Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-12-03 / 995. szám

Szót azért, mert nem tartaná rosznak, ha az alkotmányos szerkezet’ javításához olly egyének járulnának követi mi­nőségben, kik elégséges hatáskörrel ’s felelőséggel bírnak; továbbá azért, mert olly ponton állunk, hol a’ nemzet­ sor­sának jobbra vagy balra dőlni kell, ’s a’ mit itt főzünk, az adja meg a’ dolgok’ sikerét vagy ellenkezőjét, ’s igy joga van tényezőként föllépni, ’s akar a’ közös műhez legalább egy kövecskét hozni.—Ő nem ellenzéki, nem is conserva­­tiv, állása azonban semmiesetre nem sine c­u r­a. De őt nem értik. Borsod’ követe azt mondá, hogy szóló minél inkább definiálja magát, mások annál kevésbbé tudják de­finiálni. Távolról sem akarja magát azon nagy férfiakhoz hasonlítani, kiket megemlíteni, hanem egy igazi státus­­férfiút csakugyan ritkán lehet definiálni, például: Peel, lord John Russel és Greey, a’ reformok’ atyja, a’ szerint, a’ mint a’ kormányhatalmak változtak, alkalmazók politi­­cájukat, ’s ez a’ valódi státusbölcseség, a’ reformterveket illy módon eredményre vezetni, nem pedig megkötni a’ hajót, ’s kifeszített vitorlával, a’különböző szerek közt, sem jobbra, sem balra nem mozdulni csak azért, hogy kö­vetkezetesek maradjunk.—Azt is mondá Borsod’ követe, hogy szólót Mosony megnyerte, de a’haza elvesztette; kérdi Borsodmegye’ igen tisztelt követét, valljon ő csak Borsodé ’s nem az egész hazáé ? ’s azt hiszi talán, hogy mindazok, kik az ellenzékhez nem tartoznak, a’ hazára nézve elvesztek? Ezt szomorú dolognak tartaná, de nem hiszi, kiben istenség’ szikrája van, magas vagy alacsony helyen jót tehet, csak előtte álljon a’ magyar név’ becsü­lete ; ő is ezen iparkodik, ’s hiszi, hogy követi pályája’ vé­gén azt mondják róla: ha hasznot nem tett is, de kárt sem tett. A’ mi a’ pesti indítványt illeti: elismeri szónok, hogy az leyális téren áll, de kérdezvén más részről: vall­jon státusbölcseségi téren áll-e? Erre nem! nem! és ezer­szer nem­mel felel. Mint a’ körülmények már eddig is mu­tatják, Pestmegye’ követe, a’ mennyiben a’ közbizalom leginkább benne központosul, talán a legnagyobb factora leend a’ jelen országgyűlésnek. Ez igen nagy megbecsül­­tetés, de e’ mellett a’ felelősség’ terhe is igen nagy, ne vegye azért rész néven a’ jószándéku figyelmeztetést. Pestmegye’ követe által a’múlt alkalommal Baranya’ kö­vetéhez intézett azon mondásra, miszerint neki egészen új politicát kell tanulnia, azt jegyzi meg, hogy igen, de nem tőle, hanem kölcsönös capacitatio’ és szabad discus­­sio’ útján. Azt mondá továbbá Pestmegye’ tisztelt kö­vete, hogy az ellenzék loyális téren áll ; ez tagadhat­­lan, hanem még ez nem elég, a’ csatát meg is kell nyerni. Szóló grófnak volt egy loyális szakácsa, ki sem­mit sem lopott, de kinek ételeitől folyvást gyomorgör­csöket kapott, ’s volt egy loyális tiszttartója is, ki szinte nem lopott, de a’ kit mások loptak meg, ’s a’ pénztár csakugyan üres maradt. Egy igen nevezetes férfiú , ki, bár magyar nem volt, nemzetünk iránt nagy sympathiá­­val viseltetett, ’s a’ magyar dolgokról sokat is irt, többek közt azt mondá: „Sie sind noch nicht, kommen erst­ein die Flegeljahre der politik.“ Ugyanez mondta azt is : ,,a’ magyarnak ezen keleti indestructibilis erejű fajnak nagy jövendője van, ’s mig csak törökkel ’s francziával lesz baja, addig hagyján, hanem akkor lesz a’ veszélyhez leg­közelebb, midőn béke’ idején a’ politicai reform reá nézve bekövetkezend.“ — Itt szóló ismét nehány mulatságos incisumot tett. Pest’ követével, Szentkirályival, köztu­domásra, ekkorig szerelmi kalandban nem élt, ’s nem igen szokták egymást dicsérni, de tegnap, ha csókolódás’ stádiumán túl nem volna már, — noha nem szereti, ha két férfi burnóttal ’s dohánynyal saturált bajuszát egy­máshoz dörzsöli — óhajtotta volna Pest’ követét megcsó­kolni, nem azért, hogy a’ hallgatóságot megszidta, a’ mi szinte igen szép, mert a’ vizzel úszni minden bolond tud, de viz ellen­­ ez a’ mesterség, — hanem azért, mert pél­dát mutatott, hogy nem akar veszekedni.— Szóló a’ fen­­nebb említett írónak állásunkról adott constatirozása sze­rint járt el, ’s ha sokan nem értik, nem az ő hibája, mert sokan is csak azt veszik észre, ha torony esik le mellet­tük. ’S minthogy nem értik szó nélkül, ki kell mondania, miért lett követ; noha beszélni ezüst, hallgatni arany, mondja a’ török. Ő, valamint Pest’ követe, kész vért is ontani a’ dynastiáért, de alkotmány nélkül egy perczig sem akar élni, légváltoztatásra pedig több kell, mint puszta szó. Azt is mondá még ugyanazon említett nagy férfiú, hogy a’ „magyar nemzet igen turbulentus, ’s szük­sége lesz majd a’ reformkérdések’ tárgyalásánál o­ly­an emberre , ki mint szikla ingatlanul álljon a’ pártok közt; a’ veszély abban fog állani, hogy oda fenn mindent ellen­kező színben látnak, ide lenn pedig nem bíznak abban, a’mi külföldről jó, ’s egyik tulságból másikba buknak; a’ kit lekenyereznek, azt sem érzi, hogy fejébe húzzák a’ parókát, a’ másik meg’, ha neki mérgesedik, ollyan lesz, mint a’ cerberus.“ Később szóló maga is meggyőződött ezen szavak’igazságáról, ’s gondolkozott: valljon nem vihetné-e ő ezen szerepet? azonban megvallja, hogy sok évekig kételkedett, mert könnyen apostasia’ gyanújába eshetett, ha ő, ki első kezdett a’ reform’ töretlen ösvé­nyén járni, ’s első volt, ki a’ haladásra buzdított,­­ ő fog a’ mérsékeltség mellett agitálni, ’s tudta, hogy ezen lé­pése által eloszlatja azon nimbust, mellynek árnyában a’ népszerűség’ pajzsán szinte felemelkedhetett volna az op­­positio’ körében egy rövid pünkösdi királyságig, de en­nél megnyugtató öntudatát többre becsülte. Elvállaló tehát ezen szerepet, ’s nem hagyá azt másnak, mint azon zászlótartó, ki úgy okoskodván, miszerint ő maga nem fogja eldönteni a’ csatát, a’ csatatérről eltávozott, azon­ban többen is lévén, kik hasonlókép’ okoskodtak, lassan­ként mindnyájan elszéledtek. — E’ szerep ő hozzá illett, ’s itt van személyének definitiója. Pesti. másodszor szólott érdemes követe elvben kimondd , hogy a’ kik minket Bécsben repraesentálnak, azokat istápoljuk. Igen helyesen. Nem kell hinni, hogy a’ ki oda felmegy, mind eladja magát. Olly átok nyomná-e nemzetünket, hogy egy becsületes fia nem volna? és osztán van-e jogunk őket igy megróni, hoztunk-e valamit a’konyhára? hisz’ mi csak gyanusitni tudunk, pedig szóló, ki mind a’ két pártnak hiteles statistikáját bírja, mondhatja, hogy igen sok hit­vány czudar ember van köztünk, ki itthon olly marezona képet csinál, azt gondolná az ember, megeszi a’ néme­tet, pedig zsebében az instantia. — Mondatott, hogyha a’ kanczellárnak többsége volna, mindent reá fognának paran­csolni B-ben, de szóló azt hiszi, hogy nincs olly kanczel­­lár, ki, ha alkotmányellenes útra térne, a’ többséget csak 24 óráig is meg tudná tartani; ellenben hajót akart, ’s ezt Bbben nagy nehezen kiviszi, és azután az ország­gyűlésen minoritásban marad, azt mondják neki: „gehen sie ----------“ ’s nem lesz semmiből semmi. — Ezeket előrebocsátván, mi a’ szőnyegen levő tárgyat illeti, erre nézve szóló is terjesztett egy indítványt a’ KK. és RR. elébe, melly lényegében a’ pestitől alig különbözik , ’s attól csak alakjára nézve tér el. ’S ezen indítványának­­ általa már írásba foglalt formularóját a’ RR. előtt felol­vasta. Az olvasást végezvén, beszédét ezen szavakkal fe­­jezé be: „éljen a’ haza! éljen a’ király!“ A’ javaslat kö­vetkező : „Hálás elismeréssel fogadták az ország’ rendel ő felségé­nek azon atyai elhatározását, melly szerint a’ nemzetiség’ szent ügyét magasztos személyében a’ fejedelmi székre emelve, mind azt, mi e’ részben a’ nemzetiség’ érdekében hátra lehet, eleve mintegy szentesíteni méltóztatott, — ’s ennek folytán örömmel fogadják az ország’ rendel ő felségének a’ törvény­­hozás’ tárgyalása alá bocsátott k. k. előadásait. A’ nemzet’ há­lájának maradandó emlékéül sietnek mindenekelőtt alázattal kijelenteni: miként a’ feltisztelt k. k. előadások’ első pontjá­ban kitűzött nádorválasztásra vonatkozólag , nem lehetett az ország’ rendelte megnyugtatóbb érzés annál , hogy ugyan­akkor, midőn az ország’ törvényes jogait ’s méltó reményeit biztosítani törekedett, egyszersmind ez által a’ fels. uralkodó­ház iránti törhetlen hűséggel páros ragaszkodását is bizonyitni olly dicső ’s ünnepélyes alkalma lön. — És épen azért az or­szág’ rendes, szeretett fejedelmük iránti hű ragaszkodásukat mind inkább bebizonyitandók, a’ fiúi őszinteség, mint szintén alkotmányos jogaikból folyó kötelességük ellen vétenének, ha a’ legjobb fejedelem előtt eltitkolnák, miként azokon kívül, mellyeket a’ múlt országgyűlésekről az ország’ rendei , cs. k. apost, felsége’ el­be már felterjesztettek, a’ közelebbi idők’ eseményeinek sorában újabban is tűntek fel jelenetek, mellyek a’ nemzet’ alkotmányszerető keblében féltékenységet és aggó­dást ébresztenek. Azonban szentebb az ország’ rendei előtt a’ pillanat, ünnepélyesebb az alkalom , sem hogy szándékuk, vagy czéljuk lehetne érdemlegesen felhozni azokat most és igy ép’ akkor, midőn ő felsége’ k. k. előadásaiban nagy részben a’ nemzet’ valódi szükségeivel találkoznak. — Az ország’ ren­det tehát kijelentvén, miszerint azokat, mellyek a’ nemzetnek fejedelme előtti őszinte felszólamlását, a’ szokott tárgyalások után szükségessé teendik, még ez országgyűlés’ folyama alatt fel fogják terjeszteni, az érintett k. k. előadások’ tárgyalásába beereszkednek, e’ közben azonban ő felsége’ magas figyelmét már most mély tisztelettel arra felhívni sietnek, miként meg­győződésük szerint, a’ haladó kor’ igényei mulaszthatlanul követelni látszanak, hogy a’ nemzet gyakoribb alkalmat nyer­jen időszerinti czélszerű alkalmazására azoknak, mellyek a’ kellő perez’ elmulasztásával eredményhez óhajtott sikerrel alig vezethetnek,­­ ’s ennélfogva önként kívánatossá teszik úgy a’ törvényhozás, mint a’ végrehajtó hatalom’ érdekében, az országgyűlésnek évenként az ország’ központján Pest’ váro­sában gyakorlatba veendő tartását, már csak azért is, hogy ekként az 1790: 10. t. sz. értelmében a’ törvényhozás és végrehajtó hatalom között szükségelt összhangzás könnyeb­ben kieszközöltethessék.“ — Rakovszky M. (Liptó). A’ pesti indítványt egész kiterjedésében pártolja. Tarnóczy K. (Nyitra): Baranya’ követének fe­lelve előadja , miszerint elismeri, hogy azon férfiú, ki je­lenleg az ausztriai kormány’ élén áll, a’ békét számunkra már 32 évig biztosította, de a’ horvát eseményekre, kü­lönösen a’ Baranya’ követe által idézett péterpálkori esetre nézve megjegyzi , miszerint az akkori bánnak le­mondását, az ügybe való avatkozás miatt, a’ kormány szives készséggel fogadta el. Általment ezután szóló az ilirismus’ múlt, jelen és jövő sorsa’ fejtegetésére, ’s meg­­emlité, miként az, magában nem létezhetvén, vagy töké­letes panslavismusban, vagy a’ magyar nemzetiséghez el­múlásban keresheti ’s találhatja önfentartását, ’s midőn amott csak szolgaságot ’s önelvesztést várhat, akkor az anyaországhoz kapcsoltan, jövője teljesen biztositva leend. Midőn tehát a’ kormány illy irányt pártol, annak oka egyéb nem lehet, mint a’ m. ellenzék elleni antipathia. Szóló 3 féle ellenzéket különböztet meg Európában : 1) a’ dynastiait, mellynek nyoma hazánkban nincs, mert dy­­nastiánkat minden párt’ osztatlan szeretete védi; 2) a’ kormány’ formájára nézve, — ez hazánkban szinte nincs, ’s ki itt respublikáról álmodoznék, bolondok’ házába kel­lene zárni; 3) a’ sajátképen magyar ellenzék, melly, a’ mennyiben a’ törvények’ fentartására felügyel, nem egyéb mint conservativ, ’s igy a’ szinte conservativ ausztriai kormánynyal rokonelvű; a’mennyiben pedig haladni akar, szinte nem veszély, mert hiszen adózni akar, ’s ez nem is baj, a’ k. városoknak szavazatot adni akar, ez pedig ollyan elem, melly a’ kormányhoz szít ’stb. — A’ részek’ vissza­csatolására nézve előadja , hogy ő ezen kérdést már 1836- ban Eris’ almájának tekinté,­­s a’ 21-dik törvénynek nem örült, mert ha Magyarországban törvény van arról, hogy a’ részek Magyarorszához csatoltassanak, Erdélyben törvény van arról, hogy azok Erdélytől el ne szakittassanak , igy egyik törvény­ teljesítése a’ másiknak megsértése nélkül nem teljesíthető; azért azt véli, miszerint más médium itt nem lehet, mintha egész Erdély Magyarországgal egye­­sittetik. Ez pedig egyedül a’ kormány’ jó akaratától függ, mivel ezt az erdélyiek nem ellenzik, különösen, hogy az ellenzéki párt nem ellenzi, tudjuk a’ különböző e’ tárgyú felszólalásokból; a’ másik pártot a’ kormány utasíthatván, kétségtelen , miszerint, ha a’ kormány akarja, az uniót eszközölheti, miután ott most a’ kormány’ élén egy köz­ti­szteletű férfiú áll. B­ó­n­i­s S. (Szabolcs): Csongrád’ követének felelve előadja , miszerint Cs. követe bizodalomra szólitja fel az ellenzéket, de czélját nem érheti, mert a’ bizodalom olly gyönge növény, melly a’ legkisebb sértő ’s kíméletlen érintésre elhervad. Illy keserű érintés volt a’ pesti indít­ványnak bizonyos hölgyhez hasonlítása. Az érdemes kö­­vetnr felszólított, hogy a’ gyanúsítást mellőzzük, ’s gya­núéit maga; következetlenséggel vádol, ’s következetlen többször ő maga. Azt mondá, hogy a’ pesti indítvány nem őszinte, mert abban olly dolgok sérelmeknek canonisáltat­­nak, mellyek még pertractalva nincsenek, szóló erre meg­egyzi, miszerint ez már gyanúsítás, jó forma adagkövetke­zetlenséggel vegyitve, mert ő meg’ dicséretet mond a’ k. előadások felett, mellyek szinte nincsenek megvitatva ’stb. Mosonymegye’ követének azon előadását, miszerint igen nagy bajunknak mondja azt, hogy a’ magyar ember itthon lármáz, ’s ha B —bemegy, zsebében viszi az in­stantiát , szóló is igaznak ismeri, ’s aggodalommal nyil­vánítja , hogy ez valóban nagy bajunk; — de ezt azután összeférhetlennek hiszi a’ mosonyi követ’ azon hitével, hogyha valamelly kormány alkotmányellenes úton akarna indulni, 24 óra alatt többségét elvesztené.—Szóló ezt nem hiszi,­­s miért ? épen azért, mert Magyarországban sok silány ember van. A’ viták’ folytatása másnapra halasztatott. Rövid közlés. A’ nov. 30-ki 14-dik kerületi ülés­ben a’ válaszfelirat’ javaslata kevés és nem lényeges szó­beli módosításokkal helybenhagyatott. Azután csakugyan szavazásra került a’ nemesség’ adóbani részvételének nagy életkérdése, következő eredménynyel, mellyet az ország­gal tudatni sietünk. Első kérdés: akarnak-e a’ BR. résztvenni a’ háziadó’ terhében? —Igen-re szavazott 29 me­gye, a’ jászkun, hajdú, turmezei, fiumei, buccari kerüle­tek, egyházi rend és sz. k. városok. Nem­et mondott 18 megye ’s Horvátország; nem szavazott két megye. — Tehát 11 megye’ többsége elfogadá a’ háziadót. Második kérdés : akarnak-e a’ RB. rész­tvenni a’ hadiadó’ terhében? Már erre csak 15 megye mondott igent; 33 megye pedig és Horvátország n­e­m­­mel szavazott, egy megye nem szavazott,­­s így 18 me­gyében nem érett még meg a’ közös teherviselés’ nagy elve egész tökélyére. Harmadik kérdés: akarják-e a’ BR., hogy a’ hon’ sürgetés szükségei’ fedezésére orszá­gos pénztár alakíttassák? 42 megye igent mondott, egy ismét nem szavazott, ’s csak 6 felelt n­e­m­mel. Holnap országos ülés lesz, mellybe a’ válaszfelirat fog bevitetni. 371 Törvényhatósági dolgok­ FEJÉRMEGYÉBEN november’ 25-kén megki­­sérte a’ conservativ párt , a’ követválasztó és utasitó gyűlés’ alkalmával kötött egyezséget megtörni, mi az ellenzéket másnap visszatorlásra hivta föl. Inditványoz­­tatott, hogy a’ válaszfelirat pusztán örvendező és kö­szönő legyen. Az ellenzék másnap ez örömbe és köszö­netbe, mennyiben a’fejedelmet illeti, kész szívvel bele­egyezett ; de a’ kormány’ irányában, tekintve az anya­­utasitásban érintett közelebbi időkben elkövetett sérel­meket is, keserű érzelmeit nem hallgatható el. E’ szel­lemben a’ tegnapi indítványhoz a’ sérelmek ’s pedig a’ közelebb elkövetett sérelmek’ említése iránt, pótló indít­vány létetett, ’s elfogadtatott, így az egyezség’ felbon­tására tett kísérlet meghiúsult. HEVESBEN nov. 17-én tartatott gyűlés. A’ kir. előadások véleményadás végett választmányra bízattak. A’ megye’ szeretett, lelkes első alispánja, Almásy Pál, mint fró, családi viszonyai miatt, — ’s tiszteletben álló főjegyzője, Madarassy János, mivel a’ tanulmányi biztosság’ ülnökévé neveztetett ki, hivatali lemondásaikat beadák. GYŐRMEGYE’ rendei is együttültek a’múlt hónap­ban. A’ kir. előadásokon föltétlenül örvendenek. TEMESVÁR’ városában sept. 30-án a’ követválasztás, mint irtuk, a’ polgárok’ teljes kirekesztésével ment vég­hez. E’ választás legfelsőbb helyen verificáltatván, a’ kor­mány által megsemmisittetett. Az uj választás nov. 22-én ment véghez nyílt ajtóknál; benne 49 vál. polg. és 30 képviselő , 79 választó ven részt. A’ múlt alkalommal elválasztott polgármester és főbiró megbuktak, ’s köve­tekül választattak Urbányi Lő­ri­ncz főjegyző ’s a’ sept. 30-án megsértett választói jogok­ egyik lelkes baj­noka, Joannovics György, kit ellenzéki működé­seiről Krassó és Temes megyék is ismernek. Ez utóbbi 90.

Next