Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-01-22 / 817. szám

nyilvánosságra, mint a­­mennyi jelenleg adó alatt van, az adó növekednék. A’ természetes rend azt hozza tehát magával, hogy a’ KR. és RR. az urbért vegyék előbb tanácskozás alá, e’ tanácskozás’ folytán kitűnik, mennyi­ben alapos az érintett aggodalom, ’s akkor lehet aztán megszüntetéséről gondolkozni. Kolozsvár’ egyik köv.: Maga is látja a’ földön­­ fekvő adónak a’föld’ népét nyomó olly súlyos voltát, hogy több helyeken az elöljáróknak a’ hamis összeírást, sőt hamis esküt is behunyt szemmel kell nézniök ; látja, hogy ha az úrbéres földek’ igazságos összeírása a’ földön fekvő adó’ növekedését következtetné, akkor a’ föld’ népének végpusztulásra jutni, vagy az országból kivándorolni kellene. De mivel egyfelől az urbérnek az adóvali kap­csolata, annak átvizsgálásából tetszhetik ki, másfelől küldői’ utasítása az, hogy az urbérnek minden más tár­gyak előtti felvételét szorgalmazza, vétessék fel előbb, és végeztessék be magára az urbér, akkor fog kitetszeni, mik azok az adóban, mik az urbérrel szoros kapcsolat­ban vannak, és együtti felterjesztését kivánják ? Ekkor, ha a’ rendeknek úgy fog tetszeni, hozhatnak az adóról, a’ népet fenyegető veszély’ elhárítására, külön törvény­­czikkeket, ’se’ hon’jó fejedelmét felterjesztésükben a’ földön fekvő adónak az adórendszerből következő súlyos voltáról felvilágosíthatják. Mire nézve most az úrbérnek minden kapcsolat nélküli felvételét véleményezi. Hár­o­m s­z­é­k’ e. k. az urbér’ tárgyalását nehezíteni nem kívánja. Utasításánál fogva az urbért kell kívánnia mindenekelőtt tárgyaltatni. Mivel mindazáltal a’ törvény megengedi, hogy a’ kir. előadásokkal a’ sérelmek és az ország’ kivonatai is tárgyaltathatnak , küldői némi biz­tosítékot látnak abban , ha a’ KK. és RR. most rögtön kimondják, hogy mihelyt az urbér’ tárgyalása be lesz vé­gezve, azonnal az adó, mint az urbérrel összeköttetésben álló tárgy iránt is határozni fognak. Aranyosszék’ e. k. nem pártolja a’ juncuimot. Hasonlóan M.-Vásárhely’ e. k. és U­j egy há­zsz­ék’ egyi követe is külön akarja az urbért minden egyéb tárgy­tól felvenni. Belső-Szolnok’ e. k. Eddig élő mindenki, még az inditvány ellen szólók is, elismertek annyit, hogy a’két tárgy között legalább természetes összeköttetés van , és elismerték, mikint az úrbérnek lehet eredménye az adó’ növekedése. A’ két fél’ véleménye közti különbség tehát csak annyi, miszerint egyik aggodalma’ megszüntetése iránt a’ kormány’ eljárásában bízik, a’ másik törvény ál­tali biztosítást kiván. Szóló nem akar illy fontos tanács­kozás közben kormány feletti vitát kezdeni. Ő maga is meg van győződve a’ kormány’ loyalitásáról, de tudja, hogy a’ kormány sem lehet mindig tovális, ha akar is az lenni. Tart tőle, hogy minden loyalitása mellett az urbér’ következtében az adó növekedni fog. Alert teheti, hogy az adó alatt nem volt földeket adó alá vesse, az igazság­gal nem látván megegyezőnek , hogy lehessen úrbéres föld adóment akkor, mikor a’ fenálló rendszernél fogva minden úrbéres föld adó alá tartozik. ’S ez állitása a’ kor­mánynak sok igazságot foglal magában. Ehhez képest valamint azokat, kik törvény általi biztosítást kivánnak, úgy a’kormányt sem lehet gyanúsítani, minthogy a’jö­­­­vendő mutatja meg, hogy mit teend. Leszállva már az említett két inditványra , Krasznáét practicusnak tartja, mert még egy törvénytelen adórendszer van az ország’ nyakán, mig az adó’ alapja olly ingatag, igen is biztosít­tatnia kell, hogy több úrbéres föld’ nyilvánossá tétele ál­tal az adóösszeg nem növekedik. A’ Küküllő által indit­­ványozott j­u­n ct­­­m­o­t legkevésbbé sem látja olly odiosus­­nak, mint Szamosujvár’ követe állitá. Hogy sokat baj­lódunk vele , ez nem azt teszi , hogy gyűlöljük , sőt in­kább azt, hogy megkedveltük , mert a’ gyűlöletes tárgy­tól minél hamarább óhajtunk menekülni. Hogy a’ két tárgy olly szoros összeköttetésben van, miszerint egyik a’ másik nélkül nem tárgyalható, a’ kormány is elismerte; a’ múlt országgyűlési t.cz. ugyan­is az urbért csak más munkálattól (operato), nem pedig tárgytól (objecto) ren­deli külön tárgyaltatni, fenhagyta tehát azt az összefüg­gést, melly az urbér és netalán más tárgyak közt létez­het. De másfelől a’ KK. és RE. mind jegyzőkönyvileg meghatározták, mind felírásukban kijelentették, hogy a’ két tárgyat junctim fogják ellátni. Véleménye tehát az : fogjanak most, mindent félretéve , az urbérhez, vé­gezzék be, ’s minthogy a’ „junctim“-ról határozat van, miképeni alkalmazását halasszák akkorra, mikor az urbért bevégezték. Szebenváros’ e. k. Az urbért külön kivánja tár­gyaltatni. Kraszna m. másik k. Követtársa már megtevőn az utasításukból folyó inditványt , mellynek fontosságát mindenki, kinek alkotmányról fogalma van, értheti, mi­után a’mint látja, a’ nézetek ellene vannak, utasítása’ szellemében, hogy mégis legyen valami biztosíték az adó’ nagyfontosságú tárgyában, a’ kérdés’ második stádiumára szavaz. Kolozs m. e. k. Pártolja Belső-Szolnokot, mivel igen nagy resensust fogna az országban okozni, ha a’ KK. és RE. előre ki nem mondanák , miszerint az urbért az adóval kapcsolatban látják állami. Ha áldozatot teszen a’ nemesség az urbér által, bizonyára sokkal örömestebb , sokkal nagyobb lelkű­en teszi azt, ha tudja, ha előre biz­tosítva lesz, hogy áldozatának jótékony eredményét az és nem más fogja élvezni, mint a’ kiért történt, t. i. az úr­béres osztály. Némelly itt hallott nyilatkozatokra kell felelnie. Mondták, hogy ő felségének nincs szándékában a’ népet terhelni. Szóló is e’ hiedelemben van. Ámde egészen más a’ kormány. (Egy b. főispán közbeszól : alkotmányos országban a’ felséget szokták a’ kormány alatt érteni.) Ő felsége minden partialis érdekeken felül áll; az ő személye szent, ellene nem , de lehet a’ kor­mány ellen szólni, mellynek tagjai nagy részt idegenek , nem hazánkfiai ; ’s innen van, hogy olly kevés rokon­­szenvre találnak náluk érdekeink. Például idézi szónok a’ vámügyet, a’ sót, a’ székely katonaság’ állapotát. A’ mi a’ juncuim’ kérdését illeti, szóló jelenleg csak annyit vél kimondandónak , miszerint a’ KK. és ER. az urbért kapcsolatban látják lenni az adóval; e’kapcsolat’alkal­mazásáról azonban csak az urbér’ bevégezte után kivánnak intézkedni. Egy kir. hiv.: Miután hosszas idő óta annyian ta­lálkoztak belföldiek és idegenek, kik a’ nemességet azzal vádolták, hogy ő okozta a’ parasztok’ elszegényülését, nem tehette a’ nemzet, hogy ne gondolkozzék arról, vál­jon illett-e át az érintett vád és mennyiben. Szóló is gon­dolkozott, ’s úgy találta, hogy a’ földesúri terheken kívül az adó is nyomja az úrbérest, ’s a’ múlt országgyűlésen elsőbbnek tartotta az adó’ ügyébeni intézkedést az úrbér­­nél. De miután e’ véleményét akkor igen nagy többség elejtette, ’s miután törvény van, melly az urbért minde­nekelőtt és külön rendeli tárgyalandónak , bármi legyen meggyőződése, bármit javasoljon lelkiismerete, a’ tör­vény ellen nem szólhat. A’ junctim mellett felhozott okok közül csak egyre kiván felelni. Egy t. szónok azt állítot­ta, hogy a’ kormány a’ KK. és RRet a’ köznép’ emunctio­­jára való törekvéssel vádolja. Ha jól fogta fel szóló értel­mét azon k. leiratnak, mellyben e’ szó előfordul, ott a’ KK. és RR. legkisebbé sincsenek vádolva; csak egy visz­­szaküldött törvényjavaslatról mondatik, hogy a' nép’ emunctiojára vezetne. Előrebocsátott okainál fogva, az urbér’külön tárgyalását pártolja, meglevőn győződve, miszerint lehet olly urbért alkotni, melly különadva is jobbítson a’ párását’ állapotán. Egyébiránt, hogy, az urbér’ bevégzése után, mit lesz szükség és czélszerű a’ KK. és RRnek tenniük, a’ következés fogja megmutatni. Egy gróf kir. hiv. nyilatkozatából kiemeljük a’ következőket: A’ törvény, mint egy t. követ ur is emlité, jogot ad a’ KK. és REnek, hogy bármelly, a’ kir. elő­adásokkal rokon tárgyat kapcsolatban lássanak el. Hogy pedig az úrbérnek az adóval van némi összeköttetése, ed­dig elő még senki sem tagadta. Azokra nézve, miket a’ felségről, a’ kormányról hallott mondatni, megjegyzi szóló, miszerint nem felségről, nem kormányról van itt szó, hanem van egy adórendszerről, mellynél fogva több úrbéres föld’ nyilvánossá létével az adó növekedni fog. Mondják némellyel­­, hogy a’ rendszer’ behozatala óta a’ földadó nem növekedett. Ugyan, kérdi szóló, nincsenek-e adatok? Hát miért ad jutalmat a­ kormány az ollyan adó- s­zám­oknak, ki az adóösszeget neveli ? A’ mi a’ junctim­ot illeti, erre nézve elég világosságot nyújt a’ múlt ország­­gyűlésen kelt e’ tárgybeli határozat. A’ KK. és RR. mi­kor a’ „separat­e“-ról volt szó, mind a’jegyzőkönyv­ben, mind ő felsége’ elébe terjesztett feliratukban kifej­tették , milly értelmet kivánnak e’ szónak tulajdonitni. Pártolja a’ kapcsolatot úgy , a’ mint Kolozsmegye ér­telmezte. Elnök: Mindezen vitatkozás a’múlt országgyűlésen is megtörtént, ’s mégis hozatott egy törvény, melly az urbért separate ab omni alio operato rendeli tárgyaltatni. Az előbbi gróf k. h. : Hogy a’„separate“ iránti határozat nem a’ rendszeres bizottságért történt , hanem történt a’ KK. és RR. tárgyalási joga­ fentartására, bizo­nyítja maga a’ szöveg, mellyben a’ rendsz. bizottság’ tár­gyalásbeli meg nem szorittatása csak utólagosan van említve. De tisztábban megmutatja maga a’ dolog’ tör­ténetét a’tény, melly többet nyom a’ szónál. A’mikor a’ múlt országgyűlésen a’ rendsz. bizott. iránti törvény­­javaslat először leküldetett, az „objecto“ helyett „operato“ volt benne. A’ KK. és RR.nek e’ szó miatt akkor is épen az az aggodalmuk volt, a’ mi most, tartottak t. i. attól, hogy ha az „objecto“ szót elfogadnák, az által épen annak tennének kárt, kinek javára munkálni kivánnak. Felirtak tehát ő felségéhez, ’s ő felsége kegyes volt az „objecto’“ helyébe „operato“t tenni. E’ körülmények világosan ki­fejtik az urbér és adó közti kapcsolatot. Kéri tehát szóló a’ KK. és RRket, hogy azon igen fontos jogot, mellyet a’ múlt országgyűlésen fentartottak, most ex incidenti ne ejtsék el. Azon t. szónokok is , kik ellenvéleményen vannak, elismerték a’ kapcsolatot, sejtvén, hogy az ur­bér’ tárgyalása’ folytán merülhetnek fel dolgok, mellyek a’ kapcsolatot szükségessé teszik; ezt, a’ szász követeket kivéve, senki kétségbe nem hozta. Ismételve kéri tehát szóló a’ KK. és REket, hogy legalább annyit fejezzenek ki, miszerint múlt országgyűlésen kifejtett nézeteikhez most is ragaszkodnak, hogy miképen kivánják alkal­mazni, annak idejében határozandják meg. De legyen elég ez alkalommal. A’ végzést, melly a’ XXI. ülésben ez iránt hozatott, már közöltük. A’ XXII. és XXIII. üléseket ián. 14- és 15-kén az örökváltság’ nagy eszméje feletti tanácskozás húzta ki. Alsófejér’ egyik követe, számos közállományi, nemzet- és magángazdaságtani okokkal bizonyítván a’ hűbéri vi­szonyoknak közállományra, földesúrra és úrbéresekre nézve egyiránt káros hatását, és hogy e’ viszonyokbéli kibontakozás’ egyetlen czélszerü módja az örökváltság, következő inditványt terjeszt a’ KK.és RR. elébe: Mon­dassák ki,miszerint: „Hűbéri viszonyok’kiegyenlítését, a’ KK. és RR. forrón óhajtván egyfelől; másfelől pedig el­ismervén , hogy ezen czélhoz jutni örökváltság nélkül nem lehetséges, a’ rendszeres bizottság' teendői közé so­rolják ezennel ennek lehetségesítéséröl tervet dolgozni. Azonban, a’ jelen szükség' sürgető kívánaténak addig is megfelelni kívánván, nem késnek a’ KK. és RR. úrbéri intézkedések’ tárgyalásához azonnal hozzá fogni.“ A’ ta­nácskozás, mint irók, két ülésen keresztül folyt. Az örök­váltság­ eszméje ellen alig emelkedett egypár szó; maga az indítvány leginkább csak kivihetőség és időelőttiség’szem­pontjából talált ellenzésre. Végzés: az alsófejésű indit­­vány azon módosítással, miszerint e’ szavai: „elismer­vén, hogy ezen czélhoz jutni örökváltság nélkül nem le­hetséges“ — következőkkel lőnek felcserélve: „az örök­váltság’ eszméjét, mint e’ czélravezetőt, helyeselvén.“ XXIV. ülésben jan. 16-án megkezdetett a’ tanács­kozás azon kérdés felett: „rendezéssel kapcsolatos vagy képzett mérték szerinti urbért kivánnak-e a’ KK. és RR. behozni ?“ Hat szónok nyilatkozott a’ rendezéssel kap­csolatos, (kettő olly helyekre, hol az urbér’ rendezéssel kapcs. behozása kivihetlen, jelesen a’ székelyföldre nézve, kivételt kívánt tétetni) négy képz. mérték szerinti urbér mellett. A’ tanácskozás’ folytatása következő ülésre halasztatott. Ez ülésben a’ székelyföldnek urbér’ szem­pontjából­ sajátságos természetét hozván fel a’ székely törvényhatóságok’ képviselői, felmerült a’ székely kato­naság’ kérdése is. Megállapodása’­lön, miszerint a’ KK. és RR. előleges tanácskozmányokban e’ tárgyat megvi­tatván , valamellyik székely követ ur elnök ő­nmagától sort kér reá. Egyébiránt a’ székely követ urak’ urbérre vonatkozó indítványai az urbér’egyes pontjaira utasitvák.­­S’örvén­yimlexái ki­­toltak. KOMÁROMBÓL. Januári­»’ 11-én kezdett első év­­negyedes közgyűlésünket főispáni elnöklet alatt tartottuk. A’ nagy számmal egybesereglett RR. ő­nmagát, mint mindenkor, szives örömmel üdvözölték; ’s midőn meg­nyitó beszédében, különösen a’ mindenki által mélyen tisz­telt nádor’ súlyos betegségét kiemelő , nem volt kebel a’ teremben, melly megilletődéssel ne érezte volna a’ fáj­dalmat , mellyet ő amaga olly híven tolmácsolt. Akkor még volt remény, most a’nemzetet ért nagy veszteség’ érzete, a’ jövendőség’ kilátásait is elhomályositá. Szomo­rúan tekintünk vissza a’ múlt évekre, ’s aggódva kérdez­zük egymástól, kit ád a’ végzet vérttől e’ népnek, melly, félszázadig soha nem lankadó birodalma által, a’ dicsőűí­­tet valódi képviselőjévé szentelte fel *). Legutóbbi tudósításomban érintem, hogy tisztujitá­­sunk küszöbön van. Azon választmány, melly a’ nemesi összeirás’ szabályainak elkészítésével megbizatott, beadá jelentését, ’s az egész terjedelmében helybenhagyatott. Felolvastattak azután az 1844-ik évi tisztujitási szabá­lyok, mellyek az ellenzék’ egyik része által kemény os­tromlás alá vétettek. A’ többség azonban azon szabályokat megerősité. E’ háziügy’ elintézése után, AI. A. tb. indit­ványt tett a’ dohánytrafikák és monopólium, vagy híradói nyelven a’ dohány’ közértékesitése’ tárgyában, melly indit­­ványnyal összehangzólag ő felségéhez felírás fog intéztet­­ni , hogy az e’ részbeni lépések’ ellenében aggodal­mainkat megszüntetni méltóztassék. Hasonlókép’ fel­­irásilag megkérjük ő felségét, hogy a’ mosonyi vám­kérdés’ megszüntetésére kormányát sérelmes eljárásá­tól visszatartóztassa, a’ határszéli megyéket pedig az ország’ függetlenségének fentartása végett e’ tárgyban is éber őrködésre szólitandjuk fel. A’ zágrábi levél’ párto­lását is felirásilag teljesitendjük; a’ mi pedig az Erdély­­lyeli uniót illeti, a’ BR. azt szivből óhajtják ugyan, de ezen kívánságukat sokkal könnyebben vélvén elérhetni, ha előbb a’ részekre nézve hozott törvény teljesedésbe vétetik , e’ részek’ visszakapcsolásának követelésével nem fognak felhagyni, ’s ezen elhatározásukról a’ felszó­lító erdélyi megyéket tudósítván, egyúttal őket az unió’ eszközlésére szükséges előző lépésekre felhivandják. — Ezekután P. At. egy új indítványban felhivá a’ megyét, hogy miután közhiedelem szerint a’ kormány jövő ország­gyűlésre kész törvényjavaslatokkal szándékszik fellépni, a’ BR. is előregondoskodván, nevezzenek ki egy választ­mányt, melly az utasításokat elkészítse, ’s szinte kész törvényjavaslatokkal lépjen fel. Ezen tervnek alig akadt egypár pártolója, a’ BR. többsége más meggyőződést táplál az utasításokról, hogysem illy előre ’s illy alakban vélhetné utasitási jogait teljesíthetni. — Ezekkel befejez­tetvén közérdekű tanácskozásaink, magánügyek tárgyal­tattak. Nem fogom azokkal a’ nagy közönséget fárasz­tani , habár egy különösen, bizonyos gróf Erlach szent birodalmi lovag ’stb. czimü egyén’ vagyonának zár alá vétele, főleg rejtélyessége és honosítási kérdésekbe vágó részletei végett, megérdemelné a’ figyelmet. Lesz még idő, remélem, hogy egész terjedelmében előadhatom , ’s akkor egy példával többet birandunk a’ honositási szi­gorú törvények’ szüksége felől. Jövő közgyűlésünk ápril’ 12-én fog tartani. Gyűlésünk’ folyta alatt a’ komáromi polgár­­őrsereg főispán­a­nmagát, mint pártfogó ezredesét, és kedvelt alispánainkat, kik legújabban Komárom­ városának dísz­polgáraivá választattak, fáklyás zenével tisztelte meg. SZERÉMIMEGYÉBEN mult dec. 17-én volt gyűlés, első alispáni elnöklet alatt. Olvastattak Azarasd- és Kő­rösmegye’ körlevelei, miszerint a’ nevezett hatóságok tar­tományi gyűlésről kivánnak közös képviselőket küldeni a’ *­ Alidon e’ sorok írattak, még nem volt tudva az örömhír, mellyet lapjaink’ 815. száma tudatott a’ nemzettel. — S­z­e­r­k. 50

Next