Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-12-03 / 995. szám
Péntek 995. December 3. 1847. Hafeleaik a’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi eltületés a’ két fővárosban házbashordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvant utczai Horváth-házban 583. sz. a. a' kiadóhivatalban, egyéb fitt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tutományokba küldetni kivánt példányok iránt a’megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ alján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’« egyszer hasábosért apró betűje serért vacr ennek helyéért • pengő kr, a* kettős hasába serért pedig 10 p. kr számíttatik. ' TARTALOM. Országgyűlés. (10-ik és 11-ik ker. ülés. Rövid közlés nov. 30-ról). Törvényhatósági dolgok . (rövid közlések). — Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. ORSZÁGGYŰLÉS. 10-ik kerületi ülés nov. 25-én. Elnökök, jegyző, tárgy mint tegnap. Gr. Forgách (pozsonyi káptalan). Örömet nyilatkoztat a’ kir. előadások felett, ’s nem csupán azért, hogy a’ káptalanok’ voksa is bennök van. ’S most, midőn az egész haza örül, kérdés: megemlítsük-e panaszainkat is a’ felirásban ? Szóló „nem“-mel felel, noha polgári bűnnek tartja az örömmiatti elragadtatást. Ha látná, hogy ez az egyetlen út a’ panaszok’ fölterjesztésére, ’s hogy ezen it későbben el lenne zárva, szívesen belegyeznék, de föl lehet azokat külön feliratban is még ez országgyűlés alatt terjeszteni. Most a’ propositiók is másfélék, mint egykor; illő tehát, hogy a’ felírás is másféle legyen. Szabolcs’ követe azt mondá, hogy még nem látott nem szép propositiókat; de van a’ szépnél is szebb, és ha hasonlítjuk az 1795-iki’s 1805-iekhez, mellyekben csak katonaadásról ’s az adózó nép’ terheltetéséről van szó, meg kell vallani, hogy ezek csak mégis szebbek,’s köztök még olylyan is van, mit mi sérelemnek keresztelünk, t. i. a’ részek’ visszacsatolása. És azután az ajándék’ becse az átadás’ módja által is növekszik, és szóló emlékezteti a’ rendeket az átadás’felejthetlen perczére. A’ horvát ügy, mellyre nézve két. választmány van kiküldve, még nincs sérelemnek elismerve. Uj rendszert a’ megyében nem lát, csak a’ régi törvények’ teljesítését; a’ legrégibb időkben is voltak már administrátorok, és csak a’ számban van különbség ; Somogynak egyszer egy külföldi herczeg lévén főispánja, ennek hihetőleg administrátorának is kellett lenni; az alispán hatáskör pedig nincs megsemmisítve, mert a’ megye’ pecsétje az alispánnál áll. Borsodról eddig azt hitte, hogy az egyházat meg akarja rövidíteni, most azonban örömmel tapasztalja, hogy a’ borsodi követ felszólítván a’ derűst az alkotmány’ védelmére, ennek ebbeli jogát elismeri. A’ clerűs egyébiránt ebben soha hátra nem maradt, sőt legtöbbet tett az alkotmány’ fentartására, p. o. a’ 17-ik század’ végén Széchenyi kalocsai érsek mentette meg azt. Ezt közbevetőleg:—Az administrátori rendszer nem az ország’, csak egyes megyék’ sérelme, ’s Borsod maga nem határoz. A’ hold, prímás felszólalt ugyan az esztergomi administrátor-kinevezésre, de csak annyiban , a’ mennyiben Pesten és Esztergomban rendesen adminiatrátorok lévén régi idő óta, azon jogát vélte sértve lenni, melly őt ’s a’ nádort különösen illeté. — IX. Pius pápára nézve kimondja, hogy noha a’ magyar clerus hit’ dolgában függ a’ pápától, de a’ politicában csak annyiban követi, a’ mennyiben politicáját helyesli, ’s reméli, hogy ennél nagyobb függést Borsod sem követel. A’ felírásban az 1790 : 10. t.czikket ’s külön kormányt emlegetni nem tartja helyesnek, mert ez keserűséget okoz. Az országgyűlés’ Pesten tartását szereti, az évenkénti diaetát sem bánja, de előbb módokról kell gondoskodni, mellyek azt lehetővé tegyék; a’ mostani procedura szerint szóló lehetetlennek tartja az évenkénti országgyűlést, mert ime már három hét óta vagyunk itt, ’s még semmit se tettünk. Babarczy: Elemezvén a’ pesti és baranyai indítványokat, Pest’ követét igyekezik czáfolni. Pest azt mondá, hogy inditványa legális szellemű, mert általa a’ keserű vitatás szándékoltatott kikerültetni, ’s más részről ismét azt állitá, hogy a’ tárgyak már megvitattak. E’ két állításban szóló ellenmondást lát. Az, hogy egyik-másik szónok beszélt a’ trafikákról és sok más egyébről, még nem vitatás. A’ tárgyak’ illy modorú rögtönzött megvitatását, mint impracticust ’s czélszerűtlent, szóló el nem fogadhatja, ’s illynemű vitatásba nem is bocsátkozik. Óhajtja, hogy minden egyes tárgy különkülön részletesen megvitattassék, de így összefogva ’s egyszerre lehetetlen a’ tárgyakról alaposan szólani, ha szinte a’ tábla képes lenne is szabad és háboritlan kihallgatást eszközölni. Ellenmondást lát Pest’ azon állításai közt is, hogy egy részről azt mondja, hogy a’ baranyai indítvány szerint az előleges sérelmek lévén fölterjesztendők, ez megkeseritné az öröm’ poharát, más részről pedig, hogy a’ baranyai indítvány puszta adulatio. Ellenmondás továbbá az is, hogy mig egy részről az mondatik , hogy ha a’ baranyai indítvány nyerne többséget, meggyűlne bajunk, mert úgy az előleges sérelmek egyenként lennének megvitatandók, holott más részről meg’ az állittatik, hogy a’ pesti indítvány szerint, mellyben szinte sérelmek foglaltatnak, a’ részletes vitatás elmellőztetik. Szóló a’ pesti taktikában csak azt látja, hogy az ellenzékiek még akkor is ragaszkodnak nézeteikhez, ha a’ többség által elüttetnének, holott a’ conservativek a’ többségnek, mint illik, engednek és semmit sem erőtetnek. — A’ mit Pest személyére nézve mondott, maga megvallá, hogy az gyanúsítás, ’s igy maga határozá meg annak érdemét. Azt mondá, hogy a’ fejedelmet nem tudván szóló megkülönböztetni a’ kormánytól, ez által az alkotmányosság’ első betűjének nemtudását árulá el; szóló csak annak örül, hogy e’ calculus nem azon iskolából eredvén, mellynek ő hive, reá nézve nem sokat nyom, ’s mások előtt sem hiteles. Azt mondá továbbá Pestmegye’ követe, hogy a’ gyanúsítás’ fegyvere az ő kezében élesebb, ebben szóló egyetért, csupán a’ motivatióban tér el, t. i. azon fegyver nem azért élesebb az ellenzék’ kezében, mintha a’ conservativek’ elvei inkább volnának gyanusithatók, hanem azért, mert a’ szabadabb szó ’s véleményszabadság e’ teremben már csak satyra; egy alkotmányellenes befolyás töretik itt, mellynek hívatlan biráskodása előtt az ellenzék’ szájában a’ gyanúsítás is igazság, ’s a’ conservativekében az igazság is gyanúsítás; egyik oldalon a’ gyönge is erős, másikon az erős is gyönge. Az ügy, mellyet szóló védelmez , nem népszerű, de az alkotmány’ érdekében az működik híven, ki ettől vissza nem retten. Mondá Pest’ követe , hogy az ellenzék a’ kormánytól nem várhat egyebet, mint büntetést, szóló pedig tud példákat, hogy az e’ teremben tartott legcsipősb ellenzéki beszédeket a’ kormány’ jutalma követte. A’ loyalitásra nézve azt jegyzé meg szóló követ, hogyha a’ loyalitás abból áll, hogy a’ conservativek mindent tűrjenek,’s szenvedjék, hogy az ellenzék szabadon gyakorolja rajta humorát, gúnyolja, hazafiatlanoknak ’s adulátoroknak nevezze őket, úgy ő nem akar loyális lenni. Az ellenzéknek, úgymond, ez mind loyalitás, mi pedig, kik e’ teremben, hol egykor a’ kormány által gátolt szólásszabadság mellett olly lelkes szavak emeltettek, szabad szólásunkban gátoltatunk, illegálisok vagyunk. B a c h ó (Trencsin), Pestet is Baranyát is pártolja, a’ mennyiben az előleges sérelmek’ felterjesztése ’s a’ horvátországi sérelem mellett is van utasítása. A’ többi sérelemre nézve utasítva nem lévén, egyéni véleményét nem nyilatkoztatja, de a’ Pesten tartandó országgyűlést pártolja. Sebestyén. (Veszprém): Köszönetet szavaz abban, hogy a’ kir. előadások mellé törvényjavaslatok is kapcsoltattak, veszedelmet nem lát, mert nem azért küldettek ide, hogy egyszerűen elfogadtassanak, hanem hogy tanácskozás alá vétessenek. A’ H. T. K. u. r. 3-ik czikkjében már van nyoma ennek, a’ törvényhozás’ azon módja adatván elő, hogy a’ nemzet megkérdeztetett a’ törvény iránt: tetszik-e vagy nem? — már az aranybullát is II. András király initiálta,’s újabb időkben is kellett törvényeknek illy módon létesülni, mert hiszen a’ csak nehány napig tartott országgyűléseken különben nem lehetett volna annyi törvényt hozni. — A’ sérelmek’ felterjesztését későbbre tartja fel, az édes közé nem akar keserűt vegyíteni, minthogy azonban e’ véleménye hihetőleg kisebbségben marad, legalább nem in specifico, hanem csak általánosságban kívánja a’ sérelmeket megemlittetni. A’ horvát ügyben annak idejében talán ő is fog sérelmet látni, most azonban el akarja várni a’ két. küldöttség’ vizsgálatának eredményét, mert különben e’ sérelem filius ante patrem lenne. Az administrátori rendszert illetőleg, felolvastatott ugyan itten az 1825 ben felterjesztett sérelmek’ 36-ik pontja, melly szerint e’ tárgy már akkor sérelmesnek találtatott. Az 1825-ki diaeta’ cselekvése azonban minket nem kötelez, ’s a’ tárgy akkor sem a’ köszönő feliratban, hanem csak későbben terjesztetett fel. Küldői e’ dologban sérelmet nem látnak, 's szóló követ küldőinek ezen nézetét bőven igyekszik indokolni, ’s annak bebizonyítására, hogy az administrátorság nem valami uj jelenet, roppant mennyiségű történeti adatokat hord fel. Rendben találja, hogy az administrátorokat ő fölsége nevezvén, ő fölsége is fizesse, ’s azokat a’ domesticából fizetni épen olly anomalia volna, mint midőn a’ megyei tisztviselők , kiket a’ nemesség választ, az adózó nép által fizettetnek, e’ fizetés a’ függetlenségnek nem árt, mert az kinek-kinek jellemétől függ. A’ főispán és administrátor közt a’ megye’ irányában csak a’ névben van különbség; jogaik ’s kötelességeik ugyanazok, visszaéléseket mindegyik követhet el. Évenkénti országgyűlést küldői nem akarnak, de az országgyűlés’ Pesten tartását annyira kívánja, hogy már a’ mostanit is át akarja tétetni Pestre, az 1790-ki diaeta’ példájára, melly Budán kezdetett ’a Pozsonyban folytattatok. Ju sh (Thurócz), Veszprém’ követének az admistrátorokra tett állításait czáfolva, kiemelé, hogy a’ főispán és administrátorok közt lényeges különbséget lát abban, hogy a’ főispánok az országgyűlésen szavazattal bírnak, hol sajátképen a’ megye’ véleményét ’s érdekét kellene képviselniök. Ha a’főispánok alkalmatlanok, abból nem az következik, hogy administrátor neveztessék melléjük, mert világos törvény rendeli, hogy a’ megyét, főispán’ nem létében, az alispán kormányozza. Az administrátorok’fizetését illetőleg: ha igaz,hogy ezek a’ főispánok’ helyét foglalják el, úgy őket a’ megyének kellene fizetni, mert a’ főispánok az 1723 . 56.t.cz. szerint a’megyék’tisztviselői. Átmenvén a’válaszfeliratra,ennél fontosabb tárgyat nem ismer; jellemezni fogja ez a’nemzetet,’s tanúságot tenni alkotmányos érettségünk’ fokozatáról. Igen nehéz feladat kiszabni azon határpontot, meddig a’ válaszfelirat terjedjen; a’ tett indítványok közül azonban leginkább megfelelőnek hiszi a’ pestit, mig a’ baranyait kevesli, ’s azok’ indítványát sem helyeselheti, kik általánosságban akarnak maradni, mert illy után a’ baj’ okát kitudni nem lehet. Az 1790 : 10. említését szükségesnek találja; hiszen kir. személynek ő maga is kimondá, hogy nincs senki, a’ ki hazánk’ függetlenségét e’ törvény’ értelmében ne kívánná. — Ezután szóló elmésen felelgetett a’ jobbra ’s balra történt kijelentések’ egyike ’s másikára. Különösen Csongrád’ követének, ki azt mondá, hogy a’ legcsipősb ellenzéki beszédeket kormányi jutalom követi, megjegyzi, miként nem hiheti, hogy ezt Cs. követe komolyan mondta volna; mert ha voltak jutalmazások,azok bizonynyal nem a’ csipős beszédek, de az azokkal ellenkező későbbi tettek’ jutalmai valának. Szinte Cs. követének a’ franczia forradalomból vagy ha úgy tetszik az „Illustrirte Zeitungéból ide átültetett azon allegóriájára, melly szerint a’ pesti indítványt bizonyos, az ifjúságot ingerlő hölgyhez hasonlította, — kit szóló igaz néven nevezni nem akar — azt jegyzi meg , hogy ezen allegória a’ hölgy-karzat’ irányában nem a’ leggyöngédebb volt, de ha már csakugyan dámákról kell beszélni, a’honti dámát, melly neki épen nem tetszett, nem is említve, felszólítja Csongrád’ követét, hogy miután az allegóriákban olly szerencsés, mondja meg, ugyan miilyen dáma az a’ bara-Inyai? szóló úgy hiszi: haja nem fekete ’, maga nem fehér, legfelebb is amúgy mosonyiasan brünett vagy szőke, öltönye avult, pókháló-csipkékkel szegve, sovány termete felpiperézve, kezében steckert tart, mellyel fölroquettiroz; hogy azonban az allegória tökéletes legyen, szóló reméli, hogy hátára adresse függesztetik, mellyre ez lesz irva: retour. S z a 11 o p e k (Verőcze). Főkép’ a’ horvátországi viszonyokra terjeszkedik ki, a’ tartományi gyűlés’ rendezésében egyoldalú intézkedést nem lát, ’s kijelenti, hogy az, a’ mi abban foglaltatik, a’ kapcsolt részek’ 5 megyéjének ’s 7 szabad kir. városának közéhajtása. — A’ pesti indítvány’ aggodalmai közül csak az 1836 : 21. t.cz. irántit osztja, de az évenkénti országgyűlést pártolja. Balogh (Győr). Hosszasabb philosophálás után az alkotmányos és absolutisticus irányok’ egymásra hatásáról, Baranyával szavaz, úgy szinte Szmrcsányi J. (Árva) is. Ellenben Vidoss J. (Vas) és Horváth L. (Fehér) a’ pesti indítványt pártolják. Szentkirályi M. Mosony’ követe azt mondá : beszéljük ki magunkat, ’s én is azt tartom, tegyük ezt, akkor egyúttal a’ keserűség is kijő belőlünk. Tegnap harczba bocsátkoztam Csongrád’ követével, ’s most némelly előfordult félreértések’ megmagyarázását szükségesnek tartom. Ő inconsequentiával vádol bennünket, különösen inconsequentiát talál abban, hogy a’ válaszfelirat’ elején köszönetet szavazván, később mégis bizalmatlanságot árulunk el, de ezen ugy látszó inconsequentia csak onnét ered, hogy Cs. követe a’ pesti indítványt reassumálván, egy kis összekötő eszmét kifelejtett, t. i. azon eszmét, miszerint, mi óhajtanék azon szerencsés sikert, mellyel a’ kir. előadások’ első pontja megoldatott, a’ többi pontokra nézve is biztositva látni, ’s azért a’ főokot, mi ezt véleményünk szerint gátolja, elmozditni. Mondá tovább Cs. követe, hogy olly tárgyakat teszünk a’ válaszfeliratba, mellyek részletesen megvitatva nincsenek: de mik tehát ezen tárgyak ? Mondatik a’ pesti indítványban, hogy az 1790 : 10. nem valóság, ezt Cs. követe tagadta, de nem bizonyította, ez tehát meg volt vitatva. Mondatik továbbá a pesti indítványban, hogy törvényhozásunk alkotmányos alapon nyugszik, kormányunk pedig nem alkotmányos, mert nem parlamentáris, minek következése, hogy reformjainkban biztos irányt nem követhetünk. Hogy kormányunk nem parlamentáris, azt csak nem tagadja Cs. követe, én legalább nagyon különbözőnek találom, ha a’ többség csinálja a’ kormányt, ’s ha a’ kormány csinálja a’ többséget. A’többség’ theoriása nálunk egészen különböző, mint más országokban, hol a’ többség csinálja a’ kormányt; ezekben a’ kormánynak többséggel kell bírnia, hogy erős legyen, nálunk (bármi paradoxumnak lássák is) a’ többség a’ kormányt nem erősiti, de gyöngíti, ’s kormánytöbbség által az alkotmányos jogok veszélyeztetve vannak. És ezt bebizonyítom épen 90