Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-11-19 / 987. szám

10 perez alatt gyorsírás! jegyekkel lekap, 50 perez alatt rendes betűkkel másolja le, hogy igy mindenik ülés’ nap­lója még az napon megbiráltathatván, 24 óra alatt ki is nyomassák. Ez indítványt, a’ mennyiben kivihető volna, gr. Széchen Antal is pártolá; gr. Erdődy Sán­dor, elfogadtatása’ esetére, a’ censorok’ számának szapo­rítását tartá szükségesnek; gr. Batthyány Lajos az indítványt mindaddig, mig a’ már múlt országgyűlé­sen is sürgetett gyorsirási tanszék fel nem állittatik, ’s gyorsírók nem neveltetnek, kivihetlennek tartja, ’s a’ nap­ló’ gyorsabb megjelenhetésére a’ bíráló választmány’ tag­jainak szaporítását tartja a’ jelenben egyedül lehetséges esköznek; gr. Pálffy Józef is ugyanez értelemben nyi­latkozván, kir. helytartó ő fönsége gr. Majláth Já­nos’ indítványát helyesnek, de gyorsírók’ hiányában ki­vihetlennek nyilvánitá, a’ censorok’ száma’ szaporítását pedig máskorra halasztá. Ezután felolvastatván az ország­­gyűlés’ megnyitásának ’s nádorválasztásnak legfelsőbb helyen kitűzött rende ’s a’ KK. és RR. részéről ’ cs. k. fölsége előtti tisztelgés végett kinevezett küldöttség’név­sora, ezekhez ő fönsége is kinevező a’ főrendek’ részéről járulandó tagokat. A’ KK. és RRnek az ő fölségéhez intézendő hódolati be­széd’ tárgyában hozott határozata a’m. főrendeknél felol­vastatván, gr. Erdődy Sándor, gr. Batthyány Lajostól’s Pálffy Józseftől pártoltatva, a­ mon­dandó beszédet előbb az ülésben felolvastatni indítvá­nyozta, de a’ gróf tárnokmester ő excja ez indítványt oda módosító, hogy valamint a’ Kir. és RR. a’ beszédet csak a’ kir. személynöknek, úgy a’ főrendek is csak ő cs. k. fenségének, az elnöknek, mutattassák be, miben a’ tábla megnyugodott. Most ő fönsége, meghagyván az itélőmesternek, hogy a’ főrendi tábla’ részéről kinevezett tisztelgő küldöttség’ tagjainak névsorát, a’ KK. és KR kel közölje, harsány éljenzések közt eltávozott. Tizenegy órakor, országbíró ő amag a’ elnöklete alatt folytattatván az ülés, olvastatott a’ KK. és KR. két rend­beli izenete, a’ nádori esküforma ’s nádorválasztás iránt, úgy szinte a’ nádori esküforma’ magyar fordítása, mely­­lyeknek elseje iránt szó nem emeltetvén, az egyértelmü­­leg elfogadtatott; a’ nádorválasztás’ tárgyában pedig b. Wenkheim Béla, gr. Batthyány Lajos ’s, gr. Pálffy József úgy nyilatkoztak , hogy a’ nádor­választást, törvény’ értelmében, a’ kijelölési levél’ átvé­telével ’s felbontásával kivánják tartatni, kiknek az or­szág’ szabad nádorválasztási joga iránt tett fentartó óvá­sához a’ másik félről gr. Széchen Antal is csatlako­zott ; azonban gr. Almássy Móricz kincstári alelnök ’s a’ nagy többség a’ KK. és RR. izenete’ értelmében kí­vánván választani, az izenet’ elfogadása végzésül kimon­datott , ’s az ülés eloszlott. Nov. 11-én délután ő fölségeik, királyunk és király­nénk, kisértetve Ferencz Károly főhg ’s ennek fia Ferencz J­ózsef, úgy szinte Ferdinánd Károly és Albrecht (dicsőült Károly főhg’ fia), végre Leo­pold (Rajner főhg’ fia) főherczegektől, zugó harangok ’s dörgő álgyuk’ idvezlései ’s tolongó tömegek’ éljen kiál­­tásai közt, a’ lobogókkal ünnepiesen ékesített gőzhajón megérkeztek , ’s kir. helytartó ő fönségétől ’s sz. kir. Pozsony városa’ tanácsától fogadtatván, mellynek tagjai a’ kir. kocsi mellett süvegeitek, — a’ herczeg-primási lak­ban szállottak ki. — Estve a' város fényesen ki volt vilá­­gitva, különösen a’ halász-kapunál felállított diadalív, a’ szinház előtti nagy czimer-állvány, a’ városház, takarék­­pénztár, zöldfa-fogadó ’stb. nemzeti háromszinü lángözön­­ben ragyogtak. A’ nép késő estig tolongott az utczákon, ’s éljenzett a’ kir. lak előtt. Nov. 12 én, reggeli 9 órakor, 2-ik és pedig elegyes országos ülés a’ főrendi teremben. — A’ k. k. rend- szabás szerint ő fölségeik, a’ király ’s királyné, reggeli 8 óra után fogadván el az országos tisztelgő küldöttséget, az országos ülésben ennek szónoka, Scitovszky Já­­nos pécsi megyés püspök ő amaga tette tudósítását. A’ kegyes válaszokat már közlöttük. Az országgyűlés’formaszerinti megnyitása 10 óra után következett a’ primáspalota’ trónteremében, hol ő fölsége a’ királyné ’s udvari hölgyei, ugyszinte az ünnepi alka­lomra megjelent követségek, valamint a’ már nevezett fő­­herczegek is a’ karzaton jelentek meg. Már rajzoltuk az elragadó örömet, mellyet az ő fölsége’ ajkairól lezengő magyar szó előidézett. A’ szavak, elsők és felejthetlenek, ezek valának: „Magyarország’ rendéit itt lát­ni örvendek. Atyai szándékomat a’ kir. elő­adások mutatják. Fogadják bizodalommal.“ Ezután a’ rendek, fendobogó kebellel, sokan örömtől könyező szemekkel, mindnyájan derült és lelkesült arcz­­czal, mentek a’ vegyes ülést folytatni az országház’ tere­mébe , hol a’ kir. előadások’ felolvasása feszült figyelem­mel ’s itt ott a’ tetszés’ kitörő jeleivel fogadtatott, a’ ter­jedelmes mellékletek pedig ezúttal felolvasottakul vétet­tek. — A’ kir. előadások’ első pontjában kifejezett királyi kívánság, t. i. a’ nádorválasztás, azonnal végrehajtatott. Lehetlen leirni azon szívből szakadt örömujjongást, melly István főherczeg’ egy szívvel lélekkel történt megválasz­tását kiséré. Az országbíró ő mmga röviden előadá, hogy ő fölsége, a’ kir. előadásokkal együtt a’ nádorkijelölési le­velet is átadá, melly azonban , a’történt megállapodás szerint, föl nem fog bontatni; különben is tudva lévén már a’ magas név, mellyet az ország’ határtalan bizalma a’ nádori méltóságra kitűzött, szükségtelennek tartja azt meg is neveznie. — István főherczeg nádor éljen! (vég­telen éljenzés) — midőn a’ megválasztott nádor ő fölsége által megerősittetik, ez alkalommal, az országos RB. ki­­vonata szerint, a’ kijelölési levél is vissza fog adatni.“— Országbíró ő nmga’ ezen szavait közhelyeslés követvén, ő azonnal eltávozott a’ főherczeget megválasztatásáról ér­tesíteni,’s azután az ország’ rendet, a’főherczeget kisérve, ismét a’ trónterembe költöztek át. Itt másodszor hallottuk a’ fölség’ ajkairól édes hazai nyelvünk’ hangjait lezengeni, ki a’ választást következő szavakkal erősítette meg: ,,e’ választást királyi hatalmammal örömest megerősítem, és ismét harmadszor, midőn a’nádor­eskü’letétele után igy szólott: „kedves öcsém, kö­vesse hivatalában édes atyja’ példáját.“ — Mik után ő fölsége, leirhatlan lelkesedés­ kitörő örömza­jától kisértetve, szobáiba vonult, az ország’ rendei pedig, örömsugárzó arczokkal, haza oszlottak. Az ez alkalommal mondott beszédeket már közlöttük. Rövid közlés. Nov. 13-án regg. 11­/2-ától d. u. 1-ig a’ követek’ bemutatása lévén napirenden, ülés nem volt. — Nov. 14-én vasárnap ’s királyi ebéd. — Nov. 15-én 3-dik és pedig elegyes országos ülés, hol az újonnan választott nádor, ezen minőségben, elnöki székét elfoglalá, 's ősi szokás szerint, elnöki székében háromszor és ismét háromszor magasan fölemeltetvén, az ország’ rendeit lelkesen üdvezlé, ’s ezek’ nevében a’ szatmári püspök által hosszasan üdvezeltetett, ’s ez alkalommal az újonnan választott nádor Sárközy Kázmért alnádorrá és Ghyczy Kálmán komáromi első alispánt nádori itélőmesterré kinevezni méltóztatott. — Ő fölsége ’s kir. udvara nov. 16-án d. e. 9 órakor fog eltávozni Pozsony­ból. 16-án 9 órakor országos ülés a’ kir. előadások’ kihir­detésére , ’s 9 ga órakor kér­ ülés, hol a’ fényes ünnepé­lyeket komoly tárgyalás fogja felváltani. Törvényhatósági dolgok­ TRENCSINMEGYÉBŐL. Folyó évi October’ 20 án tartott követválasztási gyűlésünk’ eredménye magát a’ követválasztást illetőleg amúgy is tudva lévén , sietünk a’ t. olvasó közönséget utasításunk’ fővonásaival, meny­nyire az eddig elkészült, megismertetni, tájékozásul azok­nak , kik a’ megyénkben uralkodó szellem és azon állás­pont iránt tudomást szerezni kívánnak, mellyet utasítá­sunkkal az országgyűlésen elfoglalandunk. Utasításunk’ főbb pontjai tehát következők : 1) István főlg’ nádorrá választása, dicsőemlékü atyja’ érdemeinek beczikkelyezése mellett. 2) Erdélynek Magyarhonnak­ egyesítése, mire nézve követeink minden czélravezető eszközhöz járulni kötelez­­tettek ugyan, de addig is, mig ez tettleg megtörténnék, a’ részek’ visszakapcsolása iránti törvény’ múlhatlan fo­­ganatbavételét fogják sürgetni. 3) A’ múlt országgyűlésről kir. megerősítés alá ter­jesztett bányatörvényjavaslat’ törvénynyé emeltetése. 4) A’ katonai élelmezés’ megváltása, a’ múlt ország­gyűlésre lebocsátott kir. leirat’ alapján. 5) A’ vallási törvényeknek a’gör. n. e hitüekre is ki­­terjesztése ’s az unitáriusok’ befogadása, — a’ zsidók’ teljes polgárositása egyébiránt vallási tanaik közül adandó hiteles nyilatkozattól függesztetett fel. 6) A’ nemzetiség’ érdekét a’ kir. kamra’ felsőbbsége alatt álló minden kir. hivatalok, valamint a’ magyar ka­tonaság’ beligazgatásának és külseleinek nemzeties átala­kítása által szándékozzuk előbbre mozditani. 7) A’ városok’ belrendezése, országgyűlési 16 szava­zattal a’ szerint, mint ez az alsótábla’ múlt országgyűlési 7-ik üzenetében foglaltatik , sürgettetni fog , sőt annak biztosabb elérése végett az e’ részbeni törvényjavaslat’ egyes szakaszaira nézve engedményeket is készek vagyunk annak idejében tenni. 8) A’ büntető codex’ törvénybe igtatását, a’ halálbün­tetés’ eltörlése és esküttszékek’ behozatala mellett, köve­teink azzal mozditandják elő, hogy a’ polgári hatóság’ birószéke’ elébe nemcsak a’ papi, de a’ katonai személyek’ bűntényei is tartozzanak, melly utóbbi követelés, ha nem várt erősb ellenkezésre találna, a’ katonai kicsapongások’ megfenyitése végett külön törvény’ alkotását inditványo­­zandják követeink. 9) Elvben kimondván, hogy a’ közteherviselést min­den polgár’ legszentebb kötelességei közé számítjuk, a’ házi adót, ide értve az előfogatozást és közmunkákat is, az adózóval közösen birtokaránylag elfogadjuk; a’ hadiadóhoz ugyan a’ nemességen mind eddig fekvő fel­kelési kötelesség miatt jelenben nem járulunk, de a’ nemesi felkelést vagy polgárőrségi lábon rendszeriteni, ’s jelenlegi nevetséges állapotából ekként kiemeltetni, vagy teljesen eltörültetni kívánjuk, melly utóbbi esetben a’ honvédelem’ aránylagos elvállalása iránti szavazatunkat föntartjuk. 10) Az ország’ közszükségeire országos pénztárt mi is kívánunk ’s pedig olly módon alakíttatni, hogy annak pénzalapja a’ múlt országgyűlésen előterjesztett választ­mányi munkálathoz képest közvetett adó’útján előállittas­­sék , jelesül pedig az absentistákra ’s a’ szeszgyártásra tetemesb adó rovattassék. Az országos közerővel létreho­­zandók közé első helyen a’ fiumei vasút és kikötőnek ka­­matbiztositás vagy ennek sikeretlensége’ esetében, az állo­­dalom’ költségén leendő építtetését, úgy szinte a’ népneve­lést soroztuk. Azon közköltséget egyébiránt, melly az országos pénztár’ indirect forrásaiból nem fedeztethetnék, a’ velünk közlendő szükséghez képest egyenes ajánlat’ útján is készek vagyunk pótolni. A’ kivetési kulcs’ érde­mében mindazáltal oda utasítottuk követeinket, hogy mi­vel a’ múlt országgyűlési tárgyalások’ fonalán az országos ajánlatok’ fizetési arányául az egyes hatóságok’ területe, figyelve az éghajlatra és termékenységre, volna megálla­pítva, mindenkép’ azt igyekezzenek kieszközleni, misze­rint megyénk, mellyben a’ haszonvehetlen térek a’ mive­­lést elfogadókhoz túlnyomó aránytalanságban állanak, a’ telekdij-sorozatban a’ múlt országgyűlésen megállapított­nál kedvezőbb osztályzatot nyerjen. 11) Az örökváltságnak a’státus’közbenjöttével, mind­két félre nézve kényszerítőig leendő létesítését elvben akként fogadtuk el, hogy a’ megváltott községek fölött minden úri hatóság teljesen megszűnvén, azok’ számára a’ megyékben kerületenként állandó bíróságok állíttassanak fel. Mind erre nézve országgyűlésen választmányt kikül­detni, ’s tervezetét vélünk közöltetni kívánjuk. 12) A’ nép’ feudális bilincsei alóli felszabadulásának leghatályosb ingeréül, de egyszersmind természetes kö­vetkezményéül is a’ népképviseletet tekintvén, ezt a’ meg­váltandó községeknek törvény által megadatni kívánjuk, ’s az országgyűlésnek ez iránti tervét hasonlag bevárjuk; azon esetre azonban, ha az általunk óhajtott örökváltság ’s ennek következtében az általános népképviselet olly akadályokra találna, mellyek miatt ez ügynek jelen or­­szággyűlésen való eldöntésére remény nem maradna, a’ tisztes­rendüek’ tanácskozási és szavazati joga iránt még ez országgyűlésen gondoskodtatni kívánunk, miért is az örökváltság’ akadályai iránt követeink által ideje-korán kitanittatni fogunk. A’ megválasztott nemtelen megyei tisztviselőknek és protestáns papságnak egyébiránt min­denesetre szavazatot sürgetünk adatai, az elsőbbeknek még akkor is, ha hivatalnokok lenni megszűnnének. 13) Az ősiség’ megszüntetése mellett a’ „sicuti pos­sidetis“ elv olly tökéletes szemmeltartásával szava­­zandnak követeink, hogy még a’ folyamatban levő juris pörök is azonnal félretétessenek. Régi zálogoknak, mely­­lyekre nézve nemcsak a’ kikötött zálog — de azontúl még az elévülés’ ideje is kitelt, visszaválthatlanságát ki­mondatni, minden egyéb zálogok’ kiváltására pedig a’ törvény’ kihirdetésétől számitandó kétévi határidőt kívá­nunk szabatni, mellynek elteltével a’ birtokolás’ jogczime többé kérdés alá vonható ne legyen. A’ most érintett záridő alatt inditandó zálogpörök’ mielőbbi bevégzése vé­gett, azokra nézve szóbeli rövid eljárást és birtokonbelűli fölebbvitelt szorgalmazunk megállapittatni.­A’hitbizott­­mányokat mind múltra mind jövőre akként kívánja me­gyénk megszüntetni, hogy azok, kiket a’ hozandó törvény valamelly hitbizottmány’ tettleges, vagy az arra való jog’ virtuális birtokában talált, a’ hitbizottmányi életök’ fogy­táig élvezzék ugyan, mindezek’ kihalása után azonban a’ kérdéses javakban a’ rendes öröködés’ szabálya álljon elő; ezen intézkedés által a’ tettleg fennálló jogok’ kimélése, az ősiség’ ezen ágából hitelre és iparra károsan ható kö­vetkezmények’ megszüntetésével legczélszerűbben egybe­­hangzásba hozatni szándékoltatván. 14) Ez ország’ vámviszonyaival válhatlan kapcsolat­ban álló kereskedési ügy’ érdemében, követeink arra tö­­rekedendenek, hogy az 1844. évi nov. 7-én kelt kir. lei­rathoz képest, az országgyűlésnek ígért felderítések a’ leg­első országos fölterjesztés’ sorában szorgalmaztassanak, minek eredménye, vagy sikeretlensége felől olly végből rendeltük magunkat értesittetni, hogy a’ nemzet’ gondos­kodását már félszázad óta foglalkodtató ezen tárgyban további törvényes intézkedéseket tehessünk. 15) A’ már fölterjesztett sérelmek’ orvoslását sürgetni követeink’ kötelességei közé soroztuk, az újabb törvény­­sértések közül pedig főleg a’ zágrábmegyei és turmezei eseményeket, mellyek által az alkotmányos szabadság és hatósági függetlenség nézetünk szerint alapjában meg van rendítve, orvoslás végett előlegesen felterjesztetni kívánjuk. 16) Évenkénti országgyűlés, a’megyék’ be­rendezése, valamint a’ honosítás iránt törvényt alkottatni.­­ 17) A’ sajtószabadságot czélszerű sajtótörvények mellett biztosíttatni. 18) A’ törvénytelen papirospénzt eltöröltetni, és 19) A’ kormány’ felelősségét élet­beléptetni ország­gyűlési szavazatunkkal igyekezendünk. Végre 20) A’ magyar központi mérsékleti egylet olly esedezvényt adott, mellyben a’mérsékleti egyletek’ kelet­kezését és más országokbani üdvös hatásukat bővebben fejtegetvén, és meggyőzőleg bizonyítgatván azt, hogy az általánosan elterjedt szeszivás’ erélyes akadályozása nélkül a’ köznép’ neveléséről és jólétének emeléséről az ország­nak kivált felső részeiben szó sem lehet, e’ czélból több intézkedéseket tervez országgyűlésileg létrehozatni, mik­nek utasításba adására nemcsak megyénket szólítja fel, de e’, részben a’ hon’ minden hatóságait megkerestetni kéri. És miután a’ mindennapi tapasztalás megyénk’ ren­deinek gyászos bizonyságot nyújtott aziránt, milly mélyen sülyedett a’ megyei köznép’ anyagi jóléte, kivált a’ szeszi­­vási szenvedély’ általánossá válása óta, miután el nem tit­kolhatták magok előtt, hogy a’ közelebb múlt két év’ nyo­mora és szenvedései nem csekély részben a’ köznép’ azon lelki és testi elfajulásának tulajdonitandók, melly midőn egy részről a’ pálinkaméreg által folyvást felzaklatott testi erőt minden csak kissé fárasztóbb munka’ végbevi­telére alkalmatlanná teszi, más részről, tán ép’ ezen phy­sical tehetlensége’ érzetében, az alsó néposztályban a’ munkakeresésre és iparra való kedvet is elöli, — mind­ezek’ megfontolásával rendeink arról győződtek meg, hogy a’ baj olly mélyen fenekük, és egyszersmind annyira közfigyelmet érdemel, miszerint ha valahol, úgy bizonyo­san e’ részben országos intézkedésre legyen szükség. Mi­ 332

Next