Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-02-26 / 1042. szám

gyűlési honosításra fölállítandó feltételeket szükségtelennek tartja, mert ha a’ törvényhozás magában elég garantiát nem talál, nem nyújthatnak azt a’ legszigorúbb szabályok sem. Az eddig szabálytalanul gyakorlott törvényhatósági honosítást szabályok közé szorítandónak tartja; ’s a’ birtok- és hiv­atal­­képességnek az országgyűlés általi adásában azért nem egye­zik meg, mert ez messzire vinne, ’s ha évenként tartatnék az országgyűlés, minden idejét az illyes képességekérti fo­lyamodások foglalnák el. A’ koronaőr’ indítványára szavaz. Gr. C­z­i­r­á­k­y János. Azon külföldieket illetőleg, kik az országra nézve jeles érdemeket szereztek , az ország­­gyűlési honosítást megtartatni kívánja; de mivel e szabálytól eddig is eltérések történtek, szükség, hogy a’ kellékek meg­­állap°ittassanak. Mi az incolátust illeti, 3 categóriáját külön­bözteti meg a’ külföldieknek : t. i. vagy gazdagok, vagy ipar­­űzők, vagy proletárok a’ külföldiek. Az utasok’ bejövetelét szükségesnek nem látja, mivel a’ haza’ népetlen vidékei a’ felföld’ túlnépes téréiről megszállittathatnak. A’ gazdag kül­földiek azért vágynak hazánkba, mert tőkepénzeiket itt job­ban fektethetik be,’s üzérkedés’ tárgyává tennék az országot; az illyenekre alkalmazható lévén azon mondás : ,,ubi bene, ibi patria,“ hajlamuk csak addig van itt maradni, mig pén­­zök eléggé kamatoz; ezek alkotmányunk iránt semmi szere­tettel nem viseltetnek, mert hogy itt lakjanak, arra példa nincs. Tehát ezekre nézve igen szigorú föltételeket kíván sza­­batni, ’s mivel a’ birtok- és hivatalképesség alkotmányos or­szágban főszempontot érdemel, e’ tekintetben , mint gr. Te­­leky D., a’ kellékek’ alkalmazását sem óhajtja a’törvényható­ságokra bizni, mert e’ nagy szempontok az országgyűlés’ fel­­ügyelését teszik szükségessé ; ’s lehetnek olly esetek is, mely­­lyekben a’ törvényhozás bizonyos feltételtől a’ honosulandót fölmentheti. A’ gyám­okokat, iparűzőket, szóval azon leg­hasznosabb osztályt, melly az ipart, földművelést és keres­kedést előmozdítja, szaporítani óhajtja az országban,’s ezekre nézve a’ nm. koronaőr’ nézeteit pártolja, hogy t. i. azok tör­vényhatósági uton honosíttathassanak, szükségesnek tartván egyszersmind azon községek’ meghallgatását is, mellyekben az illy egyének megtelepedtek. Tihanyi Ferencz, temesi főisp. úgy van meg­győződve , hogy a’ törvényhozási honosításra bármi föltételek állapíttatnának meg, azokat a’ következő törvényhozás meg­változtathatná, ’s különben is, ha egyeseket a’kellékektől fölmenteni lehetne, azok’ meghatározása szükségtelen ; azért a’ törvényhozási honosításra semmi föltételeket felállítani nem lehet. A’ törvényhatóságira mind K. Vay M., mind gr. Teleky D. több feltételeket kíván, mint a’ BR. javaslatában foglaltatnak ; annálfogva akármellyik indítvány fogadtatik el, a’ BRtől egy bővebb javaslat’ készítését kell kérni. Szóló a’ nm. koronaőr’indítványát fogadja el. Gr. Károlyi Lajos, nyitrai főisp., gr. Cziráky­­val egyetért a’ külföldiek’ osztályzására nézve , de a’ gazda­gokra nézve is elegendőnek tartja a’ helyt, tanács’ felügye­­lését, a’ szegényebbekre nézve pedig még a’ földesurak’ be­folyását is fentartani kívánja. Többire általában a’ korona­őrrel szavaz. Gr. Teleky László. Megegyezem abban, hogy általános elveket állítsunk fel,’s megkérjük a’ rendeket, hogy szerkezetöket azokhoz módosítsák; de azt tartom, hogy épen illy általános elvek’ felállitásánál is át kell menni az egész szerkezeten, mert az, mit a’ amirgy koronaőr javasolt, a’szer­kezetnek csak egy kis részletét illeti; már pedig azon meg­jegyzéssel visszaküldeni a’javaslatot, ’s egyebet nem tenni hozzá, annyi volna, mint az egészet tárgyalni nem akarni, mint annak tárgyalását unván, azt későbbre halasztani. Más­kép’ állana a’ dolog, ha azon megjegyzés ollyan volna, misze­rint következtében az egész szerkezetet más alakba kellene önteni; de a’ megjegyzés nem o­lyan, sőt nem is ellenkezik egészen a’ rendek’ véleményével, mert a’ rendek sehol sem mondják ki, hogy az indigenálást nem kívánják fentartani. De ha ellenkeznék is, a’ nmlgy koronaőr’ megjegyzését egy szakasz’ kiigazításával is el lehetne érni, a’ többiekre pedig a’ rendek mégsem tudnák, mihez tartsák magokat. ’S épen e’ tekintetből kívánom, hogy tárgyaljuk a’ dolgot, miszerint ha közelítés történhetik, történjék az minél előbb. — Mi már ő nmlig a’ észrevételeit illeti, nem látom, hogy véleményeink egymástól nagyon eltérnének , mert én is kívánom, hogy az országgyűlés’ indigenálási joga fentartassék, csak arra nézve nem értem jól ő­nmgát, hogy e’ jogot csupán nemesítésére kivánja-e szorítani, vagy egyszersmind a’ honosításra is ki­terjeszteni, mi még nem volna egyszersmind nemesítés? Ebből sem zárnám ki a’ törvényhozást, hanem három categóriát kí­vánnék felállítani, t. i. hogy polgárosíthasson, nemesíthessen ’s végre törvényhozás’ tagjává nevezhessen. — Gr. Teleky D. előadását sokan nem értették, mintha ő el akarná venni a’ megyéktől a’ honosítási jogot, ’s ez által mintegy ellentétben állana koronaőr ő mltgával ; azonban mindkét vélemény sze­rint megmaradna categóriák mellett a’ honosítási jog a’ me­gyéknél , csakhogy K. Vay M. szerint a’ felügyelés a’ helyt, tanácsot, gr. Teleky D. szerint pedig az országgyűlést illetné. Megvallom, épen annyi okot látok abban, hogy az országgyű­lés, mint mennyi akadályt abban, hogy a’ helyi­ tanács ügyel­jen föl; abban azonban több biztosítékot látok, ha mi magunk itt az országgyűlésen ügyelünk fel az általunk kiszabott cate­góriák’ megtartása fölött. Egyébiránt, ha e’ véleményemmel kisebbségben maradnék,hozzájárulok a’helyt, tanács’ felügye­­léséhez ; hanem azon esetben, midőn a’ megye és helyt, ta­nács egymás közt nem tudna megegyezni, a’ revisió az ország­gyűlést illesse ; még pedig nem petitionális és gravaminális után, hanem hogy az országgyűlés’ határozata alá terjesztes­senek mindazon esetek, mellyekben a’ megye és helyt, tanács megegyezni nem tudtak. — Mi az indigenálási föltételeket illeti : az, ki a’ honosításra nézve föltételeket kíván, ’s ki­vánja, hogy azokat az országgyűlés is megtartsa, úgy jó önma­­­­gával öszhangzásba, ha a’ honosítás’magasabb nemeire is ka­tegóriákat kíván, mert ha egyikre nézve szigorúak akarunk lenni, annyival inkább szigorúaknak kell lennünk, midőn a’ tévedésnek vagy hibának nagyobb következései lehetnek. Meglehet, hogy ez megszorításnak tetszik az országgyűlésre nézve, de tulajdonkép’ nem az, hanem inkább jogkiterjesztés ; mert az országgyűlés nem lesz kénytelen egyének fölött vitat­kozni , ’s a’ h­onositandók fölött biográphiai analysisekbe bo­csátkozni ; hanem a’ viták a’ categóriák iránt fognak folyni, ’s igy azok’ felállításával a’ dolog igen megkünnyittetik. — Egyébiránt az, mit gr. Cziráky mondott, véleményemmel meg­egyezik , hogy t. i. azon egyes esetben el lehet térni némelly föltételektől, ha azon kivételes eset, mellyben eltérni lehetne, a’ törvénybe foglaltatnék, ’s igy értve véleményét, pártolom azt, hogy illy kivétel a’ törvénybe tétessék. Gr. A­l­m­á­s­s­y Mór: Elválasztván a’ törvényhozási honosítást a’ törvényhatóságitól , amazt azért kívánja minden feltételek nélkül gyakoroltatni, mert ezek hi­ba alkottatná­nak, a’ mennyiben a’ törvényhozás azokat mindig megváltoz­tathatná ; a’ törvényhatósági honosítás iránt is a’ koronaőr’ véleményét pártolván, az országgyűlési felügyelést még azon okból sem tartja lehetőnek, mert a’törvényhozásnak egyszer­smind nem lehet a’ végrehajtás is feladata, gyakorlati kivitele pedig tömérdek nehézségekkel lenne összekötve, ’s az iparos osztálynak egyik országgyűléstől másikig olly kétes állása volna, mi által a’ hazai ipar csak veszthetne. Gr. Dessewffy Emil. Azon véleményben van, hogy előbb is a’ K. V. M. által előadott elveket kell a’ BB- nek visszaszenni, mert a’ főRR. egészen más szempontból te­kintik a’ kérdést, mint ők. Az mondatik ugyan, hogy nincs köztünk különbözés, azonban a’ 4. §-ban a’ honosíttatni kívá­nókra 4 elengedhetlen föltétel van szabva, ’s ez az eddigi in­­digenátus’ természetét egészen megváltoztatja. Némellyek el­fogadják az országgyűlés’jogának ekkénti korlátozását, holott ha az országgyűlésben magában nincs elég garantia, akkor azon törvényben sincs, mellyet az országgyűlés alkot. Gr. Teleky L. a’ törvényhozási honosításnak 3 categóriáját kí­vánja felállítani : a’ polgárosítást, nemesítést és törvényhozói joggal felruházást; de valljon czélszerű volna-e az elsővel az országgyűlést elárasztani? De úgymondanak, szigorúbb tör­vény kell az eddiginél, mivel az meg nem tartatott; azonban abból, hogy a’ múlt országgyűlési 4-ik t.cz. ellenére, melly a’ birtokképességet csak a’ benszületett ’s állandóan itt lakó magyarokra terjeszti ki, külföldiek is birtokot szereztek, csak az a’ tanúság, hogy a’ mi törvényeinknek rendesen sanctiója nincs, ’s itt is az országgyűlés’ fel­ügyelése csak ill­usórius sanctió lenne. Mert Magyarországon a’ bevándorlások azon arányban szaporodván, mellyben az ország mindig virágzóbb állapotra rejlik,’s különösen a’külföldiek’ jogainak czélbavett kiterjesztése mellett, az országgyűlés honosítási kérelemleve­lekkel egészen elárasztatnék. De még’ a’ végrehajtó hatalom’ alkotmányos fogalmával is ellenkezik, hogy az országgyűlés gyakoroljon felügyelést, ’s mintegy tribunállá váljék a’ megye és helytartótanács fölött. Ezért az indigenátusra nézve czél­szerű megtartani az eddigi módot, mert a’ biográphiai bonczo­­lások akkor sem kerültethetnének el, ha kellékek állíttatná­nak fel, mivel akkor ismét az lenne a’ kérdés, megvan-e ez vagy amaz kellék egyik vagy másik honositandóban. Legyen elég azon biztosíték, melly a’ törvényhozás’ erkölcsi erejében van. — A’ honosítás’ másik neme iránt mulhatlanul szüksé­ges az intézkedés, ’s e’ tekintetben szóló a’ n.m. koronaőr ál­tal kifejtett elvek’ elfogadására kívánja a’ BR-et felszólittatni, t. i. hogy több kellékek állíttassanak fel. Gr. Teleky D.-nak, a’ birtok-’s hivatalképességre nézve tett megkülönböztetésére a’ liptói főispán megfelelt, hanem miután a’ BB. által java­solt azon eljárási módot, miszerint a’ honosítottak’ névjegyzé­kének másolata nem is helybenhagyás , hanem csak tudomás végett küldessék föl a’ h.tanácshoz, kielégítőnek nem tartja szóló, mert a’ törvények’ végrehajtásának legfőbb műszere a’ h.tanács, tehát óhajtja, hogy a’ BB. e’ részben is a’ koronaőr’ nézetét fogadják el. B. Vay Miklós koronaőr. Igazolni kívánja magát, hogy ő a’ birtok- és hivatalképességet megkülönböztette. Az elsőre nézve nem akart más garantiát felállittatni, mint, hogy a’ honositottaknak adandó jogok iránt több föltételek ’s qua­­lificátiók szabassanak meg; ’s ennek oka az volt, mert a’ múlt országgyűlési 4. t.cz. különben sem adja meg a’ honositottak­nak, hanem csak a’ benszülötteknek a’ birtokképességet. A’ hivatalképesség pedig azon törvényben meg lévén adva a’ho­nositottaknak is , erre nézve a’ feltételeket kívánta szigorúb­ban megállapittatni. Gr. Szécsen Antal: Gr. Cziráky’ előadására tesz némelly észrevételeket, nevezetesen, hogy a’ törvényhozási honosításra felállítandó szigorú feltételek, mint eddig nem vezettek, úgy ezután sem vezetnének kívánt sükerre , mert azoktól a’ törvényhozás tetszés szerint fölmenthet. A’ tőke­pénzesek’ honosodásának megszorítása is veszélyes , mert félő, hogy a’ tőkék a’ birtokszerzési térről kiszorittatnak. A’ külföldi gyarmatok még szívesebben magyarosodnak, mint a’ felföldi tótok; ’s a’ gyarmatosítás’ eszméjét rokonszenv’ hiá­nyára építeni nem lehet ’stb. Siskovics József verőczei főisp. Gr. Cziráky­­val van egy véleményen, mert ha az angol törvényhozás meg­teheti , hogy honosítás’ útján a’ polgári jogokat osztogassa, mert nem tehetné meg azt a’ magyar törvényhozás is, és ha szinte 3 évenként tartatik is országgyűlés, inkább tűrjön a’ haza’ javaiban részesülni kivánó honosulandó 3 évig, mint, hogy az országra nézve a’ minden biztosíték nélküli honosí­tásnak rész következése legyen. Gr. Cziráky János: Világositásul előadja, hogy­­ a’ törvényhozásnak a’ feltételektőli felmenthetési jogát csak azon értelemben vette, mellyet annak gr. Teleky L. adott; ’s hogy tagadhatlan az, miszerint ha a’ föltételek törvényben megállapittatnak, azoktól eltérni csak mégis nehezebben esik, és igy nagyobb a’ garantia. Ürményi József tolnai és b. Matjthényi László barsi főispán , a’ n.mígy koronaőr’ indítványát pártolják. Gr. Teleky Domokos: Indítványom ellen több ellenvetések tétezvén, mennyire lehet, rövid kívánok lenni, miután az idő is már messze haladt. Mondatott itt általáno­san, miszerint az országgyűléssel szemben törvényeket hozni fölösleges, mert ha az országgyűlésnek tetszik , megtartja a­ törvényt, ha nem tetszik, nem tartja meg. Ha ez elv­állana, akkor törvénykönyvünkben mindazon törvények, mellyek az országgyűlés’ téteményét szabják ki, feleslegesek és helyte­lenek volnának. Igen csodálkozom , hogy szemben ülő szó­nokoktól vagyunk kénytelenek a’ törvényhozásnak illy fogal­mazását hallani. Méltóságtok egészen feledni látszanak, hogy a’ magyar törvényhozás nincs egyedül ezen és a’ rendek’ te­remében öszpontosulva, hanem van még egy más kiegészítő része, és hogy azon törvénynek, mellyet a’ két tábla hozott, ’s ő fölsége sanctionált , követése nem függhet egyedül az országgyűlés’ akaratától. Az emlitett eszmét ildomosabban adta elő gr. Dessewffy Emil ő mltga, midőn azt mondá, hogy ha a’ törvényhozás az indigenátusra nézve helytelen szabá­lyokat volna hajlandó követni, az e’ részben alkotandó meg­szorító törvénytől sem vár többet. Vélekedésem szerint más­ként áll a’ dolog. A’ törvényhozás úgy , mint egyes ember, érezheti a’ maga’ gyöngéjét , és hozhat olly szabályokat, mellyek által magát jövendőre megkötni kívánja. Ez ország­gyűlés hát, ha gyöngéjét érzi és tudja, hogy leendőek körül­mények, mellyek között bizonyos szabályok szükségessé vál­hatnak , jól teszi, ha azokat meghozza. Ha az indigenátus’ régi modora megmarad, egyes , különben tán igen jeles em­bereket, de kiket úgy mondhatunk magyaroknak , mint bár­­melly idegeneket, fognak a’ megyék az országgyűlésre aján­lani ; és midőn aztán az országgyűlésen e’ személyekről szó lesz, kik talán honunk’ ügyébe­­is némi befolyással vannak, akkor azt fogják mondani, ne idegenitsük el magunktól őket, hanem inkább karoljuk magunkhoz , és ezzel a’ dolog régi vágásába esik vissza. Helyes tehát előre a’ föltételeket ki­mondani , mellyek nélkül indigenálni nem akarunk. Mi a’ BR. által felállított categóriákat illeti , ezek közt a’ fő az , hogy csak ollyanokat kell indigenáltul bevenni, kik az or­szágban már letelepedtek, és annálfogva az országnak valódi polgáraivá kívánnak lenni. Hogy ez nem volna helyes, és az országgyűlési jogát helytelenül szorítaná meg , nem látom által. Nyilvános ugyan­is, hogy ha az indigenáltak jeles emberek, megtelepedésök kívánatos, mit ha nem tesznek, meghonosításuk az országra nézve semmi hasznot nem hajt, de igen kárt, bünlakásuk és birtoklásuk által. Liptómegye’ főispánja azt mondá, miszerint nem tudja, ha a’ birtok- és hivatalképesség’ adását elvesszük a’ megyéktől, mi jog ma­radna nekik? de továbbá azt is mondá, hogy nem tudja, mi jogot fogna az országgyűlés gyakorolni? Már kérem alázato­san, vagy az egyiknek, vagy a’ másiknak kell valami jogot gyakorolni, ’s itt harmadik eset nem létezhetik, miután nem a’ jog’ megsemmisítéséről, hanem arról van szó, hogy azt a’ megyék vagy országgyűlés gyakorolja,­­ mí­g a’ két ellenve­tését tehát egymással megegyeztetni nem tudom. De polémiai fogás által nem érzem magam’ fölmentve, hogy ő mltga’ ész­revételeibe egy kissé mélyebben ne ereszkedjem; lássuk, indítványom szerint , mi jogot fognak a’ megyék és mit az orsz. rendek gyakorolni;— a’ vármegyének joga lesz a’ meg­telepedést megengedni és hitelesitni, továbbá lesz joga azo­kat, kik megtelepedtek, és 5 vagy 10 évig a’ megye’ kebe­lében laktak, úgy szinte azokat, kik az 5-ik §-ban említett föltételeknek eleget tettek, az országgyűlésnek felterjeszteni azért, hogy az országgyűlés a’ birtok- és hivatalképességet nekik megadja; — az országgyűlésnek joga pedig abban ál­­land, hogy azon személyekre , kikre egyéb kritérionok ille­nek , reáruházza a’ birtoklás ’s hivatalviselés’ képességét; és én e’jogot fontosabbnak tartom, mintsem azt a’ megyék egyenként gyakorolhassák. E’ tárgyban a’ túlsó párt’ véle­ményét leginkább leleplezte­­. barátom gr. Dessewffy Emil, midőn azt mondá, hogy ő az ellenőrséget, mellyet a’ t. R., a’ helyt, tanácsnak kívánnak fentartani, nem tartja elégsé­gesnek , hanem valami positivumot kíván adni; és mi azon positivum ? Ha a’ helyt. tanácsnak az utólagos felügyeleten kívül egyéb jog adatik, akkor neki hatalmat adunk arra, hogy a’ megyék’ honosítását megsemmisítse; de a’ birtok- és hiva­talképesség olly természetű, mellyel ha a’ honosodottak már éltek, tőlök jogszerűen elvenni nem lehet; innen önként foly, hogy a’ túlsó oldal’ véleménye szerint a’ birtok- és hi­vatalképesség’ osztogatása a’ helyi, tanácsra fog háromolni. Nem mi akarjuk hát a’ végrehajtó hatalom’ teendőit a’ tör­vényhozó hatalomra ruházni , hanem méltóságtok akarják a­ honosítás körüli legfőbb jogot, mellyet eddig az országgyűlés gyakorlott, egy dicastériumnak adni át. Annálfogva most is előbbi vélekedésem mellett vagyok; ha azonban attól elütte­­tem, gr. Teleky László’ vélekedéséhez járulok, ki azt mondá, miszerint köttessék ki, hogy ha az egyes esetekben a’ helyi, tanács és megye közt összeütközés van a’ honosításra nézve, azt az országgyűlés határozza el, és pedig nem a’ sérelmi, hanem az egyszerű fölebbvitel’ útján. Mi végre indítványom’ azon ágát illeti, miszerint itt a’ dolognak némelly fontossága érintetlenül maradt, azokat érinteni újból is szükségesnek tartom , és példa gyanánt csak egy párt leszek bátor fel­hozni. A’ t. RB.-nek első tervezetében benn volt az, hogy a’­­megtelepedett személy rendőri és egyéb tekintet­­iben milly categóriába jöjjön, ez a’ mostani javaslatból ki van hagyva, pedig azt fontosnak tartom, főleg a’ miveltebb 82 * 159

Next