Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-11-19 / 987. szám
10 perez alatt gyorsírás! jegyekkel lekap, 50 perez alatt rendes betűkkel másolja le, hogy igy mindenik ülés’ naplója még az napon megbiráltathatván, 24 óra alatt ki is nyomassák. Ez indítványt, a’ mennyiben kivihető volna, gr. Széchen Antal is pártolá; gr. Erdődy Sándor, elfogadtatása’ esetére, a’ censorok’ számának szaporítását tartá szükségesnek; gr. Batthyány Lajos az indítványt mindaddig, mig a’ már múlt országgyűlésen is sürgetett gyorsirási tanszék fel nem állittatik, ’s gyorsírók nem neveltetnek, kivihetlennek tartja, ’s a’ napló’ gyorsabb megjelenhetésére a’ bíráló választmány’ tagjainak szaporítását tartja a’ jelenben egyedül lehetséges esköznek; gr. Pálffy Józef is ugyanez értelemben nyilatkozván, kir. helytartó ő fönsége gr. Majláth János’ indítványát helyesnek, de gyorsírók’ hiányában kivihetlennek nyilvánitá, a’ censorok’ száma’ szaporítását pedig máskorra halasztá. Ezután felolvastatván az országgyűlés’ megnyitásának ’s nádorválasztásnak legfelsőbb helyen kitűzött rende ’s a’ KK. és RR. részéről ’ cs. k. fölsége előtti tisztelgés végett kinevezett küldöttség’névsora, ezekhez ő fönsége is kinevező a’ főrendek’ részéről járulandó tagokat. A’ KK. és RRnek az ő fölségéhez intézendő hódolati beszéd’ tárgyában hozott határozata a’m. főrendeknél felolvastatván, gr. Erdődy Sándor, gr. Batthyány Lajostól’s Pálffy Józseftől pártoltatva, a mondandó beszédet előbb az ülésben felolvastatni indítványozta, de a’ gróf tárnokmester ő excja ez indítványt oda módosító, hogy valamint a’ Kir. és RR. a’ beszédet csak a’ kir. személynöknek, úgy a’ főrendek is csak ő cs. k. fenségének, az elnöknek, mutattassák be, miben a’ tábla megnyugodott. Most ő fönsége, meghagyván az itélőmesternek, hogy a’ főrendi tábla’ részéről kinevezett tisztelgő küldöttség’ tagjainak névsorát, a’ KK. és KR kel közölje, harsány éljenzések közt eltávozott. Tizenegy órakor, országbíró ő amag a’ elnöklete alatt folytattatván az ülés, olvastatott a’ KK. és KR. két rendbeli izenete, a’ nádori esküforma ’s nádorválasztás iránt, úgy szinte a’ nádori esküforma’ magyar fordítása, melylyeknek elseje iránt szó nem emeltetvén, az egyértelmüleg elfogadtatott; a’ nádorválasztás’ tárgyában pedig b. Wenkheim Béla, gr. Batthyány Lajos ’s, gr. Pálffy József úgy nyilatkoztak , hogy a’ nádorválasztást, törvény’ értelmében, a’ kijelölési levél’ átvételével ’s felbontásával kivánják tartatni, kiknek az ország’ szabad nádorválasztási joga iránt tett fentartó óvásához a’ másik félről gr. Széchen Antal is csatlakozott ; azonban gr. Almássy Móricz kincstári alelnök ’s a’ nagy többség a’ KK. és RR. izenete’ értelmében kívánván választani, az izenet’ elfogadása végzésül kimondatott , ’s az ülés eloszlott. Nov. 11-én délután ő fölségeik, királyunk és királynénk, kisértetve Ferencz Károly főhg ’s ennek fia Ferencz József, úgy szinte Ferdinánd Károly és Albrecht (dicsőült Károly főhg’ fia), végre Leopold (Rajner főhg’ fia) főherczegektől, zugó harangok ’s dörgő álgyuk’ idvezlései ’s tolongó tömegek’ éljen kiáltásai közt, a’ lobogókkal ünnepiesen ékesített gőzhajón megérkeztek , ’s kir. helytartó ő fönségétől ’s sz. kir. Pozsony városa’ tanácsától fogadtatván, mellynek tagjai a’ kir. kocsi mellett süvegeitek, — a’ herczeg-primási lakban szállottak ki. — Estve a' város fényesen ki volt világitva, különösen a’ halász-kapunál felállított diadalív, a’ szinház előtti nagy czimer-állvány, a’ városház, takarékpénztár, zöldfa-fogadó ’stb. nemzeti háromszinü lángözönben ragyogtak. A’ nép késő estig tolongott az utczákon, ’s éljenzett a’ kir. lak előtt. Nov. 12 én, reggeli 9 órakor, 2-ik és pedig elegyes országos ülés a’ főrendi teremben. — A’ k. k. rend- szabás szerint ő fölségeik, a’ király ’s királyné, reggeli 8 óra után fogadván el az országos tisztelgő küldöttséget, az országos ülésben ennek szónoka, Scitovszky János pécsi megyés püspök ő amaga tette tudósítását. A’ kegyes válaszokat már közlöttük. Az országgyűlés’formaszerinti megnyitása 10 óra után következett a’ primáspalota’ trónteremében, hol ő fölsége a’ királyné ’s udvari hölgyei, ugyszinte az ünnepi alkalomra megjelent követségek, valamint a’ már nevezett főherczegek is a’ karzaton jelentek meg. Már rajzoltuk az elragadó örömet, mellyet az ő fölsége’ ajkairól lezengő magyar szó előidézett. A’ szavak, elsők és felejthetlenek, ezek valának: „Magyarország’ rendéit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a’ kir. előadások mutatják. Fogadják bizodalommal.“ Ezután a’ rendek, fendobogó kebellel, sokan örömtől könyező szemekkel, mindnyájan derült és lelkesült arczczal, mentek a’ vegyes ülést folytatni az országház’ teremébe , hol a’ kir. előadások’ felolvasása feszült figyelemmel ’s itt ott a’ tetszés’ kitörő jeleivel fogadtatott, a’ terjedelmes mellékletek pedig ezúttal felolvasottakul vétettek. — A’ kir. előadások’ első pontjában kifejezett királyi kívánság, t. i. a’ nádorválasztás, azonnal végrehajtatott. Lehetlen leirni azon szívből szakadt örömujjongást, melly István főherczeg’ egy szívvel lélekkel történt megválasztását kiséré. Az országbíró ő mmga röviden előadá, hogy ő fölsége, a’ kir. előadásokkal együtt a’ nádorkijelölési levelet is átadá, melly azonban , a’történt megállapodás szerint, föl nem fog bontatni; különben is tudva lévén már a’ magas név, mellyet az ország’ határtalan bizalma a’ nádori méltóságra kitűzött, szükségtelennek tartja azt meg is neveznie. — István főherczeg nádor éljen! (végtelen éljenzés) — midőn a’ megválasztott nádor ő fölsége által megerősittetik, ez alkalommal, az országos RB. kivonata szerint, a’ kijelölési levél is vissza fog adatni.“— Országbíró ő nmga’ ezen szavait közhelyeslés követvén, ő azonnal eltávozott a’ főherczeget megválasztatásáról értesíteni,’s azután az ország’ rendet, a’főherczeget kisérve, ismét a’ trónterembe költöztek át. Itt másodszor hallottuk a’ fölség’ ajkairól édes hazai nyelvünk’ hangjait lezengeni, ki a’ választást következő szavakkal erősítette meg: ,,e’ választást királyi hatalmammal örömest megerősítem, és ismét harmadszor, midőn a’nádoreskü’letétele után igy szólott: „kedves öcsém, kövesse hivatalában édes atyja’ példáját.“ — Mik után ő fölsége, leirhatlan lelkesedés kitörő örömzajától kisértetve, szobáiba vonult, az ország’ rendei pedig, örömsugárzó arczokkal, haza oszlottak. Az ez alkalommal mondott beszédeket már közlöttük. Rövid közlés. Nov. 13-án regg. 11/2-ától d. u. 1-ig a’ követek’ bemutatása lévén napirenden, ülés nem volt. — Nov. 14-én vasárnap ’s királyi ebéd. — Nov. 15-én 3-dik és pedig elegyes országos ülés, hol az újonnan választott nádor, ezen minőségben, elnöki székét elfoglalá, 's ősi szokás szerint, elnöki székében háromszor és ismét háromszor magasan fölemeltetvén, az ország’ rendeit lelkesen üdvezlé, ’s ezek’ nevében a’ szatmári püspök által hosszasan üdvezeltetett, ’s ez alkalommal az újonnan választott nádor Sárközy Kázmért alnádorrá és Ghyczy Kálmán komáromi első alispánt nádori itélőmesterré kinevezni méltóztatott. — Ő fölsége ’s kir. udvara nov. 16-án d. e. 9 órakor fog eltávozni Pozsonyból. 16-án 9 órakor országos ülés a’ kir. előadások’ kihirdetésére , ’s 9 ga órakor kér ülés, hol a’ fényes ünnepélyeket komoly tárgyalás fogja felváltani. Törvényhatósági dolgok TRENCSINMEGYÉBŐL. Folyó évi October’ 20 án tartott követválasztási gyűlésünk’ eredménye magát a’ követválasztást illetőleg amúgy is tudva lévén , sietünk a’ t. olvasó közönséget utasításunk’ fővonásaival, menynyire az eddig elkészült, megismertetni, tájékozásul azoknak , kik a’ megyénkben uralkodó szellem és azon álláspont iránt tudomást szerezni kívánnak, mellyet utasításunkkal az országgyűlésen elfoglalandunk. Utasításunk’ főbb pontjai tehát következők : 1) István főlg’ nádorrá választása, dicsőemlékü atyja’ érdemeinek beczikkelyezése mellett. 2) Erdélynek Magyarhonnak egyesítése, mire nézve követeink minden czélravezető eszközhöz járulni köteleztettek ugyan, de addig is, mig ez tettleg megtörténnék, a’ részek’ visszakapcsolása iránti törvény’ múlhatlan foganatbavételét fogják sürgetni. 3) A’ múlt országgyűlésről kir. megerősítés alá terjesztett bányatörvényjavaslat’ törvénynyé emeltetése. 4) A’ katonai élelmezés’ megváltása, a’ múlt országgyűlésre lebocsátott kir. leirat’ alapján. 5) A’ vallási törvényeknek a’gör. n. e hitüekre is kiterjesztése ’s az unitáriusok’ befogadása, — a’ zsidók’ teljes polgárositása egyébiránt vallási tanaik közül adandó hiteles nyilatkozattól függesztetett fel. 6) A’ nemzetiség’ érdekét a’ kir. kamra’ felsőbbsége alatt álló minden kir. hivatalok, valamint a’ magyar katonaság’ beligazgatásának és külseleinek nemzeties átalakítása által szándékozzuk előbbre mozditani. 7) A’ városok’ belrendezése, országgyűlési 16 szavazattal a’ szerint, mint ez az alsótábla’ múlt országgyűlési 7-ik üzenetében foglaltatik , sürgettetni fog , sőt annak biztosabb elérése végett az e’ részbeni törvényjavaslat’ egyes szakaszaira nézve engedményeket is készek vagyunk annak idejében tenni. 8) A’ büntető codex’ törvénybe igtatását, a’ halálbüntetés’ eltörlése és esküttszékek’ behozatala mellett, követeink azzal mozditandják elő, hogy a’ polgári hatóság’ birószéke’ elébe nemcsak a’ papi, de a’ katonai személyek’ bűntényei is tartozzanak, melly utóbbi követelés, ha nem várt erősb ellenkezésre találna, a’ katonai kicsapongások’ megfenyitése végett külön törvény’ alkotását inditványozandják követeink. 9) Elvben kimondván, hogy a’ közteherviselést minden polgár’ legszentebb kötelességei közé számítjuk, a’ házi adót, ide értve az előfogatozást és közmunkákat is, az adózóval közösen birtokaránylag elfogadjuk; a’ hadiadóhoz ugyan a’ nemességen mind eddig fekvő felkelési kötelesség miatt jelenben nem járulunk, de a’ nemesi felkelést vagy polgárőrségi lábon rendszeriteni, ’s jelenlegi nevetséges állapotából ekként kiemeltetni, vagy teljesen eltörültetni kívánjuk, melly utóbbi esetben a’ honvédelem’ aránylagos elvállalása iránti szavazatunkat föntartjuk. 10) Az ország’ közszükségeire országos pénztárt mi is kívánunk ’s pedig olly módon alakíttatni, hogy annak pénzalapja a’ múlt országgyűlésen előterjesztett választmányi munkálathoz képest közvetett adó’útján előállittassék , jelesül pedig az absentistákra ’s a’ szeszgyártásra tetemesb adó rovattassék. Az országos közerővel létrehozandók közé első helyen a’ fiumei vasút és kikötőnek kamatbiztositás vagy ennek sikeretlensége’ esetében, az állodalom’ költségén leendő építtetését, úgy szinte a’ népnevelést soroztuk. Azon közköltséget egyébiránt, melly az országos pénztár’ indirect forrásaiból nem fedeztethetnék, a’ velünk közlendő szükséghez képest egyenes ajánlat’ útján is készek vagyunk pótolni. A’ kivetési kulcs’ érdemében mindazáltal oda utasítottuk követeinket, hogy mivel a’ múlt országgyűlési tárgyalások’ fonalán az országos ajánlatok’ fizetési arányául az egyes hatóságok’ területe, figyelve az éghajlatra és termékenységre, volna megállapítva, mindenkép’ azt igyekezzenek kieszközleni, miszerint megyénk, mellyben a’ haszonvehetlen térek a’ mivelést elfogadókhoz túlnyomó aránytalanságban állanak, a’ telekdij-sorozatban a’ múlt országgyűlésen megállapítottnál kedvezőbb osztályzatot nyerjen. 11) Az örökváltságnak a’státus’közbenjöttével, mindkét félre nézve kényszerítőig leendő létesítését elvben akként fogadtuk el, hogy a’ megváltott községek fölött minden úri hatóság teljesen megszűnvén, azok’ számára a’ megyékben kerületenként állandó bíróságok állíttassanak fel. Mind erre nézve országgyűlésen választmányt kiküldetni, ’s tervezetét vélünk közöltetni kívánjuk. 12) A’ nép’ feudális bilincsei alóli felszabadulásának leghatályosb ingeréül, de egyszersmind természetes következményéül is a’ népképviseletet tekintvén, ezt a’ megváltandó községeknek törvény által megadatni kívánjuk, ’s az országgyűlésnek ez iránti tervét hasonlag bevárjuk; azon esetre azonban, ha az általunk óhajtott örökváltság ’s ennek következtében az általános népképviselet olly akadályokra találna, mellyek miatt ez ügynek jelen országgyűlésen való eldöntésére remény nem maradna, a’ tisztesrendüek’ tanácskozási és szavazati joga iránt még ez országgyűlésen gondoskodtatni kívánunk, miért is az örökváltság’ akadályai iránt követeink által ideje-korán kitanittatni fogunk. A’ megválasztott nemtelen megyei tisztviselőknek és protestáns papságnak egyébiránt mindenesetre szavazatot sürgetünk adatai, az elsőbbeknek még akkor is, ha hivatalnokok lenni megszűnnének. 13) Az ősiség’ megszüntetése mellett a’ „sicuti possidetis“ elv olly tökéletes szemmeltartásával szavazandnak követeink, hogy még a’ folyamatban levő juris pörök is azonnal félretétessenek. Régi zálogoknak, melylyekre nézve nemcsak a’ kikötött zálog — de azontúl még az elévülés’ ideje is kitelt, visszaválthatlanságát kimondatni, minden egyéb zálogok’ kiváltására pedig a’ törvény’ kihirdetésétől számitandó kétévi határidőt kívánunk szabatni, mellynek elteltével a’ birtokolás’ jogczime többé kérdés alá vonható ne legyen. A’ most érintett záridő alatt inditandó zálogpörök’ mielőbbi bevégzése végett, azokra nézve szóbeli rövid eljárást és birtokonbelűli fölebbvitelt szorgalmazunk megállapittatni.A’hitbizottmányokat mind múltra mind jövőre akként kívánja megyénk megszüntetni, hogy azok, kiket a’ hozandó törvény valamelly hitbizottmány’ tettleges, vagy az arra való jog’ virtuális birtokában talált, a’ hitbizottmányi életök’ fogytáig élvezzék ugyan, mindezek’ kihalása után azonban a’ kérdéses javakban a’ rendes öröködés’ szabálya álljon elő; ezen intézkedés által a’ tettleg fennálló jogok’ kimélése, az ősiség’ ezen ágából hitelre és iparra károsan ható következmények’ megszüntetésével legczélszerűbben egybehangzásba hozatni szándékoltatván. 14) Ez ország’ vámviszonyaival válhatlan kapcsolatban álló kereskedési ügy’ érdemében, követeink arra törekedendenek, hogy az 1844. évi nov. 7-én kelt kir. leirathoz képest, az országgyűlésnek ígért felderítések a’ legelső országos fölterjesztés’ sorában szorgalmaztassanak, minek eredménye, vagy sikeretlensége felől olly végből rendeltük magunkat értesittetni, hogy a’ nemzet’ gondoskodását már félszázad óta foglalkodtató ezen tárgyban további törvényes intézkedéseket tehessünk. 15) A’ már fölterjesztett sérelmek’ orvoslását sürgetni követeink’ kötelességei közé soroztuk, az újabb törvénysértések közül pedig főleg a’ zágrábmegyei és turmezei eseményeket, mellyek által az alkotmányos szabadság és hatósági függetlenség nézetünk szerint alapjában meg van rendítve, orvoslás végett előlegesen felterjesztetni kívánjuk. 16) Évenkénti országgyűlés, a’megyék’ berendezése, valamint a’ honosítás iránt törvényt alkottatni. 17) A’ sajtószabadságot czélszerű sajtótörvények mellett biztosíttatni. 18) A’ törvénytelen papirospénzt eltöröltetni, és 19) A’ kormány’ felelősségét életbeléptetni országgyűlési szavazatunkkal igyekezendünk. Végre 20) A’ magyar központi mérsékleti egylet olly esedezvényt adott, mellyben a’mérsékleti egyletek’ keletkezését és más országokbani üdvös hatásukat bővebben fejtegetvén, és meggyőzőleg bizonyítgatván azt, hogy az általánosan elterjedt szeszivás’ erélyes akadályozása nélkül a’ köznép’ neveléséről és jólétének emeléséről az országnak kivált felső részeiben szó sem lehet, e’ czélból több intézkedéseket tervez országgyűlésileg létrehozatni, miknek utasításba adására nemcsak megyénket szólítja fel, de e’, részben a’ hon’ minden hatóságait megkerestetni kéri. És miután a’ mindennapi tapasztalás megyénk’ rendeinek gyászos bizonyságot nyújtott aziránt, milly mélyen sülyedett a’ megyei köznép’ anyagi jóléte, kivált a’ szeszivási szenvedély’ általánossá válása óta, miután el nem titkolhatták magok előtt, hogy a’ közelebb múlt két év’ nyomora és szenvedései nem csekély részben a’ köznép’ azon lelki és testi elfajulásának tulajdonitandók, melly midőn egy részről a’ pálinkaméreg által folyvást felzaklatott testi erőt minden csak kissé fárasztóbb munka’ végbevitelére alkalmatlanná teszi, más részről, tán ép’ ezen physical tehetlensége’ érzetében, az alsó néposztályban a’ munkakeresésre és iparra való kedvet is elöli, — mindezek’ megfontolásával rendeink arról győződtek meg, hogy a’ baj olly mélyen fenekük, és egyszersmind annyira közfigyelmet érdemel, miszerint ha valahol, úgy bizonyosan e’ részben országos intézkedésre legyen szükség. Mi 332