Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)

1846-01-29 / 615. szám

mint leültek, as egyik azonnal magához rendeli a’ pinczért, ’s kitelhetőleg értelmes német szóval kéri, magyarázná meg neki az étlapot. A’ pinczér elcsodálkozik, ’s ösztönszerüleg elébe tartja az étlapot. A’ franczia bele talál pillantani, ’s el­kiáltja magát : „Áh hiszen ez németül van!“ A’ másik pedig az elsőnek, az első pedig a’ másiknak ’s mind a’ kettő pe­dig a’pinczérnek szeme közé bámul, egy szájjal lélekkel kiáltván fel: «Hát hisz’ itt Magyarország’ fővárosában vol­nánk?“ — „Igenis, szolgálatokra, ott, Pesten,“ — vá­­laszola a’ pinczér, — és a’ kellnernek igaza volt, bár mint tamáskodtak a’ tapasztalatlan francziák. — Mint halljuk , a’ Komló’ érdemes igazgatója megígérte vendégeinek, hogy mihelyt kifogynak német étlapjai, azonnal magyarokat fog nyomatni. „Megadta a’ lelkes Ung a’ nagy — semmit!“ mondta egyszer Kossuth. Egyébiránt szavánál fogjuk. — A’ múlt vasárnapon a’ kereskedelmi nyugdíj és betegápoló- intézet’ javára tartatott álarczos bál eléggé népes valt, különösen férfiakat illetőleg. Álarcz kevés , de néhánya csinos is, ügyes is. Feltűnő, hogy e’ bálban a’ csárdás nem talált embereire, úgy annyira, hogy a’ Bihary­­banda csak a’ füleknek húzta azokat, ’s nem egyszersmind a’ lábaknak is. A’ társalgót is csonka körök járták el, pedig ennél könnyebb és kellemteljesebb táncz csakugyan nincs. És „a’ ki magyar tánczra jól terme, örüljön , férfierő ’s lelkes szikra feszíti erét“ mondja Berzsenyi. — Ebből könnyen következést vonhatni a’ bál’ szellemére. — A’ Pesti Kör még két bált adand saját szállásán, febr. 7-kén és 21-én, melly mind társalgási nyelv’, mind ruhá­zat’ tekintetében kizárólag és szorosan véve magyar leend. — A’ Concordia is szándékozik egy bált adni, ha megbirja; mert úgy akarja, hogy vagy igen pompás vagy semmi se legyen. Magyar művészek’ szájában illy beszéd! Furcsa! — A’ Nemzeti Kör tegnap adá első bálját a’ redout termekben. Ismertetését adandjuk. — Társadalmi életünk’ kifejlődésé­nek történetében a’fővárosi tánczvigalmak’ismertetései nem lehetnek érdeknélküliek. Körösi Csom­a Sándor hazánkfiának, ki — mint tudva van —1842 apr. 11-én halt meg nagy fontosságú keleti útjában, dolgozótársai, a’bengáliai ázsiai társaság, angol feliratú sirkövet állítottak — mint a’ P. Zeitung irja. — Bölöni Farkas Sándor’ emlékkövét is felállították az er­délyiek. — Ha e’ lelkes fiainkat köztünk érte volna el a’ halál, még nehezen jelelné sírkő hamvaikat, még aligha volna poraik fölött jel, melly tettekre buzdítsa az élőket. Megyery-emlék­­ Kölcsey-emlék! ’stb. — A’ tiszavidéki birtokosok e’ napokban oszlottak ha­za , miután előbb már gróf Széchenyi István ő excja által a’ casinóban fényesen megvendégeltettek. Kívánjuk, hogy mindnyájan czéluk’ nagyságáról meggyőződve ’s a’ legszi­lárdabb akarattól lelkesülve távozzanak legyen el ezen első gyűlésből. — Pálffy Albertnak „magyar millionaire“ cz.mű regénye csakugyan elhagyta már a’ sajtót. — A’ budapesti mészárosok nagy zajt ütnek ezen és más lapok’ hirdetései között. A’ többi között azt is mond­ják , „hogy üzletök a’ jelenleg fenálló viszonyok között ko­rán sem olly fényes, minőnek azt némelly hírlapírók kép­zelik.“ Részünkről ártatlanok vagyunk e’ tekintetben, mert mi ezt a’dolgot soha sem képzeltük, hanem csak láttuk — mi között van egy kis különbség. — Egyébiránt Pestvármegye’ közgyűlése történetesen épen holnap veszi kezdetét. — Szombat óta kétszer adatott színpadunkon Obernyik’ uj drámája: „Az első szül­ött.““ —Bizonyos más alka­lommal azt fogták ránk, hogy az eredeti drámák felett csak olly könnyedén törünk pálczát, a’ nélkül, hogy a’ pálcza­­törést annak rende szerint motiválnék. De e’ hely nem arra való, hogy hosszas okoskodásoknak tért nyissunk; mi csak a’ közönség’ nyilatkozatát ismételjük sorainkban. És ki hal­lott valaha necrologot vagy visum repertumot motiválni? Mi csak az egyszeri megyei chirurgus’ stylusát követhetjük, ki egy ember’ halála fölött irt látleletében igy teve tanúbi­zonyságot: „N. N. tökéletesen meghalt, esannyira, hogy föltámadásához többé semmi remény sincsen.“ — Óhajtjuk, hogy a’fiatal szerző nem sokára sikerültebb szülöttel tegye jóvá, mit az „elsőszülött“ elrontott. — □ (Vasúti viszonyok) Mint bizonyost hallot­tuk, hogy a’ néhai bécs-győri, majd bécs-gloggniczi va­súttársaság , melly a’ Brucktól Győrig tervezett pálya’ épí­tésére nyert legfelsőbb engedélyről már egyszer a’ balparti párhuzamtól féltében lemondott, — újra ébredez; sőt a’ bécs-gloggniczi társaság, nevezetesb tagjaiból ismét meg­alakulva, engedélyért folyamodott azon vonal’ építésére , mellyről már egyszer lemondott. E’ változékonyságban so­kan szilárdtalanságot, újabb börzei nyerészkedést ’s a’ bal­parti társaság’ ellenében károsító indulatot látnak. Annyi igaz, hogy e’ társaság’ kérelme az országos rendeknek a’ múlt országgyűlésről fölterjesztett kívánatéval ellenkezik. Igaz továbbá, hogy ez, habár rövid időre is, káros hathatása lehet a’ központi vasúttársaság’ vállalatára. E’ társulat pedig már jelét adá szándéka’ szilárdságának, miután 18 m.földnyi már egészen kész vaspályát mutathat, melly kamatbiztosi­­tás nélkül (tehát számolva legalább a’ párvonal elleni bizto­sításra) folytatja vállalata’ létrehozását. ’S aztán ezen tár­saság is folyamodott már előbb a’ Brucktól Győrig veze­tendő vonal’ építésére. A’ gloggniczi társulat, mint halljuk, szabad tetszésére kívánja hagyatni a’ vaspályának Brucktól Győrnél és Gönyőnél tovább építését vagy nem építését Eszékig. Nem tudjuk, erre már a’ fiumei társulat is mit mond. — X. Törvényhatásági dolgok NOGRÁDBÓL. A’január’ 19-én tartott közgyűlést — miután már az ezt megelőző tanácskozmányokban, ő cs. k. felségének gróf de la Motte Antalt f. i. helyettesnek kine­vező k. leirata, úgy szinte szeretett főispánunknak szívből jött, szívhez szóló levele felolvastattak, ’s a’ teendők iránt egyezkedés is történt: elnök alispán nyitá meg a’ tárgyhoz alkalmazott beszéddel. — A’ levelek felolvastattak az esküformával, melly nem egyéb a’ régi (de nem tör­vénykönyvünkbe foglalt) forma’ magyar fordításánál. — Erre K.— F.— hatályosan előadá a’ már tanácskozmány­­ban elhatározott indítványt, mellynek értelme ez. Tisz­telettel fogadjuk ugyan a’ k. kir. leírást, azonban mi­után az két határzatunkkal és felírásunkkal, mellyre választ nem kapunk , ellentétben áll, azokhoz továbbá is ragasz­kodunk , és ez ellen óvásunkat tesszük. Ő felségéhez uj felírást intézünk, és országgyűlés’ mielőbbi tartását kérjük, hol e’ sérelmes tárgy orvosoltathassék. Végre valamint a’ föispáni hivatal’eddig gyakorlattal szentesített jogait bántani nem akarjuk, úgy a’ mienket is csorbittatni nem engedend­­jük; ’s mennyire a’ főispáni nevezett helyettes e’ kört át­hágná , őt törvénytelennek nyilvánítjuk. — Csak néhányan nyilatkoztak. Közbe harsogott a’ „jól van“, „helyes“, és a’ végzés ez értelemben kimondatott. Elnökünk pedig köszö­netet mondott az ellenzék’ férfiainak , kik önmagokat meg­tagadni, és leyalis deferentiával tudnak lenni a’ megye’ nyugalmáért. — Voltak készületek még előbbi végzéseinknek is kortesek általi visszahúzására; az egyént nem nevezem, pirulna a’ lap, hogy egy állását mindig méltósággal megtartott me­gye’egész jövőjét, a’rakonczatlanság és anarchia’ örvé­nyébe vala döntendő egyik saját fia. Eddigi szeretett főispánunknak hódoló tiszteletünket ’s valódi szívből eredő fájdalmas búcsúnkat tolmácsolandó számtalan tagból álló választmány neveztetett; más meg­­tisztelés nincs a’ megye’ kezében illy férfiú’ számára, ki a’ mostani viszonyok közt még sokszorta becsesebb nemes lelkű idével, igazságszeretetével ’s irántunki ragaszko­dásával , ki tudja, milly keserűen felejthetetlen lesz sokáig közöttünk. — Az udvari tanácsnak válasza érkezett hozzánk a’ honti ügy iránti felírásunkra , melly aggodalmainkat alaptalanok­nak mondja. Örömmel üdvözlő több szónok a’ leiratot , mint ollyat , melly, emlékezetet meghaladó idő óta, tán első jött válaszul felírásainkra. — De mivel igazságos kívánságunk, hogy a’ minden esetre bonyolódott tárgyat vizsgáltassa meg ő felsége, nem teljesittetett, ’s a’ leiratnak alapja csak az egyoldalú ’s épen kérdésben lévő fél, a’ honti helyettes’ tudósítása lehet, uj felírás határoztatott. Kapcsolatban ez­zel vétetett fel Hontmegyének is egy több ivekre terjedő ’s a’magánypecsétű levél’érvénytelenségét, a’helyettes* mentő védelmét, az oppositio’ kárhozatosságát ’s más szeretetre méltó tárgyakat magában foglaló levele. Azonban, miután e’ levélből már most csakugyan diplomatikai bizo­nyossággal világos lenne az is , hogy a’ közgyűlést a’ he­lyettes kitűzött határnapján meg nem tartotta, e’ törv­­­telen és veszedelmes elvet rejtő tényt az érintettük fölirás­­ban érinteni, és a’ vizsgálat’ eredményének országgyűlés’ elébe terjesztését kérni elhatározták. — Második napon szőnyegre jött Pestmegyének a’ horvát ügyben irt ismeretes körlevele, miután az előbbi nap’ má­sodik végzésének V.— P.— aljegyzőnk’ által készített re­mek szerkezete közhelyeslés közt felolvastatott : K.— F.— nagy tárgyavatottsággal téve az indítvány­, elfogadása iránt a’ levélnek. Felhozá, Horvátország milly fontos ránk nézve anyagi tekintetben, milly históriai kap­csok csatolják hozzánk. Végre mi legfontosabb , mi közös jog. Horváth István és Szalopek’ munkáiból idé­zett több diplomaticus adatot a’ holdban létező pacta conventákról ’stb. — Végre elmondván, miként e’ kér­dés az ország’ integritásának kérdése , és így legsar­­kalatosabb törvénybe vág, keményen végző szép tudomá­­nyosságú beszédét. — Ha megírjuk, hogy a’ dolog’ lénye­gére nézve más vélemény alig volt, nem fog csodálkozni az olvasó, meggondolván, hogy itt minden pártfelekezetnek egyesülni kell. Még kevésbbé fog csodálkozni, ha tudja, hogy Nógrád’ teremében van, melly sokszor higgadtabb, tán hidegebb is némelly tárgyban , melly felrázza a’ haza’ literét, — de higgadtsága mellett mégis talán nincs megye az országban, hol olly kevés ellenszólás, olly csekély ellen­­küzdelemmel mennek keresztül, mintegy közakarattal, a’ legfontosabb korkérdések is. — Vélemény-árnyéklatok voltak, hogy általánosságban­­vagy nem irjunk-e fel? Hogy a’ nádor’ közbenjárását kér­jük ’stb. Nevezetes egy lelkész’ nyilatkozata , ki igen ala­posan fejtegető , miként Horvátországban hivataltársai a’ névtelen pártnak nem csekély tényezői. A’ végzés kimondatott: Pestmegye’ levelét egész ki­terjedésében pártoltuk . A’ küldöttség szóba sem hozatott, bizonyos okok végett, csak kemény kifejezésekben érintetett ollykor. — Szónok 42. — A’ dolog annyira ismeretes , hogy részletekkel nem fárasztjuk az olvasót. E’ tárgygyal kapcsolatban felvettük Hontmegyének ezzel egészben ellenkező levelét. És csodáltuk , hogy ma­gyar megyétől jó, és erősíikt hitünk , hogy előbbi napi má­sodik végzésünket helyesen hoztuk. — Egyébiránt félre­tettük. Ezen tárgyalások alatt gyors posta érkezik,és az elnök­ségnek levelet hoznak a’ terembe. Kibontatik, és nevezett helyettesünk’ illy értelmű levele volt: „Miután ő felsége’ kegyelméből nógrádi főispáni helyettesnek neveztetém, de magánviszonyaim mindeddig akadályoztak székemet elfogd­­alni, e’ czélra febr. 16-ának reggeli óráiban tartandó köz­­gyűlést tűzöm ki.“ — Igen nagy csend uralkodott a’ felol­vasás alatt. Annak végeztével rémitő zaj keletkezett. „Nem fogadjuk el.“ „Jöjön áprilisben“. — „Inkább tartsunk előbb gyűlést. „Tartsunk nehány nappal később“ — és hasonló felkiáltások harsogtak ki a’ zugó sokaságból. — Végre szólni lehetett. —• Három szónok nyilatkozott egyér­­telműleg lényegben. — Az ingerültség igen nagy volt. — Ellenvélemény semmi. A’ zaj nőtt. A’ terembe visszatódul­tak a’ már ebédelni elsietett rendek. Elnök alispán tehát kimondó a’ végzést körülbelől ekként: „Már a’ dolog’ ter­mészeténél fogva, de a’ kegye­k- leirat’ szavai szerint is, mellyek azt mondják, hogy hit­ letétel után tartsuk törvé­nyes elnökünknek a’ nevezettet, a’ kitűzött határidő el nem fogadtatik . Azonban főjegyző úr által jelentés tétetvén, hogy sok végezetlen és áprilisi közgyűlésünkig halasztást nem szenvedhető tárgyaink maradandnak, február’ 18-ára és következő napjaira közgyűlést rendelnek azok’ tárgya­lása végett. — A’ gyűlés nagy robajjal eloszlott. Következett a’harmadik nap. —A’ végzések hitelesíttettek. K. F. t biró, a’jegyzői szerkezettel meg nem elégedve, kész szerkezetet mutatott elő, mellyben az intézmény’ szavai ki­­hagyvák, és e’pont helyett ez vala téve. Miután csak a’ megye’rendesnek és törvényes, hittel kötelezett elnökük­nek volna tagadhatlanul kizárólag joga a’ gyülés’ határidejét kitűzni, e’ levél tudomásul vétetik. A’ másik pontot pedig külön szám alá kívánta íratni. —■ És vívott az ellenzék önmagával csatát. — Tagadhatlan lévén , hogy előbbi nap csak annyit és úgy kívántuk , mint azt a’ jegyzői szerkezet kifejező, sokan az ellenzék’ sorai­ból azt pártolók. És igy természetes, hogy hozzájok csat­lakozván a’ ritkán lézengő ellenvéleménynek , a’ szerkezet megmaradott. De néhány meggondolatlan védelmezői a’ helyettes’ ügyének, kik részint czélzásokkal a’ végzés’ egész megváltoztatására, részint kelletlen magyarázgatások által, az ellenzéket is oda vitték, hogy erősebb kitételekkel kezde élni, és a’levélnek bonczolgatására is átment, mit eddig lovagiasan került. És beteljesedett B.— L.— mon­dása , hogy kik védeni akarják a’ helyettes’ tettét, hallgas­sanak, mert szólásukkal jobban bemeritik. — Előhozatott, hogy szeretett főispánunk valahányszor itt, a’ leggyengé­­debb kifejezésekkel ajánlá magát a’ rendeknek , inkább ezt tette volna nevezett helyettesünk is a’helyett, hogy pri­vát dolgait felhozza , mellyeknek nem kellene előbbvalók­­nak lenni a’ köznél. Hogy a’ határidő’ kitűzése helyett in­kább kért volna. Hogy a’ délelőtti órák’ kitétele licitatiohoz illő. Mondatott védelmére a’ tapasztalatlanság, az uj kor’ szelleme , melly az írás’ sallangjait is elhagyni kezdi. — Elnök alispán többször hatályosan inté , kéré a’ rendeket, hagynának fel ezekkel, midőn még nevezett helyettesünk közülünk kit sem bántott, miért bántjuk mi ? Mondá , hogy legjobb magyarázatot kell adni az ember’ cselekedeteinek, míg az ellenkezőről meg nem győz. Itt pedig kedvezően magyarázni lehet ’stb. De szavai elhangzottak, és a’ szemé­lyeskedés a’ gyűlés’ tagjai közt úgy elharapódzott, hogy egész szenvedélylyel mentek egymás ellen is . A’ tulcon­­servativ F. grófot K. F. a’ terem’ falán függő dicső őseire emlékeztető; erre a’ gróf azt felelte, hogy azok tiszttartó­ikkal is restauráltattak. — K. K. a’ tegnapi végzést az oppo­sitio által hozottnak állitá , mit az elnök nem helyeselvén, azt az egész megye’ végzésének mutatta meg, elég feles­legesen.— Ebből is lett egy kis havezjáték. B. L. és F. gróf, meg mások feleseltek egymásnak; szokatlan jelenés és va­lóságos járvány volt ez teremünkben. De a’ harmadik nap karzaton levő nekoszoru e­ vitákat, mellyek az egész napot majdnem kihuzák, tárták legmulattatóbbaknak. Isten velünk. (Később folytatjuk a’ többi napokról). — Öté­n. U. J. Borsodnak a’ helytartói székfoglalásra meghívó levelét tudomásul vettük. — A’ tiszt újításra választmányt küldtünk. ERDÉLYI DOLGOK. P­e­s­t­a r­o­z­z­i-ü­n­n­e­p Ko­lozsvárit. Midőn a’ mivelt Európa a’ nevelés’ refor­mátorának ünnepet ül, midőn Helvétország lombkoszorús bérczei alatt nevének emléket állít, mi sem késtünk el — bár szinte legutolsók a’ polgáriasodon világ’ gyűrűjében — a’ nevelés és szellemszabadság’ nagy bajnokáról megemlé­kezni. Jan 12-én, esti 6 órakor, megnyilának a’ meleg­­keblű közügybarát, gr. Teleki Domokos’ teremének ajtai, ’s Pestalozzi’ születésnapját megünnepelni felgyülekezett ide Kolozsvár’ intelligent­iája ,s egy válogatott hölgykoszorú. A’ terem fényesen vala világítva .... Pestalozzi is fényt ter­jesztett a’ szellemvilágban; arczképét zöld koszorú körtté .. . egykor ő is illyszinü reményekben élt, hogy tanai az embernemet boldogitandják. Egy harmoniás ének kezdé meg az ünnepélyt. Utána gr. Teleki Domokos , mint el­nök, beszélt. A’ teremben mély csend vala,’s beszéde’ min­den igéit hallani lehetett. Előbb is üdvözlő a’ szépszámú hallgatóságot; azután Pestalozzi’ érzékeltető tanitásmódját fejtegette, ’s végre Pestalozzi’ tanainak a’ társadalmi életre gyakorlott nagy hatását. Beszédét ,éljen, zárta be. Utána Gáspár János értekezett „Pestalozzi’ nevelés- és oktatás­­elvei“-ről. A' szép nyelven írott és felolvasott értekezésben alaposan és híven fejtegetvén Pestalozzi’ tanai és némelly helyütt hazánkra is viszonyittatnak. Érdekes része még az, hol az anyákhoz meleg érzelmektől áthatva beszél. Ezt kö­vette nehány töredék Pestalozzi’ életéből, fölolvasva Kovácsi Antal által. Grosz Ágoston Diesterweg’ fölszólitását olvasta föl , németül, a’ Pestalozzi - intézet’ ügyében. Nagy Ferencz, tanár, nevelői kört indít­ványzott. Mi kör­örömmel fogadtuk ez indítványt, mert, őszintén megvallva, a’ nevelés nálunk igen elhanyagolt állapotban tengődik, 66

Next