Pesti Hírlap, 1880. április (2. évfolyam, 90-119. szám)
1880-04-01 / 90. szám
Budapest, 1880. II. évf. 90 szám. (400.) Csütörtök, április 1. Előfizetési árak: _ Kiadó hivatal: fTrrAq? AvrA 14 frt __ kr H Budapest, nádor-utca 7. n., egesz evre ki Kr. _____ ____ OS fii __ __ hova az elofizetések és a lap «két-Félévre 7 — gBWMjj MMH küldésére A képes H B B B A BH&l ABiB B Budapesten, nádor utca 7. 1!Z.m. : ::: : %? POTJUKAT NAPTPAP negyedévre , . . . • 1 „ JL II -A. XixXl 1. 11 xXL X. X ilXX • minden közlemény intézendő. Egyes ezimera 8 kr. , , , V . . TM ■‘-“T . J Bérmentetlen levelek csak UElőfizetések utál szítai és nem SZÉPIRODALMI KEPES HETIMELLEKLETTELN^1^7 «iratok vissza nem adatnak térni. __________________________________________________________________________ ________________________________ NAPTÁR. LÁTNIVALÓK. képtár ; vasárnapokon d. e. 101-ig fölváltva szett társulat tárlata. [Sugár-út, saját dig megtekinthető. - Hői vágóhidai O^ A __ ru . * . . a gyűjtemények valamelyike; a könyvtár pedig ház.] - Magyar tudományos akaroksárint végén a vám meneti. - Váró«'Csütörtök katholikus : Hugó püspök Nemzeti múzeum. [Múzeum-körnt.] minden hétköznapon 9-1-ig. — Országos démia. [Ferenc - József - tér saját ház.] - hál a régi a városház-teren, alul a Lipót-Thendóra Nyitva: d. e. 91 óráig, hétfőn és csütörtökön képtár [Eszterházy-féle] az akadémia palo- Iparmúzeum. [Sugár-ut, a képzőmüve- utcában 34. sz. a. Váróul vigadd a protect ana xneonora a természet- és néprajzi-tár; kedden és pentetájában. Nyitva: vasárnap, szerdán, éa penteszeti társulat háza.] - Királyi vár és fredoute] az aldunasoron. - Állatkert • görögorOB* : Szabás VI. keB am ásványtár, szerdán és szombaton a ken 91-ig. - Országos képzőmérvé- várisert Budán, az udvar távollétében mint városligetben. A mai szám tartalma : Áprilisba. — Pol. hirek. — Pol. szemle. — Főv. ügyek— Tud. és irod. — Színház és művészet. — A cár szerelme. — Táviratok. — Napi hirek. — Neumann gyilkosa elfogva. — Közg. hirek. — Szinlapok. — Tárca: Egy április bolondja. — Regény: A kisértet. (Folyt.) — Kié lesz a kislány? - A budapesti értéktőzsde. — Hirdetések. Áprilisba! A költözés ösztöne ilyenkor gerjed fel a vándor madarak szivében. Ilyenkor küldi őket a vágy vissza a múlt ősszel elhagyott szép hazába. Megérzik a légáramlatból, nap sugarából, felhők járásából, hogy ott a hó már elolvadt, a fák kilombosodtak, hegyen-rónán friss tenyészet járja s a derült ég mosolyát ezüst vizek tükrözik vissza. A költözés e vándorösztöne — úgy látszik — az egyesült ellenzéket is megszállta, mert nagyon cihelődik mostani szállásán s réztollú fülemiléi szörnyen fütyörészik az elhagyott fészek után epedés szomorú nótáját. Politikában a vándormadarak, kinek nincs állandó hazája, de költözik az időváltozással s ott rak fészket, hol legjobb mód vár rá, ubi scene, ibi patria, — „jó madárénak hívják. Ilyennek akar beválni az egyesült ellenzék ? Múltja csupa költözésből áll. Kiszakadt a szabadelvű pártból, szakított Tisza Kálmánnal, mikor a közgazdasági kiegyezésért a felelősséget nem akarta vele közösen viselni. Egyesült a konzervatívokkel, mikor a bosnyák politika ■elleni akcióra magát gyengének érezte. Szövetkezett a pártonkivüliekkel, midőn kormányostromlásainak sikertelenségét minden név szerinti szavazás alkalmával tapasztalhatta. Most aztán, hogy a megbukott bizalmatlansági szavazat után elveszte kedvét a további akcióktól, — felbontja a szövetséget, széttépi az egyezséget s visszavándorol, honnan kiszakadt, a szabadelvű pártba ? ! Hallottuk tegnap a fülemile dalt, mely nyiltan bevallja, hogy a párt álláspontja tarthatlan s a fúzióra, jobban mondva konfuzira mellőzhetlenül szükség van. Megszólalt egy kakukmadár is, mely ellenzéki létére kormányfészekből kakukol, hogy a szabadelvű pártot ellenzéki elemekkel rekonstruálni kell, e célból béküljenek ki jobboldal és balközép, az ellentétek szövetkezzenek s a párt, mely három éven át képtelennek nyilvánító Tisza Kálmánt a kormányzásra, most ismerje el róla, hogy ő Magyarország legtehetségesebb fia s a politikában nélkülözhetetlen. Hát lesz ezek igen furcsa dolgok. S a legfurcsább, hogy e kakukmadarat, mely rendszerint lopva szokta tojását a gimplifészekbe rakni, most maga a gimpli invitálja a tojáscsempészetre, ki is költi s eldicsekszik vele. Hívják az ellenzéket a szabadelvűek s az hallgat a hivásra. Eldobja zászlaját, lerakja fegyvereit, bocsánatot kér Tisza Kálmántól, az eddigi harcot félreértésnek nyilvánítja s aztán beolvad a kormánypártba.______________________ Minek is vált ki onnan, ha ez volt csak a célja ? Minek dobálta be az ablakokat, melyek alatt csupán Fenster promenádeot akart csinálni ? Hisz az okok, mik a kormánypárttól elválaszták, ma se tűntek el! Az ország pénzügyeinek rendezése, a közgazdasági regeneráció, az államerő fokozatos fejlesztése, közigazgatás, kultusz és igazságszolgáltatás dolgában a kormány ma is csak oly tehetetlen, feladata felől csak oly tájékozatlan, a végrehajtás körül csak oly kapkodó, mint volt évek előtt. Ezt a kormányt megy az ellenzék támogatni? Igaz, hogy ígérnek neki konceszsziókat, ajánlanak fel neki tárcákat, befolyást, kezdeményezést. De kik ígérik? A kormány? Nem. A szabadelvű párt ? Nem. ígéri egy töredék, mely személy változást óhajtana bizonyos szakminisztériumok élén s erre alkalmas embert a mamelukok közt nem talál már, ezért hívja az ellenzéket segítségül. Ez a töredék azonban minden körülmények közt ragaszkodik Tisza Kálmánhoz. Várjon egy rekonstruált kormány, élén Tisza Kálmánnal létesítni fogja-e mindazt, miért az ellenzék eddig küzdött ? Hol a garancia ? Két eset lehetséges: vagy kötelezi magát a kormánypárt, hogy a kormánynyal az ellenzék programmját végrehajtatja, vagy nem kötelezi magát. Az első esetben az ellenzék a győztes, ő a hivatott a kormányzásra s a többség .A „PESTIHÍRLAP» TÁRCÁJA. Egy április bolondja. (A „London Society“ után. Valamint Helena oka volt Trója elpusztulásának, úgy Somerset kisasszony is sok szívbeli aggodalmat és bajt okozott a mi falunkban. A mi falunk egészen előkelő hely, valódi külvároson kívüli paradicsomkert, díszes falusi lakházakkal, amelyek előtt szép vaspántos kerítéseket, mögöttük pedig őszi fákkal szegélyzett tágas gyeptereket lehet látni. Csaknem minden lakóház mellett van kocsiszín és istálló is, és nem egynek a kapujából robog ki a nagy családi üveges hintó, bakján hajporos kocsissal és a hátulsó bakon két hajporos inassal, és általában egészen arisztokrata közönség vagyunk, s remélem, ebben önök is egyet fognak érteni velem, ha megmondom, hogy nemesi levelünk eme nagy hódító a „kereskedőktől“ származik. Amint mondtam, Somerset kisasszony sok szívbeli bajnak volt az oka falunkban, mert szép volt mint Helena. És ezt nagyon lehet csodálni, mert atyja rut, közönséges és félszeg kinézésű ember volt, akiről azt lehetett volna hinni, hogy eredetileg árkok ásásával, sertések leölésével és sörkiméréssel foglalatoskodott. — Különben ez nem tartozik a dologra, elég az az hozzá, hogy Sommerset Péter és a falunk királya, leánya Julia, pedig ugyanennek ünnepelt szépsége volt. A fiúk már akkor kezdtek utána futni, midőn még csak tizenhat éves volt, és nem csoda. Már akkor is olyan volt, mint ,egy sylphid. Bájosabb alakot nem lehetett látni sehol. Termete korához képest magas, de egész alakja kifejlődött volt. Karcsúbb derekat, keskenyebb lábat és finomabb pici kezet az övénél lehetetlen képzelni. Arcát se kellett mutatnia, hogy mindenki meg legyen győződve szépségéről. Ha csak távolról látták is végig lebegni az utcán csinos, egyszerű ruhájában, minden nőtlen ember szíve mozgásba jött, mint az óraingák az órásboltban. Arca oly bájos volt, hogy valahányszor az ember látta, mindig felmerült lelkében azon kérdés, ha csakugyan lehetséges-e, hogy az öreg sir Péter e gyönyörű gyermek atyja. Körülbelül úgy hasonlítottak egymáshoz, mint a galamb az oroszlányhoz, ámbár az igazat megvallva, sir Péterben több volt a páviánból, mint az oroszlányból ? Julia arcszíne a lehető legszebb volt, és mihelyt egy kissé felhevült, rózsaszín pirboritá el,orra egyenes finom metszésű , nagy kék szemeiben majd a kedély szikrázott, majd a nyájasság tükröződött, szája hasonlított Cupido ifjához s mindkét végén kis gödröcske volt látható. Ajkai hasonlítottak a klárishoz, fogai a gyöngyökhöz és hajfürtjei a nap arany sugaraiban hullámzó érett gabona kalászaihoz. Bach ! elég ép oly kevéssé vagyok képes őt lerajzolni, mint repülni. Van fogalmuk önöknek felőle ? Van fogalmuk önöknek egy vidor kedélyű, tréfálni hajlandó Ophéliáról, aki kész egy csinos rózsaszínű selyem napernyővel megveregetni Hamlet vállát és kacsintgatni Horatioval, vagy Rosenkrantzal, vagy Guildensternnel vagy bárki mással csupán azért, hogy szépsége tüzérségét gyakorolja ? Midőn Sommerset kisaszszony tizenhétéves volt, falunk egész fiatalsága lábai előtt térdelt, vagyis folytonosan környezte és ostromlotta őt, bárhova ment. Minden séta kocsizása oly ünnepélyes volt, mint egy-egy parlament megnyitás, a fiatal emberek sorakoztak az utca hosszában, hogy őt láthassák, és leemelték kalapjaikat, mintha csak a királyné ment volna el előttök. Minden összejövetel vagy táncvigalom alkalmával összecsoportosultak körül, és forma szerint küzdöttek, hogy ki lehessen azon boldog, aki őt bevezetheti az étterembe. Ott mindenki mellette akart ülni, de miután ezen sorsban csak két egyén részesülhetett, a többiek kénytelenek voltak megelégedni azzal, hogy távolról bámulhatták őt és az asztalon keresztül beszélhettek vele. Csodálkoznak önök, hogy ez épen nem tetszett a falubeli matrónáknak és leányoknak ? Somerset kisasszony monopolizálta valamennyi választóképes fiatal embert, de szó szoros értelmében valamennyit. A leányok szívek mélyéig voltak megsebezve. Sok éjszakán keresztül áztatták párnáikat keserű könyükkel a könnyelmű kenderhajtó baba miatt. Az anyák egész egyszerűen dühöngtek, Somerseték eljárása valóban botrányos volt. Somerset kisasszony nem akart férjhez menni és engedte, hogy mások férjhez menjenek. Ez volt a valódi sérelem. Senki sem irigyelt volna tőle egy férjet; épen nem, hadd válaszszon ki egyet s aztán engedje, hogy mások is szabadon választhassanak.“ De Somerset kisasszony ezzel épen nem sietett. Nagyon részlethajlatlan volt mosolyainak és pillantásainak kiosztásában, amiből az következett, hogy a fiatal emberek is kitartók maradtak, mert mindegyik azt remélte, hogy végre is ő lesz a győztes. Így tartott a dolog két évig, s ezen idő alatt egy nevezetesebb házasság sem történt a faluban, nagy bosszankodására nem csupán a matrónáknak és leányoknak, hanem a lelkésznek, az egyházkerületi írnoknak és Jobbinsnak, a pástétom-sütőnek is. Végre azonban azon hir terjedt el, hogy Somerset kisasszony jegyben jár. Eleinte kétkedtek a hit alaposságában, mintha sokkal jobb volna, hogy sem való lehetne, de Jobbins véget vetett a dolognak, azon kijelentéssel, hogy nála már megrendelések történtek a lakodalmi ebédre. Most már a fiatalembereken volt a sor megbotránkozni. Somerset kisasszony egynek se nyújta kezét azok közül, akik oly soká forgolódtak körülé és udvaroltak Alai számunk 8 oldalt tartalmaz.