Pesti Hírlap, 1880. augusztus (2. évfolyam, 211-241. szám)
1880-08-01 / 211. szám
Budapest, 1880. 11. évf. 211. szám. (ett ! )___________Vasárnap augusztus 1. Előfizetési árak 3 köpés hetimeneklettel együtt: Egész évre...........14 frt — kr. Félévre................ 7 ,, — 1. Negyedévre.... 3 „ 50 Egy hdra....... 1 ,, 20 „ Egyes isima heti melléklet nélkül helyben 4 kr. Vidéken 6 kr. A képes melléklet külön •g az évre ........................4 frt félévre...................................2 * negyedévre . ... • iiyen számára 8 kr. Százalék nen adatik.Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP. SZÉPIRODALMI KÉPES HETIMELLÉKLETTEL aa/tf^/ * A PTIK, Vasárnap kitiotiku Vas. sz. Pét. a protestáns: Vas. sz. Fát. görögorona * Makrjana , , , INTÉCT . )ÁTNIVALÓK, Neuxeil uuuseam. [Muzeum-körnt.] Nyitva: d. «. 9—1 óráig, illetfán és csütörtökön a természet- áe néprajzi-tár: kedden és pénteken az ásványtár; szerdán és szombaton a képtár; vasárnapokon d. e. 101-ig fölváltva a gyűjtemények valamelyike; a könyv ár pedig minden hétköznapim 9—1-ig. — Országos tszipttár [Eatterhizy-féle] az akadémia palotájában. Nyitva : vasárnap, szerdán, ón pénteken 9— 1-ig. Országos képEeandTéazett társai»4 tárlata. íSugár-út, saját ház.] Magyar tudományos akadémia. [Ferenc - József - tér saját ház.] — I Spamazouni. [Sugár-ut, a képzőművészeti társulat háza.] — Királyi vár várkert Budán, az udvar távollétében min-Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utca 7 I. em., . ajtó, hova a lap szellemi részét ülöli minden közlemény intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. a Kéziratok viasza nem adata Kiadó hivatal Budapest, nádor-utca . sz., hova az előfizetések és a lap adatküldésére vonatkozó felszólanlások intézendők. Hirdetések: a kiadóhivasalban vételnek félidig megtekinthető. — K.«'tsvr*S 5Sll*3 a moksári ut végén a vám mellett. - Váron* 9l*&7 a régi a városház-tavon, az ut a Lipót utcában S4. sz. a. - Városi rftgada$ fredentel az aldunasoron — Áll»£fiK©ri városligetben. „ A mai szám tartalma: Fátum a politikában. — Politikai hirek. — Az egrieknek. — Fővárosi ügyek. — Tud. és irodalom. — Szinh. és művészet. — A fürdő idény. — A párisi radikálisok ülésén. — Látogatás Rhallis ezredesnél. - Az afghanisztáni katasztrófa. — Táviratok. — A süttői zendülésről. — Napi hírek. — Törv. csarnok. — Közgazdasági hírek. — Szinlapok. — Tárca : Petőfi kiadatlan költeményei. Magyar festők. — A budap. értéktőzsde. — A mellékleeten : Regénycsarnok. — Vegyes. — Ügyvédi értesítő. — Hirdetések. Fátum a politikában. Gonosz álmok háborgatják egy idő óta Konstantinápolyban a próféta utódát, a padisaht. Nem bír tőlük éjjel pihenni, nappal nyugodni, ahogy megszokta elpuhult természete. Testelelke ez által kizökkenik rendes életmódjából s II. Abdul Hamid szultán kénytelen arra, mitől mindig borzad, kénytelen gondolkozni. Ez persze nehezére esik ; nem csoda, ha miatta izgatott, rosz kedvű. Birodalmának mai helyzete siralmas látvány, az emlékezés elmúlt dicsőségére őseinek — még siralmasabb. A ministerek államügyekkel untatják, mikhez nem ért. A nagykövetek jegyzékeikkel boszantják, mikre felelni nem tud. S még a hárem se biztos az ilum többé a lelki zaklatások ellen, ott meg az ármánykodó odaliszkok zúgják-búgják tele két fülét titkos kószahírekkel az őrült Murad szultán híveinek legújabb öszszeesküvései felől. Szegény, szerencsétlen ember ! Uralkodása dísztelen, hatalma roskad, élete halálveszélyek közt, de ragaszkodik hozzájuk az önfenntartási ösztön lázerejével. És hisz a fátumban, mely a szultáni trónt nem hagyhatja el soha. Az államügyeket rábízza tanácsadóira, aláírja a válaszjegyzék szövegét, mit a külügyminiszter elébe terjeszt, közönynyel hallgatja a flottademonstráció tervét, a görög hadi készülődések, az albánmontenegrói zavargások, az örményországi éhínség lehangoló híreit. La illah, il Allah! A fátum ellen hasztalan emberi erőködés. Oh tehetetlenség! Csak egy gondolatot isz-fáz fejében előszeretettel: az őrült Murad elnémítását. Ennek a hangját véli hallani szüntelen, ennek a bosszúálló alakja jelenik meg álmai közt. Eltűnődik rajta, hogy az őrült eszére térhet s visszakövetelheti tőle a trónt, az elveszett éveket, a lezajlott véres háború áldozatait, a kárba veszett tartományokat, melyek három év előtt még meg voltak .... Ártalmas lény, meg kell halnia ! Tanácsba hívja az ulemákot, fetvaht kér a seikül izlámtől. Európa hatalmai a birodalmat darabolják s a padisah a védelmet a fátumra bízza; de megijed egy őrült ember álomképétől s életét ellene a hóhérnál biztosítja. Szegény Törökország ! És mégis, mintha a fátumban helyezett babonás hit nem csalta volna meg a tehetetlen szultánt és árva népét ! Mintha a mindenkitől elhagyott s veszni indult birodalom felett az izlám ígérete őrködnék és nem hagyná megsemmisülni ! Lallah, il Allah ... a segítség a balsors napjaiban ismeretlen erők választott eszközei útján távol ismeretlen vidékről megérkezett. Hallották valaha a serailban hirét a sirdaroknak ? tudtak valaha a padisah tanácsadói egy Barakzai dynastiáról ? ismerték ők Eyub khán hitét? gyanítottak a kandahari sziklák fontosságáról ? Négy nap előtt a gyűlölt Goeshen titkos jegyű sürgönyt kapott Londonból, melytől nagyon elkomorodott s bezárkózott palotájába a nagykövetséggel; egész éjjel szakadatlan tartott köztük s az angol külügyi hivatal közt a sürgöny váltás, valami nagyon komoly dolog történhetett Másnap már a hírlapokból olvashatta fel Abbedin pasa a szultánnak, hogy mi történt. Anglia vereséget szenvedett az afghánok közt, Eyub khán egy egész dandárt megsemmisített Kandaharnál s elűzte onnan az angolok által intronizált memirt a Barakzai családból származó Abdurrahmant. Ez történt. La illah, il Allah ... Ki hitte volna ? Anglia az új kormány alatt legnagyobb ellensége volt a portának s a török birodalomnak. Ő szította fel a keleti kérdés hamvadó tiszkeit, ő bátorította a Balkán félsziget szlávjait, hellénjeit új ellentállásra, ő sürgette a berlini konferenciát, ő kezdeményezte a kollektív jegyzéket, ő akarta rendkívüli nagykövetével megfenyegetni a padisaht, ő tervezte az ultimátumot s a hajóhadak tüntetését, a fegyveres intervenciót. Európa mogorván követte a nyughatatlan Gladstone kezdeményező lépéseit s megpróbált a harcias politikában egyetérteni Angliával. A világ kíváncsian nézett a megindult cihelődések elé s aggódva gondolt egy olyan flotta expedíció sorsára, melyben Angol- és Franciaország a vezényletért veszekszenek s melybe Olaszország a Palestro, monarchiánk pedig a Castozzi nevű hajót küldi. Ki hitte volna, maga a fenyegetett Törökország legkevésbé, hogy a vihar előbb Afganisztánban tombolja ki magát s a török ügy Kan- Mai s zámnunk 10 oldalt tartalmaz. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCAJA. Petőfi kiadatlan költeménye. Petőfi Sándor egy kiadatlan költeményét közli a „Vasárnapi Újság“ legújabb száma. Majláth Béla a nemzeti múzeum könyvtárnoka a Petőfi István hagyatékából a múzeumba került Petőfi kéziratokat újabban átvizsgálván, a tartályul szolgáló bőrszekrény alján levő gyapotréteg alatt talált egy elrongyollott könyvtáblát s abban nehány széttépett, részint ónnal, részint tentával beirt papír darabon kívül, egy negyedrét iv lapot, mely számozva nem lévén, jegyzékbe sem foglaltatott, s valószinü, hogy az átadó figyelmét is elkerülé. Ezen a lapon Petőfi Sándornak sajátkezüleg ónnal irt költeménye van, mely mindeddig ismeretlen és kiadatlan : " Egész viág a harcmezem, Csak én nem vagyok ottan, Ki harci vágyat annyiszor Éreztem és daloltam. S a vágy, a láng még most is ég, Még most se halt ki bennem, Rohannék és maradni kell, És nem lehet elmennem. A szégyen és a fájdalom kettős könyvre áztat:__________________ Szivemre szállt a fájdalom, Nem, nem, a gyalázat. Oh gyermekem, oh gyermekem, Még meg se vagy születve S szivemre már is kint hozál S gyalázatot fejemre! Ha megleszesz, ha élni fogsz, úgy fogsz-e majdan élni, Hogy nevünkről elvész e szenny, Mely most miattad éri? De az soká lesz, addig én, Leszállottam a sírba.... Fejfámra ne legyen az Sötét betűkkel Írva! Jöjjön csak a tavasz! a fák Zöldülni fognak akkor, Az én bámnak fája is kizöldül a tavaszkor! A költemény keletkezésére nézve a „V. U.“ szerkesztője a következőket jegyzi meg: Petőfi e költeményt alkalmasint 1848 augusztus végén vagy szeptember elején írhatta, mikor még nem állott be honvédnek, a miért némelyek vádolgatták is, mint e vers is bizonyítja : Hallod-e sziv, szivem! hallod-e beszédet? Gyávaság vádjával kit illetnek? — téged! Te reád merik azt mondani, hogy: gyáva, Te reád, hogy nem mersz menni a csatába. Hogy Petőfi miért késett beállani honvédnek, annak oka az volt, mert várandós nejét nem hagyhatta magára minden támasz nélkül, sem ennek szüleihez, — a kikkel eleitől fogva meghasonlásban élt, nem akarta vinni. Végre mégis az utóbbira határozta el magát s nejét Erdődre vitte, ki aztán nemsokára szüleivel együtt Debrecenbe menekült, maga pedig beállott honvédnek. Magyar festők. (A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája.) Báró Haas Ivartól. (Hetedik közlemény.) Rab volt Magyarország, a politikai élet szünetelt, de maga a nemzet élt és érezett, jövője felett a költészet és a festészet virráosztották. Szólni, irni nem volt szabad, de énekelni és festeni igen. Csodálatos, mikor a nemzet legmélyebben le volt alázva, a magyar festészet első virágzása akkor kezdődött. A korszak, mely Világostól a koronázásig terjed, legszomorubb volt három század időfolyamában , de a magyar festészet dicsősége ekkor született, mint fakadó szürkület után a piros hajnal. Jeles és hires festők tűntek fel egymás után s a művészetben a legkomolyabb törekvés uralkodott. A magyar festészetnek jellemvonása ezen időszakban a hazafiság volt. A magyar történeti festők korszaka ez. A magyar genre ekkor emelkedett magasabb művészi tökélyre.