Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)

1845-11-21 / 577. szám

feni akarni; vagy ha hallanák ’s értenek is azokat, könnyen ki tudnak békülni keblek’ engedékeny birájával, hiszen mit is tegyenek megtermett burgonyáikkal , ha az pálinkává nem alakittatik, mit pálinkaházaikkal, mit megvásárolt ökreikkel; aztán, a’ tulajdoni jog’ megsértése nélkül, nem is lehet a’ pálinka - gyártást megtiltani , hát a’ szegény adózó mivel fizetendi le tartozásait, ha burgonyáját el nem fogja adhatni?!! * *) De most hozzátok fordulok e szép honnak nemesszivü emberbaráti, kiknek szivében a’ „szenvedi­s“ szó’ szomorú értelme nincs kitörölve, halljátok, és ítéljetek e’ megye’ keserves állapota felett. — Megyénk, e’ honnak legzordonabb ’s legterméketlenebb éghajlata alatt, túlnépe­­sitve van. Van talán keresetmódja e’ szegény népnek, hogy annyira ragaszkodik mostoha­ főldéhez, ’s nem keres boldo­gabb éghajlatot menedékül? Nincs keresetmódja, fájdalom! talán nem is hamar leend? Mert hiszen : ki adja azt neki? Gyáraink’s bányáink nincsenek,egy szóval semmi ipar, a’me­­gye,mint tudatik,nem adhat keresetmódot.Némellyek megki­­sérték a’kivándorlást,’s tudom majd mindenkinek volt alkalma ezen szerencsétlenekben a’ megtestesült nyomoruságot szem­­lélni; de hány földesur találkozott, kinek, jó munkások he­lyett, kedve lett volna dologra alkalmatla­n koldusokat táp­lálni?! ezeknek nagy része nyomorultabban, mint kiindult, tér ismét vissza másoknak terhére. — Miből él tehát ezen igenis árva nép, miből fizeti tartozásait? Hol a’ nyomor évek óta honol, ott a’ kevéssel megelégedés, a’ jobbra fordulás’ reménye’ ápoló melegével, szokássá ’s természetté válik.— így van az Árvában. — Szegény adózóink nem ismernek jobbat ’s édesebbet burgonyás káposztájuknál , táplálói­kat sületlen zabkenyereknél, és ha mind ezekkel és pálinkával bőven elláttattak, nincs boldogabb nép e’ világon­ tartozá­sait ekkor a’ pálinkaházakba nehány garason eladott burgo­nyájával fizeti, és jól van ’s rendben van minden. — De ezen édeni állapot csak minden 8—10 évben köszönt be, azontúl pedig kénytelen , jajveszékelés közt, eladni gondosan nevelt marhácskáját, elszakasztani szájától a’mennyei man­naként őrzött burgonyát,mellyet, évről évre, legjobb földecs­­kéibe szokott ültetni. A’septemberi közgyűlésen tett indítványa következtében, a’másod-alispán’ elnöklete alatt, választmány küldetett ki, az idei termést összeírandó. Ezen választmány működései’ eredményét, f. hó’ jén, egy csupán e’ végett tartott rendkí­vüli közgyűlésnek bejelentő , és ámbár e’ jelentésből látta a’ mestye , hogy a’ trsztenai és namesztói járások­ban csak egy negyed évre elégséges termés van, mégis nem volt annyi morális ereje, hogy a’pálinka-égetést (*) , melly 140—160 ezer mérő burgonyát szokott elnyelni, megtiltsa, és ez most történt, midőn a’ körülmények’ súlya miatt nem maradhat más hátra, mint, hogy 40—50 ezer ember, minden legkisebb remény nélkül, az éhségnek essék áldozatul. — Illy körülmények közt a’ mérsékleti egyletben vetjük némi reményünket, miről máskor. ZALA-EGERSZEG. Novemb. 10-én nagy számmal jöt­tek össze Zala’rendes közgyűlésekre, komoly készülettel nézvén elébe a’ köz- és magánügyek’ tárgyalásainak. Az al­ispán­ évnegyedes jelentés után azonnal az ismeretes honti levél vétetett fel. Az ügy közérdekű,­­s a’ro­konság , mellynél fogva e’ tárgy sok közkérdéssel össze nőtt, kettős fontosságra emeli azt. De szóljon erről a’ kö­vetkező gyűlési leirás. Cs.— P.— tb. A’ vétkek’legnagyobbikát követnők el, ha ezen kihágásokat békés szemekkel néznénk. Alkotmányos népeknek egyik legfőbb garantiáját teszi a’ véleménysza­badság. Honnban a’ gyűlést szét oszlatták önkényesen ak­kor , midőn annak napja meg volt határozva. Ha ez ezen­túl is lehetséges, úgy soha gyűlést nem tarthatni máskor, mint mikor a’ kormányzónak többsége világos. Szónok in­dítványozza a’honti levél’pártolását miszerint írjunk fel ősigé­­nek,hogy helyezze vissza az döbbeni főispánt,annyival inkább, mert ezen kívánság törvényben alapul. Ezt tenni kell,monda, nem csak azon tények miatt, mellyeket a’ panaszló levél magában foglal, hanem mert megvalósulva látjuk azon rém­képet , mellytöl olly sokan féltünk, midőn ezen új rend­szer’ alkalmazása megkezdetett.Minden polgárnak szabadsá­géban áll véleményét terjeszteni, csak az a’kérdés , tör­vényben alapuló módokkal terjeszti-e vagy nem? Itt az uj rendszer,szerintünk, törvényben nem halírozó eszközökkel lépett fel. Az oppositio már 20 éve hogy kitűzte a’ haladás’ zászlóját, azóta mindig becsületesen és törvényesen küz­dött mellette, ennek bizonyságát látjuk az iparmozgalmak­ban, a’ kereskedelmi társaságnak ’s a’ létre jövendő fiumei kikötőnek ’stb. eredményeiben Cs. L. Az elnöki fizetésről szólani nem akar,de ha az igaz, nem helyeselheti e’ pénzszegény országban.— Hont'levele bebizonyította , hogy az uj rendszer már megtermé keserű gyümölcseit. Láthatjuk most, hogy az uj rendszer felett nyil­vánult aggodalmunk nem sejtelmeken, hanem körülmények’ felfogásán alapul, miszerint a’ századok’ részein magát által küzdött magyar soha fontosabb körülményekben nem élt , mint most. — Nem akarja szónok, hogy a’ nemességnek szegényebb része a’ tanácskozásokból kizárassék, sőt mig, alkotmányunk körüli javítások’ következtében, megyei rendszerünk is máskép’ alakítva leend , szükséges , hogy a’ kiváltságolt osztály különbség nélkül élvezhesse előjogait; de hogy a’ tudatlanság megvásároltassák, és durva erőszak által némuljon el az igazság’ szent szava , az veszedelmes. — Ez eljárás alkotmányunk’ egyedüli garantiája’ meg­semmisítésére vezet, koczkáztatja az átalakulást. — Véle­ménye szerint kötelességünk , királyunk­ segedelmével , a’ rosszat meggátolni , felírni, hogy ő felsége a’ honti eseményeket részrehajlatlan biztosság által megvizsgáltatni, ’s az illetőket büntetni kegyeskedjék. Hasonló szellemben szólanak S — M.— tbiró, és T.— K.— fősz.biró. Az utóbbi kérdezé, a’ tárgyalás alatti eseményekre utalva, valljon az országban állittatott-e jobb rend elő ? M. — P. — tb pedig Nádor ő fensége’ közbenjárását óhajtja. N­. — J.— kamarás a’ felírást pártolja, a’ közbenjárás­nak még helyét nem látja. És most D. — F.— emelt szót. Hont’ rendet fel’r­­tak ő felségéhez panaszolkodva, hogy a’ főispáni helyettes­nek eljárása által megyei törvényes önállásuk meg van sértve , ’s kérik ő felségét , hogjy a’ történteket megvizs­gáltatni , ’s a’ törvényszegőt felelet­es büntetés alá vonatni méltóztassék , minket pedig felszólítanak , hogy ezen ké­relmüket felírásunk által mi is pártoljuk. Illyen kérelmet pár­tolni törvényes és igazságos. A’nádori közbenjárást, mit M. P. tb. indítványozott, nem tartja szóló ez esetben czélszerű­­nek, nem azért, mintha az ilyen közbenjárás’ fontosságá­ról meg nem volna győződve , mert hiszen tapasztalásból tudja ő is, hogy annak már töb­b ízben kedvező ’s hálát ér­demlő sükere volt a’ legfontosabb közdolgokban, de azért, mert a’ honti ügyet nem látja még azon stádiumban lenni , mellyen a’ nádori közbenjárásnak törvényszerint helye van. Ugyan is a’ nádori közbenjárást akkor tartja szükséges­nek a’ törvény, midőn a’ fejedelem és az ország’ lakosai között valamelly bajnak orvoslására nézve differentia (ez a’ törvény’ szava) támadott. A’ honti panaszt pedig nem a’ fejedelem’ rendelete, hanem a’ főispáni helyettes’ eljárása okozta. Hontmegyű’ rendei még most csak vizsgálatot ’s annak folytában büntetést kérnek. Esen kérelemre még ő felsége’ nevében válasz­­on érkezett, most tehát még csak felírásnak ’s nem a’ nádori közbenjárásnak látja szüksé­gét a’ szóló. — Ha a’vizsgálat vagy annak folytában a’ vét­kesnek büntetése , roegtagadtatték , akkor volna csak differentia , ’s akkor lehetne felirás helyett nádori közben­járásról szó.— Egyébiránt a’ honti események’ részleteiről ’s mibenlétéről, — mitt'hogy azok épen a’ most kért vizs­gálat’ tárgyai lesznek, ■— es úttal nem beszél a’ szóló, csak általában jelenti ki azon meggyőződését, hogy a’ törvénye­sen kihirdetett megyei közgyűlést a’ kitűzött időről máskor­ra halasztani csak úgy szabad, ha annak azon időbeni meg­tartása egyáltalában lehetetlen. Ezenkívül minden egyéb esetben a’ gyűlésnek illy önkényes elhalasztása menthetet­len , mert ha bárkinek önkényétől függne az efféle elha­lasztás, nem csak a’ megyék’ törvényes önállása volna veszélyeztetve , hanem a’ közigazgatás is zavarba jőne. K. bár nem akarja taglalni D.F.-nek bölcs állítását, mégis nem tudja érzelmeit magában vissza­fojtani. Ellenveti, hogy a’ honti levél privát és nem megyei pecsét alatt érkezett; kétséges tehát, honti levél-e az vagy nem? ha honti levél csakugyan, akkor pártolni kell, különben csak fájlalni le­het a’ kisebb rész’veszteségét. Véleménye oda járul, hogy az igazságos Zalamegye írna Hontmegyének, és kérdezné meg, valljon azon levél* tartalma Hontmegyének akarata e vagy nem ? Erre megfelelt D.— F.— , előadván , hogy nem kerülte ki az ő figyelmét azon körülmény , hogy ezen levél nem­ Hontm. pecséte alatt érkezett , annyival inkább nem , mert hírlapokból is tudja , hogy e’ körülmény több várme­gyékben is vitatás’ tárgya volt. Tudja a’ szóló azt , hogy a’ főispánnak vagy rendes alispánnak elnöklete a’ megyei gyűléseknek , és a’ megyei pecsét a’ megyék’ levelinek szokott formái közé tartozik, ámbár a’ törvény, melly a’ megyei pecsétekről szól, azt különösen a’ törv.ítékek’ítéle­teinek kiadásánál mondja csak szükségesnek; de meg van más részről győződve arról is, hogy lehetnek ese­tek, mel­­­lyekben a’ megye’ rétidei, a’ jó vagy rendes alispánok’ el­nöklete nélkül, más elnöklet alatt is tarthatnak gyűléseket, azokban törvényes erejű végzéseket,megyei pecsét nélkül is, kiadhatják ’s elküldhetik. Hiszen 1 ület­ben egyedül az al­ispán’önkényes hatalmától függne a’gyűlésnek tartását bár­mi­lly esetben lehetlenné tenni, például, ha az gyűlése alatt valamelly fontosabb és halasztást nem szenvedő tárgynál uta­sít­ás’adása szükséges, és e’ végre a’ megyei közgyűlés ki is hirdettetik , az alispán pedig, látván hogy a’ többség’ valószínűsége nem az ő akaratja szerint áll , elnöki székét el nem foglalná , a’ pecsétet elő nem adná, ’s akkor a’ megye utasítást nem adhatván — alispánjának ön­kénye által meg volna fosztva a’ törvények’ alkotásában­ befolyásának gyakorolhatásától. És ha utóbb­ az illyen alis­pán feleletre vagy büntetésre vonatnék is , a’ megye’ sé­relme orvosolva nem volna, mert későbben adandó utasítása már könnyen haszontalanná válhatnék. Azt tehát, hogy a’ honti gyűlés nem a’ fő- vagy alispánnak rendes elnöklete alatt tartatott, és hogy a’ honti levél nem a’ megye’ rendes pecséte alatt érkezett, a’gyűlésnek törvénytelenségére és a’ levélnek érvénytelenségére nézve csalhatatlan kriterium­­nak még nem tartja a’ szóló. Ha mégis valamelly magáno­sok’ jogait tárgyazó megyei bizonyítványon hiányoznék a’ megye­ pecsété,olly bizonyítványon,mellyet hamisan koholt­nak is lehetne tartani, akkor ezen fenakadást fontosabbnak látja a szóló. De Hont’ rendei csak vizsgálatot kérnek a történtek felett, azt pedig a’ vádlottnak is kell óhajtani. Hogy Hontmegyében gyűlés tartatott e’ tárgy iránt, ’s hogy e’ levél azon gyűlésből íratott, az, mint nyilván történt dolog, army­ra tudva van az ország’ minden vidékein hogy erről, mint megtörténtről, kételkedni senkinek eszébe nem jutott. A’ kérdés tehát csak a’ körül foroghatna, ha törvényes volt-e azon gyűlés? ez pedig leginkább magából a’most kért vizsgálatból fog majd kitetszeni, mert lehetnek a’ körülmé­nyek ollyanok , mellyek miatt az említett gyűlés törvényes nem volt, de ollyanok is lehetnek, mellyek miatt annak törvényessége kétségtelen. Addig is tehát, mig a’ gyűlésnek állító törvénytelensége bebizonyodik, azt a’ levelet, melly Hontm. Rt.-nek nevében érkezett hozzánk, félrevetni , ’s gyanúból a’ törvénytelenséget kimondani nincs elég okunk, annyival inkább, mivel abban olly kérelem foglaltatik, mely­­lyet nemcsak egy egész hatóságnak felszólítására, de egye­seknek folyamodására is lehetne és kellene pártolnunk. — Ez értelemben lett meg a’ határozat. — Lukács János, NAGY-KANIZSA. Már régen nem olvastunk e’ becses lapokban városunkról, pedig sok az újság, jó is, rész is. — Valahára mégis derül a’ mi hajnalunk is , t. i. ha egy napig esik az eső, és történetből estve felé érkeznek a’ város’ egyik végéhez, hajnalig mégis átgázolhatják a’ vá­rost másik végéig. Azonban szép idő jár, és az országút’ javítására is élénk előkészületek léteznek. — Műkedvelő társaságunk is vagyon, melly német előadásaival arra em­lékeztet bennünket, miszerint fájdalom s a’ magyarság itt még nem küzdötte ki magának azon állást, mellyre már a’ törvények is jogosítják. Annál dicséretesebb, hogy az iz­raeliták igyekeznek magyarosodn. Híre volt, hogy iskolá­­jokban rendes negyedik osztály alapittatk, mellyben az uralkodó tannyelv magyar legyen. —Ez Lev Leopold, a’ főrabbi’ erélyes törekvése által tetté is vált, ’s ez osztály’ első próbatétele’ alkalmával, Zalamegyének több lelkes férfiai lévén jelen, megelégedésöke­t nyilvánosan kim­ondák. ’S jelenleg mégis, cselszövések’ következtében, ez osztály’ jövendője kétségbe vonatik. Azonban remélhetni, mikro’ a’ nemzetiség iránti jó szellem nem enged részt alacsony fondorkodásoknak. Szégyen volna, ha a’magyarság’ügye nem találna viszhargra. — ITov&ross ujitoxis&gefc* A’ múlt kedden tartott táncz-vigalom,magyar szel­lemre , fesztelenségre , fencsapongó jó kedvre , ren­des és a’ vigadók’ teljesen össhangzó egybeolvadására nézve,betölté mind azon reményeinket, miket, az ezt meg­előző napokon mindenfelől tapasztalt egyetértés- és lelke­sedésnél fogva,e’ fontos vigalom iránt kebleinkben táplálánk. Már a’ hé£fői közlakománál is barátságos együttlétben ör­­­­gető poharát a’ mágnás, nemes, nemtelen, tudós , művész és kézműves — ’s a’ keddi est hozzácsatold még mind­egekhez a’ lelkes fiatalságot ’s egy fényes és bájos hölgykoszorút, melly utóbbi a’ la­kmánál csak mint néző és kevés számmal jelenhetett meg. A’ zász­lókkal ékített színkör’ izlásteljes elrendeztetéséről, a’ lelkesítő zenéről, a’magyar és német bandának felváltva harsogott villanyérintésü hangjairól ’s általában a’küldiszről, melly a’ vigalomban uralkodott,itt bővebben nem szólhatunk; szépirodalmi lapjaink alkalmasint helyet találandnak hasáb­jaikon ezen illy alkalomnál szinte érdekes apróbb körül­mények’ leírására is. Még csak annyit említünk meg, misze­rint a’ zsúfolva megtelt teremben egy volt az érzés, egy a’ lelkesedés, ’s a’ szebbnél szebb honi kelmék’ és öltözete­k’ látására közös a’ szív’ örömdobogása. A’ vigalombani meg­jelenésük’ alkalmával több általánosan tisztelt lelkes hölgy kitörő örömmel fogadtatott, ’s több érdemes férfiú mo°e patria ismét körül hordoztatott a’ teremben. És az idei na­gy fontosságú ünnepély a’ legnagyobb ’s egyetemes megelé­gedés között jön befejezve. Adja isten, hogy jövő augustusban (nem többé novemberben , mint most) még ennél is megnyugtatóbb honpolgári érzettel hagyja el mindenki a’ honi ipar’ pártolóinak gyülekezetét. Reméljük,hogy akkor már nem lesz senki, ki,még az illy minden legkisebb politicai czéloktól, mint tapasztalhatta mindenki, tökéletesen ment ünnepélyek’ ellenében ''s fellépne. Addig pedig kitörés és munkás szorgalom. — Végül azon örvendetes hirt kell még olvasóinkkal közlenünk, mikép’a* Esti Újság’ hagymáza már olly vesze­­delm­i fokra hágott, hogy a’ közelebb múlt napokban jeruzsálemi magyarsággal adta tudtunkra a’napi eseménye­ket. ’S ki na örülne p. o. illy beszédnek : „Az utczán v­al­a sár lévén vala, égvén a’ fáklyák vala és vala. Annakutám vala sár vala, vala pedig térdig vala, de vala nem vala sár vala, mert vala négy vala, minekutána vala’stb. ’S mind ez a’ Nemzetesben bibliai stylnek és humornak g­o­n­­dolódik vala. — És ámbár , hogy már most is rendkívül kriptaszagu e’ sok vala, de fájdalom­­ még nincs Walhalla , melly e’ valak­okat dicsőségeikkel együtt elnyelné. „Régi jámborság ’s te arany középszer-----------­látlak , ölellek !“ — — Az iparegyesület’ szállásán kiállított iparműkiállitás’ megtekintését újólag ajánljuk mindenki’ figyelmébe. —­­ Irodalmi értesítő. MAGYARKÁK, 1845-ből. — E’ czim alatt jelent meg legközelebb egy röpirat,mellyben, más egyebek között,vagy nyolczvan magyar írónak vázlatos jellemzése foglaltatik.Né­­vmellyek talán azon véleményben vannak, hogy, mi is vá­zolva lévén e’ munkában, hallgatnunk kellene arról, mert nem vagyunk elfogulatlanok; de kérdés, nem inkább harag­szik­­ az ilyen könyvekre az ember, ha még csak meg *) Nézetünk szerint, a’ pálinkafőzés mellett, legnagyobb ok a’ szeszes italnak külföldről nagy mennyiségbeni behozatala.­­ Mig ezt meg nem szüntetik, a­ hazai pálinkafőzésre vetett s terhes adó, elvontan a’ mostani körülményektől, csak a’kül­földire tett jutalom lenne. — S­z­e r­k. **) Jelen esetben pedig, az élelmi­szerek’ m­egkimélése’ tekinte­téből, e’ tilalom helyén volna,annyival inkább, mivel a’ szom­széd tartományokon, különösen, mint említők, Tirolban is, megtitatott, Galliczia pedig szinte ínségnek néz elébe, s honnan tehát aligha sok pálinka , sőt fájdalom, még keve-­­­sebb gabna fog behozathatni. Különös is, pedig úgy van, hogy hazánk’ sok vidékei, utaink’ roszasága miatt, a’ szomszéd-­­ országokból kénytelenek magokat gabnával ellátni, Szerk. 338

Next