Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)
1846-01-29 / 615. szám
mint leültek, as egyik azonnal magához rendeli a’ pinczért, ’s kitelhetőleg értelmes német szóval kéri, magyarázná meg neki az étlapot. A’ pinczér elcsodálkozik, ’s ösztönszerüleg elébe tartja az étlapot. A’ franczia bele talál pillantani, ’s elkiáltja magát : „Áh hiszen ez németül van!“ A’ másik pedig az elsőnek, az első pedig a’ másiknak ’s mind a’ kettő pedig a’pinczérnek szeme közé bámul, egy szájjal lélekkel kiáltván fel: «Hát hisz’ itt Magyarország’ fővárosában volnánk?“ — „Igenis, szolgálatokra, ott, Pesten,“ — válaszola a’ pinczér, — és a’ kellnernek igaza volt, bár mint tamáskodtak a’ tapasztalatlan francziák. — Mint halljuk , a’ Komló’ érdemes igazgatója megígérte vendégeinek, hogy mihelyt kifogynak német étlapjai, azonnal magyarokat fog nyomatni. „Megadta a’ lelkes Ung a’ nagy — semmit!“ mondta egyszer Kossuth. Egyébiránt szavánál fogjuk. — A’ múlt vasárnapon a’ kereskedelmi nyugdíj és betegápoló- intézet’ javára tartatott álarczos bál eléggé népes valt, különösen férfiakat illetőleg. Álarcz kevés , de néhánya csinos is, ügyes is. Feltűnő, hogy e’ bálban a’ csárdás nem talált embereire, úgy annyira, hogy a’ Biharybanda csak a’ füleknek húzta azokat, ’s nem egyszersmind a’ lábaknak is. A’ társalgót is csonka körök járták el, pedig ennél könnyebb és kellemteljesebb táncz csakugyan nincs. És „a’ ki magyar tánczra jól terme, örüljön , férfierő ’s lelkes szikra feszíti erét“ mondja Berzsenyi. — Ebből könnyen következést vonhatni a’ bál’ szellemére. — A’ Pesti Kör még két bált adand saját szállásán, febr. 7-kén és 21-én, melly mind társalgási nyelv’, mind ruházat’ tekintetében kizárólag és szorosan véve magyar leend. — A’ Concordia is szándékozik egy bált adni, ha megbirja; mert úgy akarja, hogy vagy igen pompás vagy semmi se legyen. Magyar művészek’ szájában illy beszéd! Furcsa! — A’ Nemzeti Kör tegnap adá első bálját a’ redout termekben. Ismertetését adandjuk. — Társadalmi életünk’ kifejlődésének történetében a’fővárosi tánczvigalmak’ismertetései nem lehetnek érdeknélküliek. Körösi Csoma Sándor hazánkfiának, ki — mint tudva van —1842 apr. 11-én halt meg nagy fontosságú keleti útjában, dolgozótársai, a’bengáliai ázsiai társaság, angol feliratú sirkövet állítottak — mint a’ P. Zeitung irja. — Bölöni Farkas Sándor’ emlékkövét is felállították az erdélyiek. — Ha e’ lelkes fiainkat köztünk érte volna el a’ halál, még nehezen jelelné sírkő hamvaikat, még aligha volna poraik fölött jel, melly tettekre buzdítsa az élőket. Megyery-emlék Kölcsey-emlék! ’stb. — A’ tiszavidéki birtokosok e’ napokban oszlottak haza , miután előbb már gróf Széchenyi István ő excja által a’ casinóban fényesen megvendégeltettek. Kívánjuk, hogy mindnyájan czéluk’ nagyságáról meggyőződve ’s a’ legszilárdabb akarattól lelkesülve távozzanak legyen el ezen első gyűlésből. — Pálffy Albertnak „magyar millionaire“ cz.mű regénye csakugyan elhagyta már a’ sajtót. — A’ budapesti mészárosok nagy zajt ütnek ezen és más lapok’ hirdetései között. A’ többi között azt is mondják , „hogy üzletök a’ jelenleg fenálló viszonyok között korán sem olly fényes, minőnek azt némelly hírlapírók képzelik.“ Részünkről ártatlanok vagyunk e’ tekintetben, mert mi ezt a’dolgot soha sem képzeltük, hanem csak láttuk — mi között van egy kis különbség. — Egyébiránt Pestvármegye’ közgyűlése történetesen épen holnap veszi kezdetét. — Szombat óta kétszer adatott színpadunkon Obernyik’ uj drámája: „Az első szülött.““ —Bizonyos más alkalommal azt fogták ránk, hogy az eredeti drámák felett csak olly könnyedén törünk pálczát, a’ nélkül, hogy a’ pálczatörést annak rende szerint motiválnék. De e’ hely nem arra való, hogy hosszas okoskodásoknak tért nyissunk; mi csak a’ közönség’ nyilatkozatát ismételjük sorainkban. És ki hallott valaha necrologot vagy visum repertumot motiválni? Mi csak az egyszeri megyei chirurgus’ stylusát követhetjük, ki egy ember’ halála fölött irt látleletében igy teve tanúbizonyságot: „N. N. tökéletesen meghalt, esannyira, hogy föltámadásához többé semmi remény sincsen.“ — Óhajtjuk, hogy a’fiatal szerző nem sokára sikerültebb szülöttel tegye jóvá, mit az „elsőszülött“ elrontott. — □ (Vasúti viszonyok) Mint bizonyost hallottuk, hogy a’ néhai bécs-győri, majd bécs-gloggniczi vasúttársaság , melly a’ Brucktól Győrig tervezett pálya’ építésére nyert legfelsőbb engedélyről már egyszer a’ balparti párhuzamtól féltében lemondott, — újra ébredez; sőt a’ bécs-gloggniczi társaság, nevezetesb tagjaiból ismét megalakulva, engedélyért folyamodott azon vonal’ építésére , mellyről már egyszer lemondott. E’ változékonyságban sokan szilárdtalanságot, újabb börzei nyerészkedést ’s a’ balparti társaság’ ellenében károsító indulatot látnak. Annyi igaz, hogy e’ társaság’ kérelme az országos rendeknek a’ múlt országgyűlésről fölterjesztett kívánatéval ellenkezik. Igaz továbbá, hogy ez, habár rövid időre is, káros hathatása lehet a’ központi vasúttársaság’ vállalatára. E’ társulat pedig már jelét adá szándéka’ szilárdságának, miután 18 m.földnyi már egészen kész vaspályát mutathat, melly kamatbiztositás nélkül (tehát számolva legalább a’ párvonal elleni biztosításra) folytatja vállalata’ létrehozását. ’S aztán ezen társaság is folyamodott már előbb a’ Brucktól Győrig vezetendő vonal’ építésére. A’ gloggniczi társulat, mint halljuk, szabad tetszésére kívánja hagyatni a’ vaspályának Brucktól Győrnél és Gönyőnél tovább építését vagy nem építését Eszékig. Nem tudjuk, erre már a’ fiumei társulat is mit mond. — X. Törvényhatásági dolgok NOGRÁDBÓL. A’január’ 19-én tartott közgyűlést — miután már az ezt megelőző tanácskozmányokban, ő cs. k. felségének gróf de la Motte Antalt f. i. helyettesnek kinevező k. leirata, úgy szinte szeretett főispánunknak szívből jött, szívhez szóló levele felolvastattak, ’s a’ teendők iránt egyezkedés is történt: elnök alispán nyitá meg a’ tárgyhoz alkalmazott beszéddel. — A’ levelek felolvastattak az esküformával, melly nem egyéb a’ régi (de nem törvénykönyvünkbe foglalt) forma’ magyar fordításánál. — Erre K.— F.— hatályosan előadá a’ már tanácskozmányban elhatározott indítványt, mellynek értelme ez. Tisztelettel fogadjuk ugyan a’ k. kir. leírást, azonban miután az két határzatunkkal és felírásunkkal, mellyre választ nem kapunk , ellentétben áll, azokhoz továbbá is ragaszkodunk , és ez ellen óvásunkat tesszük. Ő felségéhez uj felírást intézünk, és országgyűlés’ mielőbbi tartását kérjük, hol e’ sérelmes tárgy orvosoltathassék. Végre valamint a’ föispáni hivatal’eddig gyakorlattal szentesített jogait bántani nem akarjuk, úgy a’ mienket is csorbittatni nem engedendjük; ’s mennyire a’ főispáni nevezett helyettes e’ kört áthágná , őt törvénytelennek nyilvánítjuk. — Csak néhányan nyilatkoztak. Közbe harsogott a’ „jól van“, „helyes“, és a’ végzés ez értelemben kimondatott. Elnökünk pedig köszönetet mondott az ellenzék’ férfiainak , kik önmagokat megtagadni, és leyalis deferentiával tudnak lenni a’ megye’ nyugalmáért. — Voltak készületek még előbbi végzéseinknek is kortesek általi visszahúzására; az egyént nem nevezem, pirulna a’ lap, hogy egy állását mindig méltósággal megtartott megye’egész jövőjét, a’rakonczatlanság és anarchia’ örvényébe vala döntendő egyik saját fia. Eddigi szeretett főispánunknak hódoló tiszteletünket ’s valódi szívből eredő fájdalmas búcsúnkat tolmácsolandó számtalan tagból álló választmány neveztetett; más megtisztelés nincs a’ megye’ kezében illy férfiú’ számára, ki a’ mostani viszonyok közt még sokszorta becsesebb nemes lelkű idével, igazságszeretetével ’s irántunki ragaszkodásával , ki tudja, milly keserűen felejthetetlen lesz sokáig közöttünk. — Az udvari tanácsnak válasza érkezett hozzánk a’ honti ügy iránti felírásunkra , melly aggodalmainkat alaptalanoknak mondja. Örömmel üdvözlő több szónok a’ leiratot , mint ollyat , melly, emlékezetet meghaladó idő óta, tán első jött válaszul felírásainkra. — De mivel igazságos kívánságunk, hogy a’ minden esetre bonyolódott tárgyat vizsgáltassa meg ő felsége, nem teljesittetett, ’s a’ leiratnak alapja csak az egyoldalú ’s épen kérdésben lévő fél, a’ honti helyettes’ tudósítása lehet, uj felírás határoztatott. Kapcsolatban ezzel vétetett fel Hontmegyének is egy több ivekre terjedő ’s a’magánypecsétű levél’érvénytelenségét, a’helyettes* mentő védelmét, az oppositio’ kárhozatosságát ’s más szeretetre méltó tárgyakat magában foglaló levele. Azonban, miután e’ levélből már most csakugyan diplomatikai bizonyossággal világos lenne az is , hogy a’ közgyűlést a’ helyettes kitűzött határnapján meg nem tartotta, e’ törvtelen és veszedelmes elvet rejtő tényt az érintettük fölirásban érinteni, és a’ vizsgálat’ eredményének országgyűlés’ elébe terjesztését kérni elhatározták. — Második napon szőnyegre jött Pestmegyének a’ horvát ügyben irt ismeretes körlevele, miután az előbbi nap’ második végzésének V.— P.— aljegyzőnk’ által készített remek szerkezete közhelyeslés közt felolvastatott : K.— F.— nagy tárgyavatottsággal téve az indítvány, elfogadása iránt a’ levélnek. Felhozá, Horvátország milly fontos ránk nézve anyagi tekintetben, milly históriai kapcsok csatolják hozzánk. Végre mi legfontosabb , mi közös jog. Horváth István és Szalopek’ munkáiból idézett több diplomaticus adatot a’ holdban létező pacta conventákról ’stb. — Végre elmondván, miként e’ kérdés az ország’ integritásának kérdése , és így legsarkalatosabb törvénybe vág, keményen végző szép tudományosságú beszédét. — Ha megírjuk, hogy a’ dolog’ lényegére nézve más vélemény alig volt, nem fog csodálkozni az olvasó, meggondolván, hogy itt minden pártfelekezetnek egyesülni kell. Még kevésbbé fog csodálkozni, ha tudja, hogy Nógrád’ teremében van, melly sokszor higgadtabb, tán hidegebb is némelly tárgyban , melly felrázza a’ haza’ literét, — de higgadtsága mellett mégis talán nincs megye az országban, hol olly kevés ellenszólás, olly csekély ellenküzdelemmel mennek keresztül, mintegy közakarattal, a’ legfontosabb korkérdések is. — Vélemény-árnyéklatok voltak, hogy általánosságbanvagy nem irjunk-e fel? Hogy a’ nádor’ közbenjárását kérjük ’stb. Nevezetes egy lelkész’ nyilatkozata , ki igen alaposan fejtegető , miként Horvátországban hivataltársai a’ névtelen pártnak nem csekély tényezői. A’ végzés kimondatott: Pestmegye’ levelét egész kiterjedésében pártoltuk . A’ küldöttség szóba sem hozatott, bizonyos okok végett, csak kemény kifejezésekben érintetett ollykor. — Szónok 42. — A’ dolog annyira ismeretes , hogy részletekkel nem fárasztjuk az olvasót. E’ tárgygyal kapcsolatban felvettük Hontmegyének ezzel egészben ellenkező levelét. És csodáltuk , hogy magyar megyétől jó, és erősíikt hitünk , hogy előbbi napi második végzésünket helyesen hoztuk. — Egyébiránt félretettük. Ezen tárgyalások alatt gyors posta érkezik,és az elnökségnek levelet hoznak a’ terembe. Kibontatik, és nevezett helyettesünk’ illy értelmű levele volt: „Miután ő felsége’ kegyelméből nógrádi főispáni helyettesnek neveztetém, de magánviszonyaim mindeddig akadályoztak székemet elfogdalni, e’ czélra febr. 16-ának reggeli óráiban tartandó közgyűlést tűzöm ki.“ — Igen nagy csend uralkodott a’ felolvasás alatt. Annak végeztével rémitő zaj keletkezett. „Nem fogadjuk el.“ „Jöjön áprilisben“. — „Inkább tartsunk előbb gyűlést. „Tartsunk nehány nappal később“ — és hasonló felkiáltások harsogtak ki a’ zugó sokaságból. — Végre szólni lehetett. —• Három szónok nyilatkozott egyértelműleg lényegben. — Az ingerültség igen nagy volt. — Ellenvélemény semmi. A’ zaj nőtt. A’ terembe visszatódultak a’ már ebédelni elsietett rendek. Elnök alispán tehát kimondó a’ végzést körülbelől ekként: „Már a’ dolog’ természeténél fogva, de a’ kegyek- leirat’ szavai szerint is, mellyek azt mondják, hogy hit letétel után tartsuk törvényes elnökünknek a’ nevezettet, a’ kitűzött határidő el nem fogadtatik . Azonban főjegyző úr által jelentés tétetvén, hogy sok végezetlen és áprilisi közgyűlésünkig halasztást nem szenvedhető tárgyaink maradandnak, február’ 18-ára és következő napjaira közgyűlést rendelnek azok’ tárgyalása végett. — A’ gyűlés nagy robajjal eloszlott. Következett a’harmadik nap. —A’ végzések hitelesíttettek. K. F. t biró, a’jegyzői szerkezettel meg nem elégedve, kész szerkezetet mutatott elő, mellyben az intézmény’ szavai kihagyvák, és e’pont helyett ez vala téve. Miután csak a’ megye’rendesnek és törvényes, hittel kötelezett elnöküknek volna tagadhatlanul kizárólag joga a’ gyülés’ határidejét kitűzni, e’ levél tudomásul vétetik. A’ másik pontot pedig külön szám alá kívánta íratni. —■ És vívott az ellenzék önmagával csatát. — Tagadhatlan lévén , hogy előbbi nap csak annyit és úgy kívántuk , mint azt a’ jegyzői szerkezet kifejező, sokan az ellenzék’ soraiból azt pártolók. És igy természetes, hogy hozzájok csatlakozván a’ ritkán lézengő ellenvéleménynek , a’ szerkezet megmaradott. De néhány meggondolatlan védelmezői a’ helyettes’ ügyének, kik részint czélzásokkal a’ végzés’ egész megváltoztatására, részint kelletlen magyarázgatások által, az ellenzéket is oda vitték, hogy erősebb kitételekkel kezde élni, és a’levélnek bonczolgatására is átment, mit eddig lovagiasan került. És beteljesedett B.— L.— mondása , hogy kik védeni akarják a’ helyettes’ tettét, hallgassanak, mert szólásukkal jobban bemeritik. — Előhozatott, hogy szeretett főispánunk valahányszor itt, a’ leggyengédebb kifejezésekkel ajánlá magát a’ rendeknek , inkább ezt tette volna nevezett helyettesünk is a’helyett, hogy privát dolgait felhozza , mellyeknek nem kellene előbbvalóknak lenni a’ köznél. Hogy a’ határidő’ kitűzése helyett inkább kért volna. Hogy a’ délelőtti órák’ kitétele licitatiohoz illő. Mondatott védelmére a’ tapasztalatlanság, az uj kor’ szelleme , melly az írás’ sallangjait is elhagyni kezdi. — Elnök alispán többször hatályosan inté , kéré a’ rendeket, hagynának fel ezekkel, midőn még nevezett helyettesünk közülünk kit sem bántott, miért bántjuk mi ? Mondá , hogy legjobb magyarázatot kell adni az ember’ cselekedeteinek, míg az ellenkezőről meg nem győz. Itt pedig kedvezően magyarázni lehet ’stb. De szavai elhangzottak, és a’ személyeskedés a’ gyűlés’ tagjai közt úgy elharapódzott, hogy egész szenvedélylyel mentek egymás ellen is . A’ tulconservativ F. grófot K. F. a’ terem’ falán függő dicső őseire emlékeztető; erre a’ gróf azt felelte, hogy azok tiszttartóikkal is restauráltattak. — K. K. a’ tegnapi végzést az oppositio által hozottnak állitá , mit az elnök nem helyeselvén, azt az egész megye’ végzésének mutatta meg, elég feleslegesen.— Ebből is lett egy kis havezjáték. B. L. és F. gróf, meg mások feleseltek egymásnak; szokatlan jelenés és valóságos járvány volt ez teremünkben. De a’ harmadik nap karzaton levő nekoszoru e vitákat, mellyek az egész napot majdnem kihuzák, tárták legmulattatóbbaknak. Isten velünk. (Később folytatjuk a’ többi napokról). — Ötén. U. J. Borsodnak a’ helytartói székfoglalásra meghívó levelét tudomásul vettük. — A’ tiszt újításra választmányt küldtünk. ERDÉLYI DOLGOK. Pesta rozzi-ünnep Kolozsvárit. Midőn a’ mivelt Európa a’ nevelés’ reformátorának ünnepet ül, midőn Helvétország lombkoszorús bérczei alatt nevének emléket állít, mi sem késtünk el — bár szinte legutolsók a’ polgáriasodon világ’ gyűrűjében — a’ nevelés és szellemszabadság’ nagy bajnokáról megemlékezni. Jan 12-én, esti 6 órakor, megnyilának a’ melegkeblű közügybarát, gr. Teleki Domokos’ teremének ajtai, ’s Pestalozzi’ születésnapját megünnepelni felgyülekezett ide Kolozsvár’ intelligentiája ,s egy válogatott hölgykoszorú. A’ terem fényesen vala világítva .... Pestalozzi is fényt terjesztett a’ szellemvilágban; arczképét zöld koszorú körtté .. . egykor ő is illyszinü reményekben élt, hogy tanai az embernemet boldogitandják. Egy harmoniás ének kezdé meg az ünnepélyt. Utána gr. Teleki Domokos , mint elnök, beszélt. A’ teremben mély csend vala,’s beszéde’ minden igéit hallani lehetett. Előbb is üdvözlő a’ szépszámú hallgatóságot; azután Pestalozzi’ érzékeltető tanitásmódját fejtegette, ’s végre Pestalozzi’ tanainak a’ társadalmi életre gyakorlott nagy hatását. Beszédét ,éljen, zárta be. Utána Gáspár János értekezett „Pestalozzi’ nevelés- és oktatáselvei“-ről. A' szép nyelven írott és felolvasott értekezésben alaposan és híven fejtegetvén Pestalozzi’ tanai és némelly helyütt hazánkra is viszonyittatnak. Érdekes része még az, hol az anyákhoz meleg érzelmektől áthatva beszél. Ezt követte nehány töredék Pestalozzi’ életéből, fölolvasva Kovácsi Antal által. Grosz Ágoston Diesterweg’ fölszólitását olvasta föl , németül, a’ Pestalozzi - intézet’ ügyében. Nagy Ferencz, tanár, nevelői kört indítványzott. Mi körörömmel fogadtuk ez indítványt, mert, őszintén megvallva, a’ nevelés nálunk igen elhanyagolt állapotban tengődik, 66