Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-01-22 / 1022. szám
ben, kiképzés végett, szolgálhassanak. — Ogy ay T. (Pozsony). Ezredeik külföldiekkel vannek elárasztva, ’s magyar ifjú, hicsak rendkívüli pártfogása nincs, a’m. hadseregnél nem boldogulhat. Nincs tehát ok reá, miért ne keressen másutt alkalmazást, csak fegyverét a’haza ellen ne fordítsa. Ezért Nyitra’ indítványát pártolja. Az elnökség jelentvén, hogy a’ miiraágos főrendek már összeültek, felszólitá az országos ülésben kinevezett tisztelgő küldöttséget, hogy már ideje van az átmeneteinek, ’s a’ küldöttség’ tagjai eltávoztak. Szemere B. Veszprém' követe’ előadására megjegyezvén többek közt, hogy, ha a katona-növendékek Bécsben vagy Neustadtban drágán neveltetnek, a kiképzés külföldön még többe kerül, — egyébiránt úgy fogja fel, hogy az általa javaslott módosítás ellen senki sem szólt, ’ímcsak a’felett van véleménykülönbség, hogy lehessen-e valaki katona, idegen hadseregben, a’ polgári jogok’ elvesztése nélkül? — Szóló óhajtaná, hogy a’ BR. magasb törvényhozási szempontból fognák fel e' kérdést. Az 1609 : 13. ’s 1613: 14. szerint halálos büntetés mondatik azokra, kik idegen seregekben harczolnak, ’s e’ törvénynek nagy oka van. És valóban nincs is olly törvényhozás, melly megengedje, hogy a’ honfi más hazának adja el azon vért, amelylyel hazájának tartozik. De nem is lehetne bizonyosan tudni, hogy az, ki p.o. 20 évig idegen zászlók alatt szolgált, nem tette, ha nem is egyenesen, de legalább közvetve, saját hazája’ érdekei ellen? — Szóló tehát nem kivárja Helvétia’ példáját követni, mellynek fiai a’ pápai hatalom’ fentartásáért, midőn az még absolut volt, ’s a’ Bourbonok’ védelmére ontották vérüket, nem kívánja, hogy honunk’ egyik másik fia Espartero ellen Spanyolországban és d. Miguel mellett Portugáliában ’stb. harczoljon, ’s ezért a’ szerkezetet a’ katonákra nézve meg kívánja tartani. P á z m á n d y D. Ha angolok — mire sok eset van — hadseregünknél szolgálnak, az alatt, mig itt tartózkodnak, akár legyen engedelmük, akár ne legyen, polgári jogokat nem gyakorolhatnak, mi igen természetes, mert nem ismerhetik az otthoni viszonyokat; ha azonban, szolgálati idejök’ lefolytával, visszamennek Angliába, ismét gyakorlatába lépnek a’ polgári jognak. Nyitra’ követe is csak ennyit akar, ez pedig benne van a’ szerkezetben, a’ hol ez mondatik ,,ki idegen hatalmasság' seregében mint katona szolgál, nem pedig : „szolgált.“ Asztalos P. Nyitrával szavaz, mert a’ katonaállapotot csak ollyannak tartja, mint akármelly más életmódot, ’s ha p. o. a’ gyáros külföldön képezheti magát polgári jogai’ vesztése nélkül, miért nem tehetné ezt a’katona is? — Katonai kiképzésre itthon nincs alkalom; katonaságot csak háborúban tanulhatni. Azt pedig, hogy valaki a’ közállomány’ engedelme nélkül mehessen idegen hadsereghez, Nyitra’ k. sem akarja. Az 1614-ik törvény, mellyet Borsod’ k. felidézett, azért hozatott, mert épen akkor ütvén ki a’ 30 esztendős háború, félő volt, hogy hazánkfiai seregestől mennek idegen szolgálatba, mit a’ törvény’ szava is bizonyít. Szentkirályi M. A’ borsodi indítványt pártója, mert a’ nyitrai indítvány in abstracto helyes ugyan, de az életben's gyakorlatban meg nem áll, miután a’nemzetek’ viszonyai annyira össze- vissza vannak bonyolódva, hogy lehetetlen kiszámítani, valljon az, ki bár a’státus’ engedelme mellett valamelly idegen hatalmat, mint katona szolgál, nem cselekszik-e ez által a’ haza’ érdekei ellen. A’ ki idegen hatalomnál katonai szolgálatot vállal, annak alattvalói hitet ’s hűségi esküt kell letenni, ki pedig ezt teszi, az a’ magyar alattvalói viszonyokból magát egészen kiragadta, ’s ha később a’ törvényes feltételeknek eleget téve, honpolgári jogait visszanyerheti is, azt az idegen hatalomnak tett hűségi eskünél fogva, el kell, hogy veszitse. Hogy az illy után elvesztett honpolgári jogok’ visszanyerésére, könnyebb feltételek szabassanak, mint az idegenek által nyerendő honosításra, abban szóló is megegyezik. Miután Szemere B. azon felvilágosítást adá, hogy az idegen hadseregnél szolgált katona, ha a’törvényjavaslat’3-dik §-ának eleget tesz, honpolgárságát úgyis visszanyerheti, ’s Bird J. (Arad) a’ nyitrai indítvány, gr. Forgács A. (pozsonyi kapt.) a' szerkezet mellett nyilatkoztak : az elnökség e’ pontra kimondd, hogy a’ nyitrai indítvány el nem fogadtatván, a’ 14-ik §’ 2. pontja Szemere B. módosítása szerint fog változtattatni, mihezképest a’ 14-ik §' 2. pontja így fog állani: ,,a’ hon’ polgára lenni megszűnik, ki idegen hatalmasság’ seregében, mint katona szolgál, vagy a’ közállodalom’ engedelme nélkül külföldi czimet, rendet vagy hivatalt, évdíjjal vagy a’ nélkül elvállal.“ A’ 4. pontot illetőleg Lónyay G. (Zemplén) azon inditványa, miszerint e’ pontot kihagyatni vagy módosíttatni kivánná azon okból, mert megtörténhetik, hogy valaki csakhamar megbánván hazájából kiköltöztet, oda ismét visszatér, miként ezt p. o. Ötvös Mihály hazánkfia tévé Szathmárban, a’ ki Amerikába kiköltözvén, onnan csakhamar ismét visszajött, ’s M.ország’jó polgára lett , — hosszas aprólékos vitákra nyújtott alkalmat, miknek következtében a’ 4. pont Ju ah J. indítványa szerint következőleg módosíttatott: „4. Ki a’ honból, mindenét eladván ’s magával vivén , az illető hatóság előtt világosan kijelentett szándékkal, végképen kiköltözködik.“ A’ ezerkezet ellen nyilatkozók’ okai valónak , hogy „ha valaki mindenét eladta , még ebből nem következik, hogy végkép’ ki akar költözni, hogy azon kérdés’ elítélésében, ki akar-e valaki költözni vagy nem, a’ szándékot kellene vizsgálgatni; hogy a’ 3 ik és 4-ik pont közt anomália van, mert a’ 3-ik szerint a’ 9 éves künntartózkodás sem ad még okot a honpolgárság’ elvesztésére, holott a’4 ik szerint az, ki mindenét eladva, kiköltözik, azon százdok’ feltevése miatt, hogy végkép’ akart kiköltözni, holpolgári jogát azonnal elvesztené; a’ végképeni kiköltözésnek más kritérioma nem lehet, mint, hogy ha valaki más országnak honosított polgára lett ; a’ szerkezet szerint az, kinek értéke volt, honpolgárságát azonnal elvesztené, holott az , kinek értéke nem volt, azt csak 10 évi künntartózkodás után vesztené el ’stb. — így okoskodtak Lónyay G. és M. ’T Olgyay T -Justh J. (Turócz) már említett indítványa által úgy akart segítni a’ szerkezeten , hogy a’ törvény világos legyen ugyan, ’s annak rendelkezése ne építtessék puszta feltevésre ’s gyanított szándékra, de a’ 4-ik pont mégis bennmaradjon, miután különbség van azok közt, kik 10 évig künn tartózkodnak,’s jövedelmeiket a’ külföldön költik el, ezekre nézve ugyanis a’ honpolgárság’ elvesztése büntetésül mondatik ki, — és azok közt, kik mindenöket eladván ’s elvivén magokkal, nyilván kijelentett végkiköltözési szándékkal mennek ki az országból; ezekre nézve a’ honpolgárság’ elvesztése kiköltözésüknek természetes corolláriuma. — Pázmándy D. (elnök) nem helyheztetett ezen, egész órai vitára alkalmat adó kérdésben valami különös fontosságot, ’s az élettől remélé a’ honosítási törvény’ részletes rendelkezései’ czélszerűségének bebizonyitását; azok azonban, kit a’ turéczi módosítást szükségesnek látták, azoktól, kik azt fölöslegnek ugyan, de károsnak nem látók, méltán követelék azon differenciát, hogy a’ r módositás beigtattassék. A’ csekélységnek szavazással kellett eldöntetni, ’s kérdésül, tűzetvén kimaradjon-e a’ 4. pont, vagy ne? Kimaradásra csak 11 megye szavazott : Arad, Beregh, Bihar, Győr, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Szabolcs, Trencsén, Zala, Vas, — és a’ szerkezet, a’ turóczi módosítással, megtartatott. 15. §. „Ki megszűnt a’ hon’ polgára lenni, polgárságát később visszaszerezheti, ha a’ 3 ik §’ kivánatinak eleget tevén, visszahonositása iránt a’ 11-dik §’értelmében az illető törvényhatósághoz folyamodik.“ Szemere B. indítványa szerint ekként toldatott meg: e’ szó után , viszszaszerezheti, közbejő : „ha honpolgársága’ elvesztésének okait e-háritván ’stb.“ 16- ik . „Kivétetik az, ki mint idegen hadseregben szolgált katona , a’ hon ellen szabad akaratból fegyvert viselt, vagy szabad akaratból ellene mint kém szolgált. Az ilyen csak a’ felség’ engedelme mellett léphet a’ hon’ földére, ’s nem honosittathatik vissza elébb, sem mint törvény elébe állíttatván, vagy fölraentetett, vagy elmarasztalván, büntetését kiállotta.“ — Lónyay G. A’ „szabad akaratból“ és „mint kém“ kifejezéseket kihagyatni kivárja, mert nem képzeli, hogy nem szabad akaratból is lehessen valamit tenni; ’s a’ hon ellen máskép’ is lehet szolgálni, mint kérni minőségben.— Pázmándy: Megtörténhetik, hogy valaki elfogatik, ’s kényszerítve szolgál, azért a’ „szabad akaratból“ maradjon benn. — Hun kár , mind a’ szabad akaratbóli, mind a’ kényszeritett hazaelleni szolgálatra példákat mondván, — a’ szerkezet e’ részben nem változott, hanem Szemere’ azon módosítása, hogy, miután az e’ ában említett bűnösökre nem lehet a’ visszahonositásnak könnyebb feltételeit szabni, mint a’ miilyenek a’ honosítás’ feltételei a’ külföldiekre — a’ §-us’ végéhez tétessék oda e’ toldalék: „és ez utósó esetben az 5 ik (tehát nem 3-ik) § alatti feltételeknek eleget tene — elfogadtatott, ’s a’ §-us e’ szerint változott. 17- ik §. „Honbeli hölgy, ki külföldihez megy nőül, férje’ honiságát követi. De özvegygyé lévén, ha a’ honban lakik, folyamodás’ minden szüksége nélkül tettleg visszahonosultnak tekintetik.“ Marad. 18- ik .. „Ki elvesztette honpolgárságát, az alatt megnyilt örökségi jogait elvesztvén ’s az ő mellőzésével azok az utána következőkre ezállván át, már meglevő birtokaira ’s követeléseire nézve csak azon jogokkal bir, mellyekkel e’ honban a’ külföldiek bírnak, és visszahonositása után csak azokat gyakorolhatja, mellyek részére a’ visszahonositás után nyiltanak meg.“ Szemere B. a’ 18-dik §-ban fekvő elvnek egész megváltoztatását tartja szükségesnek, mert a’ honpolgárság’ elvesztése sok esetben nem lévén bűnnek büntetése a’ 18 ik §’ rendelkezésével nem juttathatik. Uj szerkezetet ajánl tehát, melly következő : „Ki honpolgárságát elvesztette, birtokaira, követeléseire és megnyilt örökségére nézve csak azon jogokkal bir, mellyekkel e’ honban a’ külföldiek bírnak. De a ki a’ 16-ik §-asban körülirt oknál fogva veszti el honpolgárságát, és mint bűnös el is marasztaltatok, az minden birtokjogát elvesztette. Az uj szerkezet’ első része közakarattal elfogadtatott. A’ második pedig, Tarnóczy K. nyitrai követnek azon ellenvetése’ folytán, hogy illy rendelkezés a’ nóta’ és crimen lacsae’ büntetésére nézve hozandó törvénynek praeoccupálása lenne, ’s a’ polgárisultság’ jelen állásában még e’ bűnökre sem szeretné a’ műveit nemzeteknél sehol sem divatozó, igazságtalan ’s az ártatlan maradékot sújtó birtokvesztést kimondani — kihagyatott. Következik ezután a’ külföldiekről szóló III - ik fejezet, Szemere B. újabb szerkezete szerint, melly a’ röpivek’ 51-ik számán foglaltatik: 19. §. „Rabszolga, azzá bármint lett légyen, a’ hon földére lépvén, szabadságát azonnal viszszanyeri.“ 20. §. ..A’ hon’ határain kívül lakó, avagy a’ honban ideiglen tartózkodó külföldi’ irányában, megtelepedett külföldinek tekintetik az, ki folyvást benn lakván, állandó megtelepedése szándékát a’ 11-ik §. szerint az illető törvényhatóságnak bejelenti.“ 21. §: „A’ megtelepedett külföldi űzhet önálló mesterséget, műipart, kereskedést, művészetet’s általában mindenféle kereset ’s élelem módot, azon föltételek’ teljesítése mellett, mellyek a’ honpolgárokra nézve megkívántatnak.“ — Ezekre észrevétel nem létetvén, a’ szerkezet megmaradt.“ 22. §. ,,A’ megtelepedett külföldi képességgel bir, házat ’s gyárépülethez szükséges telket szerezni, de földbirtokot csak haszonbérben tarthat, más czimmel nem, azelőtt meghonosittatnék. Ki honosítása előtt földbirtokot ezenkívül más czimmel tart, bárki által teendő feljelentés’ nyomán, az illető törvényhatóságbeli tiszti ügyész köteles ellene szóbeli pert indítani, ’s ha honositási bizonyítványát előmutatni nem tudja, a’ birtok az 1836 : 15. t. sz. szerint részenként is eladatvan, ára felében a’ törvényhatóság’ házi tárának, felében az országos pénztárnak javára fordittatik.“ „Ha pedig örökség utján szállana földbirtok külföldire, azt tartozik egy év alatt honpolgárnak eladni, mit ha nem tenne, a’ fönnebbi módon eladatván, az ára fog az örökösnek általadatni.“ Ezen szakasz’ tartalmát illetőleg egyik indítványt , az 1 (Soprony) tévé, azt javasolván, hogy a’ megtelepedett külföldi haszonbérben se bírhasson jószágot. Ezen indítványt azzal támogatá a’ követni, hogy a’ szerkezetben megengedett haszonbérlési képesség kijátszásokra vezethetne, ’s illy ürügy alatt jószágtulajdont lehetne szerezni ; továbbá, hogy a’ haszonbérlő jövedelmeket hozna a’ haza’ földéből, halott honpolgári kötelességeket, p. o. katonáskodást nem teljesítene. Pártolok Orgyay T. és Justh J. a’ kijátszások’ megelőzése’ tekintetéből. Ha ugyanis haszonbér’ ürügye alatt földbirtokot lehet szerezni, azon törvényrendelet, miszerint külföldinek fekvő birtokot szerezni nem szabad, egészen sikeretlen lenne. — Tarnóczy K. Remélé, hogy az ilvén kijátszás nehezittetni fog a’ telekkönyvek’ behozatala által, ’s ezért nem akard a’ külföldieket, kik legnagyobb haszonbért fizetnek, a’ földesúr’ kárára kizárni. Bó n is L. azért, mert itt ott visszaélés történhetik, nem szeretné gátolni azokat, kik bona fide akarnak bérleni. Szentkirályi M. a’ sopronyi indítványt a’ tulajdoni jog’ korlátozására vezetőnek látja; azonban az előfordulható kijátszásokat lehetőleg meggátolni szinte szükségesnek tartja. A’ két különböző véleményt egyetlenegy szónak közbevetése által gondolja kiegyenlíthetni, t. i., ha a’ haszonbér’ elébe ez tétetik: „tiszta.‘‘ — A’javaslat elfogadtatván, a’ szerkezete’ szerint fog módosíttatni. A’ másik indítvány Kende Zs. szathmári követé volt, ki a’ gyárosoknak gyári haszonvételre engedett birtok’ maximumát 100 holdban kívánta meghatároztatni; ez azonban nem látszott részvétre találni. Harmadik indítványt Pázmándy D. (ker. elnök) a’nnak második részére, t. i. a’ földbirtokot már ekkorig szerzett külföldieket illetőleg kimondott szigorú rendelkezésre nézve jőn. Véleménye szerint, a’törvénynek viszszaható erő nem adathatván, azokra nézve, kik törvényen kívül fekvő birtokot, egész nagy uradalmakat vettek össze hazánkban, kell ugyan rendelkezés, de a’ szerkezeti javaslatnál, miszerint birtokaik rögtön eladatnának, mégis valami lágyabb rendszabályt óhajt; és ugyan : bizonyos határidőnek megalapítását, melly alatt birtokaikat bennszülötteknek eladhasssák,’s melly alatt,ha el nem adnák, akkor azután minden kímélet nélkül ki fognának becsültetni. — Lónyay G. az absentistákról ’s külföldiekről különböző rendelkezést tart szükségesnek; ezekre nézve elmellőzhetlen feltételnek tartja, hogy, ha fekvő jószágot akarnak birni, az országba jöjjenek lakni. — Erre Szemere B. megjegyzé, hogy ezen eszme a’ szerkezetbeli „megtelepedett“ szóban már ki van fejezve. — Pázmándy D. Tovább is sürgetvén indítványát, megemlítő, hogy p. o. a’ belga király ’s Lippeig milliókra menő értékű uradalmakkal bírnak hazánkban, mellyeket tőlük egyszerűen elvenni nem lehet. Erre nézve hát külön rendelkezést tart szükségesnek külön szakaszban. Miután továbbá a’ házi adó csak a’ jelen szükségek’fedezésére szolgáló forrás, a’ házi pénztárt capitalizálni nem akarja, ’s a’ kibecsülésekből befolyó pénzösszegeket, mellyek tetemesbek lehetnek, csupán az orsz. pénztárba óhajtaná tétetni. — Bó n is L. Onnét indulva ki, hogy a’ kik a’ jószágokat ekkorig szerezték, jóhiszemben szerezték, nem lát más módot, mint vagy azt kívánni tőlök, hogy az országban bennlakjanak, vagy progressiv adót vetni reájok.—Kende Zs (Szatmár): Minden ember csak honpolgár vagy külföldi lehetvén, a’ zsidók, kik nem honpolgárok, a’ külföldiekkel egy tekintet alá jönek, mégis tömérdek zálogbirtokot tartanak kezükben. Erről is rendelkezni kellene. — R ó n a y J. (Csanád) és M o cs o n y i P. (Torontál). a’ külföldiek’ kezén levő birtokot az adó’ minden nemeivel kivánák megrovatni. — Milkovich A. (Komárom). Nem lehet mondani, hogy a’ kik birtokaikat a’ törvény ellen vették, jóhiszemben vették volna, mert a’ birtokképesség csak honfiakra terjed ki; arra is van példa, hogy a’ törvény visszahatólag rendelkezett, p. o. a’ pipi dézma’ tárgyában. Erre nézve mulhatlanul szükséges szigorúan rendelkezni, mert különben elárasztatunk idegenekkel, kik a’ külföldön olcsó kamatlábra szerezhetvén pénzt, a’ magyar birtokot összevásárolják ; határidő kell tehát, melly alatt vagy ide jöjjenek lakni, vagy 57 120