Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-02-25 / 329. szám

—­ ugyan ki érdemel nagyobb bizodalmat, mint a’ népet oktató papi szent hivatal? ezen rendelkezés csak egyes időszak kifolyása lehet, a’törvénynek pedig örök igaz­ságon kell alapulni, nem pillanatnyi befolyásokon. Végre, mi a’ katonákat illeti, ezek a’ legszabadabb nemzetek par­lamentjein is ülnek. A’ városokban, főleg kis városokban, hol nálunk ekkorig bizony nem olly felette nagy az értel­mes ’s hivatalra képes emberek száma, épen a’ papok ’s fizetéses tisztviselők a’ legértelmesebb emberek, ’s eze­ket kizárni szemközt ellenkezik az administratio ózdijai­val. — Hanem szükségesnek látá a’ képviselőknél vala­­melly censust jelölni ki, mivel azoknál még nagyobb mér­tékben megkivántatik a’ vagyonosság ’s ezzel együtt járó tulajdonok garantiája, mint a’ közpolgároknál. — Monda­tott más részről, hogy ezen kizáralás a' papoknak épen nem derogálhat, mert egyenesen csak azért vannak ki­zárva, mivel a’ képviselőség papi hivatalok gondjaival össze nem fér, igy p. o. az is ki van a’ törvényben mond­va, hogy pap ne lehessen kamaraelnök ’s koronaőr.— Mások ellenben az a) pontot akarák kihagyatni, miáltal a’ zsidók kirekesztetnek, mondván, hogy miután a’ képvi­selőket bizodalom választja, ilyen korlátozásnak józan oka nincs; ’s ha választani (polgárok lenni) engedtetnek, miért ne legyenek választathatok is ? — Minden igen ha­mar ment, ’s miután még megem­littetett, hogy az unitá­riusok a’ nem- keresztények közé nem értetnek , maradt a’ szerkezet. A’ képviselők számát különböző városokban meghatá­rozó 153. szakaszra nézve, némellyek soknak találták az itt javaslott számot, ’s lejebb kivánák azt szállíttatni. El­nök ö­nmga szinte ezen véleményben volt, első lépésre nagynak tartván ez ugrást a’ mostani állapotról a’ szerke­zetben ajánlott állapotra, mellyhez hasonló példát alig le­hetne találni, ’s figyelmeztetvén a’ megyei ’s városi élet, a’ megyei ’s városi municipiumok közti különbségre. Illy kiterjedésű képviselet, illy roppant számból álló közgyű­lések által a’ városi czél megsemmisittetik, a’ mestersé­gek , kézművek, kereskedés elhanyagoltainak, a’ poli­tikai szenvedélyek, telt karzatok ujongatásai közt, felé zaklattatnak. Meg kell továbbá azt is gondolni, hogy a’ képviselők feleletteherrel tartoznak. — Azon városi kö­vet, ki az előbb kimondá, hogy a’ városokban nemcsak csendet ’s ipart, hanem életet ’s szabadságot is akar, megemlité , hogy ezben eddig is voltak, most is van­nak népgyűlések, csak hogy azok tartása jelenleg a’ta­nács önkényétől függ. — A’­­ ekkorig be nem ezikkelye­­zett város, Eszék, Pécs, Arad ’s Felsőbánya iránt szinte megújult a’ kerületi vita. Felhozatott egy részről, hogy e’ városok már rég időtől fogva szabadok ’s kivétetvék a’ megyei hatóság alól; hogy minden tekintetben ollyanok, mellyek a’ kir. városok sorába beillőnek, ’s a’ városi ér­deket valóban képviselik. Másik rész nem kiváná azokat a’ kir. városok során emlittetni ’s rendeztetni, mert még beczikkelyezve nincsenek,’s miután beczikkelyeztetésük a’ kerületi többség által elvettetett, nem is remélhetik, hogy beczikkelyeztessenek.Mi a’ megyei hatóság alul kivett ál­lapotokat illeti, Nyíregyháza épen úgy felszabadította ma­gát, és szinte saját hatósággal bir, kivevén a’criminalis ha­tóságot, de a’ mellyel törvény szerint Pécs és Arad sem bír­hat. Ezen be nem czikkelyezett kir. városok tehát nem jö­hetnek más tekintetbe, mint Nyíregyháza ’s hasonló kivált­ságos mezővárosok, annyival inkább, mivel p. o. Eszékre nézve a’ Desewffy nemzetségnek jogi követelése is van. Megjegyzé ezekre elnök ö­nmga, hogy noha ő az említett városok beczikkelyezése ellen sem tudna argumentumot felhozni, a’ rendezést azonban nem szükség a’ beczikke­­lyezéstöl függeszteni fel; a’liberális szempont sem en­gedi , hogy e’ városok újra megyei hatóság alá vettesse­nek, valamikép pedig csak kell kormányoztatniok; ezen elrendezés legkisebbet sem árt a’ Desewffy-család lehető jogainak; egyébiránt furcsa, hogy némelly követ urak épen e’ kérdésben annyira ragaszkodnak az ősiség elvé­hez. Egy követ, ki megyéje székvárosát, Pécset, már a’ kér­­ülésben is buzgón pártoló, azon dilemmát állitá fel, hogy: ha a’ rendezés jótétemény, akkor kegyetlenség volna azt a’ nevezett városoktól megtagadni; ha pedig rész, akkor a’ többi városokba se kell behozni. — A’ Desewffy nemzetségnek Eszéket illető követelésére nézve azon felvilágosítást adá V—követe, hogy a’ részben pör sem foly, ’s arról szó sem lehet, hogy Eszék valaha úri hatalom alá adassék vissza , hanem kármentesítés köve­­teltetik, mellyet, ha igazságosnak fogna is találtatni, a’ kamara fogna fizetni a’Desewffy családnak. Eszék rendezése ’s kiváltságos állapotja a’ Desewffyek jogának mit sem árt­hat , miután minden privilégium „salvo jure alieno“ szo­kott adatni ’stb. A’ négy város szerkezetben maradt, de beczikkelyeztetésök helyeslésre nem talált. Legnevezetesb vita támadt a’ városok igazgatásáról szóló III. Rész megkezdésénél. Mi a’ kerületben, hosszabb küzdés után, elvetteteték, most újra inditványoztaték el­nök ő nmga által, hogy t. i. a’ városok igazgatása egy, ő felsége által kinevezett, bármi czimmel czimezendő egyén­re bizassék. Mert a’ BR. e’ városi szerkezetet a’ megyei­hez kívánják alkalmazni, a’ megyékben pedig szinte ő felsége által kinevezett elnökök vannak, t. i. a’ főispánok, ’s ez szükséges is, mert kell lenni valakinek , ki a’ mu­­nicipiumokat ő felsége középponti kormányával összeköt­tetésbe hozza. Bármennyit írjanak, bármennyi terv ké­szüljön , de egy erős, szilárd, állandó kormányzat nél­kül e’ haza nem fog előhaladni Illy a’ helybeli érdekeken felülemelkedett, független felügyelőre pedig még nagyobb szükség van a’ városokban, mint a’ megyékben; mert a’ helybeli aprólékos érdekek, szomszédság, komaság, atya­­fiságból származó viszonyok erősebben működnek az összeszorult városokban, mint a’ széjjelszórt megyékben. ’S valóban, minden eddigi operátumokban fordul elő vala­­m­elly efféle hivatal, egy vagy más czím alatt, már akár összekötve a’ főispáni hivatallal, akár külön. — Ez in­dítványt mintegy 10 megye pártolá, de a’ felszólaló vá­rosok többsége nem akart illyen, a’ városok eredeti ter­mészetével ellenkező, költséget ok nélkül szaporító, sine­­curalis hivatalt. — Elnök ö­nmga ismétlé, hogy épen a’ városok érdekében kíván illy felügyelőt, ki a’ mostani kir. biztosokat fölöslegesekké tegye. Az eddigi rendetlenség főokát is abban látá, hogy illyen, a’ helybeli érdekeken felülemelkedett felvigyázó nem volt. Ki csak ritkán jön oda, ’s a’ dolgok menetelének nem szemmellátó tanúja, az nem tehet e’ részben eleget. Szükséges illy felügyelő, főleg most eleinten, mig az uj állapotba bele szoknak. A’ megyékbeli analógia kívánja ezt, ’s ha illy institutio a’ megyéknek disztelenségére nem szolgál, bizonyosan a’ vá­rosoknak sem. — Ellenkező értelemben két megyei követ szólalt fel. Egyik nem tagadja, hogy a’ kir. városokban történtek rendetlenségek, de épen azért történtek, mert a’ városok rendezve nem voltak, ’s ha most czélszerűen rendeztetnek, ez maga után vonja a’ rendetlenségek meg­szűnését. Ha a’ városok nem rendeztetnének , hanem a’ mostani állapot megtartása mellett illy felügyelő adatnék nekik, ez semmi jót sem fogna okozni, sőt, idegen elem létére , csak a’ súrlódásokat ’s bajokat nevelné. Ha lesz is visszaélés , fen van tartva a’ dicasteriumok törvényes fel­­ügyelése , ’s magok a’ városok, a’ nyilvánosság őrszemei alatt, legjobban fognak magokon segiteni tudni. Szükség­telen tisztviselők számát szaporítani, ’s a’ kiadásokat ok nélkül nevelni kár volna e’ különben is szegény hazában. Ha netalán a’ tapasztalás ellenkezőre fogna tanítani, lesz idő segítségre azután is. — Az elnök megjegyzé ezekre, hogy maga a’ nyilvánosság, erős felügyelés nélkül, nem elég óvószer a’ visszaélések ellen, ’s hogy kísérleteket tenni, a’ tapasztalást bevárni nem tanácsos, mert évek alatt sok helyrehozhatlan rész történhetik, ’s évek után nehéz a’ segítség. — A’ másik ellenző szónok az elnök­nek azon kifejezése ellen intézé okoskodását, hogy le­gyenek a’ városokban személyek, kik a’ városi érdekeken felülemelkedvék. Ezt szóló követ nem óhajtja, sőt épen az ellenkezőt, hogy t. i. a’ város ügye más czélokra szol­gáló eszközül sohase használtassák; legyen a’ tisztviselők minden czélja ’s működése a’ városok érdekében közpon­tosítva , és a’ város dolgai sohase tekintessenek bármi mellékes czélra, p. o. politikai czélokra, hivatalkeresésre ’stb., eszköznek , hanem önálló czélnak. — Az elnök úgy értelmező előbbi szavait, hogy a’ felügyelő a’ magányos helybeli érdekeken legyen felülemelkedve, nem pedig a’ városi érdekeken. Mi a’ hivatalkeresést ’s városi ügyek igazgatásának e’ czélra használását illeti, a’ hivatalnokok mostani helyzetében efféle érdemeket szerezni aligha kí­ván valaki, mert most a’ hivatalviselés inkább hazafius teher ’s áldozat, mint haszon és gyönyörűség. Másik okoskodása elnök ő urgának a’ közgyűlések ellen vala intézve, mellyeknek eszméjével nem tud meg­barátkozni, ’s következéseitől tart. Ha már meg van ala­pítva az illy széles alapra fektetett polgárság, ám válaszsza az választó képviselőit, de a’ város dolgait intézze az ezek által szabadon választott magistratus. — Nem váro­sokba illő, ’s városok czéljával összeférő dolog az, hogy ezer ember összejöjön tanácskozni; azon remény pedig, hogy sokan el nem jőnek, hiábavaló, mert, illy népszerű lármához csakhamar hozzá szokik az ember, ’s mindenik azt gondolja magában: „anch­io sono pittore,“ ’s mind valamennyi részt kíván venni. — Eddig a’ városok­ban zárt testület volt, melly maga egészíti ki önmagát; most ez nem úgy van többé; a’ polgárság maga választja képviselőit, ’s ennyi egyszerre elég. Folyjon be e’ képvi­selő testület a’ pénzügyekről­, a’ „nervus rerum“-ot illető határozásokba, mi legfontosb, ’s mi nélkül semmit sem lehet végezni; vagy ha tetszik, ám legyen e’ választott képviselőség néhány tagja folytonosan a’ tanácshoz mellé­kelve , vegyen részt azzal együtt a’ követi utasitás-készi­­tésben. Egy illy képviselőség, melly pénzt ’s utasítást ad, ’s a’ magistratus mellett őrködik, mindent megtett, mit a’ város érdekében tennie kell. Ám legyenek nyilvános tanácsülések is, ha szükségesnek tartatik, de a’ város czéljával ellenkező, lármás közgyűlések maradjanak el. Ha’ tekintjük a’ közgyűlésnek szerkezetileg tervezett te­endőit , nem lehet kételkedni, hogy e’ közgyűlések a’ hónap első hétfőjén kezdődvén, hónap végéig fognak tar­tani , ’s egyik közgyűlést ott érendi a’ másik. — Képzel­jünk már illy folytonos izgatott állapotot — a’ nagy tömött karzatot köröskörül — dologtalanságra szokó, henye, he­verő néptömeget, melly a’ társaságnak lehető legroszabb eleme, ’s ugyan hiszszük e, hogy e’ közgyűlések, mely­­lyek köre ’s kiterjedése a’ megyeieknél is nagyobb, a’ vá­rosi elemnek hasznára lehetnek ?! — E’ nézeteket keve­sen pártolák, ’s mind erre , mind a’ némellyek által fö­löslegeseknek mondott, ’s elmellöztetni kívánt kisgyülé­­sekre nézve maradt a’ szerkezet. Cl. Orsz. ülés a’ t. HH. és Halnél, febr. 14-kén. Tárgy: a’ városi munkálat vizsgálata 255. szakasztól 323-kig. — Szólanak e’ szakaszok a’ városi állandó biztosságokról, u. m. közigazgatási, közgazdasági, árvái, közoktatási, számvevői, telekbirói ’s rendőri osz­tályokról ; az ezekbeni nyilvánosságról, s a’ városi bí­ráskodásról. Történtek gyakori megjegyzések ’s utasítások előadá­sai kisebb jelentőségű pontokra is, miket azonban, mint­hogy magokban sem érdekesek, eredménytelenül is hang­zottak el, közölni fölöslegnek tartunk. Hosszasb ’s érde­­kesb vita csak a’ közoktatási osztály iránt fejlett ki a’ tek. Kir. ’s RR. és a’ káptalanok követei közt, ’s a’ városi pö­­rök feljebbvitele iránt. A’ 282-ik szakasz, miszerint a’ városban létező nép­iskolák a’ város felügy­elése alatt állanak, az evangelicu­­sok iskoláira nézve pedig az 1791: 26 tcz. 5-ik §-ának rendelete szerint ezeknek saját felügyelése fentartatik, nagy szálka jön a’ t. káptalani követek szemeiben. Mellőz­ve láták itt ő felségének törvényes felügyelési jogát az oktatás ügyére, minthogy e’ jog a’ városoknak adatik át, amazt nem említve, kizárva a’papság befolyását, mint­hogy a’ papok a’ 146-ik §. szerint képviselők nem lehet­vén, a’közoktatási osztály tagjai sem lehetnek; végre igazságtalan egyoldalúságot láttak abban, hogy miután a’ protestánsoknak saját alapítványaikra nézve a’részökre tör­vényesen biztosított felügyelési jog fentartatik, ugyanez ki nincs mondva a’ catholicusok saját alapítványaikra néz­ve , mi által sértetik a’ viszonyosság, ’s igy több jog ada­tik a’ protestánsoknak, mint a’ catholicusoknak. Elnök ö­nmaga e­ kérdésre nézve általános és hazafius szempontból adta elő nézeteit. Általánosan véve az okta­tás ügye a’ városok szerkezetéhez nem tartozik, ’s az , mint korunk kedvencz tárgya, csak erőszakkal van ide belevonva. Az itt említett reál-, kereskedési- ’s népisko­lák a’ közoktatási tárgy legnevezetesb részét teszik, ’s erről, mire más népek is teljes és feszített figyelmet for­dítanak, igy mellesleg rendelkezni nem volna tanácsos. A’ népnevelési törv.javaslat úgyis készen van, hol ennek saját helye lesz. Az illyen reális iskolák nem is egészen a’ városéi, minthogy bennök nemcsak városi, hanem vi­déki gyermekek is neveltetnek; ezek a’nagy közönsé­gei, ’s kell, hogy közszempont alá essenek, és ne csupán a’ városokra bízassanak. Hazai szempontból véve pedig teljes igazok van a’ kápt. követ uraknak, mert az iskolák­­rai felügyelés csakugyan e felségét illeti; a’ népnevelésre a’ papságnak befolynia kell, ’s a’ catholicusoknak szinte megvannak saját alapítványaik, mikre nézve a’ régi jo­gokat, szokásokat 's egyéb egyházakkali viszonyosságot fentartani szükség. Ö­nmaga tehát ezen egész közoktatási osztályt, mint ide nem tartozót, kihagyatni kívánja, ha pedig benmaradna , legalább tanácsolja, hogy az említett szempontok figyelembe vétessenek. — Ezen előadásra a* választó. munkát szerkesztett jegyző kijelenté, hogy fl­amlga előadását nem olly értelemben veszi, mintha a’ nevelésre felügyelés ő felségének kizárólagos ’s nem az országgal közös joga volna; mert ha amaz előadásnak illy értelme akarna lenni, azt már maga azon körülmény megczáfolná, hogy népnevelési törvény készíttetett, ’s ő amaga arra hivatkozott. A’ 282-ik szakaszban azonban semmi afféle mondva nincs, mi által a’ kormány fő fel­ figyelési joga, melly a' közigazgatás minden ágaira kiter­jed, kizárva lenne. Mi e’szakaszban mondatik, most is szokásban van a’ kir. városokban, p. o. Pesten, hol az iskolákra saját director ’s választmány ügyel föl. A’ kor­mánynak nem is lehet hazánkban más után, mint munici­­palis tisztviselők által felügyelni; mert különben minde­nütt saját biztosokat kellene neki tartani; ha azonban az­zal, mit a’ municipalitás útján megtud, megelégedve nem volna, mások által is szerezhet kellő tudomást. A’ váro­si szülőknek legközelebb érdekökben áll, hogy gyerme­keik jól neveltessenek; ha az iskolák szükségét fedezni ’s pótolni kell, ismét a’municipium áll elő; és igy természe­tes , hogy a’ municipiumnak befolyást is kell engedni az iskolák körül. Ezt azonban nem úgy érti szóló , hogy a’ nevelési rendszert is a’város dolgozza ki, hanem hogy a’ rendszer megtartassék. — Többen is nyilatkoztak ha­sonló értelemben, hogy t. i. e’ szakasz által a’minden közigazgatási ágak felett őrködő főfelügyelés, melly a’ városnak minden egyéb dolgai fölé is kiterjed, ’s mellyet ő felsége a’ függetlenül álló protestáns alapítványok fölött is gyakorol, kizárva teljességgel nincs. Az 1791. 26 tcz. 5. §ának idézését úgy kell érteni, hogy olly iskolákra, mi­ket nem a’ városok, hanem a’ protestánsok saját költségü­kön épitettek és tartanak fen, a’ városoknak felügyelése ne legyen, igy p. v. Patak városának, melly a’ kebelé­ben levő protest, főiskolából csak hasznot húz, erre befo­lyást ’s felügyelési jogot adni épen úgy nem lehet, mint Pest városának az egyetemre, mert falai közt fekszik. A’ cath. papság befolyásán, eddigi tapasztalás ’s eredmények után, nincs mit dicsérni. Ezen kényes és csiklandós the­­ma megpendik­elvén, hosszas és hatásos változatokban szónokoltatott le mindkét részről. A’ részletes közlést ak­korra halasztjuk, ha a’ tárgyak folyama több helyet enged. A’ bíráskodásról szóló (315—323) szakaszokra néz­ve többféle apró megjegyzés történt ugyan a’ birák szá­mát, referádát ’stb. illetőleg, de fontos eredményre csak azon indítvány vezetett, hogy e’ helyen a’ kir. városi pe­rek feljebbviteléröl is tétessék rendelkezés, minden kir. városi perek a’ kir. curiához appelláltassanak, ’s igy a’ tárnoki és személynöki székek hatósága megszüntettessék. — Másik, ezzel összefüggésben álló indítvány volt, hogy miután a’ városi perek a’ kir. curiához vitetnek, ezen fö­­törv.székhez városi egyének is alkalmaztassanak.­­ Az első indítványt következőleg támogatta azon érd. követ, ki azzal előlépett, ha a’ városi perek feljebbviteléröl e’ helyen rendelkezés nem történik, hiány és csorba marad a’ szerkezetben ; ezen egész munkálat czélja, független és önálló polgárság előállítása, e’tekintetből gondoskodott a’tábla, hogy a’királyi díj megváltassék, hogy a’váró- i » 131

Next