Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-11-21 / 406. szám

felelt meg várakozásunknak egészen , ha a’ tárgyak, mel­­lyeknek bevégzése majdnem biztosnak látszott , még maig­­lan eldöntetlenül állnak: ennek okát mi sem a' véletlenben, mellynek nemzetek’ életére vajmi csekély hatása van; sem egyes emberekben nem keressük;—az ok mélyebben fekszik —fekszik azon biszodalmatlanságban, melly létezni fog mind­addig, mig a’ felelősség’ kimondása által e’ bajnak gyökerei nem vágattak el; fekszik abban,hogy egy t. hozás helyett 52 törv.hozást bírunk, mellyeknek mindegyike a’ másiktól külön­­vált irányt követ,’s hogy nicsen hely, hol a’ nemzet’ központo­sított érzete szabadon nyilatkozhatnék, hol érdekei valósá­gosan képviseltetnének. Mig ez állapot nem változik, mi Magyarország’ alkományos haladását lehetetlennek tartjuk, ’s azért minden tehetségünket arra forditandjuk, hogy a’ nemzet’ többségét azon elvek közül egyesítsük , mellyeket minden alkotmány’ első föltételeinek hiszünk Felelős kor­mány ’s törvényhozási öszpontositás, ez vala első szavunk mellyel a’ journalistica’ mezején fölléptünk; ’s ha eddig ké­telkedtünk volna is , a’ lefolyt törvényhozás’ egész folya­matra meggyőzött, hogy igazunk vala, midőn kinyilatkoz­tattuk, hogy Magyarország’ kifejlődése csak ezen föltételek alatt lehetséges; kik velünk ez alapnézetünkre nézve egy véleményen vannak, azoknak tolmácsul, orgánumul kívá­nunk szolgálni; — kik hazánk’ kifejlődését más útán ke­resik, azoknak tisztelhetjük szándékaikat, de bennük mindig politicai elleneket fogunk látni. — E. Országgyű­lés Országos ülés a’BB-nél, nov. 8-án A’ tegnap esti ’s ma délelőtti kerületi ülésekben hitele­sített izenetek ’s törvényjavaslatok a’kerületi elnökség’ ré­széről beadatván, orsz. ülésben is helybenhagyattak. E’ helybenhagyást megelőző némelly főrendi szóbeli vá­laszok’ tárgyalása. A’ magyar nyelvre Zalka itélőmester jelenté, mikép’ az udvari cancellaria nádor c férge által arról értesitett az orsz. RR-ket, hogy a’ magyar nyelv iránti törv.czikk’ szerkezeti vitatásába mind addig nem ereszkedhetik, mig az ismét a’ felség’ elébe nem terjesztetik , ’s onnan újra vissza nem kerül. E’ nyilatkozatra a’RR. a’törv.czikknek egy rövid felírás melletti felterjesztését nem ellenzik, ’s igy a’ magyar nyelv’ tárgyában két felírás fog felterjesztetni, egyikben ismé­telve sürgetik a’ BR., hogy a’ legelső alkalommal felküldött törv javaslatnak megtagadott pontjai erősiltessenek meg; má­sikban azon pontok terjesztetnek fel újólag, mikre ő felsége már megegyezését adá. Az átmenet’ tárgyában a’ főRR- felelet helyett azon kér­dést intézek e’ táblához, szándékoznak e a’ RR, a’ többi vallási pontokat felterjeszteni e felsége’elébe? mert azon esetre , ha szándékoznak s az átmenettel együtt a’ többi pontok is törvényé válnak,megelégszenek 6 mjságok azzal, hogy a’ vallás’tárgyában alkotandó törv.czikk’bevezetésébe csak általános hivatkozás legyen az 1791: 26. törvény­­czikkre. E’ kérdést, melly a’ szabad átmenetnek már-már befe­jezett tárgyát könnyen visszalökheti, a’ BR- keserű érzés­sel fogadók, zsarnokságnak bélyegezvén a’ felsőtábla’ azon eljárását, miszerint, midőn már az átmenet­ lényegére, nem csak a’ két tábla közt, de ő felségével is meg van az egyes­­ség, a’ főRB. a’ törvényezikk’bevezető soraiba kötelez­­kednek. Ez — mint többen hivék — arra mutat, hogy a’ felsőlobbinál nagy a’ püspökök’ befolyása ’stb. Ama kitérő föBBi kérdésre a’ RR írott izenettel vála­szollak, mi a’ kerületi jegyző által országos ülésben mind­járt feltétetvén, tüstént meghitelesittetett. Ezen izenetben a’ RR. ismételve kijelentik, hogy az átmeneti törv.czikket, minek lényegére, nézve már az öszves törv.hozás megegye­zett, a’ többi vallásbeli pontoktól elkűlönözve is törvény­­könyvbe kívánják iktatni, ’s azon könnyen félremagyaráz­ható hivatkozásba , mit a’ főRR. kívánnak, meg nem egyez­nek. Ezért a’ főRR-ket egyenes nyilatkozatra szóliták fel. A’ többi vallásbeli pontokra nézve a’ ház’ elnöke teljes lélekismereti szabadságot látván a’ martius’ 25-ki kir. válasz’ elveiben, ’s a’ földi tábla’ módosításaiban, ez utób­biak’ elfogadását sürgető, mivel szerinte a’ törv.hozás, ha kimondja az egyformaságot ’s felállítja az elvet, megtett mindent, mit tennie kelle, ’s visszaélések’ tekintetéből az elv­eket nem korlátozhatja. De a’ többség vallási törvényeink­nek fenálló egész seregében — mit a’ főRB. hivatkozgatá­saikkal továbbra is kívánnak fentartani — az egyformaság’ elvét ’s megnyugvást semmikép’ sem találván — mint kije­­lentetett, fényes pillangóként a’ dolog’ érdemét feláldozni nem kívánja , ’s maradt előbbi nézetei mellett. A’ csődtörvényi módosításokra tett szerkezeti észrevé­tele a’ felsőháznak elfogadtatott. Egyezség lett a’ közmunkák iránt is , mellyekről szóló törvényjavaslatból a’ magános előfogatok’ eltörlését a’ fő­Rv. továbbra is kívánták kihagyatni; annál inkább, mivel — mint szóbeli izenetekben nyíltan elismerék — a’ magá­nos előfogatok’ szabályozása az egyes törv.hatóságok’ sta­­tutarius jogába vág. De a’ Bt. többsége nem ismervén el, hogy szabályalkotási jognál fogva mások’ kedvtöltéséért előfogatokra kényszerittethessék az adózó nép, a’ kívánt kihagyásba megegyezett ugyan, azonban a’ kényszeritett magános előfogatoknak országszerte leendő megszüntetését különös terv javaslattal fogja eszközlésbe venni A’ tárgyalás alá vett alsóházi izenetek körül érdekes fel­szólalások a’ rendezési izenetek felett történtek. A’ kisvárosokra nézve egy dunai megye’régibb követe komolyan figyelmeztető a’ BR-ket, gondolják meg, hová jut a’ haza, ha a’ városok’ állásán a’ törvényhozás nem se­gít. Már 1826-ban — úgy mond — közértelem volt az, hogy a’ városok igy nem maradhatnak. E’ meggyőződés a’ nemzetben 1840-ben még inkább erősödött. És méltán , mert fájdalommal kell tapasztalnunk, hogy e’ tábla’ ereje, tekintélye napról napra mind inkább sülyed; mivel kiegé­szítve nincs, a’ nemességnél még nagyobb,erőtelyesebb ré­sze hiányzik. Ha e’ tábla az idő’ intő szózatát mellőzve e’ hiányt pótolni nem fogja, önmaga tör pálczát maga feje felett. Ezt szóla kerülni kívánván , inditványozá, hogy a’ főRB. azon esetre, ha a’ rendezéshez most sem járulnak , szó­­littassanak fel a’ rendezés’ kérdésének az orsz.gyűlési sza­vazatjogtól leendő elválasztására Úgyis még 1836-ban­­ a’ belrendezés szóban sem volt, csak a’ követválasztástól feltételezteték a’ szavazatjog. Ha kivihetjük — mond szóló a’ belrendezést jó; ha nem, e’ miatt a’ szavazatjogot fel­függeszteni nem lehet. Hiszen tekintsük a’ megyéket, hát ezek’ belső rendezése; de az egész országé hogy áll ? A’ megyék’ rendezését könnyen halogathatni; mert mi ma­radunk a’ gyakorlatban; de a’ városoknak nehezen esik, ha ügyöket halogatva látják , midőn politicai létökröl van szó. Ha a’ nemesség itt komolyan akar tenni, a’ szavazatjog’ megadását már nem mellőzheti, mert ha polgártársain nem segít, saját ügyét dönti meg. Ezért ismétlé szóló azon kivánatát, hogy a’ rendezés a’ szavazat-jog ’s követválasztás’ kérdésétől különöztessék el, ’s a’ fORB-nek tétessék azon alternativa, hogy vagy a’ rendezésben, vagy abban egyezzenek meg , hogy a’ sza­vazat-jog ’s követválasztás iránt egy rövid törv czikkely ké­szíttessék , melly még ez országgyűlésen törvénybe lenne iktatandó. E’ véleményben elnök ö­nmatga is osztozott, ki azon­ban a’ BB-re bizá annak megítélését: lehet e ez indít­ványt, most az országgyűlés’ vég-perczeiben foganato­sítani ?­ Egy városi követ, látván, hogy az indítványban nem nagy pártolásra talált, általánosan von búcsút az ügytől, mellyhez annyi remény csatlakozott. Ez országgyűlésen — úgymond — a’ KJ. és RR. any­­nyit dolgoztak, hogy akármelly közjogtanárok’ collegiumá­­nak is dicséretére válnék; de az eredmény kevés, vagy épen semmi, mivel a’ KR. és RR. gyöngék, ’s gyöngék pedig azért, mert nincs erő azokban , kiket képviselnek. A’ har­madik rend, melly itt kizárólag képviselve van , alig teszi egyhuszad részét az ország’ népének, ’s érdekeik is a’ nagy több­égétől el vannak különözve. Hiányzik az egybeolvadt közös érdek. Mióta az ország áll, ezen or.gyűlés foglalkozott először valódi reformokkal; ez látta át a’valódi szükséget. A’ magyar nemzetiség Európában idegen,alkotmányossága szom­szédainak hatalma előtt gyűlöletes. Környezve vagyunk abso­­lutisticus népekkel. Maga a’ csatorna , min a’ külföldről legközelebb a’ miveltség hozzánk szivárog, a’ német nyelv absolutisticus szagú. Ezért üdvös és czélszerű reformok nélkül azon szabadság is, melly még az országban teng, enyészetnek indul. A’ reform most nem sikerült, ’s e’ miatt e’sorompókon kívül sokakat lehetne vádolni; de a’vád a’ nemzet’ gyöngesége miatt sikeretlen, mivel az országban még kifejlett közvélemény nincs, ’s azok, kik a’ kegyelem’ sugáriban melegesznek , könnyen veszik a’ feljajdulást azoktól, kik nem esdekelnek másért,­mint a’mi kifejlő­­désökhöz, életökhöz szükségkép’ megkivántatik. De sajnálkozni kell a’ törvényhozás’ eljárásán is, melly azon kevés öröködést, mit a’ városi követek ez ország­gyűlésre hoztak,a’ kir. előadások’ következtében elenyész­­tette. A’ KK. és RR. a’ szavazat’ kérdését a’ belszerkezet­­tel elvárhatatlanul összekötők, ’s ez összekötést a’ főRt. elfogadák, a’ kormány nem ellenző. Legalább a’ szavazat, követválasztás és utasítás’ kérdését a’ rendszeres berende­zéstől el kell vala választani, ’s ezt a’ városok’ befolyásá­val létrehozni. Mindez nem történt, sőt a’ főrendi eljárás megrendítő azon hitet, mellyel a’ kir- szó’ szentsége iránt minden hazafi viseltetik. Ezért a’ bizodalom a’ föRR. iránt annyira m­egingattatott, hogy mind inkább elharapódzik azon nézet, miszerint a’ föRRi táblával, úgy mint most alkotva van, tanácskozni nem lehet. Szóló nem kéri a’ hatalmat, hogy a’ városi hatalmat saját erejével intézze el, mert minden illy elintézést ország­gyűlésen kívül alkotmányellenesnek tart. Nem kéri szóló a’ harmadik rendet sem , mert őszintén elismeri, hogy annak többsége ez országgyűlésen — leg­alább officiose — a’ városi ügyet lelkesen és bökebellel vitatta. Nem is tart attól , hogy a városok iránti sympa­­thia jövő orsz gyűlésig gyengüljön; mert a’ harmadik rend eléggé tapasztaló gyengeségét ez orsz.gyű­lés alatt is­­ érzi e’rend, hogy erösülnie kell , illyenkor pedig szabad em­ber iránt kiirthatatlan vonzalom él. Nem is ten óvást a’ törvények ellen, bár azokra a’ vá­rosok elmondhatják, hogy rólunk nélkülünk hozattak, mi­vel e’ törvények mégis üdvösek, ’s mivel azokat mégis or­szággyűlés hozta. E’ törvények ellen szóló óvást még ak­kor sem tenne, ha óvása által azokat megszüntethetné, mert ez nem lenne alkotmányos lépés. De óvást tett azon eljárás ellen, mi a’ nemzet’ kökivánatát meghiusitá, melly egy egész rendet törvényen alapuló alkotmányos állásának visszanyerésében meggátolt. És figyelmezteti a’városokat, hogy olly aláásott téren ál­lanak, mellyen, ha minden éberséget nem használnak, ők sülyednek először alá, ’s magok után vonják azon kevés kiváltságos és valódi szabadságot is, mi még ez országban létezik, — vagy ha anyagilag mégis üdülni fognának, len­nének legveszélyesebb fegyverei az önkénynek a’ szabadság ellen ’stb. E’ nyilatkozatra központi megyénk’ egyik követe vála- ■ szólt. F— város’ követének — úgymond — igazsága vall, hogy i­­­kunk erősítenünk kell magunkat, hogy törekednünk kell a’ népbe olvadni, ha akarjuk, hogy e’ tábla egy erős nemze­t’ összes érdekét képviselje. De épen azért, mivel erősödnünk kell, tréltán kérdhetjük: ha a’ kir. városoknak jelen állapotukban orsz.gyülési szavazatjoggal leendő fel­ruházása erősítene e bennünket, vagy nem ? lesz e ez összeolvadás vagy nem ? Ha ez indítvány’ értelme az, hogy mellőzve a’ rendezés’ közigazgatási részét csupán a’ követválasztások és utasítási gyűlések rendeztessenek , ne feledje az indítványozó követ úr, hogy a’rendezési munkálat­nak épen azon része, mit olly könyeden törvénybe iktatha­­hatónak vél, az, mellyben a’ két tábla legtávolabb áll egy­mástól, és épen a’ közigazgatási részben, mellyet mellőzni akar, van meg az egyesség. De tehát tegyük fel, hogy minden rendezés nélkül meg­akarjuk a mi a’ szavazatot a’ városoknak , feledék­e, hogy a’ két tábla, még a’ szavazatok’ felosztásában sem egyezett meg. A’ 16. szavazat iránt megvan az egyesség, attól már visszalépni nem lehet, nem lehet tehát az eddigi törvények’ értelmének magyarázat­tal a' városoknak külön-külön adandó szavazat’ kérdését sem indítványoznunk; és igy most, midőn az orsz.gyűlésből még csak néhány óra van hátra , a’ té-i indítvány lehetetlenséget foglal magában. Ha valaki — folytató szóló — én érzem a’ tárgy’ fon­tosságát , nekem tevék kötelességemmé a’ Bt., hogy a’ tárgyról legtöbbet gondolkozzam , rám bízván a’ rendezési munkálat’ kidolgozását, ’s én kész is volnék mindenre, mi a’ város-reform’ ügyét előmozdíthatná; de a’jelen pillanatban lehetetlenséget látok mind abban, hogy a’ főRB-kel az egyezkedést folytassuk, mind abban, hogy a’ t—­ indítványt kivívhassuk F’ város’ követe a’ nemzet’ valódi értelmét fejezé ki, midőn elismerő , hogy e’ tábla’ többsége a’ kir. városok’ ügyét őszinte akarattal magáévá tette. Ezt most tovább fej­tegetni nem akarom, hanem jövőre nézve azt kívánom a’ városok’ szívére kötni , hogy jegyezzék meg jól, miként magunkénak csak azt nevezhetjük, mit magunk vívtunk ki, azt, mit ajándékoztak, minden pillanatban elvehetik tőlünk. A’ BR-nél kivívták a’ városok azon meggyőződést , hogy ügyök’elintézése, a’ tábla’kiegészítésére, az ország’érdeké­­nek­ egygyéolvasztására , a’ képviselet’ erősítésére múlha­tatlanul megkivántatik, ’s halasztást nem szenvedhet Azért ne támaszkodjanak kegyelemre, ’s ne keressék az aján­dékokat, hanem támaszkodjanak azon eszmére, mit önma­goknak kivívtak, ’s minek teljesedésbe kell menni. Övék az élet, az élet pedig folyvást nő, valamint az elmélet foly­vást fogy, és igy tartani sem lehet, hogy a’ kir. városok’ kérdése érdekességéből veszíthet ; legyenek kissé türe­lemmel a’ kir. városok: nagy kérdések egy vágással nem dőlnek el soha De ha kegyajándék elfogadása által le­lépnek a’ térről, mire jog és élet egyenlően fölhívták , ha nem törvény által követelik azt, mi őket jog és élet szerint illeti: akkor elveszték a’jövendőt, akkor, mint kiváltságos testüle­tek kiváltak az országból, és többé a’ nemzet’ tes­tébe beolvadni nem fognak. Ezen előadás rekeszté be a’ városi ügy’végső stádiumát ez orsz.gyűlésen a’BB-nél; utána nagy többség „marad­­jon-t“ zúgott a’ kerületi szerkezetre; ’s a’ KR. 9-ik ize­­nete, melly ez ügyben váltott izenetek közt 17—ik, orszá­gos ülésben is helybenhagyaték. A’ kerületek’ rendezését illetőleg a’ fiumei követ ha­sonlító állását­­­len perezben a’ vizbefutóéhoz, kinek — ha mást nem nyerhet — szalmaszálak után is kell kapkodni, hogy életét megmentse, ’s kérte , hogy ha a’rendezésből mi sem lesz, legalább azon gúnyos állásból emeltessenek ki a’ tengermelléki kerületek, mellyben a’ főtörvény és kor­mány­székekkel , ’s más törvényhatóságokkal saját nevök­­ben nem , csak a’ helybeli kormányszék’ útján levelezhet­nek. Az önállásnak ezen utolsó reményhorgát megtámad­­hatónak annál kevésbé vélte, mivel e’joggal a’ tengermel­léki kerületek már előbb csakugyan bírtak, ’s tőle csak a’ háborús idők alatti kor­mányváltozások estek el. Másik ké­rése volt szólónak, hogy a’ törvénykezési rövid eljárás a’ tengermelléki kerületekre is terjesztessék ki. Mindkét kívánat a’ tanácskozások’ zavarában elveszett. A’ hajdú-követek az orsz.gyűlés’ végóráiban is a’ tör­­zsökös hajdúk’ kiváltságait emlegeték. A’ turmezei követ pedig azt kívánta kimondatni, hogy Turmezö’ rendezése nem a’ báni conferentia, de a’ magyar törvényhozás’ köréhez tartozik. Mire központi megyénk’ követe megjegyzé, hogy bár­­melly kerület’ rendezése törvényhozáson kívül senkit nem­­ illethet; mert ha a’ status quot a’ kormány olly igen szereti törvénynek tekinteni, az illy törvényes állapotot törvényho­záson kívül más senki jogszerűen meg nem változtathatja. Végre szóba jött az erdélyi Részek’ ügye is , elnök ő amlig­­ felszólíttaték, hogy tegyen jelentést az elmarasztott megyék ellen intézett végrehajtásról. És az elnök röviden azzal elégite ki a’ BB-ket, hogy a’ végrehajtásra kiküldött ítélő-mester jelentését még nem adta be. 3III. kerületi ülés nov. 9-én: elnökök, napló­vivő, jegyzők: kik előbbi napokon Ülés’kezdetén központi megyénk’követe a’ tárgyak’ egy­­behaj­azása miatt megeshetőnek mondá, hogy a’ legjobb akarat, a’ leglelkiismeretesebb eljárás mellett is hibát követ el a’ törvényhozás. Illyenkor a’ figyelem annyifelé igényel­­tetik, annyi tárgy által kifárasztatik, ’s szónok e’ körülmé­nyek között magára venni a’ felelet’ terhét nem akarja. ’S mind más volna, ha itt egy erős nép’ összeforrott képvise­­ lete munkálkodnék, ez orvosolni tudná saját hibáit; de hol olly gyönge aristocratia áll törvényhozóul: minden hiba, 796

Next