Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-10-09 / 182. szám
046 rózzák, és ezen határozatuk jogszerűségére nézve az örökké való istenre, a nemzetre s az egész világ közvéleményére annál bátrabban , annál tisztább lélekkel hivatkoznak , mert lehetetlen hinniök , hogy egy derék békés és hű nemzetnek illy hallatlanul irtózatos módon az élő nemzetek sorábeli kiirtását, s ez által saját tételüknek is erkölcsi bizonytalanságba tételét a világnak bármelly mivelt népei halgatag elnézhetnék. — Melly határozatnak folytán a nemzet képviselői úgy Jellachich Józsefet magát , mint mindenkit a ki őt ez országban bár melly hivatalos hatósággal bírónak elismerné, neki önkéntesen engedelmeskednék, vagy épen a nemzet alkotmányos szabadságának felforgatására intézett merényleteiben segédkezet nyújtani merészlene, hazaárulónak nyilatkoztatják s a honnak minden becsületes polgárát de különösen a vitéz magyar hadsereget s az országnak minden hatóságait és tisztviselőit a honárulásbani részvét súlyának terhe alatt arra kötelezik , hogy ezekkel akként bánjanak , mint a törvények a honárulókkal bánni rendelik. Az ország minden hatóságainak pedig különösen is elengedhetlen kötelességükké teszik, hogy megyei, városi vagy kerületi gyűléseiket rendesen folytassák, a közigazgatás minden ágaiban törvényes kötelességük szerint folytonosan eljárjanak. A törvényes büntetés terhe alatt másként nem cselekedvén. Végezetül, minthogy a nemzet képviselői az idézett, vagy koholt, vagy alkotmányt felforgató iraton Récsey Ádámnak, mint állítólagos ministerelnöknek aláírását szemlélnék , és tekintetbe vévén azt, hogy ha magát ez irománynak ministerelnökké törvényes formában tett kineveztetése nélkül írta alá, mint a ministeri czímnek bitorlója törvényes büntetés terhe alá esik , és tekintetbe vévén különösen , hogy a múlt országgyűlésen alkotott III. t.cz. 32-ik §-a még a törvényesen kinevezett ministereket is minden olly tettért, vagy rendeletért feleletre vonandóknak parancsol, melly tett vagy rendelet az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fennálló törvények rendeletét s az egyéni szabadságot sérti. Ugyanazért a képviselőház Récsey Ádámnak törvényes kereset alá vonatását s e végett vád alá helyeztetését ezennel elhatározza. Mind ezen határozatainak részint hozzájárulás, részint pedig az 1848-ki Ill ik t.cz. 34. §. értelmébeni eljárás végett a felsőházzal leendő közlésére, s egyszersmind az ország minden polgári és katonai hatóságaihoz, különösen pedig az ország vitéz hadseregeihez — mellyeknek hazafiui hűségüktől s rettenthetetlen vitézségüktől várja nemzetünk ez elárult árva hazának megmentését, megküldésére — s általános közhirré tételére a ház elnökét utasítván: Pázmándy Dénes s. k., elnök. Ludwig János a. k., jegyző. Roppant tetszés kisérte e határozat felolvasását. És most, miután a koholtnak vélt okaimat valóban megérkezett, Kossuth egy újabb határozatot is szükségesnek hitt. Közölni fogjuk. Most csak annyit e határozatról, hogy említtetik benne, mikép a ház a király iránti kegyeletből koholtnak vélte a leiratot. Most látja, hogy az udvari ármány I. Ferdinánd által meg akarja semmisíteni Vik Ferdinándot, a magyar királyt. Ismétlé a ház a hazaárulási vádat azokra, kik a nevezett okiratnak engedelmeskednek. Visszatorolja a törvénytelenségi vádat az udvari összeesküvőkre. Récsei közakarattal, ha ugyan —mond Kossuth — valóban ez a ház akarata (az egész ház feláll) hazaárulónak nyilváníttatik. (Közhelyeslés.) Midőn a határozat e része olvastatott, Kossuth egy pillantást vetett az élénken figyelő Vilmos-huszártisztekre. A képviselők, úgymond, e szerint egyhangúlag elhatározók, hogy a kegyelem ideje az árulókra nézve lejárt. Szerencsésnek tartom magamat, e jelenetet akkor mutathatni be, midőn egy vitéz ezrednek, a haza védőinek képviselőit van szerencsénk itt tisztelhetni (hosszú tapsvihar, j éljenzés), kiknek vitéz karjától várja e hon, hogy valamint védői lesznek az ártatlanságnak, úgy rettenthetlen ostorai minden hazaárulóknak. Azt hiszem, monda továbbá , eljött az idő, mikor nem tanácsos e nemzettel játszani. Nem tudom ugyan türelme meddig terjed, de azt tudja , hogy egy feladatunk van mindenekelőtt: semmivé tenni a hon elleneit, s aztán számolni (helyeslés), ’stb. ’stb. Ezután Pázmándi jelenté, hogy Részei megbízása szerint átküldi az okiratot a felházba , csakhogy már most egy kis comitivával (kaczaj). A határozatot érti. Jellachichról csak annyit tudtunk tegnap , hogy Mosony körül van a „vörös ökörnél.“ Seregünk Győrben. Mire viradtunk ma ! Igaz a közmondás: ki magát nem hagyja, isten sem hagyja el. A nemzet erőkifejtését , mellynek egy idő óta tanúi valánk, diadal kiséri. Rott és Filippovics tábora, 7500 emberével, 12 álgyaival és minden hadi készületeivel elfogatott. A szószékre feltűzve négy efogott ellenséges zászló hirdeté ma reggel a képviselőknek seregünk győzelmét, melyet tegnapi lapunkban jósolunk. Kettejének egyik oldalán Mária Therésia, másikon II. József nevével van jegyezve. Egyen Sz. István képe áll, másiké Sz. Borbáláé ezen körirattal: „Mandavit angelis suis, ut custodiante“ Psalm. 90. V. 2. Rongyai hirdeték mindeniknek régiségét. A ház elnöke jelenti, hogy e győzelmet Perczel Móricz ezredesnek és Görgei őrnagynak köszönhetjük. Görgeit a választmány tegnap szintén ezredessé nevezte (éljen Perczel, éljen Görgei hangzik mindenfelől). A jelentésben még különösen a huszárok vannak kiemelve (harsány éljen). Egyeseket azért nem említek — mond az elnök — mert még részletesebb jelentés jövend, s akkor a ház tudni fogja a hazafi kötelességet jutalmazni és méltányolni. (Helyeslés.) Hivatalosan értesittetett az elnök arról is, hogy az elfogott 2 generál s 50 tiszt, kik közt három stabilis, egy körbe állva a feketesárga echarpe-okat eldobták, szavukat adván, hogy illyszín alatt többé nem fognak harczolni. (Tetszés.) És miután az egész sereg, kivévén a tiszteket, nyilvánító, miként Magyarország ellen csak kényszeritve jött, s esküt ten, hogy ellenünk, kiket ezután is testvérekül tekint, soha nem harczoland. Perczel ezredes azokat házásokba indiá viszsza. (Tetszés ) Bogdanovics Vibad képviselő, ki e dicső táborozásban részt vett, bemutatja, mint a diadal egyik fő tényezőjét Gáspár kapitány urat, ki a huszárokat vezette. (Tapsvihar.) Kossuth a szószékre lépve, a honvédelmi bizottmány és a ház jóváhagyása reményében üdvözli Gáspár őrnagy urat. A nemzet képviselői hangos helyeslésben adják az új őrnagyra áldásukat. Az egész terem örömittas. De az elnök még többet is jelent: Bécsben gr. Latourt, a magyarok halálos ellenségét felakasztották. A ház elnöke elmondó az esetet, mint az itt közlött hirdetmény áll : „Bécs, oktob. 6-án délután 5 órakor. Tegnapról mára éjszaka némellyek rábírták azon olasz és német ajkú gránátosokat, kik, összesen négy zászlóaljj, parancsot vének , hogy ma reggel Magyarországba menjenek az új császári biztos Jellachich tábornok rendelkezése alá, rá bírták mondom , hogy a parancsnak ellenszegüljenek. Korán reggel, amint a sereg már felállítva volt, nyilvánító , hogy Magyarország ellen nem harczol és nem megy. A főparancsnokság elrendeli, hogy lovassággal escortíroztassanak a nem engedelmeskedők. Meglőn. Tenger néptömeg csoportosult és éljenezte a vonakodó katonaságot. Amint a táborhidhoz érkeztek, a wiedeni nemzetőrök és az academiai légió már a hidakat lerombolta, és igy a Morvából oda érkezett nagyszámú katonaságnak eljön az ide jöhetési út zárva. A hidak felállíttatni parancsoltattak. Hidászok jelentek meg , a népre álgyúztak, végtelen sok áldozat esett, de a híd mégsem rakathatott meg. A nép győzött, a pionírok nagy veszteséggel emberben és álgyukban megadta magát. A nép ürömrivalgás közt hordta ide s tova Bredy bécsi brigadiros holttestét. Schlik és Frank generálisok el vannak fogva. Délben a nemzetőrök schwarzgelb része az István templomba vonult, és midőn a győztes wiedeni osztály nemzetőrök arra vonultak , lőttek ezekre , és borzasztó egymásra tüzelés kerekedett, még az ablakokból is történtek a wiedeniekre lődözések. Erre a nép betódult a házakba, és a sárgafeketékre halált eskütt. Délután a táborhídon hiába dolgozott pionirok a Grábenen átrontva űzőbe vetettek a diákok által, és két álgyuval biró egy bataliont száz diák borzasztóan űzött. Az álgyukat elvették tőlök. Sok lemészároltatott. Déltől fogva négy óráig kereste a nép Latourt a haditanács épületében, végre egy kályhasütőben meglelték, agyonverték és ahofra kihurczolták, és borzasztó ujjongás között egy lámpásra a középen felakasztották. A nép borzalomig dühös. A jelszó : „hochl'ngarn!“ Most a fegyvertár töretett fel,és a fegyverek mindenkinek kiosztattak. A kapuk 12 óra óta elzárvák , a város telt torlaszokkal. Többre ez van felfüggesztve : „Ungarns Freiheit ist aller Freiheit.“ A katonaság közt, melly a várost körül veszi, nyilvános zendülés van, a német nyelvűek nem engedelmeskednek. Az éjjel mégis a város ostromlását várjuk. A Grabenen délután a bombászkar álgyuval rukkolt fel, és elgyúzott a népre, de a nép ezeket is lefegyverezte , sokat tömlöczbe hurczoltak, a nép itt is győzött. A tüzérség nagy veszteséggel űzetett szét. A nép dühe leirhatlan. A magyarok iránti rokonszenv erős. Az ügy, úgymondják, a szabadság ügye a közös. Jellachich itt semmi sympatiával nem bir, sőt iszonyú ellene a gyűlölség.“ A ház érzékeny elragadtatással kiáltott éljent bécsi derék testvéreinknek, s az olasz katonáknak. Az elnök azzal végzi, hogy Még a fővezérünk minden rendelkezhető erővel megindult Jellachich ellen (éljen, mi is megyünk). Megemlítendőnek tartjuk, hogy a honvédelmi bizottmány elnökéné Zákó indítványára Kossuth L. neveztetvén ki, reábizatott, hogy az egyes tagok teendőit ő jelölje ki. Ülések néhány nap tartatni nem fognak. A képviselők azon része, melly a vadászcsapathoz tartozik, Pázmándi vezérlete alatt, egyesülve a huszárokkal s gömöri önkénytesekkel a táborhoz indult. Kossuth és Pázmándi szavai felkelték a lelkesedést, mihelyt Jellachich verve lesz, bécsi barátunknak segítséget nyújtani. A két nép — úgymond — Kossuth megérte a veszély közösségét, és mi a győzelem első perezében beváltandjuk baráti szavunkat. Részletesben közelebb. S*orRe««t.í: C cm n x • r i Antal 4« K • na é n y Zsigmond. HIRDE (1373) HECKENAST GUSZTÁV (00) pesti könyvárus és kiadónál, váczi-utczában 15. sz. és,minden hiteles könyvárusnál kapható . FOGARASI JÁNOS magyar-német és német-magyar ZSEBSZÓTÁR. 2 kötet. Kötve 4 frt pengő p. TOEPLER TM. K. NÉMET GRAMMATICA. Kötve 1 írt 12 kr pengő p. lilagyar-f ránézia ég franczia-magyar zsebszótak. Két kötet. Fűzve 3 frt 20 kr p. p. T É S E K (1016) Kilián és társánál Pesten, váczi-utczai Parkfrieder-házban, épen most jelent meg és kapható. Legújabb és legteljesebb pesti magyar-német Házi titoknok, vagyis: Levelezőkönyv és házi ügyvéd. (0, 0) Hív tanácsadó minden rendű és ranguak számára , mindennemű a’ közönséges életben előforduló levelek és ügyiratok szerkesztésében, magában foglaló, általános és különös szabályokat a’ levélírás módjáról, 340 mindennemű ügybeli, barátságos és szerelmes leveleket, kiléteket és kérelemleveleket, czimeket és levélfeliratokat; azután a’ magyar magányjog rövid foglalatját az uj törvényekkel együtt; törvényes határozatokat, szabályokat és példákat magányügyiratokat, u. m.: szerződések, végintézetek, mutatványok, bizonyítványok és közhirdetményekre; továbbá mindenféle a’ számolási ügyekhez tartozókat, u. m.: leltárt, rovást, házi számvitelt, kamatszámítást, pénzköltési és időhasználási számítást, időhasonlitást újévi és húsvéti tabellát, idegen szók gyűjteményével együtt ’sat. Harmadik tetemesen bővített és javított kiadás. N. 8-rét. 536 lap , borítékban 2 ft, vászonba keményen kötve, aranyozott sarkkal 2 ft 10 kr e. p. (1848) Lóárverésnek elhalasztása. (°) F. e. october 8-dikára Budán Krisztinavárosban gróf Sándor majorjába hirdetett gr. Sándor méneséből származott számfeletti lovaknak árverés utján tartandott eladása ezennel visszavonatik, és boldogabb időre halasztatik. Kiadja a nyomtatja Landerer és Hepkenast Szabadsajtó-utcza 583. ez. a.