Pesti Hírlap, 1879. április (1. évfolyam, 90-118. szám)
1879-04-08 / 97. szám
^ Budapest, 1879._______________________97. szám._________________________Kedd, ápril 8. Előfizetési árak: Hirdetések: Egész 14 Értékr. kiadóhivatalban Wtatnak fai Budapest, nádor-ntdrt 7. is., S^X^W' 7 minden közlemény intézeodB. hoga az előfizetések és a lap ___ __ Bérmentetlen levelik csak laaaétkidldésére vonatkozó felazó ])A | T r[V] T7~ \ T "VJ" A T40 \ P M 1jB’tzK' '•/ mer* keiektől fogadtatnak el. lamlának intézendök. A 11VJ11 XI 1UVX • Kiíratok Tímea nem adatnak. és szombaton a képtár , vasárnapokon OKI.képxomÜT éSXen társulat tárlata, tön megtekinthető. Közvágóhíd a soroksári NAPTÁR LÁTNIVALÓK. d. e. 1001-ig fölváltva a gyűjtemények gárát, sstfát h&s.) Magyar tudományos út végén & vám mellett. Városházák : Kedd: katholikus: Maria. Nemzeti muzeum. (Muzeum-körut.) valamelyike; a könyvtár pedig minden akadémia. (Ferenc-József-térsaját-ház.) régi a városház-téren, az új a Lipótprotest&na • Demeter. Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és hétköznapon 9—1-ig. Országos képtár Iparmúzeum. (Sugárút,a képzőművészeti utcában 24. bz. a.Városi vigadó (redoute M * ’ csütörtökön a természet-és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akad. palotájában. társulat háza.) Sirályi vár és várkert az aldunasoron. állatkert a város. görögorosz: István.____________kedd, és pénteken az ásványtár. szerdán Nyitra, vasárn., szerd. én pánt. 91-ig.______Budán, az udvar távollétében mindig ligetben. A mai szám tartalma: A „MEGIRATLAN SZÖVETSÉG“. — POLITIKAI hírek. — Garibaldi Rómában. — Az uzsorások szövetsége. — Budapest főváros ÜNNEPÉLYE A KIRÁLYI PÁR EZÜST-MENNYEGZŐJE ALKALMÁBÓL. — POLITIKAI SZEMLE. — Szegedért. — Tudomány és irodalom. — Színház és művészet. — Színházi csevegés. — Táviratok. — Napi hírek. — Törvényszéki csarnok. — Tisza-szabályozási civódás. — Közgazdasági hírek. — Színházak és mulatságok. — Szinlapok. — Vonatok indulása. — Vízállás. — Tárca : Fesztelen levelek. — Regény: Két férj neje. (Folytatás). — Vegyes. — A budapesti értéktőzsde. — Hirdetések. A „megiratlan szövetség.“ Az 1854/5-iki keleti háború óta Magyarországon azon bámulatos könnyelműséggel, mely népünket jellemzi, senki se gondolt a keleti kérdésre, mint olyanra, mely még bennünket is érdekelhet s esetleg bonyodalmakba keverhet. Amióta 1854-ben Anglia és Franciaország síkra szálltak Törökország megvédése s a muszkák visszaverése végett, rájuk, különösen az előbbire bíztuk egész gondját a keleti kérdésnek. A muszkával — igy okoskodott Magyarországon még öt esztendő előtt ezer ember közül 999, — majd elbánik az angol! De hát mit tett az angol? A párisi béke óta az egész angol közvélemény, a kabinet termében úgy, mint a parlamentben s azon kívül, nagy átváltozáson ment keresztül. „Viseltünk egy háborút Törökország megmentésére, és mi lett eredménye ? Az, hogy visszavertük a muszkát, de nem mA.nlA.ft.nk mea Törökországot. A szultán egy peuingit sem vallonte reformigéreteiből; a török igazgatás ép oly rossz, kényurt és erkölcstelen, mint volt azelőtt; az ország évről-évre süllyed s a serailban a muszka követ, Ignatiev tartja zsoldjában a minisztereket, markában a szultánt s a legfőbb hatal-mat. Miért áldoznánk meg, ha csak egy font sterlinget s egy skót „felföldit“ is, a porta fenntartásáért.“ Így okoskodtak az angolok a keleti bonyodalmak kitörésekor. Ez magyarázza meg a „bolgár kegyetlenségek“ címén keletkezett mozgalmat, melynek élén a szabadelvűek vezérei álltak Gladstoneval ; ez az angol kormány ingatag, kétértelmű magatartását a háború előtt és háború alatt. Fenyegetett szóval, és fenyegetése üres szó maradt. Fegyverkezett s a távol Indiákról szállította hadseregeit Európába, és ismét visszaszállította őket annélkül, hogy csak egy puskát is elsütöttek volna. Csakugyan két lélek lakozott az angol kormányban, két irányban oszlott meg a közvélemény: az egyiket, az oroszbarát irányt a liberális párt, a másikat, az oroszellenest a királyné, Beaconsfield lord s a toryk képviselték. Meglehet, hogy az oroszellenes párt már régóta felülkerült volna, ha monarchiánkban határozott támaszra talál. De Ausztria-Magyarország politikája ép oly ingadozó volt. A német és orosz császárság közé szorulva s fenyegetve mindkettő által, Andrássy gróf nem bírta, vagy nem merte magát határozott fellépésre elszánni, főkép, miután Angliában sem bizhatott. E két hatalom kölcsönös és indokolt bizalmatlansággal tekintett egymásra, —ese bizalmatlanlag nem utolsó ima van Oroszország sikereinek. A berlini kongresszus úgy látszik, fordulópontot képez a két állm egymás iránti viszonyában. Andrássy gróf és Beaconsfieldlord személyesen találkoztak, órákon át együtt küzdöttek, napokon át együtt dolgoztak egymással, és e személyes érintkezés, — miként már közvetlenül a kongresszus után, beavatott egyénektől hallottuk, — a lehető legjobb hatással volt a két ország nemzetközi viszonyaira. Ausztria-Magyarország és Anglia első miniszterei személyesen megismerték s becsülni tanulták egymást, s mint egymás tisztelői és bizalmas politikai barátai váltak el. És abban, ami azóta történt, monarchiánk és Anglia csakugyan karöltve jártak egymással. A budai trónteremben, pesti parlamentben s az angol parlamentben egyiránt határozott hangon proklamáltatott programmként a berlini szerződés szigorú végrehajtása, s Andrássy és Beaconsfield egyetértőleg járnak el azóta mindenben, a balkánfélszigeti bizottságokban megbízottaik által úgy, mint közvetlenül az arab-táblai és kelet-ruméliai kérdésekben. Londoni követünk gr. Károlyi Alajos toasztjában, mely európai feltűnést okozott, nyíltan proklamálta az Ausztria-Magyar- és Angolország közti szövetséget, hozzátévén, hogy az ily érdekegységen alapuló, bár megiratlan szövetségi szerződés többet ér az alá- irt, de fejedelmi szeszély által diktált szerződéseknél. Teljesen igazat adunk gr. Károlyinak, s annak, kinek megbízásából e szavakat , s mondá: csak azt kívánjuk, hogy e szövetség a pesti hírlap tárcája. Fesztelen levelek. — Bécsi levelezőnk heti krónikája. — Bécs, ápril hó 6-án. Nem születtem szerencsés csillag alatt, máskép bizonyára ott volna a nevem, és mint az öröklő nélkül a minap itt meghalt hasonnevű aranyműves örököse, most én dughatnám zsebre a különféle milliókat! Furcsa ember volt Ott uram. Ismertem őt. A szerencseasszony ismert szeszélyességében csak úgy tucat számra vágta fejéhez a haupttreffereket, hanem nagy egykedvűséggel fogadta a százezreket és évek óta szentesített szokása szerint naponként hat forintot költött. Két évvel ezelőtt, egy, a lakása közelében álló bérkocsiban egy vendég értékpapírokat és nagyobb összeg pénzt felejtett. A fiakkeres erről a rendőrségnél jelentést tevén, egy detektív Ott urambátyámnál tett kérdést, vájjon nem ő veszté-e el a kocsiban talált hitelpapírokat. Majd hogy ki nem dobta a buzgó biztost, mert azzal gyanitá, hogy ő fiakkerrel szokott járni! A „szegény“ Ott egész vagyonát egykori mesterének akarta hátra hagyni, ki őt mint aranyműves-legényt hozta ide Németországból; de mestere elébb szállt a sirba, nint ő maga, és így most a fiskus készül a hátramaradt négy milliócskát elnyelni. Meglehet különben, hogy maholnap Németországban egy éhes diurnista, ki szerencsés azt 11 levet viselni, megálmodja, hogy az elhaltnak negyedik ízben unokaöcscse, és ez talán nem lesz büszke, az örökséget elfogadni. 11-o 11 fog találkozni örökös , de ott 11 nem találkozik. Eleinte a sok ár nélküli pénzen a bécsiek nagyon törték a fejeket és röstelték, s hogy nem találkozik élelmes örökös, ki annak a rongyos négy milliónak a nyakára tudna hágni, de utoljára belátták, hogy nem célszerű, ha az ember oly milliókkal foglalkozik, melyeket magáénak nem vallhat. * Aki nem akar azon gyanúba keveredni, hogy nem jó bécsi, az most a császári pár ezüstlakodalmának megünneplésével foglalkozik. Egész Bécs nagyban készül az ünnepélyre, mely a maga nemében páratlan lesz. A burg külső kapuja előtt ácsolják és faragják már az állványokat, a tribünhelyeket nagy ázsióval árulják és a Ringre szóló egyes ablakot a nagy menet megszemléléséhez száz forinttal bérlik ki. A votív templom tudvalevőleg ápril hó 24-én fog föszenteltetni. Környékét máris serényen szabályozzák leromboltattak és a sivár tér, mely előtte elnyújtózott, két hét alatt nagyszerű parkká lesz átalakítva. Filigrán tornyai a templomnak, melyet kővé vált költészetnek szeretnek elnevezni, oly gráciával emelkednek az ég felé, mintha csak angyalok, nimfák és zefirek lehettek volna a föld színére. Az ünnepélyt rendező bizottságnak legnagyobb bajt szerzi a nagy díszmenet. Előbb a polgárság nagy része támasztott nehézségeket, mely nem akarta, hogy a frakk megszégyenítve kizárassék a parádéból és most, miután a frakk elleni anathéma vissza vonatott, a bárónál kezdődő nagy urak kezdenek alkalmatlankodni. Az ifjú hercegek, grófok és bárók ugyanis, kik vadászcsoportot rendeznek, nem igen akarnak a csőcselék nép közé elegyedve megjelenni a menet összeállításánál, hanem a Schwarzenberg térnél akartak az arra vonuló vonathoz csatlakozni. A rendező bizottság ezt ellenezte , a kékvérű gavallérok pedig nem akartak engedni. De egy magasrangu udvari tisztviselő — úgy hallom a főudvarmester, Hohenlohe bg.— értésére adta a gavalléroknak, hogy a császár rész néven venné, ha az ünnepély rangmegkülönböztetésére szolgálna okot, — és azóta engedékenyek a különféle hercegek és grófok. JAma italic.