Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)
1845-11-25 / 579. szám
1. Csak olly vállalathoz tárlalkozandik az egyesület, melly- nél a’ kormányzati befolyás, a részvények’ minimuma által,alap- szabályilag’ biztosítva van, 2. Csak olly vállalathoz, mellynek részvényei forgathatók leven, az egyesület, befektetett értékét, mikor tetszeni fog, mobilizálhatja. 3. Közgyűlés előtt a’ részvények nem az elnöknél, hanem az igazgatónál tétessenek le. 4. A választás nem névszelvényekkel, hanem egyszerű papemeletekkel fog gyakoroltatni. 5. Közgyűlésekben csak a’ társaság’ részvényesei jelenhetnek meg, ’s a’ közgyűléseknek nem szükség a’ megye’ termében tartatniok. 6. Választhatók csak azok lesznek, ’s választó jogot csak azok gyakorolhatnak, kik azon közgyűlés’ napjáig eső minden részleteiket befizették. 7. Választmányi ülés* érvényes határozatához három tag jelenléte elég. Továbbá a’ gr. Pejacsevich János ur’ igazgatóvá lett választatása ’s nagyságos Luka Sándor ur’ kilépése által megürült választmányi helyekre gr. Zichy Miklós és Robicsek József urak választattak. — Költ november’ 8-kán 1845. — Kuthy Lajos, egyesületi jegyző. Törvényhatósági dolgok* ZALAMEGYE (folyt.) — Olvastatott Pestmegyének az uj rendszer’ következményeire vonatkozó levele. Mindenek előtt, nagy’s méltó várakozások között, az országosan tisztelt D.— F.— emelt szót. Pestmegyének rendei, úgymond, figyelmeztetnek bennünket a* hon’ jelen állására, az új rendszernek lehető következéseire. Aggodalmaikat jelentik ki a’ haza’ jövendője iránt, ’s elmondják, mit határoztak a’ jelen körülmények között. Szives köszönettel fogadja szóló Pestm. rendeinek figyelmeztetését, ámbár mi ezen figyelmeztetés előtt is, még akkor, midőn ezen új rendszer először szóba hozatott, gyűlésileg már kimondottuk mind azokat, miket Pesti. határozott, ’s kijelentettük, hogy őrködni fogunk a’ törvények’ sértetlen magyarázása felett, ’s ha túllépnének a’ megyék’ kormányzói hivatalos hatalmuknak törvény szabta korlátain, megteendőnk mindent, mit a’ törvény enged, alkotmányos szabadságunknak ’s a’ megyék’ törvényes önállásának étalmára. — Osztja ő is az aggodalmat hazája’ jövendője iránt, ’s azok’ folytában, mik e’ tárgy felett már mondattak, kifejti aggodalma’ okait. Mint ezen megyének egyik statusa , mint honpolgár, szól nyíltan ’s tartózkodás nélkül.— Nem szeret semmi pártot vádolni arról, hogy rész, titkos czéljai vannak, nem szereti a’ szándék’ tisztaságát gyanúsítani, csak tények felett szeret ítélni, ’s tények után bírálhatja meg mások’ eljárását, mert az emberi kebel’ titkait csak isten vizsgálhatja, neki arról csak sejtelme lehet, de világos tények nélkül másnak rész szándékáról vádképen nem szólhat. A’ czél, mellyet ezen úgynevezett uj rendszernél a’kormány nyilván kitűzött, mellyet a’ kormány’ emberei hirdetnek , ’s melly azon levelekben is , mik által a’ más hivatalokat is viselő főispánok fel valának szólítva, hogy az egyik, vagy másik hivatalról mondjanak le világosan kijelentetett: a’ megyei beligazgatásnak jobb karba hozása. Ez a’ czél jó és törvényes , sőt tekintve a’ megyék’ beligazgatásának jelen állapotját, sok tekintetben múlhatatlan szükséges. Csak az eszközök is, mellyekkel e’ czélra dolgozik a’ kormány, jók és törvényesek legyenek, szívesen kezet fogunk véle a’ kitűzött czélnak elérésére. De a’ mi eddig történt, sok sikert nem ígér. Tudja szónok azt, hogy mindazon hiányokat, mik, számos évek’hosszu során keresztül, támadtak, rövid idő alatt helyre hozni ’s a’ beligazgatást rögtön megjavítani nem lehet; az eddig lefolyt néhány hónap alatt lényeges eredeményt ő sem remélt. De aggódva mondja ki, hogy mik eddig történtek, még reményt sem igen nyújtanak, hogy illy után meg fog javulni hazánkban a’ megyék’ beligazgatása, Ő a’ leendő javulásnak még első csiráját sem látja létrehozva, sőt meg van győződve, hogy azok, miket a’ kormány’ némelly emberei több megyékben tevének, újabb bonyolódásokat szültek inkább , újabb ingerültséget és pártoskodást; úgy valának intézve , mintha épen nem a’ beligazgatás’ hibáinak megigazítására lettek volna irányozva , — ’s fájdalom, el lehet mondani, hogy újabb akadályokkal nehezítették a’ kormány’ kitűzött szent czéljának elérhetését. De talán el lesznek majd hárítva törvényszerű uton ezen akadályok.Várjuk be, lépésről lépésre, a’tényeket, ’s majd azok után ítéljünk az egész felett. Aggodalmának oka nem az , hogy pártot igyekszik magának szerezni a kormány, pártot, melly erős legyen és szilárd és hatalmas befolyású; mert hiszen ez a’ törekvés még magában nem törvénytelen ; ezt teszik a’ kormányok más alkotmányos nemzeteknél is; sőt enged ez által némüleg a’ kormány a’ közvéleménynek, mert nem tartja jónak, vagy nem tartja törvényesnek a’ hatalom’ erejével fellépni , hanem a’ nemzet’ alkotmányos erejét kívánja használni, kitűzött czéljának kivitelére. Csak majd, ha ezen kitűzött czél jó és törvényes, az eszközök is jók és törvényesek és becsületesek legyenek , mert ezen elv , mit a’ boldog jezsuiták’ elvének mondanak , ’s miszerint „finis sanctificat media“ rég’ kihalt már, úgy hiszi , a’ becsületes emberek’ kebeléből. Nem akar szóló kételkedni azon, hogy a’ magyar kormány’ magas hivatalnokai olly férfiak, kik jót akarnak, olly férfiak, kik a’ hon’ boldogságát, a’ nemzet’ felvirágzását akarják eszközölni. Hiszen mi érdekek is volna megrontani azon hazát, mellynek ők is tagjai. Akarja hinni, mit ők maguk , vagy legalább róbb mondanak , miszerint csak azért igyekeznek ők erős, hatalmas és szilárd kormánypártot szerezni, hogy ez által jót eszközölhessenek a hazának és e’hazában. De ha kétkedés nélkül hiszi is azt , van mégis valami , a’ mi benne félelmet és aggodalmat okoz. Egyik az, hogy lesznek , kik, a’ kormány’ érdekében ’s a’ kormánypártnak megerősítésére, nem válogatják meg az eszközöket. Fogja-e tagadni valaki, hogy erre már eddig is mutatkozott hajlam a’ hazának több vidékein ? Nem kárhoztatja, sőt tiszteli az olly becsületes férfiút, ki, keblének tiszta meggyőződését fentartva és követve, közhivatalt vállal, hogy erejét, tehetségét a’ közállomány’ szolgálatára fordítsa. Mert hiszen , hol szükséges inkább a’ becsületes ember, mint épen a’ közhivatalokban ? Megvetést csak az érdemel, ki keblének tiszta meggyőződését, lelkiismeretét, szóval önmagát megtagadja , hogy hivatalba léphessen.Nem állítja azonban,hogy az illy változás mellékes csélokból történt. — Lehet, hogy illy férfiúnak meggyőződése valósággal változott, és pedig mellékes tekintetek nélkül , változott tiszta és alapos okokból. — Mindezek felett csak isten ítél. Megtörtént ugyan , hogy a’ változás után nem sokára az illy férfiú közhivatalt nyert, de hogy a’ közhivatal jutalma lett volna megváltozásának, azt ismét állítani nem meri. Lehet, hogy ötét egyedül alkalmatos voltáért, eszéért’s becsületes jelleméért mozdították elő. — Ő tehát, a’ hivatalok általi megvesztegetésekről, miket eddig történteknek lenni állítanak némellyek, positivumabbat nem szólhat. De legyen bármiképen a dolog, a’ megvesztegetés mindenkor csak alacson eszköz, és annak nemei közt legalacsonabb, legveszélyesebb a’ pénzzel ’s egyéb anyagi érdekekben történt megvesztegetés. — Közhivatalaink eddig jövedelmesek nem igen valának, ’s ki azokat elveinek, meggyőződésének megtagadásával hijohászta, azt hiúság ösztönözte inkább, nem pedig anyagi érdekek. Jellemsértő ugyan az illy hiúság is, de a’ hiú emberben igen gyakran van mégis valami lovagi, ’s ennek oka talán épen hiúságában fekszik. Nem egy példa van arra, hogy olly férfiak, kiknél a’ hiúság legyőzött minden egyéb tekintetet, ’s kik meggyőződésök ellen cselekvének, csak hogy, hiúságukat kielégítve, hivatalba léphessenek, utóbb még sem engedték magokat vak eszközül használni olly dolgokra, miket roszaknak tartottak, ’s a’ beblökben ismét felébredt lovagias érzés megóvta őket az alacsonságoktól. De az ollyan ember, ki pénzért árulja meggyőződését, ki a’ hivatalt azért hajhássza alacson utakon is , mert annak anyagi hasznai után eseng, az ollyan ember, kit pénzzel, anyagi érdekekkel vesztegettek meg, gyalázatos és megvetésre méltó mindenkor, mert kebléből kialudt a’ becsületesség’ utolsó szikrája,’s lelkiismerete politics , melly a’ többet ígérőnek kezébe kerül. — Most, miután nálunk is gazdag fizetéssel van ellátva a' hivatalok’ egy része, ’s ekképen anyagi érdekekkel is kínálkozik, fél szóló, hogy a’ hivatalt hajhászók’ száma meg fog szaporodni. — Nem állítja szónok, hogy a’ kormány azért emelte fel némelly hivatalok’ fizetését, hogy azokkal méginkább vesztegethessen, de ismétli, hogy fél mégis, miszerint lesznek, kik magukat áruba bocsátják, ’s, a’ kormány’ főbbjeinek egyenes akaratán kivül is, találnak vevőkre, vagy legalább biztatókra. Másik aggodalma az, hogy a’ magyar kormánynak főbbjei, a’ legszentebb czél ’s a’ legtisztább szándék mellett is, hibázhatnak számításukban; és pedig hibázhatnak ollyképen, hogy, miután ők nagy és biztos többséget szereztek a’ kormánynak , ’s miután az ezen többség’ erejével eszközlött törvények által dönthetetlen erőre emelték a’ kormány’ hatalmat és befolyását, ezen erőt és hatalmat ők nem fogják használhatni. — Annak , mit a’ magyar kormány’ főbbjei most tesznek ’s tenni ígérnek, két felvonása van. Első , a’ min jelenleg dolgoznak , megerősíteni, hatalmassá tenni a’ kormánypártot,’ meggyengíteni az ellenzéket, hogy majd az ebkép’ megerősödött magyar kormány akadály és ellenszegülés nélkül minél több jót eszközölhessen. A’ második felvonás lenne azután mind ezen jónak valóságos eszközlése. Szónok a’ politicában nem a’ személyt tekinti, hanem a’ dolgot, ’s tegyen jót akárki, köszönettel fogadja. Szívesen üdvözli ő a’ kormányt ’s annak embereit azon ösvényen , mellyen a’ haza’ boldogságát előmozdítják, ’s épen nem bántja azon hiúság, hogy a' jó egyedül általunk ’s elvbarátaink által történjék , csak megtörténjék; ’s örvendeni fog, ha megérheti azon időt, midőn az ellenzéknek hatályosan fellépni szükséges nem lesz, mert a’ kormány tudja és akarja is a’ jót, törvényszerű utakon, eszközölni.— De valljon eddig is az ellenzék gátolta-e a’ kormányt a’ jónak eszközlésében? A’ magyar kormány’többjeinek csak az ellenzékkel kelle-e küzdeni? nem tapasztaltak-e más akadályt ’s több nehézségeket. Megtörténhetik,hogy a’dolgok folyamata,az első és második felvonás között, megszakad, és a’ mostani magyar kormánynak főbbjei a’ legtisztább szándék mellett sem tudják legyőzni azon gátakat, miket az említett elemek ’s érdekek gördítenek a’ Magyarországban eszközlendő jónak elébe ? Megtörténhetik , hogy más szerepelők lépnek fel majd ő helyettek a második felvonás előtt ’stb. Az ellenzéket, politicai józan értelemben, abstract fogalomnak nem tartja a’ szóló. Az ellenzéknek nem szabad a kormány’ minden lépéseit és terveit csak azért ellenzeni, mert azok a kormánytól jövének. Kisérje az ellenzék figyelemmel a’ kormány’ minden lépteit. Őrködjék szigorúan a’ törvények’ sértetlen fentartása felett. Minden hibát, minden törvényszegést rójon meg , személyes tekintet nélkül, minden hiányt fedezzen fel , nyilatkozzék pártérdek és mellékes tekintetek nélkül. Törvény, igazság és lelkiismeretes meggyőződés szerint, félelmet, csüggedést, önhaszon-keresést ne ismerjen, ’s védje mindenkor az alkotmányos szabadságnak és törvényes rendnek egyesült érdei 1 *" Z a* e" közös nemes feladata, ez legszentebb közcelege. A magyar ellenzék kitűzte magának feladatul még azt is, hogy igyekezni fog a’ korszerű haladás’törvényes ösvényén kifejeni nemzetünk’ szellemi ’s anyagi erejét. Ez ama fenemezett másik feladassal épen nincs összeütközésben, mert annak ki a kormány’ egyik vagy másik lépését törvénytelennek látva, az ellen nyíltan és határozottan felszólal, miért ne lehetne, más részről, ugyan a’ kormánynak valamelly közhasznú ’s törvénybe nem ütköző tervét buzgón pártolnia? Vagy ha ő a’ teendők’ során valamelly javaslatot czélszerűnek lát, miért ne léphetne fel azzal, vagy miért ne védhetné azt, midőn más által létetik , habár a’ kormány azon javaslatra nézve nem nyilatkozott, vagy kezdetben talán ellenkezőleg nyilatkozott is? ’S ez utólsó esetben , miért ne lehetne igyekezni, hogy a’ kormányt ’s polgártársait meggyőzze azon javaslat’ czélszerűségéről? Szólónak véleménye szerint nem lehet szigorún elválasztó falat húzni, melly a’ haladásnak pártolóit az ellenzék’ embereitől—kik nem a’haladásnak, csak a’ törvényszegésnek , vagy olly haladási lépéseknek ellenzői, mellyel a’ hazának több kárt okoznának , mint hasznot, — egymástól szorosan elválassza; nem lehet az ellenzék’ embereit tespedésre, a’ haladás’ pártolóit pedig a’ kormány’ minden lépteinek pártolására kárhoztatni, mert ez a’ polgárok’ véleményének szabadságát semmivé tenné, azon szabadságot miszerint kiki a’ közérdekű tárgyak felett, a’ törvény’ korlátai között, ön belső meggyőződése szerint nyilatkozhatik. Illy értelemben nem könnyű az oppositio’tagjának lenni. Nem czifraság ez , mellyet csak azért keressen valaki, hogy hiúságát kielégíthesse. Hideg és komoly megfontolás a’ tárgyak’ megítélésében, csüggedést nem ismerő buzgóság a’ jónak ismert vélemény’ védelmében szükségesek az ellenzék’ tagjaiban, és azon elhatározás , hogy kimondja véleményét, habár az többséget nem nyerne is, habár azt harsány kiáltozások’biztató hangjai nem támogatnák is, kimondja nyíltan, ha maga maradna is. És épen ezért az ellenzéknek kötelessége ugyanaz marad, bármi csekély számra leolvadnak is tagjai. —Lehet, hogy, a’ közelebb reánk következő időkben, gyérülni fognak a’ magyar ellenzék’ sorai; eltávoznak azok, kiknek valóságos meggyőződése változott, elhullnak, kik egyedül hiúságból vagy mellék-tekintetekből állottak eddig az ellenzékhez; de hacsak tiz férfiú marad is, legyen csüggedetlen, vigyázó és becsületes, ’s hasznos szolgálatot teend a’ hazának, habár hatása kisebb lenne is. — Az ellenzéket legyőzni ’s a’ kormánypártot megerősíteni nem nehéz feladása a’ kormánynak, ha e’ czélra minden eszközökkel élni kész. Mert, ha a’ hazában levő becsületes emberek’ egy része meggyőződésből a’ kormány’ érdekeit pártolja , a’ másik rész ugyan meggyőződésből az ellenzékhez tartozik , a’ többség azé lesz, ki az ingatag, nem szilárd emberek’ tömegét, azon embereket, kiket nem az okok, hanem érdekek vezetnek, megnyeri. — Ilyen emberek’ száma minden országban, fájdalom, igen nagy, ezeket pedig , ki többet adhat, többet ígérhet — könnyen megnyerheti. — Szomorú tapasztalásból ismerheti a’ magyar a’ korteskedésnek káros következéseit, ’s erre nézve igazán elmondhatni, hogy: „Iliacos intra muros peccatur et extra. A’ korteskedés, legyen az kicsinyben vagy nagyban, az ország’lakosainak bármelly osztálya között, valóságos mételye a’ hazának, mert az által ember és vélemény portékává aljasul, mellynek — mint egyéb portékának a’ piaczon — a’ kereskedők’ szavával élve , a’ körülmények szerint, ára szakad, ’s kinek legtöbb a’ pénze, legtöbbet vásárolhat. — Ha meg akarja gyengíteni a’ kormány az ellenzéket, vagy legalább hatástalanná tenni annak törekvéseit, a’ helyett, hogy befolyásának minden erejével pártot akarjon szerezni, ’s a’ megyékben minden szakadást, minden egymásba ütközött magány-érdekeket az ellenzék’ gyengítésére ’s önpártjának erősítésére siessen használni, — van egy más , talán biztosabb ’s bizonyosan nemesebb mód, melly a’ honra is nem veszélyt, hanem inkább áldást hozó lenne. Álljon a’ kormány minden pártok felett; tartsa meg szigorúan a’ törvényeket; teljesítse azok’ rendeletét; tegyen minél több jót a’ nemzet’ szellemi ’s anyagi erejének kifejtésére, ’s legyen részrehajlatlan, ’s ezáltal tegye lehetetlenné az ellenzéknek, hogy lépései ellen alaposan felszólalhasson; minden alap nélkül pedig, ha felszólalnának némellyek, ne törődjék az illy felszólalásokkal. Ha a’ kormány nemcsak egyes esetekben, de általában mindenkor és mindenben a’ jog’ és igazság terén álland, az illy felszólalások hatásnélküliek fognak maradni ■■■ * Midőn két párt áll felhevülve egymás ellen valamelly hazában , két mód lehet a’ megzavart egyetértést helyreállítani ’s a’ felindult keblek’ békételenségét lecsillapítani. Egyik a békés kiegyenlítésnek szelíd eszköze , másik, Machiavell’tanítása szerint: az egyik pártnak megsemmisítése. Óhajtja, ’s reméli szóló, hogy senki hazánkban ezen utóbbi módot ne fogja követni. Már, ha kérdezné valaki, mi tehetne mind ezek ellen az , mi a’ nemzetet a’ sülyedéstől megóvja ? más feleletet a’ szőlő adni nem tudna, mint azt, mire a’ világ’ történetei utalnak , t. i. a’ nemzetnek szilárd és becsületes jelleme. E’ nélkül veszve vagyunk. De történjék bármi, nékünk, kik az ellenzékhez számíttatunk , ha valaha, most leginkább kötelességünk szigorún vigyázni minden lépéseinkre. Vessen kiki számot belső meggyőződésével, ’s mit józan megfontolás után jónak lát, ’s mit keble’ istene sugal, a’ mellett álljon meg ingatlanul, csüggedést nem ismerő szilárdsággal. Ne tekintsük az oppositiot fénynek, czifraságnak, ne tekintsük azt olly pártnak , mellynek feladata meg a 346