Pesti Hírlap, 1882. január (4. évfolyam, 1-31. szám)
1882-01-14 / 14. szám
a. mai szám tartalma: i ff/ f / y Budapest 1892. IV évf 14 szám (1095) Szombat január 11 _... . . . Szerkesztési iroda: Krofizetésü fcrrk. __ __ Budapelten, a-sor-utca 7. si., I. sr.akt, .Xftémtm*.........................Mfd-te ||n kova a lap szellemi részét illető mindem Ft!éw. m HM m m költemény intézendő. A ,UaSP«r#r«Eag is i KisTAig* dal kV I I I llllkMI hová az előfizetések és a lap ewetktti#rr*..............2t frt. *-• M(mmu ja S, ,\.\ 'i'i'J/ ,\ Hirdetéseit •: POLITIKAI NAPILAP ^0) «ra «dafur. 1 A’XXX X_XJXXX ■ V RUDOLF MOSSE-nél PARIS-ban, *0, Bue líotredame des Yiotoires. IS* UL TJ t & T T^frivfdAIr szombaton a képtár, vasárnapokon teken 9—1-ig.'— Országos képzoművesztit távollétében mindig megtekinthető. — ^ 4, «. i#—fölváltva a gyűjtemények társulat tárlata. (Sugár-ut, saját ház.) — Közvágóhíd a soroksári ut végén, a vám . « ... ITemzsti mU28nm. (Muzsum-körut.) valamelyike ; a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc Jó mellett. — Városháza régi a városház-SBomtmt rom.- Kain conor mtv. s nyitva: d. •. t—1 óráig, hétfőn és esti hétköznapon t—1-ig. — Országos képtár zsef-tér, saját ház.) — Iparmúzeum. (Sugár- téren, aluj a Lipót-utcában 24. sz. a. — » protestáns: Mórtörtökön a természet és néprajzi-tár . (Eszterházy-féle) az akadémia palotájá- ut, a képzőművészeti társulat háza.) — Város: vigadó (redoute) az aldunanoron. — » görög orosz : Szilveszter zaerdán kedden és pénteken az ásványtárban. Nyitva : vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár és várkert Budán,__az udvar Állatáért a városligetben. _____ A zavar kezdete. — Politikai hírek. — Politikai szemle. — A dalmát fölkelés. — Vádak a rendőrség ellen. — Fővárosi ügyek. — Egyletek,intézetek. — Színház, zene, képzőművészet — Az elnökgyilkos az esküdtszék előtt — A spanyol királyi pár látogatása Lissabonban — Táviratok. — Legújabb. — Napi hírek. — Törvényszéki csarnok. — Szirlapok. — Közgazdaság. Tárca. Schiller „Hanmil.“ — A mellékleten. A nihilisták munkánál. — Pestmegye közgyűlése — Szentpétervári levél. — A legújabb divat. — A Balkán félséget államainak haderői. — Gróf Zichy Ödön kivégeztetése 1848- ban. — Egy katonapuska története. — A bécsi szinházégéshez. — Regény-csarnok. A rangadó. — Vegyes. A zavar kezdete. Derült fényes napok járnak, mintha a tavasz készülne bekopogtatni január közepén. De a politikai időjárás még inkább siet. A tavasz bonyodalmait előlegezi a tél közepén. A zavarok, talán vészes bonyodalmak komor jelenségei kezdenek felvonulni a láthatárra. Franciaországban, mint a táviró jelenti, Gambetta leköszönni készül. Úgy fordulhat, hogy valóban le kell köszönnie. Megbuktatja a lajstromos szavazás, az alkotmányrevízió. S megbuktatja ezeknél inkább az a végzet hatalmával rendelkező szellem, mely Franciaországot nem hagyja nyugodni, a belső béke áldását élvezni. Mely rázkódásból rázkódásba, forradalomból forradalomba kergeti azt. Ila Gambetta bukik, ki, vagy kik lesznek utódai ? A vörös, vagy fekete reakcionáriusok, az intranzigensek, vagy az imperialisták ? A Rochefortok szelleme fog-e győzni, vagy a Cassagnacoké ? A rend utolsó biztosítéka Franciaországban Gambetta. Ha kidől, a versenyző pártok szilaj dühvel fognak egymásra csattanni. S ha egyszer a belső békét Franciaországban feldúlta a belső harc, ki fogja akkor garantírozni a világbékét ? Az egyiptomi kérdés váratlan fordulattal európai kérdéssé lett, sőt fenyeget, hogy európai válsággá lesz. Anglia és Franciaország együttes jegyzéke összekötötte a bonyodalom csomóját. Ki fogja szétvágni? Talán a kard. A piramisok földjén forradalom törhet ki. A kairói intriga a török fenhatóság alá játszhatja vissza a fáraók birodalmát. Anglia kényszerülhet a beavatkozásra. Gladstone kényszerülhet leküzdeni a manchesteriánusokat, akik most azt kiáltják : Egyiptom az egyiptomiaké ! Miként ezelőtt azt kiáltották : A Balkán, a balkáni népeké. Ez utóbbit Gladstone együtt kiáltotta velük. Az előbbit azonban visszautasítja. És ha Anglia beavatkozik Egyiptomban, be fog avatkozni Franciaország is. Be fog avatkozni mindenki, mert az egyiptomi kérdés a keleti kérdés újabb alakja. Újabb lokalizációja a bujdosó keleti nyavalyának, melyből Európa nem fog kigyógyulni soha. És a sötét pontokat nem kell messze keresnünk. Van közelebb is. A monarchia déli végcsúcsán setétlenek a krivosjei hegyek. Ezekben a hegyekben tanyázik a forradalom. Az ormokon kigyulladó őrtűz jelzőtűzzé lehet a délszláv lázongás számára. Egyik ezredünk a másik után indul Boszniába és Hercegovinába. A baj tehát itt és nem a Boccában van. Mindezek csak a zavar előjelei, melyek csalhatnak is. De van már bevégzett tény, mely félreismerhette. A porosz államcsíny. A zavarosban szeret halászni a reakció. És Bismarck megcsinálta Poroszországban a royalista abszolutizmust. Németországban meg akarja csinálni a császári önkényuralmat. Ehez azonban új zavarosra van szüksége. Fog gondoskodni róla. Közeledik a tavasz. Az egész sötét szín hátterében a nagy intrigás athléta alakja magaslik fel. Az előjáték máris sikerül neki. Mi lesz a valódi színdarab ? Hova intézi a főcsapást? Pusztán a szabadság ellene, vagy államokat, népeket lök egymásra véres echoe-ban, mint a titánok az eget ostromolva hegyeket dobtak hegyekre? Bécsi lapok az európai szabadság elleni összeesküvés leleplezésével foglalkoznak. Való tény-e ez az összeesküvés. Ki tudná állítani, de ki tudná tagadni is ? Az egész feltárt eszmemenet beleillik Bismarck eszmemenetébe. A parlamentárizians elleni gyűlölet Bismarck lelkületére vall. Üldözni a szélső pártokat, kiirtani Európa közepén és keletén az angol parlamenti eszméket, belevág a vér és vas politikájába. És mert Magyarország Európa közepén van, a fenyegetés nekünk is szól. Szocialistáink, nihilistáink nincsenek, de van parlamentarizmusunk, van alkotmányos szabadságunk. A fekete rém tehát ránk is felemeli kezét. Ez a kéz azonban tehetetlen, egy automata keze. Nem fog az zúzva törve lecsattanni. Bismarck hatalmas ember. Rendelkezik két millió szurony felett. Európát tűzbe, lángba boríthatja. Gyengéket emelhet fel, hatalmasokat alázhat meg; agyában, mint egy pokoli üstben a legrettenetesebb terveket forralhatja. Ebben az esztendőben megváltozhatik Európa térképe. De a népek szabadságával még Bismarck sem bír. A kor szellemét nem győzhetik le a sedáni tábornokok. Ha a népek résen állnak. Ám Bismarck praktikus politikus. Nem fog háborúkat viselni, hogy az abszolút királyság theóriáját diadalra juttassa Európában. Az abszolutizmus is lehet elmélet, mint a szabadság. A vaskancellár konkrét dolgokat szokott célba venni. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA.____ Schiller „Haramiai.“ Egy ,premiere* száz év előtt. Épen ma száz éve annak, — 1782. jan. 15. — hogy Schillernek a „Baranyák“ című szomorújátéka legelőször szinrekerült a mannheimi nemzeti színházban. A darab nem volt teljesen ismeretlen a közönség előtt, mert már egy fél évvel előbb megjelent nyomtatásban, izgalomba hozva Németország irodalmi köreit. Ismeretes dolog, hogy a munkának nem akadt kiadója. Szerzője oda adta volna ötven forintért, de nem találkozott könyvkereskedő, aki egy ismeretlen ifjú első kísérletére ily „nagy“ összeget kockáztatott volna. A költő tehát saját költségére nyomatta ki. Egy barátjának jótállása mellett kétszáz forintot vett kölcsön, — ennyibe kiült a nyomatás és a papír, — nyomasztó adósság egy szegény katona-orvosra nézve, akinek mindössze 18 forint havi fizetése volt! De elképzelhetjük, milyen gyönyörűséggel lapozgatta végig a fiatal költő művének ezt a legelső kiadását, amelyből ma már csak egyetelen ismert példány létezik. Schiller az ő „Haramiait“ nem a színpadnak szánta, drámai regénynek akarta tekinteni , és meg volt róla győződve, hogy a darab sohasem fog a színpadon polgárjogot nyerni. Ugyan- azért eleinte nem is akart hallani annak színtehozataláról. De amidőn Mannheimből azt az értesítést nyerte, hogy az ottani színházban elő akarják adni darabját, csak át kell dolgoznia: nem sokat kérette magát. Tizennégy nap alatt elkészült az átdolgozással, eltelt azonban három hónap, amíg az új tragédia színre került. Schiller ebben az időben Stuttgartban tartózkodott. Ezredesétől megkapta az engedélyt, hogy két napra távozhassák és hogy egyenruháját polgári öltönynyel cserélhesse föl. Nagy nehezen megszerezte a szükséges úti költséget is és az előadás napján szerencsésen megérkezett Mannheimbe. Hogyan dobogott az ifjú szive, midőn nevét a színlapon olvasta, a mely nem csak a darab címét és a személyeket, hanem a végén a költőnek a közönséghez intézett megszólítását is tartalmazta, amelyben figyelmezteti az utóbbit a darab merészségeire és biztosítja őt a szerző erkölcsös célzatairól. A ház zsúfolásig megtelt. Heidelbergből, Darmstadtból, Frankfurtból, Mainzból, Wormsból, Speyerből és az egész környékről özönlött a közönség a premierere. Az előadás kezdete a darab hosszúsága miatt délutáni öt órára volt kitűzve, sokan azonban már egy órakor bementek a színházba, hogy jó helyet kapjanak. Szabadjegyeket nem osztogattak. Maga az intendáns is megváltotta páholyát, a színészek is csak pénzért kaptak jegyet. A szerző Sebvan könyvárus páholyából nézte végig az előadást. A darab hét felvonásból állott. Az első, második és harmadik úgy végződött, mint az újabb átdolgozásban; a negyedik azzal a jelenettel, amidőn Károly és Amália fölismerik egymást; az ötödik a torony-jelenetet tartalmazta, a hatodik az ostromot, a hetedik a költő által átdolgozott befejezést A kiállítás az akkori felfogás szerint fényes volt, mintegy száz aranyba került! De volt is érte csupa új jelmez, az igaz, hogy ó német szabású, mert az intendáns hatalmas szava a cselekvényt három évszázaddal előbbre helyezte, volt két új díszlet, amely külön a darab számára készült, és volt egy mozgatható hold, amely a megfelelő pillanatban lassan végig haladt a színpad egén. Csupa olyan dolgok, amelyekről az ifjú még csak nem is álmodott! Ilyenekben , neki ekkor még egyáltalán nem is volt akarata, vagy kívánsága. Csak annyit tudott, hogy Moor Károlynak tollas föveggel kell megjelennie , és úgy is jelent meg. Sebiller nagyon meg volt elégedve az előadással, habár a színészek mind nagyon fiatalok voltak és így nem valószínű, hogy a művészi tekintélynek valami magas fokán állottak; másfelől azonban talán épen az kölcsönzött az, előadásnak kiváló érdeket, hogy ezt a darabot, Mai számnak 14 oldalt tartalmaz.