Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)
1846-02-26 / 631. szám
amelly utóbbira a’magyar história, mint törvényeink’ legközelebbi alapja,elég gyakorlatot mutathat fel; mondaték,mikép’ a’ küldöttség’ eltiltásában nem annyira törvénytelenség , mint méltatlanság látszik ,melly az előbbinél, bizonyos conjuncturák közt, sokkal súlyosabb következményeket vonhat maga után; és mindezeknél fogva egynémellyék a’kormány iránti bizalmatlanságukat fejezvén ki, annak e tényben résztvett tanácsosait feleletre vonatni ’s ekképen az esetet a’ legközelebbi országgyűlésen , mint előleges sérelmet, kívánták tárgyaltatni. Ezek’ ellenében főispán ur néhányak által pártoltatva úgy nyilatkozott, mikép törvényeinkkel nem látja egyezőnek, hogy a’ törvényhatóságok kérelmeiket ő felsége’ eleibe, a’ törvényes felirási út mellőzésével, külön küldöttségek által juttassák, és igy a’ pozsonymegyei panasz sérelemnek még akkor sem tekintethetnék, ha a’ küldöttség’ elfogadása egyenesen megtagadtatott volna, a’ fenforgó körülmények között pedig ezen panasz sérelemnek annyival kevésbbé vétethetik , mivel Pozsonymegye a’ küldöttség’ felküldésétől el nem tiltatott, hanem a’ közlött kir. rendelmény által csak oda utasittaték,hogy magát küldöttsége’ felküldésének módjára nézve a’ fenálló felsőbb rendeletekhez ’s hosszas gyakorlat által szentesített formákhoz alkalmazza. Hosszabb vitatkozás után mindazáltal a’ rendek, habár azok’ véleményét nem osztanák is , kik a’ pozsonymegyei panaszt előleges sérelem gyanánt ’s a’ kormánytanácsosak’ feleletre vonatásának kérdésével egybekötve tárgyaltatni szorgalmazók , mégis visszaemlékezve arra, hogy ezelőtt néhány évvel felséges urunkhoz alázatos felírásukat magok is egy e’ végre kinevezett küldöttség által kívánták fölterjeszteni, ’s ezen küldöttség’ felküldésétől tett eltiltásukat akkoron már az 1840diki országgyűlésre sérelem gyanánt terjesztek fel , ebbeli végzésökhez következetesen, egyszerűen csak azt határozók , hogy a’ pozsonymegyei eset a’ jövő országgyűlésre sérelemkép’ jegyeztessék fel. Ezek után, főispán urnak a’ gyűlés’ végéig tartott jelenlétében, közigazgatási és magánytárgyak kerülvén tanácskozási intézkedések alá, ezek’ tárgyalásában is a’ rendek főispán ur iránt folyvást azon szeretetet és bizalmat tanussták, mellynek leginkább tulajdonítható az is, hogy a’ megye a’ tanácskozás’ szőnyegén megfordult közpoliticai tárgyakra nézve hozott határozataiban, más rokonelvü megyék’ példájára, a’ fenebbi végzeményeken túl nem terjeszkedett. — t.—y. JÁSZ-KÚNSÁG. Folyó hó’9-én tisztujitás, következő napjain pedig 16-ig bezárólag, fő kapitányunk’ elnöklete alatt, közgyűlés tartatott. A’ P. Hírlap’ múlt évi számainak valamelyikében tisztujitásunk olly bőven le van írva ’s előadva, miként ahhoz újat adni alig lehet. Annyiban azonban mégis különbözött ezen mostani a’ többitől, mivel az ez alkalommal adatni szokott két lakozás helyett csak egy volt , minek bizonyosan az idei szűk termés volt oka. Elnök székét elfoglalván, örömját jelenté , hogy ezen nemzeti ünnepély — mint nevezé— elnöklete ’s közremunkálása mellett menend véghez; beszéde’ folyamában különösen kiemelé, milly megbecsülhetlen kincs’ birtokában vagyunk, tiszujítási joggal bírván, ezután, tisztviselőink’buzgalmát dicséretekkel halmozva, a’ leendő uj tisztikart, mellynek egyes tagjai aligha mind jelen nem voltak , figyelmezteté, miként a’ darabidő óta ellenök hírlapok’ utján emelt felszólalások iránt süketek maradván, mint e d ö d e i k , egyedül hivataluknak éljenek. — Majd a’ kerületi főjegyző olvasá fel ivekre terjedő hivatalos beszédét, melly több részre volt ugyan osztva , de kettő leginkább megjegyzést érdemlő, az egyik, mellyben főkapitányunknak a’ tisztikar’ nevében, fáradozásaiért köszönet 's hála szavaztatik, a’ másik, miként „az olly nemzet, melly szabadalmaitól egyesek által magát gyáván megfosztatni engedi, a’ létre nem érdemes.“ Egy tisztviselő ezen alkalmi beszédek’ kinyomását, emlékül hagyandót az utókornak, inditványozá, ’s ez, buzgón pártoltatván, elfogadtatott. Ezután következtek az egyéb formalitások,’s végre az uj tisztikar’névsora olvastatott fel *). — Több közgyűléseinken voltam már jelen, mellyeket mind érdekteleneknek lehet mondani, de alig hiszem, hogy, mint e’mostani, valaha olly meddő lett volna, nem találok e’ több napokon keresztül vitt gyűlés alatt szőnyegre került tárgyak közt egyet is, melly megjegyzést érdemelne: ha csak itt helyén nem lenne felszólalni azon , legújabb időkben lábra kapni kezdett ’s aligha szomorú következményeket nem szülendő eljárás ellen, miként félretevőn az actiót, mit törvényeink rendelnek, a’ tisztikar, vagy is inkább az elnök úr’ bölcs belátása szerint hibásnak talált elöljárók, elzáratván a’ védelemre minden ut, mint jelenleg J. B. városa’ föbirájával történt, közgyűlés’ elébe állittatnak’s megleczkéztetnek. Mikor jön el a’ coordinatio’ napja. — B e r é h y i, KASSÁN a’ tisztujitás febr. 19-én végeztetett be. — Kir. biztosul Petrovay István k. tanácsos volt kiküldve. A’ tisztujitás eredménye ekkép’ van: főbíró lett : Baranyay István; polgármester: Rimanóczy Ferencz; kapitány : Pap József; tanácsnokok: Sileczkó János , Rimanóczy Ferencz, Pap József; főjegyző : Szojka Sándor; lajstromozó : Rothhammer Imre ; szószóló : Török Sámuel vál. polgárok : Tochida M., Koppy J., Mihók M., Antimovics T., Hauser A., Weisz M., Bakos J., Sileczkó Ign., Majoros II., Breger V.; községi jegyző: Mihályi Károly. — A’ megyei tisztújitás febr. 13-án tartatik. GYŐRÖTT is megtartatott a’ tisztújitás. Febr. 19-kén vette kezdetét Bezerédy Ignácz, mint kir. biztos’ elnöklete alatt. Mindenek előtt a’ vál. polgárság között megürült 15 hely töltetett be. A’választás’ eredményeihez : Hupka György, Falk András , Jankó János , Adler Ferencz , Márton Ignácz , Balogh Kálmán , Perlaky Dániel Noiszer Ernő , Preng Mihály , Schaeffer Jakab , Latos Jakab, Kautz Ignácz , Fischer József, Singer György, Demetrovics Sándor. Szószólók lettek: Toscano József, Pasperger Antal. — A’ beltanácsban három tanácsosi hely volt üresen. Ezekre választattak: Stlimisch József, Landher János, Mendel István. Városkapitány lett: Hergeszell Ferencz. Polgármester Anwander Ferencz és városbiró Stefanics József meghagyattak. Vegyes kizmesalétsyere. A’ M. Gazd. Egyesület által a’ szarvasmarha tenyésztés’ előmozditására a’ f. 1846-dik évre kitűzött 50 arany-jutalom’ kiosztása iránt. (Vége.) Ez évre a' jutalmak’ felosztása és fokozatai következőleg állapíttatnak meg : 1- ször. A’ legszebb bika nyer 12 aranyat és egy ezüst emlékpénzt, a’ második 8 darab 's a’ harmadik 5 darab aranyat. 2- szer. A’ legszebb üsző vagy tehén 8 aranyat és egy ezüst emlékpénzt, a’ második 6, a’ harmadik és negyedik’ mindegyike 4 ’s az 5—ilt végre 3 darab aranyat. A’ szabályok, mellyel e’ jutalmak’ odaítélésénél sinórmértékül szolgálandnak, következők: a) Bikának harmadfűn alól ’s negyedfűn fölül, az üszőnek pedig harmadfün alól és ötödfűn fölül lenni nem szabad. b) A’ kiállító a’ helybeli előjáróság’ bizonyítványával tartozik kimutatni, hogy az állat valóságos tulajdona és saját tenyésztése ’s nevelése. c) A’ jutalmazásra nézve a’ tiszta magyar fejér fajnak elsősége van, ’s idegen fajta vagy kevert vérű csak úgy számolhat tekintetre , ha a’ honi eredetűek közt nálánál jelesebb, vagy vele vetélkedő példány nem találkoznék. d) A’ kiállító tartozik három nappal a’kiállítás’ napja előtt kiállítási szándékát az egyesület’ titoknoki hivatalában (üllői ut gr. Károlyi-háznál) bejelenteni, marháit pedig az üllői uton fekvő köztelek’ udvarán a’ kiállítás előtt két nappal felállítani. e) A’ kiállított marháknak a’ jutalmak’ számát fölül kell múlni, különben nem támadhatna verseny; azért is az összes jutalmak csak akkor fognak kiszolgáltatni, ha legalább is egy harmadával több állat van a’ jutalmak’ számánál kiállítva. Ellenkező esetben a’ jutalmaknak csak fele osztathatnék ki. — Azonban f) Ha még olly nagy számmal jelennének is meg marhák a’ köztelken , ha azok a’ tenyésztési czéloknak meg nem felelnek, jutalomban sem részesülhetnek. g) Ki több marhát állít ki versenyre, annak csak egy darabja számolhat pénzbeli jutalomra , a’ többi csak dicsérő oklevelet nyerhet. h) A’ tenyésző bikákra kitűzött jutalmakért mindenki egyiránt versenyezhet; a’ községek’ bikái azonban, a’mennyiben azok mint a’ községek’ saját tenyésztéséből ’s neveléséből eredetieknek bizonyittatnának be, egyenlő tulajdonok mellett az illető jutalomra elsőségi igénynyel bírnak.) A’ tehenekre kitűzött jutalmak ellenben egyedül az adózó nép’ ösztönzésére lévén szánva, azokból a’ nem adózók, sőt b irodalmi árendások, sörfözők, pékek és mészárosok is kizáratnak. k) A’ már egyszer megjutalmazott marha másodszori kiállítás’ alkalmával egyedül dicsérő oklevelet igényelhet. l) Részint ezért, részint hogy a’ jeles marhadarabok a’ czélszerű tenyésztés’ külső bélyegét is viseljék, a’ megjutalmazott állatok’ szarvaiba az egyesület’ névbetüi ’s a’ folyó év’ száma beégettetnek. m) A’ megjutalmazható tehenek közé csak azok számíttatnak, mellyel’ harmadik koruk’betelte előtt meg nem folyattak, vagy mellyek a’ köztelekre az első borjuzás után állíttatnak. n) A’ hizlalás csak mellék és nem fő czélnak tekintetvén a’ tenyésztésben, arra az egyesület jutalmat nem tűzött ki, de előforduló esetekben a’ jólsikerült hizlalást szívesen fogja dicsérő oklevéllel elismerni. o) Az állatok’ megítélésében a’jutalomosztó bírák a’ kiállított marhák’ bizottságát épen nem, hanem egyedül azoknak termetét, illő táplálási karban létét ’s a’ tenyésztési czél’ megközelítését veendi tekintbe, ’s épen ezért egyenlő kitűnőségek mellett a’sovány marhát elébe tenni azon állatoknak, mellyek bizottságokkal termett hibákat elfedni lennének képesek. p) Hazánk’ legnagyobb részében a’ szarvasmarha-tenyésztésben aránylag nem annyira a’ vonó erő, mint a’ tejelő tehetség lévén elhanyagolva , ez utóbbit a’ bíráló küldöttség a’ jutalomosztás’ kitűnő igénypontjául veendi. q) A’ bíráló ’s jutalomosztó küldöttség szótöbbséggel, ’s ha vántalik, titkos szavazattal hozandja Ítéletét. r) E’ küldöttség az adózó nép’ sorából is meg fogja előforduló esetekben ollyanoknak véleményét ’s ítéletét kérdezni, kinek értelmiségéről ’s szakértői tapintatáról meggyőződött.) A’ kiállításról szintúgy, mint a’ jutalomosztásokról nyílt, jegyzőkönyv fog vezettetni, mellyben a’ kiálitott marhák’ leírása, ’s a’ bíráló küldöttségnek okokkal támogatott ítélete felvétetik. Mellyeknek előbocsátása után, mind a’ köztörvényhatóságok, mind az uradalmak, mind végre a’ községi elöljáróságok szives tisztelettel kéretnek e’ hivatalos értesítést minél nagyobb nyilvánosságra hozni ’s állattenyésztő hazánkfiait e’ kiállításnál, melly a’ f. é. junius hava’ 8-án a’ medárdvásárkor fog Pesten az egyesületi köztelken a’ fenntebbi szabályok mellett megtartatni, ’s melly szerint tehát a’ bejelentésnek junius’ 6-lán, a' felállításnak pedig junius 7-kén kell megtörténni, minél számosb részvétre ösztönözni. — A’ M. Gazd. Egyesület polgári kötelességeinek legkedvesb érzetével teszi le e’ téren is szent hivatása’ adójának egy kis részecskéjét a’ közjó’ zsámolyára, ’s legbensőbb örömmel fogja őt azon körülmény eltölteni, ha a’ kiállítók’ váratlan nagy száma ’s a’ bemutatott állatok’ kitünöleg versenyző jelessége a’ választást ’s a’ jutalom’ odaítélését a’ bírálóknak minél nehezebbé teendi. — Pesten, február 7. 1846. — török János, egyesületi bloknok. Énekiskola. A' pestbudai hangászegyesület’ kormánya alatti nyilvános énekiskola' t. ez. részvényesei tisztelettel kéretnek, hogy, a’ szabályok’ értelmében, folyó évi részvénydijakat az intézet’ pénztárnoka Barabás Antal Pál ur posztókereskedésében (Pesten a’ váczi ’s nagyhidulezára szolgáló szegletboltban a’ „Magyarhoz“) befizetni szíveskedjenek, hol egyszersmind az intézet’ legújabb névkönyvet minden részvényes átveheti. — Mátray Gábor, énekiskolai igazgató. MtJJL&'DEGM9a FRANCZIAORSZÁG. Febr. 14-én a’ pairkamarában a’ gyári minták- és rajzokról szóló törvényjavaslatot tárgyalván, ez alkalommal először szólott a’ már tavaly pairré nevezett Hugo Victor. Ha azt akarjuk, mond, hogy nagy művészek nagy munkát készítsenek, időt kell nekiek engedni, ’s biztosítani őket eszméjük’ birtokában. Ha azt akarjuk, hogy Francziaország megtartsa helyét az egész világnak törvényt szabni divat és ízlés’ dolgában; ha azt akarjuk, hogy Francziaország ur maradjon azokban, mik diszfényüzésnek neveztetnek; ha erre eszközöket akarunk, ne bánjunk könnyeden a’ törvényekkel, mellyek alatt olly fényes felvirágzás jött létre ’stb. Ha rövidebb időre biztosittatik a’ minták , rajzok’ feltalálóinak a’ kizáró használat, csökkentve lesz az érdek ilyeneket feltalálni ’stb. Szónok tehát a’ leghosszabb idő mellett fog szavazni a’ minták és rajzok’ feltalálóinak érdekében. A’ követeknél semmi nagyobb érdekű. Febr. 15-én vasárnap ülések nem voltak. A’ Moniteur azt közli, hogy ő kegyelmessége, Sid-el- Hadsch-Abd-el-Kader-Aschasch pasa marokkói követ bucsulátogatáson volt a’ királynál. ANGLIA. Febr. 12-én a’ felsőházban Buckingham herczeg szorgalmasan számos folyamodványt terjesztett elő a’ gabonatörvények’ fentartása mellett; más részről lord Grey azoknak teljes eltörlése iránt mutatott be többeket: Claribarde marquis. A’ ház’ elébe kívánja terjesztetni az Izlandban jan.i-eje óta elkövetett gyilkosságok’ és gyilkossági kísérletek’ számát, meghatározásával a’ helynek ’s előadásával a’ sújtott egyének’neveinek; valamint az iránt is jelentési kivan, minő jutalmak tétettek ki 1842 jan. 1-e óta a' vétkesek’ fölfedezésére, ’s hogy hány esetben következett elitélés ? A’ kormány, mond szónok, vétkes hanyagságot tüntetett ki az izlandi ügyek’ igazgatásában. Fájdalom, Izlandban a’ bűnök rettenetes arányban szaporodtak , ’s az ország’ nagy részében járványnak látszanak. A’kormánynak kötelessége erős karral megtorolni a’ tulajdon és emberélet ellen intézett merényeket. Már három hete , hogy a’ parlamenti ülések megnyittattak , ’s a’ kormány még nem nyilvánitott véleményt, minő törvényt volna szükséges ezen kicsapongásoknak megszüntetésére hozni. Saint-Germains lord , korábban Elliot lord név alatt izlandi helytartó, azt felelé, hogy a’ kormány terjeszteni fog elő egy bilit, e’ kétségtelenül nagy, de a’ as marquis által még inkább nagyított fontosságú bajok’ orvoslása végett. A’ kormány, illy fontos ügyben, nem járhatott el könnyeden. Jól meg kell fontolni, midőn a’ lakosok’ szabadságának érintéséről van szó. Meg kellett gondolni, ha valljon a’ helyzet eléggé szükségesiti-e a’ rendkívüli eszközt. Érett megfontolás után e felsége’ ministerei elvégre csakugyan ezen véleményben állapodtak meg. Grey lord. Felszólítja a’ kormányt, hogy szabadelvűig intézkedjék az izlandi ügyekben. Most már mindenki átlátja, hogy gonddal, szenvedély és pártszellem nélkül kell vizsgálni Izland’ szerencsétlen helyzetének valódi okait. Nem volna jó , ha a’ kormány’ bilije csupán szigorúságot tüntetne fel Izland’ irányában, ’s elmulasztaná az ország’ állandó jólétéért is tenni valamit. Az alsó házban, az ülés’ elején, Sir George Bentinek egy kis csatát támasztott; azt kívánta, hogy terjesztessenek elő azon kereskedők’ nevei, kik gabona-raktárral bírnak, hadd lássa meg az ország, kiknek javára történik a’vámváltoztatás. Szónok azt állitá, hogy ezen kereskedők a’ vámnak négy shillingre szállításával, mit különben a’ kincstárnak fizettek volna vámul, 4—500,000 font sterlinget fognak nyerni, ’s ezen nyereség semmi hasznot sem hárít a’ termesztőkre. Goulbourn pénzügyminister tagadá , hogy a’ raktár-tulajdonosok ennyi nyereséget fognak látni, azonban nem vonakodott a’kívánt kimutatást megígérni. — Felvétetett ezután a’ kormányi terv’ tárgyalása, melly folyvást eléggé érdektelen, ’s igen ritkán kel fel a’ háznak valamelyik nevezetesebb tagja egyik vagy másik oldalról, megszakasztani az utolsó vigasztalásul beszélő gyözöttek’ egyhangú panaszos kifakadásait. Halotti beszédek már ezek a’ gabona védrendszere felett. Darabig néhányan azon térre kezdték vinni a’ vitát, hogy minő hitehagyottak a’ ministerek. Egy követ tovább olvasott a’ ház előtt egy óránál kivonatokat Sir Robert Peel és Graham’ korábbi beszédeikből a’ gabonatörvények mellett, de ezek nem követék megtámadóikat ezen térre, nem védették magokat, nem igyekeztek mesterségesen kimutatni következetességöket, hanem őszintén, nyíltan megvallották , hogy megváltoztatták véleményöket, ’s mit lehet erre felelni? Ezzel kettévágták a’ megtámadások’ erejét. A’ mai álmos vitában ébresztő sugár volt a’ Morpeth lord’ beszéde, ki a’népesség’mindig növekedésére idézett, miközben a’ gabonatermesztés azonegy arányban marad. Mikép’ lehet azt kivánni, mond, hogy miközben a’ népesség mindennap ezer fővel szaporodik , és csupán a’ mostani népesség’ szükségeit lehet szigorúan fedezni, ne menjünk külföldre szükségeinket pótolni ’stb. Korunk’ ellenállhatlan irányával nem állhatunk meg máskép’ szemközt, hacsak aristocraticus intézményeinkbe több democratai szellemet nem öntünk, mint eddig volt Ak kor* 33# #) Közlöttük már. — Szerk. 133