Pesti Hírlap, 1883. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1883-11-21 / 321. szám
• Budapest, 1883. V. évf 321. (1761.) szám. Szerda, november 21 ammmmmmmmtmmmm«anw ■■ , n——a . ,HM n i i i ' -------------------------' ■---------1 ——————I— Előfizetési árak: ______ . „ Szerkesztési iroda: ... . ij m _ fej «.jj, I»dap#..c.. librute* 7. ti., I. Mt««, ^rris ............w *gS8(§1» Pl k«vá * lap szellemi részétilstemia«*« -2r«#''i'is.......... 7, • raj jjm w rrp m fSsl BV mm köztemény intézendő. .cftagrndevrr*........................8 9 M m M HH jjSErgSk J H Kp e$S BBKffiSBjk Bementetlen levelek «ak tf* kör» ...........................1 . M . Ifc BHkB 'feSr* El Iff Hl ACA BöjT® karoktól fotfadUmAk «1. «fa. UlfUm * fa. CSIP' fgL. I fi pH || JUS I lf| gJS Zeáratok «. «Ufa* vidékw 5 fa. if fps 11 H ff m n EPfL Ej il |E08F Kiadóhivatal: — ffi fii bi ysjj m m m bm m m gi m m «04»?«», st^r-v.« ? A JUgjutuni ii t XigrnUz* Sal fii §|1 M Hja i|jj g|i iPjaSH «fenWl nä k«Ta « .I6fiietfa«k fa . Up Bfiji un lepM Upptl fimBM VM MS iual mm MbU BUR Sa Hm anBBUMi Mm Ha ■■ áfafa. T.n»tko.a feL»iól»i»lfa»k a •**“ i tt*................*fa»á«k. POLITIKAI NAPILAP. -ää Sxaxidék um Uatik. * viJAlXlVXll XlXXX I LJilA ■ ÄUDOIaF M088ä-ä41 PAKIß-i* ~~ 44, Äro KotrodjMTO iw Yimmm. Horvát Boldizsár. Mint az agg római szenátor, ki hosszú félrevonulás után akkor jelent meg a szenátusban, mikor Róma szabadsága veszélyben forgott , úgy jelent meg ma és beszélt Horvát Boldizsár a parlamentben. A liberális nera nagy bajnoka, a magyar parlamenti szónoklat ékesszavú mestere szólalt ma fel a házban. Rég volt a ház vitáinak ily magas momentuma; rég volt a magyar parlamentarismusnak ily ünnepe. Nem csak Horvát Boldizsár szónoklatának magas szárnyalása, oratori díszessége, hanem a szónok egyénisége miatt is. Mint szónok, Horvát Boldizsár utolsó élő és a magyar politikában szereplő tagja annak a nagy gárdának, mely a magyar parlamenti szónoklatot megteremtette s oly magas színvonalra emelte, hol a francia szónoklat állt a Chateaubriandok, De Serrek, Guizotok, Thiersek és Berryerk vagy az angol szónoklat a Chathamek, Foxok, Burkek és P 11 korában. A parlamenti szónoklat, sőt egyáltalán a szónoklat azóta mindenütt lehanyatlott az eszmény és a művészet magas színvonaláról. A realizmus kapott lábra ebben is, mint egyátalán a művészetben. Az érvelés, a tények ereje most a fő és nem az ideális lendület. A boncolás, rideg demonstráció és nem az eszmék régióiban való magas szárnyalás. A nyersanyaghalmaz és nem a formatökély. Csak az angol Gladstone és Bright emlékeztetnek még ma is a régi angol iskolára. Hisz az első azzal még szinte érintkezett. Brightnak pedig a reformszellem, az eszmék ereje s meggyőződés heve kölcsönzik a nagy angol iskola szónoki tradícióit. Horvát Boldizsár nálunk a nagy szónoki iskola élő tagja, aki megőrizte idealizmusának fenköltségét, s a nagyszabású minták tökélyét. Már maga tehát azon hír, hogy Horvát Boldizsár beszélni fog, a legnagyobb érdeklődést keltette politikai és parlamenti körökben. Az érdeklődést pedig rendkívül fokozta Horvát Boldizsár politikai múltja és egyénisége. Horvát Boldizsár a liberalizmus és demokrácia előharcosa volt a magyar politikában. Különösen demokratikus irányánál fogva kivált még a magyar liberalizmus legnagyobb és legnemesebb bajnokai közül is. A magyar demokráciában mindig megvolt az a jellemvonás, amit Lafayette mondott a forradalom első korszakának demokráciájáról, hogy királyi demokrácia. A mi demokráciánk soha sem volt romboló, felforgató. Az egyenlőséget nem kereste a társadalmi nagyságoknak sárba tiprásában. Ellenkezőleg : alapeszméje az volt, hogy az alsóbb társadalmi rétegeket a felsőbbek színvonalára emelje. Sőt mindig erősen volt és van ma is képviselve benne az arisztokratikus elem. Horvát Boldizsár a királyi demokráciát képviselte, de lehető tisztán őrizve meg annak valódi természetét, ő képviselte azt a demokráciát, mely nem puszta frázis, hanem lényeg. Ami Eötvösben csak ideális lendület, az Horvát Boldizsárban öntudatos eszme, élő tan, cselekvési irány volt. Ennek folyománya volt az ő tiszta, eszményi liberalizmusa, mely megaranyozta politikai pályáját, s melyből erős, öntudatos magyar politikája folyt. Ezt a demokráciát, ezt a liberalizmust vitte ő a magyar miniszteri székbe. Ezt a demokráciát, ezt a liberalizmust akarta ő megvalósítani, mint aktív államférfi. Intézmények által akarta azt megerősíteni, s minden támadás ellenében biztosítani. Ezért akarta ő megvalósítani az általános kötelező polgári házasságot is, mely a magyar állameszme és az egyenlőség szükséges folyománya. Ugyanezt a demokráciát és liberalizmust tartotta szem előtt a bírói szervezet átalakításának tervezésében, az úrbéri viszonyok végleges rendezésében, s azon számos más törvénytervezetben, mely az ő visszavonulása után az igazságügy minisztérium papírkosarában maradt. Horvát Boldizsár azonban megbukott, s pedig nem nyíltan felállított elvi kérdésben, hanem visszavonult, mert az akkori kormányban nem volt elég akciószabadsága. S a magyar demokrácia nem volt résen, sőt ébren sem volt Engedte félreszoríttatni legfőbb képviselőjét. Mert akkor a demokráciának és liberalismusnak nem voltak harcai. Nem születtek meg a társadalmi ellentétek. Pedig ha a liberalismus és demokrácia bír való előélettel, Horvát Boldizsárt minden áron fenn kellett volna tartania, hogy az intézmények egész rendszerében elsáncolva magát, lehetetlenné tegye utóbb a visszahatásnak nem csak győzelmét, hanem még támadását is. Ha a liberalismus és demokrácia teljes szervezetet kap vala, most nem kellene harcolnia. Uralma vitátlan lenne. Horvát Boldizsár azonban félrevonult. A liberalizmus és demokrácia nem fejezte be organizálódását. Nem építette meg védműveit. Nem fegyverezte fel várait. A demokrata miniszter majdnem teljesen kivonult a magyar politikából. Utoljára még — ha jól emlékszünk — a gyámsági és gondnoksági törvényjavaslat tárgyalása alkalmával szólalt fel. Tartózkodott az aktív szerepléstől. Engedte folyni medrekben a politikai harcokat. Tehette is. A liberalizmusnak és demokráciának nem voltak nagyobb megpróbáltatásai. A visszahatás éveken át szervezkedett, de nem lépett ki nyíltan. Csak fenyegetett, de nem támadott. A legújabb időben azonban támadásra ment az egész vonalon. Megrohanta minden ponton a liberalizmust és demokráciát. El akarta tapodni szabadelvű hagyományainkat. Sárral dobálta meg a magyar nemzet nagy korszakának fényes emlékeit. Az agrárius reakció, az antiszemitizmus, ultramontanizmus felemelte torz fejét, hogy leheletével elhomályosítsa a nemzet nagy múltjának tiszta tükrét. Tisza Kálmán ismételten megmutatta, hogy a reakciót nem engedi elhatalmasodni. És Tisza Kálmán minden válságos pillanatban meg is menti a liberalismus és demokrácia nagy hagyományait. De mégis szükség volt rá, hogy Horvát Boldizsár kilépve visszavonultságából, a liberalismus zászlaja alatt felvegye a harcot, midőn ez a zászló harcba megy. Horvát Boldizsár nem maradhatott el abból a küzdelemből, melyet a liberalizmus vív a visszahatás ellen. Az ő ékesszólására, erkölcsi súlyára, nagy múltjára szükség volt. És Horvát Boldizsár megjelent a küzdtéren. Megmutatta, hogy ereje nem hanyatlott, idealizmusa ép oly magas szárnyalása, mint régen, ékesszólása nem vesztett nemes koloritjából, s hogy liberalismusa és demokratismusa oly szilárd és fenkölt, mint akkor, midőn a magyar parlament annyiszor volt tanúja fényes szerepléseinek. A kötelező polgári házasság mellett tört lándját ő is, mint Irányi, akinek mai fellépése szintén a vita egyik fénypontja volt, megmutatva, hogy Irányi mindig síkra száll a liberalizmusért, valahányszor erre alkalom nyílik s hogy a régi gárda nemes, fenkölt gondolkodása képviselőinek beszédében egyenlő hévvel nyilatkozik. Mint a liberalizmus nagy alkotásainak egyik vezérmunkása, Horvát Boldizsár a nemes fájdalom érzetével gyakorolt kritikát új viszonyaink és a társadalmi szenvedélyek elvadulása felett. Magas nézpontról nyitott tisztult látkört S bár a jelenleg tárgyalt javaslat nem üti meg Horvát Boldizsár liberalizmusának mértékét, a zsidók és keresztények közti házasságot mégis elfogadta, mert az égető szükségen segít, s egy lépés a liberalizmus kitűzött célja felé. Beszédének vége, ahol ezt kijelentette, még az ő szónoklatában is a fénypontot képezte. A nemes hév, s az igazság meggyőző erejének melege ömlött el szavain. A nyugodt, a viszonyokkal számolni tudó liberalizmus feladatát soha senki sem jelölte ki szebben és találóbban, mint ő. A szabadelvűség álláspontjáról nem is tett senki akkora szolgálatot a javaslatnak szintén, mint ő. Innéttől a liberalizmus álláspontjáról senki sem támadhatja meg a javaslatot. Ha Horvát Boldizsár, a liberalizmus nagy bajnoka, a szabad eszmék legelső képviselője, a liberális tradíciók egyik fő letéteményese elfogadja: miként utasíthatná azt vissza akárki ? Miként utasíthatná vissza Hodossy ? De egyébként is, Horvát Boldizsár nagy szolgálatot tett a liberalizmusnak és demokráciának nemes, ideális szárnyalású szónoklata által. És azért, ha a magyar parlamentarizmus köszönettel tartozik ama fényes beszédért, melyet Horvát Boldizsár tartott, a demokrácia és a liberalizmus hálára van kötelezve. Üdvözli Horvát Boldizsárban uj akcióba lépett veteránját. Minisztertanács volt ma este, mely több órán át tartott A fiumei bucsuünnepélyek tegnap értek véget Szapáry Géza gróf és neje elutazásával. A bucsufogadtatás — új a levelezőnk — i. e. 10 órától d. u. 2 óráig tartott. Részt vett azon Fiume egész előkelősége, köztük Róbert pármai herceg, Lobkovitz bg, Ciotta polgármester, a municipium és az államhivatalok főnökei és számos kiváló fiumei család. A volt kormányzó láthatóag meg volt indulva. Az elutazás esti 6 órakor történt beláthatlan tömeg jelenlétében. A pályaházban Ciotta podesta gyönyörű virágbokrétát nyujtott át a grófi párnak. A vonat a nép egy verő éjenzése közt indult útnak. A városból bengáli tűz fénye kisérte el a tározókat. — Délután dr. Németh Imre min. tanácsos, aki a megelőző nap is külön sokcet adott, most különvonatot rendezett Buccanba, melyen Mil számunk 16 oldalt tartalmaz