Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)
1844-01-14 / 317. szám
Vasárnap 319. Januarius 14.1844. PESTI HIRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer , csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán borítékban i1 forint pengő pániban . Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorárt 81 apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik._______________________________________________________________________ Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Orsággyűlés. Január 8-ikai kerületi élés: megyei kicsapongás, megvesztegetés. Igazítás. Magyar kereskedelmi társaság. Fővárosi újdonságok. Megyei dolgok: Komárom (restaurationális előmozgalmak). Temes (az esküttszékek 1) elfogadva, 2) módosítva, 3) megbuktatva). Zemplén (árnyrajzok Zemplénből, utasítások, a’ megyei körlevelek). Zemplén. Rövid közlések: Vass Gödrörböl. Czáfolat Zalából. Egyesületek, adakozások ’s közintézetek . Árverés az iparműkiállitási sorsjátékról felmaradt tárgyakra nézve. Alapítványok. Adakozás Megyeri-emlékre. Nemzeti pesti casino. Budai casino. Pesti elmekór-intézet. Külf. napló. Éjszakamerikai egyesült státusok. Frankhon. Hivat. tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Országyfilési. CX.XIX. Mer. ülése január. 8-kán. Elnökök : Pázmándy (Komárom), Sztojka (Marmaros); jegyző: Vukovics, naplóvivő Eischl. Mielőtt a’ megyei vesztegetések már megkezdett, de be nem végzett vitatása folytattatnék , N. követe ismétlé a’ már sok ízben megújított sürgetést a’ megakasztott országos napló valaházai kiadása iránt; egész komolysággal kívánván elnöki excját a’ BR. nevében felszólittatni, hogy miután rajtok küldőikkel szemközt feleletteher fekszik , a’ dolog ennyire halasztása pedig bizonyítja, hogy a’ kormánynál azoknak, kik a’ m. nemzetiséget szeretik, elég erős befolyásuk nincs, — eszközölni méltóztassék, hogy a’ naplót 3 nap alatt okvetlenül megkaphassák. Melly kívánság közakarattal ’s ellenmondás nélkül pártoltatván, folytattattak a’ megyei kihágásokról szóló választm. munka módosított 39. §. feletti tanácskozások, főleg azon kérdésben , valljon a’ vesztegetésekre szinte szabassék e abban büntetés, ’s ha igen, minő legyen a’ szerkezet? Azon három követ, ki legelőbb nyilatkozott, egyenkint törvényt akart a’ vesztegetés ellen. A’ negyedik, egy fiatal követ, másfél óráig tartó, de azért nagy érdekkel hallgatott ’s gyakori helyeslésekkel szaggatott fejtegetésében kemény szemlét tartott a’ megyei municipalis életben kifejlett bajok , visszaélések ’s ferdeségek fölött; értekezett azután a’ módokról, mik szerint e’ bajokon segíteni akarnak mások ’s akart, és végre átmenvén a’ választmányi munkára, ’s azt a’ kifejtett nézetek ’s módokkal hasonlítván, vele megelégülését jelenté ; beszéde egyes részeiben kíméletlen kezekkel rántá le a’ leplet megyei életünk sebeiről, ’s kiirtó hadat szent az itteni beteg elemeknek. — Beszédét annak rászalásával kezdé , hogy egyébiránt általa tisztelt férfiak alakiról ezen fenforgó munkára elölegesen anathemát hallott kimondatni, ’s azon hitet, hogy ennek eredménye nem lehet. E’ nézetet ’s annak kijelentését ő kárhozatosnak tartja, mert ha a’ tábla meg van győződve, hogy annak, a’mit dolgozik, sikere nem lesz, ne rabolja a’nemzet drága idejét illy sikeretlen munkával; ’s mondja ki egyenesen, hogy törvényt a’megyei visszaélések ellen nem akar, de soha ne mondja ki azt, hogy azon törvényből, mellyet akar ’s óhajt, semmi sem lesz; mert illy kishitűség a’ tábla méltósága ellen van. — Osztályozván ezután beszéde részeit, átment a’megyei élet kifejtésének különböző phasisaira. — Magyarország jövendőjének felvirágzása — úgy mond — épen az ellenzék közvéleménye szerint, a’ municipalis élet kellő kifejtésében gyökerezik; ez minden tanácskozás és javítási eszme alphája hazánkban; és méltán, mert a’ municipalitásba van ültetve az emberiség legfenségesb rendeltetésére vezető eszmének, az önkormányzásnak, magva; mert abban az egyének önmagok intézik ’s rendezik azon ügyeket, mellyekhez legközelebb állanak, mik felől legtisztább ismeretekkel bírnak, miknek szükségét leginkább érzik. ’S ha tekintjük azon általános harczot, mellyet az absolutisticus irány szünet nélkül folytat a’ municipalitások ellen , lehetetlen ezek egész becsét nem méltánylanunk. — A’ municipalis életnek hazánkban három fő phasisa van. Azon régi harczos időkről, midőn fegyver és erőszak határozott , nem akar beszélni a’ szónok, csak a’ béke ’s kifejlettebb társasági rend koráról. — A’megyei élet első korszaka az 1723-iki törvényekkel kezdődik, a’ szatmári béke után. E’ korszakban a’ megyei élet fentartói s megtestesítői kizárólag a’ főispánok ’s nagy birtokosak valának, kik korlátlan hatalommal uralkodván, kényök szerint tették, a’mit jónak láttak; — a’ tisztválasztások helyét inkább csak kinevezések pótolák; —’s mennyire elsüllyedt’s megsemmisült ezen korszakban a’ megyei élet, tanúsítja azon példa, hogy midőn Hik József 1780-ban a’ municipalitást egy csapással eltörölte, ezen lépés a’ nemzetnél erősb ellentállásra alig talált; mert a’ főispáni önkénykedés alatt minden megyei élet ’s erő kialudt és a’ megyék egykét egyénből állottak. A’ nagy birtokosok ezen uralkodása idejébe esnek azon furcsa tünemények, hogy p. o. a’ főispán saját cselédét előbb ispánná, azután alispánná tette , hogy Tolna alispánját, Baranya vármegye főjegyjének fogadta 5 forintért, hogy a’ tisztviselők nagy re®2, minden alkotmányos kiváltságok daczára , nemtelenekből, tiszttartók ’s postamesterekből állott ’stb. E’ visszaélések főkép honosak valának ott, hol a’ törökök hosszabb ideig tanyáztak. A’ megyék egész századra terjedő jegyzőkönyvei alig tettek annyit, mint most egyetlenegy gyűlésé, ’s a’ szóló olvasott megyei jegyzőkönyvet, mellynek első pontja , hogy a’ főbíró elküldetett halat venni, ’s az érdemes gyülekezet ebédjéről gondoskodni. — A’ második korszak II. József halála után kezdődik, midőn a’ megyei hatóság helyre állíttatván ’s a’kisebb nemesség is tanulván és civilizáltatván, szinte kezdett némileg bele avatkozni a’ megyei életbe, főkép mágnások által bevonatva , kik akkor igenis szabadelműek valának. Jött az 1795- iki szomorú időszak; a’nemzet hallgatott; közbejött a’ 25 éves háború ’s a’ kisebb nemesség ismét »hanyagolni kezdé állását ’s befolyását. Országgyűlés, a’ nemzet nagy áldozatai jutalmául, 13 évig nem tartatván, bekövetkeztek az 1823-iki események, ’s ezekkel kezdődik a’ 3-ik korszak, ezek ébreszték föl újra a’ nemességet. Akkor alig volt 13 megye, melly ama’ törvénytelen parancsok ellen felszólalt volna, 1825-ben szép czifra beszédek tartattak ugyan, de a’ közben jött törvénysértések csakugyan meg nem semmisítettek, a’ katonák megadattak, a’ törvény elejére iktattatott némi mentegető szólásforma, ’s jól volt minden. Látszik ezekből, milly gyengék voltak még e’korban s a’ megyék. A’ birtokos nemesség azonban szaporodván, ’s fejlődvén , midőn látná, hogy alkotmányos és nemzeti törekvései miatti harczában a’ főpapsággal ’s nagyurakkal nem bírhat, természetesen azokhoz folyamodott, kikhez legközelebb állott, szegény nemes társaihoz. Ez a’ korteskedés eredete, ’s szóló, ennek teremtésével és kifejtésével nem akarja vádolni a’ másik felet. A’ kormány, kezében levő hivatalaival, és czímekkel annyira hatott a’ nemzet jellemére, hogy okvetlenül gondoskodni kellett valami ellensúlyról. A’ korteskedést a’ kormány is magáévá tette, ’s czéljaira használni kezdte, és nem csak alantabb személyes érdekek, hanem egész hazát érdeklő magasabb czélok kivitelére is eszközül használtatott az. — Ezen korteskedés természetes következése jön , hogy a’megyei közigazgatás, a’ 10 millió nép sajnos kárával, legtúlságosbban elgyengült ’s elfajult. A’ sok pénzbe kerülő választások eladósitották a’ birtokos nemességet, minek, miután Brutusok ’s Washingtonok kevesen vannak az emberek közt (és ezek miatt nem is kell törvény), szomorú befolyással kelle lenni a’ polgárok önállására. Az eladósodott állapot megfosztá a’ nemességet függetlenségétől, hivatalos fizetés után kellett kapkodnia, káptalanok ’s fundusnál pénzt kunyerálnia; gyermekei számára stipendiumok ’s gardistaságért folyamodnia ’stb. így a' nemesség nagy részt lassan kint függővé lett; mi mellett azonban tagadni nem lehet, hogy a’ birtokos nemesség egy része magát mai napig függetlenül tartá, ’s e’ kevés független egyénnek köszönhetni a’ dolgok azon állását, hogy a’ magyar nemesség most önkiváltságai megrongálásával is áldozatra kész a’ haza közjaváért ott, hol más nemzetek nemessége egyedül a’kényszerítő erőszaknak engedett. — Ezután szemlét tart szóló a’ megyei eljárások felett, mint azok a’ mostani beteg állapotban mutatkoznak. A’ politikai kezelésen kezdvén, említi mindenek előtt az adót. Erre nézve a’nemesség királyi joggal bir, mert csaknem minden felelőség nélkül rendelkezik mások vagyonáról. Ki máséból költ, természetesen roszul gazdálkodik; ’s az átcsinálásoknál tapasztalt visszaélések, biztosok meggazdagodása ’stb. bizonyítják, hogy ezen állapot, mellyet szóló fökép formák hiányának tulajdonit, beteg és abnormis, mellyből a’ megyéket ki kell emelni. Átmenvén az igazság kiszolgáltatásra, megvallja, hogy az nem a’ legjobban van kezelve; a’ tisztujitás előtt már egy évvel alig mer a’ megyei bíró bíráskodni, mert ha nagy és befolyásos család ínye ellen ítéletet hoz, az a’ választásnál ellene támad, ’s megbuktatja. Vizsgálja továbbá az úrbéri állapotokat. Az 1836iki országgyűlésen az aristocratia képviselői meggyőződvén arról, hogy a’ földesúr ’s jobbágy közti viszony, úgy mint volt, meg nem állhat, részletes törvényt hoztak, melly hiányos ugyan, de mégis némileg javított a’jobbágy állapotján. De a’ megyék kezében mi lett azon törvényből ? elég példák erre az úrbéri szabályozások ’s elkülönzések , ’s az úri székek tartása módja. A’ törvényszéken a’ nagy birtokosok által választott, gyakran rendes fizetéssel ellátott tisztviselők ülnek, a’táblabirákat ők magok választják; ’s noha a’ helytartó-tanács az úrbéri viszonyokra nézve több elismerést érdemel, mégis 1836 óta alig-alig van jobbágyság által kezdett per befejezve, míg a’ földesúr által kezdett, sürgetett perek lekorbácsoltatnak, ’s van aztán fonák ítélet elég. . A’ megyei büntető-törvénykezés pedig a’ legcsudálatosb ’s iszonyatosb módja az igazságnak; említi szóló a’ mai napig fenlevő tortúrát, korbácsolást, benevolumokat, megyénkint változó szokást; mikint a’ fiscusok szóbeli eljárás utján három évig börtönzik, a’ várnagyok tisztujitás alkalmával kieresztik, a’ választott ’s szavazatot vadászó tisztviselőkből álló sedriák kímélve ’s legyezve itélgetik a’ rabokat. — A’ nemesítésnek is igen különös módját űzik némelly megyék, minek következése, hogy a’ nemesség némelly helyeken egy évtized alatt hallatlanul szaporodott; a’győztes párt minden tisztujitásra csinál 50—60 új nemest; ez általános gyakorlat; ’s hol néhány évtizeddel ezelőtt 4—500 nemes volt, most 3— 4000 van. — Említi ezután némelly korteskedési botrányok példáit; egy megyét, hol a’korteskedés évek óta tökéletes rendszerben űzetett, ’s a’ hazafi párt saját korteseinek, kellő ellenőrség és számadás mellett, fuvarbéren felül egy húszast, a’ másik párt pedig három húszast fizet napi díjul; egy másik megyét, hol bizonyos faluban lakó 300 köznemes utczán is megragadja a’ tisztviselőt, árulja szavazatát, nyilvános árverés tartatik, 5—6000 forintban egész község megegyezik,s eladja magát. Ezek tények, miket tagadni nem lehet; ’s gondolhatni, minő befolyása lehet illy eljárásnak a’ közigazgatásra, ’s minő botrányt okoz ez a’ jogokkal nem bíró köznép irányában. A’ nép azon része, p. o. a’ polgárok, honoratiorok, melly elmélkedni kezd már, utálva ’s botránkozva látja a’ megyékben e’ szemtelen megvesztegetést, ,undok tivornyát, gyakran vérengzést ’s gyilkolást; ’s látva ezt, bírhat e tisztelettel illy institutio iránt? „Mi valóban komédiások vagyunk — úgymond szónok — ’s ők a’ dráma nézői!“ — Ez tökéletes romlottság állapotja; a’ birtokos nemesség elszegényedve; a’köznemesség munkától elszokva, követelő , zsaroló, eladó, a tisztviselőt eljárásaiban gátoló! Már pedig a’ történettan örök tanúsága szerint az erkölcsi romlottság, főleg azoké, kik — mint a’magyar nemesség — a’ törvényhozási jogot kizárólag bitorolják, önföl - emésztésre ’s halálra vezet; az illy haza hasonló a’ ráktól emésztett beteg testhez, ’s martalékul esik azon hatalomnak , melly a’ municipalis életet nem szereti, ’s központosításra törekszik.— ’S azok, kik természettől hivatva lennének e’ bajok orvoslására, legkevesbet tesznek és segítenek. A’ megyei municipalis élet befolyásos elemei közül: a’ főurak és papok többnyire elfelejtkeznek nemzeti érdekeikről, ’s nem olly függetlenek, hogy a’ megyei élet kellő kifejtésére jótékonyan hassanak; a’ kisebb birtokos nemesség elszegényült, eladósult , ’s hivatal és kölcsön után futkos; a’ neveletlen, eladó köznemesség természetesen nem alkalmas arra, hogy értelmesb polgártársai felett jogokkal bírjon, ’s a’ romlottság azon fokán, hova sülyedve van, legalább viszonlag értve, jobb polgártársaival hasonlítva, nem érdemes szabadságra. Elmondhatjuk, hogy Magyarországban a’ depravatio a’ polgári társaságra , de különösen az alkotmányos jogokat gyakorló osztályra nézve annyira felnőtt ’s kifejlett, hogy annak magasb fokát képzelni sem lehet, ’s Jugurthával elmondhatjuk: „urbem venalem mature perituram, si emptor venerit.“ — Szükségesnek tartá szóló ezeket, minden személyes érdeken túlemelt honszeretetböl elmondani, ’s a’ nemzet előtt felterítni akkor , midőn a’ kir. városokat, visszaélések miatt, elrendezni szándékunk. ’S illy állapotban nem lehet kérdés: lesz e’ valami a’ vitatás alatti választó. munkából, vagy nem ? sőt ki kell mondani, hogy lesz; akarjuk, hogy legyen; ’s tenni kell, a’ mit ’s a’ mennyit lehet. Csak lehetlenséget ne kívánjon az ember; midőn igazságot ’s lehetséget kíván, reméljen, mert illy esetben a’ szavaknak varázserejök van. — Jaj azon seregnek, mellynek vezérei elölegesen azt hiszik ’s elhitetik, hogy a’ munkából, mellyben dolgoznak, semmi sem lesz. Átmegy ezután szóló azon irányok ’s eszmék vizsgálatára, mellyek e’ tárgyban , az említett bajok korlátozására, sajtó és megyei tanácskozások útján előfordultak.