Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-01-22 / 817. szám
nyilvánosságra, mint amennyi jelenleg adó alatt van, az adó növekednék. A’ természetes rend azt hozza tehát magával, hogy a’ KR. és RR. az urbért vegyék előbb tanácskozás alá, e’ tanácskozás’ folytán kitűnik, mennyiben alapos az érintett aggodalom, ’s akkor lehet aztán megszüntetéséről gondolkozni. Kolozsvár’ egyik köv.: Maga is látja a’ földön fekvő adónak a’föld’ népét nyomó olly súlyos voltát, hogy több helyeken az elöljáróknak a’ hamis összeírást, sőt hamis esküt is behunyt szemmel kell nézniök ; látja, hogy ha az úrbéres földek’ igazságos összeírása a’ földön fekvő adó’ növekedését következtetné, akkor a’ föld’ népének végpusztulásra jutni, vagy az országból kivándorolni kellene. De mivel egyfelől az urbérnek az adóvali kapcsolata, annak átvizsgálásából tetszhetik ki, másfelől küldői’ utasítása az, hogy az urbérnek minden más tárgyak előtti felvételét szorgalmazza, vétessék fel előbb, és végeztessék be magára az urbér, akkor fog kitetszeni, mik azok az adóban, mik az urbérrel szoros kapcsolatban vannak, és együtti felterjesztését kivánják ? Ekkor, ha a’ rendeknek úgy fog tetszeni, hozhatnak az adóról, a’ népet fenyegető veszély’ elhárítására, külön törvényczikkeket, ’se’ hon’jó fejedelmét felterjesztésükben a’ földön fekvő adónak az adórendszerből következő súlyos voltáról felvilágosíthatják. Mire nézve most az úrbérnek minden kapcsolat nélküli felvételét véleményezi. Három szék’ e. k. az urbér’ tárgyalását nehezíteni nem kívánja. Utasításánál fogva az urbért kell kívánnia mindenekelőtt tárgyaltatni. Mivel mindazáltal a’ törvény megengedi, hogy a’ kir. előadásokkal a’ sérelmek és az ország’ kivonatai is tárgyaltathatnak , küldői némi biztosítékot látnak abban , ha a’ KK. és RR. most rögtön kimondják, hogy mihelyt az urbér’ tárgyalása be lesz végezve, azonnal az adó, mint az urbérrel összeköttetésben álló tárgy iránt is határozni fognak. Aranyosszék’ e. k. nem pártolja a’ juncuimot. Hasonlóan M.-Vásárhely’ e. k. és Uj egy házszék’ egyi követe is külön akarja az urbért minden egyéb tárgytól felvenni. Belső-Szolnok’ e. k. Eddig élő mindenki, még az inditvány ellen szólók is, elismertek annyit, hogy a’két tárgy között legalább természetes összeköttetés van , és elismerték, mikint az úrbérnek lehet eredménye az adó’ növekedése. A’ két fél’ véleménye közti különbség tehát csak annyi, miszerint egyik aggodalma’ megszüntetése iránt a’ kormány’ eljárásában bízik, a’ másik törvény általi biztosítást kiván. Szóló nem akar illy fontos tanácskozás közben kormány feletti vitát kezdeni. Ő maga is meg van győződve a’ kormány’ loyalitásáról, de tudja, hogy a’ kormány sem lehet mindig tovális, ha akar is az lenni. Tart tőle, hogy minden loyalitása mellett az urbér’ következtében az adó növekedni fog. Alert teheti, hogy az adó alatt nem volt földeket adó alá vesse, az igazsággal nem látván megegyezőnek , hogy lehessen úrbéres föld adóment akkor, mikor a’ fenálló rendszernél fogva minden úrbéres föld adó alá tartozik. ’S ez állitása a’ kormánynak sok igazságot foglal magában. Ehhez képest valamint azokat, kik törvény általi biztosítást kivánnak, úgy a’kormányt sem lehet gyanúsítani, minthogy a’jövendő mutatja meg, hogy mit teend. Leszállva már az említett két inditványra , Krasznáét practicusnak tartja, mert még egy törvénytelen adórendszer van az ország’ nyakán, mig az adó’ alapja olly ingatag, igen is biztosíttatnia kell, hogy több úrbéres föld’ nyilvánossá tétele által az adóösszeg nem növekedik. A’ Küküllő által inditványozott jun ctmot legkevésbbé sem látja olly odiosusnak, mint Szamosujvár’ követe állitá. Hogy sokat bajlódunk vele , ez nem azt teszi , hogy gyűlöljük , sőt inkább azt, hogy megkedveltük , mert a’ gyűlöletes tárgytól minél hamarább óhajtunk menekülni. Hogy a’ két tárgy olly szoros összeköttetésben van, miszerint egyik a’ másik nélkül nem tárgyalható, a’ kormány is elismerte; a’ múlt országgyűlési t.cz. ugyanis az urbért csak más munkálattól (operato), nem pedig tárgytól (objecto) rendeli külön tárgyaltatni, fenhagyta tehát azt az összefüggést, melly az urbér és netalán más tárgyak közt létezhet. De másfelől a’ KK. és RE. mind jegyzőkönyvileg meghatározták, mind felírásukban kijelentették, hogy a’ két tárgyat junctim fogják ellátni. Véleménye tehát az : fogjanak most, mindent félretéve , az urbérhez, végezzék be, ’s minthogy a’ „junctim“-ról határozat van, miképeni alkalmazását halasszák akkorra, mikor az urbért bevégezték. Szebenváros’ e. k. Az urbért külön kivánja tárgyaltatni. Kraszna m. másik k. Követtársa már megtevőn az utasításukból folyó inditványt , mellynek fontosságát mindenki, kinek alkotmányról fogalma van, értheti, miután a’mint látja, a’ nézetek ellene vannak, utasítása’ szellemében, hogy mégis legyen valami biztosíték az adó’ nagyfontosságú tárgyában, a’ kérdés’ második stádiumára szavaz. Kolozs m. e. k. Pártolja Belső-Szolnokot, mivel igen nagy resensust fogna az országban okozni, ha a’ KK. és RE. előre ki nem mondanák , miszerint az urbért az adóval kapcsolatban látják állami. Ha áldozatot teszen a’ nemesség az urbér által, bizonyára sokkal örömestebb , sokkal nagyobb lelkűen teszi azt, ha tudja, ha előre biztosítva lesz, hogy áldozatának jótékony eredményét az és nem más fogja élvezni, mint a’ kiért történt, t. i. az úrbéres osztály. Némelly itt hallott nyilatkozatokra kell felelnie. Mondták, hogy ő felségének nincs szándékában a’ népet terhelni. Szóló is e’ hiedelemben van. Ámde egészen más a’ kormány. (Egy b. főispán közbeszól : alkotmányos országban a’ felséget szokták a’ kormány alatt érteni.) Ő felsége minden partialis érdekeken felül áll; az ő személye szent, ellene nem , de lehet a’ kormány ellen szólni, mellynek tagjai nagy részt idegenek , nem hazánkfiai ; ’s innen van, hogy olly kevés rokonszenvre találnak náluk érdekeink. Például idézi szónok a’ vámügyet, a’ sót, a’ székely katonaság’ állapotát. A’ mi a’ juncuim’ kérdését illeti, szóló jelenleg csak annyit vél kimondandónak , miszerint a’ KK. és ER. az urbért kapcsolatban látják lenni az adóval; e’kapcsolat’alkalmazásáról azonban csak az urbér’ bevégezte után kivánnak intézkedni. Egy kir. hiv.: Miután hosszas idő óta annyian találkoztak belföldiek és idegenek, kik a’ nemességet azzal vádolták, hogy ő okozta a’ parasztok’ elszegényülését, nem tehette a’ nemzet, hogy ne gondolkozzék arról, váljon illett-e át az érintett vád és mennyiben. Szóló is gondolkozott, ’s úgy találta, hogy a’ földesúri terheken kívül az adó is nyomja az úrbérest, ’s a’ múlt országgyűlésen elsőbbnek tartotta az adó’ ügyébeni intézkedést az úrbérnél. De miután e’ véleményét akkor igen nagy többség elejtette, ’s miután törvény van, melly az urbért mindenekelőtt és külön rendeli tárgyalandónak , bármi legyen meggyőződése, bármit javasoljon lelkiismerete, a’ törvény ellen nem szólhat. A’ junctim mellett felhozott okok közül csak egyre kiván felelni. Egy t. szónok azt állította, hogy a’ kormány a’ KK. és RRet a’ köznép’ emunctiojára való törekvéssel vádolja. Ha jól fogta fel szóló értelmét azon k. leiratnak, mellyben e’ szó előfordul, ott a’ KK. és RR. legkisebbé sincsenek vádolva; csak egy viszszaküldött törvényjavaslatról mondatik, hogy a' nép’ emunctiojára vezetne. Előrebocsátott okainál fogva, az urbér’külön tárgyalását pártolja, meglevőn győződve, miszerint lehet olly urbért alkotni, melly különadva is jobbítson a’ párását’ állapotán. Egyébiránt, hogy, az urbér’ bevégzése után, mit lesz szükség és czélszerű a’ KK. és RRnek tenniük, a’ következés fogja megmutatni. Egy gróf kir. hiv. nyilatkozatából kiemeljük a’ következőket: A’ törvény, mint egy t. követ ur is emlité, jogot ad a’ KK. és REnek, hogy bármelly, a’ kir. előadásokkal rokon tárgyat kapcsolatban lássanak el. Hogy pedig az úrbérnek az adóval van némi összeköttetése, eddig elő még senki sem tagadta. Azokra nézve, miket a’ felségről, a’ kormányról hallott mondatni, megjegyzi szóló, miszerint nem felségről, nem kormányról van itt szó, hanem van egy adórendszerről, mellynél fogva több úrbéres föld’ nyilvánossá létével az adó növekedni fog. Mondják némellyel, hogy a’ rendszer’ behozatala óta a’ földadó nem növekedett. Ugyan, kérdi szóló, nincsenek-e adatok? Hát miért ad jutalmat a kormány az ollyan adó- számoknak, ki az adóösszeget neveli ? A’ mi a’ junctimot illeti, erre nézve elég világosságot nyújt a’ múlt országgyűlésen kelt e’ tárgybeli határozat. A’ KK. és RR. mikor a’ „separate“-ról volt szó, mind a’jegyzőkönyvben, mind ő felsége’ elébe terjesztett feliratukban kifejtették , milly értelmet kivánnak e’ szónak tulajdonitni. Pártolja a’ kapcsolatot úgy , a’ mint Kolozsmegye értelmezte. Elnök: Mindezen vitatkozás a’múlt országgyűlésen is megtörtént, ’s mégis hozatott egy törvény, melly az urbért separate ab omni alio operato rendeli tárgyaltatni. Az előbbi gróf k. h. : Hogy a’„separate“ iránti határozat nem a’ rendszeres bizottságért történt , hanem történt a’ KK. és RR. tárgyalási joga fentartására, bizonyítja maga a’ szöveg, mellyben a’ rendsz. bizottság’ tárgyalásbeli meg nem szorittatása csak utólagosan van említve. De tisztábban megmutatja maga a’ dolog’ történetét a’tény, melly többet nyom a’ szónál. A’mikor a’ múlt országgyűlésen a’ rendsz. bizott. iránti törvényjavaslat először leküldetett, az „objecto“ helyett „operato“ volt benne. A’ KK. és RR.nek e’ szó miatt akkor is épen az az aggodalmuk volt, a’ mi most, tartottak t. i. attól, hogy ha az „objecto“ szót elfogadnák, az által épen annak tennének kárt, kinek javára munkálni kivánnak. Felirtak tehát ő felségéhez, ’s ő felsége kegyes volt az „objecto’“ helyébe „operato“t tenni. E’ körülmények világosan kifejtik az urbér és adó közti kapcsolatot. Kéri tehát szóló a’ KK. és RRket, hogy azon igen fontos jogot, mellyet a’ múlt országgyűlésen fentartottak, most ex incidenti ne ejtsék el. Azon t. szónokok is , kik ellenvéleményen vannak, elismerték a’ kapcsolatot, sejtvén, hogy az urbér’ tárgyalása’ folytán merülhetnek fel dolgok, mellyek a’ kapcsolatot szükségessé teszik; ezt, a’ szász követeket kivéve, senki kétségbe nem hozta. Ismételve kéri tehát szóló a’ KK. és REket, hogy legalább annyit fejezzenek ki, miszerint múlt országgyűlésen kifejtett nézeteikhez most is ragaszkodnak, hogy miképen kivánják alkalmazni, annak idejében határozandják meg. De legyen elég ez alkalommal. A’ végzést, melly a’ XXI. ülésben ez iránt hozatott, már közöltük. A’ XXII. és XXIII. üléseket ián. 14- és 15-kén az örökváltság’ nagy eszméje feletti tanácskozás húzta ki. Alsófejér’ egyik követe, számos közállományi, nemzet- és magángazdaságtani okokkal bizonyítván a’ hűbéri viszonyoknak közállományra, földesúrra és úrbéresekre nézve egyiránt káros hatását, és hogy e’ viszonyokbéli kibontakozás’ egyetlen czélszerü módja az örökváltság, következő inditványt terjeszt a’ KK.és RR. elébe: Mondassák ki,miszerint: „Hűbéri viszonyok’kiegyenlítését, a’ KK. és RR. forrón óhajtván egyfelől; másfelől pedig elismervén , hogy ezen czélhoz jutni örökváltság nélkül nem lehetséges, a’ rendszeres bizottság' teendői közé sorolják ezennel ennek lehetségesítéséröl tervet dolgozni. Azonban, a’ jelen szükség' sürgető kívánaténak addig is megfelelni kívánván, nem késnek a’ KK. és RR. úrbéri intézkedések’ tárgyalásához azonnal hozzá fogni.“ A’ tanácskozás, mint irók, két ülésen keresztül folyt. Az örökváltság eszméje ellen alig emelkedett egypár szó; maga az indítvány leginkább csak kivihetőség és időelőttiség’szempontjából talált ellenzésre. Végzés: az alsófejésű inditvány azon módosítással, miszerint e’ szavai: „elismervén, hogy ezen czélhoz jutni örökváltság nélkül nem lehetséges“ — következőkkel lőnek felcserélve: „az örökváltság’ eszméjét, mint e’ czélravezetőt, helyeselvén.“ XXIV. ülésben jan. 16-án megkezdetett a’ tanácskozás azon kérdés felett: „rendezéssel kapcsolatos vagy képzett mérték szerinti urbért kivánnak-e a’ KK. és RR. behozni ?“ Hat szónok nyilatkozott a’ rendezéssel kapcsolatos, (kettő olly helyekre, hol az urbér’ rendezéssel kapcs. behozása kivihetlen, jelesen a’ székelyföldre nézve, kivételt kívánt tétetni) négy képz. mérték szerinti urbér mellett. A’ tanácskozás’ folytatása következő ülésre halasztatott. Ez ülésben a’ székelyföldnek urbér’ szempontjából sajátságos természetét hozván fel a’ székely törvényhatóságok’ képviselői, felmerült a’ székely katonaság’ kérdése is. Megállapodása’lön, miszerint a’ KK. és RR. előleges tanácskozmányokban e’ tárgyat megvitatván , valamellyik székely követ ur elnök őnmagától sort kér reá. Egyébiránt a’ székely követ urak’ urbérre vonatkozó indítványai az urbér’egyes pontjaira utasitvák.S’örvényimlexái kitoltak. KOMÁROMBÓL. Januári»’ 11-én kezdett első évnegyedes közgyűlésünket főispáni elnöklet alatt tartottuk. A’ nagy számmal egybesereglett RR. őnmagát, mint mindenkor, szives örömmel üdvözölték; ’s midőn megnyitó beszédében, különösen a’ mindenki által mélyen tisztelt nádor’ súlyos betegségét kiemelő , nem volt kebel a’ teremben, melly megilletődéssel ne érezte volna a’ fájdalmat , mellyet ő amaga olly híven tolmácsolt. Akkor még volt remény, most a’nemzetet ért nagy veszteség’ érzete, a’ jövendőség’ kilátásait is elhomályositá. Szomorúan tekintünk vissza a’ múlt évekre, ’s aggódva kérdezzük egymástól, kit ád a’ végzet vérttől e’ népnek, melly, félszázadig soha nem lankadó birodalma által, a’ dicsőűítet valódi képviselőjévé szentelte fel *). Legutóbbi tudósításomban érintem, hogy tisztujitásunk küszöbön van. Azon választmány, melly a’ nemesi összeirás’ szabályainak elkészítésével megbizatott, beadá jelentését, ’s az egész terjedelmében helybenhagyatott. Felolvastattak azután az 1844-ik évi tisztujitási szabályok, mellyek az ellenzék’ egyik része által kemény ostromlás alá vétettek. A’ többség azonban azon szabályokat megerősité. E’ háziügy’ elintézése után, AI. A. tb. inditványt tett a’ dohánytrafikák és monopólium, vagy híradói nyelven a’ dohány’ közértékesitése’ tárgyában, melly inditványnyal összehangzólag ő felségéhez felírás fog intéztetni , hogy az e’ részbeni lépések’ ellenében aggodalmainkat megszüntetni méltóztassék. Hasonlókép’ felirásilag megkérjük ő felségét, hogy a’ mosonyi vámkérdés’ megszüntetésére kormányát sérelmes eljárásától visszatartóztassa, a’ határszéli megyéket pedig az ország’ függetlenségének fentartása végett e’ tárgyban is éber őrködésre szólitandjuk fel. A’ zágrábi levél’ pártolását is felirásilag teljesitendjük; a’ mi pedig az Erdélylyeli uniót illeti, a’ BR. azt szivből óhajtják ugyan, de ezen kívánságukat sokkal könnyebben vélvén elérhetni, ha előbb a’ részekre nézve hozott törvény teljesedésbe vétetik , e’ részek’ visszakapcsolásának követelésével nem fognak felhagyni, ’s ezen elhatározásukról a’ felszólító erdélyi megyéket tudósítván, egyúttal őket az unió’ eszközlésére szükséges előző lépésekre felhivandják. — Ezekután P. At. egy új indítványban felhivá a’ megyét, hogy miután közhiedelem szerint a’ kormány jövő országgyűlésre kész törvényjavaslatokkal szándékszik fellépni, a’ BR. is előregondoskodván, nevezzenek ki egy választmányt, melly az utasításokat elkészítse, ’s szinte kész törvényjavaslatokkal lépjen fel. Ezen tervnek alig akadt egypár pártolója, a’ BR. többsége más meggyőződést táplál az utasításokról, hogysem illy előre ’s illy alakban vélhetné utasitási jogait teljesíthetni. — Ezekkel befejeztetvén közérdekű tanácskozásaink, magánügyek tárgyaltattak. Nem fogom azokkal a’ nagy közönséget fárasztani , habár egy különösen, bizonyos gróf Erlach szent birodalmi lovag ’stb. czimü egyén’ vagyonának zár alá vétele, főleg rejtélyessége és honosítási kérdésekbe vágó részletei végett, megérdemelné a’ figyelmet. Lesz még idő, remélem, hogy egész terjedelmében előadhatom , ’s akkor egy példával többet birandunk a’ honositási szigorú törvények’ szüksége felől. Jövő közgyűlésünk ápril’ 12-én fog tartani. Gyűlésünk’ folyta alatt a’ komáromi polgárőrsereg főispánanmagát, mint pártfogó ezredesét, és kedvelt alispánainkat, kik legújabban Komárom városának díszpolgáraivá választattak, fáklyás zenével tisztelte meg. SZERÉMIMEGYÉBEN mult dec. 17-én volt gyűlés, első alispáni elnöklet alatt. Olvastattak Azarasd- és Kőrösmegye’ körlevelei, miszerint a’ nevezett hatóságok tartományi gyűlésről kivánnak közös képviselőket küldeni a’ * Alidon e’ sorok írattak, még nem volt tudva az örömhír, mellyet lapjaink’ 815. száma tudatott a’ nemzettel. — Szerk. 50