Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-02-23 / 433. szám
sikerárva végét az országgyűlési RR’ erélyének, mit ö azonban másnak festett, hibául tulajdonitó követ’ beszéde több tapsot aratott, mint V. S.-sé, ki a’ nemzet’ hőkivonatainak sivatagi szózatkénti elhangzatát az utolsó rendi határozatban kifejtett okokból magyarázó. Ugyanazon gyűlésben a’ Csanádi püspök ’ exc. ellen az ismeretes pastorale’ kiadása miatt indított, azonban folyamodása’folytán ő felségéhez terjesztett tiszti ügyészi kereset megszüntetett, az áldás’ megtagadása miatt illető lelkészek ellen lefolyt keresetekben hozott ítéletek’ megsemmisítése pedig ő felségétől kéretni határoztatott, ’s ez a’ jegyzőkönyi szerkezet szerint azért, mert az uj törvények által a’ honnak ememlitett perek* alapjául szolgáló sérelmei eloszlattattak. ’S nem sokára reá, u. m. januar’ 16-án ismét közgyűlés tartatott, miben az uj törvények’ czikkelyei kihirdettettek, és az illető pontokra nézve szükséges választmány kiküldetett. Azután az ismeretes intézmény közös irányú egyesületek’ dolgában vétetvén fel; e’ megyében létező egyesületek’ bejelentése a’ központi főszolgabíróra bízatott. — Az ujankinevezett alkancellárnak üdvözlő felírás határoztatott, Várkonyi Ádám rendszerinti alispán’indítványára. És hadd boruljon a’ feledés’ fátyola mindazon szerencsétlen hadakra, mik minden tárgy fölött értelem és többség közt megújultak , ’s mikben többnyire amaz veszteségben maradott, — a’ három közgyűlésen Eris’ almája volt főleg egy rég időtől elmaradott főadószedői számadás’ vizsgálata, hol a’ tekintélyes számadó’ biztosítására minden használtatott, mi a’ többség’ hatalmában állott : „Animus meminisse horret luctuque refugit.‘* Vrg. A e n. II. könyv. Csak még egyet tehát, de örvendetesbebet e’ három közgyűlésről. Ezeknek egyikében Reguly Antal’ számára 164 ft 40 kr. ezüst-pénzben gyüjtetvén, ezen ősz vég valószínűleg a’ pénzt szedő esküdt, ifjabb Csíki Emanuel által Pestre már fel is küldetett. ’S most a’ védegyletről. Számtalan akadályok’ ellenére , mikkel kellett küzdenie , a’ védegylet’ eszméje vidékünkön mégis számos barátot és pártolót talált. ’S itt helyén látom, azon remes lelkű urhölgyeket, kik buzgalommal ápolják honszerető kebleikben a’ védegylet’ szent ügyét, kik személyesen meglátogatták annak eddigi két közgyűlését, ’s kik saját díszes alakjaikat a’ honi műipar’ zsengéivel fedni nem átalják, honfias őszinte tisztelettel üdvözölni e’ pályán, melly temesvári urhölgy előtt, fájdalommal legyen mondva, eddig terra incognita volt; a’hon’ áldása lebegjen rajtok.S most ténynyel lehet szerencsénk válaszolni a’ B.P. Hiradó és Nemzeti Újság’ névtelen levelezőinek azon gyanúsításaira, mintha a’ temesi haladók nemzetellenes törekvéssel bírnának, mert Temesben eddigien a’ conservativek’ soraiból aláírót még a’ gyáralapító-társaság sem kapott, és mi méltó büszkeséggel mondhatjuk, hogy mi e’ részben történt vidékünkön, az a’ mi müvünk. Mindazon czikkekre pedig, miket a’ fendicsért két hírlap szünetlenül világra hoz, és mik szerint ma azzal vádoltaunk, hogy jó’ szabadelműség csak álarcz nálunk, majd úgy festetünk le, mint vészes jakobinok, tiszta öntudatunkban, elvbarátim’ nevében is szólok , nincs válaszunk, mert ki ne látná által, hogy ezen egymással kiáltó ellentétben álló tételek legalább is annyi absurditást foglalnak magokban, mint valótlanságot? SZÉKESFEJÉRVÁR, február’19. F. hó’ 17-kén és utána következő napokban évnegyedes közgyűlésünk volt. Mindenekelőtt felvétetvén az egyletek’ tárgyában legfelsőbb helyről érkezett ismeretes intézvény, nagy vita támadt a’ honi törvényekben rejlő legfelsőbb felügyelési jognak miként értelmezése felett. A’ conservativek öröködtek az intézvényt minden megjegyzés nélkül a’ megyével elfogadtatni, állitván, hogy a’főfelügyelési jogból az előleges helybenhagyási jog önként következik, és hogy e’ nélkül a’ fenálló egyletek veszélyesekké is fajulhatnának ! Felhozatott a’ sero medicina paratur ’s több efféle locus communisok, mert positiv törvényből’s folytonos gyakorlatból nem lehetett az állitottakat támogatni. Ellenben a’ haladási fél, melly ezúttal igen szép számmal volt jelen, ’s erélyes föllépése által újra feléledésének örvendetes jelét adá, megismerd ugyan, hogy a’ kormánynak joga van a’közélet’minden érveléséről magának tudomást szerezni, a’ törvény’ ellenére történteket törvény szabta után és módon megsemmisíteni vagy megtortani, és azért az egyletekről tett tiszti jelentéseknek tudomás végetti felterjesztését nem ellenzé; de tagadá, hogy alkotmányos országban , hol a’ szabad associatio’ joga sem positiv törvények, sem ellenkező gyakorlat által nem korlátoztatik, egyesületek’ keletkezésénél a’ kormány’ előleges engedelmére volna szükség; és igy az intézmény’ azon része ellen, mellyben az egyesületek’ alapszabályaira nézve előleges helybenhagyási jog követeltetik, felírás által óvást tétetni kivánt. A’ többség a’ haladó fél’ nézeteihez hajlott, ’s határozatlan, hogy az egyletekről tett tiszti jelentések tudomás végett felküldetvén , az intézményben követelt előleges helybenhagyási jog ellen a’ felírásban óvás tétessék . Ezután két rendbeli folyamodás nyuttatott be a’ RRhez, mellyeknek egyikében Rosty Albert, másikában Fiáth István, Horváth László, Kenesey Ferencz, Kovacsics Kandid, Madarász László, Madarász József, Markus István, Meszlényi Rrián, Salamon Lajos, fehérmegyei nemesek, magokat önkéntes adó alá vetni kívánván , igazságos adózási kulcs’ kidolgozhatása vígett a’ szükséges adatokat a’ megyei levéltárból magoknak kiadatni kérik. Rosty Albert’ folyamodása minden kifogás nélkül elfogadtatott, midőn azonban a’második folyamodásban ugyanazon szavak olvastattak, mellyek az elsőben is megvalának,hogy t.i- „hluíirttak a’ nem adózási igazságtalanságnak tovább részesei lenni nem kivánnak“ — bizonyos oldalon a’ benyújtásnál már eléggé hosszú arczok még hosszabbra nyulának; azon szavaknál pedig: „bár szűk keblű önzők’ fondorkodásai miatt legutóbbi országgyűlésen a’ közteherviselés’ elve törvénybe nem mehetett ’stb.E Jön zugás és előkelő indítvány, hogy a’folyamodás, melly a’ többség által el nem fogadható elveket foglal magában, a' benyújtóknak simplicitet visszaadassék. — Ez már aztán uraim! igazán a’ pisztolynak időelőtti eldurrantása. — Azt gondolják a’ fehérmegyei nem adózók, mivel múlt országgyűlésen a’hon’ közszükségeinek fedezésére egy fillért sem ajánlottak, e’ nagylelkű princípium mellett örökre megmaradhatnak, ’s már előre kimondhatják, hogy a’többség az adózás’ elvében jövőre sem osztozik?!? Az idők változnak, uraim! ’s verik az utasítások is. Volt már országgyűlés, mellyen is Fehér megyének követe a’közteherviselés’ elvét utasítása szerint sürgette, ’s illy országgyűlés, úgy hiszem, ismét leend. — A’ famosus indítvány természetesen megbukott. A’ megyei főügyész igen helyesen megmagyarázta az indítványozónak, hogy az önkéntes adóajánlatokat az adózó nép’ rovására csak úgy könnyedén visszautasítani nemcsak nem méltányos, de nem is szabad. Annyi azonban jegyzőkönyvileg bölcsen megjegyeztetni határoztatott , hogy a’ BR. a’ folyamodásban foglalt elveket még most nem osztják. — Egyébiránt a’ kivánt irományok mind Rosty Albertnek, mind a’többi folyamodóknak kiadatni rendeltettek. (Folytatjuk.) HONT, febr. 15. 1845. Múlt hó’30-kán főispáni helyettesünk’ elnöklete alatt folytatólag tartott gyűlésünkben hitelesittetvén az előbbi nap’ hozott végzések, B. J. első alispánunk szót emelvén, inditványozá: ,,a’ fejedelem és hazának olly sok hű szolgálatokat tevő férfiút Majláth György országbíró ő excellentiáját, ki, mint megyénk’ főkormányzója is mély tiszteletünket birja, jelenleg szent István’ nagy keresztjével lett diszesitése — és gr. Apponyi György ő nmagát, alancellárrá lett kineveztetése’ alkalmával , kinek — úgymond szóló — mint szilárd jellemű és erényteljes férfiúnak igy tér nyittatott hazája’ felemelésén munkálkodni, — üdvözlő feliratokkal megtiszteltetni“; az indítvány elfogadtatván, végzés’ erejére emeltetett. — Olvastatott botozási visszaélés, — ’s ezáltal 16—17 éves egyénnek halálát okozó váddal terhelt D. A. főbíró ellen ez ügyben vizsgálódó megyei küldöttség’ jelentése,— a’ megye’ Rvei jegyzőkönyvileg rászalván a’vádolt főbírónak azt, hogy a’szabályokat mellőzve, hatalmán túlterjeszkedőleg visszaélve, ez esetben kellő pontossággal és óvatossággal nem intézkedett, a’vádlottnak azonban bűnvád alá leendő fogatását elmellőzék ; minthogy szándékos kegyetlenkedés, a’ megbüntetett iránti távol sem gyanítható ellenszenv, vagy más ezt előidéző körülmény ki nem derül, az orvosi bizonyítvány pedig azt, hogy a’ botozás a’ halált nem okozta , világosan bizonyitná: — legyen barát vagy ellen, ki az érdeklett főbíró’ haladási jellemét, annak az emberiség iránti forró részvétét ’s szilárd lelkületét ismeri, sajnálkozni fog, hogy D. A illy esetbe sodortatott. Még néhány ’s az olvasó közönséget nem érdeklő körülményeknek befejeztével gyűlésünknek vége jön. Néhány nap múlt, és f. helyén ismét, évnegyedes közgyűlést tartandók, székes házunk’ teremét elfoglaltuk, és az ügybarát’ részvéte, ha olvasandja,miként Borsodnak a’törvények’ legfelsőbb helyeni fordítása és onnani szétküldése iránt kelt aggodalma,—és Zala’az országgyűlésnek még ez évbeni tartása iránti részvétre bennünket felszólító levelei S. I. alispánon kívül nem pártoltattak, a’ honti baloldal iránt tétova leend, és kebelének ez érzése boszankodást okozand, ha tudatom vele, mikép’ a’ részvétlenség’ e’ typusa egyedül a’ vélemények’ elmulasztott egyesítésének szüleménye; mert vagyon Hornnak mindazon szellemi kellékekkel ellátott baloldala, mellyek azt bárhol is tiszteltté teszik, — van lelkes fiatalsága , de nincsen a’ részleteket illetőleg elágazó vélemények’ egyesítése iránt szükséges baloldali tanácskozmány; ’s ezért titeket B. L., F. M., S. I. mint méltán megérdemlett közbirodalom által a’ baloldal’ élire állított erény- ’s erélyteljes férfiakat minden ügybarát, haza és isten előtt felelőssé teend. — Közrészvéttel fogadtatott Árva megyének a’ kebelében dühöngő és eleven színekkel festett éhség’ enyhítésére felszólító levele, L. A. tbiró — ki is T. A. k. tanácsossal saját és közbirtokos társaik’ nevében több száz pftokat az árvái adózóknak az általuk teendő vizi munkálatok’ fejében előlegesen fizetni nagylelkűen ajánlkoztak — által nyitott aláírási íven összejött 85 pft azonnal felküldetni rendeltetett, — úgy az ívet nyitó tbiró’ indítványa’ következtében Árva megyének, ha kezest állitand, a’jelenlegi folyó áron 300 kila rozsa’ megyei vagyis az adózók’ magtárából hosszasbb vita után kölcsön adatni rendeltetett. — Torontói Kossuth Lajos’ journatisticai ügyében emelt polgári felszólalásunkat nem pártolván, adatokat kér; ügyünket elvileg sem pártolván , valamint a’ kivánatot, úgy annak teljesítését is feleslegesnek tartjuk. — Teremünkben ismét zaj, mert mi, kik hittük, hogy a’ múlt’ pártos és gyászos napjainak emlékét a’ béke’ olajágának kebleinkbeni viszonyos tenyécskienevel akként szentelendjük, miként ’ sorsüldözte sovány évek’ nyomor óráit belgább időkben forró imákkal kívánja magától eltávoztatni, — igen csalatkoztunk; mert a’jobb oldal jelenleg is, a’kölcsönös méltánylat’ malasztjainak kívánságától távol, a’ múlt évnegyedes közgyűlések’ végnapján eszközölni kivánt nullificatiónk’ meggátlása végett az előbbi végzés’ nem r.megsemmisitésével, de méltányos kivánatunk’ bővítésével a’ nemesek összeírása’ tárgyában hozott végzésünket, miután L. A. tbiró ismételve kijelenté, hogy mindaddig ez ügybeni küldöttségében el nem járand, mig az érintett végzés felett a’ RR. nézeteiket ki nem mondják; az összeirott többséggel (miként mondatott) törvénytelennek nyilatkoztatván, megsemmisité, ’s igy bár ez ügyben nullifiáltattunk , a’honti baloldalnak a’közügyekbeni befolyása felett, miután az táplálékot és alapot úgy a’ jelenből, mint a’ jövőből nyer, csüggednünk nem szabad; inditványoztatott az adózóknak a’ lőszerek’ használhatásától leendő eltiltása után azért, hogy az 1844: 4. és 5 tezikknek corollariuma is legyen ?), mint korszerűtlen, el nem fogadtatott. — Jövő közgyűlésünk apr. 14-kén, törvényszékünk ugyané’ hó’ 21-kén veendi kezdetét. — H. M. SZERÉM, febr. 5. Közgyűlésünk január’ 27-kére lévén kihirdetve, azon nap m. főispáni helyettesünk’ elnöklete alatt kezdődött, és febr. 1-jén befejeztetett. — Minekutána országos követeink országgyűlési eljárásokról számot adván, hosszas beszéd által a’múlt országgyűlés’ folyamatát és eredményeit eleven színekkel előadták volna , ünnepélyes éljenzésekkel köszöntetvén, újabb jelét nyerték, hogy eltávozásuk óta közbizodalmunk semmiben sem csökkent. Abbeli előadásuk, miszerint liberális utasításuknál fogva helyzetök igen kellemetes volt, némileg azon benső megelégedést szülte a’ BR’ keblében, melly jó tetteknek eredménye. Meglevén az intézkedés a’ kihirdetett legújabb törvényekre nézve, mi eredetiben és latin fordításában megtörtént, a’ horvát országgyűlésre követek választattak, utasítással ellátvák, melly abban központosul, hogy a’horvát országgyűlésnek elrendezését a’ megyénkre nézve igen sérelmes virilis voxok’ eltörlése és behozandó reprassentativ rendszer végett indítványba hozzák és sürgessék, ’s hogy annál inkább az egybegyülendő RBnek alkalmuk legyen az iránt intézkedni, bán ő excja felszólittatott, hogy a’ gyűlést, mellynek határideje máig kitűzve nincs, a’ végett hosszabitsa meg. — Tárgyaltatás alá vétetvén Horvátország, Kőrös megye’ több pontokban foglalt és megyénkkel közlött indítványba hozandó törvényjavaslatai többnyire viszhangra nem találtak, nevezetesen: a’ mi az ismét felállítandó horvátországi helytartótanácsot illeti, azon oknál fogva, hogy boldog emlékezetű királynénk Maria Theresia a’ horvátországi helytartótanácsot csupán csak ezen kapcsolt részek’ hatóságai’ egyhangú felírására és sürgetésére törölte el, nem pártoltatott. — Megyénk’ haladása’ bizonyságául szolgáló tény az, hogy ezen gyűlésen legelőször törvényszéki bírák 1. évre titkos szavazat által választattak, számra 16. — A’ tisztikar’ morális életének ideje kitelvén, a’nemesség, mellynek száma körülbelül 300-ra megy, összeiratni rendeltetett. — Holnap Nafmi Effendi török orsz. követ, ki Bécsbe utazik, ide váratik. HAJDÚKERÜLET. Szoboszló, febr. 1. 1845. Czáfolat Veszprémy István urnak a’ P. Hírlap’ 421. számában közlött hajdukerületi tudósítására. A’ P. H. 421. számában Veszprémy István ur hajdúkerületünk’ közelebbi közgyűlése’ nem annyira ügyes tapintattal, mint egy főszemély’ irányában kitüntetett különös hízelgéssel választott tárgyait közlötte, mellőzve ezen közlés’ két első pontjait, mellyek köpenyül vétettek mintegy föl, hogy V. ur egy harmadik, t. i. Cs. S. S. szoboszlailakos ’s B. B. között több évek óta folyamatban levő ügyet, mint szerinte jog és törvényesség’ álarcza alatt elkövetett ármányos tettek’ foglalatát, különössége ’s tanulságos sajátsága miatt a’ nyilvánosság’ terére, a’közvélemény’megvesztegethetlen ítélőszéke’ elébe állíthassa elő; miután azonban a’ tisztelt úr ezen gyűlésen jelen nem volt, ’s annálfogva tárgyait, különösen pedig a’ Cs. S. S. ’s B. közötti ügyet, melly sem keze alatt, sem előtte soha meg nem fordult, épen nem ismerő, ’s azt olly ferdén terjeszté elő; megenged úgy hiszem , ha et azon ügy’ tiszta ’s való előadásával félre lett vezettetésétől visszatartani, ’s gyönge hitelű másoltatóját vele megismertetni avatatlan vollam felfogtam. Az ügy’egyszerü tiszta állásaim’ez: B. 1821-ben megvett egy 960 ölnyi kerthelyet a’várostól, ebből cserébe elad 250 □ ölet , melly rész későbben Cs. S. S. birtokába megyen át, ki, a’ nélkül hogy vagy a’ helybeli városi hatóságtól küldöttséget kért volna kiméretésére , vagy a’ birtokos szomszédot felszólította volna, építkezett, ’s mivel 8 ölnél keskenyebb kertjében szemközt felállítandó épületei közt különben kapujárást nem hagyhata, épületeit B. — ekkor pusztában levő kertjére tévé át, mi neki annyival könnyebben sikerülhetett, mert B. a’ város’ egészen más részén lakván, csak ritkán járt azon oldalon; későbben pedig megtudván, előbb szépen ’s barátságosan próbálta elfoglalt kerthelyét visszaszerezni, miután pedig igy nem boldogulhatott, 1837. évben küldöttséget kért a’ tanácstól, melly a’ kertjéből Cs.’ kertjéhez foglalt részt föl is mérte; mi azonban az egyik küldött’ elhalása miatt ismét továbbra haladt el. 1840-ik évben B. ismét küldöttségeikért, ’s ezen küldöttség Cs. kertjéből B.’ elfoglalt kertrészét kijelölte ; de Cs. ezen mérésben nem nyugodott , hanem maga’ részére más, általa tetszése szerint nevezett két küldöttet kért a’város, hatóságtól, kik kimérvén a’B.’kertjétől kertjéhez foglalt 50 □ ölet, Cs. S. S. maga verte le a’ kijelölő czölöpöket; ekkor B. — az ólak’ végétől a’ levert czölöpök’ vonalán kerítést vonatott, az ólakat tavaszig, Cs.’ kertévé, akkor leendő elhordatása’ Ígérete mellett, használata alatt hagyván; — miután pedig ígéretét nem teljesitette, B. pert kezdett Cs. ellen, ki is az elfoglalt kertrész’ visszaadásában elmarasztaltatván, a’ végrehajtásra küldöttség rendeltetett; mielőtt azonban az ítélet végrehajtatnék, a’régebben önmaga által kijelölt vonalban letett kerítést fölszedte , ’s B. udvarára hányta át, mi-t ért B. — ismét megidézteti Cs. S. S. a’ kerítésben 31* 125