Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-27 / 268. szám
papírpénz által emelek az amerikaiak jólétüket, ’s csakugyan több jót mint roszat műveit nálok a’ hitel terjedelmes használata. Ámbár tehát az amerikai crisisek, valamint azok is, melylyek Angolhonban némellykor előfordulnak, a’ hitel organismusától elválaszthatlanok volnának is, az európai nemzetek mégis csakugyan elismerik , hogy jobb ollykor az egészség szerfelettisége miatt mint örökös aszkózban szenvedni. Nem lehet ugyan kétségbe vonni, hogy a’ hitel mértéktelensége sok kereskedelmi krisiseket okozott, de nincs is semmi a’ földön, mellyel visszaélni nem lehetne. Azonban az amerikai crisisek sem tartottak sok ideig, az akadályok csakhamar eltűntek és a’ munkálatok újra megkezdődtek. Egyébiránt okuljunk mások példáján, ’s tűzzük ki magunknak minden financiális tervezetnél föladatul, hogy a’ hitelt akkint organisáljuk, miszerint azt úgy a’ status mint az egyének is csak kellő mérséklettel használhassák. Mi két hitelintézetet gondolunk okvetlenül hazánkban szükségesnek, ’s ezen két intézet: egy nemzeti bank, és egy földbirtokra kölcsönöző intézet. Mindkettőnek a’ törvényhozástól kellene származnia. Az elsőt egyenesen csak az ország kezelné az egész haza javára, a’ másodikat az ország ellenőrsége alatt egy külön igazgatóság. De mindkettőnél az associatio eszméje lenne alkalmazandó a’ szó legterjedelmesebb értelmében. A’ nemzeti bank egyenlő jegyeket bocsátana ki, és előmozdítaná az ipart, kereskedést ’stb. — a’ földbirtokra kölcsönöző intézet pedig előlegezne a’ földbirtokosnak és emelné az állal gazdaságunk főalapját. De különösen azért kivánnók e’ két segedelmező intézetet fölállíttatni, mert kiki tudja, hogy a’ földbirtokra kiadott pénzek csak hosszabb időre gyümölcsözhetnek és fizettethetnek vissza , mi egészen más munkálati rendszert föltételez, mint közönséges jegybanknál, melly a’ pénzt rövid időközökben forgatja. Ez bank, amaz pedig csak kölcsönző intézet lenne, mellynek nem lévén más föladata, mint hitellel vagy papírpénzzel előlegezéseket adni, zavar nélkül könnyen megfelelne czéljának. A’ bank készpénzt bocsátna ki papírjegyekben, a’ hitelező intézet kötelezvényeket adna ki forgó pénzül, mellyek szintúgy kelnének, mint jelenleg a’ részvények. És itt fekszik a’ különbség, ezen feneklik egyszersmind a’ közbiztosság és a’ munkálódás szilárdsága. Ha igaz, hogy az ember már természeti ösztöneinél fogva is élete kellemesbitésére hajlandó, és hogy ez által a’ közgazdaság is gyarapul, miért ne kereshetnénk társadalmi javításit anyagi érdekeink előmozdításában ? Az egyesült statusok, Anglia és Hollandia lakosai meggazdagultak, mert a’ hitelrendszert jól tudák alkalmazni. Az angol-amerikaiak megismerték a’ nemzeti és egyéni hitel roppant hatalmát, és ez szolgált országukban a’ vagyonnövekedésnek alapul. De a’ szabadelmü európaiak csak a’ hitel hatására , nem pedig egyszersmind okaira is figyelmezvén, a’ democratiát tekinték azon irigylésre méltó jólét kúlforrásának, mellyhez az amerikaiak olly könnyű áron jutottak. Az alkotmányos szabadság és jogok egyenlőségének ellenségei ellenben,ahelyett hogy ezen rendkívüli tüneményt, t.i. az olly rögtön emelkedett általános jólétet ’s ennek okait, közelebb vizsgálatra méltatták volna , azzal gondolák az európai népek ellenszenvét az amerikai köztársaság ellen fölébreszthetni, ha az amerikai financiális crisisek káros következményeit egyenesen a’ democratiának tulajdonítják. És igy mind a’ két fél hiányosan fogta föl az amerikai köztársaság gazdálkodási rendszerét, ’s micsoda akkor, ha baljoslak csak a’ crisisekre mutatgatnak! Ha egyébiránt a’ hitel csakugyan hit, melly nekünk az anyagi jólét titkait fölfedezés ha ezen hit (minek minden vallás alá van vetve) babonává fajulván, a’ jobblátásunkban kétség támad iránta: ez esetben a’ másik tulságba t. i. teljes hitetlenségbe esni épen olly megbocsáthatlan hiba lenne, mint a’ minő balgaság volna vakhitüleg babonához ragaszkodni; hanem ekkor az ész és érdek azt javasolja, hogy a’ hitet babonáiból kitisztítsuk , ’s azt ismerjük el jónak, mi legtöbb jót művel, vagy legtöbb kárt elhárít. Meggyőződésünk és tapasztalás szerint tehát a’ hitel főrugonya a’ nemzeti érdekek előmenetelének. ’S valóban nem tapasztaljuk, hogy a’ pengő pénznek épen úgy csak conventionalis értéke van, mint a’ papírpénznek ? csakhogy az elsőnek a’ másik fölött még azon elsőbbsége is van, hogy a’ conventionalis értékén túl, még bizonyos belértéket is foglal magában, minélfogva kiadása már a dolog természetinél fogva korlátoztatik. Ezen kibocsátás mindenkor megállapodik, ha annyira megy, hogy egy darab vert pénz kevesebbet ér, mint ugyanazon darab, ha csupán éreznek vétetik. Ez esetben az érezpénznek egy része szükségkép aranyrudakra változik át. Mindazáltal az érezpénznek ezen felsőbbsége a’ papírpénz fölött egészen elenyésznék olly rendszer mellett, melly a’, közönséget minden fölcsigázott kibocsátás ellen megóvná. És ez azon rendszabály, mellyet mi a’ szerfölött elterjedt hitelnek bizonyos határok közé szorítása alatt értünk. Újra meg újra ismételjük, hogy körülményeink közt nem pénzzel, hanem hitellel kell rangunkon segítenünk. Különben akármi merésznek látszassák is thennünk, mint a’ Franklin-féle rendszernél, úgy itt is gyakorlati példákra hivatkozunk; mert mi csak egy már fenállott, rendszert ajánlunk hazánk földbirtokosainak, melly létezett is gyümölcsözött is. 1826-ik ebben, Lengyelhonban, egy igen tökéletesen rendezett statusbankon kívül állíttatott egy környéki (territoriális) társaság, melly a’ telekhitelnek egész a’ forradalmig igen erős és tág alapot nyújtott. A’ földbirtok Lengyelhonban úgy mint nálunk , adóssággal vala terhelve,s ez eladósult állapot megszüntetésére létesittetett az említett környéki vagy territoriális társaság, mellynek főigazgatósága a’ fővárosban ült a’ kormány ellenörsége alatt. Ez intézet művezete (mechanismus) épen olly egyszerű mint elmés volt. Birtokosak társulatából állott, kik egymásnak, azaz : az egész társaságnak ellzálogosíták az alapszabályok értelme szerint földbirtokaikat, a’ nélkül hogy azok kezeléséről ’stb. lemondanának. Az intézet 4 század bérért és két törlesztő díjért (amortissement) zálogleveleket adott ki olly formán, hogy a’ társaság adósbirtokosai ne fizessenek többet 600-nél 28 év alat. Ez idő alatt az adósság végkép lerovatott. Másfelől meg a’birtokosak záloglevelekkel elégitek ki hitelezőiket, kiknek a’ törvényhozás kötelességükké tette, hogy az uj jegyeket hitelezéseikért cserébe elvegyék. (Illy törvény mellett uzsoráskodóink bizonyosan nem vonakodnának azokat elfogadni.) Ezen jegyek száztól négyet kamatozának a’ hitelezőnek, és sorshúzás által évenkint a’ törlesztő 2 % összegyűlt öszvegével váltatának be. A’ jegyek 20,000, 5000, 1000, 500 és 200 forintra szólénak. A’ kezelési költségek különösen fizettettek minden száz forinttól mindjárt a’ kölcsönvétel alkalmával, és az egész munkálodásnál nyerészkedésről szó sincs. Röviden: mi a’ nyomtatásban megjelent alapszabályokat elmés és remek munkának találtuk, ’s mindjárt szegény hazánkra gondolánk, mellynek épen arra volna szüksége mint Lengyelhonnak , tudnillik: hitellel pénzt teremteni az ország kebelében , a’ nélkül, hogy külföldre folyamodnánk segedelmezésért, vagy egyes dúsgazdagoknak ajánlanánk nyereségi forrást minrovásunkra. És, hála a’ status czélszerű közbenjárásának, a’ lengyel záloglevelek legnagyobb könnyűséggel forogtak, és a rendszer végeredménye az volt, hogy 270 millió lengyel forintot bocsátván ki jegyekben vagyis inkább kötelezvényekben, 800 millióra menő hypothecált hitelezések eltörlését eszközölte. Hasonlítsuk most ezen tág és hatalmas hitelintézet organisatióját a’ részvényekre alapitott ’s jelenleg Bajor, Würtemberga és más országokban létező társaságokéhoz ? Mikép támogatja kereskedelmi bankunk iparunkat és kereskedésünket ’s földművelésünket? És ki nem tudja földbirtokosaink közül, hogy lassan kint el kell veszniök az uzsora belpoklosságának halálos mardosásai közt? És milly nyomorult körben látjuk tengődni csekély iparunkat és kereskedésünket, melly minden támasz nélkül csak mától holnapig viszi szánandó életét? Sürgetőleg szükség tehát már illy törvényekről gondoskodni, mert bizony már botránkoztató látni, miképen nálunk a’ hitel csak a’ gazdagok hasznára, de a’ földbirtokosok elnyomorítására létezik. Ez az ész, igazság, és egy józan gazdálkodási politica fogalmával és szellemével egyaránt ellenkezik. Vegyük tehát, honfiak, hazánkra át a hitel bűvös hatását ! Állítsunk egy nemzeti jegybankot és egy földbirtokra kölcsönző intézetet, az associatio és hitel legterjedelmesb alapjára, és javítsunk az ősiséget illető törvényeken, mi nélkül földbirtokosnak hitelezni nem lehet. Ugy de az ausztriai bank...............Értem. ’S ismétlem , hogy mi az ausztriai bankban akadályt nem látunk jegybankunkra nézve; e’ hitelező intézetre pedig már ő felsége maga utalt kegyelmes királyi előterjesztéseiben. Szívesen kidolgozzuk a’ tervet, ha honfeleinknél rendszerünk viszhangra talál. — Ifj. Szabó Pál. 268. szám. Hivatalos tudósítások* Julius 27-én 1843. 1848) Árverési hirdetés. (14) Sz. kir. Bilda fővárosának Krisztina külvárosában , fonton 345. számú, ’s báró Eötvös Ignácz ur és neje csődtömegéhez tartozó ház, a’ pesti hitelezők csődválasztmártya határozata következésében f. évi September 2-án, a’budai telekbirói hivatalban árverés utján,fog a’ legtöbbet ígérőnek eladatni. Pesten 1843. évi julius 21k én. Jelenffy Ágoston csődtömeg ügyésze, és a’ tömeggondnok meghatalmazottja. Váltótörvényszéki idézések. Madács József, kinek hol tartózkodása nem tudtatik, az ellene Kossalka János által 115 p.nt iránt indított váltóügynek tárgyalása végett f. évi augustus 26dik napján reggeli 9 órakor a’ pesti váltótörvényszék előtt jelenjen meg. Költ Pesten a’ kir. első birósági váltótörvényszék 1843ik évi julius 13-án tartott ülésében. Szabó Pál panasztott tartózkodásának helye nem tudatván, a’ Váltótörvénykönyv II. r. 214. §a értelmében nekie a’ pesti váltótörvényszék előtt, Schimmel Gumpert által ellene támasztott 2700 pengő ftnyi váltóügyben tárgyalás végetti megjelenésre f. évi augustus 19. reggeli 9 órája ezennel kitüzelik. Keit Pesten a’ kir. e. b. váltótörvényszék 1843. julius 1-én tartott üléséből. Bozsó György, kinek tartózkodása nem tudatik, az ellene Vörösmarty Sándor által 200 p. forint iránt indított váltó viszkereset tárgyalása végett f. évi augustus hónap 19dik napján reggeli 9 órakor a’ pesti első birósága kir. váltótörvényszék előtt jelenjen meg. Költ Pesten a’ kir. e. b. váltótörvényszék 1843. évi julius l0kén tartott üléséből. (836 Cl. 3) Heckenast Gusztáv pesti könyvkereskedőnél és minden hiteles könyvárosnál kapható. Sáfárkodó MAGYAR GAZDA irta • Farkasfalvi Farkas Ferencz. 2 kötet. Négy tábla kőnyomattal. Nagy 8rét. Pesten, borítékba fűzve 2 ft 40 kr. p. p. Tartalom. 4. Faültetés. 5. Trágyázás. 6. Szántás. 7. Vetés. 8. Rét. 9. Legelő. 10. Új gyarmatos. 11. Öntözés. 12. Kiszárítás. 13. Gabonatartás. 14. Szénatakarítás. III. Szakasz. Téli és nyári istállózás. 1. Általános nézetek. I. Szakasz. Belső gazdaság. 1. A hajlék. 2. Kenyérsütés. 3. Tüzelés. 4. Világítás. 5. Kertészet. 6. Aprómarha. II. Szakasz. Külső gazdaság. 1. Tagosztály. 2. Több nyomású tagosztály. 3. Földkülönözés. 2. Birkatartás. 3. Szarvasmarha. 4. Lótartás. 5. Sertéstartás. 6. Kecsketartás. IV. Szakasz. Nagyobb gazdaság. 1. A’ gazdaság iránya. 2. Pusztai gyarmatok. 3. A’ silány homok megkötése. 4. Vegyes tárgyak. 5. Erdészet. 6. Hegymüveés. c.53) Cserepes Ferencz C1 63 köztörvényi ’s váltó ügyvéd, lakását f. évi Jakab naptól kezdve szél-utczai 144. sz. alatti Berghoffer-házba át tévén, barátinak ’s ismerőinek tudtul adni kívánja. _________ (831 f 7 Utolsó Pesten a" 3 pipa-utczában fekvő, Jeszenszky Nepomucena csődtömegéhez tartozó ház, f. évi augustus 1 jén a’ csődhitelezői választmány határozatából , a’ városi telekhivatalban utoljára fog árvereltetni, melly utolsó árverésre minden venni szándékozók alulirt által meghivatnak. Gozsdu Manó, tömeggondnok. V, 3) árverés. (855) Juh -árverés. (1, 3) A’ főherczegi magyar-óvári uradalomnak igazgatósága részéről közhírül adatik, hogy az ezen uradalomban minden évben szokásos juh-árverést, e’ f. évben, September haradik napján, reggeli 9 órakor fog, a’ mosonyi juh-akol téren tartatni. Melly alkalommal összesen mintegy 2000 darab anyakos és ürü-juhok fognak eladás végett kiállíttatni. C842) Eladás. dvd Különösen jutányos áron kaphatók: dísz-, porczellán-, üveg - és illatszer-áruk, valamint finom szőnyegek és faltükrök, Pesten, nagyhid-utczában, „angol királyné“ vendéglőben. (841) (1, 2) Haszonbérlet. Tek. Komárom vármegye részéről közhírül létetik, hogy a’ megye fogházában levő, ’s közép számítás szerint folytonosan mintegy 40 személyből álló raboskodóknak kézi munkái, és a’javító dologházban levő két nagy és egy kisebb teremmel, ’s lerakóhellyel, a’ munkások felügyelője számára rendelt egy szobával, ezenfelül a’ pokrócz-szövéshez kivántató több műszerekkel sz. Mihály napjától számítandó 3 egymást követő esztendőkre sz. kir. Komárom városában levő megyei háznál f. évi augustus 31k én reggeli 9 órakor a’ többet igérés utján haszonbérbe fog bocsáttatni, a’ vállalkozóknak a’ raboskodik kézi munkáját szabad leszen minden munkálatra, melly a’ javító dologház rendszerével megegyeztethető, használni, a’ javító dologház rendszere, valamint a’ szerződési főpontok, és a’ műszerek a’ nemes megyének sz. kir. Komárom városában levő megye házánál megtekinthetők. Mire a’ vállalkozni szándékozók ezennel meghivatnak. Költ Komáromban, julius 3-án, 1843. A’ javító dologházra felügyelő kiküldöttség. (862) (1) Elveszett 6200 p. forint. Folyó hólokén Csanád vármegyéből Pestre való utazásomban Kecskemét és Örkény között a’ kocsiról többszöri leszállásom közben zsebemből kiesett egy papirosba göngyölt 6200 pengő forint, különösen 6 darab ezeres, 2 darab százas bankjegy , a’ jólelkű emberbarát, ki ezen öszveget megtalálni szerencsés volt, kéretik Pesten, Gozsdu Manó táblai ügyvédnak, Aradon pedig nekem személyesen , vagy távollétem esetében Dániel Lukács táblabiró urnak ötszáz pengő forint ajándéknak azonnali felvétele mellett általadél. Költ Pesten julius 26-án 1843. Patrubany Antal. ~ (844) (1) Deák-nyelvmester kerestetik, kedvező feltételek alatt. — Az elnyerni kívánó Eperjesre, mint utolsó posta-állomásra küldendő F. G. ez. alatti bérmentes levél által értekezhet. (850) ^ CD Biztosítási jelentés. Aiulirt ezennel nyilvánítja, hogy e’ folyó évi május 29kép, 4510 pozs.mérő különféle gabnával megterhelt „Pannónia“ nevű hajója, melly a’ Triesti közbiztosító intézetnél, Pollák Lőrincz óbecséni ügyvivő közbejárása által biztosítva volt, szerencsétlenül elmerült—, miután tulajdonos a’ főügyvivőség előtt Kunewalder testvérek uraknál magát kellőleg igazolá, hogy a’ fenemlített hajó elmerülésének, vagy pedig a’ megmentett gabna eladásával történhetett ravaszságnak nem részese, — a’ biztosítva volt egész teher kimutatásakor azt azonnal egészen, minden legkisebb lerovás nélkül kifizette, amit is az említett biztosítási intézet becsületére köszönve nyilvánít. Pesten, julius 19-én 1843. Fischer Lázár tiszaföldvári kereskedő. Hogy Fischer József, tiszaföldvári kereskedő jelen adatot előttem elösmerve saját kezével aláírta légyen, ezennel valósítom, Pesten, julius 19. 1843. Benkócz’ József. sz. kir. Pest városi aljegyző. (852) (1, 3) Hirdetmény. Főmért. herczeg Battyáni Fülöp ur érdi (hanzsabégi) uradalmában eladásra felállított, még tenyésztésre alkalmatos 800 darab öreg, 168 darab 3 fa anya juhok, 216 darab ürü és lll db bárány mai naptól szabad kézből megvehetők. Érdi tiszti teremből julius 24-én 1843. (835) (2, 2) Több írnok fölvétetik helyes és könnyen olvasható írással ez országgyűlés alatt 10—20 p. ftnyi hódíjért (börment levelek iránt is) Pozsonyban, zöld-piacz, 518 sz., a’ nyelv- és zeneoskola igazgatójánál. 1860) Lak-változtatás. (123) Suler Ferencz köz és váltó ügyvéd lakását a’ nagy piaczon levő Ürményi-házba tette át. 122*