Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)

1845-09-16 / 539. szám

fáradság nélkül. — Ha egy szög hibázik, elveszti a’ ló patkóját; patkó nélkül a’ ló botlik , és jó ló nélkül vége a’ lovagnak, mert az ellenség utóléri ’s leveri. Mindez on­nan van, hogy nem vigyázott a’ patkószögre. E’ világ’ dol­gaiban nem tart meg a’ bizalom , hanem a’ gyanú. Magad szeme lát legtöbbet.“ ’stb.­­ íróinknak nem ajánlhatni jobban, mintha főleg azon for­mában használják fel az efféle mondatokat, mellyekbe azt önté a’ nép, mert csak úgy lehetnek kellő hatással; illyen példabeszédei, vagy ha tetszik, utczai bölcsessége annyi van a’ magyar népnek , mint bármellyiknek a’ világon, ’s azokból el lehet találni izlésöket, józan eszöket ’s életné­zeteiket. A’ würtembergi népirati egylet most az őszön lesz két esztendős, és már az első évben 40 ezer példányt bocsáta ki több különböző munkából. Ki részvényes akar lenni, lehet önkéntes összegért. Ha egyes a’ részvényes, betéte­lét félig könyvben veheti vissza, ha pedig társaság, mind könyvben kapja, sőt néha még azon felül ingyen is köny­veket. Nem jó volna-e, ha a’ kis népirati egylet érintke­zésbe tenné magát nehány — 5—6 ftig — a’ würtembergi­­vel, és kapna tőle könyveket könnyű módon ’s olcsó áron ? E .i. K­ÜlöttU. FRANCZIAORSZÁG. Az utóbbi időben ismét feleleve­­nitetett ama’ régi divat; a’ király’ egészsége’roszra változá­sáról mindenféle híreket közleni, a’ ministeri lapok azon­ban folytonosan mindig az ellenkezőt állítják , ’s naponként közölnek Eu-ből híreket, mikép’ és mennyit sétálgat a’ ki­rály gyalog, lóháton, vagy kocsiban. Jobban értesült körökben kétségbe vonják, hogy Thiers csupán történetirási tekintetből ment Madridba, ’s azt állít­ják , hogy diplomatikai megbízása is van az udvartól. Roger-Collard sept. 4-én chateauvieuxi jószágán életé­nek 82 évében meghalt. ANGLIA O’Connell folyvást mezei lakában van Derry­­nane-Abbey-ben, és szorgalmatosan jár vadászatra, ’s a’ dublini lapok terjedelmesen leírják,minő fris erővel. E’köz­ben szorgalmatosan küldöt levelet a’ repealtársulatnak Du­­blinba,mellynek ülései fia John O’Connell’vezérlete mellett, részint az öreg izgatónak távolléte, részint az évszak miatt meglehetős néptelenek. SPANYOLORSZÁG. A’ kormányi hivatalos lapban ez áll: Egy lap Mondragon-ból leveleket közlött, mellyek bi­zonyos összeszólalkozásról tesznek említést a’ ministeri ta­nács’ elnöke ’s guipozeoa-i küldöttség’ egyik tagja között az aug. 17-én adott ünnepélyen. Ezen levelek annyira tele vannak hibával, pontatlansággal ’s okadatolás nélküli vád­dal, hogy kényszerítve érezzük magunkat a’tények’egy­szerű elbeszélésével tisztába hozni a’ dolgot. Aug. 17-én e felségek a’ városház’ erkélyén valának, hogy bizonyos régi tartományi tánczot megszemléljenek, melly a’ mulat­ság’ kiegészítő része volt. Narvaez tábornok azon perezben érkezett, midőn a’ táncz elkezdődött, ’s ő felsége mellett foglalt helyet. Ezen perezben a’ küldöttség’ egy tagja ke­zébe adja a’ tábornoknak az ünnepély’ rendét, ’s a’ minis­­terelnök meglepetéssel azt veszi észre, hogy többek között a’ függőben levő bask tartományi kiváltságoknak is éljenzés van kijelölve. A’ minister azt gondolván , hogy ezen éljen­zés nagyítva menvén véghez a’ királynő és kormánya alatt, tiszteletlenségi jellemmel olly alakot vehet fel,melly kény­szerítésnek látszható, a’ küldöttség’ ott jelen volt tagjainak azt monda, hogy ezen éljenzést el kellene mellőzni, ekkép’ minden czélzásoknak elejét vevén olly kérdésben , mellyet a­ maga idejében kormány és cortes el fognak intézni. Ezen észrevételét olly okokkal kisérte, mellyek előtte legczél­­szerűebbeknek látszottak, ’s végtére az éljenzés csakugyan elmellőztetett, miből könnyen helytelen demonstratio kö­vetkezik, ha megtörténik.“ Ismét 43 új tagot nevezett ki a’ kormány a’ felsőházba, ezek között Narvaez tábornok’ atyját is, ki egyszersmind Cagnada gróffá lön. A’ malagai összeesküvés’ részeseinek halálbüntetése gályarabsággá változtatott. Nemours és Aumale herczegek ’s Nemours herczegné sept. 4-én léptek Irun­on át spanyol földre, hol mindenütt nagy tisztelettel fogadtattak. Újabb királyi rendelet szerint egy hónap múlva halasz­­tatott a’ levelek’ és hírlapok’ postabére iránt megállapított szabályzat’ életbeléptetése. A’ hírlapok e’ szerint mód nélkül meglettek volna terhelve, ’s hir szerint a’ kormány, az egyetemes sajtó’ felszólalására , változtatást akar tenni a’ szabályzatban. A’ csend Madridban teljesen helyre van állítva ; a’ bol­tok mind nyitva vannak , ’s az uj adónak fizetése rende­sen foly. Ujabb hír szerint a’ cortes decemberig nem fog össze­ülni. A pénzügyminister minden szükséges adatot ösz­­sze akar szerezni, mellyek az uj adórendszer’ megváltoz­tatását em­elilk, ’s erre octoberig az idő nem elegendő.­­ Madridban azon hir szárnyalt, hogy aug. 28-án lázadás fog kiütni; a’ kormány tehát minden szüksé­ges készületet megtön annak elnyomására; az idő azonban csendesen múlt el; némellyek ugyan azt mondják hogy a’ mozgalom’ terve nem hagyatott abban, hanem csupán kivi­tele halasztatott jobb időkre.­­ A’ spanyol országutak elhíresedve a’ rablók’ sokaságá­ról , újabb időben , egy levelező állítása szerint, egészen megfosztalak ezen nevezetességüktől. Még csak Caparrota maradt fen Andalusiában, ki bátorság, ügyesség ’s félelem­gerjesztés ’ tekintetében, valóságos nevezetesség volt, de legújabban ez is elfogatott, vagyis inkább agyon lövetett, mi Andalusiában valóságos eseményi fontossággal bir. NÉMETORSZÁG. Egy stettini lap szerint egy északi vámszövetség van alakulóban Hannovern , Oldenburg, Meck­lenburg ’s hihetően a’ hanza városok között , melly szint­úgy a’ földművelés’, kereskedés’ és hajózás’ előmozdítását tűzi ki feladatául, mikép’ a’ mostani vámszövetség a’ mű­­ipar’ irányában eljárni mondatik. Az augsburgi közönséges újság’levelezője, ki ezen ügyet tárgyalja, nemzeti szem­pontból sajnosnak mondja ezt, ha csakugyan teljesülést nyer. Minden vám- és kereskedelmi szövetség, melly, több német status közt létesítve, ettől elveszi a’ kilátást az egész nemzetre kiterjedhetni, csak oda vezethet, hogy a’ Német­országban uralkodó szakadást a’ kereskedelmi politica’ me­zején vagy megörökítse , vagy legalább megszilárdítsa. Egység pedig alapja a’ kereskedelmi és műipari nagyság­nak; a’ nemzetnek egész jövendője anyagi tekintetben attól függ, ha vallyon compact összetartással lép-e fel. Egyes da­rabokra eltördelve a’ többi nagy műiparos és kereskedő né­pek’ irányában mindig gyönge és kiskorú lesz. Mi azonban mindenek felett még nagyobb nemzeti veszélylyé teszi ezen szándékot, a’ börzei hírek szerint kitűzött iránya. Nem is említvén, ha valljon északi Németország’érdekeire nézve nem jobb volna- e a’ védrendszer mint a’ kereskedelmi sza­badság’ elve, ezen utóbbi , melly hír szerint az uj vám­szövetségben kitüzetik, egészen elfogja azt az ipar’ meze­jén*’ mostani vámszövetségtől választani, ’s minden lehető egyesülést messze időre megnehezít. Valamelly országnak műipari kifejlődése leginkább bizonyos törvényhozási ren­deletek’ kifolyása; az országnak kereskedelmi politicája szerint alakul műipara is , ’s olly ország, amellynek politicá­ja kereskedelmi szabadság volt , nem csatlakozhatik olya­nokhoz , hol a’ védrendszer uralkodott. A’ freiburgi érseki hivatal jan. 3-án kibocsátott rende­letében meghagyja, hogy a’ (cath.) lelkészek mielőtt vala­melly vegyes házasságot megáldanának, minden egyes ese­tet körülményesen jelentsenek fel az érseki hivatalnak. A’ (badeni) ministerium egy közrebocsátott rendeletében ezen körlevelet az ország’ törvényeivel ’s az eddigi gyakorlat­tal ellenkezőnek és meg nem állhatónak nyilvánította. Mind e’ mellett az érseki hivatal egy újabb körlevelében a’ koráb­binak megtartását minden lelkésznek keményen meghagyja, ’s azoknak az egyháznak tett esküik szerint feltétlen enge­delmességet parancsol. A’ kormánynak további lépéseit mindenki feszült figyelemmel várja. Egy lipcsei levél szerint a’ porosz király is eltiltotta alattvalóinak a’ lipcsei egyetembeni részvétet; egyenes poroszországi hírek azonban még nincsenek , mellyek ez állítást kétségtelenné tennék. A’ bajor király akkép’ rendelé közhírré tétetni, mi­szerint alattvalóinak eltiltja a’ lipcsei egyetem’ haszná­latát, hogy mindazok, kik ezen tilalmat áthágják, nem­csak minden vizsgálattól, melly a’ status-, egyházi és községi hivatalokba lépés előtt szükséges , el fognak zá­ratni , hanem ezen felül még rendőri felügyelet alá is fog­nak esni. Ezen rendelet’ szigorú végrehajtása iránt minden rendőri hatóság ’s a’ közoktató intézetek’ elöljáróságai fe­lelősökké tétetnek. — POROSZORSZÁG. Egy kir. rendelet szerint a’ király’ közelgő születési napján a’berlini egyetem’oktatói is egyen­ruhában fognak tisztelegni. Az egyetemi rector saját egyen­ruhát kap a’ királytól, melly hivatali utódi­a átszáll. A’ theologiai oktatók fekete, a’ törvénybeliek karmazsin vö­rös , az orvosiak scárlát vörös, a­ philosphiaiak viola szinti köntöst kapnak.­­ Az angol királynő 500 font sterlinget (3500 porosz tal­lér) ajándékozván a’ kölni székes egyház’ felépíttetésére, a’ kölniek feliratot intéztek hozzá , mellyben ez iránt köszö­­netöket fejezik ki. Az összejövetelben, hol ezen felirat el­határoztatott , egy tagnak azon észrevétele volt, hogy alá­írása útján ugyan­olly összeget összerezve küldenék el O’Connellnek az „éhező“ izlandiak között leendő szétosz­tás végett. AUSZTRIA, ő felsége elhatározta, hogy adandó alka­lommal az ipar’ és kereskedés’ emelésére irányzott szán­dék’ kitüntetéséül, ezentúl „kereskedelmi tanácsosok“ (Com­­merzienrath, mikép’ jelenleg van Hofrath) is fognak kine­veztetni. HELVETIA: Aug. 24-én és 25-én a’ népiskola-tanítók’ gyülekezete Thalweil-ban évi gyűlését tartotta. Közel 300 tag volt jelen. Egy tag Gut elemi iskola tanító Stamheimban azon kérdés felett tartott tudományos értekezést: miért nem teremnek iskoláink kívánt gyümölcsöket ? Ennek négy okát jelölte ki értekező: a’ gyermek’ visszás házi nevelését, ha­szontalan tanulmányi anyagokkal való elhalálozását, az em­beri erők’ öszhangzás nélküli kifejtését, az embernek isko­lából való kilépte utáni tökéletlen további fejlődését. — Ezekből úgy látszik, hogy a’ szerző nem igen osztja azon közönséges fonák fogalmat, mintha iskolákban, azaz egye­dül avagy főleg falusi iskolákban állana a’ népnevelés. Ila azt hiszitek, hogy valamelly népet iskolák, ’s főleg csupán falusi iskolák által azzá lehet nevelni, mivé nektek tetszik, úgy azt is hinnetek kell, hogy egy pár ezer falusi iskola­­tanitó által a’ törököt és c­inaikat is például egyszerre azon fokára lehetne a’ civilisatiónak emelni, mellyen teszem a’ német, franczia, angol nemzet van. Sok úri ember a’ me­gyei kicsapongások’ megszűnését is a’ népneveléstől, vagy is, mivel ez nála mindegy, a’ falusi iskoláktól várja. Cso­dálatos gondolkozás! Kát kapatos ember nem elég van, ki kész magát megvesztegettetésnek adni, ’s fogják-e valaha a’ falusi iskolák a’ köznemeseket ennyire nevelhetni? A’ különbség csak abból áll, hogy ezt egy pár húszassal is meg lehet vesztegetni, amannak pedig többet kell mutatni. Rettenetes felületesség a’ népnevelést csupán a’ falusi isko­lákban helyezni. Az augs. Allgemeineben olvassuk, hogy a’berni sta­tustanács aug. 24-én Lewens helységben Magyarországban a’ reforranta községnek, saját isteni tisztelet alapítás vé­gett, 200 frankot adott. 1841-en Russwylben 135 ember alapita catholico-de­­mocraticus, irányban egy egyesületet, mellynek Leu volt elnöke, ’s mellynek elvei szolgálnak alapul Luzern canton* politicájának. Leu kimúlván, helyébe Sigwart Müller jön az egyesület’ elnöke, ki beköszöntő beszédében többek között ezt mondá: Barátim, rokonimi készen kell lennünk vérünk’ és életünk’ feláldozására hitünkért, szabadságunkért, az igazságért (?). Indulatos panaszt emelt ezután szónok az ellen, mit ő „féktelen sajtónak“, „vallástalan tanítói karnak“, „antikrisztusi szellemű fiatal papságnak“ nevez. Kemény, véres viadalt lát­szanok a’ jövőben. Nem bátortalanitásul mondja ezeket szónok, hanem, hogy mindenki készüljön az ellenálláshoz. Mindenekelőtt és után, mond , imádkoznunk kell (Egyszer nagyon kora, másszor nagyon késő orvos­ság talál lenni). Nem kell félni, akárminő nagy számmal jőnek is a’ szabadcsapatosok, Luzsinnek is vannak jó bará­tai ; a’ cath. cantonok, mint egyetlen férfi állanak készen. És te Leu atyánk, te fogsz a’ cath. harezosok előtt haladni, fogod őket biztatni, vigasztalni, vezetni, védeni, nektek a’ győzelmi koronát fejökre tenni, a’ igazság, szabadság, vallásérti győzelmét, mellyért te éltél, munkálkodtál, küzdöttél, ’s vért áldoztál.“ NORVÉGIA. Az alkotmány-reform-tervel foglalkozó választmány a’ vallásszabadság’ ügyében, kiterjesztve azt a’ zsidókra is, szabadelvű szellemben nyilatkozott. 1£ f1 TUT E 5# E Q ESZMÉK ÁTALAKULÁSUNK KÖRÜL. A’ küzdelemből, melly e’ béke’ korában jólét-önállóság­ és szabadságért vi­­vatik , ne vonja vissza magát, ki haladni akar, — ne te­gye senki ölébe kezeit, ha azokat mozgathatja , — ne le­gyen néma, ki csak egy szót tud mondani a’ közjólét’ elő­mozdítására , habár neve a’ rangsorozat’ legfensőbb vagy legalsóbb fokán állana is. Véleményharcz’ korában élünk, — de bár véleményeink igen különböznek , mégis van egy vélemény, mellyben mindnyájan megegyezünk , azaz „hogy javitnunk kell.“ Bekövetkezett az időpont, mellyben inté­zetekről kell gondoskodnunk, mellyek mindenkinek meg­adják mi övé , intézetekről, mellyek által ismét egyesülni fog minden, mi századok alatt különvált Az elemek’ egye­­sitéséből fog kifejleni a’ megtörhetlen bátorság ’s a’ sza­badság’ biztossága. Különben pedig egymás’ ellenében fo­gunk állani, és elenyészendünk önmagunk által. Minden európai nemzetnél volt különböző jólétű és élet­módú osztálya az embereknek,’s mind addig,míg ezen osz­tályok az emberi mivelődés’ valódi álláspontjának megfelel­tek , együtt tartottak; a mint testületek ellenséges indu­­lattak állottak ugyan egymás’ellenében,és küzdöttek is, mert mindenik osztály elsőbbségre vágyódott, de e’ testületek önmagokban bensőleg szoros kapocs által voltak egybe fűzve. E’ szerint egyedül az osztályok között létezett kü­lönbség, de mindenik osztály magában véve, birt némi erő­vel. És ez így való nálunk is. Most bátran állíthatom, hogy az osztályszellem gyen­gülni kezd, de ha mind­a’­mellett az osztályok polgárilag fen fognak állani, magokban fel leven olvasztva, gyengéb­bekké válnak szabaditékaikat védeni — megszűnvén az egyetértés, csak egyesek harczolnak egyesek ellen. Az osztályszellem’ gyengülését részint a’ pénz , részint a’ tudomány idézi elő. Mi az elsőt illeti: ki fogná tagadni, hogy hazánkban még soha olly nagy nyomadéka nem volt a’ pénznek, mint jelenleg. A’ dús gazdag mindenkor és mindenütt igen nagy tekintélylyel bir, legyen bár nemes vagy nem. Gazdaság által a’ legalsóbb ranguak a’ legfelsőbb körökbe emelked­nek, mert pénzűkkel minden osztály felett állanak. Másik eszköz, melly által az alsóbb ranguak a’ fölsőbb ranguakkal egyenlő pályán haladhatnak, a’tudomány.Ita arra gondolunk, minő befolyást gyakorolnak a’ tudományok a’ po­liticai intézetek’ javítására, nem vonhatjuk kétségbe azon igazságot, hogy a’ felvilágosultak nem fogják soha hallga­tással mellőzni a’ századokon átszenvedett igazságtalansá­got. Tapasztalás tanúsítja, hogy egy idő óta hazánkban az alsóbb osztálybeli szülők is mindent követnek , hogy gyer­mekeiket olly állapotba tegyék, a melly természetes jo­gok’ védekezésére eszközöket nyújt, ’s erre leginkább az öntudat ösztönöz. Jelenleg a’ nemesek , kik az előtt erősen és büszkén ragaszkodtak a’ nemesi származáshoz, a’ legalsóbb körökkel öszveolvadnak házasság által. Pénz és tudomány felolvaszt­ják az osztályok’ szellemét. Mondám hogy régenten minden osztály elsőségért küz­dött , — most látjuk, hogy az idő változott. Most arra mun­kálunk , hogy az egybeolvasztás által erősebb alap építés— sok , mint a’ miilyen alapra voltak építve az osztályok. A’ status’ jóléte ’s a’ szabadság’ teljes biztossága egye­dül olly alkotmány mellett létesíthető, hol minden egyén törvényes szabadsággal van felruházva. —­­ De nézzük ez alkalommal a’ legalsóbb fokon álló inté­zeteket, a’ községeket. A’ község nem más , mint emberek’ egyesülete , melly minden népeknél megvan. Mind a’ mellett azonban, hogy a’ községek emberek’ létezése óta fenállanak, ezeknek szabadsága ritka dolog. A’ szabadság’ elve , hogy minden ember részt vehessen 45* 183

Next