Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)
1846-01-22 / 611. szám
szónokai, habár véleményük szerint e’ tárgy „a’ conferentiában“ már el is intéztetett volna. Zs. I. aggodalommal látja, miként naponta jogok csikartatnak ki a’ nemzettől , jogok, felette nagy fontosságúak. Ha továbbá is illy bizalommal leszünk, úgy véli,majd azt fogják nem sokára mondani, hogy a’ gyűlésekre se fárasszuk magunkat. Idejét látja felszólalni, ha minden jogainkat átadni nem akarjuk , annál is inkább, minthogy a’ katonai karhatalom által csak rendellenség , nem pedig rend fog eszközöltetni. — R. J. pestmegyei tisztiügyész és megyénkbeli közbirtokos, szinte melegen emeli fel a’ nagy fontosságú ügyben szavát, ’s részint törvényes, részint tapasztalási adatokkal nyomosan czáfolja meg a’ conservativeket , kik ezek létökre a’ jó törvényeket fentartani nem akarják illy értelemben szólóit még számos ellenzéki szónok , kik’ ellenében azonban, tekintetbe vévén elnökö mnéit, a’ nőimer ans szavazatokat is, azon értelemben monda ki a’ végzést, miként azt fentebb megjegyeztük. — Ezután Szabolcs és Nógrádnak az uj helyettesi rendszerre vonatkozó leveleik vétetvén föl , ezeket f.h. ő mélt. ’s a conservativ szónokok, a’ már ez előtti napon felolvasott pesti rokon tárgyu levélre keletkezett végzés’ nyomán , elnellezni óhajtották , beszédeik közé nem kevés sértés- és személyeskedéseket kevervén , különösen P J. és K. A. t.birák , kik sértegetés nélkül szólani sem tudnak. Az ellenzék, habár napi eredmény nélkül, ismét felszólalni kötelességének tartván , hosszasan fejtegette az uj rendszer’ káros voltát a’ nemzetre, a’ hazára. I.— Zs.— megemlékezik e’ tárgynál Csongrádról is,, mig Zs. 1. tb. szokott ékes és nyugalmas modorában fejtegeti azt. Hazafnű szózatának hogy, ezúttal ’s illy körülimények közt, sikere nem lehetett, mondanunk sem kell Mindent buktatni nem tekintve személyt és elvet, volt a’ reactio’ embereinek rég’ fellelt szándékuk. — Harmadik nap ismét több megyei levelezések kerültek megyénk’ pártszaggató szőnyegére. ilyen volt Zaláé a’ részek’ visszacsatolása iránt. Az ellenzéknek e’ részbeni vádjára elnök a mélt. figyelmeztető a’ rendeket: miként egy statusférfiunak meg kell gondolni azon körülményeket, mellyek a’ kérdéses törvény’ teljesítése körül előfordulhatnak. Illyeneknek mondá az erdélyi birtokviszonyokat, az urbért, a’vallást’stb.; de mindezek csak elöleges sulylyal bírhatván, egy világos, nem teljesített törvény körüli mérlegen: a’megye’rendes levelét Zalának elfogadták.— Kevés hijja volt most, hogy Pestnek nádor , fens, félszázados ünnepére meghívó felszólítása hajótörést nem szenvedett egy némelly tagoknak Pest elleni szenvedélyességén Rövid észrevételek után azonban, Zs. I. láblábiánknak Pestnek nyilvánított köszönete ’s előadása után, csakugyan elfogadtatott. — Következett most egy, az első napi famosus végzésre vonatkozó intermezzo, léve L. M. táblab. által, kinek nemes keble’ tükörét mutassák be saját szavai: „Engedjék , úgymond , a' rendek, hogy pillanatra saját személyére vonja a’ köztárgyak’ folyamáról a’ figyelmet. Szerencsésnek érzette volna magát, ha az augusztus’ 11 -ki rendeket is azon küldöttek közé sorozták volna , kik a’ megye’ érzelmét tolmácsolák nádor ö fenségénél. De mind e’ mellett e saját keble ösztönéből kötelességének érzé részt venni a’ kiküldetésben, ’s miután részt is vett, kéri most magát is a’ többi küldöttekre kimondott a dióban részesíteni, büszkének vallván magát azon dicső férfiakkal, ha azok bűnösek , megbüntettétni, ha pedig, nem, velők felmentetni.“ Hangos „éljenzés“, majd „actio“ rivalgás követé a’ lelkes nyilatkozatot, mellyben csakhamar hasonló nézetből osztoznak H. M. és L. L. tbirák, mint szinte Alcsúton járt önkéntes küldöttek. Most maga az ellenzék követeli e’ nemes férfiak’ megactióztatását, de az ellenfél, tán kissé késő,eszélyesebbnek látja már az actiózási gazdálkodás’ rendszerét. Hosszasb zaj után elnök ő mélt, kijelenti, hogy „a’ vádló tiszti ügyész,mennyire szükségét látja, használni fogja az imént tett nyilatkozatokat.“— Csongrádnak a’ király’ lakását érdeklő levelére kerülvén a’ sor , e’ jó alkalmas üstökénél megragadni ugyancsak sietett K. A. thiránk, kinek ennél kedvezőbb mező nem mutatkozott e’ gyűlés’ alkalmával, megmutatni nekünk, meg a’ hazának, hogy csakugyan ellenzéki, mert tán lábánál fogva szeretné a’ fejedelmet „kedves hit magyarjai“ közé levonni, meg nem gondolva ,hogy a’ fejedelemnek — ki iránt több országok hasonló igényt követelhetnek — hol lakásától kirekesztőig még nem függ a’ haza’ boldogságának egyedüli islápja. A’ felírás egyébiránt elfogadtatott. — Majd Pozsonynak a’ czigányok' vagyonának erőszakos megfosztása iránti tudományul vett és Szepesnek az ismeretes katonai kihágást érdeklő ’s országgyűlésiig e’ részben adandó utasítást, jelenleg pedig,a’netán meg nem tartott formalitások’megvizsgáltatása’ tekintetéből,felírást előidézett leveleik’ rövid tárgyaltatása után, felolvastatott Turmezőnek a’ horvát viszonyokra vonatkozó ivei , mellynél elleneink’ szenvedélyessége, fájdalom hogy nem személyeink , hanem a’ szegény pártszaggatta, százados emlékezetekkel hozzánk csatolt hon’ ellenében olly fokban tört ki, mellynek példáját eddig semmiféle hazai megye nem mutatta elő. — Lássuk az órákig tartott vitatkozások’részletét, melly két részre oszlott. Az első a’ varasdi f.h Erdödy gróf’ elmozdítását tárgyazá. Sérelmet látott ez ügyben az ellenzék, mellynek vezérszónoka Zs. J. ez úttal egyenesen a’ conservativeket hivá fel az alkotmány’ conservatiójára. Szerinte ő az örökös hivataloknak elvileg nem barátja, de ez esetben a’ még olly tulajdon, melly jogon alapszik,’s mellyet intézmény által elvenni nem lehet.Helyeslés követte szavait; elnök ő mit. (igyekezett megczáfolni, ki szerint Erdődyektől az örökös főispánság el nem vétetett, hanem csak helyettes adatott nekik, a helyettesi kinevezéseknek pedig a’ kormány gyakorlatában volt. Aztán, úgymond, Varasd nem ír, hallgat, ne avatkozzunk hát más megyék’ dolgaiba. Tudomásul kívánja vétetni a’ felhívást. És ez volt a horvát dráma’ első szakasza. A’ másodikat K. A. tbiró nyitá meg , ki a’ horvát nemzetiség’ ügyébeni fellépését az ellenzéknek már előbbről „kapczáskodásnak nevező, most pedig előadá , miként úgy értesült , hogy Pestmegye bizonyos körlevelet külde Horvátország’ ügyében bizonyos egyén által , ki azt át is adá a’ másod alispánnak , de ismét később valami különös okból visszavette. — Miután elnök ő méltósága felhívására a’ méltóságos alispán igazold az előadottakat, a’ szólóbiró , becsületére felhívja az ellenzék’ férfiait , „hogy ha becsületesek, adják elő a’levelet, ha pedig elő nem adják azt, úgy nem becsületesek.“ „Actio és nem!“ harsogott most a’ legnagyobb rendetlenségbejött teremben , ’s egy ideig az iszonyú zaj miatt tanácskozni nem lehetett, mi alatt azonban egy némellyek’ részéről K. A. becstelenség’ vádjára megadatott a’ felelet. Később szóhoz jutva oda módositá szavait, hogy ő nem „becsületesekkel, hanem „becsületességet“ mondott. — (Új zaj, actio, lárma.) — E’ közben fölsp.helyt, ő mélt. : „nem tudja mért lehetne actiót adni a’ szólónak. — (Egy hang : actiót az administratornak!) De ha helye is volna az actiónak , mért hiába erőlködni?“ Folytonos lárma’ közepette a’ fiscus, ki első nap nem hallott szóért is actiót diétáit, kijelenti, hogy ő mitsem hallott. Majd B. Ltb. az ügyre téröleg fejtegeti a’ veszélyes political, melly szerinte illy spanyol inquisitori vallatásokban rejlik. A’ levél’ dolga , úgymond , ha az kezünknél is volna, titok, a’ titoknak pedig szentnek kell lenni. Mi volna például , ha valamelyikünk most elnök ő méltgát becsületére felhívná, hogy a’kormánynak eme’ vagy ama’ titkos ügyében nyilatkoznék, ’s ha pedig nem nyilatkoznék, mi azt mondanék ’stb. A’levél már a’ m alispánnál, ’s igy az Eiar a’ megyeé volt , nem kellett volna neki azt visszaadni, ’s ha visszaadta, arról az azt visszavevő (teremben jelen nem volt) egyén fele, majd küldőinek. Mások ismét emlékeztetik elnök ő méltyát , ki szinte elnöki székéből a’ levél-letartóztatást „nem becsületességnek“ bélyegző, Montban már előfordult hasonló esetre, névszerint egy barsi levélre, mellynél hasonló történet adta elő magát. De az ellenfél, mert in corpore Pest’ levélhozója ellen fordult , különösen annak utján az utóbbi megfenyittetését követelé , mi végzésül is kimondatott. — De még itt sem állapodott meg a‘ conservativ tábor’ személy elleni harcra : ügyet akart az még eltemetni , a’nemzetiség’ legszentebb ügyét, idegen, ha teremünkbe lép e’ nap, —illr tábort joggal vélhetett volna ellenünkben állani, csak hogy dühössebbel ’s túlzóbbal akármelly félholdas pártnál. P. J. urod- ügyész hírlapokból merített tudomás szerint kipótolhatónak vélvén a’hiányzó pesti levelet, indítványokat sorolt elő e’ tárgyban, mellyeket ismételve előadni nem bir gyenge szózatunk, nem leírni gyenge tollunk. Magák a’ százados jegyzőkönyveinkben nemzet-ellenességben páratlanul álló végzést alatt adjuk. Az indítványzót elnök f.h. ’s első alispánunk e méltóságoktól kezdve, az egy Zs. P. ügyészt kivéve — kiben egy magában van még ollykor elég morális erő elvkérdésekben másképp vélekedni merni — minden conservativ tag, hivatalnok, lelkész’stb. egész terjedelmében pártolta volt, és pedig nagyobb részt személyeskedéssel telisdedleli beszédekben. Szemünkre vettetett különösen, hogy az ellenzék „pletykából“ indul ki, hogy Kossuth’„prókátorságára“ Horvátország nem szorult, ’s hogy ugyan ezen „nagymesterünk“ egy időben a’ horvát ügyben más indítványnyal lépett elő. Mikre ismét egész szerénységgel viszonoztatott, hogy az ellenzék pletykákból nem igen szokott kiindulni. — A’ „nagy mesterségre“ pedig megjegyeztetett, hogy voltak a’ honti ellenzéknek más, hozzá közelebbrrl álló nagy mesterei, kik mégis megváltoztak, nem pedig szóval vagy nézettel, hanem lettel, ’stb Hasztalan i igyekezett még Zs. I. tbiró elleneink’ szenvedély-leple szivéhez’s felvilágosithatlan eszéhez meleg szókat intézni, ők számra meggyőzhetlenek valának, ’s diadal-mámorukban őrjöngő éljenzések közt .i. u. 3 órakor határozhatott, hogy Fölhivatva másod alispán ur, hivatalosan jelentvén: mitlép', e' gyűlés’ első napját megelőző estvén, R.— J.— egy minden külső formaságokkal ellátott, Hontmegyéhez szóló hivatalos, állítólag az ismeretes horvát ügyet tárgyszó levelet hagyott legyen nála a' végett, hogy azt a’ rendeknek nyújtaná be, melly levelet azonban egy kis idő mulva azon szin alatt, miszerint azt az illető elnökségnek adandja, ismét magához vette, mit alispán ur annál kevesbbé tagadhatott meg, minél inkább nem gondolhatta — hogy kinek hivségére a’ levélnek Peströli elhozása bízatott, abban az elnökséghezi kivitelre elegendő bizalmat helyezni nem lehet. — Ezen hivatalos jelentés’ folytában — mivel az említett levelet sem főispáni helyettes urnak sem az első alispánnak, noha a nevezett R. J. folytonosan személyesen jelen volt, mind e’ mai napig, és igy a' gyűlés’ harmadik napján sem adta elő, következésképen a’ megye’ tulajdonát önkénteseis hirtelenül letartani nem átallotta ; érdemlett megfenyités végett es botrányos cselekvényt Pestmegyének olly hivatalos kéréssel rendülik meghalni, miszerint levelezéseit az eddig fenálló szokás szerint ezentúl is postán küldötte. Ennek folytában indítvány tétetvén, hogy az ismeretes horvát ügy iránti izgatásokkal a haza és a’ kapcsolt részek közti kapcsolat elferdített minden alap nélküli hírekkel veszélyeztetik, mire a’ megye’ rendet határozatul hozók, nézeteiket minden megyének illy értelemben meghatni. Köztudomásra jutott , hogy a’ kapcsolt országok' múlt évi October’ havában lefolyt tartományi gyűléséhez bocsátott legfőbb rendeletek az ottani tárgyalások’ elferdítésére czélzó izgatásokra használtatnak, ezeknek olly értelmet adni törekedvén, mintha az úgy nevezett ilir mozgalmaknak részint kedveznének, részint ezeknek szüleményei lennének, noha ezeket csak egyoldalú értesítéseken alapullnak és egyedül pár i sze 1t em ből kiindulónak lehetne tekinteni, és igy méltán feltehetnék a' megye rendei, hogy a közállomány' javát szinte szivökön hordó tö) leszvirhon megyéi ezen csak újabb izgatást czélzó mozgalmakra hajlani nem fognak, hanem ő felségének minden népei iránt egyformán tanúsított igazságszeretében és atyai szándékában, nem különben ősi alkotmányunkhoz és törvényesített szokásainkhoz! hű ragaszkodásában bízva, minden törekvéseit e' megye’rendelve! kezet fogva arra forditandják , hogy Magyarországnak a' kapcsolt részekkel szoros és őszinte egyetértése, a’ mennyire pártviszály által megzavartatni czéloztatnék, helyre állíttassák, és azon százados kapocs az ingerültségnek ezen rendkíüti és minden alapnélküli jele által újabban meg ne háborittassék, minthogy mégis hazánkban a’ horvátországi viszonyok rövid a fnt a zasban párt fel e k e ze tül felszedett ferde és keszakolva eltorzított híreken alapuló előadások után szoktak nem ritkán megbiráltatni, hazafias köteleségeknek tartván a megye rendes e' nagy fontosságú tárgyra nézve a’ testvérmegyéket figyelmeztetni, és pedig mellőzve azokat, mik a nevezett tartományi gyűlés’némelly végzéseit illethetnék, és mellyeknek, minthogy még a' legfelsőbb határozattól függnek ,bonczolgatása minden esetre időnekelőtti, jelenleg csak arra szorítkoznak a megye rendei, mik a tartományi gyűlésekhez érkezett kegyelmes leiratok ellen irányoztatak. Ezek szerint sérelmesnek állíttátik, hogy a tartományi gyűlésnek elrendezése ugyan azon testület által Magyarország’ törvényhozása nélkül rendeltetett tárgyalásba vétetni , és továbbá , hogy a’ tartományi gyűlésnél divatozó szavazási mód iránt, a’ nemességnek az egyéni szavazástóli ellilásával, ideiglenes rendelkezés létetett. Magából az 1715.120., de főképen az 1790. 58-dik t. ez. ezen szavaiból: „Municipalibus eadem Regna in Concreto respiciensibus negotiis porro ipioque in generatibus eorundem Regnorum Congregationibus etc. etc. pertractandis ,* világos, hogy a’ horvátok belügyeiket magok rendezhették, — de bizonyítják azt a múlt országgyűlési tárgyalások is, hol sokan azok közül is, kik a köznemességnek a tartományi gyűlésen való egyéni szavazási jogát vitatták, azon munkálatra hivatkoztak, melly 1836. évben a tartományi gyűlésből kiküldött tartományi küldöttség által annak elrendezése tárgyában elkészíttetett, a nélkül, hogy a’ tartományi gyűlésnek e’ részbeni illetőséget valaki kétségbe vonta volna, azon eszmét tehát, hogy a tartományi gyűlésnek elrendezése nem ennek köréhez tartozik , mind a törvény, mind az ezek iránti felfogás szerint, annak és egészen alaptalannak kell tartani, mellynek Magyarország részéröli elfogadásával, vagy csak erősebb vitatásával is, a’ Horvátországgali erkölcsi kapocs mód nélkül tágillalván , a' viszonyok nehezültnek. Épen olly helytelen azon panasz is, miszerint az eddigi szokás az egyéni szavazatok iránt megváltoztatottnak állittatik. Mert az e’részbeni intézkedést, Zágrábmegyét kivéve,Horvát-és Tóthország’ minden többi törvényhatóságai és a’ tartományi gyűlés’ minden egyéb tagjai törvényesnek elismervén, azt hálával és köszönettel fogadták , sőt valamennyi törvényhatóságok , követeiknek adott utasításukhoz képest, a’ netalán máskép’,vagy is a’ nemesség egyéni szavazata mellett tartandó tartományi gyűléshez még járulni sem kívántak. Illy szempontból tekintvén ezen viszonyokat , azon meggyőződésben levén a’ megye’ rendet, hogy a' Magyarország és kapcsolt részek közt nehezítő bármilly beavatkozások' és a lap nélküli demonstráltok épen azon kapcsolat" gyengítésére szolgálnak, mellynek állítólag szorosbbá tételére irányozvák , hazafias kötelességüknek tárták valamennyi testvérmegyei felszólítani , hogy a" közhírre kapó horvát ügyek iránt velünk illy értelemben közremunkálni szíveskedjenek, k jelentvén egyszersmind a’megye’rendet, miképp a‘ jövő országgyűlésre készítendő utasításul a’ jegyzőkönyvbe feljegyeztetni rendelők, hogy a’ mennyire a’ kapcsolt részeknél az országtóli elszakadási törekvéseket tapasztalnának, az ellen erélyesen működni es ne mulasszák . A’ negyedik napnak legnevezetesebb tárgyát a’ helytartó tanács’ közoktatási intézménye tévé. Zs. 1. nyitá meg a’ tanácskozásokat, ki szerint e’ tárgy nagy nyomósága, mert a’ népnevelés’ ügye az , mellyel az ország magának tárja fel minden időkben. Majd 1790 óta a' legújabb időkig ez ügybeni intézkedéseit az országnak fejtegeté a’ szónok, különös tekintettel a’ protestantismusra, mellynek az 1791 világos törvényadta jogát egy intézmény által elvenni nem lehet. Nem ellenezi részéről a’ népnevelési ügynek egyenlőn mindenkire kiterjedő elintézését, de ez országgyűlésen történjék; igy még azon esetre is , ha jó foglaltatnék az intézményben, nem barátja annak, mert hol jogot követel , ott nem szorul ajándékra ; fluctualiónak pedig a’ legszebb ügyet kitenni nem akarja. Majd a’ tárgynak európai szempont’ ók ’s a’ franczia Université e’ részbeni lépéseinek fejtegetése, ’s a’ gazdag catholicismusra nézve nem dicséretes összehasonlítása után a’ szegény protestáns iskoláknak amazokéval , áttért szónok a’ megyei népnevelési ügyre , mellyel részéről mindig hévvel felkarolt. (Éljenzés. Szónok a’ népnevelési választmánynak 3 évig volt fáradhatlan buzgalom elnöke) Mindezek után a’ kérdéses intézményt el nem fogadhatónak vélte. — F. födimesi lelkész bár avult törvényekkel igyekezik az elötte szólót megczáfolni, de jó és illedelmes előadással, mig ellenben társa M. felsőtúri lelkész, e’ napon több ízben egy korlesi padról s tőlük környezetten a’ „manivetudo“ ellenkező kitöréseivel inkább izgatott mint szólott úgy e’ tárgyban, mint az e’ nap szinte előfordult országgyűlési költségek’kivetése’ ügyében, az ellenzékei körülré álló társainak, mint őket megadóztatni törekvőt mutatván be; mi I. Zs. részéről méltó korholást vont maga után annyival inkább, minthogy I. Zs. ur szerint nevezett tisztelendő ur, helységében, jámbor népére szinte