Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-12-03 / 995. szám
Szót azért, mert nem tartaná rosznak, ha az alkotmányos szerkezet’ javításához olly egyének járulnának követi minőségben, kik elégséges hatáskörrel ’s felelőséggel bírnak; továbbá azért, mert olly ponton állunk, hol a’ nemzet sorsának jobbra vagy balra dőlni kell, ’s a’ mit itt főzünk, az adja meg a’ dolgok’ sikerét vagy ellenkezőjét, ’s igy joga van tényezőként föllépni, ’s akar a’ közös műhez legalább egy kövecskét hozni.—Ő nem ellenzéki, nem is conservativ, állása azonban semmiesetre nem sine cu ra. De őt nem értik. Borsod’ követe azt mondá, hogy szóló minél inkább definiálja magát, mások annál kevésbbé tudják definiálni. Távolról sem akarja magát azon nagy férfiakhoz hasonlítani, kiket megemlíteni, hanem egy igazi státusférfiút csakugyan ritkán lehet definiálni, például: Peel, lord John Russel és Greey, a’ reformok’ atyja, a’ szerint, a’ mint a’ kormányhatalmak változtak, alkalmazók politicájukat, ’s ez a’ valódi státusbölcseség, a’ reformterveket illy módon eredményre vezetni, nem pedig megkötni a’ hajót, ’s kifeszített vitorlával, a’különböző szerek közt, sem jobbra, sem balra nem mozdulni csak azért, hogy következetesek maradjunk.—Azt is mondá Borsod’ követe, hogy szólót Mosony megnyerte, de a’haza elvesztette; kérdi Borsodmegye’ igen tisztelt követét, valljon ő csak Borsodé ’s nem az egész hazáé ? ’s azt hiszi talán, hogy mindazok, kik az ellenzékhez nem tartoznak, a’ hazára nézve elvesztek? Ezt szomorú dolognak tartaná, de nem hiszi, kiben istenség’ szikrája van, magas vagy alacsony helyen jót tehet, csak előtte álljon a’ magyar név’ becsülete ; ő is ezen iparkodik, ’s hiszi, hogy követi pályája’ végén azt mondják róla: ha hasznot nem tett is, de kárt sem tett. A’ mi a’ pesti indítványt illeti: elismeri szónok, hogy az leyális téren áll, de kérdezvén más részről: valljon státusbölcseségi téren áll-e? Erre nem! nem! és ezerszer nemmel felel. Mint a’ körülmények már eddig is mutatják, Pestmegye’ követe, a’ mennyiben a’ közbizalom leginkább benne központosul, talán a legnagyobb factora leend a’ jelen országgyűlésnek. Ez igen nagy megbecsültetés, de e’ mellett a’ felelősség’ terhe is igen nagy, ne vegye azért rész néven a’ jószándéku figyelmeztetést. Pestmegye’ követe által a’múlt alkalommal Baranya’ követéhez intézett azon mondásra, miszerint neki egészen új politicát kell tanulnia, azt jegyzi meg, hogy igen, de nem tőle, hanem kölcsönös capacitatio’ és szabad discussio’ útján. Azt mondá továbbá Pestmegye’ tisztelt követe, hogy az ellenzék loyális téren áll ; ez tagadhatlan, hanem még ez nem elég, a’ csatát meg is kell nyerni. Szóló grófnak volt egy loyális szakácsa, ki semmit sem lopott, de kinek ételeitől folyvást gyomorgörcsöket kapott, ’s volt egy loyális tiszttartója is, ki szinte nem lopott, de a’ kit mások loptak meg, ’s a’ pénztár csakugyan üres maradt. Egy igen nevezetes férfiú , ki, bár magyar nem volt, nemzetünk iránt nagy sympathiával viseltetett, ’s a’ magyar dolgokról sokat is irt, többek közt azt mondá: „Sie sind noch nicht, kommen erstein die Flegeljahre der politik.“ Ugyanez mondta azt is : ,,a’ magyarnak ezen keleti indestructibilis erejű fajnak nagy jövendője van, ’s mig csak törökkel ’s francziával lesz baja, addig hagyján, hanem akkor lesz a’ veszélyhez legközelebb, midőn béke’ idején a’ politicai reform reá nézve bekövetkezend.“ — Itt szóló ismét nehány mulatságos incisumot tett. Pest’ követével, Szentkirályival, köztudomásra, ekkorig szerelmi kalandban nem élt, ’s nem igen szokták egymást dicsérni, de tegnap, ha csókolódás’ stádiumán túl nem volna már, — noha nem szereti, ha két férfi burnóttal ’s dohánynyal saturált bajuszát egymáshoz dörzsöli — óhajtotta volna Pest’ követét megcsókolni, nem azért, hogy a’ hallgatóságot megszidta, a’ mi szinte igen szép, mert a’ vizzel úszni minden bolond tud, de viz ellen ez a’ mesterség, — hanem azért, mert példát mutatott, hogy nem akar veszekedni.— Szóló a’ fennebb említett írónak állásunkról adott constatirozása szerint járt el, ’s ha sokan nem értik, nem az ő hibája, mert sokan is csak azt veszik észre, ha torony esik le mellettük. ’S minthogy nem értik szó nélkül, ki kell mondania, miért lett követ; noha beszélni ezüst, hallgatni arany, mondja a’ török. Ő, valamint Pest’ követe, kész vért is ontani a’ dynastiáért, de alkotmány nélkül egy perczig sem akar élni, légváltoztatásra pedig több kell, mint puszta szó. Azt is mondá még ugyanazon említett nagy férfiú, hogy a’ „magyar nemzet igen turbulentus, ’s szüksége lesz majd a’ reformkérdések’ tárgyalásánál olyan emberre , ki mint szikla ingatlanul álljon a’ pártok közt; a’ veszély abban fog állani, hogy oda fenn mindent ellenkező színben látnak, ide lenn pedig nem bíznak abban, a’mi külföldről jó, ’s egyik tulságból másikba buknak; a’ kit lekenyereznek, azt sem érzi, hogy fejébe húzzák a’ parókát, a’ másik meg’, ha neki mérgesedik, ollyan lesz, mint a’ cerberus.“ Később szóló maga is meggyőződött ezen szavak’igazságáról, ’s gondolkozott: valljon nem vihetné-e ő ezen szerepet? azonban megvallja, hogy sok évekig kételkedett, mert könnyen apostasia’ gyanújába eshetett, ha ő, ki első kezdett a’ reform’ töretlen ösvényén járni, ’s első volt, ki a’ haladásra buzdított, ő fog a’ mérsékeltség mellett agitálni, ’s tudta, hogy ezen lépése által eloszlatja azon nimbust, mellynek árnyában a’ népszerűség’ pajzsán szinte felemelkedhetett volna az oppositio’ körében egy rövid pünkösdi királyságig, de ennél megnyugtató öntudatát többre becsülte. Elvállaló tehát ezen szerepet, ’s nem hagyá azt másnak, mint azon zászlótartó, ki úgy okoskodván, miszerint ő maga nem fogja eldönteni a’ csatát, a’ csatatérről eltávozott, azonban többen is lévén, kik hasonlókép’ okoskodtak, lassanként mindnyájan elszéledtek. — E’ szerep ő hozzá illett, ’s itt van személyének definitiója. Pesti. másodszor szólott érdemes követe elvben kimondd , hogy a’ kik minket Bécsben repraesentálnak, azokat istápoljuk. Igen helyesen. Nem kell hinni, hogy a’ ki oda felmegy, mind eladja magát. Olly átok nyomná-e nemzetünket, hogy egy becsületes fia nem volna? és osztán van-e jogunk őket igy megróni, hoztunk-e valamit a’konyhára? hisz’ mi csak gyanusitni tudunk, pedig szóló, ki mind a’ két pártnak hiteles statistikáját bírja, mondhatja, hogy igen sok hitvány czudar ember van köztünk, ki itthon olly marezona képet csinál, azt gondolná az ember, megeszi a’ németet, pedig zsebében az instantia. — Mondatott, hogyha a’ kanczellárnak többsége volna, mindent reá fognának parancsolni B-ben, de szóló azt hiszi, hogy nincs olly kanczellár, ki, ha alkotmányellenes útra térne, a’ többséget csak 24 óráig is meg tudná tartani; ellenben hajót akart, ’s ezt Bbben nagy nehezen kiviszi, és azután az országgyűlésen minoritásban marad, azt mondják neki: „gehen sie ----------“ ’s nem lesz semmiből semmi. — Ezeket előrebocsátván, mi a’ szőnyegen levő tárgyat illeti, erre nézve szóló is terjesztett egy indítványt a’ KK. és RR. elébe, melly lényegében a’ pestitől alig különbözik , ’s attól csak alakjára nézve tér el. ’S ezen indítványának általa már írásba foglalt formularóját a’ RR. előtt felolvasta. Az olvasást végezvén, beszédét ezen szavakkal fejezé be: „éljen a’ haza! éljen a’ király!“ A’ javaslat következő : „Hálás elismeréssel fogadták az ország’ rendel ő felségének azon atyai elhatározását, melly szerint a’ nemzetiség’ szent ügyét magasztos személyében a’ fejedelmi székre emelve, mind azt, mi e’ részben a’ nemzetiség’ érdekében hátra lehet, eleve mintegy szentesíteni méltóztatott, — ’s ennek folytán örömmel fogadják az ország’ rendel ő felségének a’ törvényhozás’ tárgyalása alá bocsátott k. k. előadásait. A’ nemzet’ hálájának maradandó emlékéül sietnek mindenekelőtt alázattal kijelenteni: miként a’ feltisztelt k. k. előadások’ első pontjában kitűzött nádorválasztásra vonatkozólag , nem lehetett az ország’ rendelte megnyugtatóbb érzés annál , hogy ugyanakkor, midőn az ország’ törvényes jogait ’s méltó reményeit biztosítani törekedett, egyszersmind ez által a’ fels. uralkodóház iránti törhetlen hűséggel páros ragaszkodását is bizonyitni olly dicső ’s ünnepélyes alkalma lön. — És épen azért az ország’ rendes, szeretett fejedelmük iránti hű ragaszkodásukat mind inkább bebizonyitandók, a’ fiúi őszinteség, mint szintén alkotmányos jogaikból folyó kötelességük ellen vétenének, ha a’ legjobb fejedelem előtt eltitkolnák, miként azokon kívül, mellyeket a’ múlt országgyűlésekről az ország’ rendei , cs. k. apost, felsége’ elbe már felterjesztettek, a’ közelebbi idők’ eseményeinek sorában újabban is tűntek fel jelenetek, mellyek a’ nemzet’ alkotmányszerető keblében féltékenységet és aggódást ébresztenek. Azonban szentebb az ország’ rendei előtt a’ pillanat, ünnepélyesebb az alkalom , sem hogy szándékuk, vagy czéljuk lehetne érdemlegesen felhozni azokat most és igy ép’ akkor, midőn ő felsége’ k. k. előadásaiban nagy részben a’ nemzet’ valódi szükségeivel találkoznak. — Az ország’ rendet tehát kijelentvén, miszerint azokat, mellyek a’ nemzetnek fejedelme előtti őszinte felszólamlását, a’ szokott tárgyalások után szükségessé teendik, még ez országgyűlés’ folyama alatt fel fogják terjeszteni, az érintett k. k. előadások’ tárgyalásába beereszkednek, e’ közben azonban ő felsége’ magas figyelmét már most mély tisztelettel arra felhívni sietnek, miként meggyőződésük szerint, a’ haladó kor’ igényei mulaszthatlanul követelni látszanak, hogy a’ nemzet gyakoribb alkalmat nyerjen időszerinti czélszerű alkalmazására azoknak, mellyek a’ kellő perez’ elmulasztásával eredményhez óhajtott sikerrel alig vezethetnek, ’s ennélfogva önként kívánatossá teszik úgy a’ törvényhozás, mint a’ végrehajtó hatalom’ érdekében, az országgyűlésnek évenként az ország’ központján Pest’ városában gyakorlatba veendő tartását, már csak azért is, hogy ekként az 1790: 10. t. sz. értelmében a’ törvényhozás és végrehajtó hatalom között szükségelt összhangzás könnyebben kieszközöltethessék.“ — Rakovszky M. (Liptó). A’ pesti indítványt egész kiterjedésében pártolja. Tarnóczy K. (Nyitra): Baranya’ követének felelve előadja , miszerint elismeri, hogy azon férfiú, ki jelenleg az ausztriai kormány’ élén áll, a’ békét számunkra már 32 évig biztosította, de a’ horvát eseményekre, különösen a’ Baranya’ követe által idézett péterpálkori esetre nézve megjegyzi , miszerint az akkori bánnak lemondását, az ügybe való avatkozás miatt, a’ kormány szives készséggel fogadta el. Általment ezután szóló az ilirismus’ múlt, jelen és jövő sorsa’ fejtegetésére, ’s megemlité, miként az, magában nem létezhetvén, vagy tökéletes panslavismusban, vagy a’ magyar nemzetiséghez elmúlásban keresheti ’s találhatja önfentartását, ’s midőn amott csak szolgaságot ’s önelvesztést várhat, akkor az anyaországhoz kapcsoltan, jövője teljesen biztositva leend. Midőn tehát a’ kormány illy irányt pártol, annak oka egyéb nem lehet, mint a’ m. ellenzék elleni antipathia. Szóló 3 féle ellenzéket különböztet meg Európában : 1) a’ dynastiait, mellynek nyoma hazánkban nincs, mert dynastiánkat minden párt’ osztatlan szeretete védi; 2) a’ kormány’ formájára nézve, — ez hazánkban szinte nincs, ’s ki itt respublikáról álmodoznék, bolondok’ házába kellene zárni; 3) a’ sajátképen magyar ellenzék, melly, a’ mennyiben a’ törvények’ fentartására felügyel, nem egyéb mint conservativ, ’s igy a’ szinte conservativ ausztriai kormánynyal rokonelvű; a’mennyiben pedig haladni akar, szinte nem veszély, mert hiszen adózni akar, ’s ez nem is baj, a’ k. városoknak szavazatot adni akar, ez pedig ollyan elem, melly a’ kormányhoz szít ’stb. — A’ részek’ visszacsatolására nézve előadja , hogy ő ezen kérdést már 1836- ban Eris’ almájának tekinté,s a’ 21-dik törvénynek nem örült, mert ha Magyarországban törvény van arról, hogy a’ részek Magyarorszához csatoltassanak, Erdélyben törvény van arról, hogy azok Erdélytől el ne szakittassanak , igy egyik törvény teljesítése a’ másiknak megsértése nélkül nem teljesíthető; azért azt véli, miszerint más médium itt nem lehet, mintha egész Erdély Magyarországgal egyesittetik. Ez pedig egyedül a’ kormány’ jó akaratától függ, mivel ezt az erdélyiek nem ellenzik, különösen, hogy az ellenzéki párt nem ellenzi, tudjuk a’ különböző e’ tárgyú felszólalásokból; a’ másik pártot a’ kormány utasíthatván, kétségtelen , miszerint, ha a’ kormány akarja, az uniót eszközölheti, miután ott most a’ kormány’ élén egy köztiszteletű férfiú áll. Bónis S. (Szabolcs): Csongrád’ követének felelve előadja , miszerint Cs. követe bizodalomra szólitja fel az ellenzéket, de czélját nem érheti, mert a’ bizodalom olly gyönge növény, melly a’ legkisebb sértő ’s kíméletlen érintésre elhervad. Illy keserű érintés volt a’ pesti indítványnak bizonyos hölgyhez hasonlítása. Az érdemes követnr felszólított, hogy a’ gyanúsítást mellőzzük, ’s gyanúéit maga; következetlenséggel vádol, ’s következetlen többször ő maga. Azt mondá, hogy a’ pesti indítvány nem őszinte, mert abban olly dolgok sérelmeknek canonisáltatnak, mellyek még pertractalva nincsenek, szóló erre megegyzi, miszerint ez már gyanúsítás, jó forma adagkövetkezetlenséggel vegyitve, mert ő meg’ dicséretet mond a’ k. előadások felett, mellyek szinte nincsenek megvitatva ’stb. Mosonymegye’ követének azon előadását, miszerint igen nagy bajunknak mondja azt, hogy a’ magyar ember itthon lármáz, ’s ha B —bemegy, zsebében viszi az instantiát , szóló is igaznak ismeri, ’s aggodalommal nyilvánítja , hogy ez valóban nagy bajunk; — de ezt azután összeférhetlennek hiszi a’ mosonyi követ’ azon hitével, hogyha valamelly kormány alkotmányellenes úton akarna indulni, 24 óra alatt többségét elvesztené.—Szóló ezt nem hiszi,s miért ? épen azért, mert Magyarországban sok silány ember van. A’ viták’ folytatása másnapra halasztatott. Rövid közlés. A’ nov. 30-ki 14-dik kerületi ülésben a’ válaszfelirat’ javaslata kevés és nem lényeges szóbeli módosításokkal helybenhagyatott. Azután csakugyan szavazásra került a’ nemesség’ adóbani részvételének nagy életkérdése, következő eredménynyel, mellyet az országgal tudatni sietünk. Első kérdés: akarnak-e a’ BR. résztvenni a’ háziadó’ terhében? —Igen-re szavazott 29 megye, a’ jászkun, hajdú, turmezei, fiumei, buccari kerületek, egyházi rend és sz. k. városok. Nemet mondott 18 megye ’s Horvátország; nem szavazott két megye. — Tehát 11 megye’ többsége elfogadá a’ háziadót. Második kérdés : akarnak-e a’ RB. résztvenni a’ hadiadó’ terhében? Már erre csak 15 megye mondott igent; 33 megye pedig és Horvátország nemmel szavazott, egy megye nem szavazott,s így 18 megyében nem érett még meg a’ közös teherviselés’ nagy elve egész tökélyére. Harmadik kérdés: akarják-e a’ BR., hogy a’ hon’ sürgetés szükségei’ fedezésére országos pénztár alakíttassák? 42 megye igent mondott, egy ismét nem szavazott, ’s csak 6 felelt nemmel. Holnap országos ülés lesz, mellybe a’ válaszfelirat fog bevitetni. 371 Törvényhatósági dolgok FEJÉRMEGYÉBEN november’ 25-kén megkisérte a’ conservativ párt , a’ követválasztó és utasitó gyűlés’ alkalmával kötött egyezséget megtörni, mi az ellenzéket másnap visszatorlásra hivta föl. Inditványoztatott, hogy a’ válaszfelirat pusztán örvendező és köszönő legyen. Az ellenzék másnap ez örömbe és köszönetbe, mennyiben a’fejedelmet illeti, kész szívvel beleegyezett ; de a’ kormány’ irányában, tekintve az anyautasitásban érintett közelebbi időkben elkövetett sérelmeket is, keserű érzelmeit nem hallgatható el. E’ szellemben a’ tegnapi indítványhoz a’ sérelmek ’s pedig a’ közelebb elkövetett sérelmek’ említése iránt, pótló indítvány létetett, ’s elfogadtatott, így az egyezség’ felbontására tett kísérlet meghiúsult. HEVESBEN nov. 17-én tartatott gyűlés. A’ kir. előadások véleményadás végett választmányra bízattak. A’ megye’ szeretett, lelkes első alispánja, Almásy Pál, mint fró, családi viszonyai miatt, — ’s tiszteletben álló főjegyzője, Madarassy János, mivel a’ tanulmányi biztosság’ ülnökévé neveztetett ki, hivatali lemondásaikat beadák. GYŐRMEGYE’ rendei is együttültek a’múlt hónapban. A’ kir. előadásokon föltétlenül örvendenek. TEMESVÁR’ városában sept. 30-án a’ követválasztás, mint irtuk, a’ polgárok’ teljes kirekesztésével ment véghez. E’ választás legfelsőbb helyen verificáltatván, a’ kormány által megsemmisittetett. Az uj választás nov. 22-én ment véghez nyílt ajtóknál; benne 49 vál. polg. és 30 képviselő , 79 választó ven részt. A’ múlt alkalommal elválasztott polgármester és főbiró megbuktak, ’s követekül választattak Urbányi Lőrincz főjegyző ’s a’ sept. 30-án megsértett választói jogok egyik lelkes bajnoka, Joannovics György, kit ellenzéki működéseiről Krassó és Temes megyék is ismernek. Ez utóbbi 90.