Pesti Hírlap, 1883. június (5. évfolyam, 150-179. szám)

1883-06-30 / 179. szám

Budapest, 1883. V. évf. 179 (1619.) szám. Szombat, Junius 30. Előfizetési árak: 1 Wéféna int * * * • • i i • 18 írt *■“ fcfc A*gyed ért* ..***•• 8 « M a­­lp kór»................1 s M a Kgym CB&ra helyben 42 k*« Vidékan 5 kr. 14 JUgynomág ér i Nagyvilág* alat nagy lépes lappal együtt: •fisz érre ....... 20 írt. félévre............................1« . negyedévre...........6 a százalék nem adatik. Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP i*.­ • J Szerkesztési iroda: hlijiitu, liioMtN f. it., 1. ««M. kari . Up wMiMíN­WIbíkí« közlemény intézendő. Bérmentetlen tételek­re»k­­mmm kezektől fogadtatnak el. Kéziratok h­eeza nem adatnak Budapest, nádor­ utca 7. isim. hová az előfizetések és a lap szétkisó­désére vonatkozó felszólamlások in­tézendők. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Franciaország részére pedig egyediel RUDOLF MOSSE-nél PÁRIS-ban, 40, Rue Notredame des Victoires. Kiadóhivatal: Előfizetési felhívás című politikai, irodalmi és közgazdasági napilap július—decemberi folyamára. Nagyszámú olvasóinknak és barátjainknak, kik a „Pest Hírlap“ köré csoportosulnak, nem kell megmondanunk, minő irányt követ és mit nyújt lapunk. Jobban megmondja azt nekik a „Pesti Hírlap“ minden újabb száma. Azon leszünk, hogy a rokonszenv azon erős kapcsát, mely a „Pesti Hírlap“ és az ol­vasó­közönség között fönnáll, egyre szilárdabbá tegyük. Továbbra is erélylyel és igazsággal fogjuk tehát szolgálni a nemzeti politika, a szabadelvű haladás s a magyar demokrácia érdekeit. Függetlenek voltunk eddig is, függetlenek leszünk ezután is minden irányban, pártoktól és kormánytól egyaránt. Erős, öntudatos magyar nemzeti politika a jelszavunk. Határozottan szembe szállunk mindazzal, a­mi e politika útjában áll, de nyíl­tan helyeseljük, ha akár a kormány, akár a pártok úgy járnak el, a­mint azt e politika ér­dekei követelik. És ez teszi lehetségessé, hogy lapunkat különböző pártállású kitűnő publicisták támogatják. E függetlenségben rejlik erőnk. Megmond­hatjuk az igazat minden irányban , a kormány­nak és az uralgó többségnek úgy, mint az el­lenzéknek. Lapunk élénkségét és tartalmának változa­tosságát, mely a nemzet minden rétegében ol­vasókat szerzett a „Pesti Hírlap“-nak, meg fogja találni a közönség továbbra is. Nem egyes köröknek vagy osztályoknak írunk, hanem a nagy közönségnek s igy arra töreke­dünk, hogy mindenki megtalálja lapunkban azt, a­mi kiválóan érdekli. És ezért naponként 16—20 különböző tar­talmú cikket közlünk a rendes és gazdag rova­tokon kívül. Mellékleteinken a szépirodalmi olvasmány mellett az ismeretterjesztő közlemények ép úgy helyet találnak, mint a politikai apróságok, a kedvelt karcolatok a „t. Házból“ és a nagy vi­lág különböző részeiben történő érdekes esemé­nyek leírásai. Hosszabb szenzációs regényeken kívül a­­ „Pesti Hírlap“ eredeti beszélyeket, rajzokat,­­ tárcacikkeket közöl; továbbá karcolatokat, mu­latságos történeteket, eredeti leveleket Bécsből, Berlinből, Párisból, Londonból, New-Yorkból; a külföldi irodalomból mindig először mutatja be vagy ismerteti az érdekesebb termékeket. Külön tudósítói által gazdagított távirati rovatából azonnal értesül az olvasó minden fon­tosabb eseményről. A „Pesti Hírlap“ hetenkint többször gon­dos kivitelű illusztrációkat közöl, azonkívül többször havonkint zongorára szerzett zeneda­rabokat , opera- és operette-részleteket, tánc­darabokat, klasszikus zeneműveket, népdalo­kat stb. A „Pesti Hírlap“ a legkiválóbb erők köz­reműködésével jelenik meg. Vezércikkeit továbbra is kitűnő publicis­táink : Beksics Gusztáv, Eötvös Károly és Tors Kálmán országos képviselők írják, politikai ap­róságokat pedig Mikszáth Kálmán. A „t. Házból“ című országgyűlési karco­latok állandó rovatot képeznek a parlament együttléte alatt. Tárcaíróink sorában helyet foglalnak: Arányi Miksa (Párisban), Degré Alajos, Frankenburg Adolf, Hevesi József, Jakab Elek, Kácser Lipót (Londonban), Könyves Tóth Kál­mán, Radó Antal, Sziklay János, Tábori Róbert (Berlinben), Tóth Béla, Váradi Antal, Borostyáni Nándor, Dr. Kenedi Géza, főszerkesztő, felelős szerkesztő. A Pesti Hírlap előfizetési ára: Egész évre..................................14 frt — kr. Félévre........................................7 „ — „ Negyedévre..................................3 „ 50 „ Egy hónapra...................................1 „ 20 „ Az előfizetés legcélszerűbben posta-utalvány­nyal eszközölhető. Előfizetések a hó bármely napjá­tól érvényesíthetők. — Az előfizetési pénzek a „Pesti Hirlap“ kiadóhivatalához, Budapest, nádor­utca 7. sz. küldendők. Lapunk címének megírásakor szíveskedjenek­­. előfizetőink ügyelni, hogy csakis „Pesti Hírlapot“ írjanak. — Mutatványszá­mok kívánatra ingyen küldetnek. Légrády testvérek, a „Pesti Hirlap“ kiadótulajdonosai. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. A Quarneroból. in. (Vasárnap reggel. — Vázlatok. — Költészet és reklám. — Orgona nélkül. — Abbázia klimája. — A földrajz. — Szelek járása. — A nedvesség. — A partok. — A für­dés.­­— A növényzet. — A babér és a rózsa. — Far­sangi rózsák. — A tenger. — Magyar és osztrák festők. — Magyarok. — Hallod-e te körösi lány ?­ — A Pesti Hirlap eredeti tárcája. — Abuazia, junius. (K. G.) Ma vasárnap van. Még­pedig olyan vasárnap, a­minőnek az ember legjobb tehet­sége szerint szokta képzelni a teremtés hetedik napját. Az éjjel mérsékelt hegyentúli szellő, a „tramontana“ elkergette az ódalgó felhőket s félrehúzta a fölösleges párák fátyolát a tenger­­­szinről. Épen hajnal lett, hogy be­végezte a bo­nyolódott munkát s most szelid levegő és de­rült napfény ül a Quarnero Nizzája fölött. A környék lakói tiszta ünnepi ruhában járnak a lombfödte utakon s a parton álló kis templom­ban a misére elsőt harangoznak. Épen alkalmas idő arra, hogy az ember az egész hét benyomásait a reggeli mellett föl­jegy­ezgesse és papirosra vesse sebtében e kis paradicsom képmását. Pedig ez nem is olyan könnyű föladat mint az olvasó képzeli. Először is a fogékony embernek szerfölött nehéz az ilyen benyomásokat kötetlen beszéd­ben mesélni el. A báj és kellem kelletlenül engedi magát szétszedegetni a praktikus próza mon­datfoszlányaira s az iratoll hegyére önkénytele­nül kikérezkednek a vidám jámbusok. Az em­ber, ha mindjárt nem is költő, úgy érzi, mint ha a dalok virágaivá kellene szőnie megezüstö­­zött és megaranyozott gondolatait. Azután a prózairól lelkiismeret ül le az ember mellé munkatársnak s meg-meg arra inti, hogy jól vigyázzon a saját körmére. Abbáziát épen most érintette meg a termékenyítő tőke első lehelete. Vállalatok és építkezések vannak keletkezőben s a pénz nyomában, mint mindenütt, ott jár leghűségesebb satellese : a reklám. No már most tessék valakinek lelke szerint dicsérni Abbázia szépségeit anélkül, hogy az aki olvassa, menten ki ne orrolja belőle a csalétek mellék­szagát. Azonban túlteszem magam mindakettőn. A költői hevülést friss piszeni sörrel oltogatom, s a reklámcsinálás sanditó gyanúja ellen is eleve kijelentem, hogy arról az Abbáziáról írok, melyben még nem fészkelte meg magát a se­lyemruhában és kesztyűben járó civilizáció s ahol még S­tahlkell­ert sohasem láttak. Jusson eszünkbe azon fölül, hogy ezen a mai napon vasárnap van s a csöndes reflexiók közé a harmadik harangszó, majd meg a hívek ájtatos himnuszának harmóniája szövődik a közel szentegyházból, mely önkénytelenül az igazság útjára terelné még a megcsontosodott reklámiró lelkeket is. Különben e szegény nép­nek még orgonája sincs a templomban. Nem is kell neki. Közvetlenül a szentély alatt moraj­na­nak a tenger hullámai s ez jóval magasztosabb zene, mint a­mit ilyen kis helyeken a kántor az érc­sipokból nagy fáradsággal kifuttat és kikapar. Különben, hogy az ígért vázlatot is el­kezdjem, hát mindenekelőtt el kell rontanom azok illúzióját, a­kik azt hiszik, hogy Abbázia egy rendes fürdőhely a maga skrupulozus or­vosaival, hideg és meleg fürdőivel, jól berende­zett gyógymódjaival s meghatározott bajban sínylő betegeivel. Abbázia jóval több ennél: csöndes klimatikus tartózkodási hely 7 hónapig tartó tavaszszal, egy hónapos mérsékelt nyárral, három hónapig tartó virágos és gyümölcsös őszszel s egy hónapos esős saisonnal, mely többnyire januáriust foglalja el s egészben véve a mi telünk helyét pótolja. Hőmérsékének vi­szonyai a 10 kilométernyire fekvő Fiume pon­tosan kinyomozott thermális viszonyainál jóval kedvezőbbek. Középhőmérséke nagyobb, de vég­letei nem ingadoznak annyira. A forróság itt soha sem hatalmasodik el úgy, mint bárhol a Mai számunk 12 oldalt tartalmaz. A külügyminisztérium és Románia. Gradisteanu a m­inap megsértette mon­archiánkat. A román király részesévé lett e sé­relemnek. A helyett, hogy rendre utasította vol­na Gradisteanut, a ki Erdélyt, Bukovinát és a Bánátot ajándékozta Károly királynak, jelentő­ségteljesen hallgatott, sőt kezet szorított a szó­nokkal, ki egy barátságos hatalmat gonoszul megtámadott. Az udvari etiquette légkörében minden hi­bának óriási mérete van. Közönséges halandó­nak szabad tapintatlanságot elkövetni; koronás főnek tiltva van. Monarchiánkat nem sértette meg egy ural­kodó sem oly érzékenyen, mint Károly, román király. Nem volt ily sérelem, mikor Napóleon elfordult párisi nagykövetünktől. Nem követett el nagyobb sérelmet rajtunk Szerbia, mikor Bel­­grádból monitorunkra lövöldöztek. És mit tett a külügyminisztérium e sére­lemmel szemben ? Mindeddig hallgatott. Miért ? Talán azt hitte, hogy a román diplomácia sietni fog helyrehozni a hibát. Kimossa Gradisteanu szennyesét. Valóban Romániától ezt lehetett is várni. Ha nem igaz a pohárköszöntő és Károly királynak nem is kétértelmű, hanem egyenesen kihívó magaviselete, akkor a villamos drótot kellett volna felhasználni a cáfolatra. Vannak félreértések, melyeket egy huszonnégy órán át sem szabad magyarázat nélkül hagyni. S ily félreértésre szolgáltat vala okot a hires po­hárköszöntő, ha az nem úgy történt, mint hire volt. Ellenben, ha valóban megtörtént és úgy történt, akkor annál sürgősebb oka leendett Ro­mániának mentegetőzni. A diplomácia arra való, hogy az ily baklövéseket valódi értékükre redukálja. Ügyes hazugság, plauzibilis kimagya­­rázás helyrehoz mindent. S a diplomácia, még a román is, járatos ebben. Ha pedig a román király magatartásával szándékosan akarta volna sérteni monarchiánkat, akkor legsürgősebben meg kellett volna érkeznie külügyi__hivatalunk

Next