Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-08-06 / 271. szám

miatt, a' nyers termékek, műkészítmények, el nem adhatá­­sukból, — szóval a’ közlekedésnek felakadásából származó pénzetlenség kínos érzete, mindenkit feljajdulásokra fakaszt, — személyes és vagyonbátorság igen gyakori ’s legmerészebb veszélyeztetései, — dolgozó ’s lelenczházak, ’s egyéb inté­zetek hiányai, a’ közgondolkodás figyelmét naponta mindinkább igénylik, mindezek, a’ hosszas álmából felserkent emberiség­nek mind megannyi jelentékes szükségei, pénzereje nélkül si­­kerithetlenek lévén; minden egyes polgár tehetségeinek arány­­lagos hozzájárulását felkivánják, ’s nem ajánlási, hanem rend­szeresített folytonos úton. De épen itt a’ betegség kútfeje, mellynek mérge kiváltságos lényünket, hideg borzalomkint fut­ja keresztül, ’s egész valónkat megrázkódtatja. Igaz , nehéz elállani fizetéstöli mentességünktől, mert más költségei és izza­­dásai után kérelmeket élvezhetni,­­s azon pénzt a­­mit közre adni kellene, saját énünkre takarítani, felhasználni, jó. De kétlem, vagy épen sehogy se hihetem, hogy ezen fizetés nélküli állás üdve, nemzetiségünk fenállhatásával örökké öszhangzásban lehessen; mind a’ mellett is, hogy az 1723-ik évi 6-ik tör­vény adómentességünket örökre biztosítani; sőt az 1741—ik évi 8-ik törvény a’ „ne nyúlj hozzám”­mal az utódokat lekötni ’s lebilincselni kívánta. Mert akaratlanul is talán mintegy sej­­ditve, a’nemzet valahal emelkedhetésének gátjait, ezeken se­­gitőleg ’s az ösvényt kimutatólag, ugyanazon évi törvényhozó testület a’ 90-ik törvényen elhintette magvát a’ nemzet azon életfájának, melly a’ jövendő kor fejledező kivánataihoz képest az üdülés és emelkedés gyümölcseit megteremné. — ügy lett; — egy századnál bővebb idő folyt le az adómentesség gyönyö­rei között szendergő álmában ringatott nemzet életében. Mert az ő igája gyönyörűséges volt, és az ő terhe könnyű. De fejle­­dezni kezdtek a’ kor kivonatai, szükségei tornyosultak; az el­maradás és tespedés rémképei, szellemi és anyagi tekintetben borzasztólag hatottak a’ nemzet értelmesebb részére,­­ melly visszapillantván azon időkre, midőn eldödiik a’ haza védelmé­nek terheit sajátlagosan, a’ törvényszolgáltatásit is sok részben viselték, mellyek most kirekesztőleg a’ nemetlen osztály vállain fekszenek, a’ már említett törvény varázserejű igazságának most hasannát kiált,’s megismeri, hogy a’ haladás, közterhekhezi járulás nélkül csak puszta ábrándozás, mig a’ mozdulni nem akaró rész, az értelmeseket megbicskázza, ledorongolja, a’ legtekintélyesebb és tiszteletteljesebb honfiakra , mellőzve mind históriai nevöket, mind magos vagyoni állásokat, mellyek a’ nemzet szellemi és anyagi emelkedhetésének legdúsabb forrásai, ’s legbiztosb gyámoszlopai leendenének, talán a’ tespedő rész élelmi keresetének megérdemlésére, leggazdagabb haszonnal kamatoznának, a’ haza közterheit egyenlő részvéttel viselni óhajtó buzgalmaikért, bőszülten „feszítsd meg“-et kiált. Igaz borzasztó jelenetek, de nem ollyanok, mellyek az értelmesség, és javítás mulhatlan szükségét elismert osztály embereit csügge­­désbe hozhatnák, ’s annak ösvényén megkezdett előremenettől elrémithetnék; — sőt épen ollyanok, mellyek az értelmesség­nek feszített erővek­ odamunkálását ’s hatását olly szigorú tör- s vényes szabályok létesítésére sürgetik , ’s felkivánják, mellyek az ezen józan okosságot meggyalázó, ’s a’ hon összes javának sikerithetését veszélyeztető merényeknek minél elöbb áthágtatlan gátat vessen, ’s kicsapongásainak dühét az enyészet örök setét­­ségü gödrébe temesse; — mert tapasztalt dolog, sok ezreket egy kalap alá vinni lehetetlen, ha értelmesség, jó­akarat, ’s meggyőződés hiányzanak; — azért épen nem csuda, ha mint Lamartine mondá nekünk is két gondolatunk van, holott két hazánk nincs, — mindenikünk azt hiszi, máskép kell a­ ha­zának szolgálni; — mert az is tudnivaló, nagy azoknak száma, kik neveltetésök hiánya miatt értelmetlenségüknek nem okai; valamint azoké is jóformán nagy, kik a’ neveltetés jótékony­ságaiban részt vettek ugyan ; de akaratjok veszélyes, úgy hogy önzésteljes indulatjok forradalmitól bevittetve, az értelmetlen nek vesztegetésével ’s csábításaival, csak a’ közérdekek bukta­tásaiba lelik fögyönyöreiket.— Ha tehát korunk jelen conjunc­­turái között, honunk, nemzetiségünk fentartása, szellemileg ’s anyagilag hatályosabb fejlesztése óhajtható, szükségkép múl­hatatlannak látszik, hogy a' törvényhozás, felülemelkedve a’ magányérdekek vágyain, legyőzve az értelmetlenség, ’s ve­szélyes akaratok küzdelmeit, a’ 90-ik törvényczikket százados nyugalmából felserkentvén, uj életre hozza, ’s annak melly móddali sikereltetéséről gondoskodjék. A’ másodikat illetőleg, szentesittetvén egy o­lyan törvény, és gyakorlatilag is sükeresittetvén, hogy minden , ki a’ haza levegőjét szívja, értékéhez aránylagos mérték szerint közre­munkálni köteles; illő, sőt mulhatlan szükséges , hogy mindazok, kik a­ közigazgatási, birói és oktatói ügyekkeli foglalkozásokra ’s ezek terhei viselésére életöket szentelik , és mind ez ideig nem közpénztárakból vették fizetéseiket, azokból hivatalosko­dásuk köréhez ’s terheihez aránylagos ollyan fizetésekkel láttas­­nak el, hogy kötelességöknek hanyag teljesítését a’napontai élelemrőli gondoskodás bajaival menteni é s leplezni ürügyök ne lehessen. Közfigyelmet érdemlők korunkban sok bíráknak, lel­készeknek, néptanítóknak fizetésbeli nyomasztó állásuk, tekin­tetüknek e’ miatti csüggedése és sülyedése, a’ részrehajlással mondott ítéletekkel járó egyéni kárszenvedések, a’ tanítás ha­tástalanságából eredő időpazarlások, erkölcsi lealjasulások, a melly káros kinövései a’ roszul fizetett kötelességeknek, vala­mint a’ jobb által gyérülendnek, úgy a' közfelügyelésnek szi­gorúbb joga leend azok pontos betöltésének megkivánására. — Foganatba menvén ezek. — A’ harmadikra nézve igen is következetes, hogy mind­azok , kiket a' közálladalom 's bizodalom közhivatalokra mél­tatott, és hivataloskodásuk idejére illő fizetéssel ellátott, úgy fent, mint alant, kötelezéseiknek bármelly szín és ürügy alatti be nem töltését 's visszás czélokra használását a’ legszigorúbb felelet terhe nyomon kövesse. Társaságos életben ugyanis, köz­­igazgatási, birói ’s oktatói tekintetben veszélyesebb semmi nem lehet, mint az élő törvények iránti tiszteletlenség, ’s ezek ren­deleteinek önkénytes áthágása, a’ fölvállalt kötelességek fonák ’s hanyag teljesítése; ha talán parancsai a’ gyakorlati életben azon czélra, mellyet a’törvényhozó elérni kívánt, visszás sü­­kerrel hatnak is,—de mig azon az útón, mellyen hozattak, nem módosíttatnak, vagy meg nem változtatnak, szentségök sért­hetetlen; ellenkező használásuk 's alkalmazásuk szinte veszé­lyes, mert az önkénynek alkalom tárul a’ törvény szavával erre vagy amarra rendelkezni. — A’ felsőbbek példáját követik az alsók. Az álladalom kapcsai, mellyeket a’ törvény pontos meg­tartása forraszthat és tarthat egybe, megtágulnak, úgy a'köz, mint egyéni jog rendes ösvényeikből kitolva , oltalmától meg­fosztva, a’nemzeti test betegségnek indul, ’s az önkény vas kezeibe játszatik. Igaz , csalhatatlanul igaz , társaságos élet­ben veszélyesebb és borzasztóbb semmi sem lehet a’ törvény iránti tiszteletlenségnél; őseink is átlátták ezen, a’ közállományt alapjában veszedelmeztető kór pusztító ártalmának ragályossá­gát, ’s azon az 1507: 8. törvényben szabott súlyos bünteté­sekkel segíteni kívántak; de—hinni lehet—a’törvényszékek, törvénykezési formák szabálytalanságai , rendszeretlenségei , a’ törvényeknek burkolt értelmei miatt czélhoz nem juthattak. — Feszüktség lenne tehát a’ törvényeknek érthető, világos, minden kétséget eltávolitó szabatossággali meghatározásuk ’s alkotásuk, rendeleteinek szó szerinti foganatosítása , hogy az azokon túl­menő nemcsak a’ túlmenés vétkéért, de a’ kárért is legyen fe­lelni köteles ; mert tapasztalt dolog, hogy egy kitűnő elme a’ köz és törvényes igazságok szabályain túllépve, ranggal és ha­talommal fölruházva, állásához képest kisebb nagyobb testüle­teket századokra visszalök; társaságos életbe szövetkezett em­beriségnek pedig, mellynek czélja az egésznek boldogsága, ér­deke sokkal magasztosabb és tiszteletteljesebb , hogysem annak egyesek által felelőség nélküli koczkáztatását tűrni kellene. — Midőn tehát a’ közálladalom minden közhivataloskodónak mun­kásságáért állandó és illő jutalmat biztosít, cselekvőségi eljárá­sának körét szigorú felelet terhe alá veti,— nem mást tesz, mint azon magasztos fölügyelési tulajdon jogát gyakorolja, hogy minden hivatalos egyén­ben teljesítse kötelességeit. Nem is lehet társadalmi életben annál nagyobb anomália, mint annak néma elné­zése, hogy a’közhaza hozta törvények végrehajtásában azoknak szabályai egyesek önkénye előtt meghajoljanak, ’s visszás ered­ményt kényszerűljenek előidézni. — Szóval ’s tiszta egyszerű­séggel mondva : nem más óhajtandó , mint hogy valamint ho­nunk álladalmi szerkezete a’ törvények hozatalát szigorú felelő­séggel kívánja gyakoroltatni képviselői által, ’s gyakorolja is, azoknak végrehajtását ’s foganatosítását is hasonló szigorúság­gal gyakoroltassa, így hinni kell, hinni szükség , hogy meg­gyökeresedvén a’törvények iránt tartozó hódolat, tisztelet ’s engedelmesség, a’ közigazgatás, törvénykezés és közoktatás minden ágaiban azonnal megnyilandnak azon, az emberi önzés által bedugult kútfők, 's áldásteljes kiömléseikkel fogják öntöz­­getni a’ nemzet szellemi és anyagi jólétének fejledező virányait, mert minden egyén­ben fogja teljesíteni kötelezéseit. — B.K. L. 271. szám. Hivatalos tudósítások. August. 6-án 1843. (904) Birói árverés. (1) Mélt. báró Orczy István urnak Borsod megy­ei Kis-Iván helység határában a’ lövői malom mellett fekvő ’s biróilag lefoglalt 320 pozs. mérő alá való szántóföldje f. évi augustus 28-án birói árverés utján el fog adatni. Vadnay Miksa, végrehajtó szolgabiró. (591) Birói árverés. (4,5) Mélt. Székhelyi gróf Majláth János úr csődtömegéhez tartozó, és ns Nyitra vmegyében ke­belezett nagy-bieliczi jószágra biztosított hitelezők kívánságára ezen 36,040 fiokra és 45 kfokra pengő pénzben becsült birtoknak birói árverés utján a’ hely­színén eszközlendő végképi eladása­i. 1843. évi September hava Ildikó, az abban létező ingóságoknak pedig következő September hó 12dik napja reggeli óráira határoztatott, mellyre is a’ t. ez. vevő urak hivatalosan meghivatnak olly hozzá tétellel, hogy az árverési föltételek, mint is a’ jószág öszveirása, és becsültetése ad­­diglan is az alulirotnál Nagy-Szombatban, mig mélt. Székhelyi gróf Majláth Károly urnái, mint zárgondnoknál Budán, a’ vártéren, Fortuna-utczában 135. sz. alatt; azonfelől Pesten, csődtömegi ügyész­­. Jakovich József urnái zöldfa-utczában 300. sz. alatt, és végtére Nagy-Bieliczen az ot­tani gazdasági tisztnél bár mikor megszemlélhetők. Költ N. Szombatban 1843. évi április hó 27. napján. Prileszi Prileszky Ferencz, kir. tanácsnok, mint a’ Dunán inneni kerületi kir. tábla végrehajtó bírája. Váltó tör­vény­széki idézés. Madács József, kinek hol tartózkodása nem tudtatik, az ellene Kossalka János által 115 p.­nt iránt indított váltóügynek tárgyalása végett f. évi augustus 26dik napján reggeli 9 órakor a’ pesti váltótörvényszék előtt jelenjen meg. Költ Pesten a’ kir. első birósági váltótörvényszék 1843ik évi július 13-án tartott ülésében. (8*8) Árverési hirdetés. (4.*) Sz. kir. Buda fővárosának Krisztina külvárosában , főúton 345. számú, ’s báró Eötvös Ignácz ur és neje csődtömegéhez tartozó ház, a’ pesti hitelezők csődválasztmánya határozata következé­sében f. évi September 2-án, a’budai telekbirói hivatalban árverés utján,fog a’ legtöbbet ígérőnek eladatni. Pesten 1843. évi julius 21k én. Jelenffy Ágoston , csődtömeg ügyésze, és a’ tömeggondnok meghatalmazottja. Váltósemmisítési hirdetmények. A’ pesti első birósági váltótörvényszék által Márkus István folyamodása következtében ezen­nel közönségesittetik, miszerint elveszvén következő két váltója, u. m. „Prima Pest den 12. May 1842 pr 500 fl. G.M. den 20. Juni laufenden Jahres zahlen Sie gegen diesen Wechsel an die Ordre meiner eigenen Fünf Hundert Gulden in C. M. 3 St. p. 111. gerechnet, den Werth haben Sie von mir in baaren erhalten an Herrn Joseph v. Hollosy in Pest zahlbar oder wo­­mmer angetroffen Daniel v. Pokolay, acceptirt Joseph v. Hollosy m. p. Für mich an die Ordre des Herrn Stephan v. Markus Pest den 12. May 1842 Daniel v. Pokolay. Pest den 4. May 1842. per 200 fl. C. M. Den 26. August dieses Jahres zahlen Sie gegen diesen Wechsel an die Ordre meinen eigenen die Summe von Zwey Hundert Gulden in C. M. 3 St. 20ger pr 1 fl. gerechnet, den Werth haben Sie von mir erhalten, an Herrn Joseph v. Hollosy in Pest zahlbar oder wo­­mmer Daniel v. Pukolay, angenommen Joseph v. Hollosy k. Fiscal. Für mich an die Ordre des Herrn Stephan v. Márkus. Pest den 5. Juli 1842 Daniel v. Pukolay“ — ezeknek birtokosa felszólíttatik, hogy magát az alulirt naptól szám­itandó 45 napok alatt a’ pesti váltótör­vényszék előtt jelentse, különben a’ b­irt váltók megsemmisítetteknek fognak kijelentetni. Költ Pes­ten az e. b. váltótörvényszék 1843. julius 20-án tartott üléséből.________________________ 1898)(1, 2) Heckenast Gusztáv pesti könyvárosnál kapható : HATILD. Egy fiatal nő emlékiratai. Sue Eugentől. Francziából Récsi Emil és Bodor Lajos. 1—3dik rész. Kolozsvárit. Minden füzet ára 40 kr. pengő pénzben. IB­ÉL­IA. Regény. Sand Györgytől. Francziából Récsi Emil. 2 kötet. Kolozsvárit, borítékba fűzve 2 ft. (1899) Heckenast Gusztáv pesti könyvárosnál kapható. Szakácsművészet (1, 2) vagyis elméleti ’s gyakorlati oktatás a’ finomabb főzésben, legjobb német és franczia mód szerint, szerző Il­ippik­ailll Antal. Pesten, borítékba kötve 3 ft 40 kr. (908) Építészi intézet( 0,3) Az alulírtak épitészi intézete Dorottya-utczában Vogl-féle házban 16. sz. alatt, mindennemű építészi tervek, költség felszámítások készíté­sével, urasági lakok butorzásával foglalkozik; magokat a’ m. uraságoknak ’s nem csak a’ testvér városok, hanem az egész ország ’s kapcsolt részek építeni kívánó t. ez. lakosainak szives megbízásaik pontos teljesítésére ajánlván. Pesten, augustusban 1843. Pollack Apostoli, építő mester. Ybl Miklós., építész. (905) Legújabb és elkészített tűz-* legjobb módon oltófecskendők ( a) a’ physica és mechanica alapszabályai szerint igen pontosan, jól és tartósságra számitvák, melyek­nek jóságáért alulirttak 3 évig kezeskednek olly biztosítással, hogy azok a’ jó gondviselés mellett 10 év múlva is szintazon sikerüek, valamint az első években, cs. kir. gyárbélyegük és nevükkel jelelve , ’s minőségük arányához képest következő határozott áron alulirtaknál készen találtatnak: Egy 3 akós hordható fecskendő, 8 öl magasságra lövellő 40 p.­ft. ° ^ ^ ” 6 ”, kocsin levő fecskendő, 13 „ „ „ 180 — ” 8 „ „ „ 0 a - 200­­„ 12 „ „ „ 18 „ „ „ 280 14 „ 20 „ „ „ 480 — 16 „ 22 „ „ „ 650 — Azon fecskendők, mellyek viz-ládáikon felül még különös szűrő-ládácskával és lepellel—, valamint a’ ládában alul is a’ fenéknél szinte réz-szűrővel, tehát kettővel, különösen el vannak látva — mellyek által a’ szemétbeesés gátoltatván a’ tűzveszély alkalmakor annyira káros bedu­­gulástól biztosíttatnak — 20 po­nttal többe kerülnek. Fecskendők javítás vagy kicserélés végett is elfogadtatnak. Remélt Xav. Ferencz és fia, cs. kir. szab. műszerészek, Pesten, országúton, 1 sz. a., Huszár-házában, 128*

Next