Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-07-15 / 914. szám
litás által a’ víz sebesen lefolyván, nehogy a’ megyének alsóbb vidékein a’ Borsodmegye’ szűk völgyében levő korlátlan malmok’ meggátlása miatt, kiöntés által károkat okozzon; ennek elhárítása’ eszközlése végett nádori bíróság rendeltetett kéretni. A’ mennyiben a’ választmány és mérnöki munkálatok a’ malmok miatt történtek, a’ munkálati költségek az illető malombirtokosok által lesznek megtérítendők. A’ felsőjárás’ alszolgabirói hivatala D. I. bárkai lakos ellen inditott szóbeli perekbeni árverési végrehajtásban a’ tornai uradalmi ügyvéd által tettleg gátoltatván, hatalomkar’ megrendeléséért folyamodott, a’ melly törvényeink’ világos tartalma szerint meg is rendeltetett.— Az igazgató ügyvéd azon okon állt ellen , mivel a’ D . család azon telket, melly eladandó volt, a’tornai uradalomtól csak kegyadományképen ollyformán leirja , hogy 150 bankó forintért bármikor visszaveheti. — Másnap az uradalmi ügyvéd jelenté , hogy a’ D — tartozásait kifizetvén, a’ hatalomkar’ megadását kéri a’ jegyzőkönyvből kihagyatni, melly nevetséges kérése nem teljesittetett, mire az ügyvéd feleség ne hát legyen ott kedvteléséből némellyeknek.“ Melly mondása elnökileg megrovatott, J. A. táblabiró által pedig a’ törvény’ tanulására utasittatott. Olvastatott még K. S. első alispán’ jelentése, mellyben előadja, hogy T. F. tornai haszonbérlő az igazgató által törvény ellen megvasaltatván , börtönbe záratott , ’s onnan alispáni rendeletre sem bocsáttatott szabadon, sőt levelére az igazgató nem is válaszolt, igy a’ megye’ jurisdictioja megsértettetvén, kér elégtételt. — Felolvastatott továbbá az igazgató ügyvéd’ nyilatkozata az érintett haszonbérlő’ megvasaltatása és elzáratása’ tárgyában, ’s azt adja okul, hogy az alispáni rendelet’ megérkeztekor nem volt hon, ’s arra azért nem válaszolt. Az igazgató’ tette jegyzőkönyvileg megrovatott, a’ haszonbérlő magánkeresetre utasittatott. A’ tornai uradalom ellen 670,000 pengő forint tábláztatván be, K. S. a’ tornai uradalom ideiglenes volt zárgondnoka a’ részére fáradsága’ jutalmául megyeileg megítélt és megrendelt — de még mind ekkoráig ki nem fizetett 4000 pengő ftát szinte betábláztatni kérte. — Ezen betáblázásnak az uradalmi igazgató ellentmondott, mellyre K. S. foglalás által kérte az uradalmon megtéríttetni. A’ 4000 pft’ kifizetése iránt a’ zárgondnok először megkerestetni rendeltetett, ha igy nem sikerül, foglalás által fog megtéríttetni. T. F. tornai haszonbérlő adóbeli megrovattatását panaszolván, a’ megvizsgálására kiküldött választmány’ jelentése felolvastatott, mellyből az tetszett ki, hogy 5000 vttnyi haszonbérlől 425 ft fizettetik, sőt ezen felül, minthogy a’ haszonbérlőnek alhaszonbérlői is vannak , kik szintén adót fizetnek, igy ugyanazon haszonbéri ősziét kétszer van adóval terhelve : — ’az adókivetés helyeseltetett, ’s a’ panasz alaposnak nem találtatott. — Már ez mégis sok 100-tól 8 percentet fizetni, honistörvényeink tiltják az uzsorát, pedig ez ollyforma. — És még ezen haszonbéri ősziét országgyűlési költséggel is kétszer rovatik meg. Olvastatott még egy folyamodvány, mellyben egy nő pazar férje ellen birói zárt kér. Már e’ tárgyban a’ bírói zár 10 év előtt megadatott, de az, tisztviselői hanyagság miatt, ki nem hirdettetvén, az érintett férj szép birtokát többnyire azóta elpazarló. — Valljon nem lenne-e a’tisztviselő kártérítésre vonható ? Múlt közgyűlési határzat’ folytán, a’ tiszti jelentések legfelebb a’ közgyűlés’ első napjáig az első alispáni hivatalhoz beadandók, hogy a’ scontrók a’ gyűlés’ másod napján rendesen felolvastassanak. — Az fel is olvastatott, de mint a’ B —P. Hiradó’ tornai levelezője érinté, „némelly tisztviselőknek nem igen hizelgett.“ — Egy főszolgabirótól eleget hallottuk, hogy „be fog jőni, be fog jőni.“ — De biz’ elmaradt az. Egyébiránt, ha P. J. tiszteletbeli főrendszerinti aljegyzőtől az expeditio gyűlés előtt ismét három nappal érkezik meg, a’ jelentéseket az illetők el nem készíthetik. Belügyeinkről felette sokat írhatnánk, festhetnénk egy pár törvényszéki jellemvonást is, de ennek jobb, vagy máskorra, vagy elmaradni. — Lehetetlen azonban felső-járási eddig kényelmes, most a’ hanyagság miatt járhatatlan töltésünkről nem szólanunk, olly nagy kövekkel van kavicsolva, hogy házépítéshez bizton lehetne alkalmazni , mert nem lakik járásában a’ főszolgabíró. Jövő évnegyedes közgyűlésünk sept. 6. polgári törvényszék 10-én, árvaszék 3-án, fenyitő törvényszékünk pedig augusztus’ 30-án veszi kezdetét. — Ketten. SELMECZ. Szózat közbányászaink’ érdekében. Nehány hónap előtt a’ P. Hírlapban erélyes bajnokok léptek fel, a’ magyar paraszt’jobb sorsáért vivők; midőn ezeknek felszabadulása szóba hozatik, nem szabad felednünk el egy hazánkban élő emberosztályt, mellynek sorsa sok tekintetben még mostohább amazénál, tudniillik a’ közbányászoké , kivált az almagyarországiaké. Ha néha egy utas a’ két bányavárosokba, különösen Selmeczre eltéved, magát az éhséggel küzdő Irhon’ közepében vélné mint amott, itt is alakokat szemlél, kiknek, úgy látszik, a’ boldog ifjúkor soha sem virult. Mikor a’ B . P. Hiradó’ boldogságfokmérőjéhez , melly szerint a’ magyar paraszt’ állása irigylésre méltó, egy nagy veres kérdő ’s kiáltó jelt tevénk, akkor elfelejtém a’ selmeczi közbányászt, ki a’ parasztnak azon kedvezményt, mellyet a’ magyar szabadságból élvez, a’ szabad lég’ beszivhatását is irigyelheti. Hazámfiai közt kevesen vannak, kiknek az al- 35 magyarországi, különösen a’ selmeczi bányákról képze- " letök van; azokat, kiknek alkalmuk volt ezeket megjárni , a’ tátongó örvények’ megpillantásánál bizonyosan hideg borzalom futá végig, borzasztónak látszott azok’ sorsa, kiknek rendeltetése, ezen, gyakran a’ lélekzést alig engedő , szüntelenül halállal fenyegető helyeken , keresni kenyerüket. Azt fogják képzelni, hogy talán nagy haszon és kedvezmények az okok, mik az embert illy nagy számban késztetik e’ veszedelmes pályát választani ? Korántsem, a’ kincsből, mellyeket ásnak, igen parányi részecske jut számukra. Hazámfiai! önök közt sokan nagy előszeretettel viseltetnek a’ fényes körmöcziekhez; lépjenek most közelebb, ismerkedjenek meg azon helyzettel, mellyben azon emberek, kik a’ nemes érczet felhozzák, kénytelenek élni, gondolják meg a’ mulasztásokat ’s innen eredő szenvedéseket, mik önöket terhelik. Gyermekkoromban beszélték nekem , hogy a’ zsidó, vallása’ szertartásánál fogva, mikor fia születik , haját hamuval behinti, ’s három napig sir. Igazat hallottam-e vagy nem , nem tudom; de annyi bizonyos, hogy e szokásban mély értelem rejlik. Az almagyarországi közbányász’ helyzete is ollyan, hogy hasonlót kellene tennie. Az apának ereje mathematicailag meghatsigozó vaita, a’ legnagyobb erőfeszítéssel gyakran alig képes annyit keresni, hogy gyermekeit táplálhassa, azért ezek gyakrabban koplalnak, mint jól laknak. Mikor a’ selmeczi közbányász’ fia hatodik évét elérte, apja az iskolába küldi, de bezzeg drága áron szerzi azon kevés tudományt, mire őt tanitgatják, ütlegekben eleget részesül; „hiszen csak közbányász’ fia, ki jó bánást nem érdemel.“ — Illy körülmények közt nem csoda, ha a’ szegény gyermek az iskolától irtózik, és sok esetben erőszakkal kell oda vezettetni. Általában az ég a’ selmeczi közbányászt igen bőven áldja meg gyermekekkel; az atyák, hogy sorsukon könnyítsenek , kénytelenek fiaikat még gyönge korukban, mielőtt erejök kifejlett volna, a’ nehéz munkára küldeni. Ezen 9 — 10 éves fiuk, kik nehány hitvány kzért kénytelenek egy iszonyú légben, erejüket sokkal túlhaladó munkát 8 óráig véghezvinni, ’s a’ mellett még mindennemű bántalmakat tűrni, mert mindenki jogositva képzeli magát velök a’ legdurvább módon bánni, soha el nem feledhető látványként tűnnek fel gyakornoki éveimből. ’S mit gondoltok, mi eredménye ezen bánásmódnak ? A’ szegény gyermek elsatnyul, ’s ha a’ férfi’ korát eléri, előttetek áll egy lény, kit sem gyermeknek, sem férfinak nem mondhatnátok, ’s ki ezt nem hiszi, ám tegyen kirándulást Selmeczre, ’s meg fog győződni, hogy képem sokkal gyöngébb a’ valóságnál. Mikor ennek írója eltökélé magát, ezen boldogtalan emberosztály’ érdekében szavát emelni, el van készülve arra, hogy bizonyos oldalról azon mentséggel állanak elő , miszerint a’ selmeczi közbányász’ nyomorúsága csupán iszákossága, restsége ’s egyéb szenvedélyeiből ered.Midőn a’ közbányász felett századok óta gyámság gyakoroltatik , midőn nehéz munkája’ bére beleegyezése nélkül szabatik, midőn kenyérura nagyobbára felette egyszersmind a’ birói hatalmat gyakorolja, akkor nem kell csodálkoznotok , ha a’ boldogtalan, értelmiség’ hiányában, minek kifejlesztésére, mellesleg mondva, eddig igen kevés gondfordittatott, buját szeszes italokba fulasztja perczekre. Ha az embert a’ legkisebb kihágásért, vagy munkábani mulasztásért nyilvános botütlegekre ítélik , ugyan nem nevetséges-e nála becsületérzetet keresni ? De nem úgy van, — az ember jobb, mint ti hiszitek, ’s még nem sikerült az erényt belőle kiirtani! — Mutassatok nekem az egész Magyarhonban embert, ki azon esetben, ha lehetséget lát csak némileg tűrhető keresetre szert tenni, annyi szorgalommal dolgozna, mint e’ selmeczi közbányász; nem mindennapi dolog-e őt nyolcz órai nehéz bányamunkája után, nehány garasért a’ sötét éjig dolgozni látni ? ’s valljon van-e áhitatosb ember nála ? Ha ő értelmes emberré képeztetnék, ha őt a’ törvény utalmába venné, ezen emberosztályra a’ hon, kitűnő munkásságuk miatt, büszke lehetne. Az itt mondottak után ítéljen most mindenki, menynyire szükséges nálunk egy uj, századunk’ szelidebb szelleméhez idomított , a’ közbányászt önkény ellen védő bányatörvény. — Egy hajdani közbányász. KORPONÁN, jul. 10. Városunk’ közéletében a’ már hosszabb időtől szabadon űzött komoly furcsaságokat ismét felváltá egy jelentékenyebb esemény, a’ városi tanács’ legfelsőbb helyeni bevállása. Jelentékenyebbnek nevezzük azért, mert ennek következménye, a’ felzaklatott indulatok’ viharát kétségkívül szétoszlatandja. E’ vád’ tömege huszonkét választó polgártól íratott alá, — ’s mondják, belső ’s külső erőszak’közbenjöttével. A’ tündér eszmék’ élén áll a’ beltanács’ egyik tagja, ki dicső tapintatával Augias’ istállói’ tisztitására született; ott a’ szomszéd bányavárosban pedig a’ másik vezér, azon bánatból, hogy ottan már ideje lejárt, e’ szegény helyen üté fel a’viszálkodás’veszedelmes sátorát! Ez ugyanis, majd elfeledtük, a’ vádak’ vizsgálatára kb. biztoskép’ a’ bányagrófot ’s magát mint tollnokot kiküldetni, ’s e’ városban szerepelni kiván. A’ vádlók őt szivesen várják; a’ bevádlottak rettegik; mi pedig békén elvárjuk a’ körülmények’ kifejlődését és a’ — bűnösök’ szigorú megbüntetését! — A’ sok helyütt dühöngött hagymát nálunk is nevezetesb pusztítást ten ; de az inség okozta halál’ esetei sem hiányoztak; különösen az itt fennakadott felső vidékiek’ részéről, kikkel városunk ellepetett; ‘s kiknek temetkezése e’ szegény városnak nem csekély költségbe kerül. A’ gabona’ drágasága , az általánossággal egybehangzó ; de terméseink’ bő kinézése annak megszüntetésére mutat; ’s már itt-ott aratni is kezdenek. Nagyszerű vállalatunk , utunk’ épitése, ez idén be fog fejeztetni; több évi fáradalom után édes lesz a’ nyugodalom, de alulról is, felülről is környező szomszédaink még folyvást szunyadnak. Mi is. Hontmegyének e’ részbeni részvétlenségét a’ pártok’ dulásában kerestük; de meggyőződtünk, hogy csak akarata hiányzik ; mert a’ jó után talán jobban kellene haladni ; felülről pedig az a’ bajunk, hogy az illető járási tisztviselő, akármire inkább szemes figyelmét forditja, csak az ut’ fenntartásához nincs kedve és ideje. Azaz átkozott szokás természetté válik. A’ casinói társulat vendéglőt ugyan nyittatott; de hogy ez rendeltetésének megfeleljen, arra semmi gondja ; reméljük, hogy a’ város az út’ elkészültével az utazók’ kényelmére ’s ellátására nézve is fog kellően gondoskodni. — Figyelmes: KÜSFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. jul. 3-án a’ követkamarában Jérôme Bonaparte, hajdani westphaliai király’ folyamodványa iránt olvasta fel jelentését Paumer bizottmányi előadó, ki hazájába kiván visszabocsáttatni, fiával együtt. A’ bizottmány nem napirendet, nem is a’ használandó iratok’ sorába leendő tételt, mikép’ a’ pakkamarai bizottmány, hanem egyenesen a’ ministerelnök és ministeri tanácshoz leendő áttételt indítványozott. Hébert pecsétőr. Mivel nem a’ Bonaparte-családot száműző törvény’ visszavonásáról, hanem egyedül a’ folyamodó iránt tanusítandó személyes türelemről van szó, a’ kormány nem ellenzi a’ folyamodványnak a’ ministeri tanácshoz leendő áttételét. A’ kormány eddig is ezen utat követte, ’s mindig örvendeni fog, ha a’ közrend’ veszélyezése nélkül szunnyadni hagyhatja a’ száműző törvényt. Odilon Barrot: Szónok hálával fogadja a’ kormány’ nyilatkozatát a’ pecsétőr’ szavaiban. De Jérôme Bonaparte a’törvényhozáshoz folyamodván, nem egyszerű türelmet vár, hanem törvényes szabadságot. Hébert. De hogyan lehetne egyes személy’ javára törvényjavaslatot terjeszteni elő, miközben a’ többi Bonaparte-családbeliekre nézve fennállana a’ törvény ? — A’ bizottmányi indítvány elfogadtatott. — Ugyanezen ülésben Párisváros’ felhatalmazásáról volt szó , ennek rendes útján, törvény által, 25 millió frank’ kölcsön’ vételére. A’ város’ évi jövedelme 462 millió frank, tehát nem kevés ország’ jövedelménél nagyobb , mind a’ mellett, leginkább az ínséges népnek adható munkavállalatokra az érintett összeget kívánja fölvenni, mellynek visszafizetésére a’ fogyasztási adó van alapul kimutatva; és igy, legalább 1859-ig, nincs reménység , hogy az igen magas fogyasztási adó alábbszállittassék. ANGLIA. Lord John Russell következő levelet irt küldőihez , London óváros’ választóihoz : Chesham Place, jun. 28. Urak, kétszer nyervén a’ fontos megbízatást ezen nagy várost képviselni az alsóházban, úgy hiszem, kötelességem nyilatkozni szándékomról a’ parlament’ feloszlatása’ esetére. Ismét vágyok a’ tiszteletre, hogy önöknek képviselője lehessek. Az alsóház’ mindennapi vitáiban résztvéve, nincs szükségem vallást tenni politikai hitemről. Mi a’ jövő parlament elé terjesztendő kérdéseket illeti, szabadságot tartva fenn magamnak az ország’ érdeke szerint megvizsgálni és dönteni azokat el, a’ választás’ napján, kötelezés nélkül, kész leszek előadni és védeni elveimet, mellyeket eljárásomban követtem és követni fogok. Ha önök engem méltónak tartanak, önöket ismét képviselni, büszke leszek egy olly számos, hatalmas és értelmes választó testület’ bizalmára. London óváros’ szabadelvű választói jan. 30-án gyűlést tartván a’ London városhoz czimzett fogadóban, ez alkalommal végmegállapodás jön azon négy jelöltben, kiket már emliténk. Az elnöki szék’ elfoglalására Forster, parlamenti tag, kéretett meg, ki a’ szabadelvű választók’ bizottmányának jelentését a’ választók’ számáról fölolvasta. E’ szerint London óvárosban (city) van szabadelvű választó: 8,100, conservativ 6,220, tehát szabadelvű többség 1,889. Előadá ezután az elnök, hogy két eddigi képviselője az óvárosnak, lord John Russell és Pattison ismét óhajt elválasztatni, ’s bizottmány teljesen megegyez ezen óhajtásban. (Tetszés.) A’ másik két követ conservativ, ezek helyett tehát sir G. Larpent és báró Rotschild Lionelt ajánlja a’ bizottmány, kik, a’ bizottmány meg van győződve, becsületére fognak válni választóiknak. A’bizottmány tudja, hogy a’ conservativek azt mondják, miszerint ezen utóbbi jelölt nem ülhet a’ törvényhozásban; de a’ kérdés’ érett megfontolása után abban állapodott meg, hogy ülni fog, ülnie lehet. Ezen választás azon előnynyel kínálkozik, hogy ez le fogja dönteni az utósó korlátot is, melly a’polgári és vallási szabadság között létez. London óvárosnak Rotschild báróban, ki az ország’ legnevezetesebb kereskedő házának élén áll , méltó képviselője lesz a’ világ’ ezen nagy kereskedő városához. Rotschild Lionel báró szólott ezután a’ szabad kereskedés mellett, mellynek , mond, ő mindig barátja volt, ’s mellynek egész kifejlődését óhajtja; a’ polgári és vallási szabadságról szólott ezután , ’s hozzátéve, hogy ha a’ választók szavazataikkal megtisztelik, egészen függetlenül fog belépni a’ parlamentbe, és soha sem fogja megcsalni választói’ bizalmát. ’S végre öt szó’ kivételével a’ gyűlés az említett négy jelöltben egyhangúlag megállapodott. Kir. rendelet által az eddigi ausztráliai püspökség, négy püspökségre osztatott fel A’ Jóremény’fokán is püs-19 *