Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)

1846-02-06 / 620. szám

geographiai fekvésnél és az ausztriai birodalom’ közelségé­nél fogva. Mig a’ szárazon csupán 58 mértföldnyi határszé­len, beszámítva az átvitelt is , 57 milliónyi forgalmat lehet kimutatni, a’ birodalom’ négyszerre hoszabb tengerpartján, a’ kereskedés az idegen olasz tartományokkal alig lehető 19­­2 millió ftra, melly ősziésből 10,410,000 ft ki- és 8,000,000 ft bevitel. A’ melly mértékben nő a’ távolság a’ birodalom’ ’s Olaszország’ kikötői között, Francziaország és Anglia’nagykereskedelmi útja’irányában, kelet felé,azon arányban kezdenek az ausztriai birodalom’kereskedési ösz­­szeköttetései megszakadozni. Ezt mutatják a’ táblázatok, mellyeknek részleteivel lap­jaink’ nagyobb közönségét untatni nem kívánjuk. T«m­onyható»tági dolgok NÓGRÁDBÓL , (közgyűlésről pótlék). Előbbi közlésünk a’ három első napot foglalá magában. Csütörtökön újra ne­vezett főispáni helyettesünknek gyorspostán érkezett má­sodik levele olvastatott. Mellyben írja , hogy értésére es­vén, miként a’ rendek febr. 18-án tartanak közgyűlést, igen örömest alkalmazkodik ebbeli szándékukhoz , ’s magát szi­­vességekbe és bizodalmukba ajánlja. — A’ levél’ kezdetén már felállott K. F. vezérszónokunk —de a’ levél’ kitételei annyira simák, szívesek és bizalomgerjesztők valának, hogy fel kelle önkénytelenül kiállnia „E­z m­á­r o­l­­­y­a­n K­e­g­s­e­v­i­ch- féle modor! — és a’ legnagyobb csend­ben nyilvánuló feszült figyelem harsán éljenekben tört ki. — Elnök alispán ékesen taglalá főispáni helytartónk’ loyalis méltányosságát, mellyel a’ rendek's maga közti barátságos és bizalmas kapcsolatot illy lépéssel erősít­ni sietett. És vi­szont a’ rendeken mondá lenni a’ son, hogy, hasonlóan cselekedve , főispáni helytartó ur’ e’ levelének méltánylását kimondják, és erről őt értesítsék. Rövid vita után a’ méltány­lás ugyan kimondatott, de e’ végzés sem fog vele közöl­­tetni ■— Egy nagyobb családból való özvegy , ki egy maga tudna egy megyét foglalkoztatni, most is sajátságos fo­lyamodással lépe fel, kérvén a’ megyét, hogy küldött­séget nevezzen , melly sok rendbeli panaszait kihallgassa, és a’ tagokat meg is nevezé.— És voltak pártolói. — Vég­zés lett, hogy panaszait csak bátran terjessze a’ megye elé, — hisz’ a’ megye olly türelmes. — Februar’ 18-áig, midőn újra találkozandunk, a’ nyájas olvasó maradjon barátja az — Ötnek. UNGMEGYÉBÖL. Ungvár, januar’ 26-án. Egy év ismét letűnt politicai láthatárunkon. A’jövendő’ titkaiban rej­lik, valljon megyénk’ politicai életének iránytűje ezen évben megfogja-e az egyensúlyt tartani? vagy pedig egy,egészen uj irányi reend, melly megyénk’ életében talán uj epochát fog képezni. Reméljünk ! Megyénk’rendes e’ hó’ 26-án gyülének össze, alkot­mányos jogaikat egyesült erővel gyakorolni. Első napon igen kevés számmal jelentek meg, de az leginkább a’vásár­nak és a’kellemetlen esős időnek tulajdonítható, midőn máskor épen csak az első nap szokott telve lenni a’ terem. — Elsőben is szokott zaj­ kíséretében a’ scontrók olvastat­tak fel , holott pedig czélszerűbb lenne , ha megyénk is, szinte más megyék’ példáját követve, életbe léptetné, — miszerint a’ tanácskozások mindenkor az alispánnak me­gyénk’ belviszonyait érdeklő jelentésével kezdetnének meg. Egy intézvény olvastatott fel, melly a’ megyénkben — már több évek óta tervezett— tizkármentesitő egyesület’ alap­szabályainak egy pontjára nézve, miszerint köteleztetnek az adózók ezen társulatba állani — oda utasitá e’ me­gyét , hogy valamint a’ nemeseknek szabad akaratára hagyá e’ társulatba beállást, úgy hasonlag az adó­zókra is ezen engedmény terjesztessék ki. E’ pont az intézmény’ értelmében módosíttatott , ’s egyszersmind a’ szolgabiráknak meghagyatott, hogy járásaikban az adózók közt, ezen társulat’ üdvös voltát megmagyarázva, őket a’ társulatba állásra hathatósan felszólítsák. — Ezután ő fen­ségének a’nádornak egy levele olvastatott , mellyben fel­szólítja megyénket, hogy az itten létező férfi- vagy nőne­­velő-, szépművészeti-,egészségi-társulatokat,mellyek vagy egyeseknek, vagy pedig társulatoknak köszönhetik létezésü­ket,­­ jelentenék be. Ezen levél a’ szolgabiráknak, jelen­tés végett, kiadatott; ámbár előre is megvallhatjuk, hogy illy társulatok igen kevesen vannak megyénkben ! Pestr megye’ levele a’ horvát ügyben felolvastatván, elsőben is az első alispán azon indítványt téve, miszerint adatnék ki azon levél egy választmánynak, melly meg­vizsgálván , ha sérelmet találna, azt a’ jövő országgyűlé­sére adnák utasításul követeinknek. H.— S.— kir. tan. méltányosnak nem látja , úgymond , hogy a’ kormány’ el­járását egy megye törvénytelennek mondja. A’ mi a’ levél’ érdemét illeti: tudva van , úgymond , az országgyűlés alatt milly akadály volt, hogy az ik­rek azt adák utasításul követeiknek , hogy csak egyedül latinul beszéljenek. El­ismeri, hogy a’ turmezei nemesség szokásában volt a’ gyű­lésem szavazat-jognak , és ha ez török elvéleteit , nagy rendetlenségnek tartja , de nem az az útja, úgymond , hogy felírásokat tegyünk , mert azzal rajta nem segítünk, hanem roszat csinálunk; azért pártolja, hogy egy választmánynak adassék ki. — B. Zs— Azt a’ módot, mellyel az alispán javaslóit, igenis elfogadja , — de azzal még be nem elég­szik , mert azt olly sérelemnek látja , hogy e’ tárgyban mindent elkövetni polgári kötelesség. A’ horvátok olly kapcsolatot akarnak felbontani , melly kapcsolatot vérrel szereztek meg a’ magyarok, és mikor azon kapcsolat léte­tett, a’magyar akkor életét tette ki. A’ turmezeiek sze­mélyes jogaiktól foszlattak meg, mert már a’ múlt orsz.­­gyülés’ alkalmával is a’ követek’ választásából kirekesztet­tek. Ha ezt olly csekélységnek tartaná, akkor azt mondaná, majd megorvosolja az idő. Az ilir mozgalom ha törvény­szerűséget mutatott volna , akkor ő rokonszenvvel visel­tetett volna iránta , de miután keletkezésétől törvénytelen , rokonszenvvel iránta nem viseltethetik. Azért ő azt is akarja, hogy egy választmánynak adassék, hogy majdan tör­vény’ utján orvosoltassék, de felírást is kíván ő felségéhez. Szólottak még többen is a’ tárgyhoz , a’ felírás mellett és ellen. Kiemeltetett többek által sokoldalulag a’ sérelem’ nagysága. Végre, Pestmegye’ levelét pártolván a’ többség, felírást határoztunk ő felségé­hez. A’ nemesi javak’ összeírásába tetemes hibák csúszván be, megyénk’rendei elhatározók, miszerint ezentúl az egész megyében egy egyén vigye végbe, hozzáadandó segédé­vel, az összeírást. Ha pedig kisülne , hogy valamelly köz­­birtokos hamisan vallja be birtokát, jószága a’ megye’ mér­nöke által tulajdon költségen fog felméretni. Orvosaink jelenték , miszerint a’ járásukban a sebészek, az adózók’ részére, olly nagy mennyiségben ’s olly drága orvosságokat rendelnek , hogy innen tetemes visszaélések vannak. Ennek következtében ezentúl az orvosság’ ingyen kiszolgáltatása eltöröltetett; fenhagyatván mindenesetre, hogy ha ragályos kórság ütne ki, akkor az orvosok’ jelen­tésére az első alispán az ingyen orvosságot elrendelhesse. — Böszörményi József: PÉCSRŐL. A­ Hetilap a’ pécs-mohácsi vasúttársaságról Írja : Jan. 22-én délután ifj­ Majláth György főispánhelyet­­tes’ elnöklete alatt igen népes gyűlésünk volt egy Mohács­ról Pécsen keresztül vezetendő vasút’ ügyében. Mindenek előtt az ügynek fontossága terjesztetett elő. Többek közt arra figyelmeztettünk, hogy nemcsak Európa’ nagyobb tar­tományai gondoskodnak jelenleg vasutak és csatornákról, hanem hazánk is, és pedig a’ vukovár-fiumei vonal’ párto­lói és létrehozói egész vidékünket el fogják zárni a’ világ-, sőt még a’terjedelmes­ hazai kereskedéstől is; szükség tehát, hogy, komolyan fontolóra vevén az ügyet, mi is meg­tegyünk mindent vidékünk­ és általa a’ hon’ érdekeinek pártolására, leginkább az által, hogy Mohácsról Pécsen ke­resztül vasútvonalt létesítsünk. — Mondatott továbbá az is, hogy erélyes föllépésünk által talán reábirhatjuk még a’ pest-fiumei társaságot, hogy ne Vukovártól, hanem Mohács vagy Batinától kezdje vonalát építtetni, Pécsen keresztül és Barcs mellett a’Dráván át, Zágráb vagy Károlyváros felé vezetendő azt, mi által Pest sokkal közelebb (11 mértf.) esnék a’ vasúthoz, mintha ez Vukovárnál veendné kezdetét, nem is említvén azt, hogy a’ Ferenczcsatorna a’ tiszai vi­déket ekkép’tökéletesbben összekötné a' tengerrel. Továbbá az fejtegettetett, hogy ha a’ pest-fiumei társulat semmikép’ sem akarná vidékünket kapcsolatba hozni tervezett vonalá­val , akkor mi vasutunkat Kanizsán keresztül Marburgba vezethetjük, azt itt összekapcsolandók a’ trieszti vonallal, és igy résztveendők a’ világkereskedésben már csak az által is, hogy Budapestet igy könnyebben összekötjük a’ tenger­rel , mint azt a’ vukovári vonal tenni képes. De elnökünk visszavezető tanácskozásunkat gyűlésünk’ fő czéljára , azaz Pécsnek Mohácscsali összeköttetésére, ’s igy megalakult a’ pécs-mohácsi vasut-társaság , miután ezen vonal’ szüksé­gessége­, hasznossága­ és lehetőségéről in theoria meg­győződtünk. Vasgyárunk’ mechanicusa, a’ nagytapasztalásu Reit mérnök, megvizsgálta t. i. már előlegesen a’vonal­nak térségét, és bizonyossá téve a’ társulatot, hogy Mo­hácstól Pécsig semmi térségi akadály nem létezik, sőt hogy minden körülmények igen kedveznek a’ tervezett vonalnak, így a’ szükséges tér bizonyosan ingyen , vagy igen-igen csekély áron fog odaengedtetni a’ társulatnak az illető bir­tokosoktól; a’ legjobb fának és kőnek úgy is bőségében vagyunk, olcsón kaphatjuk azt, főkép’ha Pécstől kezdendjük az építést. A’ szükséges vassínekkel pedig a’ legjutányosabb áron a’pécsi vasgyár fog bennünket még ez évben elláthatni. Leend pedig a’ tervezett vonal’hossza körülbelül 5 mértföld, és összes költségei csak 600,000 p.­ft, 120,000 ftot szá­mítván egy mértföldre. Eddigelé Mohács és Pécs közt éven­­kint 400,000 mázsa áru szállit­atot­ , többek közt 100,000 mázsa só, 40,000 mázsa kőszén, 40,000 mázsa bor, 15,000 mázsa gyarmati áruk , 40,000 mázsa épületi fa ,stb. Ezen 400,000 mázsához ezentúl évenkint legalább is 40,000 mázsa vas járul Pécsre a’ vasgyárnak szállítandó. Eddig 12 p. kr. a’ vitelbér, Bell mérnök a’ vasútra pedig csak ötot számlált, ’s megmutató, hogy vonalunk’ jövedelme épen nem lesz csekély, miután jelenleg is több szállít­tatik Pécs és Mohács közt, mint sem Pozsony és Nagyszombat, azután Linz és Gmü­nden között. Az előleges költség’ födözésére 3000 p. ft kívántatik Re­it’ számítása szerint, és ezt, a’ pest-fiumei társulat' példájára, aláírás’ útján fogjuk födözni egy-egy részvényre (lesz pedig 6000 100 p. ftos részvény) is," percentet vetvén. Az aláírás’ azonnal meg is kezdetett, és csaknem 1000 po­ntot eredményezett. A’ szükséges mé­rések egy középponti vasutnáki mérnökre határoztattak bí­zatni. Választmányi elnökül mélt. Majláth György ur vá­lasztott, a’tagok közt Somogynak főispánja ’s több elő­kelő pécsi kereskedő van. Végre határoztatott, hogy a’ tár­sulat magát t. Baranyamegye’ pártfogásába ajánlja , és ez szíveskedjék fölszólítani­­. Somogy és Zalamegyéket, vall­yon nem akarnának-e a’ társulatnak segédkezet nyújtani, miszerint Kanizsáig kiterjesztetnék a’ tervezett vonal. — Az ügy, úgy gondolom , fontos , és mindenesetre a’ pest­­fiumei társaság’ komoly figyelmére méltó. — 7. ERDÉLYI DOLGOK. A’ horvátországi mozgalmak — mint a’ M. és J. írja — azon mozgalmak , mellyekben az el­lenzék a’ magyar alkotmány és nemzetiség’ veszélyét látja — Erdélyben is pártolást kezd nyerni, először is azon me­gyében , melly az ellenzék’ hatalmának ’s győzelmeinek egyik, elsőrangú küzdhelye, vagy ellenzéki szólásmóddal élve­­ azon megyében, melly, az intelligentia’ és patrioiz­­mus magas poletra emelkedésével, teljesen megérdemli az első helyet az erdélyi magyar törvényhatóságok’ sorában,’s a’ három utolsó országgyűlésre is, franczia szólásmóddal élve , a’ balszélen ülő követeket küldött. (A’ Múlt és Jelen­nek kár volt olly nagyon czerimoniázni, ámbár tökéletesen igaz ez egyszer, a mit mond. A’ kérdéses vármegye, mint annak idejében mi is megírtuk — Alsófejérvármegye). ’S a’ mi az egész magyar földre illik — írja továbbá u. a. lap — azt teljes mértékben feltaláljuk a’ kis Erdélyben is , mellynek polgári alkotmánya , legszentebb alaptörvénye több népek’ különbségén ’s ezeknek politikai összecsatolá­­sán áll. Egyik e’ népek közél, a’ szász nemzet’ állásának a’ horvát viszonyokkal sok hasonlatossága van. (Megjegy­zendő, hogy itt a’ M. és J. a’ horvátokat az erdélyi ma­gyarokkal ’s a’ szászokat Magyarországgal hasonlítja egy­be , mert azt mondja:) Mi, azon időben és jelenleg is, a’ szászok’ túlságos követeléseit, p. o. a’ törvényeknek német nyelven is szerkesztésére nézve , soha sem pártoltuk, ’s azt határozottan visszautasítottuk , de a’ mit a’ s­z­á­s­z­o­k­­ban , mint tulfeszitek­et hibáztattunk, a’ magya­rokban sem dicsérhetjük. (Ha a’ M. és J.nek czélja netalán az eredetiség-vadászat, úgy e’ czél el van érve , mert illyeneket még senki sem állított, ’s kívüle alkalmasint nem is állitand, vagy pedig állítását épen úgy nem fogja okokkal támogathatni, mint a’ M. és J . nem teheté.) Vegyes közlemények. Folytatása az 1843-ik évi sz. Jakabbó’ 19-én támadt rend­kívüli hist által tetemesen megkárosított miskolczi lakosok’ részére segedelmet jótékonyan ajánlók’ névjegyzékének. 1843-dik évi nov. 12-én beadott tudósítás szerint teszen az összes bevétel : 19,033 ft. 12! |„ krt pp. 215 köböl 3’ 4 véka tisztabuzát , 65 köböl kétszerest, 196 k. 20 e­v. gab. 70 k. 3­­­4 v. árpát, 6­’4 főzeléket. Schwarzenberg h­erczeg’dzsidás nemes ezrede’ küldemé­nye: 96 ft pp. Tompa Imre és Tolnay János’gyűjteménye: 20 ft. Pesti nemzeti casino­ gyűjt. 38 ft, B. Kresz 7-dik számú könnyű lovas ns ezrede’ küld. 42 ft, 54 kr, Miklós cs. huszár ns ezrede’ küld. 238 ft, 54 kr, Turmezei nemesek’ közönsége’ gyűjt. 71 ft, Valmoden Gimborei’ vasas ns ezrede’ gyűjt. 58 ft, Hegy­­megy helysége’ adománya 3 ft, 25 kr, Főherczeg Károly’ 3-dik sz dzsidás ns ezrede’ gyűjt. 145 ft, Kandó Ferencz sz.biró’ gyűjt. 5 ft. 5121­4­ kr, Tuczentaller herczegi urad. kormányzó’ ado­mánya: 5 ft, Nagy-Kun és ker. gyűjt. 433 ft. 8 kr, Jász-és Kun nemes kerület’ gyűjt. 339 ft 42­­6/­ kr, Berecz Ferencz’ küld. Gyöngyösről: 4 ft, Szentimrey Lajost ~ gyűjt. 31 ft. 12 kr , Sajó-Németi község­ adománya 5 ft. 20 kr, Schné László, hevesmegyei jegyző’ gyűjt 13 ft, Császár’ huszár nemes ez­rede’ küld. 48 ft. 36 kr. sz. kir. Szebenvárosa’ gyűjt. 28 ft. 30­ °/ kr, Szigetvára’ ostroma zongoraműből 11 ft 20 kr, Gustáv Vásá­rg’ magyar gyalog nemes ezrede’ gyűjt. 78 ft 46 kr. t. Krassómegye’ gyűjt. 41 ft. 23 k. kr. B. Gollner’ magyar gyalog nemes ezrede’ gyűjt. 38 ft. 4 kr . Szirák helysége’ köz­sége’ adománya 4 kőből 37/1 v. gab. 3 k. 3­4 gab., Belső- Böcs’ h­elys. közs. adom. 2 k. 3­/4 v. gab. 1 köb. kukoricza, Nyo­már’ h­elys. közs. adom. 24 kr 2 k. 1 v gab. 2 v. zab., Hejö- Keresztur’ helys. közs. adom. 4 k. 3'­­ v. gab. 2 gab. 2 k 2 v. árpa 4 iteze főz., Görömböly’ helys. közs. adom. 1 k. 2 v. gab. 3 k. 1 v. árpa 2 v. 20 iteze főz. 3 V­. zab. Hangácsi helys. közs. adom. 1 k. 20 lisztabuza 9 k. 2 1­­ v. kétsz. 1 v. árpa, Miklós Fer. Ib. adom. 9 k. 3 gab., Amót’ helys. közs. adom. 7 k. 3/4 v. gab., Irosa’ helys. közs. adom. 1 ft 1­2 kr 1 k. v. gab. 2 k. 3/4 v. gab., t. Aradmegyei gyűjt. 307 ft 40 kr, sz. kir. Buda­­városa’ gyűjt. 60 ff, sz. kir. Komáromvárosa’ gyűjt. 93 ft 46 kr. religio és név. ez. lapok’ szerk. gyűjt. 6 ft 10 kr, özv. Majthényi Gáborné’ adom. 43 köt.­­9/­ v. árpa, országgyűlési követek1 gyűjt. 595 ft 22 kr, Zomborvárosa1 gyűjt. 102 ft 43 s/s kr, ka­locsai érseki megye1 gyűjt. 174 ft 24 kr. t. Pozsonymegye gyűjt. 51 ft 16­(v. kr , Rukavina bárói gyalog­os ezredet küld. 240 ft, Szarvasvárosa1 közs. gyűjt. 100 ft. t. Torontálmegye1 gyűjt. 694 ft 30 kr, Ferdinand hgt huszár­os ezrede küld. 100 ft, Emrék Gu­stáv pesti könyvárosi gyűjt. 313 ft, 5 kr, Csiky Sándor­­gyűjt. 1 ft, az aradi keresk. társulat* adom. 20 ft, l. Bharmegye1 gyűjt. 651 ft, 6 '/* hr, t. Tolnamegye1 gyűjt. 89 ft, 54 *°/fo kr, t. Sza­­bolcsmegye’ gyűjt. 71 ft, 8 "1/40 kr, Paksi casinot gyűjt. 39 ft, Pesti Hírlap' szerk. gyűjt. 505 ft, 6 kr, t. Máramarosmegye’ gyűjt. 106 ft, 44 kr, t. Pestmegye’ gyűjt. 531 19 3/­ kr, Losonczi vá­rosa1 gyűjt. 110 ft, 6 kr, Okolicsányi Lajos fő sz. biró’ gyűjt. 66 ft, 48 */s kr, Osvárth Mihály szbb­ót gyűjt. 11 ft, 19 s/s kr, or­szág­­­ulési követek’ gyűjt. 179 ft, 23 kr, Horváth Lajost gyűjt. 5 ft,51 kr, Benczúr eperjesi könyváros, Szigetvár’ostroma cz. zon­­goramísból 9 ft , 20 kr, Szász Kóburg Gólba hg. 200 ft. Putnok­­városában adott tánczvigalomból 25 ft, Fáy Antal tb.1 adom. 20 ft, Fodor Ferencz alsz. bírói gyüj. 139 ft, 2 kr, Pest és Buda ez. német hírlapi szerk. gyűjt. 49 ft , 12 kr, Pesti rácz egyházi küld. 6 ft, 58 1/6 kr, t. Zemplénmegye1 gyűjt. 190 ft, 10 kr? Id . Ó­­rásy József adom életi árából 27 ft, 20 kr, t. Sárosmegye1 gyűjt. 125 forint, Bárány Ágoston táblabirót gyűjt. 315 ft, 32 kr, Gyika Tivadar nemesi szolgabirót gyűjt. 101 ft, Hradeki mű­kedvelő egyleti küld. 100 ft, Hradeki kincstári erdő tiszteség’ adom. 6 ft, 40 kr, országgyülási követek gyűjt. 760 ft, Dunavecsén adatod mulatságból 8 ft, 14­­5 kr, egy tb.’ ajánlata 2 ft, Pesti Hírlap’ szerk. gyűjt. 34 ft 252 5 kr , Ángos eperjesi püspök’ adó . 42 ft. 24 kr, t. Torontálmegye’ gyűjt 162 ft. 42 32/; Kolozsvári casinó’ gyűjt. 30 ft 12 kr,­­ Szabolcsmegye’ gyűjt. 502 ft. 32 32/; Scitovszky Márton baranyai fő­sz. bíró’ gyűjt 26 ft, Mo­­csáry Endre tb.’ adom. 60 ft, a1 váczi egyházmegye1 gyűjt. 70 ft, t. Béke­smegye1 gyűjt. 559 ft, 13 kr, Abonyi helv. hitvallási köv egyház’ gyűjt. 22 ft, 13 n/ Bernáth testvérek1 adom. 150 ft, t. Ungmegye’ gyűjt. 21 ft, 22 4/skr, t. Abaujmegye1 gyűjt. 145 ft, 41 ,1/6 kr, Barhasfataegyhe1 gyűjt. 246 ft. 28 kr. t. Baranyame­­gyei siklósi járásból 1­3 ft, Szmrecsányi Dárius és testvérek 1 gyűjt. 33 ft. 24 kr. a’ bejött eladott élet’ árából: 398 ft, 48 kr, Bud­a 86

Next