Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-01-01 / 805. szám
’s ohajtatit tolmácsolja. Az indítvány egyetemes elfogad- ttatásban részesült, ’s a’ tisztelkedő küldöttség helytartónk’ vezérlete alatt kinevezve jön , ’s ugyanannak derék alkalmi szónoklata mellett még az nap délután küldetésében el is járt. Mindezekután ütött végre a’ töprenkedés és kíváncsiság’ szabaditó órája is, fölolvasásával ő felsége’ neve’ aláirása alatt érkezett azon legfelsőbb rendelménynek, mellynél fogva az annyira elhirhedett parádi események’ szolgabiró által tétetni rendelt nyomozása érdemében hozott végzésünk, eddigi intézkedésink’ élénk rosza-lása, hanyagság ’s részrehajlással szigorú kifejezésekben, vádoltatásunk mellett, megsemmisittetik , ’s e’ részbeni vizsgálat ’s szükségesnek látandó további eljárásra, kb. biztosul főispáni helytartónk neveztetett. Mikép’ intézkedénk a’ parádi kihágásokra nézve ? tudva lehet előbbi közlésimből, mellyek’ kiegészítéséül jelennen mindenek előtt arról kell értesitenem az olvasó közönséget, hogy ezen közgyűlést megelőzőleg tartott rendszerinti törvényszékünkre, a’ vizsgálattal megbizott szolgabiró hiv. jelentését bemutatván, a’ mellé kapcsolt tiszti nyomozás’ alapján , a’ kihágás’ részeseinek lenni állított Puky Miklós, Almásy Sándor és Biró Albert ellen fenyitő per rendeltetett. Tehát nyugott érzetében az öntudatnak, — mikép’, noha maiglan is sem a’ sértettnek állított személy, sem senki más a’ kérdéses parádi történet iránt panaszszal, váddal senki ellen hatóságunk előtt föl nem lépett, de felülről is semmi nemű folyamodvány e’ részben hozzánk nem küldetett, mi mégis, illető járásbeli főszolgabiránk’ legnagyobb általánosságban szerkesztett hiv. jelentése’ következtében, a’ vétkesek’ kipuhatolására rögtön vizsgálatot rendeltünk, ’s később ennek ki által teendése iránt végzésünket módositánk ugyan, de érdemileg egy hajszálnyit sem , ’s bárha a’ következmény, t. i. a’ fenyitő per’ elrendelése , határozatunknak vizsgálatra kiküldött tisztviselőnk’pártatlanságába helyezett bizalmunk által is indokolt módosítását igazoló is, — mondjuk, illy öntudattal végzésünket megsemmisitve , eljárásunkat hanyagság ’s részrehajlás’ vádjával terhelve 's a’ szokott törvényes utat mellőzve látnunk , keserűen fájt és súlyosan aggasztott. ’S csakis némelly nem csekély súlyú tekintetek parancsolta önmegtagadással történhetett, mikép’ a’ megkeserített ’s aggasztott kedélyek’ érzelmei teljességében túl nem áradva, a’ kir. biztosságot rendelő legfelsőbb leirat fölötti viták, nem remélt higgadtsággal folytanak. Azonban a’ mérséklet mellett nem jön szem elől tévesztve a’ dolog’ lényege. Ugyanis a’ helytartón kivűl tizen védték a’ leirat’ törvényességét, onnan indulva ki, hogy az 1805. 5. t.cz. szerint joga lévén ő felségének rendkívüli esetekben kb. biztost nevezni, ha a’ fenforgót ollyannak látni méltóztatott, nekünk, kiket annak meghatározása, mellyek a’ rendkívüli esetek ? egyáltalában nem illet, ebben annyival inkább megnyugodnunk kell, mert ő felsége , mint legfőbb igazságszolgáltató’ személyét képviselő, kir. biztosa által közvetve biráskodhatik; azonban kérelmező fölvilágosító föliratra — talán kettőt kivéve — ezek is hajlandóknak nyilatkoztak. Ellenkezőleg huszonegyen ostromlák a’ biztosi kinevezés’ törvényességét, megmutatva , mikép’ a’ parádi eseményt az idézett törvény’ szellemében, akár a' tény’ természetét, akár az arra irányzott megyei intézkedést tekintve, rendkívülinek állítani alig lehet: tehát nem lévén itt helye az említett törvényczikk’ alkalmazásának, a’ törvényes rend van megzavarva; pedig ő felsége is csak a’ rendes törvényes formák’ megtartása mellett gyakorolhatja legfelsőbb igazságszolgáltatási jogát ; ennélfogva nem pusztán kérelmező ’s fölvilágosító, hanem sérelmet ’s aggodalmat nyilvánító fölterjesztést kívántak, mellyben, hű elősorolásuk után azon intézkedéseknek, mellyek a’szőnyegen forgó ügyben keletkeztek,’s különösen a’ fenyitő per legközelebb történt elrendelésének megemlítésével — miről még ő felségének tudomása nincs — fejeztessék ki a’ BB. abbeli meggyőződése , miszerint minden eddigi lépésök törvényes , ’s mulasztva az igazságkiszolgáltatás’ érdekében, részünkről nem jön semmi; miért is a’ kir. biztosságot rendelő leirat reájok fájdalmasan ’s aggodalmasan hatott, ’s azt, mint sérelmest megszüntetni, ’s minthogy előttök még senki egyes panaszt, vádat nem emelt, tehát sem vádló, sem vádlott név szerint nem tudathatik, a’ netalán felsőbb helyre terjesztett folyamodványt velünk közöltetni kérjük. Illy értelemben mondatott ki elnökileg a’ határozat, ’s azt a’ többség’ értelmében világos határozottsággal kimondott főisp. helyettes, újra tapasztalt loyalitása’ nyilvános elismeréseid,megéljeneztetett, az előadó jegyző pedig más tárgyat kezde olvasni. Ekkor az elnök az olvasást félbe szakítva, az előbbi tárgyhoz még egy szót szólni kívánt, azt t. i.. hogy a’ BR. ne gondolják, mintha imint kijelentett határozatuk által biztosi eljárásában megakadályozva volna, mert neki, mint kir. biztosnak, arra nézve legfelsőbb utasítása lévén, magát mindaddig ahhoz tartani köteles, mig — mit óhajt— a’felírásra kedvező válasz nem jövend. Ezen kijelentés— miután a'kényes tárgyat a’belbéke’ fölzavarása nélkül mérséklettel befejezve leírni örülve hittük, váratlanul,ha nem kellemetlenül lepett meg,’s anyagul szolgált ingerültebb fordulatára a’bevégzett tény fölötti új vitatkozásoknak , mert amaz elnöki kijelentést sokan időntúl tett fölhívásnak vették arra nézve , miképp a’ végzést bőviteni szükséges azon hozzáadással , hogy a’ RE. egyenes eltiltó utasítást adjanak tisztviselőiknek azon esetre,ha őket a’ kir. biztos, előbbi kijelentésénél fogyást, folytatandónak gondolható működésében segédekül alkalmazni akarja. Mások az utasítást, a’ kir. biztosságot sérelmesnek világosan kijelentő végzés’ szellemében amúgy is benfoglaltnak, a’ tisztviselők’ maguk mikép’alkalmazásukra elegendőnek, annálfogva erre nézve, külön eltiltás’ határozását fölöslegesnek vélték. Az utóbbiak’ véleményükhöz képest, sok össze-visszaszólalkozás után, a’ tisztviselők’ utasítására nézve végzés nem keletkezett. ’S ezek voltak a’ gyűlés’ első napja’ eredményei. Másnap — december’ 8-án — a’ felemlített érseki délszázados ünnepet ültük meg — mellyről — minthogy részletes leírása nem e’ körbe való — röviden csak annyit, hogy az egyházi szertartások, déli lakoma és díszes kivilágítás élvezetet nyujtanak, ’s az ünnepély’ rendezése a’ rendező káptalannak fennen hangoztató dicsősége. — December’ 9-én, helyettesünk’ egészségi változása miatt, az első alispán elnökölvén, a’ kir. biztosság’ érdemében határozott felírás hitelesíttetett, ’s teljes megelégedés’ nyilvánulása között helybenhagyatott. — Szokott jelességü munkája M.— J.— főjegyzőnek, mellyben a’ „fortiter in re , svaviter in modo“-féle szabály megtestesítve van. — A’ tárgyak közül — mellyek december’ 15-ig tartott gyűlésünkön még előfordultak — következők részletesebben említendők. A’ főisp.helyettes’ törvényszéki elnöklete iránt újabb, 2-dik leirat érkezett, engedetlenségünk miatti kemény dorgálás közben, több törvény’ idézése ’s terjedelmes argumentatio mellett ebbeli már megsemmisített, de általunk megerősített végzésünket, mellynél fogva tisztviselőink a’ helytartó’elnöklete alatti biráskodástól eltiltatnak , újra megsemmisítő. Négy szónok kisérte meg, a’ helyettesek’ törvényszéki elnöklete’ törvényessége mellett nálunk és egyebütt is felhordott ismeretes okoskodásokkal, érdeklett leirat’ elfogadását eszközleni, azonban ellenökben egyetemes „maradjon“ hangzott, ’s következett még 9 rövid szónoklat, mellyekben, mellőzve a’ már két alkalommal untig hallott czáfolatok’ ismétlését, annak szüksége mutattatott ki, hogy miután az utóbbi leirat hosszabb fejtegetésbe bocsátkozik, ’s sok törvényt idéz, mindezek’ összevetése pedig több időt igényel, annak határozatul eleve kimondása mellett, mikép’ a’ BR. lényegileg előbbi végzésük mellett maradnak, egy újabb felírás’ szerkesztése választmányra bízassák. ’S végzésileg ebben vön megállapodás. — A’ helytartótanács’ egy intézvénye szoros feleletre vonni parancsolja egyik fősz.biránkat, G.— J.—t, miért hogy bizonyos bűnvádi panasz’ megvizsgálása iránt a’ főispánhelyettes által tett meghagyásnak nem engedelmeskedett ? Ezen kérdőre vonást szülő tény octoberi rendkívüli közgyűlésünk’ alkalmával került legelőször szőnyegre, midőn helytartónk kérdést ten az érdekelt fősz.biróhoz az iránt, hogy hozzá intézett rendeletét mikép’ teljesité ? Mire a’ kérdezett válaszul azt adá, hogy e’ részben fenálló megyei határozatnál fogva úgy van meggyőződve, miszerint kérdéses esetben a’ helytartói kiküldést végrehajtani nem tartozott. Erre a’ BB. illető főszolgabírónak meghagyák, mikép’ a’ helytartó által reá bizott vizsgálat’ miért nem teljesítése iránt írásbeli indokolt jelentést adjon. Mi megtörténvén, a’ jelentés emlitett helytartótanácsi intézvénynyel kapcsolatosan fölolvastatott. Hivatkozás történik abban a’ megyének múlt 1845. évi júliusi közgyűlésében kelt abbeli végzésére, miszerint az alispáni hivatalnak minden általa gyakorolt elnöki jogok’ épségben tartása, különösen a’ hivatalos irományok’ kezelése szoros kötelességül tétetett — miből kiindulva, jelentősősz.biródlly meggyőződésre jutott, hogy a’ helytartói intézkedés alá vett panaszos ügyben vizsgálatot rendelni joga csak az alispánnak lévén, fölhívott végzés’ szellemében helytartói rendeletet el nem fogadhatott. Ezen indokolás’ folytán senki sem találkozván, ki a’ kérdésalatti tisztviselő’ részéről engedetlenséget látott volna , a’ BR. végzésileg kimondák , hogy illető fősz.biró idézett határozatukat, a’ főispáni helyettesi hivatal’ irányában nyilvánult szellemükben, helyesen magyarázta, ’s magát a’ kérdésben forgó nem teljesítésre nézve kellőleg igazolta , egyszersmind figyelemmel levén arra , mikép’ e’ megyében a’ hátbatolást előbbi helyettesek is gyakorlák, ezt tehát a’ közbizodalmát annyira kiérdemlett mostanitól megvonni nem lenne méltányos, egykét rövid ellenészrevétel után, egyhangúlag akkép’ kívánták az említett júliusi végzést jövendőre értetni, hogy ha a’ helyettes hozzá intézett olly ügyekben , mellyek a’ megyei közönség’ kiküldését nem igénylik, előbbi gyakorlat’ nyomán a’ tisztviselőkhöz rendeletet bocsátand , azok ezt hajtsák végre, de hiv. jelentéseikkel mindenkor a’ megye’ egyetemének számoljanak be. ’S e’ végzés , az e’ tárgyban jelentéstételt meghagyó felsőbb intézvényhez képest, a’ h.tótanácsnak tudósitáskint megküldetett. — Egy másik — némelly gyöngyösi czéhbeli mesterek’ panaszára kelt helyt.tanácsi intézvény, a’ kontároknak műveik’ árulását csak országos vásárokban engedi meg. Teremünk már több alkalommal viszhangzott a’ kontárok ellen tett panaszok fölötti vitáktól, ’s megyénk a’ szabad iparűzés’ érdekében mindannyiszor remekelt ; igy történt most is. Emelkedett ugyan nehány szó a’ korlátoló intézvény mellett, de a’ többség, híven előbbi irányához, megállapitá, hogy a’ czéhbeli articulusok iránt az lévén meggyőződésünk, miszerint azok egyedül csak a’ czéhbelieket szabályozhatják, nem pedig egyszersmind azokat is korlátozhatják, kik ezekbeli kiváltságokkal élni nem akarnak, a’ nemcsak saját kezökre dolgozható, de , előbbi megyei határozat’ értelmében, legények által is dolgoztatható kontárokat műveik’ árulásában csak országos vásárokra szorittatni nem engedhetik , hanem nekik azokon kivül is bármikor és bárhol e’ megyében szabad árulást biztosítanak, tehát a’ helytartótanács’ intézvénye ellen tisztelettel fölirnak. — Halhatlan emlékezetű Horvát István’ ismeretes könyv és kézirat-gyűjteménye’ összeirási lajstroma, nádor ő főherczegségéhez intézett fóliásunkra, megküldetvén , iránta adandó véleménynyel országgyűlési utasító bizottmányunkat biztuk meg; — egyszersmind a’ leküldő nádori levélben az országos érdemli nagy férfiú’ haláláról is tétetvén említés, a’ pótolhatlan veszteség fölött jegyzőkönyvileg fejeztük ki honfiúi osztatlan sajnálatunkat, ’s bánat és kegyeletben borulánk hamvaira. — Megyei levelek leggyérebben fordultak elő — csak Verőczéét említem, a’ fiumei vasút’ pártolására fölhivat. A’ kért pártolást lelkünk’ teljességéből megajánlottuk ugyan, de ezen annyira érdekes nemzeti ügyben a’ nemzeti érzésteljes fölszólitás latinul leven fogalmazva, megírjuk a’ megkereső megyének, hogy mi a’ magyar nyelvem levelezést reá nézve törvényes kötelességnek tartván, jövendőre, bárha még olly nemzeti ügyben is, tőle deák levelet elfogadni nem fogunk. — Beligazgatási ’s magán érdekű ügyek voltak ezen közgyűlésen azok, mikre legtöbb időt forditánk. Közöttük első helyet foglal azon fogyhatlan erélyű ’s szorgalmú t.biránk, Csiky Sándor által kidolgozott küldöttségi terv, melly a’ megyei szükölködők’ miképi ellátására nézve bemutattatott, ’s kevés változtatásokkal általában helybenhagyatott. Főmormentum benne az, hogy az octoberi közgyűlésen megajánlott 20 ezer p.ft közhasznú munkákra — mint például átcsinálás, vizszabályozás ’s a’ szükölködők által végzendőkre fordittassék, ’s ingyen segedelmezésben egyedül csak munkatehetetlenek részesüljenek. — A’ közmunkák’ tárgyában munkálkodó választmány azon javaslatot terjeszté elő, hogy miután a’ törvény’ betűje szerint használt közmunkás rendszer, egy évi tapasztalás’ bizonysága szerint, nálunk sok tekintetben igen hiányosnak mutatkozott, jövőben a’ közmunkabeli napszámok’ ledolgozása akként történjék, hogy középszámitással ’s minden mellékkörülmények’ figyelembe vételével határoztassék meg bizonyos mennyiség, mellyet egy egy napi közmunkabeli szakmányban elkészíteni lehet, ’s a’ közmunkával tartozók’ illetményük ahhoz képest szabassék ki. Kik szorosan ragaszkodtak a’ törvény’ betűjéhez, melly bizonyos számú napokat rendel közmunkában leszolgálni, nem pedig a’ készítendő tér’ mennyiségét szabja ki, a’javaslatnak, mint törvénybe ütközőnek, határozottan ellenmondtak — mig mások a’ törvény’ szellemét, mellyet a’ közmunkáknak, az avval tartozók’ zaklatása nélkül ugyan, de lehető legsikeresebben fölhasználása és a’ különben alig mellőzhető visszaélések’ eltávolításában vélnek rejleni —, véve kiindulási szempontnak, a’ napi szakmányokban készítendő térmennyiséget megállapítani nem tárták törvényellenesnek , hanem csak a’ törvény’ mind a’ közre, mind egyesekre nem tiltott czélszerű gyakorlati alkalmazásának. Igen élénk és tartós vitatkozás után, a’ választmányi javaslat’ ezen pontja végzés’ erejére olly megszorítással emeltetett, hogy a’ közmunkákkal tartozóknak teljes szabadságukban álljon napszámra szakmányolni, vagy eleve kidolgozandó mennyiségű tért vállalni. A’ közmunkák’ készpénzem megváltását, mint törvény által világosan eltiltottat, még szabad egyezkedés’ útján sem véltük divatoztathatni. — A’ megye’ házi és hadi szükségeit az adózók’ mentül kisebb termeltetésével óhajtván fedeztetni, legelői is, a’fafuvarozással kapcsolatban levő nehézségek’ megszüntetése végett, tiszviselőinknek tűzifa helyett készpénzt — ölét 5 ponttal számítva - rendeltünk, a’ megyeháznál szükséges fűtést árlejtés’útján vállalkozók által eszközlendők; — továbbá, a’ rabok’ élelmezésének hasonló módon történhetése' tekintetéből, első alispánunk’ javaslatára, az ő és Almásy Manó t.biránk által ajánlott költségen, Tolnamegyébe egy alkalmas egyént utaztatunk, ki az ott e’ részben divatozott lehető legjobbnak állított rendszert gyakorlatilag megtanulhassa, ’s nálunk is életbe léptethesse. — Arra nézve, mikép’ lehessen a’ katonaság’ számára kivánt termesztményeket az adózókra nézve legkönnyebb módon kiszolgáltatni ? küldöttségileg tervet dolgoztatunk. Rabdolgoztató intézet’ fölállításáról is gondoskodónk, egy e’ tárgybeli régibb küldöttségi munkálat’ újból átnézését ’s véleményes jelentéstételt rendelvén el. Végül egy karhatalmi esetről kell szólanom, részint, mert kimenetelére sokan voltak kandiák, részint hogy constatirozva azon alapelveket, mellyekre a’ karhatalmak’ kérdésében nálunk újabb időkben, bizonyos nemével a’ következetességnek, szokott a’ többség épiteni, fölöttük az olvasó közönség’ tribunálja hozzon ítéletet, ’s ez mind nekünk, mind másoknak, ezen olly sokfélekép’ irányt vetett kérdésben, szolgálhasson tájékozásul. Elhallgatva a’ karhatalom’ kérdésére nem tartozó, azonban ha közlésem már is illy hosszúra nem nyúlik — az olvasó közönségnek alkalmasint mulatságára némi commentárkákkal kisérendő mellék-körülményeket — a’ tény következő: a’ kir. ügyek’ igazgatója, mint felperes, megnyer egy, a’ tiszáninneni kerületi Ítélőtábla előtt igen nevezetes öszszegek iránt folytatott adóssági pert, ’s, szabad választási jogánál fogva, a’ végrehajtást a’ minden perorvoslatokról lemondott, de már elhunyt eredeti adós’ egykori birtokában volt olly jószágra intéztet, mellyet jelenlegi birtokosa nem az emlitett elhunyt eredeti adóstól közvetlenül, hanem ennek örököse után egy harmadik zálogos birtokostól, ama’ perbeli adósság’terhe’ elvállalása nélkül, adásvevés’ útján szerzett volt. Ezen, a’ perbe szinte beidézett ’s elmarasztalt jelenlegi birtokos alperes az ellene intézett végrehajtásnak opponál — a’ végrehajtó biró az oppositiot el nem fogadja, mivel az eredeti adós és biró