Pesti Hírlap, 1846. május (667-684. szám)

1846-05-28 / 682. szám

I . *) Temesben e sérelem’orvoslásának sürgetése egy volt a’leg­buzgóbban pártolt kérdésekből. Még 1843-ban körlevelet bocsátott ki ez ügyben. ) Ha ezt állítja a tisztelt ur, szabad legyen szerényen kétségbe vennünk, hogy valaha csak látott legyen is franczia és angol lapot. — S­zer­k. A. javaslatát, érdemben ugyanazt tartalmazót, mindazál­­tal a’ foganatba vételt csak 6 hét múlva eszközlendőnek vé­leményezőt, ha t­­ D­M megyével, ujduzása, bánthatlan­­ságának elhittségéből eredő , addig sem törnék meg. Az indítványozók azonfelül a’ számadó’ minden lehető javainak összeírását kívánták , a’ 80 ezer ftnyi kötelezvény be nem mutattatván. — B. A. G—gyes azonban a’ szólók’ nagyobb része az indítványok’ utóbbi, az általános összeírásról ren­delkező részére szoritá pártolását, a’ törvényes szigor al­kalmazásának mellőzésével. ’S e’ vélemény végzésre emel­tetett. Sikere lesz-e? majd kiviláglik; nem kell elfelejteni, hogy D. M. ingatlan birtokot nem állíthat elő , ’s ingó va­gyonának értékesebb részét már pénzzé változtatta. — így esett ez ügy egy lépéssel ismét hátra. Midőn múltkor a’ helyi, tanács’ rendeletéhez képest hatályos végzetek hozat­tak, hittük, hogy e boszantó tárgy nem sokára befejezte­tik­­ ’s tanácskozásaink’ teréről valahára elvész; jelennen keserű bizonyságot nyerénk : hazánkban mi tág kapcsolat­ban van a’ határozat a’ végrehajtással. Az elnökségben ez ügynek erősebb támaszát, a’sikeresitendett eljárásnak nyo­mosabb sürgetőjét birhatánk vala,— összehangzásban azon szavak’ erélyével, miket az elnök a’ gyűlésben tett, de e’ jogos várakozás’ teljesítése nem adalék. A’ kezelés’ szi­lárdításának szándéka pedig más kérdésben aligha annyira megmutatható , mint az adótár’ e’ viszontagságiban. Eljö-e az idő , midőn a’ politicai egen eszközlött travestirozáson kívül is, közéletünk’ más ágain adandja lételének jeleit az úgynevezett uj rendszer? Vagy omne talit punctum annak elővarázsolásával ? Biz’ azzal a’ nép, az ügyefogyottak , a’ felek’ érdeke egy fohászszal előmozdítva sincs. 3) Harmadik nap’ tárgyát Zalának jeles körlevele maga tette. Természetesen — azaz a’ temesi viszonyok mellett természetesen— egy részében sem nyert pártolást. És pedig a) a’ részek’ vissza nem csa­­ása — Cs. E. és D. J. szerint, kik e’ napon a’ többség’ vezetését gyakorlók — épen nem sérelem, az 1836: 22. t.cz. az erdélyi fejedelmet nem kö­telezi, foganatosításából Erdély’ részéről méltó casus belli állana elő ,­­s azért a’ kormány azon törvényt teljesíteni nem tartozik *); b) a’ honti esetben , úgy c) a’ bihariban semmi legkisebb baj; d) a’ horvátországi viszonyokban C. J. szerint a’ kormány úgy járt el, hogy jobban sem kel­lett, és sérelem csak akkor lett volna, ha ellenkezőleg cse­lekszik; e) a’ sajtó Cs. E. belátásakint dehogy kezeltetik részrehajlással ellenünk, sőt mondhatja ő, ki a’ franczia és angol újságokat e’ tekintetben összehasonlitgatta, mikép’ az ő hite szerint azon országokban egypár évi börtönnel la­­kolna az iró sok ollyan czikkelyért, minek a’ mi lapjainkban jelennek meg **) ; Ő a’ küldöttségek’ el nem fogadásában semmi legkisebb fenakadás, A. G. szerint kinek-kinek sza­bad lévén a’ maga házában a’ fogadásról rendelkezni, — L J. szerint pedig: minek az a’sok küldöttség Bécsbe, melly a’ pénzt az országból kivigye ? Váratlan védegyleti sympa­­thia, •— mintegy üstökénél előrántva ! Néhányan — eddig a’ többség’ tagjai, R. S. közvetítő irányban tett javaslatát pártolák , melly szerint — a’ többi kérdések’ mellőzésével, —­ a­ horvát ügyek országgyűlésen tárgyalandók, a’ kül­döttségek’el nem fogadásából eredő fájdalom pedig jegyző­könyvben kijelentendő volna. De e’ javaslat is olly kevés kegyelésben részesült, mint az ellenzéknek Zala’ levelét egész kiterjedésben pártoló kivánata. 4) Negyedik napon a’ többi körlevelek vétettek fel, ’s nagyobb részt, mint a’ már tárgyalttakkal elintézettek, fel­olvasás nélkül tétettek el. Pestnek a’ küldöttség’ történetét, Zágrábnak a’ horvát ügyet taglaló körlevelei,— Szabolcsnak országgyűlést sürgető, Zalának az evang. iskolai társulatok iránti körlevelei nem pártoltattak. Majd Hont- és Varasd’ leveleikre került a’ sor. Egy hang az ellenzékből: „ezeket rokontudományul kell venni, mert hisz’ ezek a’ tens RR. elvrokonai.“ — Igen is azok — szól L. J. — dicsőségünk­nek tartjuk. — B. A. G. Épen azért olvassuk fel a’ honti levelet.— V. S­ Ha a’ t. RR.-ek Hont’ levelét felolvastatják, én L. ellen szólok. — B. A. G. Én meg L. mellett szólok.— Az elnök, nem azért, hogy rokonelvűek volnának, hanem mert az elintézett tárgyakban úgyis benfoglalvák , Hont és Varasd’ levelét röviden tudományul vesszük. A’ gyűlés’ többi napjait megyei ügyek vevék igénybe. A’ közmunkák iránti rendelkezések figyelmet érdemlők. Midőn az utósó országgyűlés’ törvényei kihirdettek, vá­lasztmány neveztetett ki, melly a’ közmunkákróli törvény’ mikénti foganatosítása felől javaslatot tegyen. E­ választ­mány’ munkálatának felvétele a’ múlt évi tavaszi közgyűlés’ egyik teendőjéül kihirdetve volt, azon gyűlésben tárgyalta­tott , helybenhagyatott ’s a’ napszámok’ összeírásának a’ novemberi gyűlésre beadása határoztatott. E’ megyei vég­zéssé lett választmányi javaslat teljesen a’ törvényszabta ösvényben alkottatott. Kimondatott, hogy a' jobbágy a’ törvény­ kitűzte mennyiségen felül semmi munkával a’ közhatóságnak nem tartozik, hogy az egész telkes 12, a fél 6 igás napszámot szolgáland és igy tovább, a’ telek mekkoraságához képest. Múlt évi novemberben azon­ban , midőn a’megrendelt összeírás vala felveendő, min­den igazoló ok’s hirdetés nélkül maga a’ megállapított rend­szabály uj rostálásba vétetik, lényegesen megváltoztattatik, 's a’ törvény’ világos szavai önkényesen magyaráztatnak el. A’ féltelkesre nem 6, hanem 8, az ]/* telkesre nem 3, ha­nem 6 igás napszám vettetett, azon okból, minthogy réti illetményében a’ telektöredékek valamivel többet bírnak, az egész telkeshez mért aránynál. Nem akarjuk e’ helyen bő­vebben taglalni e’ rendelet’ igazságtalan’s törvénytelen vol­tát, — egyik barátunk ez érdekes ügyet e’ lapokban kifej­teni ígérkezett. Csak annyit kérdezünk itt: méltányos’s rendes igazgatással megegyező-e , hogy a’ már kihirdetett teherkivetés visszavétetik, ’s helyette más súlyosabb hir­­dettetik ki, ’s milly benyomást tesz ez a’népre ? E’vál­toztatással 50 ezer napszámmal sulyosittatott megyénk’ né­pének terhe. Bövitteték a’ változtatás azzal is , hogy a’ le­vélhordás és a’ tiszti lakokhoz megkivántató fa’ hordása az illetményen kívül teendőnek határoztatott, az 1814. 8. t. ez. 21. §-ának világos félretételével. A’lefolyt gyűlése’ pályán tovább haladt. Azon törv. ez. 23. §-a a’ jövet és menet’ idejét beszámíttatni kívánja , — most úgy tetszett elrendelni, hogy akárhonnan ’s akárhova tett átcsinálási munkájában, a’ jobbágy egyszeri utért 2 napszámot kap , ’s egyszeri fuvarral 6 p. m. kövecset köteles elhozni, pedig tudni kell, hogy vannak helyek megyénkben , mellyekböl 8 mértföldnyire kell kövecs után járni, és sokszor a’köve­cset lakhelyéről még távolabb átcsinálási pontra vinni, s hogy az oláh jobbágy gyenge fuvarszerén 3—4 p. m. kö­vecsnél többet alig hordhat. G. I. e’ mély benyomást tevő ügyben indítványt tön , a’ törvényszeresen megalakított ’s kihirdetett rendszabály’ helyreállítására, kifejtvén az el­­viselhetlen terhet, melly annak önkényes megváltoztatásá­ban foglaltatik. Hiában volt minden­ máskép’ nem megyünk semmire az átcsinálásban, azt kiálták legtöbben. Az isten­ért, tehát a’jobbágy szolgálatra a’szerint kényszeritte­­tik , mint szükségünk magával hozza , ’s nem mint a’ törvény azt reá mérte! A’ scontra is e’ gyűlés alatt át­tekintetett. Kardos Imre szolgabirói hivataláról leköszön­vén , Thólt Máté eskütt pedig meghatározván, szolgabiró­­nak Andreovics György volt eskütt, eskütteknek Fekete Ferencz és Meskó Kálmán neveztettek ki. — A’ hús’ ára 12 krra emeltetett, de julius’ 1-je napjától fogva ismét 11 kr leend. — Jövő közgyűlésünk’ határnapja auguszt’ 25-ére tűzetett ki. — Többen. ZARÁNDMEGYE. Május 5-kén tarták as Zarándmegye' Rdei közgyüléseket. Olly kevés tárgy volt szőnyegen, hogy négy óránál kevesebb idő alatt — elég lelkes tanácskozás mellett — minden tárgyalásnak, a’ jegyzőkönyv’ hitelesíté­sével együtt, vége volt. 1) Kőrösbánya-város’ közönségét, népiskoláink’ számára a’városi pénztárból ajánlott évenkinti adománytól egy most felolvasott k. főkormányszéki leirat felmentetni rendelvén, a’ RR. újabb felírást határoztak a’ kir. főkormányszékhez , mellyben hivatkozni fognak a’ kir. főkormányszéknek azon korábbi leiratára , mellyel a’ RR. felhatalmazvák , a’ népiskolai pénztár’ gyarapítása végett a’ helységeket segedelmezésre szorítani. E’ felhatalmazást pe­dig a’kőrösbányai közönségre nézve annyival méltányosabb­­nak látják felhasználni, minthogy a’ városnak pénztára lé­vén, könnyebben segedelmezheti a’ népiskolát, mint más megyei helységek, mellyeknek pénztáruk épen nincs; mon­dák azt is, hogy méltóbb joggal követelhetnek a’ BR. a’ működő népiskolák’ tanítóinak fizetéséhez való járulást a’ városi közönségtől, mint a’milly jogú az onnan évenkint adni szokott fizetés ollyan helybeli iskolatanitónak, ki egyet­len gyermeket sem tanít, minthogy iskolát nem is tart. 2) Pest, Pilis és Solt egyesült megyének a’nádor ö fensége’ 50 évi jubileumábani részvétre szólító levelét, mivel a’ ki­tűzött határnap eltelvén, ha akarnák is a’ BR.-ek, benne részt nem vehetnének , tudásul vették. 3) Há­romszéknek a’ kebelében utazó vagy vásárba viendő ide­gen lovakra nézve tett határozatát tudató levelét kihir­­dettetni határozták. 4) Kolozsmegyének az évenkinti orsz.­­gyülés’tartásának sürgetésére felszólító levelét,megjegyez­vén , hogy e’ tárgyban már ezelőtt ’s épen igy intézkedett Zarándmegye is, pártolták. 5) Végre Zalamegyének , az olvasó előtt ismeretes sérelmeknek , Zágrábnak szintén köztudatban levő viszonyait tudató ’s panaszainak pártoló méltánylatra szólító leveleiket, valamint Pestmegyének az ilirféle mozgalmakról tudósitó átiratát , tiszteletre méltó melegséggel fogadták , lelkesen tárgyalták, és követi utasí­tásba teendő sérelmül feljegyezték. (E. H.) 363 Vegyes közlemények. Hivatalos tudósítás a’ berlini ma­gyar könyvtárról. — Három és féléve múlt, mióta e' könyvtár megalapittatott, egyedüli alapja az önkintes adakozás lévén, ’s már több van 430 darab könyvénél. Múlt iskolai félévi jövedelme 19 tallér 15 garast tett, a’ 6-ik félévről átjött pénztár­maradvány 45 tallér 2 garast; a' 7-ik félévi költség 41 tallér 193/4 garast tevén, e’ szerint maradt a’ pénztárban 22 tallér 27 1/4 garast porosz pénzben. — Mi ajándék-könyvekkel sza­porodott a’ könyvtár ezen utóbbi félévben, már értesítve volt vala a’ közönség azóta csak Fáy András’ öszves műveinek VII-dik és Vill—dik kötetét küldte meg valaki , kit bár nem ismerhetünk, vegye szives köszönetünket. A’ berlini ma­gyarok közül pedig egy „Zákány’ Franczia, és Tatay’ Görög Gramatikáját ajándékozá. — Saját pénzen vett könyvei következők : Nendtwich’ müipari vegytana. Palugyai’ me­gyeri rendszere. Cuvier — Vajda’ Állatországa. Történet­tudo­mányi pályamunkák 1-s. köt. Horváth’ ipar és kereskedés’ törté­nete. Mandrák Elemi Logika—Ethika­ és Anthropogiája. Csécsi: Földünk természeti rajza. Majláth: Vallásmozgalmak Magyar­­országon. A. de Gerande: Siebenbürgen und seine Bewohner. Pusztai: Ungarns­industrie und der Schutzverein. Nagy Károly: Arithmetika és Algebrája. Bajza’ világtörténete 1­­2) füzet. Kövy- Fogarasi: magyar törvénytudomány, tudománytár 1844 jan. júl. KIALFÖLD: FRANCZIAORSZÁG. Máj. 14-én a’ követeknél folyvást a’ pótlékhiteli törvényjavaslat tárgyaltatott. Május’ 15-én a’ paireknél csekély érdekű ülés. A’ követeknél az 1845-ik és 1846—ik évi pótlékhitel’ tárgyalása bevégeztetvén , a’ törvényjavaslat 238 szóval 3 ellenében elfogadtatott­ Máj. 16-án a’ paireknél csekély érdekű ülés. A’ követeknél Vivien’ indítványa volt napirenden, a’ törvényszékek’ visszaélésének rendezése végett a’ hirdet­mények’ ügyében. A’ törvény ugyanis a’ törvényszékekre bízta hirdetményeik’ közlésére lapot jelölni ki. Mindenki át fogja látni, hogy e’ czélra erkölcsi kötelesség a’legtöbb előfizetővel biró lapokat kijelölni, mert ekkép’ éretik el a’ czél, mellynek a’ hirdetmények’ közzétételében lenni kell , hogy ugyanis , minél inkább köztudományra jöjenek a’ hir­detések ; kevesebb előfizetővel biró lapokat választani köz­lönyül annyi, mint tudva és szándékosan kisebb körre szorítani a’ minél nagyobb körben tudatni való dolgokat , annyi, mint az illető feleknek egyenes érdeke ellen tudva és szándékosan véteni. És mégis Francziaországban nem tesz­nek ezen erkölcsi kötelességnek lelkiismeretesen eleget a’ törvényszékek, ’s ezen joggal politicai okokból visszaélnek, és ha kevesebb előfizetővel bir is valamelly conservativ lap, a’ törvény’ szellemének nyílt megszegésével, a’ felek’ érde­kének lelkiismeretlen megsértésével , párteszközül hasz­nálva még magának a’ szent igazságnak kiszolgáltatását is, nem kevesebb politikai fondorkodással, mint erkölcsi köte­­lességi mulasztással , elmellőztetnek a’ több előfizetővel biró lapok, ha a’ felek’ szerencsétlenségére , kiknek minél szélesebb körű nyilvánosságot kell óhajtaniok, azok egy­szersmind ellenzékiek is. Az igazság-kiszolgáltatásnak a’ politicávali döglelet­es szövetségét (alliance pesti­­­lentielle), mikép’ Guizot egyik munkájában mondja, ’s mi­kép’ a’ vita’ folytán felidéztetett , kerülni kell. Máj. 17-én vasárnap. ANGLIA. A’ máj. 12-ki alsóházi ülésben sem fejeztetett be a’ gabonabill’ harmadszori felolvastatása iránti vita, ’s a’ csütörtöki (14.) ülésre halasztatott folytatása, azon meg­állapodás mellett azonban, hogy ekkor szavazás alá fog kerülni. A’ Watson’ minapi indítványának tárgyalása’ idejéből ér­dekes szóváltást találunk feljegyezve, Colquhoun ugyanis a’ jezsuiták ellen szólva , Thierst értelmes statusférfiunak nevezte a’ jezsuiták’ ellenében kitüntetett viseletéért. O’ Connell erre azt jegyezte meg , hogy ő nem oszthatja azon véleményt, miszerint Thiers nagy statusférfiu volna Nem ingerelte volt-e az angolok elleni gyülölséget a’ franczia nép előtt, csakhogy ismét hatalomra juthasson? Lehet-e az jó ember avagy nagy statusférfiu , ki lebocsátkozik hazafiai’ hamis szenvedélyeinek hízelegni ? — Lord Gros­­venor elfogadta ezen nyilvánítást, ’s azt tette hozzá , hogy kivánja, miszerint a’ tisztes és tudós corki tag (O’Connell) az általa jelenleg kiejtett igazságot maga soha el ne feledje. A’tory sajtó nagy örömmel fogadta, hogy „az izgatóra visszapattant a’ nyil.“ Egyébiránt, ha az Atlasnak hinni lehet, O’Connell egyszerre hanyatlásnak indult életerejé­ben ; a’ nyers erőnek, melly eddig öregségét megczáfolni látszott, nincs többé nyoma ; járása csendesebb, és szava , melly eddig erős és hangzatos volt , annyira elgyöngült, hogy nem régiben egy gyűlésben beszélve, azon szokatlan felszólítás érte , beszéljen hangosabban. Máj. 14-én az alsóházi ülésben a’ gabonabill' ügyében a’ védlettek’ vezérének lord G. B e n t i n c­k-nek igen nagy segély lett a’ canadai parlament’ határozata. A’ kormány el akarta törölni a’ quarter-enkint 3 schilling vámot, mely­­lyet az Egyesült státusokból Canadába vitt gabonától fizet­nek,’s ekkép’ az anyaországot és gyarmatokat teljesen egy lábra akarta állítani. A’ canadai parlament azonban , hol a’ kormány rendesen 16 szótöbbséggel bir, ezen javaslatot hét szótöbbséggel elvetette. Lord G. Bentinek szónoki virágra használta fel a’ dolgot; a’ gyarmatban kiűtendő elégületlen­­ségröl szólt, hogy már is szó van az Egyesült statusokba leendő bekebelesitésröl, ’s hogy a’ britt éjszakamerikai bir­toknak elvesztése kikerülhetlen, ha sir R. Peel’ veszedelmes javaslata törvénynyé válik. És ekkép’ a’ nemes lord azt kí­vánta, hogy mielőtt a’ gabonabilt elfogadtatnék, a’ canadai tudósítások a’ ház’ asztalára tétessenek. Clerk a’kor­mány’ részéről azt nyilvánitá, hogy a’ kormány még csak a’ lapokból ismeri ezen hirt , ’s nincsenek saját tudósításai. Végtére a’ harmadszori felolvastatás iránti vita befejezet­lenül ismét a’ következő ülésre halasztatott. SPANYOLORSZÁG. A’ Clamor Publico szerint Narvaez rövid időn vissza fog hivatni, ha még vissza nem hivatott Spanyolországba. Hir szerint Granadában összeesküvésnek jöttek nyoma- nov. dec. fúz. Honi irodalmi értesítő 1842, 1844, 1­845ről. A Conversations-Lexicon’ 49 — 72 füzetei. Könyvtár­ őréül nyári félévre Hegedűs János papi kijelölt választatott (Schu­lbauerdamen 20) ’s a’ kik a’ könyvtárt becses ajándékaikkal gazdagítani akar­ják, ő hozzá legyenek szívesek küldeményeiket pesti könyvárus Geibel Károly ur által utasítani. K. J. volt könyvtári őr. A’ József Nádor’ nemzeti képcsarno­kát alakító egyesület’ első közgyűlése jövő kedden, június’ 2-kán, délutáni 5 órakor tartozik a’ magyar nemzeti Museum’ épületében, mellyre ezennel az egyesület’ tagjai , kik eldöntő sza­vazattal bírnak, tisztelettel meghivatnak. Fő­ tárgyai lesznek: az egyesület’ eddigi működésének előterjesztése, az igazgató-választ­mány’ megválasztása é s egyéb szükséges intézkedések. — Az egyesületi nmrgy főpártoló’ meghagyásából. Mátray Gábor, egyesületi titoknok.

Next