Pesti Hírlap, 1882. november (4. évfolyam, 301-330. szám)
1882-11-21 / 321. szám
Budapest, 1882. IV. évf. 321. (1402) szám. Kedd, november 21. in 11 " -"-"'"n «w» 'f <m iw-uumiiiiuw« .'.-qrjj- i. um» u ■' ■ 1 - ———— .... w Szerkesztési Iroda: Előfizetési arak: KS egy Budapesten, nilor-utci 7. sí., I- ««été? 'ysthmum.........................1* írt — te: Eagk S|| Ej bori a lap szellemi révét UMf wM*c UNUm .................................| a — B HHuffi — ifi fia __ [fim« (-rrm.-,, közlemény intézendő. Pitoti Midi ad vidéket» b kr. Mfti SP* fjg pl p! §| H? JUHI ppSF Kiadóhivatal: _____ H KJ Ifij B H! fű ft-í Ül K Hl §|P jHufMI Bf Budapest, nádor-utca 7. nam AJUnamui, ‘ -* fi IHW II I Hl ÍBEBHII UgJ U|M lappal Iffltt: tézsndCk. ogfai érre......................20 frt. ___ _ . . __ ZL Hirdetések QMizaltk Min iatulk. \ . , 40, Rue Notredame des Yictowea. &p%ar. mamival OK. de io_i-ig fölváltva a gyűjtemények társulat tárlata-Bugár-ut, saját ház.) — Kömgóhid a soroksári-ut végén, a Kedd Rém kath Robínaaa^ av. 5 Heaiati muiewn. (Muzeum-körut.) valamelyike; a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc 16 mellett. — városház a J®*1 * váro* . Prot Roifioo awz av 1 Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn Gecell- hétköznapon 9—1-ig. — Omágos képtár zset-tér, saját ház.) — Iparmúzeum. (Sugár- téren, az ut a Lipót-utcában 24. u. a. — ’ Ostróff-morvütörtökön a termés**- ét néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akadémia palotai- ut, a képzőművészeti társulat háza.) — Városi vigadó (revoute) az aidunacore*. ~ ' * 1' kedden és pénteken az ásványtár; szerdánban. Nyitva: vasárnap, szerdán és pén- 1 királyi vár és várkert Budán, az udvar . Állatkert a városligetben.______________ POLITIKAI NAPILAP.Äg) ' A mai szám tartalma: Magyarország és a béke. — Politikai hírek. — Politikai szemle. — Fővárosi ügyek. — — Egyletek és intézetek. — Színház, zene, képzőművészet. — Fővárosi hírlapírók kérvénye. — Finn-török háború. — Táviratok. — Legújabb. — Zendül tanulók. — Napi hírek. — Törvényszéki csarnok. — Színházak. — Közgazdaság. — Tárca : Zárt ajtók mögött. — Az első mellékleten . — At. házból. — Országgyűlés. — Megyék és városok. — Törvényjavaslat az írói és művészi jogról. — Fővárosi érdekek. — A beoltás veszélyei. — Árvíz SátoraljaÚjhelyen. — Törvényszéki csarnok. — Értéktőzsde. — Tárcát A Genus és Sz. Gotthard közti vasút megnyitása. — A második mellékleten: Egy arab falu lakosai a vizsgálóbíró előtt. (Képpel.) — Mire vénülünk meg? — Titkos szövetség a trroristák ellen. — (Regénycsarnok : Az utolsó Hallah-herceg (10 ik Folyt.) — Vegyes. —Hirdetések. — Tárca: Mit beszélnek a hópelyhek ? Magyarország és a béke. Szent István birodalmának három század után ismét befolyása van az európai viszonyokra. Ismét politikai tényező. Befolyását gyakorolja a delegációban közvetlenül, a magyar parlament által közvetve. E befolyás mérvére térve különböző felfogások lehetnek, de azt senki sem tagadhatja, hogy Magyarország határozott állásfoglalásának ellenére a monarchia háborúba nem mehet. Történelmileg bebizonyított tény ez. A francia német háború idején Magyarország akadályozta meg, hogy monarchiánk Németország ellen nem szövetkezett III. Napóleonnal. Az orosz külügyminiszter európai körúton van. Berlinbe, Bécsbe, Rómába megy. A világbéke sorsa felett döntenek a kabinetek. A jelen pillanat tehát legalkalmasabb azon álláspont megjelölésére, melyet Magyarországnak el kell foglalnia. Akar-e háborút Magyarország Oroszországgal ? Csak az orosz háborúról lehet ugyani szó. Nincs nekünk bajunk senki mással, mint a muszkával. A pánszlávizmus által ez fenyegeti nemzeti létünket inkább, mint fenyegette török, tatár. Ha Oroszország nem volna, nem léteznék pánszlávizmus, nem nemzeti kérdés. Nem mernének piszszenni a délszlávok, dako-románok. Nem léteznék a keleti kérdés. A török nyugodtan alhatnék divánján. Miden baj kútfeje tehát Oroszország. Ez képez fenyegetést az európai béke ellen. Ez az oka, hogy nagy állandó hadsereget kell tartanunk. A hadi budget címén a minden oroszok cárjának adózunk. Ellenében kell védenünk a török birodalmat. Oroszország hatalmi terjeszkedését feltartóztatni: ez egyetlen tétele külpolitikánknak. Oroszország a bibliai nagy bűnös. Vétkezik egész világrészünk ellen. Ha az európai népek igaz érdeküket megértenék, ha nem kicsinyes féltékenységek, s apró boszuállások vezetnék, valamennyien Oroszország ellen sorakoznának. Oroszország leverése, tönkretétele nagy európai érdek. Nagyobb, mint I. Napóleon megbukása volt. Valamennyi hatalomnak szövetkeznie kellene, s az első adott alkalmat Oroszország megtörésére használnia. Lengyelországot vissza kellene állítani, Oroszországot a fekete tengertől elzárni. Az északi Prometheusz jégszikláihoz kellene láncolni. Akkor azután lenne béke Európában. A vörös könyvek, kék, sárga könyvek kimehetnének a divatból. Az állandó hadseregeket le lehetne szállítani. A népek megkönnyebbülve lélegezhetnének fel. A polgári munka nagy korszaka virulna Európára. A militarizmus nem fojtogatná a tizenkilencedik és huszadik század szellemét. A békekongresszusokat nem csak a rajongók, vagy bárgyak látogatnák. De erre nem lehet számítani. A hatalmak nem fognak szövetkezni Oroszország ellen. A tatárok harcát Ausztria Magyarországnak egyedül kell Oroszország ellen kiküzdenie. Különösen Magyarország lép ismét előtérbe. Európa cserben hagyta a török elleni háborúiban, cserben fogná hagyni most is. Pedig akkor is európai érdeket képviselt, ezt képviseli jelenleg. Akkor a keresztény Európát védelmezte a török, most a germán-latin Európát védelmezi a szláv özön ellen. Akkor feláldozta magát, tönkre tette nagy nemzeti létét. Most vigyáznia kell. Budán, Nagyváradon, Temesváron nem szabad muszka pasáknak parancsolniok, mint parancsoltak századokon át a török pasák. Az orosz Mohács után nem lenne többé feltámadás. Oroszország megeszi a legyőzött népeket. Törökország csak hódoltságban tartotta. És azért nem szabad siettetnünk az összeütközést. A csatát nem szabad elvesztenünk, tehát csak akkor szabad felvennünk a kockát, mikor az ellenünk nem fordulhat. Nem a boszu, de az eszély politikájának kell vezetni bennünket. Világos gyásza rossz tanácsadó. Magyarországnak érdeke a béke. Szükségünk van rá, hogy a magyar államot megszilárdítsuk, hogy intézményeinket megalkossuk. Hogy a modern Magyarország sáncait bevehetetlenekké tegyük. Amikor a magyar államot betetőztük, s kitűztük rá a háromszinű zászlót, akkor büntetlenül erőszakolhatják az eseményeket. Addig azonban nem. Addig csak kihivatva, kényszerítve fogadhatjuk el a harcot. És még egy esetben. Ha Oroszország belső háborúskodást csinálna nekünk. Ha sikerülne nemzetiségeinket ellenünk uszítani úgy, hogy a magyar állam belső összefüggése kerülne kockára. Akkor a A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA, s a Zárt ajtók mögött. (A műcsarnok őszi kiállításának második sorozata.) — A „Pesti Hírlap“ erdeti tárcája. — A sugárúti „csöndes ház“-ban nagy mozgalom uralkodik. Kívülről azonban még nem látszik semmi. A tarka lobogót még nem lengeti a fagyos szél, jeléül a kiállítás megnyíltának. A nagy szárnyajtó is csukva van még s csak a titkári hivatal oldalsó följárása szabad. Komor, sötét alakok surrannak be az ajtón, szigorúan összevont szemöldökkel, s az ajkak körül fitymáló, gúnyos, vagy rideg, fagyos mosolylyal. Némelyik téli kabátja gallérjába mélyen behúzza a fejét s szorosan begombolkozik, hogy külsőleg is jelezze a hozzáférhetetlenséget. Mert a titkos surranó komor alakok a kritikusok. Az újságírónak kell tudni a módját, miként lehet a zárt ajtók mögé kerülni tolvajkulcsok segítsége nélkül, hogy a „nyájas olvasó“ mikor reggel süteményét aprítva kávéjába, a reggeli megemésztéséhez okvetlenül szükséges hírlapot olvassa, már akkor kritikusi bűnekéssel összeaprítva kaphassa azokat a festményeket és szobrokat is, melyeknek a kiállítása még meg sem nyílt. Holnap kedden reggel 9 órakor nyílik meg a műcsarnok őszi kiállításának második sorozata.*) A mai nap me át a kritikusok előszemléjének volt szentelve. Hanem azt meg kell adni, hogy azok a mogorva arcok kjövet nagyon megváltoztak, a gúnyosan fitymáló mosoly elsimult, az arcok szigorú szögletes vonalai kedélyes, megelégedett gömbölyű vonalakká váltak. A mostani kiállítás kielégítette őket. Sőt meg is örvendeztette őket valamivel a mostani kiállítás, azzal t. i. hogy — magyar. Volt már vok csinos tárlata a műcsarnoknak, az tagadhatatlan, de a legtöbbnél mindig elnyomta a külföldi termékek zaja a magyar műveket, vagy ha el épen nem is nyomta, de nem uralkodott a magyar festőművészet annyira a magyar képzőművészeti társulat műcsarnokában, amennyire kellett volna. A holnap megnyílandó kiállítás ezt a nemzetiségi kívánalmunkat is kielégíti. A magyar képek számra és műbecsre egyaránt fölülmúlják az idegen művészek termékeit. És ez örvendetes eseménynek okát nem a *) Sugárút 80. Nyitva van reggel 9 től esti 5-ig. Belépd jegy 50 kr. Katalógus 10 kr. véletlenben kapjuk meg, hanem a mostani kiállításra kitűzött sok pályadijban kereshetjük. Nevezetesen most fognak eldőlni a Ráth György 400 frtos, a társulat 800 frt, a szentkép pályázat 500, 300 és 200 frtos pályadijai és hogy a fiatalabb festőnemzedék oly komoly törekvésre s nemes ambícióra mutató munkákkal lépett fel, azt egyenesen Munkácsynak köszönhetjük, ki 6000 frtos pályázatot tűzött ki, hogy mások könnyebben haladhassanak azon az úton, melyen ő oly sok küzdelemmel járt. Egész csapat nagy magyar georekép és több szép tájkép elevedettebb és fiatalabb művészektől, melyeken meglátszik hogy gonddal és gondolkozva festettek, mindenesetre megérdemlik, sőt megkövetelik, hogy szeretettel és hosszasabban tanulmányozzák. Nagy lelkiismeretlenség, sőt a legnagyobb igazságtalanság azon munkák felett, — legyenek bár azok irodalmi vagy festészeti művek, — melyeken hetekig, vagy tán hónapokig gondolkozott és dolgozott a művész, egyszeri látásra az első futólagos benyomás után véleményt vagy pláne ítéletet alkotni és nyilvánítani. A komoly törekvés, habár talán hibás vagy teljesen elhibázott művet alkotott is, megköveteli, hogy komolyan foglalkozzunk művével. Aki másban meg nem becsüli a bár pillanatra eltévelyedett, de nemes ambíciót, az maga sem Mai számunk 16 oldalt tartalmaz.