Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-08-10 / 272. szám

t­e­h­e­t; ellenkezőleg, ha t. i. egyes statuspolgárok magánjoga­ik a' status czéljaival ellenkeznének, sőt tán minden közjogi hatást megsemmisítnének , akkor a' közérdek is a' status köz­­czéljaitól eltérő ’s polgári közboldogsággal egyedáruskodó magánérdekeknek áldoztatván fel, idővel azon erkölcsi kötelék is felbomlanék , melly a’ társaságot, a’ statuspolgárok összesé­gét szoros egyesülésre ’s közremunkálásra bírja. Helyesen fogta fel ezen eszmét már az 1723—ik évi or­szággyűlés, melly a’ 122-ik törvényczikben következőkép nyilatkozik: „Prout reliqua ad promotionem boni publici et impopulationem regni conducentia, ita etiam ut 11 a­v­­­i quoque navigabiles per diversos canales et fossas ad varias regni partes pro facilitando commercio deducantur, Consilium, reg. locumt. curabit, viros hujusmodi aquaeductuum gna­­ros supervide consulet etc. etc. et in Diaeta reportabi­t.“ E’ szavakban világosan ki van mondva a’ statusjog felsőbbsége a’ folyókon, ’s a’ nélkül hogy a’ magán­jogi igények érintet­nének, egyedül a’k­ö­z j­ó érdekében jelentetik ki a’nemzet , ’s status akaratja a’ csatornák létesítése végett,’s ha a’mező­­gazdaság kifejtése százhúsz év előtt is már a’ mai fokon állott volna , őseink bizonyosan nem mulasztandottak el a’ csatornák szükségét a’ rétöntözés tekintetéből is megemlíteni; de épen e­ határozat mutatja, hogy minden nemzedéknek meg van a’ maga joga, közügyeiben az idő és viszonyokhoz képest rendelkezni, az elődök intézkedéseinek hiányait pótolni, ’s annak helyébe jobbat, az élő nemzedék érdekével és szükségeivel megegyezőt helyeztetni; tanúsítja azonban e’ határozat nemzetünk sajnos hanyagságát is, melly még most is halasztja olly intézetek ki­vitelét , mellyeket a’ kereskedés és közlekedés virágzása már egy század előtt megkívánt. A’ jelen nemzedék mindazáltal valamint elég felvilágosodottsággal, úgy, ha akarja elengendő erővel is bir az elmulasztás helyrehozására ’s eleink nagyzerü terveinek kivitelére.’S miután kifejlődésünk jelen állapotában a’ mezőgazdaság, statusoeconomiánk e’ főoszlopa, szinte új gyám­intézeteket igényel, jogszerűen fog a’ nemzet őseink terveihez újabb korszerű intézkedéseket csatolni, annál is inkább, minthogy számos helyzetben a’ csatornák által mind a’ két czél eszközölhe­tő.—E’ meggyőződéstől vezéreltetve, ’s a’ nagy gazdaközönség rokon gondolkozásában bízva, a’ M. Gazd. Egyesület egyik fontos feladásának tekinté , olly rendszabályok tervét dolgozni ki, mellyek a’ vizek és folyók használhatását rétöntözésre lehetségessé teszik, a’ jogszerű tulajdont mindazáltal biztosítják, ’s okozandó , vagy okozhatandó rövidségekért kárpótlásra közteleznek. — A’ vizijog egyéb ágazatinak, közfolyam-épitési, hajózási, szigetek , malmok, révek , halászat és a’ többi kö­rüli jogok ’s kötelességek rendezésébe ’s vitatásába azonban az Egyesület nem botsátkozott, minthogy mindegyiknek meg van­nak olly sajátszerü oldalai, mellyekhez is csak előleges hosszabb fejtegetések ’s nyomozások után szólhatni,e’ gazdasági Egyesületnek pedig minden esetre körén kívül esnek. — Ennél­fogva az Egyesület egyedül a’ rétöntözés tárgyára szorítkozott, ’s óhajtván, hogy ama’ tömérdek kincs, mellyet a’ természet a’ mezőgazdaság javára a’ vizekbe rejtett,’s mellynek czélszerű­ kezelése közgazdaságunk értékét végtelenül többszerezni képes, minden józan értelem gnnyára, ’s balul magyarázott jogok hálátlan érdekében élvezetlenül ne folyjon le közöttünk—csupán azért, hogy az emberi ész és szorgalom jutalmáúl szánt kincset a’ telhetetlen ocean nyelje el örökre, — bátorkodik követ­kező alakba öntött javaslatát a’ haza elébe olly édes remény­nyel terjeszteni, hogy mindazon statuspolgárok, kiket a’ közjólét érdekel, magokévá teendik ez ügyet, ’s annak süke­­rülését mind gyámoló, mind felvilágosító nyilatkozásaikkal elő­mozdítani fogják, a’ törvényhozást alkotó hatóságok pedig e’ tárgyban küldötteik által a’ közelgő országgyűlésre azon be­folyással leendnek, mellyet az ügy fontossága, ’s mezőgazda­ságunk naponkint nyomasztóbb helyzete, de egyszersmind a’ bennök vetett közbizodalom igényel. Vízjogi alapelvek. I. 1. §. Minthogy a’ honi földmivelés és állattenyésztés fel­virágoztatására annyira szükséges és hasznos öntözése a’ rétek­nek, legelőknek és földeknek, ’s e’czélra a’ folyók, ’s a’ körülményekhez képest azokból vezetendő csatornák alkalmazá­sa, országszerte ’s önkéntes akadályoztatások nélkül csak úgy foganatosítható , ha a’ földesurat a’ vizek, és folyók kö­rül illető törvényzerű jogai , ’s a’ közállomány igényei között fenforgó viszonyok (valamint ez korábban a’ lápok, mocsárok és posványok lecsapolására ’s kiszárítására nézve történt) or­­szággyűlésileg világosan, ’s félremagyarázhatlanúl megálla­píttatnak , ezennel nyilváníttatik , hogy 2. §. Az olly folyóvizek felesleg tömegét, mellyet a’ ha­tárbeli földesúr, vagy a’ közbirtokosság akár malmaira ’s egyéb vízmüveire, akár rétöntözésre fel nem használ, azok, kiknek földeik a’ folyóra dűlnek, rétjeik, szántóföldeik ’s le­gelőik öntözésére szabadon használhatják; sőt, ha mind a’két parton ugyanaz a’ tulajdonos ('s ha a’ viz nem hajókázható) az egész vizet, vagy annak egy részét, csatornák segédelmén­yel földeik belsejébe is bevezethetik , azon kikötéssel mindaz­által , hogy a’ viz legalább azon ponton, hol a’ vállalkozók föl­deit elhagyja, szokott medrébe visszavezettessék. De ha mind a’ két parton más a’ föld tulajdonosa, ’s a’ vizet mind a’ két oldalról akarják használni, akkor minden pártbeli a’ felesleg viztömegben az őt illető parthosszaság arányában részesül. Ezen öntözési jogban osztoznak a’ partra-dűlő térrel mindazon rétek, földek és legelők, mellyek azzal egy testben, ’s egy határban feküsznek. 3. §. Ellenben kizárólagos magántulajdonnak tekintendők a’ kutak és források; ’s azokat az , kinek földén léteznek, ki­zárólag használhatja, hacsak egy vagy többen a’ szomzédok közül ezen kút vagy forrás közös és folytonos használatában egy évnél tovább háborgatlanul nem voltak , melly esetben az illetők abbeli jogaik gyakorlatában azontúl is megmaradnak;­­ ekkor azonban a’ közös használatban részesülők a’ kút vagy forrás használhatására szükséges készületek költségeit is k­ö­­z­ö­s­e­n tartoznak viselni. 4. §. Hasonlóan magánhasználat és magánjogi czím alá tar­toznak azon apróbb vizek is, mellyek valamelly birtok határá­ban, vagy két szomszéd birtok határa között támadván a’ ben­nök foglaltató vízmennyiségre nézve egyébre alig, mint itatásra elegendők. Az illy vizek tehát mindaddig, mig azon birtok vagy szomszéd birtokok határában folynak , a’ hol eredtek , a’ földesúr, közbirtokosság, vagy község összes tagjaira nézve magánjogi tulajdonnak tekintendők. 5. §. Mihelyt azonban ezen apróbb vizek a’ forrás és kút­fő határát elhagyták, és más határba ömlenek, megszűnvén magánjogi természetük, ugyan a’ 2-dik §-ban érintett ter­j­énészetü vizek osztályába tartoznak; magából értetvén, hogy mihelyt az illy víznek esése és tömege azon fokra hágott, mi­­­­szerint vízmüvet mozgásba hozni képes, az illető földesúr is­­ törvényes jogába lép ’s a’ kérdéses vizet akár rétöntözésre for­­­­díthatja, akár annak esetét birtokához tartozó akármelly pon­ton vizműépítésre használhatja, a’mennyire e’vállalat az 1840- i­ki X-dik t. czikk 1-ső §. értelme alá nem esnék, vagy­­ a’ partra-dülő föld urbeli nem volna, mellyet a’ kisajátítás tör­­­­vényes esetein kívül elfoglalni nem szabad. 6. §. Az alsó birtokos kénytelen a’ felső szomszédtól le­folyó vizet a’ törvény értelmében földön keresztül ereszteni. 7. §. Azon viz folyását, mellyet valamelly szomszéd pusz­tai , és közbirtokosság vagy község eddig elő saját különféle szükségeire háborgatlanúl használt, más felé elvezetni, ’s az által em ezeket a’szokott haszonvételtől megfosztani, a’tulaj­donosnak , vagy tulajdonosoknak nem szabad. 8. §. Ha mégis földesúr ezen haszonvétel által rövidséget szenvedne, vagy ha a’ folyamnak rétötözésre való alkalmazása a’ helybeli viszonyokhoz képest a’ közre nézve hasznosb és fontosabb volna, mint a’ mit a’ vizmű tulajdonosának nyújtani képes: az alább előadandó mód szerint hozassák e’ tárgyban íté­let, ’s határoztassék el, melly kárpótlás illetheti a’ malom­birtokost. 9. §. Ha ellenben valamelly malom, vagy más vizmü, rész szerkezete következtében , nemcsak kelletinél több vizet pazarolna el, hanem tán a’ felső partbirtokosoknak károkat okozna : az illy építmény az 1840-dik X-dik törvényczikk 1. 2. 3. és 4-k §§-k rendelkezése alá esik. 10. §. Ha valamelly határban lefolyó vizen malom, vagy más vizmű nem állana, akkor a’ parti határbeli rétbirtokosak azon vizet, a’ mennyire azzal a’ földbirtokos saját rétjei öntözésére, vagy vízművek hajtására nem élne, vagy nem élhetne, minden akadály nélkül fordíthatják öntözésre; fenhagyatván az illető földesúrnak illy esetben bármikor a’ még netalán a’ rétöntözés mellett is fenmaradó felesleg tömegét, és esetét a’ víznek, vala­melly vízműnek megindítására használni. II. A’ tulajdon átengedéséről, vagy korlátozásá­ról, a’ rútjavítás érdekében. 11. §. Ha a’rétek javítása, vagy haszonvehetővé­ tétele , akár öntözés, akár kiszárítások által magántulajdon átengedé­sét, vagy megváltoztatását, ’s átalában magánjogok korlá­tozását vagy csonkítását, (habár csak bizonyos meghatározott időre is) feltételezné, ’s erre nézve a’ réttulajdonos, ’s a’ rétek­nek czélbavett javítása által magánjogaikra nézve érdeklett személyek között barátságos egyesség létre nem jöhetne, a’ kö­vetkezőkben foglaltató rendszabályok értelmében, ’s tökéletes kárpótlás mellett kényszerintésnek van helye. III. Azon rétjavitási tervekről, m­e ll­y e k n e k f­o­g­a­­natosithatása egyedül bírói úton történhetik. 12. §. Ha a’ rétjavitás foganatosíthatása végett átengeden­dő vagy megváltoztatandó földbirtok nem azon rétekhez tarto­zik , mellyeknek javítása czéloztatik; ha továbbá épületek, vízmüvek , csatornák, vagy tavak a’ rétjavitás érdekében el­­törlendők, megszüntetendők , másítandók, vagy korlátozan­­dók lennének , vagy ha a’ kérdéses rétek kebelébe azokhoz nem tartozó birtokon keresztül kellene vizvezetéseket létesí­teni; ha egy szóval rótsavitás végett kétségbe nem vonható magánjogok korlátozandók volnának , következendő bírói el­járásnak van helye. 13. §. Ha a’megelőző szakaszban előszámlált körülmények esetében a’ földesúr , közbirtokosság , község, vagy átalában a­ réttulajdonosoknak a’ birtok arányához képest nagyobb része, rétjeiket kiszárítás , vagy öntözés által javitni szándé­koznak , kötelességük mindenek előtt a’ czélba vett vállalatnak tökéletes tervezetét elkészíteni, ’s a’ létjavítások ügyének gyorsabb, és biztos, sikeresítésére minden megyében kineve­zendő bíróság elébe terjeszteni. 14. §. E­ bíróságot minden hatóság az egyik alispán, vagy kapitány elnöksége alatt a’ szükséges törvénytudó és szakértő férfiakból állítsa fel önkebelében. 15. §. A’bemutatandó tervezet tökéletességéhez kívántatik: a) Alapos terv, mellyböl kitessék mind a’ czélzott vállalat, mind annak kivitelmódja, b) Az abból várandó hasznok és költségek kimutatása, c) A’ vállalatban akár cselekvőleg , akár szenvedőleg érdeklettek elősorolása, d) A’ vállalkozás követ­keztében adandó és szakértők által teljesített hiteles becsűn alapuló kárpótlás részletes kimutatása, e) A’ kulcs, melly szerint a’ vállalkozási költségek az egyesekre létbirtokukhoz képest felosztandók. 16. §. Benyújtván a’vállalkozók az érintett bíróságnak a’ tervet, ez mindenek előtt a’ hely­színére kimenvén, a’ tárgyat részletesen bírálja meg, ’s ebbeli munkálódását a’ tárgy terje­delméhez képest 30 nap alatt végezze. 17. §. Ha a’ tervezet ellen helyszini vizsgálat ’s ösz­­szeegyeztetések után a’ rendes bíróságnak technikai te­kintetben kifogásai volnának, a’ tervezet újabb megbirálása egészet: részrehajlatlan műértékre, vagy is szakférfiakra biza­­tik, kikhez egyet a’ bíróság , egyet pedig a’ vállalkozók ne­veznek , ’s e’ kettő egy harmadik szakférfiút iri meg a’ terve­zetnek ujabbi megvizsgálására , melly ha ekkor szótöbbséggel csakugy a hiányosnak nyilatkoztatnék , kiigazítás végett a’hi­ányok kijelölése mellett a’ vállalkozóknak visszaadatik azon megjegyzéssel, hogy a’ választ erre a’ vállalkozók, vagy ma­gát a’ kiegészített tervezetet, 45 nap alatt benyújtsák. 18. §. Ha a’ hiányok pótlása végett kiadott terv kiegészí­tése ellen akár az általa okozandó nagyobb költségek, akár egyéb tekintetből a’ vállalkozók egy része kifogást tenne : a’ dolog,uj határozat alá bocsáttatik, mellyben a’ szavazattöbbség nem a’ fejenkinti akarat-nyilvánítás, hanem a’ kitkit illető bir­tokrész nagyságához képest számíttatik. Ha azonban az érdeklett­e lét tulajdonosok valamellyike nem helyben laknék, vagy maga,­­ vagy képviselője a’ dolog mibenlétéről az illető járásb. szolga­­ji bíró által értesíttetik, akaratja kijelentésére 30 napi határidő­t tűzetvén ki, melly idő alatt ha nyilatkozni elmulasztaná, hall­gatása a’ vállalatbani megegyezés jeléűl fog vétetni. Hasonló értelemben vétetik azon réttulajdonosok meg nem jelenése is, kik helyben lakván, noha meghivattak, mégis sem az e’ tárgy fölötti tanácskozásban részt nem vesznek , sem személyes hatá­rozatukat a’ vállalkozó társasággal nem tudatják. 19. §. Magából értetik ugyan, hogy az illy vállalkozók, valamint a’ kivitelre, úgy az előkészületekre szükséges költsé­geket részbirtokuk arányához képest közösen viselni tartoznak; ha mégis egyik , vagy másik ehhez saját részéről járulni vona­kodnék, az 1840: X. t. ez. 7. §-a értelmében erre sommás úton kényszeríthető. 20. §. Miután e’ szerint a’ vállalkozók által eredetileg be­nyújtott tervezet vagy szakértői Útmutatás szerint kellően ki­egészített , vagy a’ bíróság által módosítás szüksége nélkül el is fogadtatott, az egy határnapot jelöl ki, mellyen a’ vállalkozók összegyűlvén, a’ járásb. szolgabiró jelenlétében egy meghatal­mazott képviselőt, ’s két helyettest magok közül a’ végre vá­lasztanak, hogy az a’ társaság nevében a’ szenvedőleg érdeklett birtokosokkal egyezkedjék. A’képviselő, és helyettesek megválasztása fejenkinti sza­vazás útján, ’s általánosan szótöbbséggel történjék *); mi, ha vélemények megoszlása miatt eszközölhető nem volna, a’ szol­gabiró hatalmaztatik fel a’ képviselőnek kinevezésére azok közül, kiknek a’ választásnál a’legtöbb szavazat jutott. — Ez igy meg­­történve a 21. §. A’ biróság a’ vállalkozók helybenhagyott tervezetét a’ hozzá tartozó szükséges irományokkal együtt a’ szenvedőleg érdeklett birtokosokkal közli, ’s azokat, ha többen vannak, egy képviselő választására felszólitja. — A’ 20-ik §-ban a’ tá­vol levőkre, vagy meg nem jelenőkre nézve hozott utasitás­­itt is sinórmértékül szolgál. 22. §. E’ választási gyűlés alkalmával a’ jelenlevő szolga­biró megkísérti, valljon barátságos egyezkedés útján a’vállal­kozók terve és kárpótlási ajánlása elfogadtatik e, vagy nem; ez utóbbi esetben azon szenvedőleg érdeklett birtokosok, kik követeléseikben egyetértenek, magok közül egy képviselőt, ’s 2 helyettest választanak, melly választás ha nem sikerülne, a’ szolgabiró azok közül, kik a’ fenforgó tárgyban leginkább van­nak érdekelve , nevez ki meghatalmazott képviselőt. Azon szen­­vedőleg érdeklettek, kik a’ nagyobb résztől követeléseikre néz­ve lényegesen eltérnek, vagy szinte választhatnak magoknak képviselőt, vagy saját ügyöket személyesen képviselhetik. 22. §. Megtörténvén a’ képviselők választása, ’s ez a’ bíró­ságnak bejelentetvén, mind a’ vállalkozók mind a’ szenvedőleg érdeklettek képviselői, sőt azok is, kik szenvedőleg érdeklett társaik véleményétől eltérőleg személyesen kívánják ügyeiket intézni, egyenkint egy-egy részrehajlatlan szakértőt a’ tárgy megbirálása végett kijelölni tartoznak, kikhez a’ biróság maga részéről szinte egy szakértőt nevez. 24. §. Miután a’ biróság a’ szakférfiakat a’ hely­színére ki­vezette , ’s ott velők a’ dolog mivoltát az illető képviselők , ’s érdekeltek jelenlétében közlötte, a' szakférfiak körülményesen megvizsgálván a’ felek között fenforgó követeléseket, okokkal támogatott véleményüket írásban, és pedig vagy közösen, vagy külön-külön , legfölebb 30 nap múlva kijelölésök után bead­ják, ’s különösen kijelentsék: valljon a’ vállalkozók által adan­dó kárpótlás megfelel­ő, ’s mennyiben a’ szenvedőleg érdeklet­tek igazságos követelésinek, azon esetben pedig, ha a’bemu­tatott tervet első adhatónak nem tartanák, vagy a’ vállalkozók által ajánlott kárpótlást nem eléglenék , adjanak arról is véle­ményt: valljon a'szándéklott vállalat más módon, mint a’ tervben foglaltatik, nem létesíthető e, vagy tán csak arány­talanul nagyobb költséggel ? valljon továbbá a’vállalatból re­mélendő haszon megfelel e a’ reá fordítandó költségnek, vagy a’ miatta tán megszüntetendő egyéb haszonvételeknek? 25. §. Mind a’ vállalkozók, mind a’ szenvedőleg érdeklet­tek képviselőinek , mind az érdekben külön vált feleknek joguk van: a) A’ végvizsgáló szakférfiaknak a’ megelőző szakaszban kijelölt eljárásaiknál jelen lenni, ’s a’ tárgyalásról tökéletes tu­domást szerezni, b) A’ másik fél által megválasztott szakférfiú képessége ellen okokkal támogatott kifogást tenni, c) A’ szak­férfiaknak mindazon észrevételeket ’s közléseket tenni, mellyek az általak képviselt ügyet érdekelhetik, d) Szabadságukban áll a’ vizsgáló szakférfiak véleménye ’s az eljárás törvényszerűsége felett a’ biróság elébe észrevételeket tenni, mellyeknek azon­ban a’ szakférfiak véleményadása napjától kezdve legalább 14 nap alatt be kell nyuttatniok, különben többé tekintetbe nem vétethetnek. 26. §. Ha a’ képviselők megválasztatásuk után 14 nap le­folyása alatt a’ részökröl vizsgálat végett választandó szakférfiút ki nem jelölnék, a’ biróság azt belátása szerint nevezendi ki.­ ­) Itt természetesen már nemcsak a’ birtok érdeke, hanem személyes tulajdonok is, közbizodalom, egyezkedési ügyes­ség, értelem ’stb. forogtak kérdésben. ) 538

Next