Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-02-25 / 836. szám

Csütörtök 836. Februárira 25.184? PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a­ két fővárosban házhozhordással 5 Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai iránt a’ megrendelés esti a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, 's egy-egy­­ ft. borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok ás hasábsorért apró betűkkel 5 pengő­kr számittatik. a­ . ■ ■ '................ — -------------------­ TARTALOM. Hivat, közrem. Jobbágyi viszonyok. III. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dol­gok: Pestváros (tűzoltási rend). Ungmegye (közgyűlés). Sze­pesi újdonságok. Vegyes közlemények: Válasz a’tót szótár’ ügyében. Kénágény Bécsben. Külföld. Hirdetések. Duna vízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége Kocsi-Horváth Sámuelt, Veszprémmegye’ al­ispánját ,kir. tanácsos' czimmel dij-elengedés mellett diszesiteni legkegy. méltóztatott. Ő felsége a’ beszterczei szék. káptalannál F­o­g­t József kano­nokot a’ bold, szűz Mária’ szebegény-hegyi apátja; C­h­e­r­v­e­n Tamás kanonokot pedig a’ bold, szűz Mária’ újházi (de casa nova) apátja’ czi­­mével felruházni legkegy. méltóztatott. A’ amlgy magy. kir. udv. kincstár a’ zsolnai k. sóhivatalnál meg­­üresült ellenőrködő mázsamesteri állomásra Roth Károly ugyanottani mázsamestert, az ezáltal megüresült állomásra pedig Vogel Károly pesti sómázsálót, kinek eddigi tisztállomása többé betöltetni nem fog; továbbá a’ tárkányi k. sóhivatalnál megüresült mázsálóságra Pogány László nagyváradi k. sótárőrt alkalmazta. — Végre a’ brucki harmin­­czad-hivatalnál megüresült ellenőrségre B­r­u­n­n­e­r Józs. sopronyi kir. harminczad-hivatali segédet, ennek helyére pedig Langer Antal ma­gyarfalvi kir. harminczadi ellenőrt léptette elő. Jobbágyi viszonyok. III. A’ jogosság és politica’, részletesen pedig a’ nemzeti gazdászat’ elveiből fejtegettem már két czikkben, mikép’ jobbágyaink’ birtok­­viszonyai még mindig igen ingatagok és a’ tulajdonjog­tól messze eltérők; hogy azon úri önkénynek vasvesszeje alatt, melly mindenütt és mindenben környezi őket, az iparnak és földészetnek magasb fokára emelkedniük lehe­tetlen; hogy életmódjuk, mellyet a’piszkos lakás, job­bára nyers ételek és durva, majdnem meztelenségig ter­jedő öltönyeik kiválólag jellemzenek, a’polgárisodott és művelt Európa’ népeinek életszokásaitól nagyon is távol áll; hogy azon törvények, mellyeket törvényhozásunk az újabb időkben hozott, csak külszínre, külhatásra épitvék, de a’ mellyek valódilag a’ nép’jólétének és biztosságának előmozdítására igen kevés befolyást gyakoroltak; ámbár az eddig elősorolt nem igen kedvező színezetű viszonyok mellett különösen ki nem emeltük sem azt, hogy az ál­lamnak terhei kizárólag a’ kiváltságtalan nép’ vállaira ne­hezednek , mi nemcsak az osztó igazság’ rendithetlen el­veivel ellenkezik , hanem politicai tekintetekből is felet­tébb káros, sőt veszélyes is lehet a’ jövőben, — sem azt, hogy a’ képviseletből egészen ki van rekesztve azon nép, melly az adónak minden nemeit viseli. De conservativeink, azon igazságokkal merő ellentétben álló okoskodásaikon kívül, kimutathatására annak — mi azonban sikerülni soha sem foghat — hogy jobbágyaink’ állapota Európában egyike a’ legjobbaknak , felhozzák azon hiányokat is, mellyeket Anglia és Francziaországnak földészete terjeszt élénkbe. — Vizsgáljuk tehát ezen hiá­nyokat, és lássuk : valljon azok egyedül a’ birtoklási rend­szerből erednek-e, mellyen alapszanak az angol- és fran­­czia póroknak birtokviszonyaik; — valljon azok az ur­­bériek patriarchalis viszonyaitól távol állanak-e ? — ’s valljon azon hiányok ollyanná teszik-e a’ földmi­velők’ helyzetét Angliában és Francziaországban, hogy az ur­­bériségnek is utána tétethessék ? Ezen vizsgálat’ folytán megfogjuk mutatni, mikép’ a’ bérrendszer, melly N.-Brittaniában divatozik , számos hiányokkal van ugyan összekapcsolva; de ezen hiányok­nak forrása más politicai vidékeken is keresendő; és hogy minden hiányai mellett mégis jóval kedvezőbb és tökéle­­tesb, mint az urbériség. Minden államban a’ közjólét’ fokát nem lehet csupán a’ létező javaknak és pompázó gazdaságnak mennyiségé­ből következtetni, hanem arra elkerülhetlen szükség a’ javaknak felosztását is tekinteni, melly minél tökélete­sebb és minél szétágazóbb a’ hon’ minden osztályú polgá­rai köztt, a’ nélkül, hogy a’ birtokfelaprózás’ bizonyos szüksége minimumon alól ne menjen , annál üdvösb és nagyszerűbb hatást fog gyakorolni a’ nép’ boldogitá­­sára. Ezen igazsággal káros ellentétben állanak az angol majorátusok, mellyek az angol földbirtokot annyira ter­helik, hogy ott a’ földbirtokosok’ száma csak 30—32 ezerre megy, és még ezek köztt is 6 ezer egyházi testület jele­nik meg; — innen a’ népnek többi milliói szomorú füg­gésbe jöttek a’ birtokosok’ egyedárus castájától; innen az angol parliament a’ legújabb időkig képes volt fentar­­tani azon törvényeket, mellyek a’ földbirtokosoknak ter­mékeik’ eladásában monopóliumot biztositottak; mint csak most, a’ legnagyobb ínség’ idején, tőnek változtatást. De a’ majorátusok’ intézete nem a’ bérrendszerből folyik, hi­szen azt nálunk is feltalálhatni. Azon káros befolyást, mellyet szükségkép’ mindenütt gyakorol, honunkban is tapasztalhatjuk. Midőn tehát a’ birtokviszonyoknak nem lényeges alkatrészét teszik a’ majorátusok, csak egy rö­vid törvényszabály kívántatik, melly azokat semmivé te­gye, így lehet e’ bajon segélni egyformán, Angliában, úgy mint Magyarországban. A’ birtoknak ezen egyedárusi osztályzatából szárma­zik azon önkény, melly az angoloknál a’ haszonbér’ fölté­telben uralkodik, sokkal nagyobb lévén azoknak száma, kik földbirtokot keresnek, mint azoké, kik azt már ke­zeik köztt tartják. A’ földesurak gazdag vállalkozóknak adják át javaikat , — azok pedig 500 —100 holdankint tehetősk bérlőknek, és ezek kis részletekben osztják szét a’ földeket a’ parasztok köztt. A’ birtokszerzésben szabad verseny nem létezvén, és a’ törvényhozás a’ haszonbérrend­szert nem szabályozván , hanem azt legszabadabban a’ csekély számú birtokosok’ önkényének átengedvén , a’ farmerek, azaz: a’ kisbérlők a’ legnagyobb zsarolásnak vannak kitéve. De ugyanezen önkényt, melly Angliában a’ bérkötések’ föltételeit szabadon határozza meg,és szigo­rúan létesíti is, — találhatjuk fel a’ mi törvényhozásunk­ban is, melly, kizárólag az aristocratia’ kezei közti, korlát­lan akarata szerint szabta ki azon tartozásokat, mellyeket az u. n. urbér’ értelmében a’ pór ugyanazon aristocratia’ tagjainak teljesíteni köteleztessék. Az absentismus , melly Izlandban általános divatra emelkedett, legnagyobb befolyással van arra, hogy a’ vállalkozók a’ legnagyobb önkényt gyakorolhassák, melly önkény soh’ sem lehetne olly káros, ha a’ bérszerződés közvetlenül a’ birtokos és bérlő között köttetnék; igy nem j­önének közbe olly számos mellékegyének , kik mindnyájan nyerészkedni kivánnak a’ farmer’ fáradozásai­ból. — Izlandban a’ birtok egészen ingatag, és folyvást változó kezeken forogván, semmi ingert és ösztönt nem nyújt a’ földészet’ tökéletesítésére; a’ föld’nagy része bur­gonyával ültettetik be, mi, a’ termésnek véletlenül hibás kiütése által, az egész népet egyszerre , mindenütt az éhhalál’ veszélyének teszi ki, mint jelen évben is. — Az ir-föld’ gazdag jövedelmei mind külföldön költetnek el, a’ nép’ keresetforrásaira , a’ földjavitásra, gazdasági újításokra, példányj­a­vitásokra nagyon kevés fordittatik. Innen a’ munka és kereset nagyon csekély , a’ föld­művelés csak pang, és a’ legszükségesb’ termelésére szo­­rittatik. — A’ farmereknek bérlési ideje igen kurta, javí­tásokra, nagyobb iparra és az évek’ változottságában kárpótlásra kevés alkalom nyuttatik. — Az absentismus­­nak káros kifolyásait mi is láthatjuk földművelésünknek satnya állapotán. — Izlandban a’ szegénység’ okai közti főhelyet foglal el a’ vallásos üldözés is, minek a’ katholi­­kus felekezet van kitéve, melly üldözés nemcsak a’ po­litikai jogok’ szűkkeblű osztályzatára terjeszkedik, hanem a’ legcsekélyebb tárgyú bíráskodásra is, midőn a’ törvény­kezés katholikus és episcopalista köztt folyik. Innen van az izlandi egyház-tized is.­­ Időszaki sajtónknak egy lapja , melly igen különös eszmékben véli a’ nemzetiséget rejteni, az érintett viszonyokra alkalmasint azt mondaná, hogy az irnép’ szegénysége ősi , átszármazott nép­ tulaj­­donaiból származik, pedig köztudomású dolog, hogy az irnép, bárhová vetődjék, igen ügyes és szorgalmas ke­zeket állít elő.­­ Mig az ir-föld az érintett bajoktól meg­­nem mentetik ; mig az angolok által csak fejős tehénnek tekintetik, mellyre a’ fejésen túl nem is gondolunk; addig ott az ipar és szellemi, erkölcsi haladás ki nem fejlőd­hetik. A’ földészet’ hiányainak szaporításához járultak mindeddig a’ gabona-törvények is , mellyek a’ szabad versenyt kizárván, a’ javítási ingert csökkentették. Oly ’s több más akadályok nehezednek az angol föld­­mivelésre, mellyek azonban jobbára nálunk is fellelhetők. Ezen akadályok közé kell sorolnunk, magát a’ haszonbér­rendszert is; mert ebben a’ birtok rövid időre és bizony­talan állásra szorítkozván, a’ birtokosnak nem adatik na­gyobb szorgalomra és javításokra annyi ösztön, mennyit az embernek a’ tulajdonjog ad; — ide járulván a’ vélet­lennek számos esetei, mellyek gyakran előidézik a’ fize­tési tehetetlenséget és igy a’birtoknak is elvesztését. Ezek teszik a’ lényeges különbséget a’ tulajdon és haszonbér között, melly különbségnek kell mindenesetre egy rész­ben tulajdonítani az angol földészet és földészeknek helyzetét, minthogy a’ haszonbér teszi az angol birtok­­viszonyoknak általános alapját. — Ezen különbség és eredményei’ tekintetéből a’józan ész azt javalja,hogy min­dig inkább a’ tulajdonnak, mintsem a’ haszonbérnek vi­szonyait terjesszük. De ezen bajok és hiányok, mellyek egy részben nem­csak nálunk, hanem Angliában is elterjedtek,­­ még na­gyobbak lennének, és a’ népnek terhei, szükségei még magasbra emelkednének, ha a’ birtokviszonyok nem bér­rendszeren, hanem urbériségen alapulnának. Mert ekkor az előbb elősorolt bajokhoz még az úri önkény is járulna, a’ hűbériségnek mindennemű kifolyásaival, részint a’ ter­mészetbeni adóztatás’ terhei és visszaélései; részint a’ bí­ráskodás’ részrehajlása által. Most ezektől az angolok és írek meg vannak mentve; mert habár jobbára terhesek is a’ bérszerződések, de tovább és máskép’ soh’ sem kötelez­­tetnek, mint a’ mennyire önmagukat kötelezték ; mig ná­lunk a’ föltételeket az u. n. urbérben csupán az egyik fél hozta, a’ másik félnek egészleni kizáratásával. Az angolok, bértartozásuk’ lerovása mellett, szabadon rendelkezhetnek földeik, kezeik és idejök felől. Ők nincsenek, mint a’ mi népünk, egészen a’ mezőgazdaság’ rögeihez lánczolva, rop­pant terjedelmű ipar áll nyitva előttük, melly tömér­dek kéznek nyújt munkát. Nekik nem kell az év’ leg­jobb napjait egy idegen személy’ szolgálatára fordítani; a’ vetésre, aratásra mehetnek , midőn arra az idő leg­­alkalmatosabb ; — és őket a’ robotnak gyötrelmei nem ösztönzik a’ henyélésre és tunyaságra, mindig csak ön­maguknak dolgozván — és igy nem iszonyodnak vissza a’ munkától, azon kellemetlen tudat végett, hogy annak megfeszítésével nyerendő gyümölcsökből egy idegen ur annál nagyobb mértékben fog részesülni, minél nagyobb volt a’ munka és termesztés; mert az ő tartozásuk arány­­lagos, a’jövedelemmel, pontos és határozott, egyenlőn terjeszkedve, minden évre, mig a’ haszonbérnek ideje le­nem folyt. És igy idejök és munkájokra nézve az ango­lok sokkal függetlenebbek, az önkénynek nincsenek olly nagy mértékben kitéve, sokkal több ingerrel és ösz­tönnel birnak az iparra és javításokra , és gazdásza­­tukat szabadabban rendezhetik , mint az urbériség alatt élő parasztok, mig a’ bérletnek hosszú időre kiterjesztése a’ tulajdoni használatot megközelíti. Azért is, ámbár a’ birtokviszonyok’ rendezésében a’bér­rendszert végczélnak tekinteni nem lehet, ’s nem szabad , mert azzal minden­esetre összekötvék azon hiányok, mellyek a’ haszonbér-és tulajdon­jog köztti különbségből erednek , mellyeket az angolok sem nélkülöznek, mellyeknek­ elhárítására nekik is törekedni kell; de ha nálunk , vagy bárhol is, súlyos viszonyok miatt, a’ valódi és általános örökváltságot lé­tesíteni nem lehetne, ha az urbériségben senyvedő hűbéri birtokviszonyokat tisztára nem hozhatnék , ha végre a’ jobbágyi földet számos okunk nem volna inkább a’ job­bágy, mint a’ földesúr’ tulajdonának tartani, akkor válasz­tásunk a’ hűbéri állapot és haszonbér között igen könnyű lenne, ’s tanácsosabbnak tartanak inkább a’ haszonbérhez közeledni, úgy , hogy a’ jobbágyok évenkint állandó meghatározott gabona, vagy munkamennyiséget, vagy, a hol lehet, pénzt adjanak a’ földesuraknak inkább, mint, hogy az úrbéri viszonyok’bilincseiben hagyattassanak to­vábbra is. Francziaországban is számos bajokkal és terhekkel kell küzdeni a’ földmivelő népnek, — de azokat itt meg kell különböztetni a’ birtokviszonyoktól. Itt a’ szegénység’ terjesztésére és a’ szükségek’ emelésére legnagyobb ha­tással vannak : az egyenes adó, mellyet a’ császársági há­borúk; az algieri gyarmatosítás és foglalás; és az 1840-ki keleti készületek felette szaporítottak közvetve és köz­vetlenül; — továbbá a’ népoktatásnak elhanyagolt állása; a’nagy census, melly a’ népképviseletet 35—36 millió lakosból csupán 200 ’s nehány ezerre szorítja; a’ rész köz­ségi rendszer, melly minden önállást és szabadságot kizár, és a’ roppant nagy odtroi, melly p. o. egy ökröt 44 frankig — egy üveg bort 6 sous-ig is terhel’stb. ’stb. — A’ birtok­­viszonyok’ hiányai közé tartozik mindenesetre a’ szétda­­raboltság is, mit elleneink olly igen szeretnek emlegetni,*) de más részről nem szabad figyelem nélkül hagynunk azt sem, mikép’ a’ szegénységnek előidézésére és azon magas válasz­falnak emelésére és erősítésére, melly a’ nagy és dús tőkepénzesek és proletáriusok köztt létezik , és a’ mellyben rejlenek a’ társaságnak legtöbb bajai és nyomo­rai, sokkal nagyobb befolyást gyakorolnak a’ nagy és ter­jedt birtokok, mint az apró földecskék; valamint azt sem, hogy az apró birtokok nemcsak nagyobb szorgalomra, munkára és más újabb keresetekre, a‘ gazdászat’ mellékes ágaira vezetik a’földészeket, hanem, mig a’ nagy birtokok részait csak a’ tiltó törvények háríthatják el, addig a’ szétdaraboltságnak bajait tetemesen alászállithatja az apró birtokosok közti elterjesztendő associatiónak valósítása. Szóval, midőn némelly hiányokat látunk akár az angol, akár a’ franczia földbirtok’ és földészetnek viszonyaiban, minthogy azok jobbára különféle más idegen politikai ele­meknek szüleményei, ne azt következtessük, hogy az an­gol és franczia birtokviszonyokat ne utánozzuk, és ne ho­nosítsuk meg; hanem hogy azon hiányokat kerüljük ki, vagy javítsuk — annál inkább, mivel azok még feltalálha­tok nálunk is, kik pedig még egészen a’ hűbériség alatt görnyedezünk. — Sz. I—n. Fővárosi újdonságok. — A’ Duna tisztul. Múlt vasárnap útnak indult nyári szállására a’ jég, és pedig minden rombolás és fenyegetés *) Mire nézve azonban ellenkező nézetben vannak Fran* cziaország’ legkitűnőbb nemzetgazdái, Chevalier, Rossi *stb. De e’ tárgyról bővebben máskor. — S­z e r­k. 32

Next