Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-01-29 / 1026. szám

valamint arra nézve is, hogy ha a’ felállítandó garantiák mellett a’ házi adó nem lenne elfogadható, annak bizonyos rovatai az országos pénztárba átvétessenek. — Ezután annak részletes kimutatásába bocsátkozván, hol tal­­lja fel mindezeket gr. Sz. indítványában , áttért azon különbség kijelölésére, melly ez indítvány ’s a’ rendek’ üzenetei közt létezik, mit egyedül abban vélt feltalálni, hogy a’ BR. a házi adót előtérbe idézik. Ennek azonban véleménye sze­rint, elsőbbséget adni nem lehet , mert a közpénztár felállitása már országos határozat, ’s azon okok, mik múlt országgyűlésen eldöntők voltak, most is azok; mert méltányolja ugyan a’ házi adó védelmére felho­zott morális igazságot, de eldöntő oknak nem veszi; mert mi a’ házi adónak országos financziális hasznát illeti, bár azt hinné a’ nemesség, hogy elvállalása által igen so­kat tett, mégis invesziálhatás’ tekintetében semmit sem teendett; ’s végre mert, épen ez okból, a’ második fize­tés, az orsz. pénztárra, vajmi nehezen menne aztán ke­resztül az országban. — Azon eszmének , hogy az orszá­gos pénztár a’ házi adó’elvállalása nélkül lehetlen,,,maga’ gyöngeségében“ feltüntetése végett országos tekintélyre hivatkozik, azt kérdvén : mit tartanak hát azon eszme’ hívői a’ múlt országgyűlés’ felfogásáról, melly országos pénztárt akart felállítani? — A’ jóslatokra , miszerint ta­lán a’ megyék’ egyenlő felosztásának szándéka ’s a’ ga­rantiák’ el nem fogadása által, a’ házi adó’ megbuktatása czéloztatik, megjegyzi , hogy a’ tehetségeket argumen­tumul venni nem lehet, ’s hogy ez, a’gyanúsítás’leg­­roszabb neme, melly azt kívánná, ne merjük ki nem mondani a’ házi adót, ne merjük el nem fogadni a’ ga­­rantiákat. Végül, nem ellenzi, hogy a’ világosság iránti külön­böző aggodalmak’ megnyugtatása végett, gr. Szécsen indít­ványának 1) azon szavai: „m­egj­egyezvén, hogy midőn a’ múlt országgyűlésen kimondták, mikép’ közczélokra állandó alapot kíván­nak, már akkor a’ közös teherviselés’ elvé­nek alkalmazását a’ tervezett ’s általuk most i­s nélkülözhet­lennek tartott orszá­gos pénztárra nem ellenezték“, igy módosíttas­sák : ,,m­ár akkor a’ közös teherviselés’ elvé­nek részletekre való alkalmazását nem elle­nezték.“ ( 2) nehogy a’ főRR. is, mint azt a’ RR. a’ házi adó’ előlállitásával tevék, az orsz. pénztár’ elfogadá­sára a’ választmánynak irányt adni láttassanak, a’ viszon­­szenet’szerkezetében mondassék ki, hogy ,,a’ k­i­kül­dendő válaszmány mind az orsz. pénztár, mind a­ házi adó iránti körülményekről t­a­­nácskozzé­k.“ Gr. Pálffy József: Az elvekről van szó : el­­fogadjuk- e a’ házi adót, vagy nem ? azután lesz a’ válasz­­izenet’ szerkezetéről. Ürményi József: Én úgy vélem, hogy izenet és izenetről van szó. Gr. S­z­­­á­r­a­y Victor gr. Sz. A.’ indítványára szavaz. Gr. Pálffy Móricz: Kívánom , hogy a’ köz­teherviselés’ elve mondassék ki, ’s alapul szolgáljon min­den jövendő reformintézkedéseinkben. Lehet, hogy a’ rendeknek nem volt szándékuk, az elfogadtatni kívánt két pénztár közül egyiknek vagy másiknak adni elsősé­get; de mi csak a’ szerint ítélhetvén, a’ mit izenetökben elébünk terjesztenek, abból kitűnik , hogy a’ rendek a’ házi adót az orsz. pénztárnak elébe teszik, ’s a’ házi adó’ elvállalásával inkább vélnek könnyithetni az adózó nép’ terhein. A’ teherkönyitésre nézve én a’ rendekkel egy téren állok. Azonban, a’ jobbágyság’ mostani állapotát ’s kivánatait figyelembe véve, az, súlyos bajai’ orvoslatát je­lenleg nem az adóengedélytől, hanem olly intézkedések­től reméli, mellyek fáradalmas munkája után i­lő jutalmát biztosítják; minek: az örökváltság, hitelbank, vasutak, csatornák, közigazgatás’ és törvénykezés’ javítása ’stb. És minthogy ez intézkedések’ létrehozatala nem a’ házi adó’ elvállalása, hanem egy jó alapra fektetett országos pénz­tár által eszközöltethetik, én ez utóbbit vélem teendőink közt előlsorolandónak. Azonban , ha az megállapítva leend, egész készséggel járulok a’ beligazgatási költségek’ egy részének átvállalásához is, kellő biztosítékok mellett. Mivel pedig czélszerűnek tartom, a’ kiküldendő választ­mánynak minél tágasabb tért engedni; ’s mivel a’ közte­herviselés’ elvét puszta szép szónak tartom, ha alkalma­zása nem practice , ezeknél fogva gr. Sz. A. indítványát pártolom. — Észrevételeket tett még szóló némelly előtte szólottak’ előadásaira. B. Sennyey Pál. Az aristocrátia’ jelleme által megnyugtatva érzi magát az iránt, hogy búzánk’ szüksé­gei fedezetlenül nem maradnak. ’S hiszi, mikép’ a' fen­­forgó tárgybani intézkedés által újabb igényt nyernek a’ főrendek azon meggyőződéshez, hogy hazánk’sorsa a’ magas aristocratiánál biztos kezekben van. — A’ rendek’ szenetében ő is háttérbe szoritva látja az országos pénz­tárt, holott e’ nélkül egy nagyobbszerű pénzügyi állapo­tot képzelnie sem lehet. E’ fölött a’ házi adó ellen sok idegenkedés van a hazában , minél fogva jónak nem tar­án­á azt egyelőre kimondatni. Gr. Sz. A. indítványát ál­talánossága miatt pártolja. Ezután a’ t­­rendek’ újévi üdvözlésére kiment választ­mány visszatérvén, annak nevében Sztankovics Ján. győri püspök jelenté , miszerint a’ főrendek’ szives kivo­nataikért személynek ő maga a’ rendek’ nevében köszöne­tét nyilvánitá. Gr. Zichy Bódog: Gr. Szécsen’ indítványának lényege abban áll , hogy fizetni akarunk, ’s magunkat ál­landó adó alá vetni. Modora pedig abban, miszerint az elv kimondatik, a’ nélkül, hogy akár a’ házi adó, akár az or­szágos pénztár kiemeltetnék, hanem ezeket legnagyobb általánosságban az országos választmányra átbocsátja. Ez czélszerű, ’s elfogadom. B. Jeszenák János, Gr. Sz. A. indítványá­ban a’ házi adót alárendeli sz orsz. pénztárnak, én pedig a’ házi adó’ elvállalását első lépésnek tekintem, mert az adózó nép a’ sok fizetést alig bírván, azt az emberiség, igazság ’s önérdekünk parancsolja. Ettől függ a katonai élelmezés’ügye, a’népnek az országos pénztárhoz járu­­lása, az örökváltság’ kérdése ’s a többiek. Tehát én min­den szerkezetet elfogadok, mellyben a’ házi adó’ és orszá­gos pénztár’ elfogadása nyilván kimondatik. Busán Hermán, Horvátország’ köv. A’ társ­országok’ karai és rendei egy felállítandó orsz. pénztárra subeidium’ utján a’ következő diaetáig járulni készek, azon föltétellel, hogy, ha némi összeg a’ magyarországi haszonra fordítás után fenmarad, az a’ kapcsolt részek’ szellemi és anyagi szükségeinek fedezésére használtassák. Azonban semmi örökös terhet el nem fogadnak, hanem a’ haza’ oltárára minden alkotmányszerű áldozatot tenni ké­szek. Tehát a’BR.’üzenetét el nem fogadja, inkább b. Vécseyvel foghat kezet; ha azonban illy véleménye több­séget nem nyerhet, mint legközelebb állóra, gr. Sz. A.’ indítványára szavaz. Ürményi Ferencz koronaőr. A’ közös teher­viselés’ elvében az adónak mindkét neme elfogadtatott. Azok közé tartozik, kik mind az orsz. pénztárba, mind a’ házi adóba akarnak fizetni, hanem tökéletes biztosítás mel­lett. Két különbség van a’ rendek’ és gr. Sz. A.’ indítvá­nya közt. Első, hogy a’ BR. a’ házi adót elvül tűzik, gr. Sz. A. pedig, a’ múlt országgyűlés’ módja szerint, az or­szágos pénztárt bocsátja előre, de a’ házi adót sem zárja ki. Másik, hogy az országos választmány a’ RR.’ szene­tében korlátokra van szoritva, gr. Szécsen’ indítványában pedig szabad kéz van neki hagyva. Gr. Sz. A.’ indítvá­nyát a’ tolnai főispán’ módosításával pártolja. B. Vay Miklós: Az indítvány’ tételekor szer­kezet is mondatván el, mivel abban véleményét feltaláló, azt ragadá meg. Azonban a’ tanácskozásban uj fordulat történt. Ha előbb tisztába nem jönek a’ foRe. az elvek­kel, hiában töltik a’ szerkezettel az időt; azért szükség előbb amazokkal tisztában lenni A’ közös teherviselés elve az, mi itt minden részről kimondatott , ’s ez félre nem magyaráztathatik; magában foglalja az az állandó­ság , a’ mindenki által fizetés’ eszméjét; ’s csak úgy lép szűzen életbe, ha a’ szűzvállások megszűnvén , az adózó’ terheiben megosztozik, ’s ez által könnyít rajta. A’ múlt országgyűlésnek nem volt módja ez elvet tisztán alkal­mazhatni, t. i. annyira, hogy a’ nemes az adózó nép’ ter­­heiben is résztvegyen, mert a’ kérdés nem volt még égé ezen megérve. Most már másképen áll a’ dolog, ’s miután az elv’ alkalmazásának e’ másik része, a’ házi adó is any­­nyira megért kérdés, hogy a’ Bt. izenetében itt fekszik: ha következetesek akarunk lenni, azt kell mondanunk, hogy a’ mint a’ múlt országgyűlésen az országos pénz­tárra, úgy most már a’házi adór­a is kivánjuk az elvet alkalmaztatni. Tagadhatlan, hogy miután a’ házi pénztár rovatai naponként növekednek, nem lehet a’ népre a’ közpénztár’ czime alatt új terhet róni. Azért mondják ki a’ főrendek nyíltan , hogy a’ két pénztár közül egyiknek sem adnak elsőbbséget, ’s illy módon küldjék ki a’ vá­lasztmányt. Gr. Zichy Ferencz főajtónálló: Fizetni akar az ország’javára, de mint jó gazda, tudni akarja, mire. Azért, úgymond, gr. Sz. A. indítványát pártolja. B. Perényi László: Lépcsőnkénti reformot akar. — Gr. Sz. A. indítványára szavaz. Gr. Almássy Móricz: A’ múlt országgyűlés után nem lehet többé kérdésbe venni: akarnak e az adó­mentes osztályok közterheket viselni; csak az a’ kérdés, mikép’ alkalmaztassák az elv. ’S miután a’ múlt ország­gyűlésen is a’ választmány’ munkálata után fogadtatott el az országos pénztár , most sem áll a’ dolog másképen a’ házi adóra nézve. Tehát gr. Sz. A.-ra szavaz. Gr. Almássy Dénes: Sajnálja, hogy múlt országgyűlésen a’ közös teherviselés’ tárgyában több nem történt; de örvend, hogy a’ házi adó’ kérdése három év alatt megérleltetett. Gr. Szécsennek az elvet egyoldalú­i­g alkalmazó indítványára nem szavaz, hanem a’ RR. izenetűre. Siskovice János verőczei főispán : Miután félreértésre adott alkalmat beszédének azon része, hol az 1723 : 90. t.czikkben letéve látta a’ nemesség általi te­herviselés’ alapelvét, ’s e’ részben a’ törvényezikk’ ,,suo modor szavaira figyelmeztetett: megjegyzi, hogy ez észrevétel csak akkor illenék beszédére, ha azt állította volna, miszerint ott a’ mostani modorban­ teherviselés van kimondva. Ugyde ez csak másszerű alkalmazás lesz, ’s ha uj törvény alkottatik, a’ nemesség ismét suo modo fog a’ közterhekhez járulni. A­ liptói főispán’ csodálko­zására, miszerint ő , ki a’ megyei életet ismeri, a’ házi adót újabb garantiák nélkül is elfogadni kész, válaszolja, hogy ő mindenki’ meggyőződését é s kimondási merészsé­gét tiszteli, ’s ha harmincz évi tapasztalása más meggyő­ződésre vezette volna, bizonyosan nem monda vala ki azt, mit most ismétel. Van e annál nagyobb garantia, mint, ha a’ fizetőnek joga van a’ pénzügybe szólani, a’ pénzke­zelést magának megvizsgálni, iránta rendelkezni, birás- s kodni ? Ha magában nem talál elég garantiát, hol keres­sen azt? Itt alkalmazható valóban ama’ mondás: ki maga magán nem akar segíteni, azon az isen sem segít. Gr. Viczay Héder: Gr. Sz. A.’ indítványa egy ismeretlen talizmán, melly a’legnagyobb ellentéteket is magához csábítani képes. De minden magyarázat és mó­dosítás után sem lehet megfogni, hogy lehessen abban a’ házi adó iránti sympathiát feltalálni. A’ BR. e’ részben tisztán kimondták véleményüket, tehát szerzetöket pártolja. Marczibányi Antal, trencséni főispán. Iga­zolja magát azok’ irányában, kik meg nem foghatják, mi­kép’ szavazhatott ő, mint a’ házi adó’ nagy apostola, a’ gr. Sz. A.’ indítványára. Ha egyedül az ő szavazatától függne a’ dolog, jó vedna; de a’ házi adónak még sok el­lenségei vannak, és sokan az elvállalást a’ garantiák’ át­nézése előtt nem akarják kimondani; szükség hát a’ kü­lönböző fractiókat egyesíteni. Azonban, ha az indítvány­nak homályos részei vannak, világosittassanak fel; és igy fogadtassák el b. Vay Miklós’ módja: Hertelendy Ignácz, torontáli főispán. A’ múlt országgyűlésen az elvekben az egység megvolt; de a’ reform’ biztos keresztülviteléhez még több kivántatik. A’ múlt’ és jelen’ hatása közt az Összeható pontot felta­lálni , ez a’ feladat. A’ közös teherviselést elvileg pártol­ván, a’ részletes alkalmazást illetőleg, gr. Sz. A.’ indítvá­nyára szavaz. Gr. Batthyányi Imre főlovászmester. Azon arányban, mellyben a’ nép az országos pénztár által ter­­heltetik, kíván azon a’ házi adóbani részvétel által könyi­­teni; ’s gr. Szapáry’ és b. Vay Miklós’ előadásaikkal egy értelemben, a’ rendek’ szenetét pártolja. A’ 2­2-ik orsz. ülést ’s ebben az elnök főherczeg’ eldöntő beszédét már e’ lapok’ 1023. számában közlöttük, 23-ik országos ülés a’ mélt. JoR-nél jan. 18-án, d. e. 12 órakor. Tárgy : a’ közös teherviselés’ tárgyábani válaszizenet’ hitelesítése. Hubay József orsz.birói itélőmester által fel­­olvastatott a’ főrendi válasza’ közteherviselés’ tárgyában: „A cs. kir. főherczegsége ’s a’ mélt. főrendek azt hiszik, hogy feladásukat teljesítik , ha a’ közszükségek’ fedezése vé­gett, a’ nemzet’azon osztályainak, mellyek eddig rendes teher­viseléstől mentesek voltak, illyen teherbeni részesülését, a’ tek. KK.-al és RB-kel közremunkálva, törvényes intézkedé­sek’ utján életbeléptetni igyekeznek ; minek már az utóbbi országgyűlésen is bizonyságát adták , midőn közczélokra állandó pénzlap’ előállítását kívánva, egyszersmind nyilváni­­ták, hogy az e’ végett alakítandó országos pénztárra, a’ közös teherviselés’ elvének alkalmazását nem ellenzik, ’s erre nézve a’ tek. KK-al és RR-kel meg is egyeztek. A cs. kir. föher­­czegsége ’s a’ mélt. főrendek most is úgy vannak meggyő­ződve, hogy a’ fenforgó kérdés’ elhatározásánál , mellynek minden oldalról szerfelett fontos voltát és minden polgári viszonyokba mélyen bevágó jelentőségét a’ tek. KK. és RR. is elismerik, a’ szükséges alkotmányszerü biztosítékok mellett, egyszersmind még más körülményekre, jelesül a’ rendes te­herviseléstől eddig mentes osztályoknak az eddigi törvények h­atalma alatt kifejlett viszonyaikra is méltányos figyelmet kel­lettk fordítani, ’s a’ mennyire csak lehet eltávoztatni mind azt, a’ mi a’ közös teherviselés’ elvének a’ körülményekhez ké­pesti tettleges alkalmazását hátráltatná, vagy ezen alkalma­zásból a’ honnak felvirágoztatása’ tekintetében kívánt és re­­mélett eredmények’ valósulását nehezítené. Mindezeknek szem előtt tartását pedig annál mellőz­­hetlenebbnek látják a’ mélt. főrendek, minél bizonyosabb az, hogy honunk’ jelen állapotában nem a’ szükségekhez a’ for­rások’ használását, hanem a’ forrásokhoz a’ szükségek’ fede­zését kelletik mérsékelni. Ezen nézetükből kimenve, a’ fenséges főherczeg ’s a’ mélt. főrendek annak ezúttal is nyilvánítása mellett, hogy a’ közös teherviselés’ elvében megegyeznek, ’s a’ törvényhozás’ fel­adását annak részletes alkalmazásában keresik, és a’ fizetés­nek a’ tek. KK. és RR. izenetükben említett két nemét, úgy­mint : a’ házi adót és országos pénztárt , ezen elv’ részletes alkalmazásának tekintik ; e’ tárgybani érdemleges munkálko­dás végett, egy országos választmány’ kiküldéséhez részükről is örömest hozzájárulnak, a’ nélkül, hogy az említett tárgyak közül egyiknek vagy másiknak előlegesen elsőbbséget kíván­nának tulajdonítani. Miért is , az országos választmánynak utasításnélküli kiküldetését ezélszerűbbnek látván, a’ tek. KK. és RR. izenetükben említett közvetlen és közvetett—di­rect és indirect—kútfők’ előleges használata iránti utasitást is, e’ helyütt mellőzendőnek tartják; egyébiránt pedig mind a’ fizetési kérdés’ egész öszvegének, mind a’ nemesség’ eddigi tehermentesség hatalma alatt kifejlett anyagi állásának tekin­tetbe leendő vétele mellett, a’ tárgy iránti végelhatározásukat, az országos választmány’ jelentésétől függesztik fel. Ezek lévén a’ fönséges föherczegnek ’s a’ mélt. főrendek­nek e’ tárgybani nézeteik , bizodalmasan felszólítják a’ tek. KK. és RR-ket, miszerint azokhoz részükről is hozzájárulni szíveskedjenek.“ E’ válaszizenet’ szerkezete pontonként tárgyalás alá vétetvée. Az első pontot illetőleg: gr. Pálffy József fölöslegesnek tartá a’ főrendeknek arra hivatkozását, mi­szerint a’ közös teherviselés’ életbeléptetése iránti igye­kezeteknek már a’ múlt országgyűlésen bizonyságát adták, miután ezt a BB. kétségbe nem vonták; annálfogva a’ szerkezet’ első pontjának azon sorait, mellyek e’ szavak­tól . ..m­i­n­e­k már ez utóbb ily e’ szavakig van­nak: „m­eg is egyezte­k,“ kihagyandónak vélte. — Gr. D­e­s­s­ewffy Emil azon szavakat meghagyatni, de hogy a’ szerkezet a’ valósággal öszhangzásban legyen, miután a’ két tábla közt műst országgyűlésen az összegre

Next