Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-04-22 / 867. szám

Lesz, hisszük istent, nőegyletünk is. Adózunk mi is. ’S ennyi expediens mellett nem lehetne-e a’ lehető legszűkebb évben is , vagy egészen megszüntetni, vagy ritkitani a’ házi koldulást, nem lehetne-e évenként 4—5 kis árvát megmenteni az erkölcsi elsüllyedéstől, ’s mi szép volna, évenként 5 becsületes egyént adni a’ polgárzatnak. A’ pajkos Szamost elhagyd a’ jég, de elvivé magával 80 ezer forintunkat, vagy is hidunkat. És jön nagy zavar, és lőnek gyanúsítások. Nem sokára hiszen lesz repülő hidunk , dicséri mesterét, kivel azonban a’ nagy hid’ építésekor megelégedni nem volna tanácsos. Ajánljuk az illetők’ figyelmébe a’ naményi hidat ’s derék épitőjét. Az e’ lapokban említett két tanítói állomás, felsőbb rendelet által, a’ ref. iskolában betiltatott. Sokat beszél­nek e’ tárgy körül. — Nem tudjuk , a’ szivbe nem lát­hatunk— de fájdalom, tettekből ítélhetünk. De értesítsük csak tisztelettel a’ h. tanácsot, hogy itt nagy többség a’ ref. rész, ’s hogy e’ rész ezreket áld­ozik évenként a’ kath. vallás’ pártfogására, hogy ref. iskolánkból került egyé­nek, mostani pangó helyzetünkben is, figyelmet vivnak ki magoknak főbb iskoláinkban, hogy mi — ’s ez a’ fő­dolog — kimutatjuk, miszerint kérelmünk a’ nép’ újabb terheltetése nélkül teljesíthető, mit egy kegyelmes kir. leirat is illy esetben megenged, hogy egy tanitó alatt 90—200 gyermek van, mi mind anyagilag, mind szelle­mileg, tanítóra és tanítványra veszedelmes, pedig a’ né­pet nevelni kell, én hiszem, kedvező választ nyerünk. Városunkban a’ német elem ’s ezzel az idegen szellem naponként növekszik, főleg mióta egy német szinész-csa­­pat köztünk tanyát ’s pártfogást nyert. Az ugareltörlés csak nem szűnik meg beszéd és vita’ tárgya lenni. Ez ügy ollyan, melly ellen mai világban felszólalni az őrültséggel határos. De időt, körülményt tekintetbe nem venni, menthetlen gondtalanság. Hogy tehát egymást megérthetnők , jó lenne mind­két részről ez ügyet — mennyiben kisebb kivétellel minden kir. vá­rost érdekel — hirlapilag tárgyalni. Mikor aztán én is bátor leszek szerény nézeteimet elmondani. Rendőrségünk’ szigora megszűnt. Az utczán keve­sebb lámpa látható. — L— O. Erdélyi ország«gy­é». Április’ 14-kén volt a’ XLVIII-dik országos ülés. Tárgya: „az úrbéri állományok’ haszonvéte­lének eladásáról“ szóló IX-dik törvényjavaslat.Ad­dig is, mig a’ tanácskozás’ folyamáról terjedelmesebben írhatnánk, sietünk közölni a’ határozatnak avagy csak főbb elveit. A’ KK. és RR. ezen törvényjavaslatban min­denekelőtt kimondják, miszerint az úrbéri állományok’ tulajdonossága törvény’ értelmében a’ földesuré. Továbbá a’ rendsz. bizottmány’ azon javaslatát, miszerint az „úr­béresnek megengedtetik, hogy a’ telkébe tett beruházá­sait, telkének és jobbágyi állományának haszonvételével együtt, saját földesurát, a’ helybeli községet és az erköl­csi testületeket kivéve, más akárkinek eladhassa“ — a’ KK. és RR. oda módosítják, hogy a’ vásárlásbeli elsőség úrbérest illetvén , ha illyen nem találkoznék, a’ földesur saját úrbérese’állományának és haszonvétele’megvásárlá­sában más birtokosok és törvény szerint meghonosult vagy honosulandó polgárok feletti elsőséggel birjon, úgy mindazáltal, hogy az ekkép’ megvásárolt állományokat, a’ vételár’ megtérítése mellett, úrbéreseknek tartozzék át­adni. A’rendsz. bizottmány egyik §-ban, némelly esete­ket kivéve, senkinek egy helységben négy egész telek­nél többet vásárolni meg nem engedi. Erre nézve a’ RK. és RR. abban állapodtak meg, hogy a’ földesurat illetőleg semmi illyen maximum ne határoztassék; az úrbéresek ellenben olly helységekben, hol az úrbéri állományok’ összes száma 60-t meg nem halad, egy; 60-tól 100-ig két; 100-on felül három telket vásárolhassanak meg, úgy mindazáltal, hogy ha valamelly eladóvá tett úrbéres ál­lománynak más úrbéres vevője nem találkoznék, a’ kinek három állománya van, vehessen hozzá többet. Ezek a’ határozat’ sarkeszméi. Jövő ülés’ tárgyául a’X-ik törvény­­javaslat van kitűzve. Ülés’ vége 2 óra után. ’S most az országgyűlés’ színhelyéről, tekintsünk a’ törvényhatósági életbe. Marosszék’ közgyű­lésén többek közt olvastatott az országos biztosság­nak adó’ tárgyában készült munkálata. A’ most irt tárgy­ban tervezett 1-ső törvény’­l­ső szabálya ezen mó­dosítással van elfogadva, mikép’ „készek az ország­ rendei a’ kimutatandó szükséghez képest megkivántatandó adó­mennyiséget, az 1791-beli 10-dik t.cz. rendelete szerint, évenként tartandó országgyűlésen évenként ajánlani meg. A’ 6-dik szabály olly módosítással fogadtatott el, hogy: „mondassák ki, miszerint az ország’ egyes törvényható­ságaira nézve szükséges adókulcs’ kiigazítása, törvény’ értelmében, évenként tartani kellett harmadik országgyű­lésen történjék,“ és igy három évben egyszer igazittas­­sék ki, és pedig országgyűlés által, az adókulcs. Fel­olvasása után az 1-ső t.cz. 7-dik szabályának , melly az eddig adó alatt volt ’s jelenleg is adó alatt levő szemé­lyekre nézve intézkedik, D. E. indítványozza, hogy a’ nemes szék’ Rt. adnák orsz.gyülési követeiknek utasitás­­ba , eszközölni az adóbeli országos téb­éi* hordozásának, csalhatlan biztosítások mellett, mindenki által leendő elvállalását. A’ beszélő igen szépen , helyesen és okszerüleg mutatá meg , mikép’ e’ teher’ általános elvállalását az igazság parancsolja, az okosság javasolja. Volt idő, mondá D. E. az első szempontból kiindulva , midőn a’ magyar nemes 261 az adó’ legdrágább , legnemesebb nemével adózott, va­gyonát , vérét sőt életét vivén a’ haza’ szent oltárára , váltsága’ dijául. És e’ neme az adónak azon századok’ sorain keresztül nehezült vala a’ magyar nemes’ vállaira, mellyekben honát kirekesztőleg ő védé, mint született ka­tona alkotmány’ értelmében. És hogy ha már azon idők­ben a’ nemes ember országos adó’ hordozásában részt nem vett, e’ nemességnek akkor volt józan értelme és helyes oka. De azon idők rég’ lejártak, és főleg egy század óta , mióta a’ hadfolytatás’ rendszere nagy változást szenvede, a’ magyar nemes , mint előkorbeli törvényszerinti katona haszonvehetlenné vált, ’s ma már oda változtak e’ rész­ben is a’ körülmények, hogy a’ nemes atyafiak , együtt találkozva, mint az egykori római augurok, egymás’ sze­mébe nevetés nélkül nem nézhetnek , ha magokra mint katonákra gondolnak. Tudjuk, folytatá­sz., hogy időnk­ben, midőn vagy két ízben kísérlet történt a’ magyar ne­mest mint katonát használni, mennyi bajnak vala e’ sze­rencsétlen próba előidézője, úgy annyira, hogy utoljára rendes katonaságot kelle alkalmazni a’ felültetett magyar nemesekből alkotott sereg’ zabolázására. Ma hát a’ magyar nemes nem katona , ’s a’ katonáskodás’ egész terhét az adózó földnépe hordozza szükség’ idején. Illy állásában nemességünknek, avagy nem az igazság parancsolja-e , hogy ma, már menten a’ régi időkben hordozott tehertől, a’ hon’ érdekében és javára fizetni kellett adóbani része­sedés által könnyítsen a’ nemesség és kiváltságos osztály azon szegényebb néposztályon , melly közel sem él annyi javadalmaival az édes hazának , mint a’ nemes. De az okosság is javasolja e’ teher’ általános elvállalását. Már ott állunk , hogy a’ földnép maga is látja a’ rája rakott terhek’ sokaságát, ’s érezni kezdi súlyos elhordozhatlan­­ságát. Az alsóbb néposztály oda világosodott, hogy a’ javadalmak és terhek’ aránytalan osztályát képes érteni ’s megbirálni. Az okosság’ szent szavára figyelve, tanácsát idejében követve, előzzük meg a’ követeléseket, mellyek­­nek kielégithetése, későbben, meglehet, többe kerülne. Adjunk akkor, mikor az engedmény még a’ nemeslelkü­­ség és melegkeblüség’ bélyegét is magán hordozza.“ E’ lelkes, e’ korszerű nézetek a’ szék’ Rt. által egyhangú­lag méltányoltattak. A’ II. t.cz. a) pontja azon hozzá­adással jön elfogadva, hogy: „ha a’ kirótt mennyiségből az évenként esett károk’ fedezése után is fölösleg marad­na, tartalékpénztár alakittassék, melly, midőn a’ kirótt az eshető károk’ fedezésire elégséges nem lenne, annak fedezésére fordittassék.“ — E. H. Felszólítás a’ kir. magyar termé­szettudományi társulat’ részéről, (országunk’ növényzete’ tárgyában). A’ királyi magyar természettudományi társulat, múlt évi áprilhó’ utólján tartott kisgyűlési határozata’ következtében, azon kérel­met bocsátá a’ testvérhon’ természetbarátihoz, hogy a’ közelgő ugyanazon évi májushó’ 15-kén, a’ korán megin­dult növényélet’ kiképződési fokozata körül vizsgálódni ’s arról a’ társulatot tudósítani szíveskednének. — Kérő felszólítását a’ társulat az idén újra ismétli azon különb­séggel, hogy a’ teendő vizsgálatokra májushó’ első nap­ját tűzte ki, melly nap a’következendő években is ha­sonló végre meg fog tartatni.­­ Midőn a’ királyi magyar természettudományi társulat jelen felhívásával, az említett vizsgálatokra ’s azoknak a’ társulattal leendő szives köz­lésére, a’ testvérhen’ természetbarátit felkéri, az által olly adatok’ birtokába remél jutni, mellyek hazánk’ külön­féle tájékainak meteorologiai ismeretét igen elősegiten­­dik, mert a’ növényélet’ kifejlődési fokozata a’ meteoro­logiai hatások’ nyilatkozata. — A’ társulat ezen kérelme által nem valamelly terjedelmes értekezéseket, hanem csak puszta adatok’ felsorolását óhajtja nyerni, mellyek­­nek felhasználását magának tartandja fen a’ társulat. Hogy a’ teendő vizsgálatok’ véghezvitelében némi ösz­­hangzás legyen, addig is, mig egy helybeli tudós tagtárs által az ide vonatkozó ígért terv beadatnék, ’s hírlapok’ útján közététetnék, — a’ növények’ kifejlődési fokozata’ megjegyzésén kívül, még a’ következendők’ megemlíté­sét kéri a’ társulat, a’ tájék’ magas vagy alanti fekvését, a’ telep’minőségét, hegyek’vagy erdők’ közel- vagy távol­létét, a’ közelfekvő hegyek’ kopárságát, vagy ellenkező­leg, a’ tájékot lepte hó’ vagy eső’ mennyiségét, mint a’ növényélet’ kifejlődését nagy mértékben módosító körül­ményeket és mint ollyanokat, mellyek a’ haza’ külön tá­jékai szerint olly igen változók. — Ha ezen közrebocsá­tott és a’ jövő években is megújítandó felhívó kérelme a’ királyi magyar természettudományi társulatnak, a’ test­­vérb­en’ természetbarátinál viszhangra találand, bizton reméli a’ társulat, hogy nehány év múlva — a’ már megindított naptárában foglalt meteorologiai jegyzetek mellé — egy, a’ hazánk’ időjáratát biztosabban jellemző ’s a’ mezei gazdáknak a’ jövő évekre irányt adó függelé­ket adhat. Mint egy részről t. ez. Gebhardt Ferencz prof., Römer Flórián pozsonyi prof., Nendtvich Tamás pécsi gyógyszerész, Szathmáry István aradi kórházi orvos és S­te­nc­z­el Hugo uraknak múlt évi fáradozá­saikért ez ügyben köszönetet mondunk , ’s őket újra föl­kérjük , úgy más részről szivünkből óhajtjuk, hogy az említett urak’ nyomdokit minél többen kövessék , társu­latunkat pedig ez ügyben tudósítani, elősegiteni szíves­kedjenek. — A’ királyi természettudományi társulat’ áprili 8-kán tartott füvészeti szakgyűlése’ határozásából közli Dr. Gerenday József, mint választmányi tag. 63* KiülFOLD. FRANCZIAORSZÁG. Az angol kormánynyali köz­lekedés folytonosan még igen lágy meleg, bárha az újabb időben egy pár családi levél váltatott Nemours herczeg és az angol udvar között. A’ pénzügyminister Lacave- Laplagne, ’s földmivelésügyminister, Cunin — Gridaine’ visszavonulása mindinkább bizonyos. Az első és Dumon közmunkaügyminister között azonkívül igen nevezetes szakadás van, melly a’ közmunkaügyministernek helyze­tét igen nehézzé teszi. A’ vasuti társaságok segélyt kí­vánnak, melly azonban a’ jelen körülmények között nem adható meg baj nélkül. Ezen pont sok kellemetlenségre ad okot Lacave-Laplagne és Dumon között. Guizot ezen ügyben egészen elfogulatlan, ’s már többször kijelenté, hogy a’ pénzügyi kérdésekkel nem törődik. Rossi gróf római franczia követ, májusban ismét Párisba váratik kö­vetsége’ helyéről. ANGLIA, Izland’ helyzete nem szűnt meg folytono­san aggasztó lenni. Nincs azonban szó közvetlen veszély­ről, mellyel erőnek kellene küzdeni, ’s mellyet ez után nehéz volna legyőzni. Izlandnak nincsen is ereje fölkelni; ez még némi erélyt mutatna, holott az ország le van verve. Az ínség és betegség által nyomorgatva, milliók hevernek az isten’ szabad ege alatt, az utczákon és uta­kon. Minden erkölcsi képesség és akaratjel kialudt ben­­nök. Mély és vak egykedvűségbe vannak merülve; mély egykedvűségébe a’ gyermekeknek, kik tudják, hogy nem felelősök magokért, hanem másoknak kellene rólok gon­doskodni. Az izlandi nép, úgy lászik, lemondott a’ küz­désről ; minden törekvést elhagyott; összerakó kezeit, ’s gépileg nézi, mit kisértenek megmentésére. Azt lehetne gondolni, élni vagy meghalni nem látja magára, hanem Angliára tartozónak. A’ felkelések, társulatok , meetin­­gek, repeal-kiáltások semmi sem voltak a’ mostani gyó­­gyithatlan és kétségbeesett lethargia mellett. Angliának sokkal nehezebb ezen tespedt testet mozgásba hozni, ’s lábaira állítani, mint valaha volt, hevében és izgatott­ságában visszatartani. Az izlandi nép ezenkivül, Izlandon kivül is, nem kevés gondot ad Angliának. Az ipar’ neve­zetes központjai: Manchester, Liverpool, London foly­tonosan el vannak árasztva Izlandból jövő ínségesek által. Minden hajó, melly a’ Sz. György csatornán átlő, szám­talan illyen éhes Lázárt tesz ki az angol parton, kik tartást kívánnak. ’S Anglia nemével az ijedségnek nézi ezen ki­száradt arczu, sápadt szinü uj barbárok’ betörését, kik járványnyal, pusztítással fenyegetik városait. Ezen szün­telen növekedő betódulás’ ’s mindinkább fenyegető hul­lám’ megakadályozása végett volt az angol kormány kény­telen, a’ szegényi törvény’ megalapitását indítványozni Izlandban, minden következményeivel együtt. Kevés szó­val összefoglalván ezen törvény’ rendelkezését, ez által nemcsak lakhely van biztosítva a’ szegényeknek a’ dol­gozóházakban, hanem a’ házankénti segélyosztás’ elve is el van fogadva. Minden olly egyén, ki megmutathatja, hogy nincs elegendő módja az élethez, az egyház’ gon­doskodására jut, vagy is a’ helybeli birtokosokéira, kik aránylagosan fizetik a’ szegényi adót. Ezen törvény­nek Izlandba hozatala társadalmi forradalmat fog ott szülni. Ezt egyébiránt előmozdítói is elismerik , sőt el is fogadják ezen szót. Angliában is annyira a’ földbirtokra nehezedett a’ szegényi adó, hogy a’ törvény’ rendelkezé­sét meg kellett szoritani, pedig az angol földbirtok az iz­­landihoz képest még adósságtalan. Izlandban néhány nagy birtokoson kivül, kik Angliában is birnak, úgyszólván, egy darab föld sincs, melly csaknem teljes értékéig adós­ság alatt nincs; úgyszólván egy földbirtokos sincs , ki ne csak név szerint volna az , és ki kétségbeesetten ne küzdene azért, hogy legalább ezen nevet megtart­hassa. Ezen helyzetet nem kell bővebben leirni; eléggé ismeretes ez Magyarországban. A’ szegényi adónak ezen földbirtokosokra háromlásával, a’ mostani izlandi földbirtokosok’ bukása bizonyos. Továbbá a’ sze­gényi törvénynek sokkal komolyabb következései lesznek Izlandban mint Angliában, a’ nemzet’ különös jelleme miatt. Azon bizonyosság, hogy el fog látva lenni, törvé­nyes alamizsnát fog kapni, az izlandi népben növelni fogja a’ restséget, munkátlanságot, és sokkal inkább nö­velni fogja a’ szegények’ számát, sem mint az emberek azt a’ kenyérrel tehetik. A’ szegényi törvény’ előmozdí­tói ugyan azt mondták, hogy a’ földbirtokosok kötelezve érezvén magokat a’ szegények’ tartására, igyekezni fog­nak a’ munkátlan kezeknek foglalkozást nyújtani. Azok azonban, kik kellően ismerni követelik az izlandi népet, képtelennek mondják ezen reményt, állitván, hogy ha az izlandi népnek a’ legszükségesebb élelme biztosítva van, nem dolgozik az semmit; sőt másokat sem fognak a’ munkátlanok dologra engedni, ’s a’ felügyelők, kik talán vizsgálni akarnák, kik nem akarnak, kaphatván alkalmat, dolgozni, ’s ennek folytán ezektől megtagadnák az élel­mezést, egyszerűen agyon fognak lövetni. Soha nem le­hetett még látni népet nagyobb marasmusban, mint a’ minőben jelenleg az izlandi van. A’corki halászok félbe­­hagyák keresetöket, mióta környékükön levest osztat ki a’ kormány. Ezek’ véleménye szerint, a’ szegényi törvény’ következése Izlandban az fog lenni, hogy a’ föld’ összes jövedelme nem lesz elég a' szegénység’ tartására. Nem a’ földbirtokosok' érdekében szólanak, mondák, sem a’ jó­szág’ elkobzása ellen, mert el lesznek kobozva, hanem egyedül a’ szegény nép’ érdekében, melly sokkal nagyobb ínségben fog lenni, mint valaha volt, midőn a’ föld’ ösz­­szes jövedelme felemésztetvén, el fog hagyatni, mint a’

Next