Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-01-14 / 812. szám
Csütörtök13. Januarius 14. 1847. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. A’ nemzet nagy ünnepre készült, de a’ végzet haláltakarót vetett az oltár’ fölébe, mellyen a’ hála’ tüzét felgyujtandók valánk. József nádor meghalt. A’ férfiú, ki e’ haza’ közdolgait félszázadon át erős kezekkel vezeté, nincsen többé, 's a’ fájdalom, mellyel e’ gyászhirt olvasóinknak tudtul adjuk, annál mélyebb, minél inkább meg vagyunk győződve, hogy abban milliók osztoznak velünk,’s mennyivel inkább érezzük, hogy e’ nemzet, nemcsak legfőbb tisztviselője, de leghívebb barátainak egyikétől fosztatott meg. Nyitott sir előtt állunk, melly valóban kitűnő egyéniség’ földi maradványaira vár. A’férfiú, ki azon hosszú korszakban, melly alatt nemzetiségünk ’s alkotmányosságunk, nehéz küzdelmek után, elismerését kivivá , a’ nemzet’ élén állt, az a’ haladás’ élén állott; ’s a’ párt, melly e’ czélok kivívásáért fáradozott, méltán teheti ravatalára a’ koszorút. Meghalt január’ 13-án, reggeli 9 órakor, körülfogva családja s Prágából kevés órákkal azelőtt megérkezett István fia által, kinek vigasztalására fog szolgálni, hogy valamennyien osztozkodunk bánatában. TARTALOM. Hivat, közrem. Bányatörvény. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Fejérből (közgyűlés). Zágrábból (válasz a’ B. P. Híradónak). Tiszaügy (folyt.) Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDELY. ő felsége a tengi székes káptalanban Grubissich János idősb kanonokot őr-kanonokká, Ba setich Vincze ifj. kanonokot idősb kanonokká, — a szombathelyi káptalanban pedig Bitnicz Lajos, püspöki lyceumbeli tanítót kanonokká kinevezni legkegy. méltóztatott. Ő felsége altorjai báró Apor Sándor és maxai Máriaffy Lajos fogalmazó gyakornokokat az erdélyi kir. udv. kanczelláriánál tisztbeli udv. fogalmazókká kinevezni legkegy. méltóztatott. A’ nagy magy. kir. udv. kamara a kebelben számvevőszéknél ürességbe jött számvevő-tisztállomásra Nárosnyi István számjegyzőt, számjegyzőségre Deffner Ferencz járulnokot, Járulnokságra Preiszler Ignácz díjpénzes gyakornokot, ’s az ekkép’ megüresült dijpénzes gyakornokságra Szuper László díjtalan gyakornokot érdemesítő. — (BP. H.) ___ ______ Bányatörvény. Az egyesületi jogon kívül, melly körül már megkezdő tájékozásait egyik munkatársunk , a’ bányatörvény is azon kevés tárgyak közé tartozik, mellyekről a’ lefolyt év alatt nem nyilatkozánk. Nem azért hallgattunk e’ tárgy fölött , mintha fontosságát eléggé nem méltánylanók. Tökéletesen osztozunk egy érdemes izótársunk’ véleményében , ki alább olvasható nézeteit a’ bányatörvényjavaslatról illy szavakkal kezdi meg : _ „Kit a’ bányászat — ezen legrégibb ’s mai napig legkifejlettebb iparága hazánknak — közelebbről érdekel, az a’ bányatörvényjavaslatot bánni részben tárgyaló nyilvános discussiot szívesen veendi, annyival is inkább, mivel azon nem csekély számú tárgyak közt, mellyek a’ múlt országgyűlésen előfordultak, egy sincs, melly az időszaki sajtó’ utján kevésbbé volna felvilágosítva, felderítve ’s előkészítve , mint épen a’ bányatörvényjavaslat.“ Habár e’ javaslat, mindkét tábla által elfogadva, megerősítés végett, már legfelsőbb jóváhagyás alá van is terjesztve , az időszaki sajtónak ébren kell tartani iránta a’ közfigyelmet, nehogy a’ hallgatagság arra magyaráztassék, mintha a’ kiáltó szükség e’ részben is nem éreztetnék. De szóljanak a’ következő sorok. * . * * „Szabad legyen mindenekelőtt az uj bányatörvénykönyv’ szükségéről megjegyzést tennem , már csak azért is , mivel azon egyetlen hang *), melly az időszaki sajtó’ utján ezen fontos tárgyban magát hallata — a’ montani- etikai levelek’ írója (Pester Zeitung 104. és 108. szám) egy új bányatörvénykönyv’ behozatalát szükségtelennek időelőttinek nyilvánitá. -r- En, ki a’ bányatörvény feletti nézeteknek tisztába hozatalát leginkább a’ sajtó’ működésétől várom, a’montanistikai levelek’ megjelenésén szivem’ mélyéből örültem, de csakhamar elszomorodtam, látván, mikép’ ezen felszólalásnak is csak az lesz a’ következése , hogy százados indolentiánkat , melly minden ügyeinkben általában, de kiváltképen a’ technikai és igy a’ bányászati ügyekben , a’ józan haladás’ nem csekély kárára uralkodik, még jóval növelni fogja; mert vajmi sok ember van, ki a’ „sat temporis“ szál mentvén munkátlanságát, csak akkor fog munkához, midőn a’ vaskénytelenség már nyakára nőtt. Teljesen igaza van dr. S. urnak , midőn azt mondja hogy a’ hol valamelly törvény a’ kor’ szükségeinek ’s igényeinek többé meg nem felel, ’s szakértők’ helyeslését nem birja, ott — hacsak azon utak és eszközök, mellyeken és mellyek által a’ közvélemény’ üterét megtapogatni ’s szakértők és érdeklettek’ Ítéletét nyilvánítani lehet, elzárva nincsenek — ott a’ politicai láthatáron jelek tün.) E’ sorok’ írójának, mint látszik, elkerülték figyelmét azon jeles czikkek, mellyek e’ tárgyról , Turzó név alatt, a’ B—P. Híradóban megjelentek. — Szerk.nek fel, mellyeket ignorálni igen , de elvitatni épen úgy nem lehet, mint azt „cogito, ergo sum,“ de csalatkozik, midőn azt hiszi, hogy hazánkban, a’ bányatörvényt illetőleg, illy jelek nem mutatkoznak, hogy Magyarországban majd nem 300 éves bányatörvényeinkkel minden ember teljesen meg van elégedve , és hogy húsz magyarországi bányamivelő közt alig volna egy, kinek csak álmában is eszébe jutott volna egy uj bányatörvénykönyv behozatalát kívánni. Igaz, olly előjelek, mint minek Angol- vagy Francziaországban uj törvények’ hozatalát megelőzni szokták, például a’ sajtónak megfeszített erővel izgatása, több százezer aláírással ellátott petitiók, számos ’s roppant pénzerővel biró társulatok ’s több effélék — hazánkban még ez ideig nem léteznek; de ez nem azért van, mintha az elavult törvényeknek megváltoztatását ’s újaknak, a’ kor’ igényei által parancsoltaknak, alkotását senki sem kivánná; hanem azért, mert politicai életünk gyermekkorából még alig bontakozott ki; mert szakértőknek ’s leginkább érdekletteknek a’ törvényhozásban igen csekély vagy semmi befolyásuk sincs ; mert férfias tetterőnket a’ közügyek iránti részvétlenség lebilincselve tartja; mert önerőnkkel magunkon segiteni, vagy ehhez csak járulni is hozzá szokva nem vagyunk ’stb. De ha a’ most említett előjelek nem mutatkoznak is mert ez idő szerint mutatkozniok nem is lehet — azért nem hiányzanak más , pedig kiáltó jelek, mellyek egy uj bányatörvény’ szükségét kézzelfoglaitólag bizonyítják. Avagy már maga azon körülmény , hogy ennek szüksége már három különböző ’s egymástól távol eső időszakokban tartott országgyűlésen tettleg ’s világosan kimondva jön, nem elég kiáltó jele ? Feltehetni-e, hogy azon kettős országos küldöttség, mellynek egyike már 1790-dik, másika az 1828-ik évi orsz.gyűlésen egy uj bányatörvénykönyv’ kidolgozásával megbizatott, — kineveztetett volna, ha a’ törvényhozók a fenálló bányatörvény’ hiányait ’s czélszerűtlenségét át nem látják, már pedig egy az alsótáblánál hozott, a’ felsőtábla által magáévá tett ’s ő felsége által megerősített határozatot rögtönzöttnek ’s elhamarkodottnak tartani nem lehet, hanem az mindenesetre az ország’ többsége’kifolyásának tekintendő, bárha ezen többséget nem az ország’ összes lakosai, hanem azoknak csak a’ törvényhozással biró része képezné is. Meg vagyok győződve , hogy Miksa király’ bányarende a’ maga idejében remek munka volt, ’s hogy az a’ 16-dik századnak dicsőségére válhatott; tudom , hogy abban már akkor olly elvek tétettek le, mellyeket korunkban sem lehet mellőzni, mellőzni nem szabad ; de az is igaz , hogy ezen törvény, durva német szerkezeténél ’s több benne foglalt rendeleteknél fogva, az egész ország’ sympathiáját soha sem bírta. Midőn Miksa király’ bányarende 1573-dik esztendőben kiadatott , akkor az csak az alsó magyarországi bányavárosokra volt kiterjesztve , mert akkor tájban a’ szathmári és kassai bányák erdélyi fejedelmek alatt állottak, ’s a’ szepességnek iglói kerülete Lengyelországhoz tartozott, de a’ többi, magyar korona alatt álló bányahelyek is bányatörvény nélkül hagyattak. Az egész Magyarországra ’s Erdélyre csak 1723. és a’ szepesi városokra 1772-ik évben terjesztetett ki ezen bányarend. A’ linczi békekötés után, 1647-ik esztendőben, magok az alsó magyarországi bányavárosok panaszt emeltek ezen bányarend ellen. Egy századig ismételt panaszaikra 1743-ik évi országgyűlésen, a’ 40-ik czikk’ következtében, egy fényes küldöttség ment a’ bányavárosokba, ezeknek panaszait ’s kivánatait meghallgatandó, ’s a’ felől véleményes tudósítást teendő. Ezen küldöttség’ munkálata alapjául szolgált azon junius’ 9-kén 1747. kiadott ’s a’ hét bányavárosoknak külön-külön megküldött k. kir. leiratnak, melly a’ bányavárosok ’s a’ kir. kamara közt fenforgó viszálkodásoknak megszüntetését ’s a’ bányai jogok’, kiváltságok’ ’stb. közelebbi meghatározását czélozá. De talán ezen k. kir. leirat minden fentemlitett hogy az viszálkodásoknak véget vetett ’s a’ bányavárosok 's bányatársulatok’ kivánatait kielégité ? — korántsem. Ezen viszálkodások mai napig is fenállanak, ’s az emlitett testületek 1790-ik esztendőben nemcsak az 1747-ik évi, de az 1764., 1781. és 1789-ki években kiadott k. kir. rendeltek ellen is felszólaltak, ’s midőn az 1827-ik évben egy uj bányatörvénykönyv’ kidolgozására kinevezett országos küldöttség a’ bányavárosoknak ’s bányatestületeknek meghagyá, hogy sérelmeiket ’s kivánataikat összeszedvén, neki beadják, — akkor ezeknek száma 144-re ment, ’s mai napig aligha jóval nem növekedett. Ezen tények után ítélve, ’s tekintetbe véve, alsó magyarországi bányatársulatok majdnem összesen 1844-ik évben egy uj alázatos felirást intéztek, panaszaik’ előadása végett, legfelsőbb helyre , — egy uj bányatörvénykönyv’ szükségtelenségéről ’s czélszerűtlenségéről csakugyan többé szó nem lehet, valamint arról sem, hogy a’ bányamivelők’ többsége, a’ mostani bányatörvénynyel teljesen meg volna elégedve. ’S ha volna még valaki, a’ ki erről kételkednék, annak csak azt kell javasolnom : forduljon meg a' bányavárosokban , forduljon meg más bányahelyeken, ’s bányatörvényeink’ hiányai minden lépésen szemébe tűnnek; látni fogja , mikint a’ kir. kamara , a’ bányavárosok , bányatársulatok ’s megyei hatóságok között viszálkodások és súrlódások vannak napirenden , — szabad legyen csak a’ legújabb beszterczebányai , bánáti ’s borsodmegyei eseményekre emlékeztetni — , hallani fogja , mikint a’ bányatársulatok’ tagjai való és képzelt panaszaikkal minden alkalommal előállanak , ’s a’ kir. kamarát érdekeik’ legnagyobb ellenségének után útfélen kiáltják, pedig — mellékesen legyen mondva — jobban tennének, ’s ügyöknek többet használnának , ha ezen tárgyak’ tisztába hozatalát, az időszaki sajtó’ útján elősegíteni igyekeznének. A’ mi dr. S. urnák azon ellenvetését illeti, hogy az időszaki sajtó a’ bányatörvény’ ügyét nemcsak fel nem karolta, de sőt azt egészen ignorálni látszik, ezt tagadni nem lehet, mert tény, pedig szomorító tény. De ebből a’ bányatörvénykönyv’ szükségtelenségét nálunk épen úgy nem lehet következtetni, mint nem lehet azt, hogy valaki nem beteg, ha egészsége’ helyreállítása végett nem Prisznitzhez, de a’ gyógyszertárhoz folyamodik. — Nálunk a’ sajtó’ működése még igen uj tünemény, annak hatása még sokak által kellőkép’ nem ismertetik, ’s azért azt kellőleg méltányolni nem tudják; nálunk a’journalistica, kivált a’ magyar journalistica, igen kevés technikai kapacitásokat számlál; nálunk a’ ki technikus, az nem ir, a’ ki pedig ir, az nem technicus; szóval, nálunk, a’ politicát kivéve, az időszaki sajtó nem azon fokon áll, hol állania kellene, hol állania rendeltetése. Egy új , a’ kor’ igényeinek megfelelő bányatörvénykönyv’ múlhatlan szükségének további bebizonyítására még csak a’ kőszén’ ügyét említem röviden, ezen tárgy’ bővebb felvilágosításához később visszatérendő. Nincs józan gondolkozásu ember e’ hazában, ki at nem látná, hogy fejledező iparunknak ’s kereskedésünknek egyik legfőbb tényezője ’s legnagyobb emeltyűje a’ kőszén. Ezen kérdés’ szerencsés megoldásától iparunk ’s kereskedésünk’ felvirágzása nagy részt függ. Ez idő szerint a’ kőszén a’ földesúr’ tulajdona lévén, mint ollyan, a’ bányatörvény alá nem tartozik. Ez tovább így nem maradhat, mert a’ múlt országgyűlés is elismerte már, hogy a’ kőszén a’ bányatörvény alá tartozó tárgyak közé sorolandó. De lehet-e ezen, a’ maiparunkra nézve ártalnas állapot’ megszüntetését ’s ezen kérdés’ szerencsés megoldását, egy uj bányatörvény nélkül csak gondolni is? — Valóban nem! De a’ montanistikai levelek’ írója azt javasolja, hogy a’ bányatörvénykönyv’ behozatalával várni kell mind addig, mig egy uj polgári törvénykönyvünk lesz, mellyet úgy is mindnyájan óhajtva válunk; mert szerinte, ez amannak alapja lévén, máskép’ az első emeletet alap ’s földszintsor nélkül építjük. Én — azon kérdés’ tárgyald-