Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-02-26 / 1042. szám
gyűlési honosításra fölállítandó feltételeket szükségtelennek tartja, mert ha a’ törvényhozás magában elég garantiát nem talál, nem nyújthatnak azt a’ legszigorúbb szabályok sem. Az eddig szabálytalanul gyakorlott törvényhatósági honosítást szabályok közé szorítandónak tartja; ’s a’ birtok- és hivatalképességnek az országgyűlés általi adásában azért nem egyezik meg, mert ez messzire vinne, ’s ha évenként tartatnék az országgyűlés, minden idejét az illyes képességekérti folyamodások foglalnák el. A’ koronaőr’ indítványára szavaz. Gr. Cziráky János. Azon külföldieket illetőleg, kik az országra nézve jeles érdemeket szereztek , az országgyűlési honosítást megtartatni kívánja; de mivel e szabálytól eddig is eltérések történtek, szükség, hogy a’ kellékek megállap°ittassanak. Mi az incolátust illeti, 3 categóriáját különbözteti meg a’ külföldieknek : t. i. vagy gazdagok, vagy iparűzők, vagy proletárok a’ külföldiek. Az utasok’ bejövetelét szükségesnek nem látja, mivel a’ haza’ népetlen vidékei a’ felföld’ túlnépes téréiről megszállittathatnak. A’ gazdag külföldiek azért vágynak hazánkba, mert tőkepénzeiket itt jobban fektethetik be,’s üzérkedés’ tárgyává tennék az országot; az illyenekre alkalmazható lévén azon mondás : ,,ubi bene, ibi patria,“ hajlamuk csak addig van itt maradni, mig pénzök eléggé kamatoz; ezek alkotmányunk iránt semmi szeretettel nem viseltetnek, mert hogy itt lakjanak, arra példa nincs. Tehát ezekre nézve igen szigorú föltételeket kíván szabatni, ’s mivel a’ birtok- és hivatalképesség alkotmányos országban főszempontot érdemel, e’ tekintetben , mint gr. Teleky D., a’ kellékek’ alkalmazását sem óhajtja a’törvényhatóságokra bizni, mert e’ nagy szempontok az országgyűlés’ felügyelését teszik szükségessé ; ’s lehetnek olly esetek is, melylyekben a’ törvényhozás bizonyos feltételtől a’ honosulandót fölmentheti. A’ gyámokokat, iparűzőket, szóval azon leghasznosabb osztályt, melly az ipart, földművelést és kereskedést előmozdítja, szaporítani óhajtja az országban,’s ezekre nézve a’ nm. koronaőr’ nézeteit pártolja, hogy t. i. azok törvényhatósági uton honosíttathassanak, szükségesnek tartván egyszersmind azon községek’ meghallgatását is, mellyekben az illy egyének megtelepedtek. Tihanyi Ferencz, temesi főisp. úgy van meggyőződve , hogy a’ törvényhozási honosításra bármi föltételek állapíttatnának meg, azokat a’ következő törvényhozás megváltoztathatná, ’s különben is, ha egyeseket a’kellékektől fölmenteni lehetne, azok’ meghatározása szükségtelen ; azért a’ törvényhozási honosításra semmi föltételeket felállítani nem lehet. A’ törvényhatóságira mind K. Vay M., mind gr. Teleky D. több feltételeket kíván, mint a’ BR. javaslatában foglaltatnak ; annálfogva akármellyik indítvány fogadtatik el, a’ BRtől egy bővebb javaslat’ készítését kell kérni. Szóló a’ nm. koronaőr’indítványát fogadja el. Gr. Károlyi Lajos, nyitrai főisp., gr. Czirákyval egyetért a’ külföldiek’ osztályzására nézve , de a’ gazdagokra nézve is elegendőnek tartja a’ helyt, tanács’ felügyelését, a’ szegényebbekre nézve pedig még a’ földesurak’ befolyását is fentartani kívánja. Többire általában a’ koronaőrrel szavaz. Gr. Teleky László. Megegyezem abban, hogy általános elveket állítsunk fel,’s megkérjük a’ rendeket, hogy szerkezetöket azokhoz módosítsák; de azt tartom, hogy épen illy általános elvek’ felállitásánál is át kell menni az egész szerkezeten, mert az, mit a’ amirgy koronaőr javasolt, a’szerkezetnek csak egy kis részletét illeti; már pedig azon megjegyzéssel visszaküldeni a’javaslatot, ’s egyebet nem tenni hozzá, annyi volna, mint az egészet tárgyalni nem akarni, mint annak tárgyalását unván, azt későbbre halasztani. Máskép’ állana a’ dolog, ha azon megjegyzés ollyan volna, miszerint következtében az egész szerkezetet más alakba kellene önteni; de a’ megjegyzés nem olyan, sőt nem is ellenkezik egészen a’ rendek’ véleményével, mert a’ rendek sehol sem mondják ki, hogy az indigenálást nem kívánják fentartani. De ha ellenkeznék is, a’ nmlgy koronaőr’ megjegyzését egy szakasz’ kiigazításával is el lehetne érni, a’ többiekre pedig a’ rendek mégsem tudnák, mihez tartsák magokat. ’S épen e’ tekintetből kívánom, hogy tárgyaljuk a’ dolgot, miszerint ha közelítés történhetik, történjék az minél előbb. — Mi már ő nmlig a’ észrevételeit illeti, nem látom, hogy véleményeink egymástól nagyon eltérnének , mert én is kívánom, hogy az országgyűlés’ indigenálási joga fentartassék, csak arra nézve nem értem jól őnmgát, hogy e’ jogot csupán nemesítésére kivánja-e szorítani, vagy egyszersmind a’ honosításra is kiterjeszteni, mi még nem volna egyszersmind nemesítés? Ebből sem zárnám ki a’ törvényhozást, hanem három categóriát kívánnék felállítani, t. i. hogy polgárosíthasson, nemesíthessen ’s végre törvényhozás’ tagjává nevezhessen. — Gr. Teleky D. előadását sokan nem értették, mintha ő el akarná venni a’ megyéktől a’ honosítási jogot, ’s ez által mintegy ellentétben állana koronaőr ő mltgával ; azonban mindkét vélemény szerint megmaradna categóriák mellett a’ honosítási jog a’ megyéknél , csakhogy K. Vay M. szerint a’ felügyelés a’ helyt, tanácsot, gr. Teleky D. szerint pedig az országgyűlést illetné. Megvallom, épen annyi okot látok abban, hogy az országgyűlés, mint mennyi akadályt abban, hogy a’ helyi tanács ügyeljen föl; abban azonban több biztosítékot látok, ha mi magunk itt az országgyűlésen ügyelünk fel az általunk kiszabott categóriák’ megtartása fölött. Egyébiránt, ha e’ véleményemmel kisebbségben maradnék,hozzájárulok a’helyt, tanács’ felügyeléséhez ; hanem azon esetben, midőn a’ megye és helyt, tanács egymás közt nem tudna megegyezni, a’ revisió az országgyűlést illesse ; még pedig nem petitionális és gravaminális után, hanem hogy az országgyűlés’ határozata alá terjesztessenek mindazon esetek, mellyekben a’ megye és helyt, tanács megegyezni nem tudtak. — Mi az indigenálási föltételeket illeti : az, ki a’ honosításra nézve föltételeket kíván, ’s kivánja, hogy azokat az országgyűlés is megtartsa, úgy jó önmagával öszhangzásba, ha a’ honosítás’magasabb nemeire is kategóriákat kíván, mert ha egyikre nézve szigorúak akarunk lenni, annyival inkább szigorúaknak kell lennünk, midőn a’ tévedésnek vagy hibának nagyobb következései lehetnek. Meglehet, hogy ez megszorításnak tetszik az országgyűlésre nézve, de tulajdonkép’ nem az, hanem inkább jogkiterjesztés ; mert az országgyűlés nem lesz kénytelen egyének fölött vitatkozni , ’s a’ honositandók fölött biográphiai analysisekbe bocsátkozni ; hanem a’ viták a’ categóriák iránt fognak folyni, ’s igy azok’ felállításával a’ dolog igen megkünnyittetik. — Egyébiránt az, mit gr. Cziráky mondott, véleményemmel megegyezik , hogy t. i. azon egyes esetben el lehet térni némelly föltételektől, ha azon kivételes eset, mellyben eltérni lehetne, a’ törvénybe foglaltatnék, ’s igy értve véleményét, pártolom azt, hogy illy kivétel a’ törvénybe tétessék. Gr. Almássy Mór: Elválasztván a’ törvényhozási honosítást a’ törvényhatóságitól , amazt azért kívánja minden feltételek nélkül gyakoroltatni, mert ezek hiba alkottatnának, a’ mennyiben a’ törvényhozás azokat mindig megváltoztathatná ; a’ törvényhatósági honosítás iránt is a’ koronaőr’ véleményét pártolván, az országgyűlési felügyelést még azon okból sem tartja lehetőnek, mert a’törvényhozásnak egyszersmind nem lehet a’ végrehajtás is feladata, gyakorlati kivitele pedig tömérdek nehézségekkel lenne összekötve, ’s az iparos osztálynak egyik országgyűléstől másikig olly kétes állása volna, mi által a’ hazai ipar csak veszthetne. Gr. Dessewffy Emil. Azon véleményben van, hogy előbb is a’ K. V. M. által előadott elveket kell a’ BB- nek visszaszenni, mert a’ főRR. egészen más szempontból tekintik a’ kérdést, mint ők. Az mondatik ugyan, hogy nincs köztünk különbözés, azonban a’ 4. §-ban a’ honosíttatni kívánókra 4 elengedhetlen föltétel van szabva, ’s ez az eddigi indigenátus’ természetét egészen megváltoztatja. Némellyek elfogadják az országgyűlés’jogának ekkénti korlátozását, holott ha az országgyűlésben magában nincs elég garantia, akkor azon törvényben sincs, mellyet az országgyűlés alkot. Gr. Teleky L. a’ törvényhozási honosításnak 3 categóriáját kívánja felállítani : a’ polgárosítást, nemesítést és törvényhozói joggal felruházást; de valljon czélszerű volna-e az elsővel az országgyűlést elárasztani? De úgymondanak, szigorúbb törvény kell az eddiginél, mivel az meg nem tartatott; azonban abból, hogy a’ múlt országgyűlési 4-ik t.cz. ellenére, melly a’ birtokképességet csak a’ benszületett ’s állandóan itt lakó magyarokra terjeszti ki, külföldiek is birtokot szereztek, csak az a’ tanúság, hogy a’ mi törvényeinknek rendesen sanctiója nincs, ’s itt is az országgyűlés’ felügyelése csak illusórius sanctió lenne. Mert Magyarországon a’ bevándorlások azon arányban szaporodván, mellyben az ország mindig virágzóbb állapotra rejlik,’s különösen a’külföldiek’ jogainak czélbavett kiterjesztése mellett, az országgyűlés honosítási kérelemlevelekkel egészen elárasztatnék. De még’ a’ végrehajtó hatalom’ alkotmányos fogalmával is ellenkezik, hogy az országgyűlés gyakoroljon felügyelést, ’s mintegy tribunállá váljék a’ megye és helytartótanács fölött. Ezért az indigenátusra nézve czélszerű megtartani az eddigi módot, mert a’ biográphiai bonczolások akkor sem kerültethetnének el, ha kellékek állíttatnának fel, mivel akkor ismét az lenne a’ kérdés, megvan-e ez vagy amaz kellék egyik vagy másik honositandóban. Legyen elég azon biztosíték, melly a’ törvényhozás’ erkölcsi erejében van. — A’ honosítás’ másik neme iránt mulhatlanul szükséges az intézkedés, ’s e’ tekintetben szóló a’ n.m. koronaőr által kifejtett elvek’ elfogadására kívánja a’ BR-et felszólittatni, t. i. hogy több kellékek állíttassanak fel. Gr. Teleky D.-nak, a’ birtok-’s hivatalképességre nézve tett megkülönböztetésére a’ liptói főispán megfelelt, hanem miután a’ BB. által javasolt azon eljárási módot, miszerint a’ honosítottak’ névjegyzékének másolata nem is helybenhagyás , hanem csak tudomás végett küldessék föl a’ h.tanácshoz, kielégítőnek nem tartja szóló, mert a’ törvények’ végrehajtásának legfőbb műszere a’ h.tanács, tehát óhajtja, hogy a’ BB. e’ részben is a’ koronaőr’ nézetét fogadják el. B. Vay Miklós koronaőr. Igazolni kívánja magát, hogy ő a’ birtok- és hivatalképességet megkülönböztette. Az elsőre nézve nem akart más garantiát felállittatni, mint, hogy a’ honositottaknak adandó jogok iránt több föltételek ’s qualificátiók szabassanak meg; ’s ennek oka az volt, mert a’ múlt országgyűlési 4. t.cz. különben sem adja meg a’ honositottaknak, hanem csak a’ benszülötteknek a’ birtokképességet. A’ hivatalképesség pedig azon törvényben meg lévén adva a’honositottaknak is , erre nézve a’ feltételeket kívánta szigorúbban megállapittatni. Gr. Szécsen Antal: Gr. Cziráky’ előadására tesz némelly észrevételeket, nevezetesen, hogy a’ törvényhozási honosításra felállítandó szigorú feltételek, mint eddig nem vezettek, úgy ezután sem vezetnének kívánt sükerre , mert azoktól a’ törvényhozás tetszés szerint fölmenthet. A’ tőkepénzesek’ honosodásának megszorítása is veszélyes , mert félő, hogy a’ tőkék a’ birtokszerzési térről kiszorittatnak. A’ külföldi gyarmatok még szívesebben magyarosodnak, mint a’ felföldi tótok; ’s a’ gyarmatosítás’ eszméjét rokonszenv’ hiányára építeni nem lehet ’stb. Siskovics József verőczei főisp. Gr. Czirákyval van egy véleményen, mert ha az angol törvényhozás megteheti , hogy honosítás’ útján a’ polgári jogokat osztogassa, mert nem tehetné meg azt a’ magyar törvényhozás is, és ha szinte 3 évenként tartatik is országgyűlés, inkább tűrjön a’ haza’ javaiban részesülni kivánó honosulandó 3 évig, mint, hogy az országra nézve a’ minden biztosíték nélküli honosításnak rész következése legyen. Gr. Cziráky János: Világositásul előadja, hogy a’ törvényhozásnak a’ feltételektőli felmenthetési jogát csak azon értelemben vette, mellyet annak gr. Teleky L. adott; ’s hogy tagadhatlan az, miszerint ha a’ föltételek törvényben megállapittatnak, azoktól eltérni csak mégis nehezebben esik, és igy nagyobb a’ garantia. Ürményi József tolnai és b. Matjthényi László barsi főispán , a’ n.mígy koronaőr’ indítványát pártolják. Gr. Teleky Domokos: Indítványom ellen több ellenvetések tétezvén, mennyire lehet, rövid kívánok lenni, miután az idő is már messze haladt. Mondatott itt általánosan, miszerint az országgyűléssel szemben törvényeket hozni fölösleges, mert ha az országgyűlésnek tetszik , megtartja a törvényt, ha nem tetszik, nem tartja meg. Ha ez elvállana, akkor törvénykönyvünkben mindazon törvények, mellyek az országgyűlés’ téteményét szabják ki, feleslegesek és helytelenek volnának. Igen csodálkozom , hogy szemben ülő szónokoktól vagyunk kénytelenek a’ törvényhozásnak illy fogalmazását hallani. Méltóságtok egészen feledni látszanak, hogy a’ magyar törvényhozás nincs egyedül ezen és a’ rendek’ teremében öszpontosulva, hanem van még egy más kiegészítő része, és hogy azon törvénynek, mellyet a’ két tábla hozott, ’s ő fölsége sanctionált , követése nem függhet egyedül az országgyűlés’ akaratától. Az emlitett eszmét ildomosabban adta elő gr. Dessewffy Emil ő mltga, midőn azt mondá, hogy ha a’ törvényhozás az indigenátusra nézve helytelen szabályokat volna hajlandó követni, az e’ részben alkotandó megszorító törvénytől sem vár többet. Vélekedésem szerint másként áll a’ dolog. A’ törvényhozás úgy , mint egyes ember, érezheti a’ maga’ gyöngéjét , és hozhat olly szabályokat, mellyek által magát jövendőre megkötni kívánja. Ez országgyűlés hát, ha gyöngéjét érzi és tudja, hogy leendőek körülmények, mellyek között bizonyos szabályok szükségessé válhatnak , jól teszi, ha azokat meghozza. Ha az indigenátus’ régi modora megmarad, egyes , különben tán igen jeles embereket, de kiket úgy mondhatunk magyaroknak , mint bármelly idegeneket, fognak a’ megyék az országgyűlésre ajánlani ; és midőn aztán az országgyűlésen e’ személyekről szó lesz, kik talán honunk’ ügyébeis némi befolyással vannak, akkor azt fogják mondani, ne idegenitsük el magunktól őket, hanem inkább karoljuk magunkhoz , és ezzel a’ dolog régi vágásába esik vissza. Helyes tehát előre a’ föltételeket kimondani , mellyek nélkül indigenálni nem akarunk. Mi a’ BR. által felállított categóriákat illeti , ezek közt a’ fő az , hogy csak ollyanokat kell indigenáltul bevenni, kik az országban már letelepedtek, és annálfogva az országnak valódi polgáraivá kívánnak lenni. Hogy ez nem volna helyes, és az országgyűlési jogát helytelenül szorítaná meg , nem látom által. Nyilvános ugyanis, hogy ha az indigenáltak jeles emberek, megtelepedésök kívánatos, mit ha nem tesznek, meghonosításuk az országra nézve semmi hasznot nem hajt, de igen kárt, bünlakásuk és birtoklásuk által. Liptómegye’ főispánja azt mondá, miszerint nem tudja, ha a’ birtok- és hivatalképesség’ adását elvesszük a’ megyéktől, mi jog maradna nekik? de továbbá azt is mondá, hogy nem tudja, mi jogot fogna az országgyűlés gyakorolni? Már kérem alázatosan, vagy az egyiknek, vagy a’ másiknak kell valami jogot gyakorolni, ’s itt harmadik eset nem létezhetik, miután nem a’ jog’ megsemmisítéséről, hanem arról van szó, hogy azt a’ megyék vagy országgyűlés gyakorolja, míg a’ két ellenvetését tehát egymással megegyeztetni nem tudom. De polémiai fogás által nem érzem magam’ fölmentve, hogy ő mltga’ észrevételeibe egy kissé mélyebben ne ereszkedjem; lássuk, indítványom szerint , mi jogot fognak a’ megyék és mit az orsz. rendek gyakorolni;— a’ vármegyének joga lesz a’ megtelepedést megengedni és hitelesitni, továbbá lesz joga azokat, kik megtelepedtek, és 5 vagy 10 évig a’ megye’ kebelében laktak, úgy szinte azokat, kik az 5-ik §-ban említett föltételeknek eleget tettek, az országgyűlésnek felterjeszteni azért, hogy az országgyűlés a’ birtok- és hivatalképességet nekik megadja; — az országgyűlésnek joga pedig abban álland, hogy azon személyekre , kikre egyéb kritérionok illenek , reáruházza a’ birtoklás ’s hivatalviselés’ képességét; és én e’jogot fontosabbnak tartom, mintsem azt a’ megyék egyenként gyakorolhassák. E’ tárgyban a’ túlsó párt’ véleményét leginkább leleplezte. barátom gr. Dessewffy Emil, midőn azt mondá, hogy ő az ellenőrséget, mellyet a’ t. R., a’ helyt, tanácsnak kívánnak fentartani, nem tartja elégségesnek , hanem valami positivumot kíván adni; és mi azon positivum ? Ha a’ helyt. tanácsnak az utólagos felügyeleten kívül egyéb jog adatik, akkor neki hatalmat adunk arra, hogy a’ megyék’ honosítását megsemmisítse; de a’ birtok- és hivatalképesség olly természetű, mellyel ha a’ honosodottak már éltek, tőlök jogszerűen elvenni nem lehet; innen önként foly, hogy a’ túlsó oldal’ véleménye szerint a’ birtok- és hivatalképesség’ osztogatása a’ helyi, tanácsra fog háromolni. Nem mi akarjuk hát a’ végrehajtó hatalom’ teendőit a’ törvényhozó hatalomra ruházni , hanem méltóságtok akarják a honosítás körüli legfőbb jogot, mellyet eddig az országgyűlés gyakorlott, egy dicastériumnak adni át. Annálfogva most is előbbi vélekedésem mellett vagyok; ha azonban attól elüttetem, gr. Teleky László’ vélekedéséhez járulok, ki azt mondá, miszerint köttessék ki, hogy ha az egyes esetekben a’ helyi, tanács és megye közt összeütközés van a’ honosításra nézve, azt az országgyűlés határozza el, és pedig nem a’ sérelmi, hanem az egyszerű fölebbvitel’ útján. Mi végre indítványom’ azon ágát illeti, miszerint itt a’ dolognak némelly fontossága érintetlenül maradt, azokat érinteni újból is szükségesnek tartom , és példa gyanánt csak egy párt leszek bátor felhozni. A’ t. RB.-nek első tervezetében benn volt az, hogy a’megtelepedett személy rendőri és egyéb tekintetiben milly categóriába jöjjön, ez a’ mostani javaslatból ki van hagyva, pedig azt fontosnak tartom, főleg a’ miveltebb 82 * 159