Pesti Hírlap, 1882. október (4. évfolyam, 270-300. szám)

1882-10-09 / 278. szám

1882. október 9. A spanyol konzervatív lapok bizonysága szerint a konzervatív párt hajlandó Serrano tábornagy törekvéseit támogatni, melyeknek az a célja, hogy két nagy politikai párt legyen Spanyolországban : haladott szabadelvű és konzervatív. A konzerva­tív lapok azt mondják, hogy ha a konzervatív minisztérium a kormányra visszatértekor az 1859-iki alkotmányt helyreállítva lenné, azt elfogadná, feltéve, hogy a spanyol ko­rona biztonsága nem lesz veszélyeztetve általa. A minisztérium lapjai azonban elítélik az al­kotmányváltoztatás eszméjét, csupán az 1875- diki alkotmányos törvények átmenetes módosí­tását tartva lehetségesnek, ha a közvélemény ily reformok iránt kedvezően lesz han­golva. Az olasz hadügyminisz­térium, mint az Italie jelenti, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az új erődítvé­­nyek, kivált Róma körül, mentői gyorsabban el legyenek készíthetők. Az erődök és megerősí­tett ütegek közül jelenleg már tizennégy elké­szült vagy készülőben van, míg nyolcnak a terveit most tanulmányozzák, hogy aztán haladéktalanul kivitelükhöz láthassanak. Hogy az írországi állapotok, az új törvény egész szigorának alkalmazása da­cára, még mindig sok kívánni valót hagynak fenn, nemcsak a két utolsó agrár­gyilkosság, de a szeptemberben elkövetett agrár­bűntények most közzétett statisztikája is bizonyítja. E bűntények száma 130, ebből 2 gyilkosság, 2 gyilkossági kísérlet, 16 gyújtogatás, 8 barom­­csonkítás s más tulajdon ellen elkövetett bűn, 70 névtelen levéllel való fenyegetés, stb. FŐVÁROSI ÜGYEK. A fővárosi választások. A VII. kerület, Erzsébetváros, vá­lasztó­polgárai ma délután értekezletre gyűltek össze, melyen képviselve voltak az erzsébet­városi klub, a kiskereskedők és iparosok, a cipész mes­terek egyesülete, a szabadelvű és függetlenségi párt. Az értekezlet elnökéül dr. Schulhoff Géza válasz­tatott meg, jegyzők pedig dr. Szabolcsi Izidor és Császár József lettek. Először szót emelt T­ö­r­s Kálmán országgy. képviselő. Beszédében foglalkozott az október hó 1-én a lövöldében tar­tott gyűlés határozataival, hol az intézők kész dolgo­zattal állottak elő s a kifogásolásra időt sem engedtek. Ezt inkorrekt eljárásnak tartja, mert ez által sok pol­gár választói jogát látja megszorítva. Megállapodásai között több olyan dolgot lát, mit nem helyeselhet, így hogy csak az azon kerületben lakó választassák meg, s hogy a jelöltek lajstroma csak a választás napján kéz­­besítessék a választóknak. Ő a partikularizmust ennyire kiterjeszteni nem óhajtja. Hanem indítványozza. Mondja ki a közgyűlés, hogy a polgári lövöldében a választások érdekében tartott közgyűlés határozatait­­ már díjat nyert, 3 méterrel handicapolták. Elsőnek Somogyi Gyula, másodiknak Sándor Ákos érkezett be. Az első díja ezüst­érem, a másodiké bronz­érem. VII. Velocipede-verseny. E verseny iránt nagy volt az érdeklődés. Mindenki a kék fehér dresst nézte. A híres ve­­locipedista és távgyalogló : Zmertich Iván. Je­lenléte már maga is sokat jelentett. A verseny azonban, — a versenyzők akarata dacára — füstbe ment. Hárman indultak: Vermes Lajos, Zmer­tich Iván és Vermes Béla. Zmertich gyönyörűen ment, a közönség minden körnél megéljenezte. Vermes Lajos csakhamar kiállt, mivel az indí­tásnál elkésett. A hetedik körnél azonban bal­eset történt. Zmertich velocipedejének ke­rekéből kiesett a szög, nem mehetett tovább. Holnap délután 5 órakor privat-match, Zmertich fog versenyezni Vermes Bélával. Fél pálya előnyt adott neki. E balsikerű verseny után mindenki várta az ökölvívók döntő küz­­d­e­l­m­é­t. A küzdelem meg is kezdődött, de szabálytalanság fordulván elő a vívásban, a bí­róság a versenyt felfüggesztette. Ezután a nagy síkverseny következett. Táv: 4800 méter. Négyen verse­nyeztek : Dáni Vilmos, Vermes Lajos, Szalay János és ifj. Farkas János. Ifj. Farkas János először érkezett be, 21 perc 17 másod­perc alatt futotta meg a pályát. Másodiknak egyszerre érkeztek Dáni Vilmos és Vermes Lajos nem tekinti olyanoknak, melyek a VII. ker. választóinak akaratát kifejezni hivatják s másodszor utasítja a ki­jelölő bizottságot, hogy a választandó képvise­lők névlajstromának összeállításánál kizárólag a tiszta jellem, szellemi képzettség s a kereskedelem és kisipar érdeke szolgáljon irányadóul, nem pedig a jelölt véletlen lakhelye. Indítványa nagy lelkesedés közt egyhangúlag elfogadtatott. Braun Ignác meg akarja indítani a harcot azok ellen, kik a kerület választó­polgárait vezetik. Egy kerületben sem lát oly méltány­talan megadóztatást, mint a Vil-ben. Indítványozza, hogy a kisorsolt bizottsági tagoknak szavazzon bizal­matlanságot a közgyűlés. Mint napirenden nem levő tárgy, nem tárgyaltatott. — K­o­h­n Gábor előadja, hogy ő és elvtársai miért nem vettek részt a Mendl által összehitt értekezleten, mert egyesek szupremisráját tovább tűrni nem akar­ják. (Felváltások : abcúg Mendl!) Azt hiszi, hogy ha oly képviselőket választanak, kik a választók érdekeit fogják képviselni, a kerület érdekei is javulni fognak. Indítványozza tehát, hogy egy 200 tagú működő bi­zottság küldessék ki, mely szükség esetén ma­gát határozatlan számig kiegészíthesse. Elfogadtatott. Kohn Ignác azon indítványát ajánlja elfogadásra, hogy a 15 tagú kandidáló bizottságot s a választás napján kiküldendő bizalmi férfiakat a működő bizottság jelölje ki. A közgyűlés ezen indítványt elfogadta. Fromm Antal szükségesnek tartja, hogy a válasz­tók befolyásukat a virilisek névsorának összeállítá­sánál is gyakorolják. E végből egy öt tagú vi­­rilis kandidáló bizottság kiküldését hozta javaslatba, mely a többi kerületeket is felhívja ily öt tagú bizott­ság kijelölésére, hogy közösen megállapodhassanak a virilesek névsorában. Jaslata elfogadtatván, a bizott­ság tagjaiul megvá­­ztattak: Fromm Antal, Tors Kálmán, dr. Schulhoff Géza, Vas­vári Ferenc és K­o­h­n Gábor. A napirend ki lévén merítve, a gyűlés véget ért. A tabáni választók ma délelőtt értekezletet tartottak, melyben e városrész részéről fővárosi bizottsági tagokat K­e­r­n­t­­­e­r Ferenc, Eisdorfer Gusztáv, H­o­f­e­r Győző, dr. Heinrich Kálmán, K­o­v­i­c­s Károly és G­a­m­a­u­f Károly urakat ajánlották. A választást hosszabb és érdekes vita előzte meg azon felszólalás folytán, hogy tettleges szolgálatban álló városi tisztvi­selők a kijelölésből kizárassanak. Határozatra nem ke­rült a kérdés, de a szótöbbséget nyert egyének közt városi hivatalnok csakugyan egy sincsen. A fővárosi közélelmezési bizottság ma Ger-­­­ó­c­z­y K. alpolgármester elnöklete alatt a Klauber­­féle árucsarnok ügyében ülést tartott, melyen az albi­zottság jelentése adatott elő a Klauberrel néhány szer­ződési pont tekintetében történt utóbbi megbeszélé­sekről. — Időközben a tiszti főügyész a szerző­dési tervet is elkészítette, mi szintén bemutat­tatok. A főkérdés, a­mi miatt az albizottságnak újabb tárgyalásokat kelle tartani, az árucsarnok m­e­g -­­ váltási módozata volt, mivel a nagy — A versenybíróság ítélete szerint még egyszer kell a második díjért kettejüknek verse­nyezni. Az egyetemi síkverseny kö­vette ezt a versenyt. Táv 400 méter. A buda­pesti tudomány- és műegyetem hallgatói verse­nyezhettek. Négyen futottak : Somogyi Gyula, Székely Ádám, Török Aladár Sándor Ákos. Sándor Ákos azonban csakhamar kiállt , a többi három közül elsőnek Somogyi Gyula, másodiknak Székely Ádám érke­zett be. Az első szép tiszteletdíjat kapott, az egyetemi tanárok ajándékait, sport jelvényeket ábrázoló dohányzó szereket. A nap már leáldozni készült. A versenyek gyorsan haladtak befejezésük felé. Hátra volt még a távol- és magas súly­­dobás. Csak ez utóbbiban versenyeztek : Székely Ádám és ifj. Farkas János. Ez utóbbi nyerte meg az ezüst­érmet, az előbbi bronz­­érmet kapott. Végül a v­i­g­a­s­z­versenyre öten ne­veztek : Farkas Béla, Asbóth Jenő, Nagy Li­­vius, Sándor Ákos és Palánszky Miklós. A táv 150 méter volt. A díjat S­á­n­d­o­r Ákos nyerte meg, kit élénken megéljeneztek. A verseny 5*/5 órakor végződött. A kö­zönség megelégedett hangulatban oszlott szét. A Ludoviceummal szemben levő lóvonatú vasút­állomást valóságos ostrom alá fogták, túlon­ túl zsúfolt kocsik szállították be a nézőket és ví­vókat pere­mére a már lámpafényben piruló vá­rosba. A bizottság azon propozíciót, hogy a tiszta jövedelem szol­gáljon így alapul, már elvileg visszutasította, mint olyant, mely a fővárosnak igen nagy hátrányára szolgálna. Az albizottság mégis újabb kísér­etet tett, ajánlván a már elvetett kulcsot újólag, csak utasításá­hoz képest dolgozott ki oly megváltási kulcsot is, mely szerint átalány összeg szolgál a megváltás alapjául.­­ Ez pedig a következő: az áfucsarnok be­fektetési tőkéjét a szerződés megkötése előtt a vállal­kozó által bemutatandó tervek és költségvetés alapján megállapítja a tanács illető szakbizottságának meghall­gatása mellett; tegyük fel, hogy ez az összeg 170.000 forint amennyit vállalkozó most becsértékül állít. Ezen összegnek 25­0­ °-át veszik fel 25 éves törlesztési tervül, oly formán, hogy ha a város 5 év múlva akarná meg­váltani az árucsarnokot, akkor adnia kellene a 170,000 frtos becsárt, ez összeg 2.7%-ja híján s e mellé még 50 000 forint prémiumot kár­pótlásul. Tíz év múlva 6.1 százalék, tizenöt év múlva 11.3 százalék, húsz év múlva 17,4 százalék, a huszonöt év múlva 25 százalék hajlik le az eredeti becsárból, úgy hogy ekkor már csak 130,390 forint lenne a beváltási ár, de hozzá adva ehez az 50000 forint prémiumot, a 180,390­ért jön ki még huszonöt év múlva is beváltási ár gyanánt, 10 ezer forinttal több, mint a­mennyit a csarnok egy negyed­század előtt ért. A 26-ik évben a pré­mium megszűnik s beváltás esetén most évenként tizenöt százalék hajlik le, egész a harmincadik évig , mikor a csarnok a főváros tulajdoná­ba ingyen megyen át. A bizottság, miután a tiszta jö­vedelem alapján történő megváltási átszámításnál még ez a kulcs is szembetűnőleg kedvezőbb a városra, ezen megváltási módozatot fogadta el, s osztozván Wahrman Mór felfogásában, hogy bár e 25 éves törlesz­tési terv semmivel nincs indokol­va, általán törlesztési tervnek úgy kell kidolgozva lenni, hogy pl. a 30 éves koncessiónál 25 év alatt nem 25 %, hanem 75% törlesztessék — míg itt megfordítva van — mégis, mivel ez alku dolga s a taná­cson áll netán nagyobb anyagi kedvezményeket alkudni ki, a törlesztési terv bírálatába nem bocsátko­zott, hanem a tanácsra hagyta azt. A prémiumot illető­leg azonban Gerlócy indítványára azt mondta ki a bizott­ság, hogy ez a megállapítandó befektetési érték 25%-át te­gye ki, hanem 50.000 forintnál nagyobb nem lehet.­­ A vállalat elsőbbségi jogot igényelne az esetre, ha a város más helyütt is akarna vállalkozás útján áru­csarnokot létesíteni, az albizottság úgy óhajtaná ezt ki­mondani, hogy „egyenlő feltételek esetén különös figye­lembevétel végett Klauberék is felszólítandók ajánlatra.“ Ez más szavakkal ugyan, de az elsőbbségi jognak kife­jezése megint, mit a bizottság csakhamar belátott s a javaslatot úgy módosítá, hogy Klauberék is fel fognak hivatni ajánlattételre, a nélkül azonban, hogy elsőbbségre igényt tart­hatnának. Az albizottság javaslata szerint a város megvál­tási joga az árucsarnokra csak akkor biztosíttatnék, ha az árucsarnokok egységes kezelését a város házilag venné kezébe. Bosbach P., Fuchs G., Wahrman M. egyértelmű, s Fenyvesi Adolf ellenirányú felszólalása után a bizottság kimondta, hogy a főváros megváltási jogát minden körülmények közt biztosítani kell, tekintet nélkül a házi kezelésre s ezért ez a szerződésbe minden megszorítás nélkül ikta­tandó be. Ezek után kimondták még, hogy a Hunyady téren a csarnoktól s a hozzá vezető utaktól hat méternyire semmi­féle sátort nem szabad állítani. Éjjelre pedig min­dig el kell szállítani a kofáknak s árusoknak céhmók­­jaikat. Biztosítékul a vállalkozó 10000 frtot tesz le, de ez az építés befejezése után neki vissza­adatik. Toldi főügyész és F­u­c­h­s indítványa, hogy leg­alább 2000 frt értékpapír kaució állandóan letéve ma­radjon a szerződési pontok megtartásának biztosítására, nem talált többségre. Végül még az engedély tavi bekeblezésének ügye intézhetett el s a vállalkozókkal a mostani megálla­podások sürgős nyilatkozattétel végett közöltetni ren­deltettek.­­ A fővárosi közgyűlés szer­dán, a múlt közgyűlésről visszamaradt tárgyakon kívül többnyire apróbb és kis jelentőségű ügyeket fog elin­tézni. Egy valóban nagy fontosságú tárgy lesz csak : a Klauber féle árucsarnok felállítása s az en­nek részére kért hatósági kedvezmények. Az árucsarnokok ügye. PESTI HÍRLAP A Petőfitársaság ülése. A Petőfi-társaság ma délelőtt 10 órakor K­o­m­ó­­c­s­y József elnöklete alatt felolvasó ülést tartott. A felolvasásokat megelőzőleg S­z­a­n­a Tamás titkár be­mutatta dr. Bubenik német tanárnak Petőfiről irt tanul­mányán éljenzéssel vették tudomásul. Továbbá jelentette:

Next