Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)

1846-01-13 / 606. szám

­i.‘rezeg Prímás főispán* beegyezésével­ megüresedett hi­­vatalra'Matyasovszky Lajos szolgabiró, ennek helyébe Kol­­tay Zsigmond eskütt ’s tbli szolgabiró , esküt te pedig Boz­,­zay Gábor neveztetett; Patkó Pál úti biztos pedig tbli szol­gabiró és Bartha Adolf tbli eskü­tt lett. — Jövö közgyűlés martius’ 31-ik napjára tűzetett. —a.~~ VASMEGYE. Szombathely, január’ 7-én. — Nem tartom mulasztásnak, ha a’ B—P. Híradóban megyénk­ről megjelent tudósításokra nézve minden észrevételt el­hallgatok. Mennyire érdemeljenek azok hitelt vagy c­áfola­­tot, kitetszik magokból azon tudáellásokból, valamint azon vezérelvből, mellyet tudósítónak választani tetszett, így azon lapok’ 218-ik számában egész nyíltsággal megvallja , hogy csak azért szegődik a’ B.P. Hiradó zászlója alá nap­­számoskodni, mert furcsa természetének jól esik — tudó­sítónak saját szavai — ha valaki az ellenzékiek közül reá haragszik. Másutt: „Ő humorral m­ondja közléseit; mert a’ humorra, mond, legalább haragusznak, ’s ez neki elég.“ — Illyetén kedvtöltéseket sem irigylendőknek, sem veszé­lyeseknek nem találok. Az ellen sincs szavam, hogy a’ conservativ pártot szép költői tehetséggel magasztalja. Nem egyéb, mint méltányos , hogy azon párt’ emberei legalább a’ j­—p. Híradóban találjanak vigasztalást. A’ kikre nézve — közbevetőleg mondván — csak az volna kívánatos, hogy némelly kérdéseknél, mint az uj rendszer, horvát ügy ’stb. ne volnának egész értelemben vágtatva haladók. A’ mi pe­dig a’ haragot illeti, mellyet tudósító az ellenzékben fel­­gerjeszteni igyekszik maga ellen, viszonos nyíltsággal biz­tosíthatom, hogy épen az ellenkezőt eszközli, a’ mi felett felmerülő vicczeimet csak azért mellőzöm el, miszerint attól tartok, hogy azok amollyan B.P.Hiradóféle valódi humorrá válhatnának. Sőt S.M. úrnak, kivel tudósító magának olly sok dolgot csinál, ezen megkülönböztetéshez csak szerencsét kí­vánhatok. Ugyanis írva van, hogy némelly emberektől gya­­láztatni: dicséret; és „die schlechtesten Früchten sind es nicht, woran die Wespen wagen.“ Van azonban tudósító­nak egy gáncsa, mellyet észrevétel nélkül hagyni nem aka­rok, és ez az, mellyel a’ készült beszédeket illetni meg nem szűnik. Talán azon fényes siker van ellenére , mellyet a’ készülteknek tetsző beszédek teremü­nkben gyakran, ki­vívnak. Én tanácskozásaink’ gyakori elnyujtásának és ered­ménytelenségének egyik fő okát a’ rögtönzött okoskodá­sokban találom; mert nem mindennapi a’lángész, ki ké­szülés nélkül tökéletes kimerítő beszédet tarthasson. — Ezen gáncsnak tehát legfölebb azok előtt lehet némi súlya, kik észfitogtatásból vesznek részt a’ tanácskozásban, avagy, kik a’ részvevőkről ezen elővéleménynyel vannak.— Egészen más tekintetet érdemelnek azon beszédek, mellyek czifra mondatokból és üres szóvirágokból állíttatnak ki; de az illyen haszontalanságok , ha rögtönöztetnek is, szinte émelygősök és minden tanácskozási taktikával ellenkezők. Mondják , hogy a’ Nemzetes Újságban is közöltétnek alapos hírek megyénkről; sajnálni lehet hogy ezen lap olly csekély pártolásnak örvendhet, miszerint a­ Pester Zeitung sógorával együtt még helybeli casinonkban sem jelen­het meg. Legközelebbi évnegyedes közgyűlésünk február 2 3-kán fog kezdődni. —­ Rendes levelező: ERDÉLY. Fogar­as­on, a’ helybeli evang. pap Well­­mann András által már három év előtt hívei közé átvitt mértékletességi ügy olly jó lábon áll, miképen nem­régi­ben már két olly polgár is találkozott, ki pálinka-árulásbeli keresetének fölhagyásával ajánlkozott egyesületi tagnak ; de a’ bölcs lelkész más keresetforrás’ nyithatásáig halasz­­tatá a’ fölhagyást. Volt olly eset is, hogy leányok iszákos­nak talált eljegyzett márkájokról lemondanak. Jelenleg 230 tagból áll az egyesület.­­ Egyike ezen ügy a’ leghatalmasb eszközöknek, mik által népünk sülyesztö nyomorából ki­­rántathatik. T­orda megy­ében közpártolásra talált Maros­széknek e’ megye’ rendéihez intézett azon felszólítása , miszerint ő felsége keressék meg , hogy a’ kebelbeli adózó népet a’ szerfelett megszaporitott katonaság’ számára szükséges termesztmények’ kiszolgáltatásától kegyesen föl­menteni méltóztassék. — Ugyan ezen megye’ decemberi közgyűlésén határoztatott, hogy a’ földesuraknak adózó embereiktől az átcsinálásra kivántató napok’ számai irat­­tassanak össze , hogy megtudassék : ki hány napot köteles évenként szolgálni; ’s a’ melly földesur azon napokat az­után pénzével kívánná megváltani, meghatározott napibérek’ lefizetése mellett válthassa meg. A’ brassói német lap az e­ lapokban is említett po­rosz dunagözhajótársaságot úgy tekinti, mint a’ brassói ipar és kereskedésnek szóló kereskedelmi hadüzenetet. A’ társaság felette veszedelmes fegyverekkel lép fel, t. i. egy millió tallérral. ’S ez igen sok, és ellenállhatlanul ösztönzi a brassóiakat arra , hogy városuknak ipar’ és kereskedés’ tekintetébeni jelentőségét napról napra magas­ fokra emel­jék. A’statusgép’három fő kerekei: a’ kereskedés, ipar és gazdaság között első rangot érdemel a’ kereskedés , mert az nem csak értéket kölcsönöz a’ két utóbbi’ termé­keinek , hanem a’ hiányzókat is megszerzi. Hol a’ keres­kedés virágzik, ott az ipar és gazdaság is jó karban van. Brassó’ helyzete ollyan, hogy, az említett gőzhajótársaság’ ijesztő rém­képeivel mitsem törődve, a’ kereskedés’ na­­gyobbszerü központjává válnia szükséges. Minél fogva a’ brassói lap , évenként tartandó 4 nagy vásár’ tartását látja e’ fá­­gyban a’ legczélravezetőbb eszköznek. — Neveli a’ kereskedelmi világban feltűnt félelmeket az is, hogy a’ szomszéd Oláhországban és Moldvában az ipar’ ügye napról napra erősebb alapot nyer , úgy hogy attól lehet tartani , mi képen ezen országok’ készítményei maholnap felül­mulandják mind számra, mind tökélyre nézve az erdélyieket.­­ Tehát kereskedési központosítás most a’ jelszó Brassóban. A’ szebeni posztócsináló ezéh egy gyapjufonó gyárat állít fel saját költségén , mellynél nevezetes az , hogy a‘ ezéhnek alapitó tagjai úgy egyeztenek meg, miképen a’ gyárat, kebelükből választandó ’s évenként számolni köteles 3 gondnok által igazgatandják. ’S *’ gyár a’ ezék’ tagjaitól, sőt, idegenek által is akként, használtassák , hogy sorban mindenkinek a’ gyárba hozandó gyapjumennyisége kíván­sága szerint fonattassék meg. Hasonlitani fog tehát e’ gyár malomhoz, mellynek garatjára mindenki egymásután töltheti fel búzáját. Pedig a’ gyárakból származó előny leginkább abban áll , hogy azok , ha egyszer működésbe hozattak, gyorsan és háborítatlanul folytatják munkáikat. ’S ez az említett viszonyoknál fogva a’ fentebbi, maholnap elkészü­lendő gyapjufonó gyárnál aligha fog tapasztaltatni. Irodalmi értesítő. Beküldetett hozzánk a’ Pest’ belvárosában magánegye­­sület’őrködése alatt létező Kisde­dó­vó intézet’ kelet­kezéséről ’s jelen állapotáról 1845-ben nyomtatva megjelent hivatalos jelentés. „Honunkban, írja e’ jelentés, még nincs husz éve, hogy a’ kisdedóvó intézetek’ eszméje a’ gyakor­lati életben gyökeret vert. Legforróbb hálával tartozik a’ haza e’ részben a’ nemes keblű gróf Brunszwick Terézia asszonynak, ki 1828-ban Budán a’ Krisztina-városban az első ’s mindjárt a’ következő évben a’ várban egy második, a’ vizi-városban pedig egy harmadik , valamint Pesten a­ Leopold-városban egy hasonló kisdedóvó intézet’ alapítása által olly szép példával ment elő. (Az erélyes fáradozások­nak azonban csak akkor lett nagyobb ’s az országra kiható eredménye, midőn több tisztelésre méltó nők és férfiak 1834-ben szövetkeztek a’ „kisdedóvó intézeteket terjesztő egyletet“ alakítani). A’fentisztelt nemes grófnő’buzdítására jött létre (1835.) a’ pesti belvárosi intézet is, mellyben, a’ jelentés szerint, több mint kétszáz kis gyermek részesül az elemi nevelésben. E’szám bizonyosan tetemesen fog szapo­rodni, a’mint a’ kisdedovás’ hasznainak ismerete terjed. Ez ismeret’ terjesztése végett a’ vidéki kisdedóvó intézeteket is figyelmeztetjük a’ következő kis röpiratra, melly Pesten a’ kisdedovókat képző intézet’ igazgatójánál egy váltó gara­sával megrendelhető: „K kisdedóvási Nefe­­­ejts.“­ Szerkesztő Ney Fe­rencz, igazgató; elfogadd a’budapesti kisdedovók’eszme­csere-gyűlése; helybenhagyá ’s megerősité a’ kisdedovó intézeteket M. D. terjesztő egyesület’ választmánya ’s 1845-ki téli közgyűlése. E’ munkácska magyar és német nyelven nyomatott. Czélja : a’ szülőknek a' kisdedovó intézetek’ belszerkezetéről némi tudomást és felvilágosítást nyújtani, ’s útmutatásokat, miszerint gyermekeikkel otthon is bánjanak, hogy a’ szülői ház és iskola között a’ lehető legnagyobb és legszebb öszhangzás legyen. Vegyes közlemények* Adakozások a’ Megyeri-emlékre. A­ társaság, melly Megyeri Károly' emlékezetét valemelly jelben dicsőítve kiváltja átbocsátani a’ magyar jövendőnek, már alakulása ’ alkal­mává­ jegyzőkönyvileg jelenté ki oson önkötetezését , hogy ő­ begyülendő minden adaléknak szintúgy, mint áldozatnak?, őszveget nyilvános számadásképen hírlapok­ utján fogja közönségesiteni. E­ társulati határozathoz képest van szerencsénk az adekoz­ásokat, mik ezen emlékre a’beküldött iveken aláirvák’s egyszersmind be is fizetvék, ezennel közlem­: Adorján B. 2 ft, Antal Mihál 1 ft, Árkay Ferd. 1 ft, B. K. 20 kr., Bagó 20 kr., Bajkay Endre 1 ft, Bajza 1 ft, Balask­ási Ján 1 ft, Berta Soma 20 kr., Besze Ján. 1 ft, Biringer Lajos és testvérei 1 ft, Biringer Mátyás és neje 1 ft, Bizony Tam. 20 kr., Bly 10 kr., Bőd Dániel 20 kr., Bőd Pál 20 kr., Boldizs Benő 20 kr., Collins 20 kr., Csanády Ferencz 1 ft, Csányi Zsu­­zsánna 20 kr., Csató Gergel 40 kr., Császár Ferencz a’ takarék­pénztárba 10 pilot telt be, Csekeő Alajos 10 kr., Cserepes Fe­rencz 20 kr., Csonka Károly 20 kr., debreczeni polg, casino 2 ft, Dobos János 20 kr., Dragotinich Mihál 10 kr., Drexler 20 kr., Durst Istv. 1 ft, Dr. Endresz 1 ft, Egy valaki 20 kr., Erdélyi Fe­rencz 20 kr., Fekete Soma 10 kr., Fényes Elek 1 ft, és ismét 1 ft, Feszt Vilmos 20 kr., Forberger 20 kr., Fritz Károly 20 kr., Gál József 40 kr., Gánóczy Józs, 20 kr., Grausgruber 20 kr., Grondenek 40 kr., Gyula 20 kr., H 20 kr., H. J. 40 kr., H. J. 10 kr., Habinay 20 kr. Haigl Józs, 20 kr., Hajnal 20 kr., Hangyás Gedeon 1 ft, Henrik 20 kr., Herián Kar. 10 kr., Heuffel 20 kr. Hollósy M. 20 kr., Holovits Boldizsár 1 ft, Jékó Johanna 20 kr., Jéger Józs. 1 ft, Ilkey Karolina 1 ft, K. Sándor 20 kr., Kacskovíts 1 ft. Kamóczy Gáb. 20 kr., Keck Pán, 20 Kecse 20 kr., Kecse Ferencz 20 kr., Keczkés 20 kr., Kelle 20 kr., Kezy Lajos Ift, Khor Ferd. 1 ft, Királyi Pál Ift, Kis Guszt. 30, Kiss Józs. Ift. Kiss Károly 30 kr., Kiss Károly ift, Komnenovich 20 kr., Konek Sán­dor 20 kr., Kovács 20 kr., Kossiczky István 20 kr., Kronperger Ant. 30 kr., Kucsera 10 kr., Kun Bálint i­ft, L. J. ift, Laky Lajos ift, Lányi J. 20 kr., Lápossy Lajos 20 kr., Léble 20 kr., Luczen­­bacher Ján. ift. ismét ift, M. 10 kr , M. Ant. ifj. M. Júlia 20 kr., M. T. 40 kr., Madarassy László ift Már 20 kr.,Marczell Tam 30 kr., Márton Józs. Ift, Massány 20 kr., Megyessy Ján. 1 ft,Megyessyné 40 kr.,Melegh Józs. 20 kr., ismét 20 kr., Mihálkovits János 20 kr., Mikó Ján. 10 kr., ismét 20 kr., Miskolczy Mih. 10 kr., Moravcsik György Ift, Mühr Antal Kft. Müller Lör. 20 kr., N. N. 20 kr., N N. 10 kr., N. N. 1 ft., N.­N. 20 kr., N.N. P-én 1­ft, Nagy 20 kr , Nagy Ágoston 20 kr., Nagy Ignác­ és neje ift, Névtelen 10 k., Ney Ferenc­ ift, Nikolka Andr. 20 kr., Olgyai Lajos Ift, Olvas­­hatlan 10 kr., Orvosi tudományok’ néhány hallgatói zft. 10 kr., P. S. Ift, Pajthényi Sánd. 40 kr., Pajthényiné 2ft, P­er J. 20 kr., Perleberg 20 kr., Peterek 20 Petrichevich Horváth Lázár 40 kr., pozsonyi ifjúság 28ft, Povazanecz Ján. 20 kr., Pribék Alb. 40 kr., Puskássy 20 kr., R. J. Ift, Radnay Ferenc­ ift, Radó Ján. 20 kr., Rauschmann 20 kr., Reitler Ferencz 30 kr., Réty 20 kr., Rozemann P. 30 kr. id. Schedius Lajos 80 kr., Sch­idlay 20 kr., Schindlberger 20 kr., Schreiber Károly 20 kr., Su­gonchich Ján­­ 20 kr., Somossy 10 kr., Somossy Ferencz 20 kr., Somossy Pál 10 kr., Stofffer L. Ift, Szabó Balázs Ift, Szathmári Józs 20 kr., Szegedy Pál 10 kr., Szijj Samu 5 ft, Szkurkai 2­0 kr., Szoch­ay Ign. 40 k., Sztankovits Ján. és társai 2 ft, T. A. 20 kr., T. E. 20 kr., Takács Istv. 20 kr., Tatay Istv. 10 Tbld 20 kr., Temesváry Rácz Mik. 20 Tenczer 30 kr., Torkos 20 kr., Tóth R. 20 kr., Török Józs. 1 ft, Török Pál 1 arany és 1 ft. Turkovits 20 kr., Valaki 20 kr., Valaki 10­ kr., Valaki 2 ft, Valaki 10 kr., Va­laki 20 kr., Vállas Ant. 40 kr., Várady Kár. 20 kr., Varga Ján. 20 kr., Varga Soma 1 ft, Vásárhelyi Pál 20 kr., Vörös 20 kr., Vörös Józs. 1 ft, Vörös Zsigm. 20 kr., Vörösmarty Mih. 3 ft. W. K 40 kr., W. R. 20 kr., Wagner 20 kr., Wallands 20 kr. X. Y. Z. 20 kr., Z. 10 kr. Zalay 20 kr., Ziska Károly Ift, Zsivora György itt, mind pengőben értve. — Vannak még tudtunkkal is aláírva sok más barátai a‘ művészetnek és tisztelői az elhunyt’ emlékezetének, — s mihelyt aláirt öszvegeikel pénztárnokunk a bevételekbe sorozhatta, azonnal közleni fogjuk azoknak is adako­zásait. Meg vagyunk győződve, miként ama számos ivek közül, miket kibocsátottunk, 1­6-nál, a­mennyi t. i. ismételt kérelmeinkre beküldetett, több van aláírásokkal megterhelve,­­s azért ez alka­lommal megint szives bizodalommal és sürgetőleg szólítjuk fel a’ t.­ez. ivtartókat ; akarják iveiket hosszabb időh­aladék nélkül Antal Mihál casinoi könyvtárnok úrhoz beküldeni. — Azonban okunk van feltenni, hogy széteresztett iveink közül több el is veszett, a’ mi, mert csak adott alkalmakkal történhetett a’ szétlküldés, kön­nyen megesik. Azért a‘ választmány elhatározta még folytatói a’ gyűjtéseket, ’s eddig Antal­­Mihály, Erdélyi János é s Kronperger Antal urakat látta el aláírási ivekkel, mik a nemz. casinoban, a nemz. körben, pesti körben és gyüldében alak­hatók. Színészetünk­ egyik első bajnoka, ki az üttörés­ nehéz munkái mellett is valóban művészi babért vívott ki magának, ’s tiszteletet segített kikezdeni a' magyar színészetnek, megérdemli, meg ezerek felett, hogy neve, emlékezete maradandón dicsőüljön közöttünk ’s a’ jövendöség előtt! — ‘S mert hinni szeretjük, hogy a’ t. ez. közönség hasonlag e meggyőződésben van, hogy a nemzeti jutalmak között az emléke­zet szentté­ tétele ’s örökítése egy a’ legeszközölhetöbbek, mint más részről a’ legbuzditóbbak közttt, 's hogy hasonló nemes ösz­tönökkel az élőket lelkesíteni épen a‘ magyar nemzetnek van, a fáradhatlan cselekvést, megtörhetlen kitartást s önfeledő feláldo­zást igénylő korszakunkban, legnagyobb oka, — mert mint ezt hinni szeretjük, nem kétségeskedünk, hogy Megyerink’ emlékét a’ közönség’ áldozatos részvétele a szebbek, nagyobbak közé eme­­lendi. Ennélfogva a' választmány, a’ helybeli művészekkel, olly tervek’ készítésébe ereszkedett, mik legalább 500 pftot fognak igényelni.— A’ végelhatározás azonban, az emléknek mind minő­sége, mind elhelyzése körül,az adakozók­ öszves egyetemének van fentartva, kiknek bármelly kevés adalék hozzászólást biztosit a’ majd összehívandó közgyűlésen. — C s a n,á d y. Gyárai api­tó Társaság. Az igazgatóság által újab­ban következő ügynökök neveztettek ki: Lugoson, Piacsek Pál, — és Nyilrán, Siegler Mihály urak. A­ gyáralapító társaság’ igazgatósága. HELFOLH, FRANCZIAORSZÁG, Az év’ utolsó napján a’ követka­mara ülést tartott, mellyben a’korelnök egy búcsúzó be­széd után helyét átengedte az elválasztott elnöknek, mire Sauzet is hasonlóan egy beszéddel beköszöntött. Uj év’ napján a’ francziák’ királya szokás szerint üdvöz­leteket fogadott el. Valami ötvenre megy azon testületek’ és hatóságok’ száma , mellyek illyenkor küldötteik által a francziák’ királyát üdvözölni szokták A’ diplomatikai kar’ nevében az idén a’ pápai követ monda üdvözletét. Jan. 2-án a’ követkamarai tagok osztályüléseiken voltak, bizottmányt nevezni válaszfelirati szerkezet’ készítése vé­gett. Mikép tudva van , a­ kilencz osztály mindenik választ egy tagot, 's ekkép­ alakul a’ bizottmány. Valamint a’ vá­laszfelirati viták legérdekesebbek rendesen a’ parlamenti ülések alatt, úgy a’ bizottmány­­tagok’ választása is az osz­tályülésekben nem csekély érdekli, mert ez alkalommal előre lehet aztán gyanítani a’ válaszfelirati viták’ jellemét. Az idén az osztályülési viták nem valának felettébb érde­kesek. Semmi sincs politicai kérdés , mond a’ Journal des Debats, melly a’ közvéleményt képes volna, felhívni. A’ po­liticai kérdések’ hiányában ügykérdésekre szorítkoztak. Szó volt a’ nemzetőrségről, postareformról, takarékpénztá­rakról , vasutakról és üzletekről. Az egyetemi tanács iránt kiadott kir. rendelet iránt is történt felkérdés. A’ nap’ leg­furcsább eseménye Béchard legitimista tag’ kikelése volt a’ dynastica ellenzék ellen. Az ellenzék’ részéről kilencz tag között csak egy van, ’s ezen egy is Saint Marc Girardin; a’többi tagok: Peyramont, Delessert F., Cousture, Vitet, Bignon, Lefebvre­s , Desmousseaux de Givre és Dangeville. A’választásokban részt vett 368 tag; conservativokra esett 213 szavazat, ellenzékiekre 145. Az ellenzéknek neveze­tesebb megbukott jelöltei voltak : Odilon Bárral és Ré­­m­usat. Egy párisi levél példátlan eseményről tudósít a’ párisi pénzvásár’ ügyében. A’franczia nemzeti bank épen az ó év­ utolsó napján nem volt képes a’ leszámítolni kívánt váltókat bankjegyekkel kifizetni , miután minden bankjegyei forga­lomban vannak. Kész pénzzel leszámítolni pedig ellenkezik a’ bank’ szokásával, ’s ekkép’ nem volt mást mit tenni , mint hamarjában 5,10,20,000 bon­okat készíttetni, mely­­lyek fenakadás nélkül el is fogadtattak.Ezen esemény’ foly­tán a’ papírok a’börzén tetemesen fölebb szökkentek. A’ marokkói követ Sid- El-Hadsch- Abu- El- Kader- Ben- Aschasch a’francziák’ királyánál ünnepélyes tisztel­gését megtevén, az nap este a’ királynál ebédelt. A’ párisi takarékpénztár múlt évi számadását bevégez­vén, abból e­ következő eredmény tűnik ki: befizetés tör­tént , ide értvén a’ vidéki takarékpénztárakból való áttér 31

Next