Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-07-15 / 914. szám

litás által a’ víz sebesen lefolyván, nehogy a’ megyének­­ alsóbb vidékein a’ Borsodmegye’ szűk völgyében lev­ő kor­­­­látlan malmok’ meggátlása miatt, kiöntés által károkat okozzon; ennek elhárítása’ eszközlése végett nádori bíró­ság rendeltetett kéretni. A’ mennyiben a’ választmány és mérnöki munkálatok a’ malmok miatt történtek, a’ mun­kálati költségek az illető malombirtokosok által lesznek megtérítendők. A’ felsőjárás’ alszolgabirói hivatala D. I. bárkai lakos ellen inditott szóbeli perekbeni árverési végrehajtásban a’ tornai uradalmi ügyvéd által tettleg gátoltatván, ha­talomkar’ megrendeléséért folyamodott, a’ melly törvé­nyeink’ világos tartalma szerint meg is rendeltetett.— Az igazgató ügyvéd azon okon állt ellen , mivel a’ D . család azon telket, melly eladandó volt, a’tornai ura­dalomtól csak kegyadományképen ollyformán leirja , hogy 150 bankó forintért bármikor visszaveheti. — Másnap az uradalmi ügyvéd jelenté , hogy a’ D — tar­tozásait kifizetvén, a’ hatalomkar’ megadását kéri a’ jegyzőkönyvből kihagyatni, melly nevetséges kérése nem teljesittetett, mire az ügyvéd felesé­g ne hát legyen ott kedvteléséből némellyeknek.“ Melly mondása elnökileg megrovatott, J. A. táblabiró által pedig a’ törvény’ ta­nulására utasittatott. Olvastatott még K. S. első alispán’ jelentése, melly­­ben előadja, hogy T. F. tornai haszonbérlő az igaz­gató által törvény ellen megvasaltatván , börtönbe zá­ratott , ’s onnan alispáni rendeletre sem bocsáttatott sza­badon, sőt levelére az igazgató nem is válaszolt, igy a’ megye’ jurisdictioja megsértettetvén, kér elégtételt. — Felolvastatott továbbá az igazgató ügyvéd’ nyilatkozata az érintett haszonbérlő’ megvasaltatása és elzáratása’ tár­gyában, ’s azt adja okul, hogy az alispáni rendelet’ meg­érkeztekor nem volt hon, ’s arra azért nem válaszolt. Az igazgató’ tette jegyzőkönyvileg megrovatott, a’ haszon­bérlő magánkeresetre utasittatott. A’ tornai uradalom ellen 670,000 pengő forint tábláz­­tatván be, K. S. a’ tornai uradalom­ ideiglenes volt zár­gondnoka a’ részére fáradsága’ jutalmául megyeileg meg­ítélt és megrendelt — de még mind ekkoráig ki nem fize­tett 4000 pengő ftát szinte betábláztatni kérte. — Ezen betáblázásnak az uradalmi igazgató ellentmondott, melly­­re K. S. foglalás által kérte az uradalmon megtéríttetni.­­ A’ 4000 pft’ kifizetése iránt a’ zárgondnok először meg­kerestetni rendeltetett, ha igy nem sikerül, foglalás által fog megtéríttetni. T. F. tornai haszonbérlő adóbeli megrovattatását pa­naszolván, a’ megvizsgálására kiküldött választmány’ je­lentése felolvastatott, mellyből az tetszett ki, hogy 5000 vttnyi haszonbérlől 425 ft fizettetik, sőt ezen felül, mint­hogy a’ haszonbérlőnek alhaszonbérlői is vannak , kik szintén adót fizetnek, igy ugyanazon haszonbéri ősziét kétszer van adóval terhelve : — ’az adókivetés helyeselte­­tett, ’s a’ panasz alaposnak nem találtatott. — Már ez mégis sok 100-tól 8 percentet fizetni, honistörvényeink tiltják az uzsorát, pedig ez ollyforma. — És még ezen haszonbéri ősziét országgyűlési költséggel is kétszer ro­­vatik meg. Olvastatott még egy folyamodvány, mellyben egy nő pazar férje ellen birói zárt kér. Már e’ tárgyban a’ bírói zár 10 év előtt megadatott, de az, tisztviselői hanyagság miatt, ki nem hirdettetvén, az érintett férj szép birtokát többnyire azóta elpazarló. — Valljon nem lenne-e a’tiszt­viselő kártérítésre vonható ? Múlt közgyűlési határzat’ folytán, a’ tiszti jelentések legfelebb a’ közgyűlés’ első napjáig az első alispáni hivatal­hoz beadandók, hogy a’ scontrók a’ gyűlés’ másod napján rendesen felolvastassanak. — Az fel is olvastatott, de mint a’ B —P. Hiradó’ tornai levelezője érinté, „némelly tiszt­viselőknek nem igen hizelgett.“ — Egy főszolgabirótól eleget hallottuk, hogy „be fog jőni, be fog jőni.“ — De biz’ elmaradt az. Egyébiránt, ha P. J. tiszteletbeli fő­rendszerinti aljegyzőtől az expeditio gyűlés előtt ismét három nappal érkezik meg, a’ jelentéseket az illetők el nem készíthetik. Belügyeinkről felette sokat írhatnánk, festhetnénk egy pár törvényszéki jellemvonást is, de ennek jobb, vagy máskorra, vagy elmaradni. — Lehetetlen azonban felső-járási eddig kényelmes, most a’ hanyagság miatt járhatatlan töltésünkről nem szólanunk, olly nagy kövek­kel van kavicsolva, hogy házépítéshez bizton lehetne al­kalmazni , mert nem lakik járásában a’ főszolgabíró. Jövő évnegyedes közgyűlésünk sept. 6. polgári tör­vényszék 10-én, árvaszék 3-án, fenyitő törvényszékünk pedig augusztus’ 30-án veszi kezdetét. — Ketten. SELMECZ. Szózat közbányászaink’ érdekében. Ne­hány hónap előtt a’ P. Hírlapban erélyes bajnokok léptek fel, a’ magyar paraszt’jobb sorsáért vivők; midőn ezeknek felszabadulása szóba hozatik, nem szabad felednünk el egy hazánkban élő emberosztályt, mellynek sorsa sok tekin­tetben még mostohább amazénál, tudniillik a’ közbányá­szoké , kivált az almagyarországiaké. Ha néha egy utas a’ két bányavárosokba, különösen Selmeczre eltéved, ma­gát az éhséggel küzdő Irhon’ közepében vélné­ mint amott, itt is alakokat szemlél, kiknek, úgy látszik, a’ boldog ifjú­kor soha sem virult. Mikor a’ B . P. Hiradó’ boldogság­fokmérőjéhez , melly szerint a’ magyar paraszt’ állása irigylésre méltó, egy nagy veres kérdő ’s kiáltó jelt tevénk, akkor elfelejtém a’ selmeczi közbányászt, ki a’ parasztnak azon kedvezményt, mellyet a’ magyar szabadságból élvez, a’ szabad lég’ beszivhatását is iri­gyelheti. Hazámfiai közt kevesen vannak, kiknek az al- 35 magyarországi, különösen a’ selmeczi bányákról képze- " letök van; azokat, kiknek alkalmuk volt ezeket meg­járni , a’ tátongó örvények’ megpillantásánál bizonyo­san hideg borzalom futá végig, borzasztónak lát­szott azok’ sorsa, kiknek rendeltetése, ezen, gyak­ran a’ lélekzést alig engedő , szüntelenül halállal fenyegető helyeken , keresni kenyerüket. Azt fog­ják képzelni, hogy talán nagy haszon és kedvezmények az okok, mik az embert illy nagy számban késztetik e’ veszedelmes pályát választani ? Korántsem, a’ kincsből, mellyeket ásnak, igen parányi részecske jut számukra. Hazámfiai! önök közt sokan nagy előszeretettel viseltetnek a’ fényes körmöcziekhez; lépjenek most közelebb, ismer­kedjenek meg azon helyzettel, mellyben azon emberek, kik a’ nemes érczet felhozzák, kénytelenek élni, gondol­ják meg a’ mulasztásokat ’s innen eredő szenvedéseket, mik önöket terhelik. Gyermekkoromban beszélték ne­kem , hogy a’ zsidó, vallása’ szertartásánál fogva, mikor fia születik , haját hamuval behinti, ’s három napig sir. Igazat hallottam-e vagy nem , nem tudom; de annyi bizonyos, hogy e­ szokásban mély értelem rejlik. Az almagyarországi közbányász’ helyzete is ollyan, hogy hasonlót kellene tennie. Az apának ereje mathematicailag meghatsigozó vaita, a’ legnagyobb erőfeszítéssel gyakran alig képes annyit keresni, hogy gyermekeit táplálhassa, azért ezek gyakrabban koplalnak, mint jól laknak. Mikor a’ selmeczi közbányász’ fia hatodik évét elérte, apja az iskolába küldi, de bezzeg drága áron szerzi azon kevés tudományt, mire őt tanitgatják, ütlegekben eleget része­sül; „hiszen csak közbányász’ fia, ki jó bánást nem érde­mel.“ — Illy körülmények közt nem csoda, ha a’ szegény gyermek az iskolától irtózik, és sok esetben erőszakkal kell oda vezettetni. Általában az ég a’ selmeczi közbá­nyászt igen bőven áldja meg gyermekekkel; az atyák, hogy sorsukon könnyítsenek , kénytelenek fiaikat még gyönge korukban, mielőtt erejök kifejlett volna, a’ nehéz munkára küldeni. Ezen 9 — 10 éves fiuk, kik nehány hitvány kzért kénytelenek egy iszonyú légben, erejüket sokkal túlhaladó munkát 8 óráig véghezvinni, ’s a’ mel­lett még mindennemű bántalmakat tűrni, mert minden­ki jogositva képzeli magát velök a’ legdurvább módon bánni, soha el nem feledhető látványként tűnnek fel gya­kornoki éveimből. ’S mit gondoltok, mi eredménye ezen bánásmódnak ? A’ szegény gyermek elsatnyul, ’s ha a’ férfi’ korát eléri, előttetek áll egy lény, kit sem gyer­meknek, sem férfinak nem mondhatnátok, ’s ki ezt nem hiszi, ám tegyen kirándulást Selmeczre, ’s meg fog győ­ződni, hogy képem sokkal gyöngébb a’ valóságnál. Mikor ennek írója eltökélé magát, ezen boldogtalan emberosztály’ érdekében szavát emelni, el van készülve arra, hogy bizonyos oldalról azon mentséggel állanak elő , miszerint a’ selmeczi közbányász’ nyomorúsága csupán iszákossága, restsége ’s egyéb szenvedélyeiből ered.Midőn a’ közbányász felett századok óta gyámság gyakoroltatik , midőn nehéz munkája’ bére beleegyezése nélkül szabatik, midőn kenyérura nagyobbára felette egyszersmind a’ birói hatalmat gyakorolja, akkor nem kell csodálkoznotok , ha a’ boldogtalan, értelmiség’ hiányában, minek kifejlesztésé­re, mellesleg mondva, eddig igen kevés gondfordittatott, buját szeszes italokba fulasztja perczekre. Ha az embert a’ legkisebb kihágásért, vagy munkábani mulasztásért nyil­vános botütlegekre ítélik , ugyan nem nevetséges-e nála becsületérzetet keresni ? De nem úgy van, — az ember jobb, mint ti hiszitek, ’s még nem sikerült az erényt belőle kiirtani! — Mutassatok nekem az egész Magyarhonban embert, ki azon esetben, ha lehetséget lát csak némileg tűrhető keresetre szert tenni, annyi szorgalommal dolgozna, mint e’ selmeczi közbányász; nem mindennapi dolog-e őt nyolcz órai nehéz bányamunkája után, nehány garasért a’ sötét éjig dolgozni látni ? ’s valljon van-e áhitatosb ember nála ? Ha ő értelmes emberré képeztet­­nék, ha őt a’ törvény utalmába venné, ezen emberosztály­ra a’ hon, kitűnő munkásságuk miatt, büszke lehetne. Az itt mondottak után ítéljen most mindenki, meny­nyire szükséges nálunk egy uj, századunk’ szelidebb szel­leméhez idomított , a’ közbányászt önkény ellen védő bányatörvény. — Egy hajdani közbányász. KORPONÁN, jul. 10. Városunk’ közéletében a’ már hosszabb időtől szabadon űzött komoly furcsaságokat is­mét fel­váltá egy jelentékenyebb esemény, a’ városi ta­nács’ legfelsőbb helyeni bevállása. Jelentékenyebbnek nevezzük azért, mert ennek következménye, a’ felzakla­tott indulatok’ viharát kétségkívül szétoszlatandja. E’ vád’ tömege huszonkét választó polgártól íratott alá, — ’s mondják, belső ’s külső erőszak’közbenjöttével. A’ tündér eszmék’ élén áll a’ beltanács’ egyik tagja, ki dicső tapin­tatával Augias’ istállói’ tisztitására született; ott a’ szom­széd bányavárosban pedig a’ másik vezér, azon bánat­ból, hogy ottan már ideje lejárt, e’ szegény helyen üté fel a’viszálkodás’veszedelmes sátorát! Ez ugyanis, majd elfeledtük, a’ vádak’ vizsgálatára kb­. biztoskép’ a’ bánya­grófot ’s magát mint tollnokot kiküldetni, ’s e’ városban szerepelni kiván. A’ vádlók őt szivesen várják; a’ bevád­­lottak rettegik; mi pedig békén elvárjuk a’ körülmények’ kifejlődését és a’ — bűnösök’ szigorú megbüntetését! — A’ sok helyütt dühöngött hagymát nálunk is nevezetesb pusztítást ten ; de az inség­ okozta halál’ esetei sem hiá­nyoztak; különösen az itt fennakadott felső vidékiek’ ré­széről, kikkel városunk ellepetett; ‘s kiknek temetkezése e’ szegény városnak nem csekély költségbe kerül. A’ ga­bona’ drágasága , az általánossággal egybehangzó ; de terméseink’ bő kinézése annak megszüntetésére mutat; ’s már itt-ott aratni is kezdenek. Nagyszerű vállalatunk , utunk’ épitése, ez idén be fog fejeztetni; több évi fárada­lom után édes lesz a’ nyugodalom, de alulról is, felülről is környező szomszédaink még folyvást szunyadnak. Mi is. Hontmegyének e’ részbeni részvétlenségét a’ pártok’ dulásában kerestük; de meggyőződtünk, hogy csak aka­rata hiányzik ; mert a’ jó után talán jobban kellene ha­ladni ; felülről pedig az a’ bajunk, hogy az illető járási tisztviselő, akármire inkább szemes figyelmét forditja, csak az ut’ fenntartásához nincs kedve és ideje. Azaz át­kozott szokás természetté válik. A’ casinói társulat ven­déglőt ugyan nyittatott; de hogy ez rendeltetésének meg­feleljen, arra semmi gondja ; reméljük, hogy a’ város az út’ elkészültével az utazók’ kényelmére ’s ellátására nézve is fog kellően gondoskodni. — Figyelmes: KÜS­FÖLD. FRANCZIAORSZÁG. jul. 3-án a’ követkamarában Jérôme Bonaparte, hajdani westphaliai király’ folyamod­ványa iránt olvasta fel jelentését P­a­u­­­m­­­e­r bizottmá­­nyi előadó, ki hazájába kiván visszabocsáttatni, fiával együtt. A’ bizottmány nem napirendet, nem is a’ hasz­nálandó iratok’ sorába leendő tételt, mikép’ a’ pak­kama­­rai bizottmány, hanem egyenesen a’ ministerelnök és mi­­nisteri tanácshoz leendő áttételt indítványozott. Hébert pecsétőr. Mivel nem a’ Bonaparte-családot száműző tör­vény’ visszavonásáról, hanem egyedül a’ folyamodó iránt tanusítandó személyes türelemről van szó, a’ kormány nem ellenzi a’ folyamodványnak a’ ministeri tanácshoz leendő áttételét. A’ kormány eddig is ezen utat követte, ’s mindig örvendeni fog, ha a’ közrend’ veszélyezése nél­kül szunnyadni hagyhatja a’ száműző törvényt. Odilon Bar­rot: Szónok hálával fogadja a’ kormány’ nyilatkoza­tát a’ pecsétőr’ szavaiban. De Jérôme Bonaparte a’törvény­­hozáshoz folyamodván, nem egyszerű türelmet vár, hanem törvényes szabadságot. H­é­b­e­r­t. De hogyan lehetne egyes személy’ javára törvényjavaslatot terjeszteni elő, miközben a’ többi Bonaparte-családbeliekre nézve fennállana a’ tör­vény ? — A’ bizottmányi indítvány elfogadtatott. — Ugyanezen ülésben Párisváros’ felhatalmazásáról volt szó , ennek rendes útján, törvény által, 25 millió frank’ kölcsön’ vételére. A’ város’ évi jövedelme 46­­2 millió frank, tehát nem kevés ország’ jövedelménél nagyobb , mind a’ mellett, leginkább az ínséges népnek adható munkavállalatokra az érintett összeget kívánja fölvenni, mellynek visszafizetésére a’ fogyasztási adó van alapul ki­mutatva; és igy, legalább 1859-ig, nincs reménység , hogy az igen magas fogyasztási adó alábbszállittassék. ANGLIA. Lord John Russell következő levelet irt küldőihez , London ó­város’ választóihoz : Chesham­ Place, jun. 28. Urak, kétszer nyervén a’ fontos megbí­zatást ezen nagy várost képviselni az alsóházban, úgy hiszem, kötelességem nyilatkozni szándékomról a’ parla­ment’ feloszlatása’ esetére. Ismét vágyok a’ tiszteletre, hogy önöknek képviselője lehessek. Az alsóház’ minden­napi vitáiban résztvéve, nincs szükségem vallást tenni politikai hitemről. Mi a’ jövő parlament elé terjesztendő kérdéseket illeti, szabadságot tartva fenn magamnak az ország’ érdeke szerint megvizsgálni és dönteni azokat el, a’ választás’ napján, kötelezés nélkül, kész leszek előadni és védeni elveimet, mellyeket eljárásomban követtem és követni fogok. Ha önök engem méltónak tartanak, önö­ket ismét képviselni, büszke leszek egy olly számos, ha­talmas és értelmes választó testület’ bizalmára. London ó­város’ szabadelvű választói jan. 30-án gyű­lést tartván a’ London városhoz czimzett fogadóban, ez alkalommal végmegállapodás jön azon négy jelöltben, kiket már emliténk. Az elnöki szék’ elfoglalására Forster, parlamenti tag, kéretett meg, ki a’ szabadelvű választók’ bizottmányának jelentését a’ választók’ számáról fölol­vasta. E’ szerint London ó­városban (city) van szabad­elvű választó: 8,100, conservativ 6,220, tehát szabad­elvű többség 1,889. Előadá ezután az elnök, hogy két eddigi képviselője az ó­városnak, lord John Russell és Pattison ismét óhajt elválasztatni, ’s bizottmány telje­sen megegyez ezen óhajtásban. (Tetszés.) A’ másik két követ conservativ, ezek helyett tehát sir G. Lar­­pent és báró Rotschild Lionelt ajánlja a’ bizottmány, kik, a’ bizottmány meg van győződve, becsületére fognak válni választóiknak. A’bizottmány tudja, hogy a’ conservativek azt mondják, miszerint ezen utóbbi jelölt nem ülhet a’ törvényhozásban; de a’ kérdés’ érett megfontolása után abban állapodott meg, hogy ülni fog, ülnie lehet. Ezen választás azon előnynyel kínálkozik, hogy ez le fogja dönteni az utósó korlátot is, melly a’pol­­gári és vallási szabadság között létez. London ó­város­nak Rotschild báróban, ki az ország’ legnevezetesebb kereskedő házának élén áll , méltó képviselője lesz a’ világ’ ezen nagy kereskedő városához. Rots­child Lionel báró szólott ezután a’ szabad kereskedés mellett, mellynek , mond, ő mindig barátja volt, ’s mellynek egész kifejlődését óhajtja; a’ polgári és vallási szabadságról szólott ezután , ’s hozzátéve, hogy ha a’ választók szavazataikkal megtisztelik, egészen függetlenül fog belépni a’ parlamentbe, és soha sem fogja megcsalni választói’ bizalmát. ’S végre öt szó’ kivételével a’ gyűlés az említett négy jelöltben egyhan­gúlag megállapodott. Kir. rendelet által az eddigi ausztráliai püspökség, négy püspökségre osztatott fel A’ Jóremény’fokán is püs-1­9 *

Next