Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-08-10 / 272. szám
tehet; ellenkezőleg, ha t. i. egyes statuspolgárok magánjogaik a' status czéljaival ellenkeznének, sőt tán minden közjogi hatást megsemmisítnének , akkor a' közérdek is a' status közczéljaitól eltérő ’s polgári közboldogsággal egyedáruskodó magánérdekeknek áldoztatván fel, idővel azon erkölcsi kötelék is felbomlanék , melly a’ társaságot, a’ statuspolgárok összeségét szoros egyesülésre ’s közremunkálásra bírja. Helyesen fogta fel ezen eszmét már az 1723—ik évi országgyűlés, melly a’ 122-ik törvényczikben következőkép nyilatkozik: „Prout reliqua ad promotionem boni publici et impopulationem regni conducentia, ita etiam ut 11 avi quoque navigabiles per diversos canales et fossas ad varias regni partes pro facilitando commercio deducantur, Consilium, reg. locumt. curabit, viros hujusmodi aquaeductuum gnaros supervide consulet etc. etc. et in Diaeta reportabit.“ E’ szavakban világosan ki van mondva a’ statusjog felsőbbsége a’ folyókon, ’s a’ nélkül hogy a’ magánjogi igények érintetnének, egyedül a’köz jó érdekében jelentetik ki a’nemzet , ’s status akaratja a’ csatornák létesítése végett,’s ha a’mezőgazdaság kifejtése százhúsz év előtt is már a’ mai fokon állott volna , őseink bizonyosan nem mulasztandottak el a’ csatornák szükségét a’ rétöntözés tekintetéből is megemlíteni; de épen e határozat mutatja, hogy minden nemzedéknek meg van a’ maga joga, közügyeiben az idő és viszonyokhoz képest rendelkezni, az elődök intézkedéseinek hiányait pótolni, ’s annak helyébe jobbat, az élő nemzedék érdekével és szükségeivel megegyezőt helyeztetni; tanúsítja azonban e’ határozat nemzetünk sajnos hanyagságát is, melly még most is halasztja olly intézetek kivitelét , mellyeket a’ kereskedés és közlekedés virágzása már egy század előtt megkívánt. A’ jelen nemzedék mindazáltal valamint elég felvilágosodottsággal, úgy, ha akarja elengendő erővel is bir az elmulasztás helyrehozására ’s eleink nagyzerü terveinek kivitelére.’S miután kifejlődésünk jelen állapotában a’ mezőgazdaság, statusoeconomiánk e’ főoszlopa, szinte új gyámintézeteket igényel, jogszerűen fog a’ nemzet őseink terveihez újabb korszerű intézkedéseket csatolni, annál is inkább, minthogy számos helyzetben a’ csatornák által mind a’ két czél eszközölhető.—E’ meggyőződéstől vezéreltetve, ’s a’ nagy gazdaközönség rokon gondolkozásában bízva, a’ M. Gazd. Egyesület egyik fontos feladásának tekinté , olly rendszabályok tervét dolgozni ki, mellyek a’ vizek és folyók használhatását rétöntözésre lehetségessé teszik, a’ jogszerű tulajdont mindazáltal biztosítják, ’s okozandó , vagy okozhatandó rövidségekért kárpótlásra közteleznek. — A’ vizijog egyéb ágazatinak, közfolyam-épitési, hajózási, szigetek , malmok, révek , halászat és a’ többi körüli jogok ’s kötelességek rendezésébe ’s vitatásába azonban az Egyesület nem botsátkozott, minthogy mindegyiknek meg vannak olly sajátszerü oldalai, mellyekhez is csak előleges hosszabb fejtegetések ’s nyomozások után szólhatni,e’ gazdasági Egyesületnek pedig minden esetre körén kívül esnek. — Ennélfogva az Egyesület egyedül a’ rétöntözés tárgyára szorítkozott, ’s óhajtván, hogy ama’ tömérdek kincs, mellyet a’ természet a’ mezőgazdaság javára a’ vizekbe rejtett,’s mellynek czélszerű kezelése közgazdaságunk értékét végtelenül többszerezni képes, minden józan értelem gnnyára, ’s balul magyarázott jogok hálátlan érdekében élvezetlenül ne folyjon le közöttünk—csupán azért, hogy az emberi ész és szorgalom jutalmáúl szánt kincset a’ telhetetlen ocean nyelje el örökre, — bátorkodik következő alakba öntött javaslatát a’ haza elébe olly édes reménynyel terjeszteni, hogy mindazon statuspolgárok, kiket a’ közjólét érdekel, magokévá teendik ez ügyet, ’s annak sükerülését mind gyámoló, mind felvilágosító nyilatkozásaikkal előmozdítani fogják, a’ törvényhozást alkotó hatóságok pedig e’ tárgyban küldötteik által a’ közelgő országgyűlésre azon befolyással leendnek, mellyet az ügy fontossága, ’s mezőgazdaságunk naponkint nyomasztóbb helyzete, de egyszersmind a’ bennök vetett közbizodalom igényel. Vízjogi alapelvek. I. 1. §. Minthogy a’ honi földmivelés és állattenyésztés felvirágoztatására annyira szükséges és hasznos öntözése a’ réteknek, legelőknek és földeknek, ’s e’czélra a’ folyók, ’s a’ körülményekhez képest azokból vezetendő csatornák alkalmazása, országszerte ’s önkéntes akadályoztatások nélkül csak úgy foganatosítható , ha a’ földesurat a’ vizek, és folyók körül illető törvényzerű jogai , ’s a’ közállomány igényei között fenforgó viszonyok (valamint ez korábban a’ lápok, mocsárok és posványok lecsapolására ’s kiszárítására nézve történt) országgyűlésileg világosan, ’s félremagyarázhatlanúl megállapíttatnak , ezennel nyilváníttatik , hogy 2. §. Az olly folyóvizek felesleg tömegét, mellyet a’ határbeli földesúr, vagy a’ közbirtokosság akár malmaira ’s egyéb vízmüveire, akár rétöntözésre fel nem használ, azok, kiknek földeik a’ folyóra dűlnek, rétjeik, szántóföldeik ’s legelőik öntözésére szabadon használhatják; sőt, ha mind a’két parton ugyanaz a’ tulajdonos ('s ha a’ viz nem hajókázható) az egész vizet, vagy annak egy részét, csatornák segédelményel földeik belsejébe is bevezethetik , azon kikötéssel mindazáltal , hogy a’ viz legalább azon ponton, hol a’ vállalkozók földeit elhagyja, szokott medrébe visszavezettessék. De ha mind a’ két parton más a’ föld tulajdonosa, ’s a’ vizet mind a’ két oldalról akarják használni, akkor minden pártbeli a’ felesleg viztömegben az őt illető parthosszaság arányában részesül. Ezen öntözési jogban osztoznak a’ partra-dűlő térrel mindazon rétek, földek és legelők, mellyek azzal egy testben, ’s egy határban feküsznek. 3. §. Ellenben kizárólagos magántulajdonnak tekintendők a’ kutak és források; ’s azokat az , kinek földén léteznek, kizárólag használhatja, hacsak egy vagy többen a’ szomzédok közül ezen kút vagy forrás közös és folytonos használatában egy évnél tovább háborgatlanul nem voltak , melly esetben az illetők abbeli jogaik gyakorlatában azontúl is megmaradnak; ekkor azonban a’ közös használatban részesülők a’ kút vagy forrás használhatására szükséges készületek költségeit is közösen tartoznak viselni. 4. §. Hasonlóan magánhasználat és magánjogi czím alá tartoznak azon apróbb vizek is, mellyek valamelly birtok határában, vagy két szomszéd birtok határa között támadván a’ bennök foglaltató vízmennyiségre nézve egyébre alig, mint itatásra elegendők. Az illy vizek tehát mindaddig, mig azon birtok vagy szomszéd birtokok határában folynak , a’ hol eredtek , a’ földesúr, közbirtokosság, vagy község összes tagjaira nézve magánjogi tulajdonnak tekintendők. 5. §. Mihelyt azonban ezen apróbb vizek a’ forrás és kútfő határát elhagyták, és más határba ömlenek, megszűnvén magánjogi természetük, ugyan a’ 2-dik §-ban érintett terjénészetü vizek osztályába tartoznak; magából értetvén, hogy mihelyt az illy víznek esése és tömege azon fokra hágott, miszerint vízmüvet mozgásba hozni képes, az illető földesúr is törvényes jogába lép ’s a’ kérdéses vizet akár rétöntözésre fordíthatja, akár annak esetét birtokához tartozó akármelly ponton vizműépítésre használhatja, a’mennyire e’vállalat az 1840- iki X-dik t. czikk 1-ső §. értelme alá nem esnék, vagy a’ partra-dülő föld urbeli nem volna, mellyet a’ kisajátítás törvényes esetein kívül elfoglalni nem szabad. 6. §. Az alsó birtokos kénytelen a’ felső szomszédtól lefolyó vizet a’ törvény értelmében földön keresztül ereszteni. 7. §. Azon viz folyását, mellyet valamelly szomszéd pusztai , és közbirtokosság vagy község eddig elő saját különféle szükségeire háborgatlanúl használt, más felé elvezetni, ’s az által em ezeket a’szokott haszonvételtől megfosztani, a’tulajdonosnak , vagy tulajdonosoknak nem szabad. 8. §. Ha mégis földesúr ezen haszonvétel által rövidséget szenvedne, vagy ha a’ folyamnak rétötözésre való alkalmazása a’ helybeli viszonyokhoz képest a’ közre nézve hasznosb és fontosabb volna, mint a’ mit a’ vizmű tulajdonosának nyújtani képes: az alább előadandó mód szerint hozassák e’ tárgyban ítélet, ’s határoztassék el, melly kárpótlás illetheti a’ malombirtokost. 9. §. Ha ellenben valamelly malom, vagy más vizmü, rész szerkezete következtében , nemcsak kelletinél több vizet pazarolna el, hanem tán a’ felső partbirtokosoknak károkat okozna : az illy építmény az 1840-dik X-dik törvényczikk 1. 2. 3. és 4-k §§-k rendelkezése alá esik. 10. §. Ha valamelly határban lefolyó vizen malom, vagy más vizmű nem állana, akkor a’ parti határbeli rétbirtokosak azon vizet, a’ mennyire azzal a’ földbirtokos saját rétjei öntözésére, vagy vízművek hajtására nem élne, vagy nem élhetne, minden akadály nélkül fordíthatják öntözésre; fenhagyatván az illető földesúrnak illy esetben bármikor a’ még netalán a’ rétöntözés mellett is fenmaradó felesleg tömegét, és esetét a’ víznek, valamelly vízműnek megindítására használni. II. A’ tulajdon átengedéséről, vagy korlátozásáról, a’ rútjavítás érdekében. 11. §. Ha a’rétek javítása, vagy haszonvehetővé tétele , akár öntözés, akár kiszárítások által magántulajdon átengedését, vagy megváltoztatását, ’s átalában magánjogok korlátozását vagy csonkítását, (habár csak bizonyos meghatározott időre is) feltételezné, ’s erre nézve a’ réttulajdonos, ’s a’ réteknek czélbavett javítása által magánjogaikra nézve érdeklett személyek között barátságos egyesség létre nem jöhetne, a’ következőkben foglaltató rendszabályok értelmében, ’s tökéletes kárpótlás mellett kényszerintésnek van helye. III. Azon rétjavitási tervekről, me lly e k n e k foganatosithatása egyedül bírói úton történhetik. 12. §. Ha a’ rétjavitás foganatosíthatása végett átengedendő vagy megváltoztatandó földbirtok nem azon rétekhez tartozik , mellyeknek javítása czéloztatik; ha továbbá épületek, vízmüvek , csatornák, vagy tavak a’ rétjavitás érdekében eltörlendők, megszüntetendők , másítandók, vagy korlátozandók lennének , vagy ha a’ kérdéses rétek kebelébe azokhoz nem tartozó birtokon keresztül kellene vizvezetéseket létesíteni; ha egy szóval rótsavitás végett kétségbe nem vonható magánjogok korlátozandók volnának , következendő bírói eljárásnak van helye. 13. §. Ha a’megelőző szakaszban előszámlált körülmények esetében a’ földesúr , közbirtokosság , község, vagy átalában a réttulajdonosoknak a’ birtok arányához képest nagyobb része, rétjeiket kiszárítás , vagy öntözés által javitni szándékoznak , kötelességük mindenek előtt a’ czélba vett vállalatnak tökéletes tervezetét elkészíteni, ’s a’ létjavítások ügyének gyorsabb, és biztos, sikeresítésére minden megyében kinevezendő bíróság elébe terjeszteni. 14. §. E bíróságot minden hatóság az egyik alispán, vagy kapitány elnöksége alatt a’ szükséges törvénytudó és szakértő férfiakból állítsa fel önkebelében. 15. §. A’bemutatandó tervezet tökéletességéhez kívántatik: a) Alapos terv, mellyböl kitessék mind a’ czélzott vállalat, mind annak kivitelmódja, b) Az abból várandó hasznok és költségek kimutatása, c) A’ vállalatban akár cselekvőleg , akár szenvedőleg érdeklettek elősorolása, d) A’ vállalkozás következtében adandó és szakértők által teljesített hiteles becsűn alapuló kárpótlás részletes kimutatása, e) A’ kulcs, melly szerint a’ vállalkozási költségek az egyesekre létbirtokukhoz képest felosztandók. 16. §. Benyújtván a’vállalkozók az érintett bíróságnak a’ tervet, ez mindenek előtt a’ helyszínére kimenvén, a’ tárgyat részletesen bírálja meg, ’s ebbeli munkálódását a’ tárgy terjedelméhez képest 30 nap alatt végezze. 17. §. Ha a’ tervezet ellen helyszini vizsgálat ’s öszszeegyeztetések után a’ rendes bíróságnak technikai tekintetben kifogásai volnának, a’ tervezet újabb megbirálása egészet: részrehajlatlan műértékre, vagy is szakférfiakra bizatik, kikhez egyet a’ bíróság , egyet pedig a’ vállalkozók neveznek , ’s e’ kettő egy harmadik szakférfiút iri meg a’ tervezetnek ujabbi megvizsgálására , melly ha ekkor szótöbbséggel csakugy a hiányosnak nyilatkoztatnék , kiigazítás végett a’hiányok kijelölése mellett a’ vállalkozóknak visszaadatik azon megjegyzéssel, hogy a’ választ erre a’ vállalkozók, vagy magát a’ kiegészített tervezetet, 45 nap alatt benyújtsák. 18. §. Ha a’ hiányok pótlása végett kiadott terv kiegészítése ellen akár az általa okozandó nagyobb költségek, akár egyéb tekintetből a’ vállalkozók egy része kifogást tenne : a’ dolog,uj határozat alá bocsáttatik, mellyben a’ szavazattöbbség nem a’ fejenkinti akarat-nyilvánítás, hanem a’ kitkit illető birtokrész nagyságához képest számíttatik. Ha azonban az érdeklette lét tulajdonosok valamellyike nem helyben laknék, vagy maga, vagy képviselője a’ dolog mibenlétéről az illető járásb. szolgaji bíró által értesíttetik, akaratja kijelentésére 30 napi határidőt tűzetvén ki, melly idő alatt ha nyilatkozni elmulasztaná, hallgatása a’ vállalatbani megegyezés jeléűl fog vétetni. Hasonló értelemben vétetik azon réttulajdonosok meg nem jelenése is, kik helyben lakván, noha meghivattak, mégis sem az e’ tárgy fölötti tanácskozásban részt nem vesznek , sem személyes határozatukat a’ vállalkozó társasággal nem tudatják. 19. §. Magából értetik ugyan, hogy az illy vállalkozók, valamint a’ kivitelre, úgy az előkészületekre szükséges költségeket részbirtokuk arányához képest közösen viselni tartoznak; ha mégis egyik , vagy másik ehhez saját részéről járulni vonakodnék, az 1840: X. t. ez. 7. §-a értelmében erre sommás úton kényszeríthető. 20. §. Miután e’ szerint a’ vállalkozók által eredetileg benyújtott tervezet vagy szakértői Útmutatás szerint kellően kiegészített , vagy a’ bíróság által módosítás szüksége nélkül el is fogadtatott, az egy határnapot jelöl ki, mellyen a’ vállalkozók összegyűlvén, a’ járásb. szolgabiró jelenlétében egy meghatalmazott képviselőt, ’s két helyettest magok közül a’ végre választanak, hogy az a’ társaság nevében a’ szenvedőleg érdeklett birtokosokkal egyezkedjék. A’képviselő, és helyettesek megválasztása fejenkinti szavazás útján, ’s általánosan szótöbbséggel történjék *); mi, ha vélemények megoszlása miatt eszközölhető nem volna, a’ szolgabiró hatalmaztatik fel a’ képviselőnek kinevezésére azok közül, kiknek a’ választásnál a’legtöbb szavazat jutott. — Ez igy megtörténve a 21. §. A’ biróság a’ vállalkozók helybenhagyott tervezetét a’ hozzá tartozó szükséges irományokkal együtt a’ szenvedőleg érdeklett birtokosokkal közli, ’s azokat, ha többen vannak, egy képviselő választására felszólitja. — A’ 20-ik §-ban a’ távol levőkre, vagy meg nem jelenőkre nézve hozott utasitásitt is sinórmértékül szolgál. 22. §. E’ választási gyűlés alkalmával a’ jelenlevő szolgabiró megkísérti, valljon barátságos egyezkedés útján a’vállalkozók terve és kárpótlási ajánlása elfogadtatik e, vagy nem; ez utóbbi esetben azon szenvedőleg érdeklett birtokosok, kik követeléseikben egyetértenek, magok közül egy képviselőt, ’s 2 helyettest választanak, melly választás ha nem sikerülne, a’ szolgabiró azok közül, kik a’ fenforgó tárgyban leginkább vannak érdekelve , nevez ki meghatalmazott képviselőt. Azon szenvedőleg érdeklettek, kik a’ nagyobb résztől követeléseikre nézve lényegesen eltérnek, vagy szinte választhatnak magoknak képviselőt, vagy saját ügyöket személyesen képviselhetik. 22. §. Megtörténvén a’ képviselők választása, ’s ez a’ bíróságnak bejelentetvén, mind a’ vállalkozók mind a’ szenvedőleg érdeklettek képviselői, sőt azok is, kik szenvedőleg érdeklett társaik véleményétől eltérőleg személyesen kívánják ügyeiket intézni, egyenkint egy-egy részrehajlatlan szakértőt a’ tárgy megbirálása végett kijelölni tartoznak, kikhez a’ biróság maga részéről szinte egy szakértőt nevez. 24. §. Miután a’ biróság a’ szakférfiakat a’ helyszínére kivezette , ’s ott velők a’ dolog mivoltát az illető képviselők , ’s érdekeltek jelenlétében közlötte, a' szakférfiak körülményesen megvizsgálván a’ felek között fenforgó követeléseket, okokkal támogatott véleményüket írásban, és pedig vagy közösen, vagy külön-külön , legfölebb 30 nap múlva kijelölésök után beadják, ’s különösen kijelentsék: valljon a’ vállalkozók által adandó kárpótlás megfelelő, ’s mennyiben a’ szenvedőleg érdeklettek igazságos követelésinek, azon esetben pedig, ha a’bemutatott tervet első adhatónak nem tartanák, vagy a’ vállalkozók által ajánlott kárpótlást nem eléglenék , adjanak arról is véleményt: valljon a'szándéklott vállalat más módon, mint a’ tervben foglaltatik, nem létesíthető e, vagy tán csak aránytalanul nagyobb költséggel ? valljon továbbá a’vállalatból remélendő haszon megfelel e a’ reá fordítandó költségnek, vagy a’ miatta tán megszüntetendő egyéb haszonvételeknek? 25. §. Mind a’ vállalkozók, mind a’ szenvedőleg érdeklettek képviselőinek , mind az érdekben külön vált feleknek joguk van: a) A’ végvizsgáló szakférfiaknak a’ megelőző szakaszban kijelölt eljárásaiknál jelen lenni, ’s a’ tárgyalásról tökéletes tudomást szerezni, b) A’ másik fél által megválasztott szakférfiú képessége ellen okokkal támogatott kifogást tenni, c) A’ szakférfiaknak mindazon észrevételeket ’s közléseket tenni, mellyek az általak képviselt ügyet érdekelhetik, d) Szabadságukban áll a’ vizsgáló szakférfiak véleménye ’s az eljárás törvényszerűsége felett a’ biróság elébe észrevételeket tenni, mellyeknek azonban a’ szakférfiak véleményadása napjától kezdve legalább 14 nap alatt be kell nyuttatniok, különben többé tekintetbe nem vétethetnek. 26. §. Ha a’ képviselők megválasztatásuk után 14 nap lefolyása alatt a’ részökröl vizsgálat végett választandó szakférfiút ki nem jelölnék, a’ biróság azt belátása szerint nevezendi ki. ) Itt természetesen már nemcsak a’ birtok érdeke, hanem személyes tulajdonok is, közbizodalom, egyezkedési ügyesség, értelem ’stb. forogtak kérdésben. ) 538