Pesti Hírlap, 1883. szeptember (5. évfolyam, 241-269. szám)
1883-09-07 / 247. szám
1883. szeptember 7. PESTI HÍRLAP. KÖZGAZDASÁG. Londoni bankviszonyok 1882. évben. Londonban székelő főkonzulunk most terjesztette be Nagybritannia 1882-ik évi közgazdasági állapotáról szóló jelentését, melyből a londoni bankviszonyokra vonatkozó következő érdekes részt közöljük : A nagy bankházak ama tartózkodó magatartja, mely francia papírok vételétől őrizkedett és mely nem engedte a bankkamatlábat 5 száz.-ra emelni, ez által az aranynak külföldre, nevezetesen Olaszország és Amerikába való áramlását gátolta meg, másrészt megmentette a londoni börzét a francia börzéken előjött üzérkedésektől. Az Union Générale részvényei, melyek 1881-ben 38-ról 188 livre-re emelkedtek, az 1882. év elején 126 livrenyi szédelgő magasságot értek el. S alig, hogy erre némely tekintélyes bordeauxi cég bukása jelezve lett, a Banque de Lyon et de la Loire fizetésbe szüntetése állott utána be. Csakhamar kiderült, hogy az egész lyoni börze nem képes fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, mire január 19-én az Union Général és a Länder-ban részvényei pár óra alatt fölényire szállottak le, s dacára a „haute banque erőlködéseinek, a Bontoux féle alkotás január végén bekövetkezett bukásától nem volt megmenthető. Ekkor a francia bank az 5 százaléknyi kamatlábat fentartotta, ímíg az angol bank jelentékeny tőkék visszavonása következtében kénytelenítve érezte magát a betétekért 6 százalékot üzetni, míg saját kölcsöneiért 7 százalék kamatot követeni. A londoni értéktőzsde csakhamar el lett árasztva a legkülönfélébb „nemzetközi“ értékpapírokkal és különösen külállami kölcsön ajánlatok tétettek nagy számmal igen kevező feltételek mellet. A londoni bankházaknak első leszámolása (clearing) a párisi katasztrófa után — február 15-én — 70 848.000 st. fontnyi roppant összeget mutatott föl. Amint a tavaszszal az arany mindenütt olcsóbbá lett, az angol üzérkedő világ annak fölismerésére jutott, hogy a párisi katasztrófa folytán csak nyert. Az angol értékpapírok erre március, április és május hónapokon át folyton emelkedtek , különösen ez utóbbi hónapban az angol tőkepénzesek rendkívüli hajlandóságot mutattak különféle villamossági vállalatokat pártfogolni, így emelkedtek pl. a 4 st.-fontnyi befizetett „Brush Light“ részvények 31 st.fontra, s a „Hammond“ részvények 21,-ről 22 st.-fontra; megjegyzendő, hogy az egész idő alatt a gázrészvények változatlanok maradtak. Sőt ez utóbbiak az év későbbi folyamában még emelkedtek is, míg a villám részvények utóbb tetemesen csökkentek. Május végével az összes angol értékpapírok az év elején megtámadva látszott biztonságukat ismét visszanyerték s különösen az amerikai és indiai vasutak meg az angol gyarmati vállalatok részvényei emelkedtek leginkább. Júniusban a politikai események megváltoztatták az egész piac helyzetét. Eleinte sok reményt fűztek az egyesült angol francia hajóhadnak Alexandria előtti megjelenéséhez, de ez nem volt képes a június 11-én beállott felkelést és az európaiaknak erre bekövetkezett tömeges kivándorlását meggátolni. Június végével az itteni értéktőzsdén tökéletes pánik állott be az „egyptomi papírok“ tekintettében, mit többek bukása követett. Alexandria égése és az angol tengerészkatonák partraszállásakor az értékpapírok legtöbbje a legalacsonyabb árfolyamot érte el. Egy hétre rá azonban a tőzsde ismét oly élénk lett, mint a minő lanyha volt azelőtt. A viszonyok mindinkább jobbra fordultak és Gladstonenek a „Law of Liquidation“ tárgyában augusztus 16-án tartott beszéde az egyiptomi papírok értékét 10 százalékkal emelte. Az év négy utolsó hónapjában a viszonyok kedvezők voltak. Mindemez áringadozások után meglepő, hogy a legtöbb értékpapír az év végén csaknem ugyanazon árfolyamon jegyeztetett, mint az év elején. A pénzpiac is, melynél az év kezdetén igen élénk iránylat volt észrevehető, a párisi események folytán szintén érintve lett. Január 30-án 924,000 st.-fontnyi és ama hét lefolyása alatt 2.000,000 st.-fontnyi aranyt vettek föl készpénzben az angol banktól és küldtek el Párisba. Február 2-án a bank kamatláb 6 százalék, illetve 7 százalékra emelkedett. E kamatláb azonban csak pár napig jön az átalános forgalomban megtartva, amennyiben később az átalános kamatláb még alábbszállott, mint az angol banké 1879-ben. A bankárok rendkivüli haszonnal dolgoztak, így pl. a 10 nagy „Foint Stock Banks“ 1882. első felében 902,856 foninyi tiszta hasznot mutattak föl, szemben a múlt év megfelelő időszakában elért 741.989 font összeggel. Júliusban volt legolcsóbb a pénz, amennyiben 12.400.000 fontnyi bank-tartalékalap és 3 száz-nyi hivatalos bank-kamatláb mellett a közönséges üzleti forgalomban a kamatláb csak 2 százat tett ki, mi aug. közepén 4 százalék, szeptemberben 5 százalékra emelkedett. A legmagasabb bankkamatláb 1882 ben 6 százalékot, szemben az előző év 5 százalékával, a legalacsonyabb 3 százalékot szemben 21/1 százalékkal 1881. évben tett ki. Az ezüstérték hullámzása 1882-ben kevésbbé rohamos volt, mint 1881-ben. 1882 elején 1 uncia ezüst 52 d.-t tett ki és legmagasabbra májusban, azaz 521/a d.-ra emelkedett; ettől fogva folyton csökkent, úgy, hogy a legalacsonyabb állás 50 d. volt. Az ezüstérték hanyatlásának oka az volt, hogy Mexikóban az ezüstkiviteli dijat beszüntették, továbbá, hogy az ezüst értéke China és Indiában is hanyatlott. A londoni nemesérc-piac viszonyai a külföld iránt a következő számadatokból tűnik ki: Ezüst. Arany. Bevitel. Kivitel. Bevitel. Kivitel. st.-font st.-font st.-font st.-font 1881:6.901,962 7.003,982 9.962,956 15.498,837 1882 : 9.244,665 8.965,454 14 375,91 412.023,804 E szerint 1881-ben az arany- és ezüstbevitel 2.500.000 font sterlinggel múlta a kivitelt fölül. A kir. pénzügyi hivatal 13. évi jelentéséből látható, hogy 1882 ben arany semmi, ezüst is csak 206.000 sz.-font értékben vehetett pénzzé, amenynyiben a pénzverde működését 10 hónapnál tovább beszüntette a régi gépek tökéletes átalakítása céljából. Míg a rézpénzverést a kormány teljesen egy birminghami háznak adta át. — A mezőgazdasági állapot. A kereskedelmi minisztériumba a vetések állásáról beérkezett jelentések szerint az aratás, különösen a zabot illetőleg, már csak néhány erdélyi és felvidéki megyében van folyamatban. A cséplési munkálatok száraz időjárás mellett több helyütt már befejeztettek. A rendkívül tartós száraz időjárás a kapás növényekre, főleg a tengerire hű kártékonyan. Több oldalról, különösen az alföldi és az erdélyi megyékből érkeznek panaszok az iránt, hogy a tengeri a folyton tartó szárazság folytán silány, több helyen fonnyadt és elférgesedett, sőt némely helyen már el is száradt. A burgonya itt-ott rothadni kezd, azonban általán véve jó közép, sőt helyenkint igen jó terméssel biztat. A répa szintén jó termést igér. A rétek a szárazság miatt csak kevés sarjútermést helyeznek kilátásba. A forróság miatt a gyümölcs is szenved s több helyütt lehull. A szőlők egészben véve jól állanak. — Strybeskid munkácsi vasút. A nevezett vasút osztrák részének építéséhez szükséges technikai hivatal szervezését e napokban állapították meg végleg. Az egész vonal építésének vezetőjéül Gatnar, az arlbergi vasút főfelügyelője neveztetett ki. A szkolci hat mértföld hosszú vonal építésének felügyeletével Kozinski S. főmérnök bízatott meg. E vonalban fekszik a Kárpátokon keresztül vezethető több ezer méter hosszú alagút. Az előmunkálatokat és a részletes tanulmányokat mielőbb be fogják fejezni, és így e hadügyi szempontból fontos vonal összes személyzete működését nemsokára megkezdheti. Az osztrák-magyar államvasuttársaság vezérlő egyéniségei, u. m. Gotschall, a párisi bizottság részéről, de Serres, az osztrák igazgatóság és Hieronymi Károly a magyar igazgatóság részéről, értekezletet tartottak a társaság folyamatban levő fontosabb ügyei felett. A tárgyalások — mint értesülünk — főleg a vágvölgyi vasútra vonatkoztak, mely a trencsén-zsolnai vonalrésznek közelebbről várható megnyitása által, az osztrák-magyar államvasút egyik legfontosabb vonala lesz. A vágvölgyi vasút ügyében megállapította az értekezlet a magyar állammal való végleges leszámolás módozatait. Az értekezleten kívül elhatároztatott, hogy javasolni fogják a szeptember 15-én ülést tartó magyar igazgatótanácsnak, hogy haladéktalanul fogjon hozzá a kormánynyal kötött egyezményben megállapított félegyház-földi révi vasút kiépítéséhez. — A Pesti hazai első takarékpénztár egyesület. Azon vidéki pénzintézeteknél, melyek a pesti hazai első takarékpénztár egyesülettel, az osztrák-magyar bank alapjábóli váltóleszámítolás utján összeköttetésben állnak, 1883. julius végén el volt helyezve 1.980,478 frt 93 kr. f. év aug. havában leszámitoltatott 839,501 frt 47 kr. értékű s a bankhoz viszleszámitolás végett beadatott: 701,110 frt 5 kr. értékű váltó; 648,769 frt 10 kr értékű, időközben lejárt váltók a pénzintézetek által beváltottak, marad leszámítolva 2,171,211 frt 30 kr. A belga konzulátusi ügy utánzásra méltó reformon ment át. Belgiumban ugyanis belátták, hogy a konzuli jelentések közzétételük jelenlegi alakjában nem igen felelnek már meg a kereskedelem fokozott igényeinek és hogy a konzulátusi ügynek nincsen elég érintkezési pontja a hazai iparral. Ez volt az indító oka, hogy Brüsszelben egy „Musée Commercial“t (kereskedelmi múzeumot) létesítettek. Ez az intézet abban különbözik Németország úgynevezett kereskedelmi múzeumaitól, hogy állami intézmény és a külügyi kormánynak van alárendelve. A belga konzulok kötelesek e múzeum számára mindamaz iparcikkekből, melyek kerületeikben akár mint külföldi, akár mint belföldi ipartermékek a piacra jutnak, mintagyűjteményt küldeni E küldemények oly magyarázatokkal kísérendők, melyek felvilágosítást nyújtanak az illető cikkek sajátságairól, versenyképességéről, a szükséglet nagyságáról , a netalán szükséges javításokról ; szóval mindarról, amit Belgium iparosainak tudni kell, hogy megrendeléseket is elfogadhassanak. — Díjtétel leszállítás. Folyó évi szeptember 1-ével Nikolai Mokrangrube, Burghardtgrube, Adalbertgrube, Bradegrube és Lazisk sziléziai állomásokról Brünn és Bécsbe, továbbá a délkeleti és újszőnyi vonalon, valamint az osztrák déli és Bécs- Pottendorfi-Bécs-Ujhelyi, az Erzsébet császárné és Bécs-Aspangi vasút állomásaira, végre a m. kir. államvasút Budapest állomására szén- és faszénszállításra szóló díjtételek a megnevezett viszonylatokban Leo és Charlottengrube állomásokról érvényes díjtételekre szállíttattak le. — A német és osztrák magyar méhészek. Frankfurtban 1883. évi szep. 10-től 15 ig tartandó vándorgyűlésének proggrammja következőleg állapitatott meg: szept. 10-én este 8 órakor a vendégek és résztvevők gyülekezése a kereskedők egyletének helyiségeiben ; ugyanazon üdvözlése Dr. Miguél főpolgármester által. Szeptember 11-én regjel 9 órakor a gyűlés hivatalos megnyitása Dr. Miguél főpolgármester által a kereskedők egyletének nagy termében. A beadott indítványok és kérdések tárgyalása ; a bírálók választása. Délután 2 és fél órakor: közös ebéd az állatkert nagy termében, utána hangverseny. Sept. 12 én d. e- 8 és fél órakor: folytatása a tanácskozásoknak. Délután 21/* órakor: megtekintése a város nevezetességeinek és a méhészeti telepeknek. Este hangverseny a pálmakertben. Szept. 13-án d. e. 10 órakor : a kiállított méhészeti tárgyak díjazása. Délután 1 órakor: kirándulás Homburgba. Szept. 14 én a kiállítás berekesztése. Szept. 15-én kisorsolás. — Őszi terménykiállítást rendez Komáromban. évi október 14 től 18-ig a komárommegyei gazdasági egyesület. A kiállítás Komárom megye és Komárom város területére szorítkozik és 16 főcsoportra lesz osztva, úgymint: Mindennemű gabona. Takarmánymagvak. Gumós növények. Gyöknövények. Olajos vetemények. Hüvelyesek. Haszon és diszkertészeti termények. Gyümölcs. Rostos növények. Dohány. Műipari termények. Állattenyésztési termények. Házi ipari cikkek. Bányászati termények. Gazdasági gépek és eszközök. Méhészet. A kiállításra szánt tárgyak f. é. szept. 20-ig Sarlay Károly egyesületi titkárnál Komáromban jelentendők be. — Az iparművészeti múzeumból. A közös pénzügyminisztérium a trieszti kiállítás boszniai osztályából a következő tárgyakat ajándékozta az iparművészeti múzeumnak és pedig három parasztmunkájú hímzett szalagot, fehér, gazdag hímzésű török kendőt, aminőt ott a hajadonok viselnek, két banjalukai katrincát, díszes mintákkal, egy cifra lószíjat és derékővöt, egy banjalukai női inget, egy díszesen hímzett zsebkendőt, egy banjalukai férfi felöltőt színes posztóból, gazdag díszítéssel ujjak nélkül, különféle posztó szöveteket, két cifra szíjat sallangokkal és ólompitykékkel kiverve és egy hímzett nyakkendőt. A múzeum porcellán, edény és majolika gyűjteménye legutóbb szintén több érdekes tárgygyal szaporodott, melyek azonban most vannak osztályozás alatt. A múzeumot látogatók száma napról napra fokozódik és az idei látogatottság túlhaladja a múlt évit. — Vásári értesítés a f. hó 6-án tartott heti marhavásárról. Felhajtatott összesen 2900 drb nagy és 4606 drb apró marha. Ebből eladatott: 34 bika drbja 125—160 frtig, 1497 ökör pja 270—350 frtig, 987 v. tehén pja 200— 250 frtig, 140 . tehén dreja 90—150 frtig, 242 bival párja 150—200 frtig, 460 borjú dreja 10 — 26 frtig, 4146 birka párja 11—21 forintig, ökörhús 100 kgja 54 — 59 frtig, tehénhús 100 kgja 53 — 55 Frtig, borjúhús 100 kgja 49 — 52 frtig, nyers szalona kgja 68 — 72 frtig, sertészsír 100 kgja 74 — 76 forintig. (E rovat folytatása a mellékleten)