Pesti Hírlap, 1883. szeptember (5. évfolyam, 241-269. szám)

1883-09-07 / 247. szám

1883. szeptember 7. PESTI HÍRLAP.­ ­ KÖZGAZDASÁG. Londoni bankviszonyok 1882. évben. Londonban székelő főkonzulunk most terjesz­tette be Nagybritannia 1882-ik évi közgazdasági állapotáról szóló jelenté­sét, melyből a londoni bank­­viszonyokra vonatkozó következő érdekes részt kö­zöljük : A nagy bankházak ama tartózkodó maga­tar­tja, mely francia papírok vételétől őrizkedett és mely nem engedte a bankkamatlábat 5 száz.-ra emelni, ez által az aranynak külföldre, nevezetesen Olaszország és Amerikába való áramlását gátolta meg, másrészt megmentette a londoni börzét a francia börzéken előjött üzérkedésektől. Az Union Gé­­nérale részvényei, melyek 1881-ben 38-ról 188 livre-re emelkedtek, az 1882. év elején 126 livre­­nyi szédelgő magasságot értek el. S alig, hogy erre némely tekintélyes bordeauxi cég bukása je­­­lezve lett, a Banque de Lyon et de la Loire fize­tésbe szüntetése állott utána be. Csakhamar kider­ült, hogy az egész lyoni börze nem képes fizetési kö­telezettségeinek eleget tenni, mire január 19-én az Union Général és a Länder-ban részvényei pár óra alatt fölényire szállottak le, s dacára a „haute banque erőlködéseinek, a Bontoux féle alkotás ja­nuár végén bekövetkezett bukásától nem volt meg­menthető. Ekkor a francia bank az 5 százaléknyi ka­matlábat fentartotta, ímíg az angol bank jelenté­keny tőkék visszavonása következtében kénytele­­nítve érezte magát a betétekért 6 százalékot üzetni, míg saját kölcsöneiért 7 százalék kamatot köve­teni. A londoni értéktőzsde csakhamar el lett árasztva a legkülönfélébb „nemzetközi“ értékpapí­rokkal és különösen külállami kölcsön ajánlatok tétettek nagy számmal igen k­evező feltételek mellet. A londoni bankházaknak első leszámolása (clearing) a párisi katasztrófa után — február 15-én — 70 848.000 st. fontnyi roppant összeget mutatott föl. A­mint a tavaszszal az arany min­denütt olcsóbbá lett, az angol üzérkedő világ an­nak fölismerésére jutott, hogy a párisi katasztrófa folytán csak nyert. Az angol értékpapírok erre már­cius, április és május hónapokon át folyton emel­kedtek , különösen ez utóbbi hónapban az angol tőkepénzesek rendkívüli hajlandóságot mutattak kü­lönféle villamossági vállalatokat pártfogolni, így emelkedtek pl. a 4 st.-fontnyi befizetett „Brush Light“ részvények 31 st.fontra, s a „Ham­mond“ részvények 21­,-ről 22 st.-fontra; megjegy­zendő, hogy az egész idő alatt a gázrészvények változatlanok maradtak. Sőt ez utóbbiak az év későbbi folyamában még emelkedtek is, míg a vil­lám részvények utóbb tetemesen csökkentek. Május végével az összes angol értékpapírok az év elején megtámadva látszott biztonságukat ismét visszanyer­ték s különösen az amerikai és indiai vasutak meg az angol gyarmati vállalatok részvényei emelkedtek leginkább. Júniusban a politikai események megvál­toztatták az egész piac helyzetét. Eleinte sok re­ményt fűztek az egyesült angol francia hajóhadnak Alexandria előtti megjelenéséhez, de ez nem volt képes a június 11-én beállott felkelést és az euró­paiaknak erre bekövetkezett tömeges kivándorlását meggátolni. Június végével az itteni értéktőzsdén tökéletes pánik állott be az „egyptomi papírok“ te­­k­intettében, mit többek bukása követett. Alexandria égése és az angol tengerészkato­nák partraszállásakor az értékpapírok legtöbbje a legalacsonyabb árfolyamot érte el. Egy hétre rá azonban a tőzsde ismét oly élénk lett, mint a minő lanyha volt azelőtt. A viszonyok mindinkább jobbra fordultak és Gladstonenek a „Law of Liqui­dation“ tárgyában augusztus 16-án tartott beszéde az egyiptomi papírok értékét 10 százalékkal emelte. Az év négy utolsó hónapjában a viszonyok kedve­zők voltak. Mindemez áringadozások után meglepő, hogy a legtöbb értékpapír az év végén csaknem ugyan­azon árfolyamon jegyeztetett, mint az év elején. A pénzpiac is, melynél az év kezdetén igen élénk iránylat volt észrevehető, a párisi események folytán szintén érintve lett. Január 30-án 924,000 st.-fon­tnyi és ama hét lefolyása alatt 2.000,000 st.-fontnyi aranyt vettek föl készpénzben az angol banktól és küldtek el Párisba. Február 2-án a bank kamatláb 6 százalék, illetve 7 százalékra emelke­dett. E kamatláb azonban csak pár napig jön az átalános forgalomban megtartva, a­mennyiben ké­sőbb az átalános kamatláb még alábbszál­­lott, mint az angol banké 1879-ben. A bankárok rendkivüli haszonnal dolgoztak, így pl. a 10 nagy „Foint Stock Banks“ 1882. első felében 902,856 foninyi tiszta hasznot mutattak föl, szemben a múlt év megfelelő időszakában elért 741.989 font összeggel.­­ Júliusban volt legolcsóbb a pénz, a­mennyiben 12.400.000 fontnyi bank-tartalékalap és 3 száz­-nyi hivatalos bank-kamatláb mellett a közönséges üz­leti forgalomban a kamatláb csak 2 száz­at tett ki, mi aug. közepén 4 százalék, szeptemberben 5 százalékra emelkedett. A legmagasabb bankkamat­­láb 1882 ben 6 százalékot, szemben az előző év 5 százalékával, a legalacsonyabb 3 százalékot szemben 21/1 százalékkal 1881. évben tett ki. Az ezüstérték hullámzása 1882-ben kevésbbé rohamos volt, mint 1881-ben. 1882 elején 1 uncia ezüst 52 d.-t tett ki és legmagasabbra májusban, azaz 521/a d.-ra emelkedett; ettől fogva folyton csökkent, úgy, hogy a legalacsonyabb állás 50 d. volt. Az ezüstérték hanyatlásának oka az volt, hogy Mexikóban az ezüstkiviteli dijat beszüntették, to­vábbá, hogy az ezüst értéke China­ és Indiában is hanyatlott. A londoni nemesérc-piac viszonyai a külföld iránt a következő számadatokból tűnik ki: Ezüst. Arany. Bevitel. Kivitel. Bevitel. Kivitel. st.-font st.-font st.-font st.-font 1881:6.901,962 7.003,982 9.962,956 15.498,837 1882 : 9.244,665 8.965,454 14 375,91 412.023,804 E szerint 1881-ben az arany- és ezüstbevitel 2.500.000 font sterlinggel múlta a kivitelt fölül. A kir. pénzügyi hivatal 13. évi jelentéséből látható, hogy 1882 ben arany semmi, ezüst is csak 206.000 sz.-font értékben vehetett pénzzé, a­meny­nyiben a pénzverde működését 10 hónapnál tovább beszüntette a régi gépek tökéletes átalakítása céljá­ból. Míg a rézpénz­verést a kormány teljesen egy birminghami háznak adta át. — A mezőgazdasági állapot. A kereskedel­mi minisztériumba a vetések állásáról beérkezett je­lentések szerint az aratás, különösen a zabot illető­leg, már csak néhány erdélyi és felvidéki megyében van folyamatban. A cséplési munkálatok száraz időjá­rás mellett több helyütt már be­fejeztettek. A rendkívül tartós száraz időjárás a kapás növényekre, főleg a ten­gerire hű­ kártékonyan. Több oldalról, különösen az alföldi és az erdélyi megyékből érkeznek panaszok az iránt, hogy a tengeri a folyton tartó szárazság folytán silány, több helyen fonnyadt és elférgese­­dett, sőt némely helyen már el is száradt. A bur­gonya itt-ott rothadni kezd, azonban általán véve jó közép, sőt helyenkint igen jó terméssel biztat. A répa szintén jó termést igér. A rétek a száraz­ság miatt csak kevés sarjútermést helyeznek ki­látásba. A forróság miatt a gyümölcs is szenved s több helyütt lehull. A szőlők egészben véve jól állanak. — Stry­beskid munkácsi vasút. A nevezett vasút osztrák részének építéséhez szükséges tech­nikai hivatal szervezését e napokban állapították meg végleg. Az egész vonal építésének vezetőjéül Gatnar, az arlbergi vasút főfelügyelője neveztetett ki. A szkolci hat mértföld hosszú vonal építésének felügyeletével Kozinski S. főmérnök bízatott meg. E vonalban fekszik a Kárpátokon keresztül vezet­hető több ezer méter hosszú alagút. Az előmunká­latokat és a részletes tanulmányokat mielőbb be fogják fejezni, és így e hadügyi szempontból fontos vonal összes személyzete működését nemsokára megkezdheti.­­ Az osztrák-magyar államvasuttársaság vezérlő egyéniségei, u. m. Gotschall, a párisi bizott­ság részéről, de Serres, az osztrák igazgatóság és Hieronymi Károly a magyar igazgatóság részéről, ér­tekezletet tartottak a társaság folyamatban levő fon­tosabb ügyei felett. A tárgyalások — mint értesülünk — főleg a vágvölgyi vasútra vonatkoztak, mely a tren­­csén-zsolnai vonalrésznek közelebbről várható meg­nyitása által, az osztrák-magyar államvasút egyik legfontosabb vonala lesz. A vágvölgyi vasút ügyé­ben megállapította az értekezlet a magyar állam­mal való végleges leszámolás módozatait. Az érte­kezleten kívül elhatároztatott, hogy javasolni fogják a szeptember 15-én ülést tartó magyar igazgató­­tanácsnak, hogy haladéktalanul fogjon hozzá a kormánynyal kötött egyezményben megállapított fél­­egyház-földi révi vasút kiépítéséhez. — A Pesti hazai első takarékpénztár egyesület. Azon vidéki pénzintézeteknél, melyek a pesti hazai első takarékpénztár egyesülettel, az osztrák-magyar bank alapjábóli váltóleszámítolás ut­ján összeköttetésben állnak, 1883. julius végén el volt helyezve 1.980,478 frt 93 kr. f. év aug. havá­ban leszámitoltatott 839,501 frt 47 kr. értékű s a bankhoz viszleszámitolás végett beadatott: 701,110 frt 5 kr. értékű váltó; 648,769 frt 10 kr értékű, időközben lejárt váltók a pénzintézetek által bevál­tottak, marad leszámítolva 2,171,211 frt 30 kr.­­ A belga konzulátusi ügy utánzásra méltó reformon ment át. Belgiumban ugyanis be­­látták, hogy a konzuli jelentések közzétételük jelen­legi alakjában nem igen felelnek már meg a keres­kedelem fokozott igényeinek és hogy a konzulátusi ügynek nincsen elég érintkezési pontja a hazai ipar­ral. Ez volt az indító oka, hogy Brüsszelben egy „Musée Commercial“t (kereskedelmi múzeumot) lé­tesítettek. Ez az intézet abban különbözik Német­ország úgynevezett kereskedelmi múzeumaitól, hogy állami intézmény és a külügyi kormánynak van alá­rendelve. A belga konzulok kötelesek e múzeum számára mindamaz iparcikkekből, melyek kerületeik­ben akár mint külföldi, akár mint belföldi iparter­mékek a piacra jutnak, mintagyűjteményt küldeni E küldemények oly magyarázatokkal kísérendők, melyek felvilágosítást nyújtanak az illető cikkek sa­játságairól, versenyképességéről, a szükséglet nagy­ságáról , a netalán szükséges javításokról ; szóval mindarról, a­mit Belgium iparosainak tudni kell, hogy megrendeléseket is elfogadhassanak. — Díjtétel leszállítás. Folyó évi szeptember 1-ével Nikolai Mokrangrube, Burghardtgrube, Adal­­bertgrube, Bradegrube és Lazisk sziléziai állomá­sokról Brünn és Bécsbe, továbbá a délkeleti és új­­szőnyi vonalon, valamint az osztrák déli és Bécs- Pottendorfi-Bécs-Ujhelyi, az Erzsébet császárné és Bécs-Aspangi vasút állomásaira, végre a m. kir. ál­lamvasút Budapest állomására szén- és faszénszállí­­tásra szóló díjtételek a megnevezett viszonylatokban Leo és Charlottengrube állomásokról érvényes díj­tételekre szállíttattak le. — A német és osztrák magyar méhészek. Frankfurtban 1883. évi szep. 10-től 15 ig tartandó vándorgyűlésének proggrammja következőleg állapi­­tatott meg: szept. 10-én este 8 órakor a vendé­gek és résztvevők gyülekezése a kereskedők egyle­tének helyiségeiben ; ugyanazon üdvözlése Dr. Mi­­guél főpolgármester által. Szeptember 11-én reg­jel 9 órakor a gyűlés hivatalos megnyitása Dr. Miguél főpolgármester által a kereskedők egyletének nagy termében. A beadott indítványok és kérdések tár­gyalása ; a bírálók választása. Délután 2 és fél órakor: közös ebéd az állatkert nagy termében, utána hangverseny. Sept. 12 én d. e- 8 és fél órakor: folytatása a tanácskozásoknak. Délután 21/* órakor: megtekintése a város nevezetességeinek és a méhészeti telepeknek. Este hangverseny a pálma­kertben. Szept. 13-án d. e. 10 órakor : a kiállított méhészeti tárgyak díjazása. Délután 1 órakor: ki­rándulás Homburgba. Szept. 14 én a kiállítás bere­kesztése. Szept. 15-én kisorsolás. — Őszi terménykiállítást rendez Komá­romban­­. évi október 14 től 18-ig a komáromme­­gyei gazdasági egyesület. A kiállítás Komárom me­­gye és Komárom város területére szorítkozik és 16 főcsoportra lesz osztva, úgymint: Mindennemű gabona. Takarmánymagvak. Gumós növények. Gyök­növények. Olajos vetemények. Hüvelyesek. Haszon és diszkertészeti termények. Gyümölcs. Rostos nö­vények. Dohány. Műipari termények. Állattenyész­tési termények. Házi ipari cikkek. Bányászati termények. Gazdasági gépek és eszközök. Méhészet. A kiállításra szánt tárgyak f. é. szept. 20-ig Sar­­lay Károly egyesületi titkárnál Komáromban jelen­­tendők be. — Az iparművészeti múzeumból. A közös pénzügyminisztérium a trieszti kiállítás boszniai osz­tályából a következő tárgyakat ajándékozta az ipar­művészeti múzeumnak és pedig három paraszt­­munkájú hímzett szalagot, fehér, gazdag hímzésű török kendőt, a­minőt ott a hajadonok viselnek, két banjalukai katrincát, díszes mintákkal, egy cifra lószíjat és derékővöt, egy banjalukai női inget, egy díszesen hímzett zsebkendőt, egy banjalukai férfi felöltőt színes posztóból, gazdag díszítéssel ujjak nélkül, különféle posztó szöveteket, két cifra szíjat sallangokkal és ólompitykékkel kiverve és egy hím­zett nyakkendőt. A múzeum porcellán, edény és majolika gyűjteménye legutóbb szintén több érdekes tárgygyal szaporodott, melyek azonban most vannak osztályozás alatt. A múzeumot látogatók száma nap­ról napra fokozódik és az idei látogatottság túlha­ladja a múlt évit. — Vásári értesítés a f. hó 6-án tartott heti marhavásárról. Felhajtatott összesen 2900 drb nagy és 4606 drb apró marha. Ebből eladatott: 34 bika drbja 125—160 frtig, 1497 ökör pja 270—350 frtig, 987 v. tehén pja 200— 250 frtig, 140 . tehén dreja 90—150 frtig, 242 bival párja 150—200 frtig, 460 borjú dreja 10 — 26 frtig, 4146 birka párja 11—21 forintig, ökörhús 100 kgja 54 — 59 frtig, tehénhús 100 kgja 53 — 55 Frtig, borjúhús 100 kgja 49 — 52 frtig, nyers szalona kgja 68 — 72 frtig, ser­tészsír 100 kgja 74 — 76 forintig. (E rovat folytatása a mellékleten)

Next