Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)

1846-10-09 / 758. szám

fejeket, köztök gyeder , festőművész’ ajándékot, miókat, rajztevékat, ékesitési dombor műveket (haut reliefeket). A’ többi termekben képek vannak felfüggesztve, többnyire másolatok az olasz, különösen velenczei ’s egypár a’ németalföldi iskola’ r odorában is , történeti-, táj-, arcs?-, virág-, gyümölcs ’s állatképek; újabb festmények magától a’ terék igazgató tulajdonostól és Schiavónitól; úgy szinte az izomboncztanhoz ’s építészeti és látmértéki gyakorlathoz megkívántató minták és előrajzok. — A’ boncztan’ gyakorlatát elősegíti így felállitok emberi csontváz; néhány viaszinak azon czélja van ruhákba öltöztetve , hogy a’ ránczok , redők ’s árnyéklatok természet után tanultassanak. — Miután a’ jelenlevő díszes vendégkoszoru, melly közt az irodalomnak, művészimerő ’s journalistikának számos hőse volt szemlélhető, saját körülnézése után meggyőzőin, az intézet’ célszerű elrendezése ’s a’ minden áldozatra kész vállalkozó tulajdonosnak érdeme felől. — Marastoni úr, nem ugyan személyesen (mert a’ magyar nyelv’ tiszta kimondását még eddig nem tehette sajátává) hanem felolvasó helyettese , Petrichevics, Horváth Lázár által lelkes, hazafi érzelmekkel áradozó, buzditó előadást tartó» a’ jelenlevőkhöz, milyben melegen említvén szép és szabad uj hszája, az őt vendégszeretőtig kebelébe fogadott Magyarhon iránti hálaérzelmét ’s kötelességeit ’s a’ szépművészetek’ boldogító hatását, zsenge intézetét a’ közönség’ ’ egyeibe’s pártfogásába ajánlá. Éljenkadás tört elő, de szomorú ég hrán szomorú volna, ha s’ részvét’ egész «,értéke ezen éljenkiáltás által merittetnék ki. — A’ szépművészetek’ nemesitő, szelídítő ’s boldogító hatásáról beszélni fölösleges szószaporitás volna; ’s mikint ez elismert és tagadhatlan igazság, úgy a’művészeti fejlődésnek illy derék alapot vető művész érdeme is tagadhatlan ’s hálát és méltánylást érdemlő mindazoktól, kik a’ művészet’becsét ’s az áldozatokat , mikbe e’ vállalat került, ismerik. De sohasem fölösleges kedves hazánkban újra meg újra hirdetni ’s papolni hogy puszta éljenekkel ’s a’ tetszésnek lármás felkiáltásaival korán sincs még elég téve ott, hol tettleges részvét és segítség kell. — Illy nagyszerű intézet’ megalapítására, felállitására ’s fentartására egyes ember’ereje örökké elégtelen vett, ’s az is marad. Ide több egyes erőnek összehatása szükséges. ’S hisszük és reméljük, hogy a’ gyámolitás , a’ pártfogás, nem marad ezen puszta éljedéknél, hogy a’ nűegyesület ide központosítja erejének jobb részét, hogy dúsgazdag egyesek hatalmas kézzé támogatandják a' szép jövendővel kecsegtető kezdetet. — A’ hazában első szép művészeti academia’ ez alkalommal kiosztott programmja szerint, azt intézet, trarastoni Jaka./ felügyelése h? igazgatása alatt , 4 osztályból álland; az elsőber ez elemi, alakozási és ékesítő rí is, a’ másodikban az ízűm, bonctan ’a régi szobrok’ elemi és gyakorlati rajza; a’ harmadikban minta ’s term nészet uténi olajfestés és hires ort dístvények’ hív utánzása; a’ negyedikben az építészi és látmértéki rajz fog taníttatni. A’ tanítási órák reggeli 9 tól d. u. 1-ig és 25-töl estig fognak tartatni. Ünnep-é s vasárnapokon is csupán kézművesek’ számára marad nyitva az intézet. A’ nemeai’ számára, külön teremben, a’ tulajdonos’ szén neje vendi a’ felügyelést. A’ tanulás, havi dij az első és második osztályban 6, a’ harmadik és negyedikben 8 p.ft, kézművesekre nézve csak 2 pengő forint. Három szegény növendék , kibr.’, megválasztása Pest városa’ tanácsát és választ, polgárságát az alapítóval közösen illetendi, ingyen fog képeztetni Az alapitó évenkinti kiállítást fog rendezni, hogy a’ közönséget intézete’ haladásairól ’s önbuzgóságáról tettlegesen meggyőzhesse. — Khnjunk a’ derék kezdeménynek legszebb sikert, diszt, és virágzást, ez alapitó művésznek tetemes áldozataiért bő jutakat — ’s hogy ez áhitatos vágy füstté ’s hamuvá ne váljék, pártfogoljuk tettlegesen az intézetet, küldjük oda gyermekeinket, neveljük ajándékainkkal a* teremek’ gazdagságát; azok, kiket isten jó kedvéből túlságosan megáldott, fordítsanak néhány felesleges forintot tehetséges szegény ifjak’ képeztetésére, ’s pótolják az intézetnek az alapitó’ erejét netalán turbiladó fentartási költségeit, ’s ekkor az éljenkiállás nem lesz üres kiáltó hang a’ pusztában, hanem az, mit tettleg éltetünk, élni is fog, *s a’ hazai művészet’ meddő földén halhatlan színű virágokat teremteni. — * * BIHARBÓL (a’ gyűlés’ folytatása). Sept. 25-én förpáni helytartó Tisza Lajos, ki múlt napon a’ tanácskozási teremet oda hagyá, közöttünk újólag megjelent, és az elnöki széket elfoglaló, /’rendek komorén ülének székeikben. El komorság szivhidegséget ’s kedélyborulatot jelképezett Az elnöki szék’ visszafoglalása után , főispáni helyartó ur az intézményeket olvastató fel. Ezek közül leghosszasabb vitatkozásokat idézett elő, a’ görögnem egyesültek’ ügyében közrebocsátott második intézmény. Tanácskozás közben [tapasztalak a’ rendek, nully nehéz feladat kibontakozni a’ tömkelegből, mellybe egy k. rendeletnek, a’ karloviczi érnek által megyei tárgyalás előtti meghirdetése miatt sodortattak. És tapasztásért egyszersmind azt is, mennyi keserűség férkőzik a’kedélyekhez ezért, hogy a’vallási ügyek múlt országgyűlésünkön elintézetlenül hagyatának, ’s most, kormány?rendelet’ következtében, a’ megyei teremek’ küzdhelyeire vétettek által Ezen országszerte megvitatott tárgy felett mondott beszédek’ részleteinek előadása kevés érdekkel bírván, a’ megyei határozat imigy hangzik: Midőn a’ folyó évi jegyzőkönyv’ 721. sz. a az 1841-ki 3-ik törvényczikkelynek a’ görögnena-egyesűltekre lelt kiterjesztését tartalmazó helytartósági körévél felolvastatott, már akkor is kijelentették a’ rendek, mikint hódolva tisztelik ugyan ő fe’ségének a’ törvényes bevett vallások’ különbség nélküli szabad gyakorlatának megalapítására intézett és több éveken ’s országgyűléseken keresztül általuk is kifejezett hasonló szándékukkal megegyező kegyelmes akaratát, azonban a’ kegyelmes akaratnak életbeléptetésére választott utat és módot sem azon körülményekkel, miszerint az ország’ rendeinek ugyan azon tárgybani kérelme maga idején teljesedést nem nyerhete , sem pedig az 1791: 3-ik törvényczikkelylyel megegyeztetni nem tudják, ’s innen folyólag, bár a’ szándék’ üdvös voltát elismerték , következőkép’ annak a’ jövő országgyűlés általi törvénybe foglaltatés’ iránt követeiknek előre való utasítása által gondoskodnak: az idézett kormányrendeletet a’ felhívott törvénybe vágónak , e’ mellett mint törvényhozás’ körébe tartozó tárgyról rendelkezőt , alkotmányos tekintetből is sérelmesnek ’s ugyancsak a’ jövő országgyűlés által orvoslandónak vallották és illetőleg határozták. Foganatba vételét tekintve pedig azt jegyeztén meg , miszerint e’ tekintetben nézetűknek sikerteli kimondhatása a’ karloviczi érsek’ azon elhirtelenkedett ’s ő felsége előtt be is panaszolt tette által, miszerint a’ szóban forgó kormányrendeletet, még mielőtt e’negyéhez leérkezett, annál inkább szokott után kihirdettetett ’s elfogadtatott volna, papjai által már köröztette, ’s ennek hivatalos elnöki jelentés szerint mér sikere is mutatkozott, meghiusiltatott, a’ honnan nem is maradt a rendeknek egyéb fen, mint a’ nevezett érsek által tett ’s mindenkor de különösen vallásos tekintetben kerülendőnek látszott kedélyzaklató.E nélkül semmisnek nem nyilvánítható» köröztetés’eredményét, hozzájárulás nélkül várni, elnézni és eltűrni , — ’s innen következett az, hogy midőn a’ belényesi és szalontai járások’ főszolgabirái által, később, a’ jegyzőkönyvi 1635 szám a bizonyos csoportos áttérés’ esetei és az e’ körül történt rendetlenségek bejelentettek, nem készek a’ rendek kimondani, mikint a’ dolog, vagy is az átmenetei’ lényegéhez szólani nem kívánnak, intézkedéseket pedig csak abban határozák és oda irányozták, hogy az áttérni kívánók e’ részbeni lépéseiket általuk használni kívánt kormányrendelet által kiterjesztett törvényben megszabott módhoz alkalmazzák. Az előadottak szerint sérelmesnek tekintették tehát a’ rendek az 1344. 3 dik törvényczikk helynek a’ görög nemegyesültekre kormányrendelet általi kiterjesztését, következőleg sérelmesnek tartják a’ most kifejtett okokból a’ most felolvasott ’, régibbet magyarázó kegyes intézményt is, annál inkább pedig , mert ebben a’ kiterjesztetni kivárt 1844-iki 3-ik törvényezikkely által módosított és a’ kor’ kivonatához idomított 1791: 26-ik törvényezikkely’ alapjául szolgáló bécsi és línezi békekötéseknél fogva biztosított mindkét fekezetbeli evangelika vallások’ szabad gyakorlatát is sérelmesen érintve lenni tapasztalják annyiban, mennyiben azon békekötésüknél fogva egér eklézsiák vehették, és valósággal vették is fel egyszerre az evangéika vallást, jelen intézmény által pedig a’ csoportonkinti áttérésnek gát vettetni szándékoltatik. Melly gátlásból eredeti aggodalom szon intézkedés által, melly e’ részben rendeltetik, jelesen hogy sz illy esetek legfelsőbb helyre följelenttssenek, 's ott az előrebocsátandó törvényhatósági vizsgálat’ során , melly az áttérés’ indokaira lenne kiterjesztendő, a’ dolog’ mibenléte meg vizsgáltatván , az áttérés az indokok’ tisztasága’ esetében meg fog engedtetni, nemcsak el nem enyészethetik , sőt súlyosan neveltetik, mert azonkívül, hogy az illy eljárás már tagadhatatlanul magában rejti az áttérés’ nehézségeit , melly nem egyéb, mint a’ szabad vallásgyakorut’ akadályozása , fölkelti egyszersmind szomorú emlékezetét annak, hogy az 1791: 26-ik törvényczikkely által az evangélikusok’ számára biztositott szabad vallásgyakorlat is hasonló felsőbb intézkedések’ nyomán esett félszázadot haladó, hosszú idők alatt is csak sok tusa után orvosolhatott sintődő állapotba. Számos esetek voltak a’ most idézett időszak alatt, mellyek a’ rendek’ figyelmét igénybe vették, miknek az 1791: 29-ik törvényczikkely’ tiszta értelme mellett előfordulni nem kelle vala, ’s mégis a’búcsúszó» intézkedések’ gyümölcseiképen előfordultak , ’s azon esetek érlelték meg győződésünket arra nézve , hogy a’ vallás’ szabadgyakorlata’ eszméjéhez , miután az egyszer csakugyan kimondatik, ’s meg is engedtetik, esetekhez kötött feltételező intézkedések többé nem férhetnek a’ nélkül, hogy sérelmes következései ne legyenek. Ezekből kiindulva, bár nem kételkednek újabban is kijelenteni a’ rendek, mikint a’ vallás’ szabad gyakorlatának oda is kiterjesztése , hogy a’ görög nem egyesült vallásra is könnyebben történhessenek óltalmenetelek , érzelmeikkel teljes öszhangzásban van, azonban ebbeli óhajtásuknak, kivált a’ közelebb kifejtett körülmények között, az alkotmányos jog'kat , —íz 1791 : 12-ik törvényczikkelyben foglalt abbeli biztosítékot, miszerint Magyarország felsőbb rendeletek által nem, hannem estis törvényekkel kormányoztathatik,— továbbá a’ törvényhozó hatalom köre’ épségét , melly kéz a’ törvények’ magyarázata , vagy kiterjesztése és igy a’ szóban forgó vallásbeli intézkedések is kétségen kívül , de a’ felolvasott kegyes rendelmény szerint is kizárólag tartoznak, fel nem áldozhatván, kényteleneknek érzik magokat kijelenteni, mikint ezen kegyes intézményt, valamint a’ múlt martius havában kiadottat ’» jegyzőkönyvük’ 721 száma a foglaltat sem fogadhatják el, sőt az ezekben rejlő törvénysértéseket feljegyezvén, jövő országgyűlési követeik’ utasításába, orvoslási eszközlése’ czéljából , előre beiktatandónak ujabban is elrendelik , azonban azt is hozzá tévén , miszerint az elvileg ezúttal is örömmel fogadott kormányi szándéknak törvénybe iktatásához szives készséggel járulandanak. Midőn a’ királyi intézmény iránti nézeteiket közelebbiek, összepontositák a rendek, fegyelmeztek egyúttal azott körülményre is, miszerint a’szóban forgó tárgy iránt keletkezett első rendű kormányrendeletnek a* karloviczi érsek által történt ’s ő felsége által neheztelt időelőtti köröztetése, utóbb pedig a’ folyó évi k. 721 sz a. itt is megtörtént felolvaltatása* következtében, a’ megyének számos oláh ajkú községei között több rendűek találkoztak, melylyeknek számos tagjai a’ nem egyesült görög vallásra áttérni kívántak, és ezekre nézve abban állapodtak meg, hogy minekutána az előbbi kegyes rendelmény’ felolvastatásakor ! annak el nem fogadása ki nem hirdettetett, ’s minekutána az érseki körözgetés* eredmény’e ellenszólás nélkül váratott és füzetet* mind ez ideig, ezeknélfogva az ollyanok , kik a’ törvényes gyűlési tárgyalás óta mai napig, az 1635-ik sz. alatt hozott utasító végzéssel is megegyezőleg, az 1844 . 3-ik törényezikkelyben meghatározott mód’ szoros megtartása mellett, az áttérésre nézve szükséges lépéseket netalán már megtették, s azokhoz folytonosan ragaszkodnak, az illyenek mint valóságos gór,n egyesült vallásnak tekintendők, a’kik pedig hasonló, kifogás alá nem eshető lépéseket még nem tettek , azok előbbi vallásukban megmorajdottaknak tekintendők Hogy pedig jelen végzős’ nem tudása miatt további kérdésekre újabb és újabb esetek ne szolgált tathassanak alkalmat, ennek fősz.hive urak által a’ megyébenM közhírré tétele ezennel elrendeltetik. Végre kimondják a’ rendek azt is , hogyha netalán eset adná magát elő, a melly szerint a’ közelebb mull’s fentebb említett rövid időszakról vallásbeli kérdés jőne elő, erre nézve, hasonlatosságot véve azon felsőbb rendelettől, melly a’ gör. n. egyesülteknek az egyesülttei áttérések’ eseteiben eddig vezérül ég szabályul szolgált, vegyes küldöttséget fognak nevezni, melly megvizsgálja : valljon ?z 6 hitre való áttérés a’ mondott időszakban és az 1844-ik évi 3-ik törvényczikkelyben meghatározott mód szerint ment-esghez ? ’s* ha ezt rendén találja, megvizsgálván azt is, valljon a’ községnek nagyobb része tér-e a’ nem-egyesült vallásba, ez esetben a’ templomot, iskolát és paplakét minden oda tartozó eklézsiai épületekkel és földekkel a’ nagyob’ számú nem egyesült vallásu híveknek ,s illetőleg papjaiknak általadandja, még pedig nem ügyelve arra, valljon azon épületek közös vagy talán alapítványi költségeken épittettek-e azon okból, mert a’ lakosok’ többségét lelki vigasztalás nélkül hagyni nem lehet, melly alapra építve biztosan hiszik is a’ rendek, hogy olly eset’ elöfordultával is , midőn netalán alapítványi költségen épített épületek fognak a’ nem-egyesült vallásra áttért nagyobb számú lakkoknak átadatni, ebben felterjesztendő alázatos felírásaik’ folytán, ő felsége a’ mondottakból és annálfogva is beleegyezni méltóztatik, mivel ezen intézkedés nem egyéb , mint a’ nem-egyesülteknek egyesültre áttérésük’ esetében vezérül szolgáló ’s fentebb már említett kegyes rendelménynek viszonyosság’ elvén való alkalmazása.“ — Lukács György. ARADI közgyűlés, sept. 14-én. Ezú’tal csak két napig tanácskozónk. Közérdekű tárgyak e’ gyűlésen nem vétettek fel, mert különben a szüretre szülvé az előkészületek nem nyerendettek elég időt Majd december’ 14-kén lesz időnk vitatkozni, ’s addig Szabolcsmegye is szíveskedendik atyafiui szereteiből várakozni. Az alispáni szokott modoru és tartalmú jelentés után kisgyüléseink’ jegyzőkönyvet hitelesíttettek meg egyik jegyzőnk által, mert olvasását az alkotmányos társalgás’ álomhozó moraja közben Tiás úgy sem érthette meg. Ezután B.— J.— táblabiránk a’ szüret’ meghatározását s együtt a’ közérdekű tárgyaink’ más közgyűlésre halasztását indítványozó. És egyszerre megszakadtak a’ társalgás’ szálai, és minden arcz a’ szóló felé irányoztaték.„21 és 28“ harsogott a’terem’minden oldaláról szakadatlanul mind addig, míg a’ czélra vzető „juste millicu’ üdvös elvénél fogyva a’ „21 és 24“ nyeré el a’ győzelmet tudniillik Ménes’ táján, ez aszú’ világszerte ismert honában 21-kén és Magyarát felé 24-kén szüretelünk. — Felolvastatott a’ görög egyesült vallásuaknak fölterjesztés nélkül czak egyenkinti áttérhetését engedelmező leirat. Figyelemmel hallgatók a’ RR. a’ leirat’ olvasását, és csodálkozás foglalta el őket tartalma fölött. Viták keltenek , ha e’ leirat’ tartalma küldöttség vagy pedig a’ szolgabírák által nagyaráztassék meg a’ nép előtt, míg ismét az áldott „juste millieu’“értelmében csupán köröztetése határozatott meg. B. J. t. b. indítványt ten, mikint kelljen értelmezni az egyenkint vagy tömegenkinti átmenet’fogalmát, ’s világosan kívánta eldöntetni, hogy midőn egy egész község egyenkint áttér, az illy eset tömegenkinti átmenet’ fogalma alá tartozik-e, vagy nem ? Azok , kik ellenei a’ félremagyarázhatlan határozatok’ egyenességének, mosolylyal fogadták az egyszerű indítványt, azonban a’ tanácskozás’ folyamán csodálkozásra méltó magyarázatok fejlenek ki, és találkoztak a’ conservativek között ollyanok, kik azt álliták, hogy ha egy község egyenkint áttér, mivel ez által az egyes átmenet in ultima analyst* tömeget képezett, tehát tömegenkinti átmenetté vált , melly eset az intézmény’ korlátozó tiltó szabálya alá esik. — Egyenes határozatot még sem értelleténk meg, ’s ismét a’ középúton állapodtunk meg, t. i. akkor íntézkedendünk, ha esel jó elő, azaz hagyjuk a’ dolgot a’ maga zavarában. — Egy polgári és vele katonai hatalomkart rendelénk — ha kivántatni fog — Varsánd község’ legelő elkülönzése’ fogan*ratositása végett, hol a’ magyar és oláh lakosok a’ legelő’ itéletileg eldöntött kihasitása fölött villongásban lévén, az oláhok, törzsökösebb lakossági igényökkel, a* magyarokat a’ legelőnek nélemerü kihasításában erőhatalommal gátolák. — Radnáról egy panszlavistius irányú mozgalom jelentetett fel, melly, az eddigi magyar érzelmű derék gvardian* elme-