Pesti Hírlap, 1880. november (2. évfolyam, 303-331. szám)
1880-11-08 / 309. szám
Budapest, 1880. //. évf. 309. szám (65.9. } Hétfő, november 8. . 1 ........■■ i.m«TM„ , „ , l1'”1 ................... .......................................... .........WC** Wl«!——............... ...............hg. Előfizetési árak Szerkesztési iroda: képez heti melléklettel együtt i ^Bflk H| Hj Bidapestei, tWct s‘.m 7., I. «3. t, jegyedeTM::::2M : ILJ& ff” f||| ■ H n jf |n|■ A ff% Airr •*“ —»: Egy hur» .. 1 „ 20 „ Kpar IjsL» \||&. H H Mi jg||gjpp Igj SjB IsjLJB K4fthritok Tiuli nw ilitut H IP | H nini Bkwr Kiadóhivatal: Vidéken & kr. ||| ffMjffll Baj ■ M 8H M EU S3 BL_ BB ■ Budapest, nádor ute» 1 »*„ --------- Ki Balga» EH BB BB Mjy Bi 1S9 BB HHBB^vB HL u tiseieu.«»• »u, * kipes melléklet külön: _____ ter:.:::::4« POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések Megyedévre.............. 1 ” r \j j * kiadóhivatalban Tétetnek SaL. Százalék nem adatik. SZÉPIRODALMI KÉPES HETI MELLÉKLETTEL. ■' ^------------1—..................... - - ______________—miiiiii'iiii. ■ i kaptár I LÁTNIVALÓK. képtár, vasárnapokon d. e. 101-ig fölváltva Heti tdriulat tárlata. (Sngirat, saját dif megtekinthető. Khágóhidac& a ra a gyűjtemények valamelyike ; a könyvtár pedig hás.) - Hagyar tudományon akft* voksáriat végén a vám mellett. - Tárét« Xlétto Vathalítu« • fWtfrtaA Nemaet mniemn. (Museum-körut.) minden hétköznepon 91-ig. - Oruágoi démia. (Ferenc Jóseef-tér saját hás.) — kán e régi a vároaház-téren, u ij a Lápét. _ «. 8 ' I Nyitva: d. e. 9-1 óráig, hétfőn és csütörtökön képtár (Essterházy-féle) as akadémia palo- sparmanem. (Bugár-ut, a képsöművé- utcában 34. as. a. - Táróés vigadd » protestáns: trottíned a termésset- ég néprajzi-tár, kedden és pente tájában. Nyitva: vasárnap, »Bordán és pántesseti társulat kása.) - Királyi Tárét (redoute) am aldonaseren. illatkert )) görög-orosz : Nestor ken as ásványtár, szerdán de asombaton a ken 9—1-ig. — Ortsiigot képiőmelvé* Tárkert Budán, az udvar távollátában mint a városligetben. A mai szám tartalma: Polikai lacikonyha. — Politikai hírek. — Politikai szemle. — Fővárosi ügyek. — Egyletek és intézetek. — Tudomány és irodalom. — Színház és művészet. — Párisi levél. — Les dieux, s’en vont. — Német sajtónk és a külföld. — Fejedelmi mésallisnceok. — Jelenet egy még meg nem írt vígjátékról. — Táviratok. — Őszi lóversenyek. — Napi hírek. — Törv. csarnok. — Közg. hírek. — Szinlapok. — Tárca. Apró arcképek az ügyvédi kamarából. — Regénycsarnok . Egy párisi gamin utazása a föld körül. — Törv. értesítő.— Hirdetések. Politikai lacikonyha. Szabad a vásár. Budapesten megkezdődött a politikai évad s a miniszterek, képviselők és újságírók, a kaszinó és a klubbok erősen dolgoznak, korteskednek és pártoskodnak. Itt van az udvar, a delegáció, újra elkezdődött az országgyűlés, folyik az intrika mindenfelé. A főintrikusok Andrássy és Tisza a kormánypárton Sennyey és Bittó az ellenzéken. De minden párt kebelén belül is foly az áskálódás és Verhovay, Szilágyi Dezső, vagy Horváth Gyula urak sem tétlenek. Megérzik a levegőn, hogy közelednek a választások, s meglátszik, a kormányférfiakon, hogy 1'* külpolitikai események készülnek s azért lesznek a választások tavaszszal, hogy legyen a kormánynak parlamentje a nyáron, melylyel lehessen nemcsak egeret fogatni, de törököt is. Andrássy nagyon szeretne megint külügyminiszter lenni. Haymerlét, kit még mindig helytartójának tekint, mert ily szándékkal tette őt hivatalába, ki akarná buktatni székéből, s e munkát a delegációk által szeretné végeztetni. Csakhogy a delegációk nem igen alkalmasak miniszterbuktatásra, Haymerle pedig épen nem hajlandó Andrássy kedvéért megbukni. Az osztrák delegációban sikereket aratott, s nyilatkozatai a külföldön kedvezőn fogadtattak; most a magyar delegációt, melyben Andrássynak pártja van, küldik ellene, azonban alighanem ezen vihar is elmúlik hajótörés nélkül. Haymerle ugyanis a magyar delegációban némaságra van kényszerítve s helyette Kállay tartozik hallani, érteni és beszélni: ezen süketnéma szerep ezúttal a közös külügyminiszternek igen hasznos titkos ellenfele Andrássy és ennek hajtóival szemben. Hogy mért bukjék meg Haymerre, azt voltakép senki meg nem mondhatja, mert a mi hiba a Keleten történt, a berlini szerződés a bosnyák foglalás, a megoldatlan kérdések, az mind Andrássy műve . Haymerle tőle örökölte a helyzetet úgy a mint van, kivéve, hogy Angliában Beaconsfield megbukott és Gladstone következett, de erről Haymerle nem tehet. Szegény Haymerle még nem tett se jót, se roszat, olyan mint a bűnbak, kit az ember saját vétkeiért vet oda áldozatul. Haymerléről egyebet nem tudunk, mint vallott nézeteit ismerjük s ezekből okot a bizalmatlanságra sokkal kevésbé meríthetünk, mint Andrássy tetteiből. Arról is folyt szóbeszéd, hogy Andrássy legyen magyar miniszterelnök. Nagyon megunhatta a terebesi nyugalmat. Az „Egyetértés“ elbeszélése szerint Tisza hajlandónak nyilatkozott Andrássy javára visszalépni, de ez a nagylelkű ajánlatot el nem fogadta, ellenben Szapáryt jelölte ki Tisza Kálmán utódjául. A dolog tán nem egészen úgy áll. Hogy Andrássy Tiszát nem bánja, ha menne az tény, mert hogy nem ragaszkodik hozzá és lejárt nagyságnak tekinti nem is titkolja, az is való, hogy a magyar miniszterelnökséget nem ambicionálja. — Nagy Sándornak Macedonia kicsiny — ő ismét külügyminiszter szeretne lenni, de hogy Tisza akár Andrássy akár Szapáry kedvéért visszavonulni hajlandó volna, abban nincs semmi okszerűség és valószínűség. Ellenkezőleg Tisza készül a választásokra s e régből egy csomó „népszerű“ törvényjavaslattal lép az országgyűlés elé, hogy port hintsen a választók szemébe és lefőzvén az ellenzéket maga részére hódítsa a közhangulatot. E törvényjavaslatok vasúti és adóreformok: Tisza Kálmán ismeri az emberek hibáját és realisztikus ígéretekkel korteskedik. Már hogy Szapáry Gyula gróf szeretne a a fúzió segélyével magyar miniszterelnökké lenni, az szent igaz. A mérsékelt ellenzék most kezd gondolkozni azon, hogy mit tévő legyen ? A szétszórt csapatokat Bittó István kívánja egyesíteni. Pártot akar teremteni a pártokból és frakciókból társadalmi úton. Közös klubbot akar, hol a pártonkívüliek és egyesült ellenzékiek együtt tanácskozzanak a kormány ellen követendő maguktartása felett a házban és a nem közjogi ellenzék érdekeinek megóvásáról intézkedjenek a választásoknál. E közös ellenzéki klubb alighanem létre fog jönni, s minthogy közös Programm nem kívántatik, voltakép az egész mérsékelt ellenzék pártonkívüliekből fog állni. Sennyey Pál báró lesz a vezér, ha beszéde, melyet tartani fog, a pártemberek tetszését meg fogja nyerni? Sennyey nagyon készül az akcióra. Széll Kálmán cmerator még mindig nincs Budapesten. A szélső balpárton ismét nagyot lendített előre Simonyi Lajos báró lemondása. Simonyi Lajostól ered a szó, melyet ma székiben beszélnek róla, hogy mondá : „Utat a szélsőbalnak !“ Van tehát a vásáron : Andrássy-párt, Tisza-párt, mérsékelt ellenzék, szélsőbal és e pártok különböző árnyalatai a választók válaszszatok. Nem hiába a zörög a levél, mamija egy régi közmondás. A közmondások igazat szólnak, tartja a nép, de igazán nem tudjuk, mit tartsunk mi azon hírekről, melyeket Haymerle báró közelálló bukása felől terjesztgetnek. Alig néhány nap előtt értesítette egy párisi táviratunk. olvasóinkat a „Gaulois“ azon berlini fiai számunk oldalt tartozaa. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Apró arcképek az ügyvédi kamarából. A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. VIII. Közlemény. Dr. Friedmann Bernát. Nem nagyobb, mint egy notiz-plajbász. A feje akkora, mint egy gombostű, de azért elég tudomány szorult bele, úgy hogy abból az ügyvédi kamara több tagjának bátran adhatna kölcsön és még is maradna neki. Füzesséry és Friedmann vagy Eduárd és Kunigunda. Ha nagy gazember ül a vádlottak padján, akkor bizonyos, hogy vagy Füzesséry, vagy dr. Friedmann rontja tüdejét érte. Eisenblath Náthán konfliktusba jött a fényező-törvényszékkel. A büntető törvény második részének majdnem minden paragrafusa ellen vétett. Lopott, csalt, sikkasztott, hamisított, zsarolt és tudja isten mit nem követett még el. Az ügyésznek kétszer is kiszárad a torka, míg a cudarságok hosszú lajstromát elősorolhatja, de azért Eisenblathnak egy szál haja sem görbül meg. Dr. Friedmann feláll a tintatartó tetejére és a „tisztelt védenc úr“ mellett olyan beszédet ereszt meg, hogy mire befejezi, az alanyi, tárgyi tényálladék, bizonyíték hiányával és két mázsa enyhítő körülmény elsorolásával, olyan fényesre lubickolta Eisenblath becsületét, hogy nem csak a teljes felmentésért esedezik, hanem némi kárpótlásul a kiállott vizsgálati fogságért, azt is követeli, hogy védence mellére, az ügyész tűzze fel a becsületrend keresztjét. És ha mindezek dacára megtörténik, hogy a védenc arra rásóznak egy pár esztendőt, hát , akkor appellál, semiséget informál, hogy csak úgy csurog az izzadság pici homlokáról. És az informálásban is túltesz valamennyi fiskálison. Dacára, hogy most minden felsőbb bírónál ki van írva, miszerint: e házban a hájzalás, koldulás, sípládávali játszás és informálás tilos és némely táblai bíró az ajtókat Wertheim lakattal, az ablakokat pedig vasrájcsozattal látja el, sőt torlaszokat is emel, csakhogy ügyvéd be ne tegye lábát hozzá informálni, a kis Friedmann mégis behatol. Talál ő mindig olyan hasadékocskát az ajtón vagy az ablakon, melyen bebújhat. Mégis informálja aztán a referenst vagy a szavazó bírót úgy, hogy jobban se kell. Elmondja a kódext az első paragrafustól az utolsóig, citálja Csemegi indokait, Schnierer kommentárját, Bernett, Carafat, Pauler valamennyi rendeleteit és ráadásul még a „Büntetőjogtárából“ néhány döntvénnyel is megtoldja az információt és mire aztán befejezi , az igaz, hogy a bűnügyből semmit sem tud a bíró — de a praelekciónak mégis hasznát vette, mert most legalább elmondhatja, hogy ne egyszer jól átvette az egész büntetőtörvényt, az arra vonatkozó rendeletekkel együtt. Vannak ügyvédek és — sub rosa megmondhatom — hogy nem csekély azoknak száma, akik előleget kérnek a féltől, de érdekében nem tesznek semmit és ha az elfogy, ismét előleget kérnek és ismét nem tesznek semmit. Dr. Friedmann dicséretére legyen mondva, nem tartozik ebbe a kategóriába. Sőt ellenkezőleg, ő még többet is tesz a védencéért, mint kellene, mit legjobban illusztrál az a körülmény, hogy a múlt hetekben, midőn egyik kliensének bűnügyét referálták a ki. táblánál — bár a perrendtartás lakatot szab az auditorium szájára — ő úgy beleszólt a referádóba, hogy az elnöktől kezdve a tanács jegyzőig, hanyattvágódott mindegyik. El is érte a beleszólással célját, mert épen ezen szokatlan jogorvoslat folytán lett az első bírósági ítélet feloldva. Hogy hány mákvirágot rántott már ki a hínárból maga sem tudja, de hogy egy új boszniai hadjáratra való ármádiát lehetne a jó madarakból kiállítani, az éppenséggel nem fog túlzásnak látszani, mikor az ezredik hamis bukással párosult vádlottért elmondott védbeszéd jubileumát ülte meg taval. Már most hol vannak a többi csalók, tolvajok, sikkasztók és a dii majorum gentium tudniillik krach-