Pesti Hírlap, 1882. október (4. évfolyam, 270-300. szám)
1882-10-09 / 278. szám
1882. október 9. A spanyol konzervatív lapok bizonysága szerint a konzervatív párt hajlandó Serrano tábornagy törekvéseit támogatni, melyeknek az a célja, hogy két nagy politikai párt legyen Spanyolországban : haladott szabadelvű és konzervatív. A konzervatív lapok azt mondják, hogy ha a konzervatív minisztérium a kormányra visszatértekor az 1859-iki alkotmányt helyreállítva lenné, azt elfogadná, feltéve, hogy a spanyol korona biztonsága nem lesz veszélyeztetve általa. A minisztérium lapjai azonban elítélik az alkotmányváltoztatás eszméjét, csupán az 1875- diki alkotmányos törvények átmenetes módosítását tartva lehetségesnek, ha a közvélemény ily reformok iránt kedvezően lesz hangolva. Az olasz hadügyminisztérium, mint az Italie jelenti, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az új erődítvények, kivált Róma körül, mentői gyorsabban el legyenek készíthetők. Az erődök és megerősített ütegek közül jelenleg már tizennégy elkészült vagy készülőben van, míg nyolcnak a terveit most tanulmányozzák, hogy aztán haladéktalanul kivitelükhöz láthassanak. Hogy az írországi állapotok, az új törvény egész szigorának alkalmazása dacára, még mindig sok kívánni valót hagynak fenn, nemcsak a két utolsó agrárgyilkosság, de a szeptemberben elkövetett agrárbűntények most közzétett statisztikája is bizonyítja. E bűntények száma 130, ebből 2 gyilkosság, 2 gyilkossági kísérlet, 16 gyújtogatás, 8 baromcsonkítás s más tulajdon ellen elkövetett bűn, 70 névtelen levéllel való fenyegetés, stb. FŐVÁROSI ÜGYEK. A fővárosi választások. A VII. kerület, Erzsébetváros, választópolgárai ma délután értekezletre gyűltek össze, melyen képviselve voltak az erzsébetvárosi klub, a kiskereskedők és iparosok, a cipész mesterek egyesülete, a szabadelvű és függetlenségi párt. Az értekezlet elnökéül dr. Schulhoff Géza választatott meg, jegyzők pedig dr. Szabolcsi Izidor és Császár József lettek. Először szót emelt Törs Kálmán országgy. képviselő. Beszédében foglalkozott az október hó 1-én a lövöldében tartott gyűlés határozataival, hol az intézők kész dolgozattal állottak elő s a kifogásolásra időt sem engedtek. Ezt inkorrekt eljárásnak tartja, mert ez által sok polgár választói jogát látja megszorítva. Megállapodásai között több olyan dolgot lát, mit nem helyeselhet, így hogy csak az azon kerületben lakó választassák meg, s hogy a jelöltek lajstroma csak a választás napján kézbesítessék a választóknak. Ő a partikularizmust ennyire kiterjeszteni nem óhajtja. Hanem indítványozza. Mondja ki a közgyűlés, hogy a polgári lövöldében a választások érdekében tartott közgyűlés határozatait már díjat nyert, 3 méterrel handicapolták. Elsőnek Somogyi Gyula, másodiknak Sándor Ákos érkezett be. Az első díja ezüstérem, a másodiké bronzérem. VII. Velocipede-verseny. E verseny iránt nagy volt az érdeklődés. Mindenki a kék fehér dresst nézte. A híres velocipedista és távgyalogló : Zmertich Iván. Jelenléte már maga is sokat jelentett. A verseny azonban, — a versenyzők akarata dacára — füstbe ment. Hárman indultak: Vermes Lajos, Zmertich Iván és Vermes Béla. Zmertich gyönyörűen ment, a közönség minden körnél megéljenezte. Vermes Lajos csakhamar kiállt, mivel az indításnál elkésett. A hetedik körnél azonban baleset történt. Zmertich velocipedejének kerekéből kiesett a szög, nem mehetett tovább. Holnap délután 5 órakor privat-match, Zmertich fog versenyezni Vermes Bélával. Fél pálya előnyt adott neki. E balsikerű verseny után mindenki várta az ökölvívók döntő küzdelmét. A küzdelem meg is kezdődött, de szabálytalanság fordulván elő a vívásban, a bíróság a versenyt felfüggesztette. Ezután a nagy síkverseny következett. Táv: 4800 méter. Négyen versenyeztek : Dáni Vilmos, Vermes Lajos, Szalay János és ifj. Farkas János. Ifj. Farkas János először érkezett be, 21 perc 17 másodperc alatt futotta meg a pályát. Másodiknak egyszerre érkeztek Dáni Vilmos és Vermes Lajos nem tekinti olyanoknak, melyek a VII. ker. választóinak akaratát kifejezni hivatják s másodszor utasítja a kijelölő bizottságot, hogy a választandó képviselők névlajstromának összeállításánál kizárólag a tiszta jellem, szellemi képzettség s a kereskedelem és kisipar érdeke szolgáljon irányadóul, nem pedig a jelölt véletlen lakhelye. Indítványa nagy lelkesedés közt egyhangúlag elfogadtatott. Braun Ignác meg akarja indítani a harcot azok ellen, kik a kerület választópolgárait vezetik. Egy kerületben sem lát oly méltánytalan megadóztatást, mint a Vil-ben. Indítványozza, hogy a kisorsolt bizottsági tagoknak szavazzon bizalmatlanságot a közgyűlés. Mint napirenden nem levő tárgy, nem tárgyaltatott. — Kohn Gábor előadja, hogy ő és elvtársai miért nem vettek részt a Mendl által összehitt értekezleten, mert egyesek szupremisráját tovább tűrni nem akarják. (Felváltások : abcúg Mendl!) Azt hiszi, hogy ha oly képviselőket választanak, kik a választók érdekeit fogják képviselni, a kerület érdekei is javulni fognak. Indítványozza tehát, hogy egy 200 tagú működő bizottság küldessék ki, mely szükség esetén magát határozatlan számig kiegészíthesse. Elfogadtatott. Kohn Ignác azon indítványát ajánlja elfogadásra, hogy a 15 tagú kandidáló bizottságot s a választás napján kiküldendő bizalmi férfiakat a működő bizottság jelölje ki. A közgyűlés ezen indítványt elfogadta. Fromm Antal szükségesnek tartja, hogy a választók befolyásukat a virilisek névsorának összeállításánál is gyakorolják. E végből egy öt tagú virilis kandidáló bizottság kiküldését hozta javaslatba, mely a többi kerületeket is felhívja ily öt tagú bizottság kijelölésére, hogy közösen megállapodhassanak a virilesek névsorában. Jaslata elfogadtatván, a bizottság tagjaiul megváztattak: Fromm Antal, Tors Kálmán, dr. Schulhoff Géza, Vasvári Ferenc és Kohn Gábor. A napirend ki lévén merítve, a gyűlés véget ért. A tabáni választók ma délelőtt értekezletet tartottak, melyben e városrész részéről fővárosi bizottsági tagokat Kernter Ferenc, Eisdorfer Gusztáv, Hofer Győző, dr. Heinrich Kálmán, Kovics Károly és Gamauf Károly urakat ajánlották. A választást hosszabb és érdekes vita előzte meg azon felszólalás folytán, hogy tettleges szolgálatban álló városi tisztviselők a kijelölésből kizárassanak. Határozatra nem került a kérdés, de a szótöbbséget nyert egyének közt városi hivatalnok csakugyan egy sincsen. A fővárosi közélelmezési bizottság ma Ger-óczy K. alpolgármester elnöklete alatt a Klauberféle árucsarnok ügyében ülést tartott, melyen az albizottság jelentése adatott elő a Klauberrel néhány szerződési pont tekintetében történt utóbbi megbeszélésekről. — Időközben a tiszti főügyész a szerződési tervet is elkészítette, mi szintén bemutattatok. A főkérdés, ami miatt az albizottságnak újabb tárgyalásokat kelle tartani, az árucsarnok meg - váltási módozata volt, mivel a nagy — A versenybíróság ítélete szerint még egyszer kell a második díjért kettejüknek versenyezni. Az egyetemi síkverseny követte ezt a versenyt. Táv 400 méter. A budapesti tudomány- és műegyetem hallgatói versenyezhettek. Négyen futottak : Somogyi Gyula, Székely Ádám, Török Aladár Sándor Ákos. Sándor Ákos azonban csakhamar kiállt , a többi három közül elsőnek Somogyi Gyula, másodiknak Székely Ádám érkezett be. Az első szép tiszteletdíjat kapott, az egyetemi tanárok ajándékait, sport jelvényeket ábrázoló dohányzó szereket. A nap már leáldozni készült. A versenyek gyorsan haladtak befejezésük felé. Hátra volt még a távol- és magas súlydobás. Csak ez utóbbiban versenyeztek : Székely Ádám és ifj. Farkas János. Ez utóbbi nyerte meg az ezüstérmet, az előbbi bronzérmet kapott. Végül a vigaszversenyre öten neveztek : Farkas Béla, Asbóth Jenő, Nagy Livius, Sándor Ákos és Palánszky Miklós. A táv 150 méter volt. A díjat Sándor Ákos nyerte meg, kit élénken megéljeneztek. A verseny 5*/5 órakor végződött. A közönség megelégedett hangulatban oszlott szét. A Ludoviceummal szemben levő lóvonatú vasútállomást valóságos ostrom alá fogták, túlon túl zsúfolt kocsik szállították be a nézőket és vívókat peremére a már lámpafényben piruló városba. A bizottság azon propozíciót, hogy a tiszta jövedelem szolgáljon így alapul, már elvileg visszutasította, mint olyant, mely a fővárosnak igen nagy hátrányára szolgálna. Az albizottság mégis újabb kíséretet tett, ajánlván a már elvetett kulcsot újólag, csak utasításához képest dolgozott ki oly megváltási kulcsot is, mely szerint átalány összeg szolgál a megváltás alapjául. Ez pedig a következő: az áfucsarnok befektetési tőkéjét a szerződés megkötése előtt a vállalkozó által bemutatandó tervek és költségvetés alapján megállapítja a tanács illető szakbizottságának meghallgatása mellett; tegyük fel, hogy ez az összeg 170.000 forint amennyit vállalkozó most becsértékül állít. Ezen összegnek 250 °-át veszik fel 25 éves törlesztési tervül, oly formán, hogy ha a város 5 év múlva akarná megváltani az árucsarnokot, akkor adnia kellene a 170,000 frtos becsárt, ez összeg 2.7%-ja híján s e mellé még 50 000 forint prémiumot kárpótlásul. Tíz év múlva 6.1 százalék, tizenöt év múlva 11.3 százalék, húsz év múlva 17,4 százalék, a huszonöt év múlva 25 százalék hajlik le az eredeti becsárból, úgy hogy ekkor már csak 130,390 forint lenne a beváltási ár, de hozzá adva ehez az 50000 forint prémiumot, a 180,390ért jön ki még huszonöt év múlva is beváltási ár gyanánt, 10 ezer forinttal több, mint amennyit a csarnok egy negyedszázad előtt ért. A 26-ik évben a prémium megszűnik s beváltás esetén most évenként tizenöt százalék hajlik le, egész a harmincadik évig , mikor a csarnok a főváros tulajdonába ingyen megyen át. A bizottság, miután a tiszta jövedelem alapján történő megváltási átszámításnál még ez a kulcs is szembetűnőleg kedvezőbb a városra, ezen megváltási módozatot fogadta el, s osztozván Wahrman Mór felfogásában, hogy bár e 25 éves törlesztési terv semmivel nincs indokolva, általán törlesztési tervnek úgy kell kidolgozva lenni, hogy pl. a 30 éves koncessiónál 25 év alatt nem 25 %, hanem 75% törlesztessék — míg itt megfordítva van — mégis, mivel ez alku dolga s a tanácson áll netán nagyobb anyagi kedvezményeket alkudni ki, a törlesztési terv bírálatába nem bocsátkozott, hanem a tanácsra hagyta azt. A prémiumot illetőleg azonban Gerlócy indítványára azt mondta ki a bizottság, hogy ez a megállapítandó befektetési érték 25%-át tegye ki, hanem 50.000 forintnál nagyobb nem lehet. A vállalat elsőbbségi jogot igényelne az esetre, ha a város más helyütt is akarna vállalkozás útján árucsarnokot létesíteni, az albizottság úgy óhajtaná ezt kimondani, hogy „egyenlő feltételek esetén különös figyelembevétel végett Klauberék is felszólítandók ajánlatra.“ Ez más szavakkal ugyan, de az elsőbbségi jognak kifejezése megint, mit a bizottság csakhamar belátott s a javaslatot úgy módosítá, hogy Klauberék is fel fognak hivatni ajánlattételre, a nélkül azonban, hogy elsőbbségre igényt tarthatnának. Az albizottság javaslata szerint a város megváltási joga az árucsarnokra csak akkor biztosíttatnék, ha az árucsarnokok egységes kezelését a város házilag venné kezébe. Bosbach P., Fuchs G., Wahrman M. egyértelmű, s Fenyvesi Adolf ellenirányú felszólalása után a bizottság kimondta, hogy a főváros megváltási jogát minden körülmények közt biztosítani kell, tekintet nélkül a házi kezelésre s ezért ez a szerződésbe minden megszorítás nélkül iktatandó be. Ezek után kimondták még, hogy a Hunyady téren a csarnoktól s a hozzá vezető utaktól hat méternyire semmiféle sátort nem szabad állítani. Éjjelre pedig mindig el kell szállítani a kofáknak s árusoknak céhmókjaikat. Biztosítékul a vállalkozó 10000 frtot tesz le, de ez az építés befejezése után neki visszaadatik. Toldi főügyész és Fuchs indítványa, hogy legalább 2000 frt értékpapír kaució állandóan letéve maradjon a szerződési pontok megtartásának biztosítására, nem talált többségre. Végül még az engedély tavi bekeblezésének ügye intézhetett el s a vállalkozókkal a mostani megállapodások sürgős nyilatkozattétel végett közöltetni rendeltettek. A fővárosi közgyűlés szerdán, a múlt közgyűlésről visszamaradt tárgyakon kívül többnyire apróbb és kis jelentőségű ügyeket fog elintézni. Egy valóban nagy fontosságú tárgy lesz csak : a Klauber féle árucsarnok felállítása s az ennek részére kért hatósági kedvezmények. Az árucsarnokok ügye. PESTI HÍRLAP A Petőfitársaság ülése. A Petőfi-társaság ma délelőtt 10 órakor Komócsy József elnöklete alatt felolvasó ülést tartott. A felolvasásokat megelőzőleg Szana Tamás titkár bemutatta dr. Bubenik német tanárnak Petőfiről irt tanulmányán éljenzéssel vették tudomásul. Továbbá jelentette: