Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)

1846-02-26 / 631. szám

amelly utóbbira a’magyar história, mint törvényeink’ legköze­lebbi alapja,elég gyakorlatot mutathat fel; mondaték,mikép’ a’ küldöttség’ eltiltásában nem annyira törvénytelenség , mint méltatlanság látszik ,melly az előbbinél, bizonyos con­­juncturák közt, sokkal súlyosabb következményeket vonhat maga után; és mindezeknél fogva egynémellyék a’kormány iránti bizalmatlanságukat fejezvén ki, annak e tényben résztvett tanácsosait feleletre vonatni ’s ekképen az esetet a’ legközelebbi országgyűlésen , mint előleges sérelmet, kívánták tárgyaltatni. Ezek’ ellenében főispán ur néhányak által pártoltatva úgy nyilatkozott, mikép törvényeinkkel nem látja egyezőnek, hogy a’ törvényhatóságok kérelmei­ket ő felsége’ eleibe, a’ törvényes felirási út mellőzésével, külön küldöttségek által juttassák, és igy a’ pozsony­­m­egyei panasz sérelemnek még akkor sem tekintethetnék, ha a’ küldöttség’ elfogadása egyenesen megtagadtatott volna, a’ fenforgó körülmények között pedig ezen panasz sérelemnek annyival kevésbbé vétethetik , mivel Pozsony­­megye a’ küldöttség’ felküldésétől el nem tiltatott, hanem a’ közlött kir. rendelmény által csak oda utasittaték,hogy magát küldöttsége’ felküldésének módjára nézve a’ fenálló felsőbb rendeletekhez ’s hosszas gyakorlat által szentesített for­mákhoz alkalmazza. Hosszabb vitatkozás után mindazáltal a’ rendek, habár azok’ véleményét nem osztanák is , kik a’ pozsonymegyei panaszt előleges sérelem gyanánt ’s a’ kormánytanácsosak’ feleletre vonatásának kérdésével egy­bekötve tárgyaltatni szorgalmazók , mégis visszaemlékezve arra, hogy ezelőtt néhány évvel felséges urunkhoz alázatos felírásukat magok is egy e’ végre kinevezett küldöttség által kívánták fölterjeszteni, ’s ezen küldöttség’ felküldésé­től tett eltiltásukat akkoron már az 1840diki országgyűlésre sérelem gyanánt terjesztek fel , ebbeli végzésökhez követ­kezetesen, egyszerűen csak azt határozók , hogy a’ po­zsonymegyei eset a’ jövő országgyűlésre sérelemkép’ je­gyeztessék fel. Ezek után, főispán urnak a’ gyűlés’ végéig tartott jelenlétében, közigazgatási és magánytárgyak kerül­vén tanácskozási intézkedések alá, ezek’ tárgyalásában is a’ rendek főispán ur iránt folyvást azon szeretetet és bizal­mat tanussták, mellynek leginkább tulajdonítható az is, hogy a’ megye a’ tanácskozás’ szőnyegén megfordult közpoliticai tárgyakra nézve hozott határozataiban, más rokonelvü me­gyék’ példájára, a’ fenebbi végzeményeken túl nem terjesz­kedett. — t.—y. JÁSZ-KÚNSÁG. Folyó hó’9-én tisztujitás, következő nap­jain pedig 16-ig bezárólag, fő kapitányunk’ elnöklete alatt, közgyűlés tartatott. A’ P. Hírlap’ múlt évi számainak vala­melyikében tisztujitásunk olly bőven le van írva ’s előadva, miként ahhoz újat adni alig lehet. Annyiban azonban mégis különbözött ezen mostani a’ többitől, mivel az ez alkalommal adatni szokott két lakozás helyett csak egy volt , minek bizonyosan az idei szűk termés volt oka. Elnök székét el­foglalván, örömját jelenté , hogy ezen nemzeti ünnepély — mint nevezé— elnöklete ’s közremunkálása mellett menend véghez; beszéde’ folyamában különösen kiemelé, milly meg­­becsülhetlen kincs’ birtokában vagyunk, tiszujítási joggal bírván, ezután, tisztviselőink’buzgalmát dicséretekkel hal­mozva, a’ leendő uj tisztikart, mellynek egyes tagjai aligha mind jelen nem voltak , figyelmezteté, miként a’ darabidő óta ellenök hírlapok’ utján emelt felszólalások iránt süketek maradván, mint e­­ d ö d e i k , egyedül hivataluknak éljenek. — Majd a’ kerületi főjegyző olvasá fel ivekre terjedő hiva­talos beszédét, melly több részre volt ugyan osztva , de kettő leginkább megjegyzést érdemlő, az egyik, mellyben főkapitányunknak a’ tisztikar’ nevében, fáradozásaiért kö­szönet 's hála szavaztatik, a’ másik, miként „az olly nem­zet, melly szabadalmaitól egyesek által magát gyáván meg­­fosztatni engedi, a’ létre nem érdemes.“ Egy tisztviselő ezen alkalmi beszédek’ kinyomását, emlékül hagyandót az utókornak, inditványozá, ’s ez, buzgón pártoltatván, elfo­gadtatott. Ezután következtek az egyéb formalitások,’s végre az uj tisztikar’névsora olvastatott fel *). — Több közgyű­léseinken voltam már jelen, mellyeket mind érdektelenek­nek lehet mondani, de alig hiszem, hogy, mint e’mosta­ni, valaha olly meddő lett volna, nem találok e’ több na­pokon keresztül vitt gyűlés alatt szőnyegre került tárgyak közt egyet is, melly megjegyzést érdemelne: ha csak itt helyén nem lenne felszólalni azon , legújabb időkben lábra kapni kezdett ’s aligha szomorú következményeket nem szülendő eljárás ellen, miként félretevőn az actiót, mit törvényeink rendelnek, a’ tisztikar, vagy is inkább az el­nök úr’ bölcs belátása szerint hibásnak talált elöljárók, el­záratván a’ védelemre minden ut, mint jelenleg J. B. vá­rosa’ föbirájával történt, közgyűlés’ elébe állittatnak’s meg­­leczkéztetnek. Mikor jön el a’ coordinatio’ napja. — B e r é h y i, KASSÁN a’ tisztujitás febr. 19-én végeztetett be. — Kir. biztosul Petrovay István k. tanácsos volt kiküldve. A’ tisztujitás eredménye ekkép’ van: főbíró lett : Baranyay István; polgármester: Rimanóczy Ferencz; kapitány : Pap József; tanácsnokok: Sileczkó János , Rimanóczy Ferencz, Pap József; főjegyző : Szojka Sándor; lajstromozó : Roth­­­hammer Imre ; szószóló : Török Sámuel vál. polgárok : Tochida M., Koppy J., Mihók M., Antimovics T., Hauser A., Weisz M., Bakos J., Sileczkó Ign., Majoros II., Breger V.; községi jegyző: Mihályi Károly. — A’ megyei tiszt­újitás febr. 13-án tartatik. GYŐRÖTT is megtartatott a’ tisztújitás. Febr. 19-kén vette kezdetét Bezerédy Ignácz, mint kir. biztos’ elnök­lete alatt. Mindenek előtt a’ vál. polgárság között meg­ürült 15 hely töltetett be. A’választás’ eredménye­ihez : Hupka György, Falk András , Jankó János , Adler Fe­rencz , Márton Ignácz , Balogh Kálmán , Perlaky Dá­niel Noiszer Ernő , Preng Mihály , Schaeffer Jakab , Latos Jakab, Kautz Ignácz , Fischer József, Singer György, Demetrovics Sándor. Szószólók lettek: Toscano József, Pasperger Antal. — A’ beltanácsban három ta­nácsosi hely volt üresen. Ezekre választattak: Stlimisch József, Landher János, Mendel István. Városkapitány lett: He­rgeszell Ferencz. Polgármester Anwander Ferencz és városbiró Stefanics József meghagyattak. Vegyes kizmesalétsyere. A’ M. G­a­z­d. Egyesület által a’ szar­vasmar­ha tenyésztés’ előmozditásá­ra a’ f. 1846-dik évre kitűzött 50 arany-jutalom’ kiosztása iránt. (Vége.) Ez évre a' jutalmak’ felosztása és fokozatai következőleg álla­píttatnak meg : 1- ször. A’ legszebb bika nyer 12 aranyat és egy ezüst em­lékpénzt, a’ második 8 darab 's a’ harmadik 5 darab aranyat. 2- szer. A’ legszebb üsző vagy tehén 8 aranyat és egy ezüst emlékpénzt, a’ második 6, a’ harmadik és negyedik’ mindegyike 4 ’s az 5—ilt végre 3 darab aranyat. A’ szabályok, mellyel­ e’ jutalmak’ odaítélésénél sinórmértékül szolgálandnak, következők: a) Bikának harmadfűn alól ’s negyedfű­n fölül, az üszőnek pedig harmadfün alól és ötödfűn fölül lenni nem szabad. b) A’ kiállító a’ helybeli előjáróság’ bizonyítványával tartozik kimutatni, hogy az állat valóságos tulajdona és saját tenyésztése ’s nevelése. c) A’ jutalmazásra nézve a’ tiszta magyar fejér fajnak első­sége van, ’s idegen fajta vagy kevert vérű csak úgy számolhat tekintetre , ha a’ honi eredetűek közt nálánál jelesebb, vagy vele vetélkedő példány nem találkoznék. d) A’ kiállító tartozik három nappal a’kiállítás’ napja előtt ki­állítási szándékát az egyesület’ titoknoki hivatalában (üllői ut gr. Károlyi-háznál) bejelenteni, marháit pedig az üllői uton fekvő köztelek’ udvarán a’ kiállítás előtt két nappal felállítani. e) A’ kiállított marháknak a’ jutalmak’ számát fölül kell múlni, különben nem támadhatna verseny; azért is az összes jutalmak csak akkor fognak kiszolgáltatni, ha legalább is egy harmadával több állat van a’ jutalmak’ számánál kiállítva. Ellenkező esetben a’ jutalmaknak csak fele osztathatnék ki. — Azonban f) Ha még olly nagy számmal jelennének is meg marhák a’ köztelken , ha azok a’ tenyésztési czéloknak meg nem felelnek, jutalomban sem részesülhetnek. g) Ki több marhát állít ki versenyre, annak csak egy darabja számolhat pénzbeli jutalomra , a’ többi csak dicsérő oklevelet nyerhet. h) A’ tenyésző bikákra kitűzött jutalmakért mindenki egyiránt versenyezhet; a’ községek’ bikái azonban, a’mennyiben azok mint a’ községek’ saját tenyésztéséből ’s neveléséből eredetieknek bizonyittatnának be, egyenlő tulajdonok mellett az illető jutalomra elsőségi igénynyel bírnak.­­) A’ tehenekre kitűzött jutalmak ellenben egyedül az adózó nép’ ösztönzésére lévén szánva, azokból a’ nem adózók, sőt b iro­dalmi árendások, sörfözők, pékek és mészárosok is kizáratnak. k) A’ már egyszer megjutalmazott marha másodszori kiállítás’ alkalmával egyedül dicsérő oklevelet igényelhet. l) Részint ezért, részint hogy a’ jeles­ marhadarabok a’ czélszerű tenyésztés’ külső bélyegét is viseljék, a’ megjutalmazott állatok’ szarvaiba az egyesület’ névbetüi ’s a’ folyó év’ száma be­égettetnek. m) A’ megjutalmazható tehenek közé csak azok számíttatnak, mellyel’ harmadik koruk’betelte előtt meg nem folyattak, vagy mellyek a’ köztelekre az első borjuzás után állíttatnak. n) A’ hizlalás csak mellék és nem fő czélnak tekintetvén a’ tenyésztésben, arra az egyesület jutalmat nem tűzött ki, de elő­forduló esetekben a’ jólsikerült hizlalást szívesen fogja dicsérő oklevéllel elismerni. o) Az állatok’ megítélésében a’jutalomosztó bírák a’ kiállított marhák’ bizottságát épen nem, hanem egyedül azoknak termetét, illő táplálási karban létét ’s a’ tenyésztési czél’ megközelítését veendi tekintbe, ’s épen ezért egyenlő kitűnőségek mellett a’so­vány marhát elébe tenni azon állatoknak, mellyek bizottságokkal termett hibákat elfedni lennének képesek. p) Hazánk’ legnagyobb részében a’ szarvasmarha-tenyésztés­ben aránylag nem annyira a’ vonó erő, mint a’ tejelő tehetség lé­vén elhanyagolva , ez utóbbit a’ bíráló küldöttség a’ jutalomosztás’ kitűnő igénypontjául veendi. q) A’ bíráló ’s jutalomosztó küldöttség szótöbbséggel, ’s ha vántalik, titkos szavazattal hozandja Ítéletét. r) E’ küldöttség az adózó nép’ sorából is meg fogja előfor­duló esetekben ollyanoknak véleményét ’s ítéletét kérdezni, kinek értelmiségéről ’s szakértői tapintatáról meggyőződött.­­) A’ kiállításról szintúgy, mint a’ jutalomosztásokról nyílt, jegyzőkönyv fog vezettetni, mellyben a’ kiálitott marhák’ leírása,­ ’s a’ bíráló küldöttségnek okokkal támogatott ítélete felvétetik. Mellyeknek előbocsátása után, mind a’ köztörvényhatóságok, mind az uradalmak, mind végre a’ községi elöljáróságok szives tisztelettel kéretnek e’ hivatalos értesítést minél nagyobb nyilvá­nosságra hozni ’s állattenyésztő hazánkfiait e’ kiállításnál, melly a’ f. é. junius hava’ 8-án a’ medárdvásárkor fog Pesten az egye­sületi köztelken a’ fenntebbi szabályok mellett megtartatni, ’s melly szerint tehát a’ bejelentésnek junius’ 6-l­án, a' felállításnak pedig junius 7-kén kell megtörténni, minél számosb részvétre ösztönözni. — A’ M. Gazd. Egyesület polgári kötelességeinek legkedvesb érzetével teszi le e’ téren is szent hivatása’ adójának egy kis részecskéjét a’ közjó’ zsámolyára, ’s legbensőbb örömmel fogja őt azon körülmény eltölteni, ha a’ kiállítók’ váratlan nagy száma ’s a’ bemutatott állatok’ kitünöleg versenyző jelessége a’ választást ’s a’ jutalom’ odaítélését a’ bírálóknak minél nehezebbé teendi. — Pesten, február­ 7. 1846. — török János, egyesületi b­loknok. Énekiskola. A' pestbudai hangászegyesület’ kormánya alatti nyilvános énekiskola' t. ez. részvényesei tisztelettel kéretnek, hogy, a’ szabályok’ értelmében, folyó évi részvénydijakat az in­tézet’ pénztárnoka Barabás Antal Pál ur­ posztókereskedésében (Pesten a’ váczi ’s nagyhid­ulezára szolgáló szegletboltban a’ „Magyarhoz“) befizetni szíveskedjenek, hol egyszersmind az inté­zet’ legújabb névkönyvet minden részvényes átveheti. — M­á­t­­­ray Gábor, énekiskolai igazgató. MtJJL&'DEGM9a FRANCZIAORSZÁG. Febr. 14-én a’ pairkamarában a’ gyári minták- és rajzokról szóló törvényjavaslatot tárgyal­ván, ez alkalommal először szólott a’ már tavaly pairré ne­vezett Hugo Victor. Ha azt akarjuk, mond, hogy nagy mű­vészek nagy munkát készítsenek, időt kell nekiek enged­ni, ’s biztosítani őket eszméjük’ birtokában. Ha azt akar­juk, hogy Francziaország megtartsa helyét az egész világ­nak törvényt szabni divat és ízlés’ dolgában; ha azt akar­juk, hogy Francziaország ur maradjon azokban, mik disz­­fényüzésnek neveztetnek; ha erre eszközöket akarunk, ne bánjunk könnyeden a’ törvényekkel, mellyek alatt olly fé­nyes felvirágzás jött létre ’stb. Ha rövidebb időre biztosit­­tatik a’ minták , rajzok’ feltalálóinak a’ kizáró használat, csökkentve lesz az érdek i­lyeneket feltalálni ’stb. Szónok tehát a’ leghosszabb idő mellett fog szavazni a’ minták és rajzok’ feltalálóinak érdekében. A’ követeknél semmi nagyobb érdekű. Febr. 15-én vasárnap ülések nem voltak. A’ Moniteur azt közli, hogy ő kegyelmessége, Sid-el- Hadsch-Abd-el-Kader-Aschasch pasa marokkói követ bu­­csulátogatáson volt a’ királynál. ANGLIA. Febr. 12-én a’ felsőházban Buckingham herczeg szorgalmasan számos folyamodványt terjesztett elő a’ gabonatörvények’ fentartása mellett; más részről lord Grey azoknak teljes eltörlése iránt mutatott be többeket: Clarib­arde marquis. A’ ház’ elébe kívánja terjesztetni az Izlandban jan.­i-eje óta elkövetett gyilkosságok’ és gyil­kossági kísérletek’ számát, meghatározásával a’ helynek ’s előadásával a’ sújtott egyének’neveinek; valamint az iránt is jelentési kivan, minő jutalmak tétettek ki 1842 jan. 1-e óta a' vétkesek’ fölfedezésére, ’s hogy hány esetben követ­kezett elitélés ? A’ kormány, mond szónok, vétkes ha­nyagságot tüntetett ki az izlandi ügyek’ igazgatásában. Fájdalom, Izlandban a’ bűnök rettenetes arányban szapo­rodtak , ’s az ország’ nagy részében járványnak látszanak. A’kormánynak kötelessége erős karral megtorolni a’ tulaj­don és emberélet ellen intézett merényeket. Már három hete , hogy a’ parlamenti ülések megnyittattak , ’s a’ kor­mány még nem nyilvánitott véleményt, minő törvényt volna szükséges ezen kicsapongásoknak megszüntetésére hozni. Saint-Germains lord , korábban Elliot lord név alatt izlandi helytartó, azt felelé, hogy a’ kormány terjeszteni fog elő egy bilit, e’ kétségtelenül nagy, de a’ as marquis által még inkább nagyított fontosságú bajok’ orvoslása végett. A’ kormány, illy fontos ügyben, nem járhatott el könnyeden. Jól meg kell fontolni, midőn a’ lakosok’ szabadságának érinté­séről van szó. Meg kellett gondolni, ha valljon a’ helyzet eléggé szükségesiti-e a’ rendkívüli eszközt. Érett megfon­tolás után e felsége’ ministerei elvégre csakugyan ezen véleményben állapodtak meg. Grey lord. Felszólítja a’ kormányt, hogy szabadelvűig intézkedjék az izlandi ügyek­ben. Most már mindenki átlátja, hogy gonddal, szenvedély és pártszellem nélkül kell vizsgálni Izland’ szerencsétlen helyzetének valódi okait. Nem volna jó , ha a’ kormány’ bilije csupán szigorúságot tüntetne fel Izland’ irányában, ’s elmulasztaná az ország’ állandó jólétéért is tenni valamit. Az alsó házban, az ülés’ elején, Sir George Bentinek egy kis csatát támasztott; azt kívánta, hogy terjesztesse­nek elő azon kereskedők’ nevei, kik gabona-raktárral bírnak, hadd lássa meg az ország, kiknek javára történik a’vámvál­­toztatás. Szónok azt állitá, hogy ezen kereskedők a’ vámnak négy shillingre szállításával, mit különben a’ kincstárnak fizettek volna vámul, 4—500,000 font sterlinget fognak nyerni, ’s ezen nyereség semmi hasznot sem hárít a’ ter­mesztőkre. Goulbourn pénzügyminister tagadá , hogy a’ raktár-tulajdonosok ennyi nyereséget fognak látni, azonban nem vonakodott a’kívánt kimutatást megígérni. — Felvéte­tett ezután a’ kormányi terv’ tárgyalása, melly folyvást eléggé érdektelen, ’s igen ritkán kel fel a’ háznak vala­melyik nevezetesebb tagja egyik vagy másik oldalról, meg­­szakasztani az utolsó vigasztalásul beszélő gyözöttek’ egy­hangú panaszos kifakadásait. Halotti beszédek már ezek a’ gabona védrendszere felett. Darabig néh­ányan azon térre kezdték vinni a’ vitát, hogy minő hitehagyottak a’ ministe­rek. Egy követ tovább olvasott a’ ház előtt egy óránál ki­vonatokat Sir Robert Peel és Graham’ korábbi beszédeikből a’ gabonatörvények mellett, de ezek nem követék megtá­­madóikat ezen térre, nem védették magokat, nem igyekez­tek mesterségesen kimutatni következetességöket, hanem őszintén, nyíltan megvallották , hogy megváltoztatták vé­­leményöket, ’s mit lehet erre felelni? Ezzel kettévágták a’ megtámadások’ erejét. A’ mai álmos vitában ébresztő su­gár volt a’ Morpeth lord’ beszéde, ki a’népesség’mindig nö­vekedésére idézett, miközben a’ gabonatermesztés azon­­egy arányban marad. Mikép’ lehet azt kivánni, mond, hogy miközben a’ népesség mindennap ezer fővel szaporodik , és csupán a’ mostani népesség’ szükségeit lehet szigorúan fe­dezni, ne menjünk külföldre szükségeinket pótolni ’stb. Korunk’ ellenállhatlan irányával nem állhatunk meg máskép’ szemközt, hacsak aristocraticus intézményeinkbe több de­­mocratai szellemet nem öntünk, mint eddig volt Ak kor* 33# #) Közlöttük már. — S­z­e­r­k. 133

Next