Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)
1845-08-01 / 513. szám
Péntek 513. Augustus 1.1845. resti mRLIP Megszűnik Länderkalap minden héten népyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi elöfizetés a’ Késer Lajos kiadó-tulaydonosnál, hatvani utcsa Ilorváth-házban 483 ss. a., egyébütt minden kir. nyok iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. «postahivatal* utján történhetik. — Mindenféle hirdét «városban hásholhordássa! 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 tipp. — Elesethetni helyben a postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’e egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példahirdetmények felvétetnek, ’hogy egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pangó kissámittatik. TARTALOM. Kinevezések. Reform. Sperírókiállitásunk’ ügyében. Törvényhatósági dolgok: Győr (tisztujitási közgyűlés.) Marmaros (tisztujitás előtti gyűlés.) Nyitrából (vita az elnöki aláírás felett.) Vegyes közlemények: M. gazd. egyesület. Nemzeti színház. Küllői»’. Hirdetések. IfjáGIABORSZÁG .« ERDÉLY. ő cs. ap. kir Föls. Czech Jánost a központi könyvvizsgálószékkel egyesitett tanulmányi bizottság’ első ülnökét ,kir. tanácsos’czimmel ; lovát bá Szumrak Jánost Beszterczibánya sz kir. bányaváros’ tanácsnokát, nagy - Thalvizer Adalbertet m. k. helytartósági nyugalmazott kiadói—jegyzőt pedig kisebb arany érdempénzzel méltóztatott legkrgy. díszdieteni. Az eperjesi kerületi táblánál megüreslik egyik ülnökségre Mattyasovszky Boldizsár Szepesmegyének volt országgyűlési követe neveztetett ki. — B. H. REFORM. Az utolsó idők’ eseményei kényszerítenek bennünket pillanatainkat ismét azon erisisre vetni, mellyben a’ megyei rendszer létez jelenleg. Készül az országban a’ reform’ egy neme, — alkotója a’ conservativ tábornak azon töredéke, kiket velünk, centralistákkal szemközt, bureaucraticus municipalistáknak nevezhetnénk. Mig annak elötte kormányemberekröl gyakran hallók, hogy a’ municipalizátásokkal kormányozni nem lehet, a’ bureaucraticus municipalistáknak szivét a’ megyerendszer iránti svrrpathia tölti be. Ők,— kik a’ nagy szavakat annyira gyűlölik , — bombasticus magasztalói a’ megyei rendszernek. De tudjuk, hogy a’ szép szavak gyakran csak azért használtatnak’ hogy már előre mentségül szolgáljanak az ellenkező tettekhez. Ezen urak’ sympathiája a’megyei rendszer iránt azonban nem vak sympathia, — ők nem vakok, — de sympathiájok theorián alapszik. „A’ megyék’ állapota lázas állapot, normális állapotba kell őket visszahelyezni“ — mondják. „A’ megyei rendszer’ bajai — mondják továbbá — nem az institutio’ sajátjai, csak kinövések.“ — Kérdjük már most nemcsak a’pseudo, de az őszinte municipalistákat is,valljon a’ tisztviselők’mostani választási rendszere olly tömeggel, mellynek a’ választási jog —egy pár izeze bor vagy pálinka, — valljon e’ válsztási rendszer nem árnyékoldala-e a’megyei rendszernek , kinövése-e csupán vagy sajátja ? A’ bureaucraticus municipalistáknak ez csak kinövése, ’s úgy látszik, hogy ők rajta segíteni hajlandók. De önök olvasóink, azt fogják hinni, hogy e’ bajokon uj törvények nélkül nem segíthetni. A’ bureaucraticus municipalisták a’ dolgokat magasabb szempontból nézik , ők fognak rajtok segíteni. Hiszen a' királyhágó alatt, mint a’Duna’ mentében látjuk a’reform’ hatását a’ választási rendszerre. ’S itt véletlenül jut eszünkbe azon otiosus kérdés : hogyan ’s micsoda megszorítással jár a’ kijelölési jog’ illetménye ? A’ kijelölés általában a’ választásnál a’ szabad választás’ korlátozása, de ha egyszerre a’ választóknak többféle hivatalokra kell választani, a’ választás’ könnyítésére mintegy a’ választás’ mechanismusához tartozik a’ kijelölés. — Azonfelül a törvény követelhet bizonyos tulajdonokat,hogy valaki bizonyos hivatalra választathassák — vagy más tulajdonoknál fogva ismét kirekeszthet valakit a’ választhatásból. De ez csak melléktekintet a’ kijelölési jog’igazolására, mert hiszen, ha törvény ellen megválasztotok bárki, a’ törvények végrehajtására őrködő hatalom megsemmisítheti az illyen választást. Hogy azonban a’választás tiszta mystificátiójává ne váljék, a kijelölésnek a választókból kell emanálni; — ’s így volt ez némikép’ eddig Magyarországban. Most úgy látszik más szokás kezd divatba jöni , feleslegesnek tartatik a’ pártok’ kívánságaira kellő figyelemmel lenni,— a’választószék’ elnöke a’ kijelölési jog’gyakorlatában csak akaratát ismeri el zsinórmértékül. Ha ez így van, ’s ha ez igy lesz , úgy a’ megyei választási rendszeren valóban törvény nélkül is lehet segíteni, mert a’ választás ezután tiszta formalitás, valóban csak nemzeti ünnepély leend a’ szó’ legszorosabb értelmében. T. Á. ELŐLEGES TUDNIVALÓK az 1846-ban tartandó harmadik iparműkiállitás’ tárgyában. — Mint azt ,íme,elve volt szerencsénk tudatnia’ tisztelt iparos kör 46-ban fogja a’ harmadik magyar iparműkiállítást rendezni az iparegyesület. Alapszabályai teszik ezt kötelességévé mindenek előtt , mert midőn azon szabály, miszint évenkint valának a’ kiállítások tartandók, eltöröltetett, akkor ez iparos ünnepek három éves időszakok’ múltára tűzettek ki, s ez időszaknak 1843-ik vanyis utolsó kiállításunk’ éve óta jövő 1846ban vége szakad.—A’ közrészvétben továbbá , melly hazai iparműveink iránt a’ honnak minden osztályaiban, minden vidékein egyeseket Ugya mint társas, sőt hatósági testületeket meleg és áldozatra kész érzelmekre hevített, közfelhivást vél az iparegyesület igazgató választmánya észrevenni,melly felhívás teendőnkül szabja ki, hogy mellyel mondhatni ez egész nemzet ápoló karjaira von , a’ magyar műparosságot, ismét pontosítsuk össze egy országos kiállításban , miszerint a’ haza láthassa kedvelőjének elhaladásait, örömet leljen fejlődéseiben és erősbödjék szerelmében maga , mig gyermekeinek egyikét izmosodni, nemesülni szemléli. Végül az igazgató választmány kedvesen hiszi, hogy maguknak iparosainknak is óhajtása szerint cselekvendik, ha alkalmat nyit számokra, hogy kik közülök már veteránok mű párunk mezein (ha ugye ennek nem régi törésein lehet már veteránokat számlálni ?) megint tanúsíthassák az ország’ színe előtt derékségöket,— hogy kik csak első lépést tenek az iparos haladás’ pályáján minap, láttathassák a’hazával,mi előre nyomultak ernyedetlen törekvéseik mellett, hogy kik a’ legutolsó iparos verseny óta állottak iparunk’ tényezőinek sorába, bebizonyíthassák a’ világ előtt, miképen nem csupán a’ lekötelezett pártolás’ szárnyai alá lutni jöttek vállalataikkal, hanem inkább van merészségek kiáltani a’ nyílt versenyre, van bátorságuk műveik felett ítéletet hallani, ’s vannak igényeik a’ közönség’ helyeslésére, — hogy végül ők mindnyájan , a’ régiek, az ifjabbak ’s az ujorezok lehetséget nyerjenek olly meggyőződést oltani közönségünkbe, miképen bár a’külföldi műipar igen jeles készítményekkel képes kínálkozni, bár a’ szükségeknek, kényelemnek, ízlésnek és divatnak legkülönfélébb czikkelyeivel szoktatta is el piaczainkat, mégis lehet hazai műparunknak is sikeresen inni a közpártfogásért, lehet igényt tartania kedvezésekre, sőt a’legtöbbekben lehet hasonlítást’ bírálatok alá bocsátkoznia. Midőn tehát illy kötelességeknek, felhívásnak és érdekeknek engedve, igazgató választmányunk a’ jövő 1846-ban harmadik magyar iparműkiállitást tartani magát elhatározá, s ezt ezennel ismét hivatalosan köztudomásra juttatja : alig hiszi, hogy nagy szükség legyen hazánk’ iparosaihoz, gyárnokai-, mesteremberei- és iparműveseihez, valamint a’ népi műipar munkásaihoz buzdító szavakat hosszasabban intézni, midőn nagy részint épen az ő javok, boldogulások és érdekeik, (miket ők nálunk is jobban értenek, éreznek) szolgálnak főbb indokokul e’ kiállításokra, s midőn a’ legközelebb Bécsben tartott iparműkiállitás’ ragyogó fényessége őket is csaknem kényszerűi, hogy műértelmek’ és képességek’hitelének megszilárdításán igyekezzenek,és egyszersmind hazai mudarunk’ productivitása iránti közhiedelmet fentartani, sőt erődíteni törekedjenek. — Jelenleg csak némi előleges tudnivalókat van szerencsénk közleni, — mind azt, mit a’kiállítás’ helye, ideje ’s egyéb feltételei iránt az egyesület még ezután végezend, igyekezendünk mielőbb ’s annak idejében utánközleni. Kérjük tehát a’ következőket venni ezúttal figyelembe. 1. A harmadik magyar iparműkiállitás a’ jövő 1846-ban fog tartatni; a’ kiállítani szándékozók kéretvén, hogy munkáikkal törekedjenek akként elkészülni, miszerint a’jövő tavasz nyíl tavai a’ kiállitmányokat beszállíthassák, ha az iparműkiállitásnak ezután meghatározandó ideje úgy hozná magával. 2. A kiállítás köréhez tartoznak minden Magyarországban, kapcsolt részeiben és Erdélyben, akár hazai, akár külföldi anyagokból készített kézművek és gyártmányok.Eszerint minden hazai mesterembernek, gyámoknak és iparművesnek , tartozzék bár vagy nem valamelly ezéhez, lehet a kiállításban részt vennie, készítményei a’ legremekebbektől kezdve a’ legegyszerűbbekig, a’ legkeresettebb ízlés’ és fényűzés műdarabjaitól le a’mindennapi forgalom’közönséges czikkelyeig, mind elfogadtatnak , csak jól legyenek dolgozattak, mert ha azok olly roszak volnának, miszerint a kiállítás czéljával és diszével meg nem férhetőknek ítéltetnének, vissza fognak utasítatni, miszerint a’ műnek elfogadásában is már egy neme legyen a’ kitüntetésnek. Ellenben a szoros értelemben vett művészeti czikkelyek ’s a’ mezei gazdaság’ nyers termékei az iparműkiállitás’ körébe nem tartoznak. Azonban óhajtatik, hogy a’ már tökéletesen kész iparművekhez , úgy mutatványok a’ nyers anyagból , mellyből készültek , valamint magok a’ művek is , kikészitésök’ különböző fokain , odamellékeltessenek, miszerint a műipar’átváltoztatásainak egész menetele szem’ elébe állítathassák , és más részről az iparegyesületi természeti és technical’ gyűjtemények’ számára példányok követhessenek. — Továbbá nem vézethetnek be a’ kiállításba mustralapok, mustrakönyvek , — sőt inkább a’ kiállitmányoknak tökéletes olly készítményeknek kell lenniök,mint azok a’ közhasználatban vannak s arra forditatnak. Minták azonban és hasonlók, mik már önmagokban is iparművek, állíthatók. — 3. Kéretnek mind azok, kik műveiket kiállítani szándékoznak, szíveskedjenek előlegesen és jókorán már ez iránt értesíteni az igazgató választmányt, miszerint a’ szükséges locálékról, felszerelési kellékekről, a’ sorsjátéki tervezetekről ’stb. jóeleve intézkedések történhessenek. 4. Miz épen mondatott, sorsjáték is fog a’ kiállításhoz csatoltatni, miszerint a’ kiállitmányok azonnal megvétethessenek , ’s a’ kiállító vagy előleges e’ czélból teendő megterüblésre készülhesse czikkelyeit , vagy legalább a sorsjátéki bizottmánynak eladhassa gyártmányaik E' sorsjátékra nézve később még bővebben fog értesitelni az iparműves közönség. 5. A’ kiállitmányok’ eladhatására nézve szabad leszen a kitett czikkelyeknek eladatnunk azon feltétel azt, hogy vagy ott hagyassanak a’ kiállitás’befejezéséig, vagy hasonló rimfiekkel azonnal kicseréltessenek. — Egyébiránt a kiállítás maga úgy fog intéztetni , hogy berekesztése valamelly vásár’ második hetére essék, mi szerint a' vásárosok megvett áruikat azonnal el is vitethessék. 6. Szigorú mű-és dijbirálat’ nyomán a’ jövő évben is fognak arany-ezüst-bronz-érdempénzeiben, dicsérő oklevelekben és méltányló megemlítésben állandó kitüntetések osztatni, mire nézve olly intézkedések fognak tétetni, miszerint a’ műv és dijbírálatok' eredménye még a' kiállítás alatt közzététethessenek , a’ dijosztás a’ berekesztés’ alkalmával történhessék, a’kiállítási jelentés vagy önállólag, vagy legalább az egyesület’Hetilapjában haladék nélkül kiadathassák. 7. Az egyesület gondoskodni fog, hogy a’ beküldés’ eszközlése a’ legméltányosabb fuvar-feltételek mellett eszközöltethessék, és a’ mennyiben a’ kiállitmányok már korábban küldetnének be , azok addig is, mig a’ kiállítási terembe tétethetnek , tűzbiztosan elhelyeztethessenek. A’ kiállítási czikkelyek’átvétele és visszaadása közben esendő károkért az egyesület állandót. Költ Pesten julius’ 21-én 1845. — Csanády jegyző. Törvényhatósági dolgok. GYŐRBŐL, jul. 25-én. Midőn tisztujitásunk’ leírását megkísértjük, keblünket fájdalom tölti el, meggondolván, mikép’ szenvedtek törvényeink ’s alkotmányosságunk sérelmet. De tényeket sorolunk elő, Ítéljen a’ közönség. E’ hónap’ kezdetén ünnepet ültünk, öröm vala hallanunk, mint nyujtatott vigasz jogaink’ biztossága iránt, mint igéztetett alkotmányosságunk’ respectálása , törvényeink’ megtartása. Reméltük, hogy az igék testté is leendőnek,— mert a’ szó lehet magában szép és czifra szó, — tett nélkül azonban egy nagy hibája van, hogy t. i. csak puszta szó. No de lássuk a’ tisztujitást. Julius' hó’ 23-ra tűzetett ki a’ mindkét felekezet által óhajtva várt nap A’ conservativek Balogh Kornélt, az ellenzékiek Szabó Pétert óhajták első alispánnak. Az elsők’ részéről nagyban folyt a" korteskedés, telekvásárlás; az utóbbiak kijelöltük’ nevét sem említve, respectálák polgártársaik’ szabad meggyőződését. Tisztujitást megelőző napon főispán ur’ elnöklete alatt gyűlés volt, mellyben a’ tisztviselők a’ kezeikben levő irományokat átadák. — Délután 5 órakor a’ conservativek által annyira kedvelt zárt conferentia megtartatott, hova, mint színi előadásra, a’ tagok belépti jegyekkel hivattak meg. ’S mellyböl, úgy látszik , a’ nagy számmal megjelent egyháziak miatt, kihagyattak a’diplomaticusok. Az alispánságra a’ pártok által kitűzött két egyént a’ jelenlevők minden ellenvetés nélkül kijelöltetni kerék. Főispán ur’ rövid nyilatkozata abból állott, hogy a’ kijelölési jog kizárólag öt illetvén, az ajánlottak közül azt fogja kijelölni, ki neki tetszeni fog. f Az alügyészi hivatalra a conservativekat t ajánlván, gróf Z— D— ellene kifogást tett, lélekvásárlással vádolván, ’s e’ vádat igazolá V K- gróf is, mert, úgymond, Héderváron az ő helységében vesztegetvén , a’ becsületes köznemesség tanácsot kért a' gróftól, valljon a’ B. —ra korteskedő B.— J— által nekik adott bort megigyák-e?) Főispán úr’nyilatkozata különösen hatott reánk. Féltünk, hogy a’nép’kedveltje, Szabó Péter kijelöltetni nem fog; féltünk, hogy az 1504: 2., 1548: 70.’s az 1723: 56. t.czikkek’ szentsége nem fog szem előtt tartatni. Azonban vigasztalt a’ tudat, hogy részünkről lélekvásárlás’ bűne meg nem kisértetett, mi egyedüli ok lehete, hogy Szabó Péter mellőztessék a’ kijelölésben , kiben a’ törvényes kellékek jobban mint bárkiben feltalálhatok. Tisztujitást előző ’s a’ tisztujitás’ napján csapatonként csöndesen jött be mintegy 1800 nemes, a’ Baloghpárt által 40 p.kr. napi díjjal fizetve. ’S csudálatos, a’ fizetett tömeg egy részében is győzött a’ telkiismeret ’s önmeggyőződés, s közhír szerint annak hallaltára , hogy Szabó Péter ki fog jelöltetni, számos nemesek visszaadák a’ napi dijat, mondván, inkább kenyér’s viz lesz eledelek, hogy sem azon férfiú ellen legyenek, ki olly becsületesen őszült meg , ki a’ megyének dísze, ki bírta képviselő korában, egykoron a’ nemzet’ szeretetek és a’ fökertesek veséjökig rázódtak keresztül, a’drága pénzen behozott nemiségtől ekképp elhagyatva látván magokat. E szorultságban ámításhoz kelle folyamodni,’s a’ főkortesek , kikre áll az Írás’ szava hogy megsebesítő nyil az ő nyelvük, hirdetni kezdek a’ hamis hirt, mintha Szabó Péter nem is vállalná fel az alispánságot.