinkon, még most sincs helyreállítva a’ csend és közbátorság. 2-or, hogy a’ követválasztási gyűlésünkből kért kir. biztosságért ismét felfolyamodtunk. 3-or, hogy Szatmár megye felőli bérezi utunkon a’ közlekedést rabló csoportok teszik félelmessé magányos utazókra nézve. 4-et, hogy a’ husárt szavazat útján határozták meg megyénk RR-ei, ’s ezen szokatlan tett által, midőn hivatalos jelentés szerint 9 krért sem lehetett elegendő húst kapni, 8 krra szállitatott le, ’s ámbár illy ár mellett, a’ próbavágást tevő küldöttség írásbeli tudósítása szerint, minden 100-nál 4árt a’ veszteség, határozatta jön, hogy a’ mészárosok a’ kötelezvényeikbe foglalt mennyiség kivágására kényszeritő módokkal is szoríttassanak. Mi szüli az illy igazság-kiszolgáltatást, nem akarom vitatni; csak azt jegyzem meg: mikint ott, hol, mint nálunk, mindenkinek szabad húst mérni, az igazi hasznot legbiztosabban az határozza meg, valljon mérnek e’ a’ rendes bérlőkön kívül mások is vagy nem? — Ifj. Várady Ádám líráitól* (Vége.) Jöttek ezután a’ kir. előadásoknak többi pontjai, mellyeknek részletes vitatásától hogy a’ választmány minél könnyebben menekülhessen, erővel csak anyautasitásunknak az előadásokra vonatkozó pontjait olvastatta fel, ’s ezeknek igen általános, mitsem jelentő tartalmában elegendő választ talált az előadásokra is. Látszott, hogy a’ többi pontok mély fejtegetésébe nem akart a’választmány ereszkedni; mert igen sokan javasolgatták, hogy csak várjuk be az országgyűlésen kinevezett kerületi választmányok munkálatait, ’s majd azután adjunk pótló utasítást. V. P. táblabiró itt is igen jelesen monda, hogy lennénk már egyszer mi is originálisok és ne csak mindig copiák, azaz értsük meg azon alkotmányos életelvet, hogy a’ hongyűlés minden factorának, minden megyének meg kell lenni legalább elvileg kitűzött véleményének minden tárgyra nézve, mert különben utasítási rendszerünk üres hazugság lenne. Ámde ezen megjegyzés a’ választmányt komoly kitüzésre nem serkentette. — Mind e’ mellett, hacsak legalább mindazon jó, mit választmányilag a’ második propositionalis pontra kifejtettünk, jelen közgyűlésünkön le nem intelligentiáztatott volna. De most láttuk át, hogy a’ szegény nemesség csak gyönge erőtlen tömeg, míg az eszével visszaélő értelmiség, a’ valódi nyers erő. Kommentálni a’ dolgot csak akkor fognék, ha meg nem értenék.— A’ mint tehát főnél érintettük, jelen közgyűlésünk első napján szőnyegre jött ezen leirt választmányi munkálat. Mindenek előtt azon vitatkoztunk, vallyon megvitassuk együlésileg bővebben is a’ választmányi dolgozatot, avvagy egy hatalmas maradjonnal bezárván minden discussiót, úgy a’ mint van, felküldjük követeinknek ? Bár tettük volna ezen utóbbit! Legalább a’ jó mag nem pergett volna el rostálás közben. Azonban a’ gyűlés elhatározta , hogy a’ múlt alkalommal saját kebléből kinevezett választmányának dolgozatát bővebb revisio nélkül Pozsonyba küldenie sem nem illik, sem nem tanácsos. — Elkezdődvén ekkép a’ debatte, ismét felmelegittetett a’ múlt gyűlési indítvány, t. i. a’ köz megvetés és az eskü. Ezen másodikat sok oldalról méltányoltuk, és ideiglenes ellenszerül pártoltuk is. De egyszersmind éreztük, hogy az az eskü rettenetes moschus lenne sok nemes orr alá, kik nem igen túlságosak a’ loyalitásban; a’ titkos voks már magában is fölötte sokakat foszt meg holmi restaurationalis reménytől; hátha még esküt is kellene tenni nyilván azon nobilis populus elött, mellyet ha ezután nem is, eddig legalább bizton csábítgattunk. Hogy tehát némi bájos kinézések meg ne hiúsuljanak, meg kellett bukni mind a’ titkos szavazásnak, mind az eskünek — nem gondolván vele, ha mindjárt Nyitra egyedül maradna is széles Magyarországban a’ nyilvános voksolás mellett. — Ha igenis ha rajzolók akarnánk lenni, még elmondanék: milly szép tünemény vala, az eskü és titkos voks ellenségeit egymás után voksolni, ’s általuk a’ választmányi tervet megbuktatva látni. — A’ büntetések eszméje, mint utolsó remedium a’ éorteskedés ellen, itt a’ gyűlésen is újra felhozatott. És nem érintette senki, hogy a’ terrorismus korszaka már lejárt, hogy a’ szelídebb idő inkább bűn gátló 486