Pesti Hírlap, 1883. június (5. évfolyam, 150-179. szám)
1883-06-30 / 179. szám
Budapest, 1883. V. évf. 179 (1619.) szám. Szombat, Junius 30. Előfizetési árak: 1 Wéféna int * * * • • i i • 18 írt *■“ fcfc A*gyed ért* ..***•• 8 « M alp kór»................1 s M a Kgym CB&ra helyben 42 k*« Vidékan 5 kr. 14 JUgynomág ér i Nagyvilág* alat nagy lépes lappal együtt: •fisz érre ....... 20 írt. félévre............................1« . negyedévre...........6 a százalék nem adatik. Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP i*. • J Szerkesztési iroda: hlijiitu, liioMtN f. it., 1. ««M. kari . Up wMiMíNWIbíkí« közlemény intézendő. Bérmentetlen tételekre»kmmm kezektől fogadtatnak el. Kéziratok heeza nem adatnak Budapest, nádor utca 7. isim. hová az előfizetések és a lap szétkisódésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Franciaország részére pedig egyediel RUDOLF MOSSE-nél PÁRIS-ban, 40, Rue Notredame des Victoires. Kiadóhivatal: Előfizetési felhívás című politikai, irodalmi és közgazdasági napilap július—decemberi folyamára. Nagyszámú olvasóinknak és barátjainknak, kik a „Pest Hírlap“ köré csoportosulnak, nem kell megmondanunk, minő irányt követ és mit nyújt lapunk. Jobban megmondja azt nekik a „Pesti Hírlap“ minden újabb száma. Azon leszünk, hogy a rokonszenv azon erős kapcsát, mely a „Pesti Hírlap“ és az olvasóközönség között fönnáll, egyre szilárdabbá tegyük. Továbbra is erélylyel és igazsággal fogjuk tehát szolgálni a nemzeti politika, a szabadelvű haladás s a magyar demokrácia érdekeit. Függetlenek voltunk eddig is, függetlenek leszünk ezután is minden irányban, pártoktól és kormánytól egyaránt. Erős, öntudatos magyar nemzeti politika a jelszavunk. Határozottan szembe szállunk mindazzal, ami e politika útjában áll, de nyíltan helyeseljük, ha akár a kormány, akár a pártok úgy járnak el, amint azt e politika érdekei követelik. És ez teszi lehetségessé, hogy lapunkat különböző pártállású kitűnő publicisták támogatják. E függetlenségben rejlik erőnk. Megmondhatjuk az igazat minden irányban , a kormánynak és az uralgó többségnek úgy, mint az ellenzéknek. Lapunk élénkségét és tartalmának változatosságát, mely a nemzet minden rétegében olvasókat szerzett a „Pesti Hírlap“-nak, meg fogja találni a közönség továbbra is. Nem egyes köröknek vagy osztályoknak írunk, hanem a nagy közönségnek s igy arra törekedünk, hogy mindenki megtalálja lapunkban azt, ami kiválóan érdekli. És ezért naponként 16—20 különböző tartalmú cikket közlünk a rendes és gazdag rovatokon kívül. Mellékleteinken a szépirodalmi olvasmány mellett az ismeretterjesztő közlemények ép úgy helyet találnak, mint a politikai apróságok, a kedvelt karcolatok a „t. Házból“ és a nagy világ különböző részeiben történő érdekes események leírásai. Hosszabb szenzációs regényeken kívül a „Pesti Hírlap“ eredeti beszélyeket, rajzokat, tárcacikkeket közöl; továbbá karcolatokat, mulatságos történeteket, eredeti leveleket Bécsből, Berlinből, Párisból, Londonból, New-Yorkból; a külföldi irodalomból mindig először mutatja be vagy ismerteti az érdekesebb termékeket. Külön tudósítói által gazdagított távirati rovatából azonnal értesül az olvasó minden fontosabb eseményről. A „Pesti Hírlap“ hetenkint többször gondos kivitelű illusztrációkat közöl, azonkívül többször havonkint zongorára szerzett zenedarabokat , opera- és operette-részleteket, táncdarabokat, klasszikus zeneműveket, népdalokat stb. A „Pesti Hírlap“ a legkiválóbb erők közreműködésével jelenik meg. Vezércikkeit továbbra is kitűnő publicistáink : Beksics Gusztáv, Eötvös Károly és Tors Kálmán országos képviselők írják, politikai apróságokat pedig Mikszáth Kálmán. A „t. Házból“ című országgyűlési karcolatok állandó rovatot képeznek a parlament együttléte alatt. Tárcaíróink sorában helyet foglalnak: Arányi Miksa (Párisban), Degré Alajos, Frankenburg Adolf, Hevesi József, Jakab Elek, Kácser Lipót (Londonban), Könyves Tóth Kálmán, Radó Antal, Sziklay János, Tábori Róbert (Berlinben), Tóth Béla, Váradi Antal, Borostyáni Nándor, Dr. Kenedi Géza, főszerkesztő, felelős szerkesztő. A Pesti Hírlap előfizetési ára: Egész évre..................................14 frt — kr. Félévre........................................7 „ — „ Negyedévre..................................3 „ 50 „ Egy hónapra...................................1 „ 20 „ Az előfizetés legcélszerűbben posta-utalványnyal eszközölhető. Előfizetések a hó bármely napjától érvényesíthetők. — Az előfizetési pénzek a „Pesti Hirlap“ kiadóhivatalához, Budapest, nádorutca 7. sz. küldendők. Lapunk címének megírásakor szíveskedjenek. előfizetőink ügyelni, hogy csakis „Pesti Hírlapot“ írjanak. — Mutatványszámok kívánatra ingyen küldetnek. Légrády testvérek, a „Pesti Hirlap“ kiadótulajdonosai. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. A Quarneroból. in. (Vasárnap reggel. — Vázlatok. — Költészet és reklám. — Orgona nélkül. — Abbázia klimája. — A földrajz. — Szelek járása. — A nedvesség. — A partok. — A fürdés.— A növényzet. — A babér és a rózsa. — Farsangi rózsák. — A tenger. — Magyar és osztrák festők. — Magyarok. — Hallod-e te körösi lány ? — A Pesti Hirlap eredeti tárcája. — Abuazia, junius. (K. G.) Ma vasárnap van. Mégpedig olyan vasárnap, aminőnek az ember legjobb tehetsége szerint szokta képzelni a teremtés hetedik napját. Az éjjel mérsékelt hegyentúli szellő, a „tramontana“ elkergette az ódalgó felhőket s félrehúzta a fölösleges párák fátyolát a tengerszinről. Épen hajnal lett, hogy bevégezte a bonyolódott munkát s most szelid levegő és derült napfény ül a Quarnero Nizzája fölött. A környék lakói tiszta ünnepi ruhában járnak a lombfödte utakon s a parton álló kis templomban a misére elsőt harangoznak. Épen alkalmas idő arra, hogy az ember az egész hét benyomásait a reggeli mellett följegyezgesse és papirosra vesse sebtében e kis paradicsom képmását. Pedig ez nem is olyan könnyű föladat mint az olvasó képzeli. Először is a fogékony embernek szerfölött nehéz az ilyen benyomásokat kötetlen beszédben mesélni el. A báj és kellem kelletlenül engedi magát szétszedegetni a praktikus próza mondatfoszlányaira s az iratoll hegyére önkénytelenül kikérezkednek a vidám jámbusok. Az ember, ha mindjárt nem is költő, úgy érzi, mint ha a dalok virágaivá kellene szőnie megezüstözött és megaranyozott gondolatait. Azután a prózairól lelkiismeret ül le az ember mellé munkatársnak s meg-meg arra inti, hogy jól vigyázzon a saját körmére. Abbáziát épen most érintette meg a termékenyítő tőke első lehelete. Vállalatok és építkezések vannak keletkezőben s a pénz nyomában, mint mindenütt, ott jár leghűségesebb satellese : a reklám. No már most tessék valakinek lelke szerint dicsérni Abbázia szépségeit anélkül, hogy az aki olvassa, menten ki ne orrolja belőle a csalétek mellékszagát. Azonban túlteszem magam mindakettőn. A költői hevülést friss piszeni sörrel oltogatom, s a reklámcsinálás sanditó gyanúja ellen is eleve kijelentem, hogy arról az Abbáziáról írok, melyben még nem fészkelte meg magát a selyemruhában és kesztyűben járó civilizáció s ahol még Stahlkellert sohasem láttak. Jusson eszünkbe azon fölül, hogy ezen a mai napon vasárnap van s a csöndes reflexiók közé a harmadik harangszó, majd meg a hívek ájtatos himnuszának harmóniája szövődik a közel szentegyházból, mely önkénytelenül az igazság útjára terelné még a megcsontosodott reklámiró lelkeket is. Különben e szegény népnek még orgonája sincs a templomban. Nem is kell neki. Közvetlenül a szentély alatt morajnanak a tenger hullámai s ez jóval magasztosabb zene, mint amit ilyen kis helyeken a kántor az ércsipokból nagy fáradsággal kifuttat és kikapar. Különben, hogy az ígért vázlatot is elkezdjem, hát mindenekelőtt el kell rontanom azok illúzióját, akik azt hiszik, hogy Abbázia egy rendes fürdőhely a maga skrupulozus orvosaival, hideg és meleg fürdőivel, jól berendezett gyógymódjaival s meghatározott bajban sínylő betegeivel. Abbázia jóval több ennél: csöndes klimatikus tartózkodási hely 7 hónapig tartó tavaszszal, egy hónapos mérsékelt nyárral, három hónapig tartó virágos és gyümölcsös őszszel s egy hónapos esős saisonnal, mely többnyire januáriust foglalja el s egészben véve a mi telünk helyét pótolja. Hőmérsékének viszonyai a 10 kilométernyire fekvő Fiume pontosan kinyomozott thermális viszonyainál jóval kedvezőbbek. Középhőmérséke nagyobb, de végletei nem ingadoznak annyira. A forróság itt soha sem hatalmasodik el úgy, mint bárhol a Mai számunk 12 oldalt tartalmaz. A külügyminisztérium és Románia. Gradisteanu a minap megsértette monarchiánkat. A román király részesévé lett e sérelemnek. A helyett, hogy rendre utasította volna Gradisteanut, a ki Erdélyt, Bukovinát és a Bánátot ajándékozta Károly királynak, jelentőségteljesen hallgatott, sőt kezet szorított a szónokkal, ki egy barátságos hatalmat gonoszul megtámadott. Az udvari etiquette légkörében minden hibának óriási mérete van. Közönséges halandónak szabad tapintatlanságot elkövetni; koronás főnek tiltva van. Monarchiánkat nem sértette meg egy uralkodó sem oly érzékenyen, mint Károly, román király. Nem volt ily sérelem, mikor Napóleon elfordult párisi nagykövetünktől. Nem követett el nagyobb sérelmet rajtunk Szerbia, mikor Belgrádból monitorunkra lövöldöztek. És mit tett a külügyminisztérium e sérelemmel szemben ? Mindeddig hallgatott. Miért ? Talán azt hitte, hogy a román diplomácia sietni fog helyrehozni a hibát. Kimossa Gradisteanu szennyesét. Valóban Romániától ezt lehetett is várni. Ha nem igaz a pohárköszöntő és Károly királynak nem is kétértelmű, hanem egyenesen kihívó magaviselete, akkor a villamos drótot kellett volna felhasználni a cáfolatra. Vannak félreértések, melyeket egy huszonnégy órán át sem szabad magyarázat nélkül hagyni. S ily félreértésre szolgáltat vala okot a hires pohárköszöntő, ha az nem úgy történt, mint hire volt. Ellenben, ha valóban megtörtént és úgy történt, akkor annál sürgősebb oka leendett Romániának mentegetőzni. A diplomácia arra való, hogy az ily baklövéseket valódi értékükre redukálja. Ügyes hazugság, plauzibilis kimagyarázás helyrehoz mindent. S a diplomácia, még a román is, járatos ebben. Ha pedig a román király magatartásával szándékosan akarta volna sérteni monarchiánkat, akkor legsürgősebben meg kellett volna érkeznie külügyi__hivatalunk