Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-03-26 / 853. szám

szerint a’ mostoha idők’ tekintetéből azt kéri, hogy a katonaságnak kiszolgáltatandó szénát egy részben szal­mával­ ’s a’ rendes lisztet árpaliszttel is lehessen vegyí­teni, — miután az elsőre nézve már van rendelkezés. Pestmegye’ rendei részint bejelentő, részint kérő felirást határoztak a’ amlgy m. kir. helytartótanácshoz. Végül az útépítő biztosságnak következő rendelkezé­sei fogadtattak el: 1) A’ munkarészlet ezentúl egyénenként szakmányba­­ fog ki vettetni, olly módon, hogy egy fogadott napszámos által elvégezhető munkamennyiségnek­­ 1 része levonat­­ván, ez tudatik be egy napi szakmánynak. Mi által tör­vényesnél nagyobb teher a’ népre nem hárul, — ellenben az erkölcsrontó henyélésnek eleje vétetik, ’s a’ kivetés is könnyebb lesz. 2) A’ sietősb munkálatok, p. anyagok’ beszerzése, készpénzen és igy hamarabb eszközöltetik. 3) A’ pest - abonyi országutra vasúton fog szállíttatni a’ kavics. Ez által minden mázsa csak '/» krba kerülvén, az a’ nyereség lesz, hogy 1 kubik el az eddigi 10 pft helyett csak 1 ft 57 krba jő, ’s Pilisig kiszámítva 60,000 ft helyett, csak 11,700 forint fizettetik. 4) A’ pest-hatvani országútra szánt­­/% munkaerő tovább is arra fog fordittatni. Itt azonban azon nehézség fordul elő , hogy a’ régi országút’ menetét szükség lévén megváltoztatni, a’ amlgy m. kir. helytartótanácsnak még a’ postaút iránt vannak észrevételei. Pedig a’ pénz készen van , ’s a’ szegény nép munka után vár. Utasításul ada­tott tehát, hogy a’ biztosság mennyiben lehet munkála­tait kezdje meg. — A’ mennyiben pedig olly úrbéri föl­deken vinné keresztül munkálatait, mellyek iránt még tagositási per foly , ezen pernek lehető siettetése mellett időközben adjon a’ megye kárpótlást. — E­gy SZABOLCSBÓL, martius’ 20. Folyó hó’ 8-án kez­dődött ’s 15-én végződött közgyűlésünk’ első napján ama’ fejedelmi polgár’ emlékezetének áldozank mindenek­előtt , ki egy viszontagságteljes félszázadon keresztül áll­va a’ nemzet’ élén, ennek tiszteletét és bizalmát élte’ vér­ perczeig biró. Szabolcs’ rendes József nádor’ elhunyta feletti fájdalmukat ’s kitűnő érdemeinek hálás elismeré­sét jegyzőkönyvileg is kifejezték, ’s őszinte mély bána­tukat felirásilag a’ magas elhunyt­ özvegyével ’s István főherczeggel is tudatják. — Erre felolvastatván a’ hely­tartótanácsnak azon intézménye , mellyben István főher­­czegnek királyi helytartóvá kineveztetése tudtunkra ada­tik, ez némi vitára adott alkalmat. Maga a kinevezés ugyan közörömmel fogadtatott , de miután ezúttal a helytartói méltósághoz Pest, Pilis és Soltmegyék’ főis­­pánsága, továbbá jászok’ és kunok’ grófsága és végre a’ hétszemélyes tábla — valamint a’ helytartó tanácsnáli elnökség is köttettek, miután az 1659 : 79. törv.cz. az érintett megyék’ főispánságát, az 1715: 34, 1751: 2. és 1790: 5. t.cz. a’ jászok’ és kunok’ grófságát az ország’ nádorára ruházták , az 1723 : 24. t.cz. a nádor’ távol­létében a’ hétszemélyes táblán, az 1723 : 97. t.cz. pedig a’ helytartótanácsnáli elnökséget is, az ország’ birájának adja — a’ rendek’ többsége úgy vélekedett, hogy ő felsége épen azért , mert ideiglenesen nádort nem nevezhet, a’ nádori méltósághoz törvény által kötött hivatalokat sem adhatta, bár ideiglenesen is, királyi helytartójának , mire nézve a’ rendek jegyzőkönyvileg óvást tettek, egyébiránt követeiknek utasításul adni rendelik , hogy a’ jövő orsz.­­gyülésen a’nádor’ választásánál István főherczegre sza­vazzanak. — A’ közlelkesedésnek illy önkéntes nyilvánu­­lása után, Pest, Szepes, Vas, Mosonymegyék’ ’s Buda­­város’ a’ legközelebbi nádorválasztás iránti ismeretes le­veleik tudományul vétettek: Temese, a’ boldogult nádor’ érdemeinek örökítése iránt, országos intézkedés’ szük­sége forogván fel, az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmánynak adatott ki. A’ gyűlés’ más nevezetes tárgyát a’ közönség’ tekin­tetéből az adózónép’ javára tett ajánlat téve. Múlt évben ugyanis a' rendek, látva a’ termés’ mostohaságát, ’s azon nézetből indulva ki , hogy az adózónépnek egyik leg­érzékenyebb terhét a’ katonaság’ és a’ rabok’ élelmezése teszi, minthogy ez a­z adózónépnek és karmának mintegy szájától veszi el az eledelt , némelly, a’ megye’ rendel­kezése alatt álló pénztárakat, különösen a' lazarethumot odaengedék az adózónépnek kölcsönképen olly czélból, hogy ezen pénzekből a’ katonaság’ részére megkivántató széna és zab ’s a’ rabok’ részére megkivántató gabona vásároltassék. E’ tárgyat illetőleg, a’ számvevőszék fi­­gyelmezteté a’ rendeket, miszerint a’ folyó évben a’ kö­rülmények oda mutatnak, hogy a’ szükség a’ múlt évinél még nagyobb lesz, ’s azért abbeli véleményét terjeszté a’ rendek’ elébe, hogy mennyiben a’ múlt évben tett ’s fentebb körülirt kölcsönözések’ megtérítéséről az adózó­népnek teljes romlásra jutása nélkül mostanában rendel­kezni nem lehetne, ennek némi felsegéléséül, e’ megtérí­tés’ eszközlésére valamint ez évben is a’ rabok’ ’s a’ ren­des szállásoló katonaság’ számára megkivántató gabona’, széna’ és zab’ vételére a’ nemesség által fizetendő bizo­nyos összeg lenne megajánlandó: az összeget az indítvá­nyozó számvevőszék 9954 pft és 37 i n­krban vélé meg­állapíthatónak , mennyi t. i. a’ közelebbi országgyűlési költségek’ fejében a‘ fekvő vagyonra vettetett. Végre re­ményét fejezé ki a’ számvevőszék az iránt, hogy tekintve a’ szükség’ nyommasztó voltát, nem lesz a’ rendek között olly önös, ki nemesi kiváltságaira hivatkozva, az indítvá­nyozott összeg’ fizetéséhez járulni nem akarna. — ’S a’ számvevőszék reményében nem csalódott: az indítvá­nyozott összeg minden ellenszólás nélkül, közakarat-­tal megajánlatott, ’s a’ jövő közgyűlésig beszedetni rendeltetett, a fizetni nem akarók, a’ tiszti ügyészi hi­vatal által fognak megpereltetni. F.— M.— tábla­­biró igen kevéssé a’ megajánlott összeget , ’s részéről késznek nyilatkozik tiz —huszannyinak fizetésére , melly nemeslelkü nyilatkozat megéljeneztetett ugyan , de a’ nyilatkozó követőre nem talált. A’ nemesi pénztár’ terhére rendszeresitett utibiztosok’ választása is ezen gyűlésünkre , nevezetesen annak har­madik napjára volt kitűzve. Meg kell jegyeznem, mikép’ megyénk’ rendei elhatározák, hogy épen azért, mert az utibiztosokat kizárólag a’ magok’ zsebéből akarják fizetni, azokat minden főispáni kijelölés nélkül fogják választani. A’ folyamodók sokan valának, ’s midőn a’ választás’ napja elérkezett, igen sokan mutatkozának, természetesen be­­szólitva, az alkotmánynak azon hivei közül, kik illy al­kotmányos ünnepélyekre eljárni, ’s ott bizonyos lelkesítő szeszek’ élvezéséért és némi pénzért a’ felkiáltás’ ősi jo­gával élni szeretnek. A’ gyűlés’ kezdetén K.I. szolgabiró inditványozá, hogy miután a’ Karok és Rendek igen szá­mosan volnának , minek oka csak a’ biztosok’ választása lehet, nehogy érdemetlenre essék a’választás, választ­mány neveztetnék ki, melly a’ folyamodásokat meg­vizsgálván, tegye meg a’ kijelölést, eljárásáról a’ gyű­lés’ valamellyik napján tudósitást adandó. — Az indít­vány tetszett a’ jelenlevők’ azon részének , kik nem csupán választások’ alkalmával járnak a’ megyei te­rembe , miért is minden vita nélkül elfogadtatott. E’ vá­lasztmány azután a’ főispáni helyettes’ elnöksége alatt összeülvén, ötöt jelölt ki : a’ választás Kausay Dániel és Cziriák Sámuel mérnökökre esett. — Lehetetlen említés nélkül hagynunk főispáni helyettes ő méltóságának a’ vá­lasztás körüli leyális magaviseletét, ki is távol azon szán­déktól, hogy e’ nélkülözhetlenül szükséges hivatal’ létre­jöttét főispáni jogok’ követeléseivel akadályozza, miután a’ szóban levő hivatalok a’ többi megyei hivatalokkal egy tekintet alá nem jöhetnek, a’ kijelölés’ jogát maga részére nem követelte. A’ felolvasott felsőbb parancsolatok közül kettő voná különösen magára a’ rendek’ figyelmét. Egyik tűzkár­­mentő egyesületünk’ ügyében érkezett, melly szerint ő felsége legmagasb határozatánál fogva oda utasittatnak a’ rendek, hogy miután az adózókra nézve kötelezőleg állít­tatott fel ez intézet, az alapszabályokat oda módosítsák, hogy a’ társulatbai beállás mindenkinek egyformán sza­bad akaratára hagyassák. A’ főjegyző’ inditványára hatá­rozatba ment, hogy miután a’ felolvasott parancsnak ke­letkezését annak kellene tulajdonítani, hogy ő felsége a’ dologról kellőleg értesítve nincs, minek az is elegendő bi­zonysága, hogy ő felsége azon véleményben van, hogy az egyesületből az adózók’ kárával a’ privilegiált osztályra valami különös haszon háromlik — legczélszerűbb lenne az egyesület’ igazgató választmánya’ közbejöttével egy kimerítő felirást készíteni, mellyben világosan ki legyen fejtve, mennyit és mitől, azaz, micsoda kulcs szerint fizet­nek az egyesület’ pénztárába az adózók, valamint a’ ne­messég is ? mennyi kárpótlást kaptak az adózók és a’ ne­messég? hogy készülnek a’ becsek? ’stb. egy szóval az egyesület’ egész működése , bizton remélvén a’ rendek, hogy miután az egyesület, az abba való beállás’ pontját kivéve, teljes egyenlőségen alapul, ő felsége meg fog ezen adatokból győződni mind az egyesület’ jótékony hatásá­ról, mind arról, hogy abból egyik osztálynak nincs a’ má­sik felett valami haszna vagy kára. Az adatok’ megszer­zése időt kívánván, a’ felírás csak jövő közgyűlésünkből fog felküldetni. A’ másik cancellariai parancsolat, melly némi vitát szült, az vala , melly szerint mielőtt Sz. L. —nak a’ kisvárdai tagosítás’ ügyében legfelsőbb helyre beadott ’s az eljáró tagositó biróság’ ítéletének megsemmisitését vagy annak birtokonbelűli feljebb vitelét kérő folyamod­ványára határozat hozatnék, a’ megye oda utasittatik, hogy miután e’ határozat a határ’ elébbeni állapotának visszaállítását vonhatná maga után, törvényszéki kikül­döttek által próbáltassa meg a’ dolognak barátságos utáni elintézését. E’ parancsolatot ném­ellyek szokatlannak tárták, mondák , hogy miután a’ királyi cancellaria, kivéve a’ summás visszahelyezési ügyeket, peres kérdé­sekben a’ dolog’ érdemében ítéletet nem hozhat, hanem hatósága csak a’ formák’ megtartására terjed ki, a’ kérdé­ses esetben csak a’ felett lehetett volna határoznia, vallyon helyes, vagy helytelen-e a’ folyamodónak kérelme ; a’ többség azonban a’ törvényszéki kiküldetést, mellyet né­melly jelenlevő közbirtokosok is sürgetőnek, elrendelte. Borsodnak lelkes körlevelét az idegenek’ beköltözése’ tárgyában pártoljuk; felírunk a’ helyt, tanácshoz, hogy azon törvényeket, mellyek az idegenek által szerzett ja­vak’ megadóztatását rendelik, tartassa meg; egyébiránt jövőre honosítási törvényt sürgetünk. Az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmány­nak e’ gyűlésünkből sok gondolkoznivalót adtunk. Nem akarván magunk gondolkozni, ide utasítottuk tárgyalás végett az erdélyi megyék’ ismeretes leveleit, mellyekben felszólittatunk, hogy a’ részek’ visszakapcsolásának sürge­tésétől álljunk el; pedig az 1836 . 21. t.cz. eléggé vilá­gos , de elég világosan nyilatkoztunk e’ tárgyban már egyszer magunk is, midőn Zalának ez iránti körlevele tár­gyaltatott. Ide utasitottuk úgy szólván minden felolva­sás nélkül Zágráb’ körlevelét a’ turopolyai kerület iránt; és végre Verőczeét a’ fiumei vasút iránt. Mindezek a’ gyű­lés’ vége felé jöttek szőnyegre, midőn már nagyon haza sietünk, miért is senki rész néven nem veheti, hogy felet­tök gondolkozni nem érkezőnk. — Szepsy István volt aladószedőnk szolgabiróvá neveztetvén , helyébe Nyitray Sámuel volt eskütt neveztetett ki aladószedőnek, ennek helyébe esküttnek Mikecz Károly, tiszteletbeli eskütt­­nek Uray István. —Jövő törvényszékeink május’ 31. kez­dődnek, közgyűlésünk junius’ 19-én. — Vidliczkay J­ó­z­s­e­f, UGOCSAMEGYE. Nagyszőllős, mart. 15-én. — Közelebbi évnegyedes közgyűlésünk a’ szunnyadozó ér­telmi erőket öntudatra ébresztgetvén, alkalmasint hajnala leend közéletünkben egy szebb jövőnek a’ haladás’ baráti előtt. Volt idő, midőn e’ megye a’ kor’ igényei mellett küzdők’ sorában az elsők köztt vivott; — de fiai fárasz­tónak találván az állhatatos harczot minden lépésnyi té­rért a’ haladás’ mezején, lankadozó erővel hátrább vonul­tak a’ boldog középútra, honnan későbben a’ conserva­­tiv elvek’ bajnokival kezdők a’ tetszelgés’ szemjátékait űzni. Azonban közelebbi közgyűlésünk új erőket fedezvén fel, bár ezek még túlsúlyra nem vergődhettek , jogosítva vagyunk hinni a’ haladás’ talpraesett eszméinek diada­lában. Múlt évi gyűléseink’ egyikében Verőczemegyének, mint magyarországi törvényhatóságnak, a’vukovár-fiumei vasút’ ügyében latin nyelven szerkezeti körlevelét olva­­satlanul visszaküldők. E’ határozatunkat a’ helytartóta­nács rész alá, ’s közelebbi intézményében oda utasitotta megyénket, hogy Pozsega-, Verőcze- és Szerémmegyék­­től a’ latin leveleket ezután fogadja el; minthogy az 1844. 2. tcz. 7-ik §-a nem „kapcsolt rész“-ről, hanem „kapcsolt részekéről szól, ’s ellenkező értelmezés mel­lett a’ nevezett három megyével a’ közigazgatás fenakad. Ez intézmény adá az első alkalmat az erők’ megmérkőzé­­sére. A’ k. intézmény’ pártolói’s közttök különösen elnök ő maga, a’ fentebbi okok mellett, felhozák a’ három megyé­nek Horvátországhoz való viszonyát, az újabb törvények­nek e’ tekintetben határozatlanságát, ’s minden megneve­zés nélkül hivatkoztak régi törvényekre , mikben e’ há­rom megye slavoniai megyék’ képében fordul elő, a’ corpus juris­’s vestigia comitiorum-on kivül anathemát mondván minden más történeti adatokra. — Az 1844. 2-ik t.czikknek illy értelmezésében nehányan az ország’ integritását ’s a’ nemzetiség’ ügyét láták veszélyezve, mivel a’ nevezett három megye nemcsak a’ történetírás’ tanúsága, de az 1836: 5. tcz. szerint is Magyarország’ kiegészítő részét teszi, ’s mint illyen a’ magyar ország­­gyűlésre a’ többi magyar megyék’ követeivel egyenlő szavazatu követeket küld. Ezért utasitá vissza múlt év­ben Ugocsamegye Verőcze’ latin levelét. Ez okok most is állanak ,­­s fontosságukat épen nem gyöngiti az, hogy a’törvény „kapcsolt részek“-ről szól, mert kapcsolt részek alatt 1844-ben olly megyéket érteni nem lehet, miket 1836-ban törvény sorolt a’ magyarországi megyék közé. E’ kifejezés alatt Horvátországon’s a’két tengermelléki kerü­leten kivül a’ törvényhozás mást nem érthetett,’s midőn al­kotmányunk szerint a’ törvénymagyarázás’joga a’ törvény’ hozóit és szentesitőjét illeti, a’ nm. helytartótanács sem érthet. És igy a’ latin leveleknek a’ három megyétől le­endő elfogadására elég ok nem lévén, a’ megyei határo­zatot következetlenség nélkül változtatni nem lehet. — Ez értelemben több szózat emelkedett, ’s a’ fenforgó tárgy iránt lassanként olly érdek fejlett ki, mi szóra hozá az eddig hallgatókat, kiknek szavait a’ közügy nélkülözé ; ’s midőn a’ szavazatok’ mérőserpenyüjének tartalma meg­­számittaték , az intézmény mellett küzdő ’s eddig dönt­­hetetlennek vélt többség alig haladta meg három szava­zattal az ellenvéleményüeket. Másnap a’ zágrábi körlevél’ folytán a’ turmezei sé­relem került tárgyalás alá, ’s az önerejének érzetére ébredt kisebbség folyvást növekedő élénkséggel vitatta nemcsak a’ királyi biztos’ kinevezésének, mi ellen már előbb úgy is felirtunk, hanem a’ turmezei gróf hiva­talától közelebb történt felfüggesztésének ’s a’ királyi biztos’ eljárásának sérelmes voltát; ’s elvül állitván fel, megkísérteni minden alkotmányos eszközt a’ sérel­mek’ orvoslására, habár kísérleteinek sikerét alig lehetne is remélleni, felirást sürgetett, a’ turmezei grófnak hivata­lába leendő visszaállítása ’s a’ kir. biztos’ eljárásának tör­vényes’ vágásba leendő igazitása mellett. Az ellenvéle­mény’ bajnoki mindent elkövettek a’felirás ellen. Zágráb­hoz akartak irni, az illető adatok’ előterjesztése végett, hogy a’ tárgy’ sérelmes volta felett ítéletet hozhassanak. De utóbb magok is belátták, hogy ekkép’ egy megyének hitele vonatik kétségbe , ’s ha e’ mód divatba jön , általa a’ megyék’ autonómiáján veszélyes seb üttetik. Tagadák a’ felírás’ sikerét, mellynek épen azért, mivel nagyon is általánossá lett, újabb időkben semmi eredménye nincs , ’s ezt fájdalommal kelle elismernünk. Végre a’ turmezei ügy’ sérelmes voltát csakugyan elismerék, pártolását az orszá­­gyülési utasítások közé iktatni rendelték; — ’s ekkép’ a’ sérelmes eljárásnak — a’ helyett, hogy alkotmányos utón rögtöni orvoslást sürgetnének — lefolyását nyugton be­­várandják. — A’ felirás elleni többség, — ámbár külön­böző vélemény-árnyéklatokból alakult, ’s magában foglalá az óhitű clerus’ azon tagjait is, kik pro domo sua, e’ gyű­lésre rendkivül befáradni jónak találták , csak egy sza­vazattal ülte diadalát az ellenvélemény felett. Hosszasabb tanácskozás más megyék’ körlevelei felett nem volt. Az erdélyi törvényhatóságoknak a’ részek’ visz­­szakapcsolása ellen ’s az unió mellett irt leveleikre vála­szoljuk; mikép’az uniót örömmel üdvözöljük, ’s kivite­lére minden tehetségünkben álló módot megkísértünk; de a’ részek iránt hozott ’s tiszta jogalapon nyugvó tör 200

Next