Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-05-30 / 356. szám

Csütörtök 356. Május 30.1844. pesti hírlap M­­­I ‘ke’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordával 5 forint, boritékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben TMC.Élefiz­ethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba­­, külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik.—Mindenféle hirdetmények fölvétetnek,’s egy-egy kis hazábsorér * 1 _________________apró betűkkel S pengő krajczár számittatik._____________________________________________________________ Előfizetés a’„Pesti Hírlap“ 1944. második félévi folyamára. Közelgvén a’félévi előfizetés ideje, bátorkodunk a’t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, hogy folyó évi július 1-je napjától kezdve Szalay J­ászló úr által szerkesztendő lapjaink második félévi folyamára az előfize­tési föltételek változatlanul az eddigiek maradnak. Helyben h­ázhozh­ordással 5 ft, postán 6 ft p.p. — Külföldre járatni kivánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetnek. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Országgyűlés: Kerületi és főrendi ülések május 23 — 24. Főrendi viszonszenet a’ mai országgyűlésről fenmaradt vallástárgyi pontok, a’ vegyes házasság és görög nem-egyesültek ügyében. Adatok a’ fiumei vasút körüli előmun­kálatok ismertetéséhez. (Folytatás.) A’ czukorgyár talán csak mégsem lesz kaszárnyává. Fővárosi újdonságok. Megyei dolgok: Zala (kibékülés, tisztválasztás junius 11-kén lesz). Rövid közlés. Hont a’ vallás tárgyábani királyi leiratot el nem fogadja. Egyesületek. Kisdedóvó közgyűlés. Pest me­gyei gazd. egylet közgyűlése. Pest megyei gazd. fiók-egylet. Külföldi napló. Nagybritannia és Izland. Frankhon. Hív. tud. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és EHDELY. Országgyűlés. Cirill. Országos ülés a’ m­. fölül­nél, május 22-kén- Kezdete d. e. 10 órakor.­­Tárgy : 1) Meghitelesittetvén a’ m. föRRnek a’ kir. városok elrendezése iránt költ 2­ik izenete, a’ t. RRhez átvitetett. 2) A’ bányatörvényjavaslat folytatása, jelesül a’ 90. §. Nevezetesb változtatások: 91.$. ,Bányavárosi erdősz-hivatal* a’ t. RR. szerke­zetéből kihagyatik, minthogy a’ bányavárosi erdősz-hiva­­tal tulajdonkép kincstári erdősz-hivatal. 24-dik czikk: a’ kir. kincstár kötelezettségeiről, némelly bányamivelési anyagok kiszolgáltatására nézve 94. §. A’ kir. kincstár higanyt kiszolgáltatni nem kö­teles, minthogy azt maga is drága pénzen veszi. A’ bányamiveléshez kivánt anyagok és élelmi­szerek vámmentességéről szóló 25-ik czikket, a’ t.RR. orsz. ülé­­sileg kihagyták; azonban, hogy a’ bányaszerek vámmen­tessége itt egy czikkben megemlittessék , felszólittatnak a’ t. RR. A’ bányászati tudományok előmozdításáról, ’s a’ sel­­meczi bányatanoda fentartásáról rendelkező 26-ik czikkre, a’ mélt. fölének semmi észrevétele nem lévén, ezzel az I. Rész , melly a’ bányai közjogról tanít, befejezve. Második Rész. A’ bányászathoz tartozó szemé­lyekről , azok jogairól és kötelességeiről. 27-ik czikk: azon személyekről, kik bányamive­­lök neve alatt értetnek 104. $. A’ fölebbi 102. és 103. $$-ban megemlített személyek, általános értelemben bányásztisztek-és köz­bányászoknak neveztetnek. A’ bányamivelők adómentességéről 28-ik czikk 105. §-sza következőleg módosíttattak: ,bányapolgárok minden, a’ 3-dik czikk szerint bányavám alá tartozó bányai tu­lajdonra nézve más adózástól, egész családostul együtt mentesek ’stb.‘ 29-ik czikk: a’ katonáskodás és katonai szállásolás terhétöli mentességről. A’ bányászok katonatartástól ’stb. mentesek, és mél­tán, mint egy ifjú báró megjegyzé, mert a’ bányászok ollyan állapotban vannak, mint a’ katonák; csak hogy ők keményebb ellenséggel küzdenek, mint ezek — a’ termé­szettel —, a’ bányászok legkeményebb munkával ’s éle­tükkel adóznak a’ statusnak. A’ bányászok szabad költözéséről és személyes men­tességéről szóló 30 ik czikknél, az 1828-iki országos vá­lasztmánynak e’ tárgyú javaslata fogadtatik el a’ m. föRR. által, miszerint ,tam arburarii, quam eorumden offíciales etc. — in itu ad fodinas, et in reditu personali salvi con­­ductus immunitate, et jure personalis inviolabilitatis gau­­dent; — közrenyiték alá tartozó vétségeikért pedig az il­lető bányabiró tudta nélkül, a’ tetten-kapás esetét ki­véve — el nem fogathatnak. A’ bányamunkások fokonkinti képeztetéséről szóló 31. czikk, a’ t. RR. szerkezete szerint változatlanul marad, mint szinte a’munkadíj iránti szabályról rendelkező 32-ik, a’ bányai munkadíjak beszedése módjáról 33-ik, a’ mun­kát felmondók hátralevő díjának mikinti kiegyenlítéséről 34-ik, a’ munkásoknak tett előlegezésekről 35-ik czik­­kek is. 36-ik czikk: a’ munkákra szabott határidők megtar­tásáról. 130. §, A’ hanyag munkás nem ,ingyen munkával/ hanem ,tömlöczczel­ fog büntettetni; mert az ingyen munka csak a’ bányabirtokosnak használván, félni lehet, hogy ezt akkor is dictálni fogja, mikor a’ bányamunkás arra legkevésbé sem érdemes. 134. o. A’ sátoros ünnepek mindkét napja a’ bánya­munkásoknál is pihenésre és elmélkedésre lesz szánva. 136. §. Valamint itt, úgy mindenütt, hol ,ingyen munka* büntetés fordul elő, a’ helyett börtön fog hasz­náltatni. 137. $. A’ t. RR. felszólitandók lesznek, mikép­p’ v a s­ü r­t ü k (Raum-Nadel) használatára kemény büntetést javasoljanak; mert tapasztalás mutatja, mikép­p’ vasür­tük használatánál gyakran ember-halál történik; biztosabban lehet a’ réz ür­tűket használni. A’ munkások elbocsátásáról 1­37-ik czikkre nincs ész­revétel. A’ munkásokat illető törvényeknek előttük évenkinti kihirdetésiről, ’s általuk leteendő esküről szóló 38. czikk is a’ t. RR. szerkezete szerint azon kis változtatással ha­­gyatik meg, miszerint az itteni esküforma a’ függelékhez utasittatik. — Ezt kell érteni az alább előfordulandó es­küformákról is. — 39. czikk: a’ bányabirtokosoknak a’ bányákban, ’s azok törvényes tartozékaiban rendelkezési képességből, — megmarad változatlanul. — Egyébiránt azon kárpát al­jai főispán gróf, ki a’ bányaügy körül tapasztalás­ dús is­mereteket fejt ki naponkint, mint már máskor is, úgy ma is sürgető az ujdon készült bányai műszavaknak egy választmány által leendő átvizsgálását; a’ többek közt nem tudott megbarátkozni az „alag“ (Stolle) szóval, ’s e’helyett „istái“ szót ajánlott; mert úgy mond, ha S­t­al­­-ból lett istálló, S­t­ale-ból is t­áp, miért ne le­hetne S­t­oll­e-ból istás? — A’csilla (platinum) sem tetszett szólónak; mert úgy mond csilla inkább a’ fosfor, mert az csillog is, de a’platinum nem; és jobb volna szóló véleménye szerint a’ platinumot­­ o m a n y-nak ne­vezni ’stb. — A’ 40. czikkben a’ költségek fizetésitől vonakodó bá­nya-polgártársak biróilag iizetnek meg. — A’ 41. czikkben: a’ társládák kezelése, ’s számadásai vizsgálása az illető bányapolgársági egyesület, a’ fölügye­­lés pedig a’ bányabiróság által történik. — A’ munkásoknak élelmi ellátásáról — provisorate — rendelkező 42 czikkre nincs észrevétel. 43. czikk: a’ bányapolgárok tiszteinek fölesketéséről, ’s ezek kötelességeiről — az esküformák a’ függelékhez utasítandók; a’ szolgálattali fölmondás pedig mind a’ bá­nyabirtokos, mind a’ tiszt, és munkás közt csak 3 hónap előtt történik. 44. ez. a’ bányaköltségek fölötti számvitel kellékei­ről — marad. 45. ez. a’ bányászat állapotja, ’s előmenete iránt a’ bányaszék eb­be évenkint adandó körülményes jelentésbe ,,a’ termesztett érez mennyiséget is betétetik. 46. ez. a’ bányapolgárok által távollétükben rendelt megbízottakról, ’s ezek kötelességeiről. 186.­­. ,,a’ társulat igazgatója vagy tisztje“ is lehet illyen megbízott. A’bányatársulati ülések, és tanácskozások módjáról szóló 47. czikk változatlanul marad. A’ kerületi bányapolgársági testületek alakításáról rendelkező 48. czikkben a’ t. RB. által parancsolólag ki­mondott törvény megengedőlegessé változtatik. Ezzel a’ „második rész“ tárgyalása elvégeztetvén, a’ mai ülés d. u. 3 órakor eloszlott. ti HIV. Örs*, ülés egyedül a­ mélt. felütnél, május 23-kán. Kezdete d. e. 10 órakor. Tárgy: a’bányatörvényjavaslat folytatása III. rész­nél kezdve, ’s bevégezve. A’ mai gyors tárgyalás eredményei néhány pontokban a’ következők: A’­­ RR. fölszólittatnak, miszerint az 1827. országos választmánynak e’ tárgyú munkálata nyomán a’ bánya vá­rosok jelenleg fenálló jogairól, kiváltságairól a’ II. Rész végin egy külön czikkben rendelkezzenek. A’ bányai,’s bányászati tárgyakat illető jogról rendel­kező III. Rész tárgyalása közben, 201. $. folytán hason­lóul fölszólitandók a’ t. RR. büntetést szabni azokra , kik a’ bányákat engedélyezés nélkül használni merészelik. 202. §. következőkép módosittatik: „nem csak bel­földiek, hanem idegenek is mivelhetnek bányát, az 1840: 29. t ez. épségben tartatván, — a’ következő 203. §nak e’ tárgyú rendelkezése kimaradván. 234.$. a’ bánya szemle alkalmával közbejött kérdések a’ bányabiró és jegyző által sommás utón, két 15 nap alatt döntetnek el; innen a’ kerületi bányaszékre történvén, és tovább a’ fölebbvitel. 279. $. az arany mosás űzésire szükséges darab tért, az illető polgári törvényhatóság által eleve tett becslés mellett, a’ földesúr átengedni tartozik. 332. $. a’ föntebbi határozatok következtében, a’kincs­tári uradalmak, az olvasz-mühek tulajdonosainak ingyen fát kiszolgáltatni nem kötelesek. 114. czikk: a’ bányaszéki díjak a’ kir. kincstárnak ré­szire fizetendők, mint a’ váltótörvényszékeknél. 618. o. az ügydöntő eskütől minden esetben felebbvi­­telnek lesz helye. 137. czikk: csalás és oklevelek hamisítása egy éven túl is bepanaszoltathatik, és megbüntettetik. 139. czikk: — hol minden egyéb törvény, és gya­korlat eltörültetni, ’s jelen bányatörvénykönyv beho­zatai mondatik, — a’ föRv. észrevétele szerint kiha­­gyatik. — A’ bányatörvényjavaslatban részenkint előforduló es­küformák a’ „függelékben“ mind együtt tárgyaltatának, ’s az 1-ső esküform­ában, melly a’ bánya bírák, bányaszéki ülnökök és jegyzők esküformája, — ,,a’ bányavám-szedés híven kezelése“ is megemlittetik. Végre a’bánya tárgyakban használandó tiszti írás mó­d példányai fölolvasottak gyanánt tekintetvén , — az ülés d. u. 23/4kor eloszlott, nádor ő fensége azon kijelentéssel rekesztvén azt be, mikép e’ bányatörvényjavaslat hitele­sítése pünkösd utáni szerdán , az­az május 29-kén törté­­nendik. CC. kerületi ülés, május 23-kán. Elnökök: Komjáthy (Torna) és Jankó (Pozsony). Kitűzött tárgy: a’ szepességi XVI városok beczikkelyezése és országgyű­lési szavazatjoga. A’szepességi XVI városoknak , mint kerületnek, el­rendezése már elfogadtatván, csak a’ felfüggesztett voks­­kérdés jőve taglalás alá. E’ kérdés megvitatását megelőzé a’ Mariássy család folyamodásának, és a’ szepességi XVI város kerülete által erre benyújtott czáfoló válasznak fel­olvasása. A’ Mariássy család azon oknál fogva, hogy fel­­peressége alatt négy szepességi város ellen gyökeres jog­nál fogva, két táblai pert indított, mellynek egyikében a’folyamodó családnak felperessége meg is alapittatott, kiváltságos magányjogait azon esetben, ha a’ szepességi XVI városok beczikkelyeztetnének ’s az ország Rendei közé felvétetnének, minden megszorítástól menten tar­tatni kérte. A’ folyamodó család ebbeli magányjogát Béla király 1264 ben kelt adományleveléböl származtatja, mivel azon erdő helyén, mellyet a’ család ezen adománynál fogva nyert, állottak volna elő némelly városok. A’ sze­pességi XVI városoknak a’ Mariássy család ezen folya­modására beadott czáfoló válasza pedig, e’ tárgyat a’ Ma­­riássy családnak saját okleveleivel akkép világosítja fel, hogy a’ kérdéses városok már előbb állottak, és ennél fogva az adományozott erdő helyén már fel nem támad­hattak, és hogy az adományosak, a’nekik adományozott erdőnek kiirtása iránt már a’ fenállott két városnak bírái­val szerződtek; a’ harmadik városnak elöljárói pedig a’ szerződést, mint tanuk írták alá. És e­ szerint, ha régi jogigények volnának elintézendők, épen a’ folyamodó család által említett okleveleknél fogva, saját törzsbirtokát a’ városok kerületéhez vissza kellene csatolni, mivel az erdőnek adományoztatása is világosan e’ feltételhez volt kötve. Azon per pedig, mellyben a’ felperesség megálla­­pitattatott, egy pár holdnyi kopár telekről szól. És vala­mint az országgyűlés, midőn kettő a’ XVI városok közül több helységek elvételéről panaszkodott, e’ panaszt nem a’ törvényhozás körébe tartozónak ítélte, úgy bárkinek legyen is valamellyik város ellen jogigénye, nyitva áll számára a’ törvény rendes útja, mellyet, valamint a’ vá­rosok senki elöl elzáratni nem kívánnak, úgy viszont mélik, hogy épen azért, mivel nyolcz század óta fél­szakasztás nélkül törvényesen használt magányta szentül és sérthetlenül fen kell tartani, a’ birtok­­ 86

Next