Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-09-16 / 950. szám

(Lendvayné) a’ ház’ állapotáról tudakozza, ’s midőn ez neki neje’ szenvedő állapotáról beszélne, Orgon min­dig ezzel szakasztja félbe: „hát Tartufe?“ Erre adott csípős feleleteiben Dorine Moliérenál nem mond egye­bet , mint azt, hogy az evésben, ivásban , alvásban ugyancsak kitett magáért, mire Orgon teljesen jel­lemzőig mondja: Le pauvre hommé! Ellenben a’ magyar fordításban Tartufe-nek érvágáskor az asszony körüli forgolódása emlittetik, holott itt még semmi egye­bet kitüntetni nem kell, mint Orgonnak ez ember iránti határtalan elfogultságát. De meg’ a’ magyar fordításban Tartufe’ étkei közt egy angolna is emlittetett nem tudjuk miért ? mert az eredetiben igy van : „Et fort dévotement il mangea deux perdrix, avec une moitié de gigot en hac­­his.“ Melly utóbbi kitétel szóról-szóra csak annyit jelent: vágott ürüczomb ’stb. Helytelen csonkitás’ bebizonyítá­sául hivatkozunk a’ 2-ik felvonásban a’ fiatal szerelmesek — Valéro’ (Szigethy) és Mariane’ (F. Lila) czivódására, melly hűn vissza — ’s jól előadva az eredeti szerint ok­vetlenül nagyobb hatást idézett volna elő. Szükségtelen változtatást sőt rontást szenvedett a’ 3-dik felvonásban még hatásra nézve is azon jelenet, hol Dorine Tarture-t (Fáncsy) megszólítja. Az eredetiben t. i. mielőtt szóba állna a’ leánynyal, elfordulva zsebkendőjét nyújtja oda annak a’ szenteskedő, hogy „fedje el keblét, mert az vét­kes gondolatokat gerjeszt.“ A’ magyar fordítás nem tette olly feltűnővé a’ tettetést. Többet említhetnénk még, de hely’ szűke miatt csupán a’ IV-ik felvonás’ végét, mint a’ darab’ lélektani folyama ellen vakmerőül végbevitt vétséget hozzuk még fel. Itt t. i. Orgon, sejtvén már a’ veszélyt, mellybe a’leálarczozott képmutató’árulása által sodortatott, a’ legnagyobb lelki szorongással rohan el keresni a’ rábízott szekrényt. A’ magyar fordítás pedig illy lélekállapotu ember’ szájába nejéhez (K. Ida) illy enyelgő szavakat ad: jel velem, mert még vissza talál jőni, ’s én nem leszek az asztal alatt ’stb. ’stb. — Mi az előadást illeti, az, habár teljesen hiányzott benne a’ franczia vidor élet, általában mégis sikerültnek mondható. Egy kis szerepváltoztatás mindazáltal aligha ártana, így p. Laborfalvy Rózák, assz. játszaná Elmiret, hogy Komlóssy Ida Marianet adhassa. Amott a’ játékban több asszonyias méltóság, nyugalom, itt melegebb játék ’s szavalás kellene. A’ jutalmazott Lendvayné koszorúkkal üdvözöltetett. Nézők jószámmal, kivéve a’ páholyokat, mellyeknek birtokosai, kevés kivé­tellel , a’ bérletfolyamra várnak. Több részvétet mutat­hatnának pedig jelesebb színészeink iránt, kiknek játéka nem egy kellemes estéjüket teszi élvezetessé. — Múlt vasárnap a’ nyájas őszi idő ’s még mindig zöld természet, sok embert kicsalt a’ városligetbe, a’ kö­­téltánczosoknak, Sängereknek ’s a­ „deutsches Element’“ többi troubadourjainak pedig nem egy-két garast csalt be zsebeikbe. Az arénában, mondják, minden renden ment, csak a’ zsebkendős birtokviszonyokon történtek némi vál­tozások. — Pestmegye’ dolgoztató házának raktára múlt vá­sár’ folytában megnyittatott Nagy József és vállalkozó társa által az országúton levő Huszárféle házban. A’ rabok’ dolgozata áll parchent-, pokrócz- é s durvább öltönyeknek való szövetekből. Egy rab naponként megsző 30 fős par­­chentet. Mondják, ezen áruk jó keletnek örvendenek. — A’ Honderű még most is él, ’s folytatja irodalmi a­b­ czéjét. Már egész a’ K. betűig felvivé. Mint mond­ják, a’ K. betűben lapunk’ egyik dolgozótársának hitelét akarja rontani idétlen dicséreteivel. — Sokan az X. és Y. betűre kiváncsiak, mert ezen ismeretlen quantitások alatt vélik lappangani a’ Honderű’ notabilitásait. — Egyébiránt ez a’ Honderű a’ Pesti Hírlap’ szerkesztőségének kitalá­lásában valóságos Bábel-lovag. Oda megy legközelebb K. K.— Zs.—hoz, ’s olvadó hangon igy szól: „Ah te vagy!“ ’S ha felvilágosittatnék, hogy szerkesztő tu­lajdonképen az, kinek neve és felelőssége alatt a’ lap meg­jelenik , akkor ismét máshoz fordulna, ’s hasonló huny­­nyászkodó bókkal azt mondaná: „Ah! ki volna tehát más, mint te ?“ — Mert sok ember ollyan, mint a’ bodza­­bélbáb, mindig talpra esik. — Múlt vasárnap a’ Dunán három vagy négy ember lovakat akarván átszállítani Budára, egy neki szélesedett ló a’ vizbe ugrott, ’s a’ dereglyét elmenté. Hogy ember­halál nem történt, az a’ nem sokára ott termett csóna­kosoknak tulajdonítható. A’ lovak is mind kiúsztak. — Zichy Mihályról azt írják, miszerint 6000 rubel évi fizetéssel Sz. Pétervárba hivatott volna tanitóul , — Obernyik Károly pedig,mint halljuk,a’drámabiráló választ­mány’ tagjává lön. Amaz jövedelmesebb, ez terhesebb állomás. — Megjelent: „Magyar nyelvtan“ kezdők’ számára Samarjay Károlytól, — úgy szinte „Practische Anleitung zur Schnellen und leichten Erlernung der un­garischen Sprache“ ugyanazon szerzőtől. A’ buzgalom mindenesetre dicséretes, csakhogy mi az első műben in­kább merev rendszert látunk, mint tanitási módszert. — Múlt évben dicséretesen volt ismertetve e’ lapokban az erdélyi Kékkönyvtár’ YI-dik szállitványa, mellynek tar­talma: „Okszerű vezér a’ német nyelv’ taní­tásában Brassai Samutól. Most ugyanaz megjelent 2-dik átnézett és megbővitett kiadásban. Ajánljuk azt az illetők’ figyelmébe. — Szinte megjelent az ugyané’ lapok­ban méltó dicsérettel említett Alaktannak 2-dik folyamata Szőnyi Páltól. Addig is, mig róla bővebben szólanánk, figyelmeztetjük e’ jeles műre a’ nevelés’ barátit, név szerint pedig azokat, kik már az első folyamot is birják. — Irodalmi újdonságokról szólván , kevés kihagyás­ 181 sal, betűszerint közöljük a­ következő sorokat, mellyeket épen e’ pillanatban vettünk egy hites ügyvéd és táblabiró úrtól: „Tettes szerkesztő úr ! Hírlapját ’stb., megvallom minde­neknél legkülömbözőnek ítélem ’stb. Ha ollyan szerencsés lehetnék, hogy a’ Tettes Úrral kezet fogván igérem, hogy Hírlapját meg hiressebbnek fogom teendeni. Abban a’ szándékban vagyok , hogy hírlapjához való külön ragasztással, mindég egy Drámának darabja fog a’Publicumra terjeszteni, és az folyvást mindaddig folytatni fog , még vége nem szakad, egyszerre természetes hogy nem lehet, meg az egy fél vonása sem — nálam már 50 darab készen ál ami még világot nem látott, de a’ színészek kezeiben sem akarom adni — mert tudjuk azt, hogy egy darabnak jól ki rádzására sok kívántatik , ahoz szükséges öltözetek , hang , és személy­beli tehetségek — ’s így mindenki vele mulatatván még falu hellyeken is hol sem színház, sem pedig o­lyas személyek nintsenek, azonban nagy megelégedéssel lesznek mind a két nemes honban. Én azt is ígérem ha szerencsés lehetek Társasá­gában, hogy a Drámai darabokkal mindenkor el fogom látni mert én minden héten egyet elkészülök ha hozzá fogok. De minden semmire való Tárgyakhoz nem is fogok. Előre is fog botsátatni Diogenes quodlibet for­mában ahol válogatott 24 tárgy külön fog mutatkozni , egy kicsint az előleges beszéd hoszas fog lenni de azt úgy kívánja a r­e­n­d, ha abból okos nem lesz a Publicum, hát nem tudom hol fognak venni magoknak olajat, szót és egyéb okosságra czélozókat , annak utána fogjuk az aszonyi kisi­letett vig­adatban. — Úgy továb majd a többi. Errül kívánván értesí­teni stb maradok T. Sáros vármegyében alázatos szolgája K. F. hi­te­s ügyvéd és Tábla­biró.“ Annyival inkább sajnáljuk, hogy a’ tisztelt táblabiró úr’ ajánlkozását, már mint politicai lap, sem fogadhatjuk el, mivel ígérni méltóztatik, hogy bennünket drámai dara­bokkal mindenkor el fogna látni. Nagy lelki élvezetről vagyunk kénytelenek lemondani. A’ Honderű azonban reméljük, kapva kap a’ ritka szerencsén, olly munkás fér­fiút dolgozótársának megnyerhetni. —­­ A’ budapesti műkedvelő társulat’ jelen­tése *). Noha a’ budapesti műkedvelő társulat jótékony irányú ’s a’ szinészi pályán fiatal tehetségeket képező, előké­szítő működésével föl nem hagyni elhatározó, sőt bár kitűzött czéljának minél inkábbi elérése végett, jövő országgyűlés alatt Pozsonyban még nagyobb erővel is gyakrabban föllépni szándékozik, mindazáltal szükségesnek tartja eddigi működé­sének anyagi eredményéről az­t. közönség előtt nyilvánosan számolni. Levonván a’ tetemes költségeket, a’ budapesti elő­adások összesen 170 ft 56 k. pp. jövedelmeztek , mellyröl a’ társaság’ közgyűlése akkép’ rendelkezett, hogy, miután re­méli, mikép’ t. Bajza ur’ igazgatása alatt a’ fiatal kezdő szí­nészek’ képeztetésére több gond fog fordittatni, sőt tán a’ conservatorium’ részére ajánlott pénzekből külön szinész-nö­­velde is fog felállittatni **); — műkedvelő társaságunk az érintett 170 ft 56 kr pp. ’s eddigi kamatát, egyéb leendő jö­vedelmeivel együtt, csupán csak e’ czél’ előmozdítására akarja szentelni, ’s mindaddig, mig ez ügyben komoly lépések nem téteznek, pénzösszegét a’ takarékpénztárban hagyni ’s tovább is gyümölcsöztetni elhatározá. Pest, septemb. 13-án. 1847. — A’ budapesti műkedvelő társulat’ igazgató választmánya. Nyilatkozat. A’ 10. és 11. sz. Életképek’ nemzeti színházi játékrendében engad’ érdeklő hirdetés’ irányában, kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy sem a’ nemzeti, sem bármelly más színpadon föllépni, soha szándékom nem volt, ’s e’ hirdetés tudtom­ ’s beleegyezésem nélkül jutott a’ közön­ség’ elébe. — Az Életképek’ e’ hirdetése’ következtében, az Ungar’ 209. számú újdonságai közt olvasható hirt pedig, koholt rágalomnak nyilvánítom. Pesten, sept. 12-én 1847.— Szpivák Jozéfa s. k. KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. A’ franczia kormány ismét három hajóval növelé a’ Nápoly mellett levő franczia ha­jóssereg’ erejét. Hogy az első rangú világiak’ társas körében a’ botrá­nyok ki ne fogyjanak, most azon hir van, miszerint Com­­barel-de-Leyval, conservativ kamarai tag Riomváros’ ré­széről, nejét hírvágyból megmérgezte, ’s midőn a’ törvény’ emberei a’ halttestet kiásatták, megfutott. A’ lapokban közzétett irományok’ sorában a’ Praslin­­ügyben 27 darab van a' herczegnétől, nevezetesen 22 levél férjéhez , három Deluzy-hoz, ’s két czikk ezen fel­irattal : Mes impressions. Ezen iratok között némellyek nincsenek napolva; a’ napoltak között a’ legrégibb 1840- bő máj.21-ről, a’legutóbbi pedig 1847-ből jul. 13ról van. Írattak Párisban és Praslinben, és többnyire a’ herczegné’ íróasztalában találtattak, igen kevés a' herczegében; né­­melly esetekben a’ herczegné egy kis könyvbe irta gondo­latait. Deluzy 1841-en tavaszszal jött a’házhoz; a’ há­zassági egyenetlenség azonban sokkal régibb,’s még 1837. óta van meg. Egy fedél alatt laktak; de nem igen ettek együtt, nem beszéltek egymással, nem jártak ki együtt. Deluzynak a’ házhoz jöttével a’ herczeg a’ gyermekeket is elválasztá anyjoktól, ’s,mi ennek legnehezebben esett, a’ házi urasággal együtt, Deluzy kisasszonynak adá azok’ nevelését át. Ezen hölgynek mindig szabad bemenetele volt a’ herczeghez; házi öltönyben látogatá meg őt, ’s midőn egyszer a’ herczegné hallgatva eltávozott társasá­ *) Kéretnek a’ többi t. szerkesztőségek e’ czikket lapjaikba átvenni. **) Nem tartjuk helyesnek, az uj igazgatósághoz olly reményeket kötni, mellyeknek teljesítése alkalmasint hatáskörén kívül esik.— S z e r k. gukból, a’ herczeg olly dühbejött, hogy hangos szidal­makkal és fenyegetésekkel kisérve fel a’ lépcsőn, nehány jercz múlva a’ herczegné’ szobáiba ment, ’s ott mérgében nehány drága edényt összetört, ’s nehány korábbi aján­dékát visszavette. Hasonlóan kellett a’ herczegnének min­den férjétől kapott levelet elégetni, hogy vonzalmának semmi jelével ne bírjon. ’S ha ez és ehhez hasonló bántal­­mak könyekre birták a’ herczegnét, férje szeszélynek ne­­vezé azt, ’s leveleit nem is akarta olvasni. Midőn ekkép’ évekig szenvedett, legalább anyai jogait akarta vissza­szerezni a’ herczegné, ’s végre sikerült is neki Deluzyt a’ láztól eltávolitani. Atyja, az ősz marsai, életfogytig tartó nyugdijat ajánlott a’ nevelőnének, ’s maga a’ herczegné ajánlóleveleket ígért neki Angliába, ha oda akarna menni. A’ herczegné férjéhez írott leveleiben kezdetben kizáró­lag mindig szerelemről szól, kérve őt, hogy vegye vissza szivébe. A’ levelek a’ legnagyobb ügyességgel ’s olly szépen vannak írva, hogy irodalmi becsre is igényt tart­hatnak. Későbben nem a’ szerelem’ nevében, hanem mint anya lép fel, és sürgeti férjét; de még ekkor is mindig lát­szik a’ fölemelkedett lelkű hölgyek’ tulajdona, a’ kiolthatlan mély szerelem. A’ jul. 13-i utósó iratban ez áll: ő nem a' régi ember többé. Kihalt belőle a’ szellem, összezsugoro­dott a’ szív. Minő aggodalmas, haragos, ingerelhető­­en­­ semmi sem élteti, érdekli, örvendezteti őt. A' nemes, szenvedélyes, lelkesedett érzelem nem talál viszhangot lelkében és szivében. Állása, vagyona, mindene volt, hogy hasznos, fényes, boldog, tisztes élete legyen. ’S ő nem érdekli magát semmiért, sem hazájáért, sem gyermekei­ért ; a’ nevelőné’ társalkodója, szolgálattevő lovagja, vala­meddig egykor rabszolgája is fog lenni. Legkülönösebb , mit bizonyosan tudok, hogy azt hiszi, én csak szerelem­ből, féltékenységből sürgetem Deluzy kisasszony’ eltávo­zását. Nem képes felfogni, hogy most már csak gyerme­keim e’ részben az­ok. Azt hiszi, bennem a’ szerelem’ haragja él, ’s ez hizeleg neki. Nem kétlem; ha szerelme­met nem tartotta volna kiolthatlannak, több kimélettel bánandott velem, ’s nem leendett irántam olly méltatlan. Az talán lehetséges , szerelmet tartani meg a’ szív’ mé­lyében olly ember iránt, ki úgy bánik velünk , mint ő, ha más oldalról azon ember csodálatunkat bírja, ha magát nagy dolgokkal, nagy tettekkel emeli fel szemeink előtt ; de egy mindennapi, közönséges embert csak úgy szeret­hetni, ha jó, igazságos, lelkiismeretes, és életünket édessé teszi. Nem is szükséges nagy dolgokat csinálni, csak érezni, becsülni tudja azokat, ’s érdekkel viseltessék azok iránt. Nem tudom kimondani, azon kicsinyítő ’s minden­ben unatkozó szellem, azon képtelenség valami iránt élénk részvéttel lenni, mennyire teljesen elkedvetlenített engem iránta. Én őt egészen másképp gondoltam, ’s ah­ ő más is volt. Soha sem szerettem volna, ha mindig ollyan leendett, mint most. Szerettem őt, hallatlan szenvedéllyel ’s olly tűzzel, mellyen magam is elcsodálkoztam, ’s most nem tudom; de talán még is elébetesz szive’ mélyében engem azon hölgyeknek, kiket megvet, ’s kiktől fél. ’S én , én meg vagyok fosztva ezen varázstól; szerelmem könyeimben olvadt fel. . . Istenem, ne hagyj el. Félek a’ jövőtől, a’ fenyegetésektől, mellyeket ellenem től, a’ nehézségektől, mellyek mindennap emelkednek; de te itt vagy istenem, ’s te gyámolitani fogod a’ szegény anyát, hogy gyermekeiért küzdhessen­ — így sejtette előre a’ nemeslelkű hölgy a’ szerencsétlen sorsot, melly elkö­­vetkezett. SPANYOLORSZÁG. A’ Narvaez’ visszahivatását, mondják, maga a’ mostani kormány ajánlotta a’ király­nőnek, ’s midőn a’ vezér megérkezett, a’ ministerek egy­másután meglátogaták őt, a’ királynő pedig kormány-ala­kítással bizta meg. Időközben azonban ismét sikerült az angol befolyásnak a’ francziát megbuktatni , Bulwer madridi angol követ bizonyossá tevén a’ királynőt, hogy Narvaez egy, a’ spanyol királynő’ tekintélye ellen Páris­ban készitett összeesküvés’ feje, ’s ekkép’ Narvaez ismét elmellőztetett. Az új kormány, mondják, következőleg fog alakulni: Salamanca és Sotelo pénz- és tengerész­­ügyminister maradnak; belügyminister : Patricio de la Escosura követkamarai tag és madridi politicai parancs­nok ; hadügyminister , Cordova vezér; Cabellero külü­gy­­ministeriumi alstátus-titkár fogja ideiglenesen ezen tárczát bírni, melly Frias herczegnek van ajánlva. Az igazság­ügyre még nincs ember. Narvaez nem lesz többé párisi követ, de azért ismét távozni fog Spanyolországból. PORTUGÁLIA. A’ királynő, engedve a’ szövetséges hatalmak’ előterjesztésének, eddigi kormányát elbocsátva, Rodrigo de Fonseca Magalhaes­t bizta meg ministerium’­­alakitásra, melly választással a’ szabadelvű párt meg van elégedve. HELVETIA. A’ szövetségi gyűlés aug. 27-én azt ha­tározta, hogy a’ különszövetségi katonatisztek a’ szövet­ségi szolgálatból kitöröltetnek. A’ különszövetségi kath. cantonok ezen határozatot is nagyon ellenzették. Ismét sok beszéd volt a’ kevesebbség’ jogairól, mire St. Gallen­­canton’ követe igen helyesen így felelt: Itt nem a’ több­ség’ eljárásáról van szó a’ kevesebbség’ ellenében, hanem a’ szövetségi gyűlés’ eljárásáról egy akaratos kevesebb­ség’ ellenében. A’ szabad csapatokkal leendő kísérlet­tételről senki sem gondolkodik komolyan; ha szabad csapatokkal tá­madnák meg a’ radicalok a’ különszövetségi cantonokat ’s különösen például azok’ fejét, Luzerncantont, ezek hi­­hetően olly kemény ellenállásra találnának, mint 1845-en, midőn visszaverettek; de ha a’ szövetségi gyűlés, a’ hi­vatalos Helvetia, rendeli el a’ különszövetséget felbontó 45*

Next