Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-30 / 269. szám

ajánlá. Espartero szándékát: Havanába hajózni, ama’körül- ] mény érlelé meg, miszerint a’ regens Albacetéböl történt elindultakor megérté, hogy a’ hires Luciana-ezred, melly­­nek egykor ezredese volt, ’s mellynek hűségére olly so­kat épített, ellene fölzendült.“ — Ha ez valóban szándéka volna Esparteronak, úgy ellenségei, kik őt mértéktelen becsvágygyal és egy katonai kenyur kedélyének sötét szen­vedélyeivel vádolják, ez egygyel is fényesen meg lenné­nek czáfolva; mert a’ nem egészen dísz és érdem­ nélkül szerzett hatalompolczról legigénytelenebb és leghomályo­sabb polgári viszonyokba nem örömest lép az, ki a’ ha­talomhoz vak szeretettel ragaszkodik. Espartero ezen szándéka egy Quinctius Cincinnatus eltökélése volna, ’s méltán lehetne kétkedni, ha czélnak tekintheté e a’leg­főbb hatalmat az, ki — ha akará — Angliától támogatva és terveiben elősegítve, polgártársai vérében fü­reszthet­­te volna hazáját. Illy nagylelkű eltökélést azonban mások nem várnak tőle, sőt a’ Courrier français következőleg okoskodik róla : „Espartero Cadiz felé fordul, hogy ma­gát minden meglépés vagy csatavesztés ellen biztosítsa. ő Cadizot a’ polgári háború bástyájává akarja tenni, onnan a’ meghasonlás fáklyáját akarja Spanyolországban meg­­gyujtani, ’s ha várakozásának az eredmény nem felelne meg, végmenedékül egy angol hajóra fog szállani. Ő al­­vezéreit, nem pedig önszemélyét, fogja veszélynek kiten­ni. Bátorsága mindig megfordított arányban állott rangjá­val, és a’nagyság legmagasb polczán nagyon fösvényke­­dett vitézségével, melly különben egyetlen érdeme volt. Egyébiránt visszavonulása eddigi párthiveinek bizodalmát végkép meg fogja szüntetni, ’s m­i legkevésbbé sem csu­­dálkoznánk, ha e’ visszavonulás híre jeladás lenne Madrid felzendülésére. Espartero charactere igen kevéssé ismer­tetik; ő tehetetlen és szigorú, becsvágyó és gyönge, né­zeteiben makacs, ’s cselekvésében határozatlan. Ö vérfo­lyamokat nem fog kímélni, mig csak egyetlenegy remény­­sugára is fenmarad; de mihelyt életét veszély fenyegeten­­di, azonnal futásnak fog eredni. Ez leend vége egy sze­rencsevitéznek , ki egy melodrámai hős szerepét saját di­csősége és hazája boldogsága fölibe helyezé.“ Így ítél ró­la a’ Courrier francais. Nem kell azonban feledni, hogy e’ szigorú ítélet nem a’ legtisztább forrásból ered, és hogy különösen a’ Courrier elejétől kezdve nagy örömöt lelt a’ spanyol zendülés terjedésében. Espartero helyzete méltá­­nyosb bírálatot érdemel, és ellenségei sem tagadhatják, hogy kivált a’ pénzügyeket meglehetős rendbe hozá, a’ mint hogy a’ 3 peres adósság félévi kamatai még most is folyvást fizettetnek. Madrid, ha azokat, miket az augsburgi Alig. Ztg­rá­­si levelezői a’ spanyol ügyekről írogatnak, hinni lehet, rém szándékozik magát a’ zendülőknek harcz nélkül meg­nőni. A’ madridi polgári örsereg 16,000-nél többre megy, ’s 20 ágyúval bir, ’s ez erő Madrid falain belül sikeresen állhatna ellent Aspiroz és Narvaez tábornokoknak, Espar­tero vagy Zurbano megérkeztéig, csakhogy a’ már előho­zott körülmények közt Espartero megérkeztéhez nem nagy remény lehet. Evaristo San Miguel tábornok, kiben most minden hatalom központosítva van, rendeletet adott ki, miszerint a’ rendes törvényszékek a’ főváros ostromálla­­potja alatt is folytatandják független tisztöket; csak kato­nai vétségek, kémlés, egyetértés és közlekedés az ellen­séggel, ennek segítése, nyugtalanító vagy lázasztó hírek terjesztése, lázasztás, zavargás, szökés vagy szöktetés, fognak haditörvényszékek által elitéltetni. írják azt is,hogy Aspiroz tábornok előcsapatjai jul. 14-kén kémlés végett a’ főváros kapuihoz közeledtek; de ágyú- és puskalövé­sek által hátrálásra kényszerittetének. A’ legelső ágyúlö­vés az egész lakosságot élénk mozgásba hozta. Mendiza­­bal fegyvert, pénzt és bort osztatott ki a’ nép között, ’s biztatá a’ nemzeti őrsereget, hogy az ellenséges hadaknak bátran ellent álljon. Meggyőzni törekvők a’ lakosokat, hogy itt csak néhány napi várakozásról és kitörésről van szó , mert addig Zurbano és Leoane szükségkép meg fog ér­kezni. Emlékeztető a’ népet, miképen Madrid 1837-ben is azon ponton állott, hogy a’ trónkövetelőnek magát meg­adja, de véletlenül segély érkezett, mire don Carlos ha­dai kénytelenek voltak visszavonulni. Minden kapunál erős őrcsapatok vannak, ágyúkkal is elégségesen ellátva. Mint­hogy azonban Narvaez jul. 15-kén estve Aspiroz tábor­nokhoz csatlakozandó vola, hihető , hogy a’ fővárosnak nem marad egyéb hátra mint magát csakugyan megadni. A’ legújabb spanyol forradalom nyilvános és titkos okai közt, Espartero és kormánya hibáin kívül kétség kí­vül legnagyobb szerepet játszott Frankhon féltékeny ár­mánykodása Anglia túlnyomó befolyása ellen. Nem lehet tagadni, hogy Espartero és a’ kormány kissé nagyobb súlyt adott Angliának Spanyolhon ügyeiben, mint olly büsz­ke ’s hazája függetlenségét féltő népnek — mint a’ spa­nyol — gondolkozásával megegyeztethető lett volna ; ám­bár más részről meg kell vallani, hogy Anglia Spanyol­honnak a’ polgári háborúban nevezetes szolgálatokat tön, ’s emberül támogató szövetségesét, mig Lajos Fülöp kor­mánya akkor is ama’ két értelmű nyomorú szerepet játszá, melly Frankhont külpolitikájának minden phasisaiban jel­lemzi. Erre számtalan példákat lehetne idézni Frankhonnak mind régibb, mind forradalmi történeteiből; de legyen elég a’ legújabbak közül a’ keleti ügyet megemlíteni. Spa­nyolhonra visszatérvén, mindenki tudja, hogy Th­ers ur oppositioja a’spanyol kérdés körül kezdődött; mert Tal­leyrand tanítványa sem volt elég alacsony, magát olly becstelen politicának , minő Spanyolhon ügyeiben követ­­teték, eszközéül használtatni; ’s Thiers ur, köztuda­tul , kilépett akkor a’ ministeriumból. A’ carlisták kiű­zése és a’ bask tartományok és Navarra kibékitése után Frankhon más tért keresett ármányainak, ’s Anglia befo­lyásának csökkenthetése vagy megsemmitése végett, ma­gát akará Madridban megerősíteni. Minélfogva Izabella keze egy Bourbonvérű herczegnek adatai rendelteték, ’s mivel don Carlos és családja ellen a’ polgári háborút nem felejtő spanyol nép ellenszenve szólt, következőleg az as­­turiai hgnek kevés kilátása volt.—Aumale herczeg jelölte­tek ki a’ királyné jövő férjéül­ Anglia e’ házassági kérdés­ben tisztán látta a’czélt a’ politikai cselt, miszerint e’terv­­ben ama’ kilátás rejlik,hogy e’ házasság által az ibériai félszi­get Frankhon befolyása és hatalma körébe vonassék, ezért ellenzé Anglia szilárdul Frantehon tervét, ’s azt kiváná — mit Peel a’ parliamentben is kijelentett — hogy a’ király­né és spanyol nemzet teljes szabadsággal és függetlenség­gel rendelkezhessék e’ házassági ügyben. Anglia befolyá­sa tehát kettős szálka volt Lajos Fülöp kormánya szemé­ben, ’s itt kell kulcsát keresni Frankhon nagy részvétének a’ spanyol zendülés iránt, minőt a’ polgári háborúban sem mutatott az akkori kormány iránt. Espartero elég gon­datlan volt Anglia nyerészkedésének igen nagy tért enged­ni, ebből eredett minden baj, és az angolok elleni gyűlö­let, köztudatul Barcelona volt a’ zendülés fészke. Ehez alkotmánysértések járultak , mellyekre a’ kormányt dis­­cretionarius hatalma sem jogosithatá föl; jött a’ cortes­­gyülés, a’ népszerű Lopez-ministerium, ’s Espartero ha­talmában állott volna a’ kedélyeket kiengesztelni; de ő czélszerűbbnek vélte a’ tíznapos ministeriumot elbocsáta­ni, a’ már egyszer eloszlatott törvényhozást még egyszer a’ közvéleménynek olly ünnepélyes nyilatkozása után is eloszlatni, és így a­ heves spanyol nép türelmét igen ké­tes próbaköre tenni. Az eredmény zendülés és a’ szabad­­elműeknek a’ száműzött christinokkali kibékülése lön — kedvező szél a’ franczia kormány malmára. Kész leend­ő a’ szabadelmű eszméből indult spanyol zendülés, kész le­end­ő Lopez, Cortina, Olozaga, és Serrano, Spanyolhon ön­állását Frankhon érdekvadászatának feláldozni? — a’jö­vő mutatja meg; legalább nem igen valószínű. Frankhon­nak még csak el sem titkolt ármánykodásai ellen a’ madri­di segély junta — mellyről már emlékezés vala ’s melly a’ régens és­ kormány támogatására keletkezett — a’ spanyol néphez és nemzeti őrsereghez intézett nyilatkozványában erőteljesen fakadott ki Frankhon ármányai ellen. Közöltük már a’ E L Debats megvető válaszát rá. Legújabban a’ fran­czia ügyvivő Glücksburg herczeg tiltakozást tön le Becer­ra­uz spanyol ministerelnöknél, minek következtében a’ madridi kormány és spanyol diplomata közt igen élénk fejtegetés keletkezett, melly több óráig tartott; ’s az ügy­vivő csak nagy nehezen vihatá ki, hogy az említett nyi­l­latkozvány a’ nemzeti őrsereg közt szemle alkalmával ne osztassák ki. 513 a 269. szám. (845) Bírói árverés. (L 3) Tek. Nógrád vmegyében helyezett karancskeszi helység határában, m­elly B. Gyarmathoz 4, Losonczhoz 2 óra járásnyira van, t. Boriés Bori János László urnak 1466 ft 56 kr. p. pénzbeni bírói elmarasztaltatása következtében, ennek 52 % holdból álló, vagy szükség esetében több is, jobb mi­­némű­ségü szántóföldje, bírói árverés útján­­. 1843. évi September 26-án tartandó kótyavetye al­kalmával, a’ többet igérésnek készpénz-fizetés mellett eladatul fog, mire nézve a’ venni szándékozók a’ fenirt helyen és napon leendő megjelenésre ezennel meghivatnak. Költ B. Gyarmaton, jun. 30. 1843. Vitális István, t. Nógrád­­.megyének eskiitte, mint végrehajtó bíró. Hivatalos tudósítások. (S4S) 1 v­e­r­e­si hirdetés. C2, 4) Sz. kir. Buda fővárosának Krisztina köl­árosában , fonton 345. számú, ’s báró Eötvös Ignácz úr és neje csődtömegéhez tartozó ház, a’ pesti hitelezők csődválasztmánya határozata következé­­sében f. évi September 2-án, a’budai telekbirói hivatalban árverés utján,fog a’ legtöbbet ígérőnek eladatni. Pesten 1843. évi julius 21-én. Jelenffy Ágoston csődtömeg ügyésze, és a’ tömegeanonok meghatalmazottja. Julius 30-án 1843. Váltósellinű­sítési hirdetmények. A’ pesti első birósági váltótörvényszék által Márkus István folyamodása következtében ezen­nel közön­ségesittetik, miszerint elveszvén következő két váltója, u. m. „Príma Pest den 12. May 1842 pr 500 fl. C M. d . 20. Juni laufenden Jahres zahlen Sie gegen diesen Wechsel an die Ordre meiner eigenen Fünf Hundert Gulden in C. M. 3 St. p. 1 II. gerechnet, den Werth haben Sie von mir in haaren erhalten an Herrn Joseph v. Hollosy in Pest zahlbar oder wo­­mmer augetroffen Daniel v. Pukolay, acceptirt Joseph v. Hollosy m. p. Für mich an die Ordre des Herrn Stephan v. Márkus Pest den 12 May 1842 Daniel v. Pukolay. Pest den 4. May 1842. per 200 fl. C. M. Den 26 August dieses Jahres zahlen Sie gegen diesen Wechsel an die Ordre meinen eigenen die Summe von Zwey Hundert Gulden in C.M. 3 St. 20ger pr­­­fl. gerechnet, den Werth haben Sie von mir erhalten, an Herrn Joseph v. Hollosy in Pest zahlbar oder wo­­mmer Daniel v. Pokolay, angenommen Joseph v. Hollosy k. Fiscal. Für mich an die Ordre des Herrn Stephan v. Márkus. Pest den 5. Juli 1842 Daniel v. Pakolay“ — ezeknek birtokosa felszólíttatik, hogy magát az alttárt naptól számítandó 45 napok alatt a’ pesti váltótör­­vényszék előtt jelentse, különben a’ leírt váltók megsemmisítetteknek fognak kijelentetni. Költ Pes­ten az e. b. váltótörvényszék 1843. július 20-án tartott üléséből. CD 183 C3, 63 Ló-árverés. Somogy vármegyében kebelezett lengyel-tóti uradalomban, Nagykanizsáról Pestre vivő postaúton, Öreglak és Nagyszőlős között, in. Festetics Miklós gróf ménesében, e’ f. é. augustus 28kán, 4 eredeti angol telivér csödör, 60 anyakancza, köztök 12 telivér, a’ többi félvér, de mind arab származású­, továbbá 1-, 2-, 3- és 4-fü csikók, köztök több telivér csődör és kancza, kocsi elébe és lovaglásra használhatók, a’ többet ígérőnek árverés utján el­­adandók. E’ jeles lovakat magasztalni szükségtelen; kezességül szolgáljon azon megemlítés, hogy ezek a’ bécsi, pesti, pozsonyi és belesi lófuttatásokon mindig a’ legjelesebb díjakat is fogadásokat nyerték. (872) ÚJ E’ napokban megjelenend a­ MAGYAR ÉLETKÉPEK Ildik kötetének első füzete. Tartalma: A’ falusi lelkész, b. Jósika Miklóstól. János hegye, Szelestei Lászlótól. Két szív szerelme, Bérczy Károlytól. Az alispán ’s leánya, Bemnellay Gusztávtól. Ára két ezüst huszas. (856) (i. a) Megj­elent ZRÍNYI A’ KÖLTŐ. Irta Jósika Miklós. Kiadja Heckenau­ dnszláv és kapható pesti könyvkereskedésében váczi­ utczában „Nádor“ vendéglőnek szemközt, 4 kötet ára 4 ft pengő. (866) JANKOVITS P. CL 3) Pesten ajánlja, nagy mennyiségben jelenleg, és a’ következő sokadalomra is, ez évszakra legczélszerűbb válogatott raktárát, különféle épen most érkezett legújabb di­­vatu hölgyi és férfi kelméivel, a’ legjutányosb gyári áron. Raktára találtatik a’ „fehér hajó“ vendégfo­gadónak átelleni szöglet-boltban. (86a) Elveszett co t a r c z a. F. hó múlt 25dik napján egy tárcza 70 pengő forintokkal és a’ julius 29k én húzandó nagy loto­teria 6666. 41744. 30034. számok alatti sors­jegyeivel Pesten elveszett vagy ellopozott, a ki erről bizonyos utasítást adhatna, jelentését a’ „Pesti Hírlap“ kiadó-hivatalánál letenni tiszte­lettel kéretik, egyszersmind a’ fentebb leirott sorsjegyek érvénytelenítése iránt ezennel óvás létetik. Pest, julius 27. 1843. (824) (2, 3) Haszonbérleti hirdetmény. Néhai Szilassy Ferencz ur csődtömegéhez tartozó ns Pest megyében, Pesthez 6 óra távol­ságra fekvő 1965 hold kiterjedésű dán-szent­­miklósi puszta f. évi augustus 21k én, a’ as megye házánál tartandó árverés utján a’ jövő évre a’ legtöbbet ígérőnek haszonbérbe ki fog adatni. Költ Pesten julius 18-án 1843. Mécsi Péter, tömeggondnok,124.

Next