Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-02-23 / 433. szám

sikerárva végét az országgyűlési RR’ erélyének, mit ö­­ azonban másnak festett, hibául tulajdonitó követ’ beszéde több tapsot aratott, mint V. S.-sé, ki a’ nemzet’ hőkivona­­tainak sivatagi szózatkénti elhangzatát az utolsó rendi ha­tározatban kifejtett okokból magyarázó. Ugyanazon gyű­lésben a’ Csanádi püspök ’ exc. ellen az ismeretes pastorale’ kiadása miatt indított, azonban folyamodása’folytán ő fel­ségéhez terjesztett tiszti ügyészi kereset megszüntetett, az áldás’ megtagadása miatt illető lelkészek ellen lefolyt keresetekben hozott ítéletek’ megsemmisítése pedig ő fel­ségétől kéretni határoztatott, ’s ez a’ jegyzőkönyi szerke­zet szerint azért, mert az uj törvények által a’ honnak em­­emlitett perek* alapjául szolgáló sérelmei eloszlattattak. ’S nem sokára reá, u. m. januar’ 16-án ismét közgyű­lés tartatott, miben az uj törvények’ czikkelyei kihirdettet­­tek, és az illető pontokra nézve szükséges választmány ki­küldetett. Azután az ismeretes intézmény közös irányú egyesületek’ dolgában vétetvén fel; e’ megyében létező egyesületek’ bejelentése a’ központi főszolgabíróra bízatott. — Az ujankinevezett alkancellárnak üdvözlő felírás ha­­tároztatott, Várkonyi Ádám rendszerinti alispán’indítvá­nyára. És hadd boruljon a’ feledés’ fátyola mindazon szeren­csétlen hadakra, mik minden tárgy fölött értelem és több­ség közt megújultak , ’s mikben többnyire amaz veszte­ségben maradott, — a’ három közgyűlésen Eris’ almája volt főleg egy rég időtől elmaradott főadószedői számadás’ vizsgálata, hol a’ tekintélyes számadó’ biztosítására minden használtatott, mi a’ többség’ hatalmában állott : „Animus meminisse horret luctuque refugit.‘* V­­­r­g. A e n. II. könyv. Csak még egyet tehát, de örvendetesbebet e’ három közgyűlésről. Ezeknek egyikében Reguly Antal’ számára 164 ft 40 kr. ezüst-pénzben gyüjtetvén, ezen ősz vég va­lószínűleg a’ pénzt szedő esküdt, ifjabb Csíki Emanuel által Pestre már fel is küldetett. ’S most a’ védegyletről. Számtalan akadályok’ elle­nére , mikkel kellett küzdenie , a’ védegylet’ eszméje vidékünkön mégis számos barátot és pártolót talált. ’S itt helyén látom, azon r­emes lelkű urhölgyeket, kik buz­galommal ápolják honszerető kebleikben a’ védegylet’ szent ügyét, kik személyesen meglátogatták annak eddigi két közgyűlését, ’s kik saját díszes alakjaikat a’ honi műipar’ zsengéivel fedni nem átalják, honfias őszinte tisztelettel üdvözölni e’ pályán, melly temesvári urhölgy előtt, fájda­lommal legyen mondva, eddig terra incognita volt; a’hon’ ál­dása lebegjen rajtok.­­S most ténynyel lehet szerencsénk válaszolni a’ B.P. Hir­adó és Nemzeti Újság’ névtelen levelezőinek azon gya­núsításaira, mintha a’ temesi haladók nemzetellen­es tö­rekvéssel bírnának, mert Temesben eddigien a’ conserva­­tivek’ soraiból aláírót még a’ gyáralapító-társaság sem ka­pott, és mi méltó büszkeséggel mondhatjuk, hogy mi e’ részben történt vidékünkön, az a’ mi müvünk. Mindazon czikkekre pedig, miket a’ fendicsért két hírlap szünetlenül világra hoz, és mik szerint ma azzal vádo­ltaunk, hogy jó’ szabadelműség csak álarcz nálunk, majd úgy festetünk le, mint vészes jakobinok, tiszta öntudatunkban, elvbarátim’ nevében is szólok , nincs válaszunk, mert ki ne látná által, hogy ezen egymással kiáltó ellentétben álló té­telek legalább is annyi absurditást foglalnak magokban, mint valótlanságot? SZÉKESFEJÉRVÁR, február’19. F. hó’ 17-kén és utá­­na következő napokban évnegyedes közgyűlésünk volt. Min­denekelőtt felvétetvén az egyletek’ tárgyában legfelsőbb helyről érkezett ismeretes intézvény, nagy vita támadt a’ honi törvényekben rejlő legfelsőbb felügyelési jognak mi­ként értelmezése felett. A’ conservativek öröködtek az in­­tézvényt minden megjegyzés nélkül a’ megyével elfogadtat­ni, állitván, hogy a’főfelügyelési jogból az előleges hely­­benhagyási jog önként következik, és hogy e’ nélkül a’ fenálló egyletek veszélyesekké is fajulhatnának ! Felhoza­tott a’ sero medicina paratur ’s több efféle locus communi­­sok, mert positiv törvényből’s folytonos gyakorlatból nem lehetett az állitottakat támogatni. Ellenben a’ haladási fél, melly ezúttal igen szép számmal volt jelen, ’s erélyes föl­lépése által újra feléledésének örvendetes jelét adá, megis­merd ugyan, hogy a’ kormánynak joga van a’közélet’min­den érveléséről magának tudomást szerezni, a’ törvény’ ellenére történteket törvény­ szabta után és módon meg­semmisíteni vagy megtortani, és azért az egyletekről tett tiszti jelentéseknek tudomás végetti felterjesztését nem el­­lenzé; de tagadá, hogy alkotmányos országban , hol a’ szabad associatio’ joga sem positiv törvények, sem ellenke­ző gyakorlat által nem korlátoztatik, egyesületek’ keletke­zésénél a’ kormány’ előleges engedelmére volna szükség; és igy az intézmény’ azon része ellen, mellyben az egye­sületek’ alapszabályaira nézve előleges helybenhagyási jog követeltetik, felírás által óvást tétetni kivánt. A’ többség a’ haladó fél’ nézeteihez hajlott, ’s határozat­lan, hogy az egyletekről tett tiszti jelentések tudomás végett felküldet­­vén , az intézményben követelt előleges helybenhagyási jog ellen a’ felírásban óvás tétessék . Ezután két rendbeli folyamodás nyuttatott be a’ RRhez, mellyeknek egyikében Rosty Albert, másikában Fiáth István, Horváth László, Ke­­nesey Ferencz, Kovacsics Kandid, Madarász László, Ma­darász József, Markus István, Meszlényi R­rián­, Sala­mon Lajos, fehérmegyei nemesek, magokat önkéntes adó alá vetni kívánván , igazságos adózási kulcs’ kidolgozhatá­­sa v­ígett a’ szükséges adatokat a’ megyei levéltárból ma­goknak kiadatni kérik. Rosty Albert’ folyamodása minden ki­fogás nélkül elfogadtatott, midőn azonban a’második folya­modásban ugyanazon szavak olvastattak, mellyek az első­ben is megvalának,hogy t.­i- „hluíirttak a’ nem adózási igaz­ságtalanságnak tovább részesei lenni nem kivánnak“ — bi­zonyos oldalon a’ benyújtásnál már eléggé hosszú arczok még hosszabbra nyulának; azon szavaknál pedig: „bár szűk keblű önzők’ fondorkodásai miatt legutóbbi országgyűlésen a’ közteherviselés’ elve törvénybe nem mehetett ’stb.E Jön zugás és előkelő indítvány, hogy a’folyamodás, melly a’ többség által el nem fogadható elveket foglal magában, a' benyújtóknak simplicitet visszaadassék. — Ez már az­tán uraim! igazán a’ pisztolynak időelőtti eldurrantása. — Azt gondolják a’ fehérmegyei nem adózók, mivel múlt or­szággyűlésen a’hon’ közszükségeinek fedezésére egy fillért sem ajánlottak, e’ nagylelkű princípium mellett örökre meg­maradhatnak, ’s már előre kimondhatják, hogy a’többség az adózás’ elvében jövőre sem osztozik?!? Az idők változ­nak, uraim! ’s verik az utasítások is. Volt már országgyű­lés, mellyen is Fehér megyének követe a’köztehervise­lés’ elvét utasítása szerint sürgette, ’s illy országgyűlés, úgy hiszem, ismét leend. — A’ famosus indítvány termé­szetesen megbukott. A’ megyei főügyész igen helyesen megmagyarázta az indítványozónak, hogy az önkéntes adó­ajánlatokat az adózó nép’ rovására csak úgy könnyedén visszautasítani nemcsak nem méltányos, de nem is szabad. Annyi azonban jegyzőkönyvileg bölcsen megjegyeztetni ha­tároztatott , hogy a’ BR. a’ folyamodásban foglalt elveket még most nem osztják. — Egyébiránt a’ kivánt irományok mind Rosty Albertnek, mind a’többi folyamodóknak ki­adatni rendeltettek. (Folytatjuk.) HONT, febr. 15. 1845. Múlt hó’30-kán főispáni he­lyettesünk’ elnöklete alatt folytatólag tartott gyűlésünkben hitelesittetvén az előbbi nap’ hozott végzések, B. J. első alispánunk szót emelvén, inditványozá: ,,a’ fejedelem és hazának olly sok hű szolgálatokat tevő férfiút Majláth György országbíró ő excellentiáját, ki, mint megyénk’ fő­­kormányzója is mély tiszteletünket birja, jelenleg szent István’ nagy keresztjével lett diszesitése — és gr. Apponyi György ő nmagát, al­ancellárrá lett kineveztetése’ alkalmá­val , kinek — úgymond szóló — mint szilárd jellemű és erényteljes férfiúnak igy tér nyittatott hazája’ felemelésén munkálkodni, — üdvözlő feliratokkal megtiszteltetni“; az indítvány elfogadtatván, végzés’ erejére emeltetett. — Ol­vastatott botozási visszaélés, — ’s ezáltal 16—17 éves egyénnek halálát okozó váddal terhelt D. A. főbíró ellen ez ügyben vizsgálódó megyei küldöttség’ jelentése,— a’ me­gye’ Rvei jegyzőkönyvileg rászalván a’vádolt főbírónak azt, hogy a’szabályokat mellőzve, hatalmán túlterjeszkedőleg visszaélve, ez esetben kellő pontossággal és óvatossággal nem intézkedett, a’vádlottnak azonban bűnvád alá leendő fogatását elmellőzék ; minthogy szándékos kegyetlenkedés, a’ megbüntetett iránti távol sem gyanítható ellenszenv, vagy más ezt előidéző körülmény ki nem derül, az orvosi bizo­nyítvány pedig azt, hogy a’ botozás a’ halált nem okozta , világosan bizonyitná: — legyen barát vagy ellen, ki az ér­deklett főbíró’ haladási jellemét, annak az emberiség iránti forró részvétét ’s szilárd lelkületét ismeri, sajnálkozni fog, hogy D. A illy esetbe sodortatott. Még néhány ’s az olvasó közönséget nem érdeklő körülményeknek befejeztével gyű­lésünknek vége jön. Néhány nap múlt, és f. he­­lyén ismét, évnegyedes közgyűlést tartandók, székes házunk’ teremét elfoglaltuk, és az ügybarát’ részvéte, ha olvasandja,miként Borsodnak a’törvények’ legfelsőbb helyeni fordítása és on­­nani szétküldése iránt kelt aggodalma,—és Zala’az ország­gyűlésnek még ez évbeni tartása iránti részvétre bennün­ket felszólító levelei S. I. alispánon kívül nem pártoltattak, a’ honti baloldal iránt tétova leend, és kebelének ez érzé­se boszankodást okozand, ha tudatom vele, mikép’ a’ rész­vétlenség’ e’ typusa egyedül a’ vélemények’ elmulasztott egyesítésének szüleménye; mert vagyon Hornnak mindazon szellemi kellékekkel ellátott baloldala, mellyek azt bárhol is tiszteltté teszik, — van lelkes fiatalsága , de nincsen a’ részleteket illetőleg elágazó vélemények’ egyesítése iránt szükséges baloldali tanácskozmány; ’s ezért titeket B. L., F. M., S. I. mint méltán megérdemlett közbirodalom által a’ baloldal’ élire állított erény- ’s erélyteljes férfiakat min­den ügybarát, haza és isten előtt felelőssé teend. — Köz­részvéttel fogadtatott Árva megyének a’ kebelében dühön­gő és eleven színekkel festett éhség’ enyhítésére felszólí­tó levele, L. A. tbiró — ki is T. A. k. tanácsossal saját és közbirtokos társaik’ nevében több száz pftokat az árvái adó­zóknak az általuk teendő vizi munkálatok’ fejében előlege­­sen fizetni nagylelkűen ajánlkoztak — által nyitott aláírási íven összejött 85 pft azonnal felküldetni rendeltetett, — úgy az ívet nyitó tbiró’ indítványa’ következtében Árva me­gyének, ha kezest állitand, a’jelenlegi folyó áron 300 kila rozs­a’ megyei vagyis az a­dózók’ magtárából hosszasbb vita után kölcsön adatni rendeltetett. — Torontói Kossuth Lajos’ journatisticai ügyében emelt polgári felszólalásunkat nem pártolván, adatokat kér; ügyünket elvileg sem pártol­ván , valamint a’ kivánatot, úgy annak teljesítését is feles­legesnek tartjuk. — Teremünkben ismét zaj, mert mi, kik hittük, hogy a’ múlt’ pártos és gyászos napjainak emlékét a’ béke’ olajágának kebleinkbeni viszonyos tenyécskienevel ak­ként szentelendjük, miként ’ sorsüldözte sovány évek’ nyomor óráit belgább időkben forró imákkal kívánja ma­gától eltávoztatni, — igen csalatkoztunk; mert a’jobb ol­dal jelenleg is, a’kölcsönös méltánylat’ malasztjainak kíván­ságától távol, a’ múlt évnegyedes közgyűlések’ végnapján eszközölni kivánt nullificatiónk’ meggátlása végett az előb­bi végzés’ nem r.megsemmisitésével, de méltányos kivána­­tunk’ bővítésével a’ nemesek összeírása’ tárgyában hozott végzésünket, miután L. A. tbiró ismételve kijelenté, hogy mindaddig ez ügybeni küldöttségében el nem járand, mig az érintett végzés felett a’ RR. nézeteiket ki nem mondják; az összeirott többséggel (miként mondatott) törvénytelen­nek nyilatkoztatván, megsemmisité, ’s igy bár ez ügyben nullifi­áltattunk , a’honti baloldalnak a’közügyekbeni be­folyása felett, miután az táplálékot és alapot úgy a’ jelen­ből, mint a’ jövőből nyer, csüggednünk nem szabad; in­­ditványoztatott az adózóknak a’ lőszerek’ használhatásától leendő eltiltása után azért, hogy az 1844: 4. és 5 tezikk­­nek corollariuma is legyen ?), mint korszerűtlen, el nem fogadtatott. — Jövő közgyűlésünk apr. 14-kén, törvény­székünk ugyané’ hó’ 21-kén veendi kezdetét. — H. M. SZERÉM, febr. 5. Közgyűlésünk január’ 27-kére lévén kihirdetve, azon nap m. főispáni helyettesünk’ elnöklete alatt kezdődött, és febr. 1-jén befejeztetett. — Minek­utána országos követeink országgyűlési eljárásokról szá­mot adván, hosszas beszéd által a’múlt országgyűlés’ fo­lyamatát és eredményeit eleven színekkel előadták volna , ünnepélyes éljenzésekkel köszöntetvén, újabb jelét nyerték, hogy eltávozásuk óta közbizodalmunk semmiben sem csök­kent. Abbeli előadásuk, miszerint liberális utasításuknál fogva helyzetök igen kellemetes volt, némileg azon benső megelégedést szülte a’ BR’ keblében, melly jó tetteknek eredménye. Meglevén az intézkedés a’ kihirdetett legújabb törvényekre nézve, mi eredetiben és latin fordításában megtörtént, a’ horvát országgyűlésre követek választattak, utasítással ellátvák, melly abban központosul, hogy a’hor­vát országgyűlésnek elrendezését a’ megyénkre nézve igen sérelmes virilis voxok’ eltörlése és behozandó reprassenta­­tiv rendszer végett indítványba hozzák és sürgessék, ’s hogy annál inkább az egybegyülendő RBnek alkalmuk le­gyen az iránt intézkedni, bán ő excja felszólittatott, hogy a’ gyűlést, mellynek határideje máig kitűzve nincs, a’ végett hosszabitsa meg. — Tárgyaltatás alá vétetvén Horvátor­szág, Kőrös megye’ több pontokban foglalt és megyénkkel közlött indítványba hozandó törvényjavaslatai többnyire visz­­hangra nem találtak, nevezetesen: a’ mi az ismét felállí­tandó horvátországi helytartótanácsot illeti, azon oknál fogva, hogy boldog emlékezetű királynénk Maria Theresia a’ horvátországi helytartótanácsot csupán csak ezen kap­csolt részek’ hatóságai’ egyhangú felírására és sürgetésére törölte el, nem pártoltatott. — Megyénk’ haladása’ bizony­ságául szolgáló tény az, hogy ezen gyűlésen legelőször törvényszéki bírák 1. évre titkos szavazat által választattak, számra 16. — A’ tisztikar’ morális életének ideje kitelvén, a’nemesség, mellynek száma körülbelül 300-ra megy, összeiratni rendeltetett. — Holnap Nafmi Effendi török orsz. követ, ki Bécsbe utazik, ide váratik. HAJDÚKERÜLET. Szo­boszló, febr. 1. 1845. Czá­­folat Veszprémy István urnak a’ P. Hírlap’ 421. számában közlött hajdukerületi tudósítására. A’ P. H. 421. számában Veszprémy István ur hajdúkerü­letünk’ közelebbi közgyűlése’ nem annyira ügyes tapintattal, mint egy főszemély’ irányában kitüntetett különös hízelgés­sel választott tárgyait közlötte, mellőzve ezen közlés’ két első pontjait, mellyek köpenyül vétettek mintegy föl, hogy V. ur egy harmadik, t. i. Cs. S. S. szo­­boszlai­­lakos ’s B. B. között több évek óta folya­matban levő ügyet, mint szerinte jog és törvényesség’ álarcza alatt elkövetett ármányos tettek’ foglalatát, külö­nössége ’s tanulságos sajátsága miatt a’ nyilvánosság’ teré­re, a’közvélemény’megvesztegethetlen ítélőszéke’ elébe ál­líthassa elő; miután azonban a’ tisztelt úr ezen gyűlésen jelen nem volt, ’s annálfogva tárgyait, különösen pedig a’ Cs. S. S. ’s B. közötti ügyet, melly sem keze alatt, sem előtte soha meg nem fordult, épen nem isme­rő, ’s azt olly ferdén terjeszté elő; megenged úgy hi­szem , ha et azon ügy’ tiszta ’s való előadásával félre lett vezettetésétől visszatartani, ’s gyönge hitelű másoltatóját ve­le megismertetni avatatlan vollam felfogtam. Az ügy’egysze­­rü tiszta állása­im’ez: B. 1821-ben megvett egy 960 ölnyi kerthelyet a’várostól, ebből cserébe elad 250 □ ölet , melly rész későbben Cs. S. S. birtokába me­gyen át, ki, a’ nélkül hogy vagy a’ helybeli városi hatóság­tól küldöttséget kért volna kiméretésére , vagy a’ birtokos szomszédot felszólította volna, építkezett, ’s mivel 8 öl­nél keskenyebb kertjében szemközt felállítandó épületei közt különben kapujárást nem hagyhata, épületeit B. — ekkor pusztában levő kertjére tévé át, mi neki annyival könnyebben sikerülhetett, mert B. a’ város’ egészen más részén lakván, csak ritkán járt azon oldalon; későbben pedig megtudván, előbb szépen ’s barátságosan próbálta elfoglalt kerthelyét visszaszerezni, miután pedig igy nem boldogulhatott, 1837. évben küldöttséget kért a’ tanácstól, melly a’ kertjéből Cs.’ kertjéhez foglalt részt föl is mérte; mi azonban az egyik küldött’ elhalása miatt ismét továbbra haladt el. 1840-ik évben B. ismét küldöttségeikért, ’s ezen küldöttség Cs. kertjéből B.’ elfoglalt kertrészét kije­lölte ; de Cs. ezen mérésben nem nyugodott , hanem maga’ részére más, általa tetszése szerint nevezett két kül­döttet kért a’város, hatóságtól, kik kimérvén a’B.’kert­­jétől kertjéhez foglalt 50 □ ölet, Cs. S. S. maga verte le a’ kijelölő czölöpöket; ekkor B. — az ólak’ végé­től a’ levert czölöpök’ vonalán kerítést vonatott, az ólakat tavaszig, Cs.’ kertévé, akkor leendő elhordatása’ Ígérete mellett, használata alatt hagyván; — miután pedig ígéretét nem teljesitette, B. pert kezdett Cs. ellen, ki is az elfog­lalt kertrész’ visszaadásában elmarasztaltatván, a’ végre­hajtásra küldöttség rendeltetett; mielőtt azonban az ítélet végrehajtatnék, a’régebben önmaga által kijelölt vonalban letett kerítést fölszedte , ’s B.­­ udvarára hányta át, mi-­t ért B. — ismét megidézteti Cs. S. S. a’ kerítésben 31* 125

Next