Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)

1845-09-11 / 536. szám

Megjelenik Lande­­lk e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken .^Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 0 ft pp. »i E * ő fi tn.’ he^n rer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcia Horváth-halban 483 u. a. , egyébüli minden kir. postahivatalnál.­­ A lausitriai birodalomba 's egyeb knllbldt tartományokba­n idein!­­Iváni példá­­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorat aprobetűkkel 5 pengő kr szám TARTALOM. Kinevezések. Mit szükség erősítenünk, törvény­­hozásunkat-a vagy megyei rendszerünket? Erdélyből. A’ keres­kedelmi társaság' uj tiszti kara. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Pestváros (intézmény a* nádor' félszázados [ünnepe iránt). Barsmegyéből (rövid közlés). Fejér­megye (megyei viszonyok). Vegyes közlemények: Komá­romból a’ dunántúli ref. főiskola' ügyében. Czukoregyesület. Ipar­­egyesület. Kü­l­fö­ld. Hirdetések JU­VABORSZÍCI és ERDÉLY. A nagy magy. kir. udv. kamara Roller Ferencz kőrösmezei szerügyelőt saját kérelmei következtében erdészeti szerügyelővé Ra­­hóra helyezte át, kőrösmezei szerügyelővé pedig Rom Ferencz ugyanott f­első osztályú erdészt alkalmazta. Az aradi k. számtartói ellenőrség Mersi­ts János’ nyugalmazta­­tása által megüresü­lt B. H. IV. — MIT SZÜKSÉG ERŐSÍTENÜNK , TÖRVÉNY­­HOZÁSUNKAT-E, VAGY MEGYEI RENDSZERÜNKET? — Ritka az, ki egy világosan igaz állítást egyenesen tagadni merne ; a’ mód, miszerint az emberek kétség­bevehetlen tények’ vagy nem tagadható igazságok’ kö­vetkezéseinek zsarnokságát ki szokták kerülni, abban fek­szik , hogy ignorálják. Ez az, mit a’ czikkünk’czi­­mének választott kérdés’ megfejtésénél e’ hazában sokan tesznek. Hogy alkotmányunk’ fő biztosítéka törvényhozá­sunkban fekszik, azt nem tagadja senki; tudja mindenki, hogy a’ legjobb megyei rendszer egy óráig sem tarthatja fel magát, mihelyt a’ törvényhozás annyira elgyengült, hogy annak védelmére elégtelen, mig ellenkező esetben gyengüljön el megyei szerkezetünk bármennyire,egy széles alapokon nyugvó, ’s jó választási rendszer által erős tör­vényhozás, alkotmányos országunkat egy maga minden meg­támadások ellen biztosíthatja, ’s csak hamar ki fogja igazí­tani a’ megyei szerkezet’ hiányait is. ’S mégis, noha ez ál­­litások’valósága senki által nem tagadtatik, mit tapasztalunk? nemde azt, hogy valahányszor olly indítványok léteznek, mellyek törvényhozásunk’erősítését czélozzék, mindannyi­szor a’ megyei rendszer’ állítólagos gyengítése hozatik fel ellerohul, mindannyiszor megkonditatik a’ vészharang, melly mindenkit figyelmessé tegyen, miként alkotmányunk’ egyetlen biztositéka támadtatott meg. Az okoskodások’e’ nemében, mellyek azon egyszerű tény’ szándékos ignorálásán alapulnak, mikép’ törvény­­hozásunk alkotmányunknak szinte egyik sőt leghatalmasabb biztosítéka,— természetesen a’ B.P. Híradónál senki inkább nem remekel’s valóban érdemes 213. számában a’központositók’tévedései czim alatt előadatott nézeteit figyelemmel követni, ha csak azért is, hogy mi szegények! elvégre eligazodhassunk, (ezek a’ czikk’ tulajdon szavai) miként gondolkoznak e’kérdésről olly férfiak , kiknek politicai nézeteik országosra, ország­férfiasra, európaira vergődtek.(Olvasóink megengedik, hogy a’lehetőségig a’B. P. Híradó’ szavaival éljünk; czikke­­lyeink unalmassággal vádoltattak, úgy hisszük, ez idézések mulatni fogják olvasóinkat, már azért is, mivel belőlök el­leneink’ rendkívüli szerénységét láthatják). Mindenek előtt a’ B. P. Híradó kinyilatkoztatja: „miként ő azt tartja, hogy a’ következetességben magában semmi érdem nem fekszik, a’tételnek kell igaznak ’svalónak lenni, ellenkezőleg a’ legszebb logicai összefüggésben egymásból folyó okoskodások sem bizonyítanak semmit is.“ Tehát való tételek kellenek. Nézzük: „A’ közdolgok’ ezen nyilvános kezelése, melly (a’ me­gyében a’nép’szemei előtt ’s tudtával történik , ennélfogva a’ politicai jogok iránt, mellyek, nem mint egyebütt, me­rőben és szárazon választás körül forognak) érdeket és pe­dig meg nem szűnő érdeket keletkeztet nem csupán keve­seknél, hanem azoknál is, kik befolyási kiváltsággal nem bírnak,minek ismét az a’ következése, hogy azon alkotmány­éi­k, mellynek mindenki, ki jogaival élni akar nem csupán egyszermásszori, hanem folytonos cse­­lálhatni * ^ n ^ e z ^ j e khe’, honunkban annyi védőjére ta­rz tehát a B. P. Híradónak első való tétele. „Megy szerkezetünk mellett «■ közelgőki kezelje .'nép' sze­me­ előtt ter­enik , bennük az , ki jogaival élni akar , , egésznek folytonos cselekvő tényezője lehet, miből is. Világosin következik , hogy e’ szerkezet azoknál is , k befolyhatás, kívánsággal nem bi,z,k , rendkívül népszerű A másik , minden kétségén felülálló tétel az ho£ törvényhozásunk a’ hallgatóságtól függ, ’ e ’S most jőnek a’ következmények. Első következmény , hogy mivel törvényhozásunk hallgatóságtól függ, megyei gyűléseinkről pedig, hol san hallgatni nem szokott, ezt nem mondhatni, vigyáznunk ke hogy törvényhozásunk egészen azon éllapotjában tartassé melly által a’ hallgatóság’ uralkodása alá jutott. Második következmény, hogy a’ verificatio ’s az utas támadási jog’ gyakorlatára nézve változásokat tenni nem szabad , nehogy a’ megyék, mellyekben a’ nemzeti vagyon ’s értelmesség’legfőbb tényezői pontosulnak, ez által gyen­gítessenek , ’s a’ megyében kevesebb nagy szónok ’s status­­férfit neveltessék, pedig nagy szónok ’s státusférfiakra van szükségünk , máskép’ hogyan találhatnánk olly országgyű­lési követeket, kik megyéik­ szoros utasítását, akkor is, ha az meggyőződésével ellentétben áll, szép szavakkal védel­mezni tudnák. Harmadik következmény. Olvasóink talán gondolják,hogy a’B — P. Híradó’ nézetei szerint törvényhozásunkkal fel kel­lene hagynunk , isten mentsen, a’ B—P. Híradó mindezek­ből azt következteti, hogy a’ megyék ollyanokba , mik a’ törvényhozás’ teendőihez tartoznak , belé ne avatkozzanak, mi, — ha az utasítási jog által minden kérdésnek valóságos eldöntése a’ megyékre vezettetik vissza, — úgy hisszük, nem igen nehezen fog eléretni, miután a’ törvényhozásnak valóságos teendője , mibe valaki beleavatkozhatnék, úgy sem igen marad. Az a’ B.P. Híradónak legújabb logicája , ezek azon való, minden kétségen felülálló tételek, mikre okoskodá­sait építi, ’s mellyek által, ha mást nem , legalább azon állítását bizonyítja be , mennyire terjed azon bátorság , mellyre a’ megyei rendszer azokat, kik vele éltek, bizo­nyos esetekben növelheti! Bátorság, mondjuk, mert vall­jon e’ tulajdonnak nem nagy mértéke kell-e Magyarország’ közepette , hol megyei szerkezetünket mindenki ismeri, azt merni állítani, hogy jelen megyei szerkezetünkben minden, ki jogaival élni akar, az egésznek cselekvő tényező­je lehet; hogy, mert a’ megyeház’ tereire nem nemes kezek által soroltatik , vagy az udvart — hol egy idő óta gyűléseink némelly helyen tartatni szoktak — nem-nemesek rendezik, a’ közdolgok’ kezelése a’ nép’szemei elött történik, hogy mivel a’ tettes karok és rendek sokszor a’ nép’ elő­­fogatain hozatnak a’ tanácskozások’ helyére , mivel határo­zataiknak végrehajtása az ő költségűken ’s munkájuk által történik , ’s i­g­y a’ megye’ tanácskozásai csak ugyan érdeket gerjesztnek azokban is, kik befolyhatási kiváltsággal nem bírnak, ezen érdek ollyan, melly által a’ nem kiváltságosok között csak egy is a’ megyei szerkezet’ barátjává válnék.Kérdjük,volt-e valaha merészebb állítás, vagy volt-e keserűbb gúny , mint melly ez állításban foglaltatik, főkép’ midőn azt olly lapban olvassuk, melly nehány héttel később 242 száméban alkot­mányosságunkat ekkép’ értelmezi: „az alkotmányosság , melly nem más hazánkban, mint egy pár mzezer’ki­váltságos előjogainak summázata , azon tömegek’ rokon­­szenve által nem támogattatik , mellyeknek pr.yogi ’s szel­lemi emelésére a’ kiváltságosok eddig eleget teljességgel nem tettek.“ Bizonyítsák be nekünk önök, hogy létező megyei szerkezetünk által „a’ közdolgok’ kezelése csak ugyan a’ nép* tudtával ’s szemei előtt történik“, mutassák meg, hogy benne csak ugyan mind azok, kik arra miveltségük’ fokára nézve képesek, ha jogokkal élni akarnak, cselekvő tényezőkké válhatnak, adják elő azon tényeket, mellyekből lássuk , mikép’ a’ nemzeti va­gyon’ ’s értelmesség’ tényezői a’ megyé­ben nemcsak központosának , de eldöntő befolyással bírnak , mellyekből meggyőződjünk, hogy ezen institutio csakugyan azoknak is érdekében fekszik, kik befolyási ki­váltsággal nem bírnak; feleljenek azokra , mik által nem rég megjelent czikkelyeinkben megmutattuk, hogy míg megyei szerkezetünk jelen alakjában fenáll, a’ kiváltságo­sak, a’ nép’ anyagi ’s szellemi emelésére eleget sohasem tehetnek, vagy ha ez nem lehet, iparkodjanak önök is, hogy megyei szerkezetünk úgy rendeztessék, miszerint mind e’ követeléseknek eleget tehessen, ’s meg fogunk hajlani ezen institutio előtt, nem mivel benne régi szerkezetünket, de mert egy olly újat látunk, melly legfőbb kivánatainkat kielégíti. Ha megyéink illyenekké válnak, buzgóbb ma­­gasztalójok ’s védőjök nem lesz, mint mi; mig ez történni nem fog, a’ legelmésebb szójátékok nem fognak bennünket sokszor előadott nézeteink’ helytelenségéről meggyőzni, nem a’ legszebb ígéretek, minőket Önök 216-ik számukban tesznek : „miként mindenki egyenlő lehet hazánkban a’ tör­vény előtt, viheti a’ közterheket igazság szerint, hogy me­gyéinkben születésre­ tekintet nélkül, vagyon’s értelmesség’ combinált működései biztosítsák az alkotmányt ’s kezeljék a’ közigazgatást, terjeszthetünk a’ nép’ minden osztályaira műveltséget alkotmány iránti rokonszenvet ’sa’t. ’sa’t.) mind ezen ígéretek (mert hisz’, mit nem ígérnek önök e’nagy bol­­dogságcathalogusban, melly­ből minden, az egésznek nem hasznos előjogok’ megszüntetése, a’ kép­viseleti rendszer sem maradt ki) mind ezen ígéretek csak arra emlékeztethetnek, hogy teljesitésök jelen szerkeze­tünk mellett lehetetlen. Mig a’megyei szerkezet, mint az most van, ’s önök azt 242. számukban igen helyesen értelmezték, nem más,mint egy pár százezer kiváltságosak’ jogainak summázata,­­pedig mostani formában e’ szerkezet alig lehet más, mert gyenge eszünkkel csakugyan nem foghatjuk meg, önök’kivonata szerint, széles ta­lapra fektetett helyhatósági rendszer az uta­sításadási joggal miként férhet össze) addig mi azt a’ nép’ érdekében működő institutiónak tartani nem fogjuk, hanem tartani fogjuk a’ legaristocraticusabb intézetnek, melly va­laha a* világon létezett, habár annyira fajulnának is megyei tanácskozásaink, hogy bennök fütykössel fölfegyverzett tö­megeken kívül más nem jelennék meg, habár az aristocratia* minden hibáihoz a’ legtulzottabb democratia’ minden kinö­vései járulnának is e’ szerkezetben. Ennek elkerülésére, felfogásunk szerint, csak egy mód van: az, hogy e’ megyék természetes hatáskö­rükbe szok­tassanak, ’s tisztán a’ törvény­­hozáshoz tartozó tárgyakkal ne bízassanak meg. Az az, hogy megyéink’ feltartására, ’s elkerülésére annak, hogy helyhatósági szerkezetünk elfa­juljon, épen az ellenkező utat kell követni, mint mellyet a’ B­P. Híradó ajánl. — E. ERDÉLYORSZÁG-ot illetőleg beszélik mindenfelé, hogy a’ télen még orsz.gyűlés fog tartatni. A* szász-földön pedig az úgynevezett nemzeti gyűlés aug. 30-ra volt hirdetve. A’ KERESKEDELMI TÁRSASÁG’ ÚJ TISZTI KARA a’ folyó év augustus hava’31-én tartottt közgyűlésben meg­­alakitatott. — Itt is, valamint kevés napokkal ezelőtt az iparegyesületnél, gr. Batthyány Lajos választatott újra el­nökül. — Igazgatóul ifj. Szabó Pál választatott meg, ki e’ bizodalmát valóban meg is érdemelte, miután rövid egy új évecske alatt olly fényes eredményekre vezette a’társaság’ működéseit, minőket a’ társasági közgyűlésnek jelentésé­ben és mérlegében előmutatott, ’s mikről a’ közönség is értesittetni fog mielőbb. Választmányi tagokká lettek :Bu­rg­­mann Károly, n.kereskedő; Ukey Sándor tb ; Kossu­th Lajos; Kunewalder Fülöp , n.kereskedő; Nádosy István és Szent­­királyi Móricz. E’ választmányra nézve azonban megjegy­zendő , miként az, nem mint az első év’ ideiglenes igazga­tósága alatt, előzőleg, hanem csak utólag gyakorol befo­lyást a’ kormányzásba, miszerint az igazgatóság, menten a’ c­o­­­le­gi­á­l­i­t­á­s’ nyűgeitől, szabad ’s önálló in­tézkedési képességgel van ellátva, hanem természetesen a’ felelősség’ kötelessége által egyszersmind kényszerítve is csak azt tennie, mit a’ társaság* alapszabályi és kereske­delmi érdekei parancsolnak. — Az ideiglenes igazgatás’ próba-éve is olly eredményesen telvén el, minden okunk van reméleni, hogy az uj szerkezet ’s az egy évi előmun­kálatok’ segedelmével, a’ magyar kereskedelmi társaságot hazánk’ anyagi jóllétének leghatékonyabb tényezői közé kellene rövid időn számítanunk. — Hetilap. Fővárosi Hjdonságok. — A’ vasút’ számára folyvást új szállítmányai érkeznek a’ síneknek Dunánkon. Az öreg Duna nem is gyanítja, hogy egy születendő óriás’ egyes tagjait szállítja be ön hátán, ’s hogy az nem sokára ő vele fog megmérkőzni. Vagy talán tudja ezt , és önerejének érzete okozza, hogy nyugottan szállítja be ellenségét. — A’ vasútnál most éjjel nappal , fáklya- és napvilágnál foly a’ munka , 's valószínűleg no­vemberben menend véghez a’ pest — váczi vonal’ ünnepé­lyes megnyittatása. Az ujhid’ közelébeni dunaparton álló nem­régiben megérkezett nagy gőzmozgony sűrű és szaka­datlan bámulat’ ’s okoskodás’ tárgya. — Az itteni zsidók között fenáló magyarító in­tézet múlt héten adá próbatétet , ’s ámbár ez intézet még sokkal fiatalabb, mintsem hogy erejének tökéletes munká­lati tért nyithatott volna, az intézet’ növendékeinek szava­latai és saját dolgozatai mindazáltal örvendetes bizonyságát adák az illetők’ lelkes és korszerű vezetésének, ’s biztos reményt nyujtanak, miképen a’nehány nappal később újon­nan alakítandó» (és már meg is alakított) választmány szent hivatásának tartandja ezentúl is , a’ dolgnál meg nem álla­­ni , hanem folytonos buzgósága által a’ fel­ledt szikrát lo­bogó és kiolthatlan lángra gyulasztani. Mi — mint már többször kimondók , és kimondva csak sok ezer polgártár­saink’ érzelmét tolmácsolok — különös örömet érzünk azon, ha azokat, kiknek polgári állásuk még olly nehéz terhek alatt görnyedez , épen a’ polgári és hazafias kötelességek’ teljesítése körül látjuk fáradozni. Azért tehát csak rajta , ceüggedetlenül. — A’ budai várhegyen keresztül ásandó tunnell is azon számtalan dolgok közé tartozik, mellyek tervben vannak, ’s mellyekkel ennélfogva sok remény, sok biztatás , de szint’annyi hihetetlenség és gúny is párosul. Az e’ tárgyban vállalkozó részvényes társaság egyébiránt megalakult és benyújta az illető helyre folyamodását. Hogy e’ vállalat a’ legszükségesebbek közé tartozik Budapesten, arról bizo­nyosan senki nem kételkedik, főképen az nem, kinek na­ponként több ízben kell a’ várba vezető fárasztó utat meg­

Next